Pölöskey István Martin Scorsese filmjei DVD-n

A taxisofőr, 1976
A taxisofőr,
1976
110 KByte

A taxisofőr (Taxi Driver), 1976, 109 perc
magyar felirattal

Scorsese filmje ma már élő klasszikusnak számít. Bár nehéz azonosulni vele, ereje, lendülete ma is magávalragadó. A taxisofőr felépítésén, képi világán, ritmusán nem fogott az idő. A főcím felirata alatti kezdő képsorok sok mindent elárulnak: New York esti, esőáztatta aszfaltú utcáin sejtelmes füstgomolyagból bukkan elő a hatalmas, áramvonalas sárga taxi, hogy nemsokára ismét egy hasonló füstfelhőben tűnjön el. A vizes taxiablak, a tükröződő kirakatok, a lassított filmkockák, s a visszapillantó tükörben felvillanó szempár fénytörésében tűnik elénk az éjszakában céltalanul lődörgő gyalogosok látványa. Az aláfestő szaxofonzenét Bernard Herrmann, Hitchcock munkatársa írta, élete utolsó munkájaként. Balladisztikus elemekkel tárul elénk egy furcsa szerelmi történet. A taxisofőr egy Vietnamot is megjárt, 26 éves, vidéki férfi, Travis (Robert De Niro), aki undorodik New York szennyétől, és az a rögeszméje, hogy a mocskot ki kell irtani a világból. Afféle pszichopata őrült, modern keresztes lovag, halálosztó próféta és gyilkos egy személyben. Naplóíróként és narrátorként ő maga kommentálja néhány kulcsjelenetben bemutatott történetét. Travis szerelme, Betsy (Cybill Shepherd) egy Charles Pallantine nevű elnökjelölt kampányirodájában dolgozik. Elegáns, tiszta, művelt, kifinomult - mint valami fehérruhás angyal bukkan fel Travis taxiból körbepásztázó szeme előtt. Először sikerül áthidalnia a fiatalembernek a lány és közötte húzódó társadalmi és mentalitásbeli távolságokat, de egy pornómoziban tett közös látogatás után a kapcsolatnak vége szakad. Travis lázadássá változtatja kétségbeesését: fegyvereket vásárol és valami látványos merényleten töri a fejét. Tudatosan készül arra, amit tesz. Végül vérfürdőbe torkollik a história, amelyben fontos szerepet játszik egy tizenkét éves prostituált (Jody Foster). Scorsese tökéletes mesterségbeli tudással teremt atmoszférát, s mutatja be az ámokfutás lélektani hátterét. Robert De Niro, a kiváló színész, az átváltozások nagymestere ezzel az alakítással került a világsztárok közé. A taxisofőr hatása elementárisnak bizonyult. A modellt többen követték, másolták, átvették, továbbfejlesztették. Több mint két évtized elteltével is sokan élnek belőle. Alapfilm. Kultusza kikezdhetetlen.

Extrák: 70 perces dokumentumfilm A taxisofőr forgatásáról, fotógaléria kommentárral, részletek a storyboardból és az eredeti forgatókönyvből, filmelőzetes, filmográfiák.

Dühöngő bika (Raging Bull), 1980, 123 perc
eredeti nyelven

Jake La Mottának, az 1949-es profivilágbajnoknak az emlékirataiból készült Scorsese filmje. Jake, "Bronx bikája" is olyan fickó, aki - Moravia szavaival élve - "nem azért bokszol, mert fizikailag erős, hanem azért, mert kulturálisan gyenge". Ez a film nem afféle karriertörténet, mint a Rocky és a többi bokszolóról szóló mozi. La Mottától nem mint bajnoktól, hanem mint a poklokat megjárt, megkeseredett, eldeformálódott embertől búcsúzunk. A rendező szinte mindent elénk tár, ami csak elborzaszthat bennünket a kemény fiúktól. Jake La Motta arról volt híres, hogy szinte élvezte azt is, ha őt ütik. De aki folyton csak ütéseket tud adni meg kapni, aki folyton csak büntet és bűnhődik, az elveszett ember. Maga La Motta is rájön erre, de már későn. Karrierjének, féltékenységi rohamaival tönkretett házasságának, egész addigi életének vége. Egy sötét börtöncellában eszeveszetten üti, ökleli a falat, míg össze nem esik, s közben azt ordítja: "Miért, miért, miért?". Ezt csinálta egész életében, a falat püfölte, fogcsikorgatva. Scorsese egyúttal szentté is avatja ezt a dühöngő bikát. Nemcsak A rakparton Marlon Brandójának bűnbánó monológját mondatja el a film végén azzal az elhízott, negyedosztályú konferansziéval, akit még mindig La Mottának hívnak, hanem végezetül, János evangéliumának egy passzusát idézve, egyenesen Jézus Krisztushoz hasonlítja őt. A fekete-fehérben fotografált filmben Robert De Niro hihetetlenül sok munkát fektetett ebbe a szerepbe. Hat hónapig edzett, bokszolt, azután csaknem ugyanannyi időt fordított arra, hogy huszonöt kilót magára szedve, smink és trükkök nélkül játszhassa el a hájas, öregedő La Motta szerepét.

Extrák: werkfilm, eredeti filmelőzetes, 8 oldalas füzet gyűjtőknek

A Dühöngő bika bemutatásának huszadik évfordulójára megjelent a film dupla DVD változata. Ezen megtalálható az eredeti mozielőzetesen kívül egy 26 perces dokumentumfilm, amelyben interjút láthatunk Jake La Mottával és az Oscar-díjas vágóval, Thelma Schoonmakerrel, továbbá egy werkfilmet, fotógalériát, képeslapokat és egy 16 oldalas füzetet.

A pénz színe (The Colour of Money), 1986, 117 perc
eredeti nyelven

Ez a film ajándékozta meg Scorsesét A taxisofőr utáni első nagy közönségsikerével. Paul Newmannek alkalma nyílt ebben a filmben, hogy továbbjátssza egyik több mint húsz évvel korábban megformált szerepét, Fast Eddie Felson legendás figuráját - Robert Rossen klasszikusnak számító filmjének, A svindlernek becsvágyó biliárdjátékosát, - akit Scorsese kezdetben érinthetetlennek tartott. Jellemző, hogy csak akkor kezdett érdeklődni a folytatás iránt, amikor a többszörösen átdolgozott forgatókönyv egy húsz évvel idősebb, tönkrement Fast Eddie-t tálalt fel neki. Az idő a színész, Newman fölött is elszállt. Scorsese filmjében már a visszavonult profi játékos szerepét osztotta rá, akit azonban egy fiatal tehetség (Tom Cruise) feltűnése visszaszólít a biliárd termekbe. Oktatni kezdi a fiút, hogyan lehet sok pénzt keresni a játékkal. S eljön az idő, amikor az asztalnál szembekerülnek egymással... A sztár korábbi alakításáért beváltatlan Oscar-jelölést kapott. S ki tudja, hányszor került még fel a listára, de a díj csak nem akart beérni. Az Amerikai Filmakadémia 1986-ban, behozhatatlan mulasztását pótolva, életműdíjjal jutalmazta Newmant. Egy évvel később az oly sokáig hiába áhított szobrot, a legjobb színésznek ítélt Oscart is átvehette A pénz színében nyújtott alakításáért.

Extrák: interaktív menük, jelenetek közvetlen elérése

Krisztus utolsó megkísértése (The Last Temptation of Christ), 1988, 156 perc
magyar felirattal

A film realista ábrázolásban kísérli meg, hogy Jézust emberként állítsa a nézők elé. A Biblia-megfilmesítések között újszerűnek számító megközelítést - a katolikus rendező, Martin Scorsese, a kálvinista forgatókönyvíró, Paul Schrader, és a ferenceseknél nevelkedett író, Nikosz Kazantzakisz közös vállalkozását - már a bemutatója előtt hevesen támadták egyházi körök. A katolikus egyház számos befolyásos képviselője elfogadhatatlannak minősítette a "megkísértés" jelenetét. A bírálók nem is maradtak meg a puszta tiltakozás szintjén: egy párizsi moziban bombát robbantottak, számos mozitulajdonost más országokban is megfenyegettek, ha műsorukra tűzik ezt a "szentségtörő" alkotást. Ezek hatására sok országban egyáltalán nem, vagy csak cenzúrázva mutatták be a mozik a filmet.

Extrák: a DVD-n a teljes, vágatlan, cenzúrázatlan változat jelent meg, emellett megtalálható a film eredeti előzetese is.

Nagymenők (Goodfellas), 1990, 139 perc
magyar felirattal

A Keresztapa és a Volt egyszer egy Amerika óta nem akadt egyetlen olyan film sem, amely ilyen epikus portrét tudott volna készíteni a maffiáról. Még fontosabb tény, hogy Scorsese erősen modernizálta Coppola klasszikusát. Az ő gengszterei az egyik pillanatban stilizált, fekete lovagok, míg a következőben már ismét hétköznapi kispolgárok: kövérek, bigottak, megtörtek. A meseszövés módja is más. Míg a Keresztapa freskóra hasonlított, addig az operatőr Ballhaus képei inkább a videoklipek látványvilágára emlékeztetnek. Pénzről, hatalomról és a maffiával való leszámolásról szól ez a film, amely Henry Hill, a New York-i maffiózó "karrierjének" állomásait járja be. A férfi kisstílű gengszterből maffiavezérré nőtte ki magát. Legnagyobb ügylete lebonyolításakor lebukik. Életfogytig tartó börtön vár rá, de a maffia bosszújától is tartania kell. Szorongatott helyzetében rászánja magát, hogy koronatanúként vallomást tegyen a bűnszövetkezet viselt dolgairól. A Nagymenők, ez a vizuális géppisztolysorozat megmutatta, hogy mi történt a maffiával az ötvenes évektől egészen a nyolcvanas évekig. Sajnos ez a DVD még flipper változatban készült - a film felénél meg kell fordítani a lemezt, és a másik oldalon lehet folytatni a lejátszást.

extrák: filmelőzetes, produkciós leírás.

Casino, 1995, 171 perc
eredeti nyelven

Las Vegas, 1973. A káprázat és az álmok városa - színpad a multimilliomosoknak, a politikusoknak és a csillogó görlöknek, pálya a bukmékereknek, uzsorásoknak és drogárusoknak, striciknek, prostituáltaknak, svindlereknek. No és a világ minden tájáról érkezett harmincmillió turista, hazardőr Mekkája, akik évente harmincmillió dollárt hagynak ott. Maga a paradicsom a maffia számára. A bűnszövetkezet Ászt (Robert De Niro), a minden hájjal megkent bukmékert szemeli ki a maga vegasi emberének. Négy kaszinót felügyel: figyeli, hogy rendben menjen az üzlet, és szemet huny afölött, hogy a főnökök lefölözik a hasznot. Hamarosan ő lesz a kaszinó mindenható ura. Ám valakinek sikerül a szerencsebirodalom császárát hatalmába keríteni. Ginger (Sharon Stone), a gyönyörű luxusprosti feleségül megy Ászhoz. Házasságuk csak rövid ideig felhőtlen, a nő a fényűző élet ellenére sem boldog, meggyűlöli férjét, majd az alkoholhoz és a kábítószerekhez menekül. Végül pedig Ász régi barátjához, a maffia könyörtelen bérgyilkosához (Joe Pesci) fordul.

A Casino nem klasszikus gengszterfilm. A fénykorukon túljutott, Vegasban élő emberekről szól, valamint arról a korszakról, amikor a szervezett bűnözés kezdte elveszíteni befolyását a város felett. A film hőseinek magánélete egy évtized múltán megdönti a birodalmat, amit ők maguk hoztak létre. A három főszereplő kapcsolata - régi barátságuk, a közös bűnök, a bizalom és az árulás - váltja ki az egész rendszer bukását.

Extrák: eredeti filmelőzetes, az alkotók és a szereplők bemutatása, produkciós leírás.

A holtak útja (Bringing Out the Dead), 1999, 121 perc
magyar szinkronnal

Scorsese három éjszakán át tartó, komor hangulatú utazását láthatjuk egy meghasonlott New York-i mentős lelkébe. A valóság képei és a lidércnyomásos álmok összefolynak. A munkájából és az életéből is kiábrándult Frank (Nicolas Cage) ugyanarra a nagy kérdésre keresi a választ, mint annak idején a Taxisofőr Travise: miként vezekelhet a bűneiért és hogyan nyerhet feloldozást? A holtak útja a Taxisofőr nyitójelenetével indul és a krisztusi piétával fejeződik be. A két emblematikus képsor között a rendező egykori jellegzetes kelléktárának valamennyi formai eszközét felvonultatja: szédítő kézikamerázás, erős színkontrasztok, gyorsítások és lassítások a rockzene lázas ritmusára. A DVD változaton is intenzív színvilágú widescreen képben gyönyörködhetünk, viszont az 5.1-es angol hanghoz nincs magyar felirat, csak a Dolby Surrond magyar szinkront hallgathatjuk. Egy DVD-nél általában alapkövetelmény, hogy van választási lehetőség, itt ezzel szemben csak az angolul tudók járnak jól.

Extrák: 11 perces werkfilm, melyben Scorsese és Joe Conelly beszél a filmről, néhány gondolat erejéig Goodman, Cage és Rhames is megszólal.

 

Scorsese mint színész:

Robert Redford - Kvíz-show (Quiz Show), 1994, 131 perc
magyar szinkronnal

Az elnök emberei című filmjéhez hasonlóan, Redford ebben az alkotásában is valós eseményt dolgozott fel, a híres-hírhedt Twenty-One botrányt. 1958-ban Amerikában a televíziós csatornákat a kvízműsorok uralták. Ekkor robbant ki a fent nevezett botrány: a kvízjáték egyik csalódott vesztese (John Turturro) azzal vádolta meg a legnépszerűbb televíziós játék irányítóit, hogy tisztességtelen módszerekkel manipulálják a publikumot. A csalódott férfi vádja a műsor új üdvöskéje ellen irányult. Eszerint a sokszoros győztesként szinte nemzeti hőssé magasztosult, jó családból való, szerénységével, frappáns feleleteivel mindenkit elkápráztató Charles Van Doren (Ralph Fiennes) is előre megkapja a válaszokat, ahogy ez a korábbi játékosokkal történt. A nézők milliói hittek benne, mindenki érte szorított, de aztán kiderült az igazság: a műsorkészítők orruknál fogva vezették a nézőket. A televíziózás történetében ezzel lezárult egy korszak, amit a naivitás és a bizalom jellemzett. Ezután már nem hitte el a publikum, hogy a televízió a meztelen valóságot hozza el az otthonukba. Scorsese ebben a filmben egy szívtelen gyárost alakít, akit csak egy érdekel, hogy a showban reklámozott termékét minél több néző lássa.

A Nagymenőkhöz hasonlóan ez a DVD is flipper változatban készült.

Extrák: interaktív menük, jelenetek közvetlen elérése.

Scorsese mint vágó:

Michael Wadleigh - Woodstock, 1970, 216 perc
eredeti nyelven

Woodstock felejthetetlen és szimbolikus jelentőségű. Egy legendás évtized, az ellenkultúra korszakának maradandó dokumentuma. A hatvanas évek "új generációja", vagy ahogyan a fesztivál után nevezték őket, "Woodstock népe" ekkor még hitt abban, hogy a rockzene erejével, a fiatalok tömegével, a béke és szeretet hirdetésével, hittel és egyetértéssel szebbé lehet varázsolni a világot. Woodstock jelentéktelen kisváros New York közelében. 1969. augusztus 17. óta azonban mementó és zarándokhely egy generáció számára. A szervezők először 60000 embert vártak a zenei és művészeti vásárnak hirdetett rendezvényre, amire félmillióan jöttek el, hogy meghallgassák azt a 32 rockzenekart és előadót, akik az akkori idők legnépszerűbb és legjelentősebb folk-, soul-, blues- és rock előadói voltak. Michael Wadleigh rendező operatőrök és asszisztensek kisebb hadseregét rendelte a helyszínre és a kor legmodernebb technikájával felszerelkezve vegyült el a fiatalok tömegében.

A woodstocki fesztiválról készült film nem egyszerűen zenés remekmű, hanem kordokumentum is egyben. Forradalmi vágástechnikával (az egyik vágó Martin Scorsese volt), osztott képmezőkkel, a képarányok változtatásával az alkotók elérték, hogy a néző is részesévé válhasson az eseményeknek.

Extrák: a DVD-változat közel negyven perccel hosszabb az eredetinél - a rendező néhány évvel ezelőtt kiegészítette a filmet néhány korábban soha nem látott jelenettel -, és a hangot is újrakeverték. A 216 perces változat sajnos nem tartalmaz magyar feliratot.

Martin Scorsese filmnaplója (A Personal Journey with Martin Scorsese Through American Movies), 1995, 224 perc,
eredeti nyelven

Az amerikai filmtörténetről, játékfilmekről, alkotókról, sztárokról mesél Scorsese könnyedén és értőn. Személyes gyermekkori moziélményeire épít Hollywood fenegyereke, aki 1942-ben, szicíliai emigráns családban született. Egyházi pályára készült, de a papneveldéből kizárták, a jezsuita egyetemre pedig fel sem vették rossz bizonyítványa miatt. A New York-i egyetemen végleg eldőlt a sorsa, a filmrendezéshez érzett elhivatottságot, végérvényesen a mozi megszállottja lett. Ez az izgalmas filmnapló több száz archív filmbejátszással tiszteleg az elődöknek. Számtalan amerikai vagy Európából bevándorló rendező és filmcsillag jelenik meg Scorsese filmlapozgatásában. Többek között megszólal Billy Wilder, John Ford, Alfred Hitchcock, Ernst Lubitsch, Fritz Lang, Arthur Penn, Brian de Palma, Clint Eastwood, Francis Ford Coppola, Gregory Peck és még sokan mások. "A film betegség - ahogy Frank Capra mondta -, ha bekerül a véráramba, úgy viselkedik, mint a legerősebb hormon. Jago szerepét játssza a lélekben. Olyan, mint a heroin: a film ellenszere még több film."

 

 Mi az, amire vigyáznunk kell, ha DVD-t vásárolunk?

Vásárláskor, lehetőleg az eladók jelenlétében, minden esetben bontsuk fel a lefóliázott DVD tokot, és vizsgáljuk meg a benne elhelyezett lemez állapotát. Ha magyar változattal készült a borító, akkor számíthatunk rá, hogy öt esetből legalább háromszor karcos a lemez alsó fele. Az üzletekben rögtön kicserélik a gondatlanul csomagolt DVD-ket. Vásárlás után őrizzük meg a blokkot, és lehetőleg minél hamarabb nézzük meg a film kezdő képsorait. Ha hibás a lemez, legtöbbször már az első percekben szétesik a kép, vagy más típushibák is jelentkezhetnek. Ha néhány napon belül visszavisszük a hibás DVD-t, a blokk ellenében azonnal kicserélik.

Dühöngő bika, 1980
Dühöngő bika,
1980
106 KByte
A pénz színe, 1986
A pénz színe,
1986
48 KByte
Krisztus utolsó megkísértése, 1988
Krisztus utolsó megkísértése,
1988
51 KByte
Nagymenők, 1990
Nagymenők,
1990
87 KByte
Casino, 1995
Casino,
1995
60 KByte
A holtak útja, 1999
A holtak útja,
1999
99 KByte
Robert Redford: Kvíz-show, 1994
Robert Redford:
Kvíz-show,
1994
83 KByte
Michael Wadleigh: Woodstock, 1970
Michael Wadleigh:
Woodstock,
1970
99 KByte
Martin Scorsese filmnaplója, 1995
Martin Scorsese filmnaplója,
1995
37 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap kereső