Az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál (2007. február 2-8.) első hat bejelentett versenyfilmje között található a belga Sam Garbarski Irina Palm című drámája, amelyben Gryllus Dorka is szerepel – adta hírül a Népszabadság. A belga-német-angol koprodukció főszereplője Marianne Faihtful – egy szexklubban dolgozó özvegyet alakít.
Az Arany Medvéért két amerikai film is vetekszik, Robert De Niro CIA-drámája, amelynek főszerepét Matt Damon és Angelina Jolie alakítja, valamint Steven Soderbergh hasonló hangvételű műve, a The Good German, Cate Blanchett és George Clooney főszereplésével. A távol-keleti filmművészetet Park Chan-Wook bizarr szerelmi története, az I Am a Cyborg But That’s Ok képviseli. Cristian Petzold Yella című családi drámája pedig az NDK-ban játszódik.
Kapcsolódó hír lejjebb olvasható: Nagy Péter a Shooting Star Berlinben
Kapcsoldódó honlap: www.berlinale.de

A Szűzijáték című groteszk vígjáték Kovács István rendezésében tavaly novemberben került a mozikba. A mindössze 150.000 forintos költségvetés (!) ellenére, azonos előadásszámot tekintve eddig is magasabb látogatottsági számot ért el sok nagy költségvetésű, marketinggel támogatott alkotásnál – tájékoztatta a Filmkultúrát a produkció. Immár harmadik hónapja van műsoron – hamarosan újra 4 budapesti moziban – mialatt több mint tíz vidéki városban is elkezdték vetíteni.
Az ilyen, gyakorlatilag nulla költségvetésű film legnagyobb sikerét általában egy-egy független szemlén szokta elérni, nagyobb nyilvánosság elé ritkán juthat. A Szűzijáték azonban az Országos Ifjúsági Szemle fődíja után nem tűnt el a süllyesztőben, hanem bekerült a több milliós profi filmek közé, egyszerre három budapesti moziban mutatták be. Egy rövid karácsonyi szünetet nem számolva immár harmadik hónapja van műsoron és az Európa, a Tabán illetve a Bem mozik után a Toldiban is látható lesz. Eközben több mint tíz vidéki nagyváros mozija kezdte el vetíteni, egyebek mellett Győr, Szombathely, Veszprém, Jászberény, Szolnok, Debrecen, Miskolc és a tervek szerint csatlakozik még Nyíregyháza is.
Azonos előadásszámot nézve az art mozikban nagyobb látogatottsága volt sok profi –mellesleg igen sikeres – alkotásnál is!
Ez azért meglepő, mert a tévés interjúkon és különféle fórumokon megjelent cikkek, kritikák mellett csak néhány ötletes szórólap reklámozta a filmet. Híres színészek ugyan felbukkannak egy-egy jelenetben (Dióssi Gábor, Scherer Péter, Hajós András, Antal Imre), de a főszereplők teljesen ismeretlenek a nagyközönség előtt.
A film januárban még biztosan látható lesz a mozikban, illetve a 38. Magyar Filmszemle információs blokkjában is szerepel.
Kapcsolódó honlap: www.szuzijatek.hu

Zenés nagyjátékfilmet, Csajkovszkij Diótörőjének Tim Rice dalbetéteivel ellátott változatát forgatja Andrej Koncsalovszkij a pomázi Stern Stúdióban – tudta meg a filmhu. A produkció január végétől építi a díszleteket.
Az ugyanitt forgatott Eichmannt is Cirkó József, a csaknem teljesen egészében Magyarországon forgó Koncsalovszkij-ópusz magyar koproducere csábította Pest megyébe. A stáb Fóton a Dinotópia című produkció számára korábban felépített városi főtér-díszletek között és pár felvétel erejéig külsőben is forgat. A produkció körülbelül 5 milliárd forintot hagy Magyarországon.
Kapcsolódó honlap: www.magyar.film.hu

94 éves korában, 2006. január 10-ére virradó éjszaka egy genfi klinikán elhunyt Carlo Ponti – közölte a filmproducer családja. Carlo Pontit pár nappal ezelőtt tüdőpanaszokkal szállították a svájci gyógyintézetbe. Szűk családi körben temetik el.
A legendás producer fél évszázadon át döntő szerepet játszott a világ filmművészetében. Carlo Ponti híres volt akarnok stílusáról, temperamentumáról, emiatt gyakran került konfliktusba a filmrendezőkkel. Az idő, a kritika és a közönség fogadtatása azonban az esetek többségében őt igazolta – írja a www.mti.hu
Carlo Ponti, aki neve a moziban és a magánéletben egyaránt elválaszthatatlan volt második feleségétől, két gyermeke anyjától, Sophia Lorentől, 1912 december 11-én született Magentában.
Már az 1940-es években kisebb filmek producere volt, majd a háború után beinduló neorealista irányzatban hamar megtalálta a helyét. Kezdetben a korszak egyik legnagyobb cége, a Lux számára gyártott filmeket, köztük Pietro Germi Elveszett ifjúságát és Alberto Lattuada Malom a Pón című alkotását és ezekben már kifejezésre juttatta, hogy nem csupán a kasszasiker érdekli – írta visszaemlékezésében a La Repubblica című olasz napilap.
Nagy korszaka 1950-ben kezdődött, amikor összefogott Dino De Laurentiisszel, és kettejük neve szerepelhetett olyan halhatatlan remekművek főcímlistáján, mint Federico Fellini Országúton, vagy Vittorio de Sica Nápoly aranya című filmjei. Hollywood is felfedezte őket, és elvállalták King Vidor amerikai szájízű Háború és békéjének producerségét, Ponti azonban nem értett egyet a művészi felfogással és kiszállt a duóból.
Sophia Lorennel való életre szóló kapcsolata az 1950-es évek második felében kezdődött. Ponti egy szépségversenyen látta őt először, de hamar rájött, hogy a nyúlánk lány nemcsak gyönyörű, hanem rendkívül tehetséges is. Több mint két évtizeden keresztül ő állt Loren nagy nemzetközi sikereinek hátterében, ma már a filmtörténet klasszikusai közé tartozik Sophia alakítása az Egy asszony meg a lánya, az Altona foglyai, a Tegnap, ma, holnap, a Lady L., vagy az Egy különleges nap című filmekben.
Az ő égisze alatt vált fogalommá a Sophia-Loren-Marcello Mastroianni kettős. Ők alakították A pap felesége párját is, amely némileg Ponti és Loren személyes kálváriájáról is szólt.
Ponti produceri sokoldalúságára jellemző, hogy ő állt a francia újhullám néhány kiváló alkotása, így Agnés Varda Cléo 5-től 7-ig, és Jean-Luc Godard A megvetés című filmjei mögött. Neki köszönheti a világ Antonioni „ellenkulturális” filmjeit, a Nagyítást és a Zabriskie Pointot, ő vállalta a Jiri Menzel Szigorúan ellenőrzött vonatok és Milos Forman Tűz van, babám! csehszlovák újhullámos gyöngyszemeinek nemzetközi produkciós munkálatait. A „kolosszálokkal” kapcsolatos rossz tapasztalatai ellenére ő volt a producere a Doktor Zsivágó hatszoros Oscar-díjas filmváltozatának is.

Életének 70. évében, 2007. január elsején elhunyt Mihályfy Sándor filmrendező, Balázs Béla-díjas, Érdemes Művész. Nevezetes alkotásai, az Indul a Bakterház és az Ábel-trilógia.
Mihályfy Sándor 1937. január 21-én Miskolcon született. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után segédmunkás, majd könyvesbolti eladó volt. 1963-tól a Magyar Televízióban ügyelőként, asszisztensként, technikai rendezőként, később főrendezőként dolgozott.
Pályafutását a Balázs Béla Stúdióban dokumentumfilmek rendezésével kezdte, majd tévéjátékokat, játékfilmeket készített. A legnagyobb sikert az Indul a bakterházzal (1980) érte el. Emlékezetes alkotásai a Kertész utcaiak, a Piac, a Gellérthegyi álmok, a Telefonpapa, a Vihar a lombikban, az Átok és szerelem, a Gyerekrablás a Palánk utcában, a Máz, a Margarétás dal, a De victus vincit és a Titkos háború.
Nevéhez fűződik az Ábel-trilógia is: az Ábel a rengetegben (1993), az Ábel az országban (1994) és az Ábel Amerikában (1998).
Mihályfy Sándor 1985-ben Balázs Béla-díjat, 1990-ben érdemes művész elismerést kapott.

Ranódy László filmrendező özvegye, 2006. december 14-én hunyt el. Végső búcsúját 2007. január 3-án a Farkasréti temetőben tartották.
Kótzián Katalin költő gimnazistaként tűnt fel verseivel; az Újhold folyóirat köreibe került. 1947-ben Török Sophie-val közösen szerkesztette a Költőnők antológiáját.
Ranódy Lászlóval (1919-1983) való házassága alatt a Mafilm sajtófőnökeként dolgozott – az 1980-as évek végéig. Férje filmjeiben dramaturgként is közreműködött, ha nem is mindenütt tüntették fel nevét. A Rádió számára összekötő- és dalszövegeket írt. Kisfaludy Kérőkjéből opera-librettót szerzett, amelyet 1955-ben mutattak be az Operaházban.
Az ötvenes években visszahúzódott, bár írhatott volna a hivatalos igények szerinti forgatókönyveket. Egy idő után költeményeket sem közölt: versesköteteit csak a rendszerváltoztatás után jelentette meg újra, legutóbb a Nap kiadónál a Szonett a szőlődombont.
A hetvenes években kapcsolódott a CIFEJ, a gyerekfilmesek nemzetközi szervezetének munkájába. Részt vett a magyar szekció megalakításában és haláláig képviselte Magyarországot a CIFEJ-ben. A CIFEJ-beli munkáját, és a gyerekfilmek iránti elkötelezettségével kapcsolatban jegyzi meg Kézdi-Kovács Zsolt: „miután elfogytak a gyerekfilmek, és elfogytak a ťgyerekfilmesekŤ is, ő volt egy személyben a magyar CIFEJ. Idős kora ellenére rendszeresen látogatta a fesztiválokat, lelkesen nézte a filmeket, és reménykedett benne: egyszer újra lesz magyar gyerekfilmgyártás.”

Az Ernst Múzeum 2007 tavaszán megrendezi az első Budapesti Képzőművészeti Könyv- és Folyóiratvásárt – adta hírül az Artportal.hu. A kezdeményezés célja, hogy a képzőművészet iránt érdeklődő közönség számára keresztmetszetet adjon a Budapesten megjelenő művészeti publikációkról, illetve, hogy lehetőséget teremtsen a szakma és a nagyközönség találkozására és nem utolsó sorban a kiadványok értékesítésére.
Időpont: 2007. március 10–11. (szombat–vasárnap) 11-től 19 óráig
Helyszín: Ernst Múzeum (Budapest VI., Nagymező utca 8.)
A kétnapos vásáron részt vevő kiadóknak a múzeum 2,6 méter hosszúságú standot biztosít bruttó 10 000 Ft bérleti díj ellenében.

Hosszan tartó, súlyos betegség után 70 éves korában 2006. december 22-én elhunyt Lázár Ervin, Kossuth- és József Attila-díjas író, elbeszélő, meseíró – tudta meg az MTI az író özvegyétől, Vathy Zsuzsa írónőtől.
Lázár Ervin 1936. május 5-én született Budapesten, de szülőföldjének a Tolna megyei Alsórácegrespusztát tekintette, ahol 1938 és 1951 között lakott a család. Édesapja intéző volt, majd a II. világháború után különböző állami gazdaságokban dolgozott, s főagronómusként ment nyugdíjba. A pusztai kisközösség szeretete és összetartó ereje, meséi Lázár Ervin későbbi írásainak inspiráló élményei lettek. Olvasni még az iskola elkezdése előtt megtanult.
1946-tól 1948-is a fehérvári ciszterci gimnáziumban tanult; az államosítás után a felsőrácegresi iskolába került, majd Sárszentlőrincen folytatta tanulmányait. 1950-ben a szekszárdi Garay János Gimnáziumban tanult tovább.
1954-től az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészkarán volt újságíró szakos hallgató, közben megkezdte újságírói pályafutását, s 1961-ben az ELTE magyar szakán végzett. Első novelláit 1958-ban a Jelenkor közölte. 1958-tól Pécsett a Dunántúli Napló, az Esti Pécsi Napló, a Jelenkor munkatársa. 1965 és 1971 között az Élet és Irodalom szerkesztője volt, 1971 óta szabadfoglalkozású író.
1989-től az Új Idők szerkesztőbizottságának tagja volt. 1989-1990-ben a Magyar Fórum főmunkatársa, majd dolgozott a Magyar Naplónál, a Pesti Hírlapnál és a Magyar Nemzetnél is, 1992-96 között a Hitel szerkesztője volt.
Jellegzetes műfaja a mesenovella. Sajátos hangú, nyelvi játékkal, humorral és szeretettel teli meséi a gyerekek és a felnőttek körében egyaránt népszerűek lettek. Filmszerű stílusa miatt írásaiból számos rádiós, színpadi és filmes feldolgozás készült. 1973-ban jelent meg máig legnépszerűbb könyve, A hétfejű tündér, amelyből színpadi adaptáció készült.
Pályája kezdetétől ír felnőtteknek szóló elbeszéléseket is, egyetlen regénye, a groteszk hangvételű, A fehér tigris 1971-ben jelent meg. A Berzsián és Dideki (1979) című meseregényéért 1982-ben Andersen-diplomát kapott. Az 1981-ben megjelent Szegény Dzsoni és Árnika című meséjét Sólyom András rendezte meg filmen (1983).
A Négyszögletű Kerek Erdő (1985) a Bab Berci kalandjai (1989) valamint a Csillagmajor (1996) is megkapta az Év Könyve jutalmat. A Magyar Rádió Elnöksége első díjban részesítette a Rádiószínház 1986. évi kishangjáték-pályázatára benyújtott Ó be szép az élet, s minden más madár című hangjátékáért.
Hangjátékai A Franka Cirkusz összefoglaló cím alatt 1990-ben kötetbe gyűjtve jelentek meg. Közülük A hang címűt Rózsa Pál zenéjével Sándor János operaszínpadra állította. A legkisebb boszorkány című mesejátékáért 1991-ben megkapta az Új Magyar Hangjáték – 1990 pályázat szerzői díját.
Az Év Gyermekkönyve kitüntetésre – amelyet az IBBY (Nemzetközi Gyermekkönyv Tanács) Magyar Bizottsága adományoz – meséit három alkalommal találták érdemesnek: az 1989-es év díjazottja a Bab Berci kalandjai lett, 1990-ben a Lovak, kutyák, madarak, 1993-ban pedig A manógyár.
Az Állami Bábszínház dramaturgja volt 1992 és 1993 között. A legkisebb boszorkány bábdarabként is sikert aratott, s az Árgyélus királyfi eleve bábszínpadra íródott.
Elbeszélései többféle összeállításban, több kiadásban is olvashatók; a legbővebb válogatást a Hét szeretőm (1994) című kötet tartalmazza. Csillagmajor (1996) cikluscímmel – a szülőföld, a puszta hangulatát idéző – új elbeszéléseivel jelentkezett, majd Kisangyal (1997) összefoglaló cím alatt régebbi és még meg nem jelent novelláiból válogatott.
Lázár Ervint 1974-ben József Attila-díjjal, 1980-ban Művészeti Alap Irodalmi Díjjal, 1981-ben pedig Állami Ifjúsági Díjjal tüntették ki. Déry Tibor-jutalomban 1990-ben részesült, 1992-ben elnyerte a Soros Alapítvány Életműdíját, majd 1995-ben az MSZOSZ-díjat is. 1996-ban Kossuth-díjat kapott.
Kapcsolódó írásunk: Kolozsi László: Vigyázat, tünékeny! – Gárdos Péter: Porcelánbaba
Ozsda Erika: Két csónakkal a tengeren -Beszélgetés Gárdos Péter filmrendezővel A porcelánbabáról és Az igazi Mikulásról

69 éves korában elhunyt Vágó Nelly Kossuth- és Jászai Mari-díjas jelmeztervező. Az érdemes és kiváló művészt 2006. december 21-én reggel, rövid betegség után érte a halál – tudatta a Magyar Állami Operaház az MTI-vel. Vágó Nellyt a Magyar Állami Operaház, a Pesti Magyar Színház (a volt Nemzeti Színház) és a Madách Színház saját halottjának tekinti.
Vágó Nelly 1937-ben született Budapesten. A Magyar Iparművészeti Főiskola elvégzése után pályáját a szolnoki Szigligeti Színházban kezdte, majd a Nemzeti Színház tagja lett. 1991 óta az Operaház vezető jelmeztervezője, egyebek között az Aida, az Otello, az Álarcosbál, a Tosca, a Ring-tetralógia, a Szentivánéji álom, a Carmen, a Makrancos Kata és a Bánk bán című előadások jelmezeit készítette.
Vendégként csaknem valamennyi fővárosi és vidéki színház számára tervezett jelmezeket, de dolgozott a grazi és a nyugat-berlini operának, valamint a Tbiliszi Nemzeti Színháznak is.
A magyar tervezői iskola kiváló képviselője volt, kifejező erejű jelmezeit plasztikus anyaghasználat, gazdag szín- és formavilág jellemezte. Sokoldalú művész volt, akinek szimbolikus, elvont jelmezeit és korhű terveit egyaránt nagyra tartották.
1991-től a Képzőművészeti Főiskola, illetve Egyetem tanára, 1999-2001-ben tanszékvezető volt. 2006-ban Kossuth-díjjal tüntették ki több mint négy évtizedes kimagasló művészi munkásságáért, művészettörténeti és színháztörténeti szempontból egyaránt meghatározó, nemzetközileg is számon tartott tervezői tevékenységéért.
Készített jelmezeket Madách Az ember tragédiájához, Csehov Három nővéréhez, Brecht-Weil Koldusoperájához, Paszternák-Szikora Koldusoperájához vagy éppen az István, a királyhoz.
Vágó Nelly jelmezei láthatóak egyebek között a Szindbád, a Macskajáték, a 141 perc a Befejezetlen mondatból, a Pókfoci, az Álmodó ifjúság, A ménesgazda, és a Hanussen című filmekben.
A Macskák, a Jövőre veled újra, a Crazy for you, a Nyomorultak, a Jeanne d’Arc, Az operaház fantomja és az Oliver című musicalek jelmezei is az ő tervei alapján készültek.
Könyve Színházi viselt dolgaink címmel jelent meg.

„Rembrandt Mick Jagger és Bill Gates keresztezése” – vallja legújabb munkájáról Peter Greenaway. A Nightwatching / Éjjeli őrjárat Rembrandt (Harmenszoon van Rijn, 1606-1669) életének azon szakaszával foglalkozik, amikor az Éjjeli őrjárat című festményét készítette (1640-1642, A lövészegylet kivonulása). A filmet főként Lengyelországban készítették, tisztelegve a Greenaway által nagyra tartott Roman Polanski, Krzysztof Zanussi és Andrzej Wajda előtt.
„Ha Rembrandt ma is élne, olyan lenne, mintha Mick Jaggert és Bill Gatest kereszteznénk. 23 évesen közismert volt, hihetetlenül gazdag és követte korának irányzatait. Munkáit Európa szerte kiállították. De alighogy befejezte Éjjeli őrjárat című mesterművét, karrierje hirtelen darabokra hullott; lassan mindent elveszített: vagyonát, hírnevét és státuszát. Teljesen csődbe ment” – adta hírül a rendező nyilatkozatát a forgalmazó sajtóközleménye.
Greenaway megpróbálja megfejteni a Rembrandt bukása mögött meghúzódó rejtélyt, s így nemcsak a flamand festészet mesterét kelti életre, hanem mesterművének többi karakterét is. „A festmény politikai szatíra, emellett egy nagy bűnügyi rejtélyt is tartogat. Legalább ötven titkos kérdés van elrejtve. Bármilyen nagyképűnek is hangzik, szerintem mi mindegyiket megfejtettük!” – állítja a rendező.
A Wikipédia-honlap ezt írja az Éjjeli őrjáratról:
„Rembrandt a Frans Banning Cocq kapitány milíciája című festményt 1640 és 1642 között festette. A festményt később Patrouille de Nuit-nak nevezték a franciák, és Night Watch-nak nevezte Sir Joshua Reynolds, mert felfedezésekor már annyira megviselte az idő, hogy szinte felismerhetetlen volt, és éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból kilépnek a vakító napsütésbe. A kép címét azonban ezután sem változtatták meg.
A mester műve a Kloveniersdoelen új nagytermébe volt szánva, amely a városi milícia muskétás csapata volt. Rembrandt eltért a hagyománytól, amely azt írta elő, hogy a festménynek formálisnak, hivatalosnak kellene lenni. Ennek inkább egy tablószerű kép felelt volna meg. Ehelyett Rembrandt azt ábrázolta, ahogy a csapat küldetésre indul (hogy ez egy átlagos őrjárat, vagy valamilyen különleges esemény, az vitatott). Az új megközelítést nem fogadta osztatlan siker, főképp azok elégedetlenkedtek, akiket a jelenet hátterében, rosszul látható helyeken örökített meg. Emiatt a fizetség is késett. Még a vászon egyes darabjait is le kellett vágni, hogy odaférjen a kiszemelt falra.
Ez a festmény jelenleg a amszterdami Rijksmuseum legnagyobb termében függ. Ez egy méretes festmény, amely elfoglalja az egész hátsó falat – annak ellenére, hogy már darabokat vágtak le róla –, és vitathatatlanul az egyik leghatásosabb festménye a múzeumnak.”
„Bár festészetet tanultam – idézi Greenawayt a Budapest Film sajtóközleménye –, végül mégis azt mondtam magamnak, hogy a festészet egy többezer éves művészet, és talán több lehetőségem lesz, ha a mozi terén alkotok valami érdemlegeset, hiszen ez egy modernebb művészeti forma. Azt gondoltam, hogy a munkám akkor lenne a legeredményesebb, ha a festészet terén szerzett tudásomat a film terén hasznosítanám” – mondja Greenaway, aki úgy tekint Rembrandtra, mint a mozi úttörőjére. „Rembrandt, Vélasquez és Caravaggio a Lumičre-fivéreket megelőzve, több száz éve találták fel a mozit. A film játék a fényekkel és ők mind mesterei voltak ennek. Rembrandt festményei olyanok, mint a kimerevített filmkockák. Bár Rembrandt nem a kedvenc festőm. Filmjeim közül legalább öt játszódik abban az időben, amelyben a festő élt: a 17. században. Ez a korszak Európa egésze számára igen nagy jelentőségű volt. Ha Rembrandt más időben élt volna, nem válhatott volna azzá, ami akkor lett” – mutat rá Peter Greenaway.
„Hiszek abban az elméletben, hogy a mozi halálának szemtanúi vagyunk. Ezért, ezt meg kell előznünk. Új filmemmel erre teszek kísérletet” – állítja a rendező.
Az Éjjeli őrjárat várhatóan 2007 novemberétől lesz látható Magyarországon a Budapest Film forgalmazásában.

Herendi Gábor Lora című új filmjének főszereplője, Nagy Péter képviseli Magyarországot az 57. Berlini Nemzetközi Filmfesztiválon (2007. február 2-8.) a Shooting Stars programon – adta hírül a filmunió. A European Film Promotion (EFP) kezdeményezéseként létrejött, idén 10. születésnapját ünneplő rendezvényen 26 európai ország ígéretes színésztehetsége mutatkozhat be február 10-e és 12-e között.
Az ifjú talentumokat háromnapos eseménysorozaton mutatja be az EFP a filmszakma nagyjainak, valamint a legnagyobb színészügynökségek és a nemzetközi sajtó képviselőinek. Az elmúlt években, többek között, Daniel Craig, Rachel Weisz, Daniel Brühl és Ludivine Sagnier pályafutásának is jelentős állomása volt a berlini Shooting Stars program.
Dieter Kosslick, a Berlinale igazgatója személyesen adja át a fesztiválpalota színpadán a Studio Hamburg Shooting Stars-díját február 12-én este a 26 pályakezdő színésznek.
Nagy Péter, 2006-ban végzett a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Lukáts Andor osztályában. Jelenleg a debreceni Csokonai Színház társulatának tagja.
Több kisebb filmszerep után idén főszerepet kapott Herendi Gábor új filmjében – egy fiatal zenészt alakít. A Lora fordulatokkal teli, romantikus szerelmi történet, 2007. január 25-étől látható a magyar mozikban.
Magyarország, a Magyar Filmunió EFP-tagságának köszönhetően, 2002 óta vesz részt a berlini rendezvényen. Az elmúlt években Miklós Marcell, Oroszlán Szonja, Ónodi Eszter, Gryllus Dorka és legutóbb Hámori Gabriella mutatkozott be a Berlinálén.
Kapcsolódó honlap: www.berlinale.de

Az Árvai Jolán Díj azon filmszakmai dolgozók munkáját ismeri el, akik nem előadóművészi és nem alkotóművészi közreműködői a film elkészítésének. A díj odaítélésében számos szakmai szervezet tesz javaslatot – HSC, HSD, MADE, Filmszövetség, valamint a DocClub; a végső döntést a MÚOSZ Film- és Tévékritikusi Szakosztálya hozza meg.
Az idén a szakmai zsűri jelöltjei:
Balla Erzsébet, a negatív vágók vezetője;
Herczeg László, az MTV zenei szerkesztője, művészeti vezető;
Forgács Erzsébet, maszkmester;
Kürtös Előd, fővilágosító;
Ormos Ferenc, a speciális effektusok mestere.
Az aranygyűrű sorsa januárban dől el.

Az Oscar-díjhoz vezető út utolsó állomásaként számon tartott elismerést a Hollywood Foreign Press Association (Hollywoodi Külföldi Tudósítók Szövetsége) 90 tagja adományozza évente az általuk legjobbnak ítélt alkotásoknak. Idén a mexikói származású Alejandro González Inárritu művét, a Bábelt jelölték a legtöbb díjra, összesen hétre.
A Golden Globe díjazottak listáját 2007. január 15-én teszik közzé a Beverly Hillsben megrendezett díjkiosztó ceremónián.

A GOLDEN GLOBE-DÍJ MOZIFILMJELÖLTJEINEK LISTÁJA

a legjobb filmdráma
Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel (magyarországi mozibemutató: 2007. február 8.)
Emilio Estevez: Bobby
Martin Scorsese: A tégla / The Departed (magyarországi mozibemutató: 2006. november 9.)
Todd Field: Little Children / Kisgyermek
Stephen Frears: A királynő / The Queen (magyarországi mozibemutató: 2007. január 18.)

a legjobb drámai színésznő
Penelope Cruz (Pedro Almodóvar: Volver – magyarországi mozibemutató: 2006. szeptember 7.)
Judi Dench (Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Maggie Gyllenhaal (Laurie Collyer: Sherrybaby)
Helen Mirren (Stephen Frears: A királynő / The Queen)
Kate Winslet (Todd Field: Little Children / Kisgyermek)

a legjobb drámai színész
Leonardo DiCaprio (Edward Zwick: Blood Diamond)
Leonardo DiCaprio (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)
Peter O’Toole (Roger Michell: Venus / Vénusz)
Will Smith (Gabriele Muccino: The Pursuit of Happyness / Hajsza a boldogság után)
Forest Whitaker (Kevin Macdonald: The Last King of Scotland / Skócia utolsó királya)

a legjobb musical / vígjáték
Larry Charles: Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika / Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan (magyarországi mozibemutató: 2006. november 2.)
David Frankel: Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada (magyarországi mozibemutató: 2006. október 5.)
Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok (magyarországi mozibemutató: 2007. február 8.)
Jonathan Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / Kis Miss Sunshine
Jason Reitman: Thank You for Smoking (magyarországi mozibemutató: 2006. augusztus 10.)

a legjobb musical/vígjáték színésznő
Annette Benning (Ryan Murphy: Running with Scissors / Futás az ollókkal)
Toni Collette (Jonathan Dayton–Valerie Faris: Little Miss Sunshine / Kis Miss Sunshine)
Beyonce Knowles (Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok)
Meryl Streep (David Frankel: Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Renee Zellweger (Chris Noonan: Miss Potter)

a legjobb musical/vígjáték színész
Sasha Baron Cohen (Larry Charles: Borat: Kazah nép nagy fehér gyermeke menni művelődni Amerika / Borat: Cultural Learnings of America for Make Benefit Glorious Nation of Kazakhstan)
Johnny Depp (Gore Verbinski: A Karib-tenger kalózai 2. – Holtak kincse / The Pirates of the Caribbean: Dead Man’s Chest – magyarországi mozibemutató: 2006. július 20.)
Aaron Eckhart (Jason Reitman: Thank You for Smoking)
Chiwetel Ejiofor (Julian Jarrold: Mr. Tűsarok / Kinky Boots)
Will Ferrell (Marc Forster: Stranger Than Fiction)

a legjobb rendező
Clint Eastwood (A dicsőség zászlaja / Flags of Our Fathers – magyarországi mozibemutató: 2007. január 25.)
Clint Eastwood (Letters from Iwo Jima / Levelek Iwo Jimából)
Stephen Frears (A királynő / The Queen)
Alejandro González Inárritu (Bábel / Babel)
Martin Scorsese (A tégla / The Departed)

a legjobb forgatókönyvíró
Guillermo Arriega (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)
Peter Morgan (Stephen Frears: A királynő / The Queen)
William Monahan (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)
Patrick Marber (Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Todd Field és Tom Perrotta (Todd Field: Little Children / Kisgyermek)

a legjobb külföldi – nem angolnyelvű – film
Clint Eastwood: Letters from Iwo Jima / Levelek Iwo Jimából, amerikai, angol és japán nyelven
Mel Gibson: Apocalypto, amerikai, maja nyelven (magyarországi mozibemutató: 2006. december 28.)
Florian Henckel von Donnersmarck: Das Leben Der Anderen / The Lives of Others / Mások élete, német nyelven
Pedro Almodóvar: Volver, spanyol nyelven
Guillermo del Toro: El Laberinto del Fauno / Pan’s Labyrinth, spanyolul

a legjobb epizódszínésznő
Adriana Barraza (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)
Kate Blanchett (Richard Eyre: Notes on a Scandal / A botrány hangjai)
Emily Bunt (David Frankel: Az ördög Pradát visel / The Devil Wears Prada)
Jennifer Hudson (Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok)
Rinko Kikuchi (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)

a legjobb epizódszínész
Ben Affleck (Allen Coulter: Hollywoodland)
Jack Nicholson (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)
Eddie Murphy (Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok)
Brad Pitt (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)
Mark Wahlberg (Martin Scorsese: A tégla / The Departed)

a legjobb zeneszerző
Gustavo Santaolalla (Alejandro González Inárritu: Bábel / Babel)
Alexandre Desplat (John Curran: The Painted Veil / Színes fátyol)
Clint Mansell (Darren Aronofsky: The Fountain / A szökőkút)
Hans Zimmer (Ron Howard: A Da Vinci-kód / The Da Vinci Code – magyarországi mozibemutató: 2006. május 18.)
Carlo Siliotto (Szergej Bodrov, Ivan Passer és Talgat Temenov: Nomad, kazah film)

a legjobb egészestés animációsfilm
John Lasseter: Verdák / Cars (magyarországi mozibemutató: 2006. június 15.)
George Miller: Táncoló talpak / Happy Feet (magyarországi mozibemutató: 2006. december 21.)
Gil Kenan: Rém Rom / Monster House (magyarországi mozibemutató: 2006. augusztus 17.)

a legjobb eredeti filmdal
„A Father’s Way” – zene: Seal és Christopher Bruce, szöveg: Seal (Gabriele Muccino: The Pursuit of Happyness / Hajsza a boldogság után)
„Listen” – zene és szöveg: Henry Krieger, Anne Preven, Scott Cutler és Beyonce Knowles (Bill Condon: Dreamgirls / Álomlányok)
„Never Gonna Break My Faith” – zene és szöveg: Bryan Adams, Eliot Kennedy and Andrea Remanda (Emilio Estevez: Bobby)
„The Song of The Heart” – zene és szöveg: Prince Rogers Nelson (George Miller: Táncoló talpak / Happy Feet)
„Try Not To Remember” – zene és szöveg: Sheryl Crow (Irwin Winkler: Home Of The Brave)
Kapcsolódó honlap: www.hfpa.org

Hatvanegy éves történetében először fizetésképtelenné vált a Magyar Írószövetség; felmondtak hét dolgozójuknak, januártól fővárosi könyvtárukat is kénytelenek bezárni – közölte a szervezet vezetése 2006. december 12-én a Távirati Irodával.
A szervezet a korábbi évi 20-22 millió forintos támogatással szemben „a hírek szerint” idén 6 millió forintra számíthat, amit „állítólag” csak jövőre kapnak meg. A minisztériumi támogatás átutalásának a feltétele, hogy ne legyen adó- és járuléktartozásuk, ennek azonban nem tudnak majd eleget tenni, mivel nem érkezett meg időben a várt állami támogatás.
Az elnök nem kapja meg a tiszteletdíját és januártól a több mint százezer kötetes, „fővárosi értéket képviselő” könyvtárukat is kénytelenek bezárni.
„Mivel az idei támogatásunkat eddig nem kaptuk meg, s – információink szerint – jövőre megszűnik a társadalmi szervezetek minisztériumi működési támogatása, a nemzetközi kultúrdiplomáciai feladatokat is ellátó Magyar Írószövetség a jövőben nemcsak fizetésképtelenné, hanem működésképtelenné is válhat” – állapítja meg a szervezet két vezetője.
Kapcsolódó honlapok: www.iroszovetseg.hu és www.mti.hu

Az eddig önálló intézmény 2007 január elsejétől beolvad a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) szervezetébe és Filmiroda néven, a KÖH filmes igazgatóságaként folytatja tovább munkáját, a kormány tervei szerint – adta hírül a Filmhu.
A 2006 június 30-án hozott 2118-as számú kormányhatározat szerint a KÖH általános jogutódja a Nemzeti Filmirodának, de ez nem jelenti a filmiroda megszűnését és a hivatal reményei szerint a 2004-es Filmtörvény alapján ugyanazokat a feladatokat látja el, mint eddig.
Az NFI létrejöttét a két évvel ezelőtt hatályba lépett Filmtörvény írta elő, és ez (valamint annak végrehajtásáról rendelkező 14/2004. (VI. 9.) NKÖM-PM együttes rendelet) is határozza meg szerteágazó feladatait, így például az egyik legfontosabbat: az állami pénzek mozgásának törvényi felügyeletét.
Az NFI hatáskörébe tartozik továbbá filmalkotások korhatár szerinti besorolása, a mozik art-minősítése, a mozgóképszakmai szervezetek regisztrálása, valamint a támogatások igénybevételének jogosultságának igazolása.
Épp e hatósági feladatok miatt gondolta úgy a kormány, hogy a meghirdetett államháztartási és szervezeti átalakítási program jegyében összevonja a két hatósági feladatokat ellátó háttérintézményt, a KÖH-öt és az NFI-t. S mivel a KÖH szervezeti felépítése, feladatstruktúrája jóval meghaladja a NFI-ét, a kormány szempontjából ésszerűnek tűnt, hogy a filmes háttérintézményt beolvasztja a kulturális örökség védelméért felelős intézménybe.
Taba Miklós igazgató szerint azonban a KÖH szervezeti felépítése nem igazán kompatibilis az NFI-ével. Éppen ezért nyár óta folyamatosan egyeztet a két hivatal, hogy a szervezeti átalakításoknak is megfelelve, a Filmiroda néven és a KÖH egyik igazgatóságaként továbbműködő NFI megtalálja a helyét a KÖH-ön belül, úgy, hogy a filmesek ne ütközzenek a kelleténél nagyobb bürokráciába.
Taba Miklós elmondta, az összevonás a Filmiroda részéről nem jár létszámleépítéssel. A tízfős intézmény a kiterjedt szervezetű KÖH-el elsősorban gazdálkodási területeken olvad össze, és ez a szakértőkből álló Filmiroda munkatársait nem érintheti hátrányosan. A Filmirodát érintő költségvetési megszorításokat kellő információ hiányában az igazgató még nem látja át, ugyanakkor a Filmhunak elmondta, a vonatkozó normatervezet szerint a KÖH elnöke által meghatározott előirányzat felett az egyes igazgatóságok szabadon rendelkeznek.

A tavalyi 22,3 milliárd forintról az idén várhatóan több mint 25 milliárd forintra nő a filmgyártásra fordított összeg Magyarországon – adta hírül a Napi Gazdaság.
Sem a pénzügyi tárca, sem a kormány nem tervezi a kedvezmény megvonását. A minisztérium közölte: az illetéktörvény mentesíti az ajándékozási illeték alól egyebek között a magyar művészeti, közművelődési célú ajándékot, és ez a filmtámogatásokra is vonatkozó mentesség továbbra is hatályban marad.
A tavalyi 22,3 milliárd forintról az idén várhatóan több mint 25 milliárd forintra nő a filmgyártásra fordított összeg Magyarországon – közölte a gazdasági napilap Taba Miklós, a Nemzeti Filmiroda igazgatója tájékoztatását.
Kapcsolód honlap: www.nemzetifilmiroda.hu

Magasodnak már az Etyeken épülő Korda Sándor Filmstúdió falai; a létesítmény 2007 tavaszára készülhet el – közölte Krisán László ügyvezető a Távirati Irodával. Tájékoztatása szerint végeztek a földmunkákkal, kiépítették a területen az infrastruktúrát és elkészült a falut elkerülő út is.
A stúdió az egykori honvédségi bázis 15- 16 hektáros területén, panorámás vidéken, szőlőtáblák és a falu között meghúzódó területen épül fel várhatóan 2007 tavaszára. Az Andrew G. Vajna Amerikában élő producer és Demján Sándor üzletember közös vállalkozásában épülő, a 21. század műszaki és művészeti igényeinek megfelelő stúdióban a teszteléseket követően várhatóan májusban már dolgozhatnak is az első filmes stábok.

Az Oscar-díjra nevező bizottság 2006. szeptember 25-én hozott döntésének értelmében, Magyarország a 2007. évi „legjobb idegennyelvű film” kategóriába Hajdu Szabolcs Fehér tenyere című nagyjátékfilmjét nevezi – adta hírül a Magyar Filmunió.
Az Oscar-díj szabályzata szerint azok a magyar filmek versengtek a nevezésért, amelyek hazai mozibemutatója 2005. október elseje és 2006. szeptember 30-a között volt. A bizottság döntésében a Magyar Filmművészek Szövetségét Balog Gábor operatőr, Báron György filmkritikus és Dettre Gábor filmrendező, a Független Magyar Producerek Szövetségét Hutlassa Tamás, a Magyar Producerek Szövetségét Cirkó József, a Magyar Operatőrök Társaságát (H.S.C.) Kende János, a Magyar Mozgókép Rendezők Céhét (MRC) pedig Surányi András képviselte.
Amerika leghíresebb filmes megmérettetésére minden ország nevezhet évente egy-egy játékfilmet, amelyekből a Los Angeles-i Filmakadémia képviselői választják ki január végén az öt jelöltet, amelyek közül az egyik a legjobb idegennyelvű filmnek járó Oscar-díjat kapja.
A nomináltak listáját 2007. január 23-én hozzák nyilvánosságra; az Oscar-díjakat ünnepélyes keretek között 2007. február 25-én, 79. alkalommal adják át a hollywood-i Kodak Theatre-ben.
Hajdu Szabolcs a fiatal magyar rendezőgeneráció egyik legtehetségesebbnek tartott képviselője, a Fehér tenyér harmadik játékfilmje, amelyért a 37. Magyar Filmszemle (2006. január 31. – február 7.) rendezői és a külföldi kritikusok díját (megosztva), valamint a legjobb producer (Angelusz Iván, Reich Péter, Pataki Ágnes, Kovács Gábor), a legjobb operatőr (Nagy András), a legjobb vágó (Politzer Péter) díját és a közönségdíjat is megkapta. Az önéletrajzi elemeket ötvöző egyéni sportfilm nemzetközi értékesítésének jogát a Filmszemlét követő berlini filmvásáron a francia székhelyű Onoma vásárolta meg. A Fehér tenyér nemzetközi premierjét az 59. Cannes-i Nemzetközi Filmfesztiválon (2006. május 17-28.) tartották, nagy sikerrel.
Kapcsolódó Filmkultúra-cikkek:
Interjúink Hajdu Szabolccsal:
Zsigeri érzékelés, jelen idejű gondolkodás (2004)
Két nap a világ (1999)
Kritikáink a Fehér tenyérről:
Szer-tartás (2006)
Négyszázegyedik csapás (2006)
Kapcsolódó honlap: www.fehertenyer.hu

2007. június 30-án mutatják be a Roman Polanski filmjéből készült musicalt a Pesti Magyar Színházban. A Vámpírok bálja stáblistáján a világhírű alkotó a vezető rendező, a darabot Jim Steinman zene- és Michael Kunze szövegkönyv és dalszerző jegyzi; díszlet- és jelmeztervező: Kentaur.
Kapcsolódó cikkünk:
Strausz László: Angyalok, ördögök meg a Polanski – Roman Polanski: A kilencedik kapu (2000)
Kapcsolódó honlap: www.vampirokbalja.hu