Filmkultúra

A Magyar Nemzeti Filmalap magazinja

Beteg embernek orvos a barátja – Lorraine Lévy: Doktor Knock

A kis Kevin és a Reszkessetek, betörők! egyeduralma előtt évtizedeken keresztül egy 1946-os alkotás, Az élet csodaszép volt a karácsonyi mozik alapvetése. Több mint hetven évvel később pedig a franciák válasza is megszületett a szívmelengető Frank Capra-filmre. MOZI
 
Doktor Knock
(Knock)
írta: Lorraine Lévy, Jules Romains
rendezte: Lorraine Lévy
fényképezte: Emmanuel Soyer
vágó: Sylvie Gadmer
zene: Cyrille Aufort
producer: Olivier Delbosc, Marc Missonnier
szereplők: Omar Sy, Alex Lutz, Ana Girardot, Sabine Azéma, Pascal Elbé, Audrey Dana, Michel Vuillermoz, Christian Hecq, Hélène Vincent, Andréa Ferréol, Rufus
gyártó cég: Curiosa Films, Moana Films, Mars Films
forgalmazza: Vertigo Média
bemutató dátuma: 2017. december 21.
 
Mindössze egy héttel az Életrevalók alkotópárosának új műve, az Eszeveszett esküvő magyarországi premierje után befutott az Olivier Nakache és Eric Toledano nagyot robbant művével világsztárrá lett színész, Omar Sy friss munkája is. Habár a Doktor Knock egy 1923-as színdarab adaptációja, illetve az az alapján készült 1951-es film remake-je, a magyar forgalmazó helyesen ismerte fel, hogy az itthoni bemutatót karácsonyra kell időzíteni, hiszen a film több ponton is megidézi a fent említett karácsonyi mozit, miközben Sy maga remekül működik helyi érdekű James Stewartként.
 
Az élet csodaszéphez hasonlóan a Doktor Knockban is egy alapvetően jóindulatú, de esendő figurát ismerhetünk meg, kisközösségi környezetben. Az ötvenes évek Marseille-ében élő Knock alvilági hitelezői elől menekülve először botcsinálta hajóorvos lesz, majd itteni sikerein felbuzdulva kitanulja a szakmát, és öt évvel később átveszi egy vidéki kisváros körorvosi rendelőjét. A leleményes férfi azonban nem elégszik meg annyival, hogy ellébecoljon a nyugalmas állásban, ahogy elődje tette, hanem a végsőkig ki akarja aknázni a gazdag vidék potenciális pácienseiben rejlő anyagi lehetőségeket.
 
 
Az elszánt doki így ott is betegséget talál, ahol valójában nincsen, a vizsgálatok minél magasabb számát és a szükséges kezeléseket pedig nem egészségügyi, hanem gazdasági alapon határozza meg (értsd: akinek sok a keresete, heti több vizsgálatot és költséges kezeléseket is megengedhet magának). Mivel kétségtelenül igen lelkiismeretes és odafigyel az emberekre, a jóképű férfi hamar népszerű lesz a helyiek körében, ráadásul még könnyedén meg is gazdagszik.
 
A bonyodalmak azonban nemsokára két fronton is támadnak: a kisvárosi plébános egyáltalán nem örül neki, hogy az új orvos sokkal közkedveltebb nála, ezért azonnal áskálódni kezd ellene, miközben a városkában feltűnik valaki Knock múltjából – minderre a koronát a szerelmi szál teszi fel, a doki ugyanis beleszeret az egyik gazdaságban dolgozó egykori árvalányba. Az addig meglehetősen kétarcú karakter a lánnyal, Adèle-lel való kapcsolatában ismerszik meg igazán, s elsősorban a vele közös jelenetekből derül ki a néző számára, hogy az addig többször ambivalens módon viselkedő férfi valójában nemes jellem.
 
A fent ismertetett, összetett alaphelyzet alapvetően társadalmi szatíraként határozza meg a művet, és az működik ezen a szinten is, hiszen az újonnan érkező orvos a városkában mindenkiből kivált valamilyen viszonyulást, amelyen keresztül több társadalmi réteget, több tipikus emberi magatartásformát is megismerhetünk. A Doktor Knock alkotói azonban szemmel láthatóan a Capra-iskolát követik, és egyenesen a szívre céloznak.
 
A filmkészítők ehhez is elsősorban a szerelmi szálat használják fel, de egyáltalán nem úgy, ahogy elsőre gondolnánk. A romantikus bonyodalmakon túl ugyanis csakhamar egyéb fordulatok is adódnak Adèle kapcsán, és a történések kifejtése során Lorraine Lévy és kollégái nem félnek a tragikus giccs alkalmazásától sem. A megrázó eseményeket pedig egy, Az élet csodaszépben is látott megoldással zárják, így az addig egy-egy ember esendő sorsán való sírás és nevetés a közösségvállalás, az egymás melletti kiállás egyetemes üzenetévé nemesül.
 
 
Az örökérvényű emberi példa mellett ami még megmenti a filmet a hamis érzelgősségtől, az a környezet kisrealista ábrázolása (a kisközösség tagjainak ügyesen egyénített megjelenítése) és a főszerepet alakító Omar Sy. A színészként is önazonos sztár saját maga is olyan pályát futott be, amilyet az általa megformált hősök: mélyről indult (bevándorló szülők sokadik gyermekeként, szegény családból), de magasra jutott – ahogy szinte az összes figura, akit az Életrevalóktól kezdve életre keltett.
 
Synek már-már védjegyévé vált a mindig mosolygós, nehéz hátterű, de onnan saját magának köszönhetően valahogy csak kikeveredő kisember karaktere, lásd a simlis csóróból pótolhatatlan betegápolóvá (Életrevalók), a mosogatófiúként tevékenykedő illegális bevándorlóból egy középosztálybeli nő szerelmévé (Samba), a kubai rabszolgából egész Franciaország kedvenc bohócává (Csokoládé), menekülő szerencsejátékosból a közösség fontos tagjává (Doktor Knock) váló hősöket.
 
A jó kiállású, megnyerő színésznek pedig megvan hozzá a karizmája, hogy a közönség minden tagjával megszerettesse az általa megformált figurát, és hitelesítse a vele történt szerencsés és balszerencsés fordulatokat egyaránt. Omar Sy nem akar szívdöglesztő modern Cary Grant lenni, megelégszik a modern James Stewart szerepével – és a szívfacsarással. Az ő mosolyába csomagolt pirulát, legyen az esetenként émelyítően édes vagy éppen keserű, a betegeken kívül így a nézők is sokkal szívesebben fogadják.

 

Címkék

Tiszta szívvel, Jeles, Röhrig Géza, disztópia, Magyar Kultúra Napja, Retro noir, Antal Nimród, Cassell, Inkubátor, 2. Magyar Filmhét, The Affair, , Amrita Sher-Gil, Tudományos filmek, Cseh Tamás, Anilogue 2016, Nyár, Cannes, buli, Tóth Barna, Filmalap-Filmarchívum, Artmozik éjszakája, Dyga Zsombor, Wegerer, Carrie Fisher, Csányi Sándor, Fliegauf, Visszanéző, doku, Tábor, HBO GO, krimi, báb, Kaszkadőr, Maya Forbes, Uránia, A hetedik Star Wars film, LuMu, Oscar-jelölt, Cinefest 2016, Filmalap, magyar sorozat, Bertolucci, Dokumentumfilm, Jéger, Kultfilmek, Díjak, Love story, Greengrass, Transz, Jancsó, filmtörvény módosítás, háborús film, francia film, jelölés, Magyar Nemzeti Galéria, Wajda, Kormákur, finn filmnapok, Boyle, Jeff Nichols, Anilogue, Ukrán film, Tárlat, Kincsem, ELTE, western, Bill Condon, Gauder, Oscar, olasz film, popzene, Valentino, Vígjáték, Örökmozgó, Titanic, Szépművészeti, építészet, Televízió, Kvíz, bagoly, forgatókönyv, Aranyglóbusz, farkasember, cikk, producer, KAFF 2017, dán, Kino, Berlinale, Verzió, Ősz Gábor, diplomafilmek, rassz, Török Ferenc, DVD bemutató, halálhír, Művészetek Völgye, alkotó, Cigánygyilkosságok, Sopsits, filmkritika, Felújított filmek, új magyar film, Akadálymentesen, Forgalmazói filmnapok, Szolnok, animáció, Diplomamunka, Aranyélet 2., expresszionizmus, HBO, Észt filmhét, Filmtörténet, Herczeg Attila, Pixar, Jelenidő, Készülő film, Filmhét, Tinédzser, monográfia, Beatles, Filmnapok, sorozat, Almodóvar, Hajdu Szabolcs, fantasy, Filmrendező, Történelmi magánügyek, Guinness, Netflix, Interjú, vámpír, szörnyek, német film, thriller, vizsgafilm, Amszterdam, Magyar film fesztiválszereplés, MaNDA DVD, Mark Ruffalo, Titanic 2017, 1920, Gólem, Sára Sándor, Tomit., Horror, Cseh filmek, zene, Elek Dóra, 60-as évek, Titanic Filmfesztivál, babona,