Jakab-Benke Nándor: Kretschmer Erik interjúja Grószmartoni Márton fókuszpullerrel
Tóth Orsolya: Film és technika abszolút kezdőknek
Buzogány Klára, Jakab-Benke Nándor, Margitházi Beja, Székely Csaba, Tóth Orsolya, Zágoni Bálint: Címszavakban az ókortól a 20. századig
Gáspárik Attila: Kard és... Forgatási interjú az első erdélyi pornófilmről
Buzogány Klára: Rüh Elek és a filmkészítés. Naplórészletek a 6. Filmtest-Duma Műhely alkotótáborból
Zágoni Bálint: Akik megteremtették az erdélyi magyar új hullámot! 2017 - az első erdélyi filmes évfolyam tízéves találkozója
Jakab-Benke Nándor képregénye
Zágoni Balázs, Zágoni Bálint: Erdélyi Magyar TeleVíziló. Valós program egy képzelt televízióhoz
Zágoni Balázs: A templomot s az iskoláját! Erdélyi Magyar Telenovella, II. évszak, 67. rész
Felméri Péter: „Persze, hogy vannak terveim...” Interjú egy feltételezett filmrendezővel
Váró Kata Anna: Az Antarktiszi Nemzetközi Jéghegy Csúcsa Filmfesztiválról
Gáspárik Attila: Alter-Native 100. 2093 Marosvásárhely, tudósítónktól
Papp Attila Zsolt: A kísértetek sosem sírnak. Pedro Almodóvar: Re-Volver
Tóth Orsolya: Szerelem és éhség Hong-Kongban. Wan Awas Wai: Lágytojásra hangolva
Székely Csaba: Veszett fejsze drájv. Írta David Lynch
Horváth Zsolt: Magyar forradalmi közjáték. Besenyő Attila filmrendezővel a kulisszák mögött
Farkas István: Dráma a klotyón. Foszforos bosszú a Boszporuszon
Kárpáti György: Túl a Boszporusz csillagövén... Foszforos bosszú a Boszporuszon
Dunai László: Krip Tóni hihetetlen kalandjai a zűrben. Foszforos bosszú a Boszporuszon
Tóth Szabolcs: Vadkeleti történet. Foszforos bosszú a Boszporuszon
Kárpáti György: Nicsak Kin-Ki Dug! Egy díszdoboz ajánlója
Kapcsolódó honlap: www.filmtett.ro

A Kossuth- és Munkácsy-díjas szobrászművész mintegy négyszáz alkotásának leírását tartalmazó monográfia jelenik meg Szőke Annamária és Beke László szerkesztésében.
„Ez az 500 oldalas monográfia mintegy 400 alkotásomat, többek között képeket, illusztrációkat, díszletterveket tartalmaz. A terméskő méretű könyvben csaknem százan írtak eddigi munkásságomról” – mondta Pauer Gyula hétfőn az MTI-nek.
Az alkotó hozzátette: a mű 9-10 évig készült, eredetileg a tavalyi életmű-kiállításra kellett volna megjelennie, de „jó magyar szokás szerint” ez nem valósulhatott meg. A kiadványban az 1960-as évek végétől egészen az új évezred első éveiben elkészült művekről lehet tájékozódni.
A kötetben hangsúlyos szerepet kapott a – Pauer-védjegyként is számon tartott – pszeudó stílus a maga nonfiguratív alkotásaival, de színházi és filmbéli díszlettervek is szerepelnek a szobrász-képzőművész munkásságát feldolgozó kiadványban, amelyet elláttak az alkotások jegyzékével is.
„Rendkívüli pontossága, alapossága és tudományos jellege miatt a kötetet ajánlhatom diákoknak és kutatóknak egyaránt” – fogalmazott a 65 éves, látványtervezőként is ismert konceptuális és performansz művész.
Jelenlegi munkáiról az MTI-nek elmondta: egészségi állapota miatt mostanában többnyire rajzol, a pesti Spinoza kávéházban hamarosan megnyíló kiállításához válogatja „Rembrandt-modorban készülő” rajzait.
A monográfia a Magyar Tudományos Akadémia Művészettörténeti Kutatóintézetének kiadásában jelenik meg.

A filmesztéta Mozibubus című kötete november végén, december elején jelenik meg.

Jean-Louis Baudry: A filmi apparátus ideológiai hatásai
Dragon Zoltán: Merre tovább? A pszichoanalitikus filmelmélet útjai a huszonegyedik században
Slavoj Zizek: Szeressem felebarátomat? Köszönöm, nem!
Kiss Attila Atilla: Felületkezelés. A Crash szemiográfiája
Laura Marcus: Álom és kinematografikus tudat
Kérchy Vera: Vászon-anyaság. A Persona (szét)olvashatatlanságáról
Mikola Gyöngyi: Belépés az ördögi körbe
Kiss Csilla Sára: A cseh új hullám és Bohumil Hrabal prózája (Juraj Herz: A hulladékgyűjtőben és Jirí Menzel: Szigorúan ellenőrzött vonatok)
Pataki Katalin: Titkok és burkok. Hitchcock Londoni randevú című filmjében
Hajdú Richárd: Felnézek és lenézek. Szédülés Alfred Hitchcock A Manderley-ház asszonya című filmjében
Papp Orsolya: A végtelenben összefutó párhuzamosok
Dragon Zoltán: Lacani Tünetek: Lacan.com és a Symptom
Kapcsolódó honlap: www.apertura.hu

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa, a MUSZTER Örökmozgóképújság novemberi számának tartalmából:
2006. szeptemberi filmbemutatók
Forgács Iván: Emlékek hősei
Sándor Miklós: A szuperlézernézéssel való visszaélés tipikus esete (Ivan Reitman: A szuper exnőm)
Csejk Miklós: A nők szabadságának lehetetlenségéről – Emancipációs kérdések DVD-n
Interjú Talyigás Judittal, az MTI Adatbázisainak és Archívumainak igazgatójával (szerkesztette: Tanner Gábor)
Terrorizmus: öt éve új időszámítás? – Beszélgetés dr. Nógrádi Györggyel és dr. Szövényi Györggyel (szerkesztette: Fejes Katalin)
Tanner Gábor: Állami és privát terrorizmus küzdelme: Ki mondhatja el a történetet?
Németh Miklós: DVD
Bakos Krisztina: Feljegyzések a tolmácsfülkéből – Rapsodia de Sangre
Piros-fehér képek a zöldben – Małgorzata Takács a budapesti Lengyel Intézet programkoordinátora a novemberi Kieślowski-rendezvény filmjeiről
Pécs-art – Baumann Ferenc, Uránia és Varga Gabriella, Apolló (szerkesztette: Forgács Iván)

Az Akadémiai Kiadó gondozásában, Zalán Vince szerkesztésében jelent meg a Bódy Gábor egybegyűjtött filmművészeti írások I. című kötet.
Rövid ismertető a kiadó honlapjáról:
Kevés olyan filmrendezőt ismer a filmtörténelem, akiben a mesterségbeli tudás – az anyag (a celluloid, a videoszalag), az eszközök (kamera- és optikafajták) alapos ismerete – és az elméleti felkészültség, s a képzelet ereje olyan egységben és egymást segítve létezett, mint Bódy Gábor alkotó személyiségében. Az 1970-es években, a magyar társadalom válságos esztendeiben, a hazai és külföldi új hullámok elernyedése után volt ereje újakra törni, a kísérletezés útjára lépni. Jelszavai: új érzékenység – új narrativitás. Jellemzően: a jelszavak álltak tőle a legmesszebb. A jó fogalmazás szépirodalmi kísérletei után fordult tudatosan a film, mindenekelőtt mint nyelvezet tanulmányozása felé, melynek eredményeképpen jól ismerte a legkorszerűbb filmelméleti munkákat, s jó néhány nemzetközi színvonalú írásával maga is hozzájárult annak magas kvalitású műveléséhez. Szerette és gyakran idézte Kölcsey Ferencet, aki szerint a nyelvnek legfőbb művelői: a filozófus és a poéta. Talán azért is, mert Bódy Gábor nemcsak a filmről való gondolkodás egyik legnagyobb alakja a modern filmben, hanem mert – idővel – egyre erősebben mutatkozott meg poétikai ereje is. Különös műve, a Filmiskola, bizonyára ezért tud felemelkedni az ismertterjesztés szintjéről, s lesz „belülről” megfogalmazott filmkészítési gyakorlat, amely nemcsak praktikus ismeretekkel szolgál, de „átörökíti” azokat kérdéseket, problémákat is, amelyekre adott egyéni válaszok nélkül nem létezik a filmről való alkotói gondolkodás. Poétikája természetesen játékfilmjeiben – a magyar filmművészeti maradandó értékeit jelentő – az Amerikai anzixban, a Nárcisz és Psychében, a Kutya éji dalában bontakozik ki legteljesebben, feledhetetlenül. Bódy Gábor filmművészeti írásai ennek a nyugtalan, újakra kész elhatározásoknak s belső forrongásokkal telített alkotói műhelynek elgondolkodatóan lelkesítő dokumentumai. A műfaji sokféleség – elméleti tanulmányok, tűpontos filmelemzések, filmötletek, szinopszisok, nyomtatásban először napvilágot látott forgatókönyvek, (Agitátorok, Amerikai anzix stb.) – színesíti az olvasó kalandját, amelynek során felismer(het)i az állandót is: a gondolkodásra, reflektálásra mindig kész szerzői karaktert. Ez a magyarázata annak, hogy Bódy Gábor filmművészeti írásai – a szó legnemesebb és legteljesebb értelmében – izgalmas olvasmányok. Kötetünk a Bódy Gábor Egybegyűjtött filmművészeti írások című sorozat első darabja.

Oldalszám 456
Formátum: A4
Bolti ár: 3 880 Ft
Kapcsolódó cikkeink:
Bódy Gábor: Önéletrajz – 1981-ből
Hirsch Tibor: Bódy Gábor filmrendezői pályaképe
A Balázs Béla Stúdió
További linkek a Hatvan éves lenne: Bódy Gábor (1946-1985) című hírünknél, az archívumban találhatóak.
Kapcsolódó honlapok: www.bodygabor.hu és www.akademiakiado.hu

A kötet „megismerteti az olvasóval azoknak az újságíróknak az életét és munkásságát, akik politikai nézeteik miatt a Rákosi- vagy a Kádár-rendszerben, esetleg mindkettőben különféle üldöztetésben – ideértve börtönt és internálótábort is – az újságírástól való eltiltásban vagy egyéb diszkriminációban részesültek.”
Kapcsolódó honlap: ww.muosz.hu

A szám tartalmából:
„Lars von Trier ellentmondásos rendezői karaktere egy őszinteségre törekvő kísérleti filmes folyamatos útkeresését jelzi, amely ezzel párhuzamosan a dán nemzeti filmgyártás egyik legpiacképesebb termékévé is vált.” (Liszka Tamás Lars von Trier trilógiáiról)
„Lars von Trier ezredvégi melodrámái tehát osztoznak a korai, tizenkilencedik századi keresztény szellemiségű melodrámák alapvető törekvésében, hogy bebizonyítsák a világban a szentség és a morál létezését.” (Stőhr Lóránt a Lars von Trier melodrámáiról)
„Lars von Trier nemcsak tudatosan rájátszott, de korát megelőzve rá is tapintott olyan műfaji sarokpontokra, amelyek az ő megfogalmazásában még kritikai távolságtartást indukálnak, a fősodorbeli sorozatokban tíz évvel később azonban azt látjuk, hogy éppen ezek a jelenségek nyújtanak lehetőséget a formai-műfaji megújulásra.” (Bartha Ildikó Lars von Trier filmjeinek műfaji kérdéseiről)
„Lars von Trier filmjeiben minduntalan megváltók, kiválasztottak érkeznek a világba, majd elbuknak – de mindig különböző aspektusból látjuk a megváltás problémáját, a bukás más-más téren, a narratívum különböző szegmenseiben következik be.” (Győri Hanna az Aranyszív-trilógiáról és Trier bukott megváltóiról)
„Valójában kijelenthető, hogy a Dogville furcsa, kísérteties „tér-kép-zése” magában foglalja mind a paranoia, mind pedig a pszichózis sajátosságait.” (Dragon Zoltán a Dogville térszerkezetéről és a nézői szubjektumról)
„a Dogma-projektet definiáló szabálycsokor egy kis nemzet reakciója a hollywoodi stílusú globalizációra” (Mette Hjort a Dogma 95 mozgalomról)
„Hogyan sorvadhattak a film történetének legviharosabb kapcsolatai kényelmes házasságokká?” (Lars von Trier korai kiáltványai)
A Metropolis megvásárolható az art mozikban és a nagyobb könyvesboltokban, valamint megrendelhető vagy előfizethető a metropolis@c3.hu e-mail címen.
Kapcsolódó hírünk (linkekkel) a Filmes rendezvények, programok hírrovatban, Országos Lars von Trier-retrospektív címmel olvasható.

A könyv szokatlan szemszögből veszi sorra a filmnyelv eszköztárát – olvasható a kiadó honlapján: minden egyes összetevőjét abból a szempontból írja le, hogy mennyiben és miben épít a nézőre, milyen mozgásteret és miféle késztetést jelent számára. A felvillantott képsorok csak a szubjektumban létező élességének kérdésétől a befogadó erkölcsi felelősségének fölvetéséig ívelő gondolatmenet felértékeli a nézőt, épít és számít rá, miként így van ezzel a szerző is, aki filmalkotóként maga is szövetségest vár – és azt is lát – a közönségben.
Szerző: Duló Károly
Cím: A néző filmje
192 oldal, puhafedél, ár: 2280- Ft
www.gondolatkiado.hu

Szilvássy Orsolya: Testhelyzetek. A test Pasolini filmelméletében és –gyakorlatában
Varga Zoltán: A hívatlanok útja. Henry James: A csavar fordul egyet című kisregényének filmes öröksége
Mikola Gyöngyi: Pusztába vetett jelek – A kisvilág filmjei
Peter Wollen: Godard és az ellenfilm. Vent d’Est
Jorge Casanova: Manhattani kalauz: szavak városából képek városa
Forgács Nóra: A Te és az Én. A rövidfilmes forma sajátosságai: forma-, történet- és identitáskeresés Szabó István korai műveiben
Farkas Tamás: Forradalom (szó szerint)
Dragon Zoltán: A filmtörténet elhallgatott kapcsolatai: az európai modern művészfilmről egy kicsit másképpen
Fürstner Klára: Hitchcock MacGuffin oldala
Kapcsolódó honlap: www.apertura.hu

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa, a MUSZTER Örökmozgóképújság májusi számának tartalmából:
Hortobágyi Krisztina: Tartozni valahová
Bennünk is van egy kis foci…
Csejk Miklós: Édes pillanatok keserű mellékízzel – Ferzan Özpetek négy filmje DVD-n
Interjú Kálmán Olgával
Kárpáti György: A klausztrofóbia horrorja
Fried Katalin: Ősi titkok nyomában – A Majmok bolygójától a Da Vinci-kódig
Zachar Balázs: Van egy filmtörvény 2.
Forgács Iván: Chris Wilton és Nyikolaj Ivanov véletlen találkozása
Tanner Gábor: Sarjadhat-e művészet a gyilkosságból?
Veress József: Joe Eszterhas életregénye
Kapcsolódó honlap: www.filmintezet.hu

A Könyvhétre és az Átjáró Fesztiválra az SFportal megjelentette első, a speculative fiction irodalommal foglalkozó kiadványát, az SF műhelyt. A 128 oldalas könyv nem titkolt célja, hogy felhívja a figyelmet az SF-irodalom értékeire, és dokumentálja a magyarországi fantasztikus irodalom elmúlt éveinek és jelenének történéseit.
Az első szám górcső alá veszi, hogy az angolszász elképzelésekkel szemben (vagy velük párhuzamosan) mit is jelent Magyarországon az SF és a fantasy fogalma, körbejárja a hit és vallás kérdését az egyetemes és honi SF-irodalomban, interjút közöl Kasztovszky Béla szerzővel és megemlékezik a legnagyobb kelet-európai SF-íróról, Stanislaw Lemről, aki nemrégiben hunyt el.
Tartalom:
Dr. S. Sárdi Margit: Mi tartozik a sci-fi irodalom fogalmába?
Varga Illés-Tick Péter: A fantasy meghatározásai
Kazár József-Tick Péter-Varga Illés: A fantasy lexikális megközelítése
Huszár András: Vallás és hitvilág a science fictionben
Cs. Szabó Sándor: Veszedelmes viszonyok?
Cs. Szabó Sándor: Kasztovszky Béla portré
Vásárhelyi Lajos: Utó-szó Stanislaw Lem távozására
A könyv nem kerül nagykereskedelmi terjesztésbe. Hamarosan kapni lehet majd a sci-fivel és fantasyvel foglalkozó könyvesboltokban, ősztől az egyetemi könyvesboltokban, illetve elérhető az Átjáró rendezvénysorozaton vagy megrendelhető az www.sfportal.hu szerkesztőségétől, egy megrendelő írásával (névvel, címmel és a megrendelendő könyv darabszámával) az admin@sfportal.hu e-mail címre, valamint rózsaszín postautalványon feladni a könyv 10%-os, kedvezményes árát (1250 forintot) a következő címre:
Mithgard Media Kft. – 1071 Budapest, Kiskorona u. 14.
vagy postai átutalással a következő számlaszámra:
Mithgard Media Kft.
Budapest Bank
10102103-57068500-01000006
Megrendelés esetén a postaköltséget átvállalják. A postázást a könyv árának beérkezése után teljesítik.

A kiadó előszavából: „Renoir maga volt „a” francia film – írta 1952-ben a francia új hullám szellemi atyja, André Bazin. Az újhullámos rendezők szeretetteljes tisztelettel „le patron”-nak (a gazda) nevezték, aki nemcsak örököse a francia hagyományoknak (apja a festő Auguste Renoir), de egyenrangú folytatójuk is a filmművészetben, s aki egyszerre elkötelezetten társadalmi érdeklődésű rendező és ritka tehetségű, formateremtő alkotó. Kötetünk három „tételben” mutatja be Jean Renoir munkásságát. Az első Renoir különös „önéletírását”, mindenekelőtt filmjeiről (előkészületeikről, forgatásukról, fogadtatásukról) írt vallomásos jegyzeteit tartalmazza; a második a francia új hullám két jeles képviselőjével, François Truffaut-val és Jacques Rivette-tel folytatott érdekes és tanulságos „szakmai beszélgetéseit” közli, a befejező rész pedig bő válogatást nyújt Renoir hallatlanul izgalmas levelezéséből, amelynek címzettjei között – a családtagokon kívül – ott találjuk a dokumentumfilm atyjának tartott Robert J. Flahertyt, a neves forgatókönyvíró Dudley Nicholst, az író és barát Pierre Lestringuezt, a producerek példaképének tartott Pierre Braunbergert, a világhírű színésznő-barátot, Ingrid Bergmant, és az újat akarók közül a számára legkedvesebbet, François Truffaut-t.”
Jean Renoi: Életem és filmjeim
sorozatszerkesztő: Zalán Vince
Sorozat: Osiris könyvtár
Kiadási év: 2006
Oldalszám: 396
Formátum: A/5
Fogyasztói ár: 2 480 Ft

A Federico Felliniről (1920–1993) szóló monográfiát a trieszti Tullio Kezich, a Corriere della Sera filmkritikusa, az elismert „fellinológus” jegyzi, akit a Mesterhez több mint negyvenéves barátság fűz.
A kötet lapjain az olasz filmművészet legjelentősebb alkotói – Lattuada, Rossellini, Pasolini, Visconti, Antonioni, Mastroianni, Rota –, Fellini-filmek – az Országúton, a Csalók, a Cabiria éjszakái, Az édes élet, a Nyolc és fél, a Júlia és a szellemek, a Satyricon, a Fellini – Roma, az Amarcord, a Casanova, a Zenekari próba, A nők városa, az És a hajó megy, a Ginger és Fred –, a forgatások eseményei, színészek, producerek, balesetek, tragédiák, bukások és diadalok, az irigység, az értetlenség, az Oscar-díjak, a nők, a nők, a NŐK, Giulietta Masina (1921-1994) mindenekfölött – „elevenednek” meg.
Tullio Kezich: Federico. Fellini élete és filmjei
(Federico Fellini, la vita e i film)
Életek és Művek
Fordította: Gál Judit
Oldal: 508
Formátum: 155x235
Ára: 3900 Ft
A kötetet szakmailag ellenőrizte és a jegyzeteket írta Zalán Vince.
Megjelent az Európa Könyvkiadó gondozásában, Budapesten, 2006-ban
Copyright Š 2002 Giangiacomo Feltrinelli Editore, Milano
Részlet a könyvből, az Országúton forgatásáról, 1954 februárjából:
„A hőmérő nemegyszer mínusz öt fokot mutat, s a kis hotelben, ahol a stáb Roccarasóban megszállt, nincs se fűtés, se melegvíz. Amikor a színészek és a műszakiak visszatérnek a forgatásról, néha annyira át vannak fagyva, hogy ruhástól-kalapostól bújnak ágyba. Giacosi önmagát felülmúlva, spórolási művészetének legjavát adva vezényli végig a stábot Viterbótól az ovindoli fennsíkon át Fiumicinóig mintegy hatvan külső helyszínen át. A cirkuszi jelentekhez szerződeti az egész Zamperla Cirkuszt karavánostól, körsátrastól és társulatostól. Később a Zamperla családból kerülnek majd ki az olasz mozi legkiválóbb kaszkadőrjei. A Bolond halála után felrobbanó autó Savitri öreg Balillája, amelyért gazdája tisztességes kárpótlást kap, így ő is keres valamit az ügyleten. A Basehartot alakító kaszkadőr, aki a bagnoregiói főtér teljes szélességében kifeszített kötélen táncol, annyira önérzetes akrobata, hogy amikor a kiérkező tűzoltók mentőhálót feszítenek ki, nem hajlandó felmenni a kötélre. Félti a jó hírnevét, hiszen négyezer ember előtt kell fellépnie, akiket Giacosinak teljesen ingyen sikerült összetoboroznia, mivel rávette a papot, hogy hozza előre április nyolcadikára a város védőszentjének ünnepét. Sőt néhány nappal korábban, március 25-én „Szent Gigetto” még havat is csinált Ovindoliban, ugyanis hó hiányában harminc zsák gipsszel és a környéken fellelhető összes – száznál is több – lepedővel fehérítette be a hátteret.
Gyártásvezetője bámulatos leleményessége láttán Fellini olykor megtréfálja őt egy-egy lehetetlen kéréssel. Egy nap például egyszer csak ráförmed: »Hol az elefánt?« Gigetto eltűnik, majd egy óra múlva rezzenéstelen arccal eléje vezet egy ormányost.”
Kapcsolódó cikkeink:
Czakó Ágnes: Egy elegáns antihős, aki nem akart „latin szerető” lenni – Marcello Mastroianni (1923-1996)
Marcello Mastroianni: Emlékszem, igen, emlékszem (2000)
Szász Judit: Im memoriam M.M.
Urbán Mária: Hölgyek öröme – Párizsi mozis kiállítások avagy a megmutatás művészete (2002)
Páldy Tamásné: Mi jelent meg? – Filmkönyvek magyarul 1990-től-2001-ig
Jean A. Gili: Federico Fellini Párizsban: a Bohócok Fellini életművében (2003)
Bárdos Judit: Tamino és Pamina találkozása filmen
Egy történet véget ér, egy másik elkezdődik – Federico Fellini: Bikaborjak
Batka Annamária: Mesterek és tanítványuk – Antonioni Az éjszaka című filmjének elemzése
Csantavéri Júlia: Hol? - Mi(ben)? – Új folyóirat: The Scenographer
Palotai János: Az olasz design és a film (2004)
Deák-Sárosi László: Küldetése a film – Rita Cirio: A filmrendezés mestere - Interjú Federico Fellinivel című könyvéről (2005)
Molnár Szilvia: Azt hittem róla, halhatatlan... - Danilo Donati díszlet- és jelmeztervező
Kapcsolódó honlapok:
www.europakiado.hu
www.fellini.it
www.federicofellini.it

András Ferenc filmrendező munkásságáról szerkesztett könyvet Kelecsényi László Még mindig veri az ördög a feleségét címmel. A kötetet a Magyar Filmtörténeti Fotógyűjtemény Alapítvány adja ki.
A könyvet a szerkesztő mutatja be, Antall István újságíró moderálásával 2006. május 30-án 16 óra 30 perckor az Uránia Nemzeti Filmszínházban, majd levetítik a harminc éve készült Veri az ördög a feleségét című András Ferenc filmet.

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa, a MUSZTER Örökmozgóképújság májusi számának tartalmából – www.filmkultura.hu/regi-melléklettel:
Csejk Miklós: Csak ami nincs, annak bokra van /a hónap filmjeiről/
Tanner Gábor: Tévépárbajok
Forgács Iván: Alternatív unalom
Interjú Prokopp Dórával (szerkesztette: Tanner Gábor)
Konok Péter: Film és felelősség – Magyarország második világháborús szerepvállalása néhány magyar film tükrében
Kovács Gellért: Felesleges emberek (A gyermekek és a háború – filmen)
Tanner Gábor: Foci, mozi – focimozi?
Hortobágyi Krisztina: Óriásmajmok a filmvásznon
Sas Tamás: A relatív költségvetés elmélete és gyakorlata
www.filmkultura.hu/regi-melléklet:
A budapesti mozik neonjai
Széphelyi Júlia: Négyszázegyedik csapás – Hajdu Szabolcs: Fehér tenyér
Barabás Klára: Szép magyar komédia – Banovich Tamás-interjú
Polyák Levente: Periférikus látás: az ezredforduló Budapestje fiatal filmesek szemével
Barkóczi Janka: „Késésben vagytok, drágáim” – Baloldali koncepció Pier Paolo Pasolini művészetében
Selmeczi Bea: Óriásmacskák és más fenevadak – Beszélgetés a Taxidermia látványtervezőivel

Ízelítő a Beszélő – politikai és kulturális folyóirat aktuális számának tartalmából:
Térey János verse
Révész Sándor és Seres László a választásról
Révész Béla a Hunnia Filmstúdió ’56-os tevékenységéről
Szerbhorváth György helyzetjelentése az újságírásról
Sárosi Péter a szexmunka jogi szabályozásairól
Szatmáry Zoltán Csernobilról, Iránról és Paksról

Az Apertúra – Filmelméleti és filmtörténeti szakfolyóirat 3. számának tartalmából:
Pólya Tamás–Kapronczai Erika: Adalékok a vizuális reflexivitás kognitív elméletéhez
Dragon Zoltán: A lehetetlen valósága, avagy a filmi narratíva tere
Vajdovich Györgyi: A képpel felülírt szöveg. Makk Károly Macskajáték-adaptációja
Mary Anne Doane: A film hangja: test és tér artikulációja
Ungvári Zrínyi Ildikó: Tér és látvány: a város színháza
Gollowitzer Diána: Kugli, Al-Kaida, Ronald McDonald (Michael Moore: Kóla, puska, sültkrumpli)
Szarvas Szilárd: Scorsese Bikájának belső harcai

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa, a MUSZTER Örökmozgóképújság márciusi számának tartalmából:
Deák Dániel: Februári nyaralás – új magyar filmek a mozikban
Forgács Iván: Fehér cellák – Magyar játékfilmek a tévében
Kerekes Anna: Magyar filmek DVD-i között kotorászva
Interjú Pataki Ágnessel (szerkesztette: Tanner Gábor)
Tanner Gábor: A hiány helyén
Csejk Miklós: Az önmagukba záródó világok titokzatos rendje – A középgeneráció művészfilmjei az elmúlt tizenöt évben
Boronyák Rita: Ideje a szembenézésnek
Varga Balázs: Határértések
Sas Tamás: Digitalizmus, avagy 0010110111010010001111010011111

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa, a MUSZTER Örökmozgóképújság februári számának tartalmából:

Forgács Iván: Arccal valami felé
Tanner Gábor: Kojak a 70-es években és szeptember 11. után
Deák Dániel: A szabadság médiuma
Tanner Gábor (szerk.:) Interjú Harsányi Leventével
Csejk Miklós: Vásott kölykök véres vászna – A „képtelen” franciaországi lakótelepi lázadások előképei a filmtörténetben
Kárpáti György: Tim Burton csodálatosan elborult világa
Kerekes Anna: Színhely: egy poros kisváros valahol…
P. Szathmáry István: A rock’n’roll az nem egy tánc

A Metropolis című filmelméleti és filmtörténeti folyóirat új – Gaál Istvánról szóló – számát a filmrendező jelenlétében a 37. Magyar Filmszemlén (2006 január 31 – február 7.) február 2-án a Millenáris Teátrum Galérián mutatták be 16.30 órától.
A Metropolis magyar filmtörténeti portré-sorozatának legújabb összeállítása Gaál István életművét elemzi – a korai rövidfilmektől az elmúlt években született szubjektív város-filmjeiig:
Czirják Pál modernista filmkép és archaikus világkép viszonyát vizsgálja a rendező korai rövidfilmjeiben.
Beke László a Pályamunkások című etűdöt elemzi.
Veres Bálint a Sodrásban zenei olvasatát nyújtja.
Varga Balázs a hatvanas években született Gaál-filmek (Sodrásban, Zöldár, Keresztelő) társadalomképét értelmezi.
Vincze Teréz Gaál István filmjeinek tájábrázolását elemzi.
Gelencsér Gábor írása a Magasiskola adaptációs stratégiáit vizsgálja.
Wilheim András Gaál István Bartók-portréfilmjét (Gyökerek),
Vajda Judit pedig a rendező városfilmjeit (Római szonáta, Rendhagyó párizsi leltár, Keralai mozaikok) elemzi.
Pintér Judit interjúja mellett az összeállításban szerepel egy eddig nem publikált Gaál István-filmterv (Pokoljárás), illetve megszólalnak a képíró-rendező olasz és indiai tanítványai is.
Mint mindig, a Metropolis életmű-összeállítását most is teljes filmográfia és válogatott irodalomjegyzék egészíti ki.

„Szín játékba való meghívás”, vagy kalandozás a lehetetlenben – írhatnánk alcímként az Országos Széchenyi Könyvtár színháztörténeti gyűjteménye dokumentumaiból összeállított kötetre. Az illanót, a megfoghatatlant próbálja megragadni, aki egy kétszáz év előtti lovagdrámát, egy száz évvel ezelőtt még a tömegeket a színházba vonzó népszínművet kíván fölidézni, vagy rekonstruálni szeretne egy színházi előadást. Az alkotó színházi emberek tették és teszik a dolgukat, és elénk tartják azt a bizonyos tükröt, amelybe érdemes néha belenézni.
A színjátszás történetében felfedezhetők Állandó tartópillérek: Szophoklészek, Shakespeare-ek, Moličre-ek, Madáchok, Molnár Ferencek, Verdik és Wagnerek. Vannak tünékeny elemek: színészek: Dérynék, Jászai Marik, Blaha Lujzák; rendezők – Paulay Edék, Hevesi Sándorok, Németh Antalok, Major Tamások. Maradnak töredékek: színlapok, képek, tervek, iratok – a színházi előadást megörökítő dokumentumok. A többi – a képzelet játéka.
Belitska-Scholtz Hedvig – Rajnai Edit – Somorjai Olga: Színháztörténeti képeskönyv
Osiris Kiadó, 390 oldal, 9800 Ft.

„Első pillanattól éreztem, hogy A Gyűrűk Urában megvan a lehetőség, hogy különleges film legyen. Nem pusztán abban az értelemben rendkívüli, hogy mondjuk Az elveszett frigyláda fosztogatói – mint hamisítatlan kalandfilm, a szó legnemesebb értelmében vett magas hőfokú izgalom –, hanem ennél valami többet ígér. Filmeposzra gondolok, amelyhez hasnolót David Lean vagy John Ford óta nem láttunk. Tudtam, hogy a rendező, Peter Jackson nagy tehetséggel és szokatlan látásmóddal megáldott ember, olyan művész, aki képes Lean sivatagi klasszikusával, az Arábiai Lawrence-szel egy napon említhető filmet alkotni. Azt gondoltam, sőt reméltem, hogy A Gyűrűk ura ilyen lesz: Oscar-díjra érdemes művészfilm, amely felér a valaha készített legjobb alkotásokkal” – kezdődik Sean Astin és Joe Layden Csavardi Samu története – A Gyűrűk Ura egy színész szemével című könyve.
Sean Astin egy szép napon éppen Los Angelesben autózott, amikor csöngött a mobiltelefonja. Az ügynöke hívta azzal, hogy felajánlották neki Csavardi Samu szerepét A Gyűrűk Urában.
A szereplők és a stáb tizennyolc hónapon keresztül családként éltek és forgattak Új-Zélandon. A Csavardi Samu története – A Gyűrűk Ura egy színész szemével a kulisszák mögé enged bepillantást, műhelytitkokról mesél és kendőzetlenül tárja az olvasó elé a hollywoodi filmipar működését.
Az 1971-ben született Sean Astin színész házaspár gyermekeként született, nyolcévesen forgatott először, majd egymás után kapta a szerepeket. Több mint harminc filmben játszott, de forgatókönyv-íróként, producerként és rendezőként is számon tartják. Hűséges férj és három kislány büszke édesapja.
A főszereplő hobbit hűséges segítőjét alakító Sean Astin könyvének magyar kiadása az Európa Könyvkiadó gondozásában látott napvilágot 320 oldalon, 3500 forintért.

December 7-én jelenik meg a kétkötetes, 1500 oldalas Magyar Filmlexikon a Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadásában, a magyar filmgyártás minden korábbinál teljesebb, egyedülálló enciklopédiája. Alkotók, filmelméleti szakemberek, gyártó cégek, producerek, kritikusok, a dokumentum- és animációs műfaj képviselői, az írók, filmes intézmények, forgalmazók, a filmsajtó termékei, filmszemlék szócikkei szerepelnek benne a magyar filmgyártás kezdeteitől 2004 decemberéig. Az adattár kiterjed a televíziós produktumokra is. Szerzők: Féjja Sándor, Kőháti Zsolt, Sándor Tibor, Veress József. Szerkesztette: Veress József.
A két kötet ára 16.000 Ft Áfával.
Kapható az Alexandra, a Líra & Lant könyvesboltjaiban, a Kódex Könyváruházban (Honvéd u. 5.), a Pont könyvesboltban (Nádor u. 18.), a Fókusz Könyváruházban (Rákóczi út 14.), az Írók Boltjában, az Örökmozgóban, és az Archívumban is.
2005. december 11-én, vasárnap du. 3 órakor mutatja be Jancsó Miklós és Szabó István az Alexandra Könyváruház Nyugati-téri üzletében. Castiglione Henrik és Székely Sándor 1941-es Filmlexikonja óta egyetlen hasonló könyv sem próbálkozott meg a magyar film átfogó bemutatásával.