A MUSZTER Örökmozgóképújság januári számának tartalmából:

Tanner Gábor: Balog Tibi és Terézanyu

County P. Magdolna: Olvassunk vagy tévézzünk?

Kárpáti György: Barátok közt: Drakulák, Farkasemberek és Frankenstein kalandjai

Bércessy Gergely: A nagy a zabálás után

Kárpáti György: Interjú Minda Judittal, az HBO közép-európai központjának igazgatójával

Kerekes Anna: Tiltott határátlépések

Szergej Maszlobojscsikov: Nevszeremosz! (Nem tojunk be!)

Deák Dániel: Filmek, idők, helyek

Kovács Gellért: Utak nélkül

Német Ákos: Egy mesekönyv a mesefilm előtt (Chris Van Allsburg: A Mikulás-expressz)

Góz Tamás: Beszélni nehéz!

7 KByte

Megjelent a 2003-as év magyar filmtermését bemutató könyv, a Magyar Nemzeti Filmarchívum kiadványa. A filmévkönyv 2004 – a magyar film 2003-ban című kötet megvásárolható a Magyar Nemzeti Filmarchívumban (Bp., II. ker., Budakeszi út 51/E.), az Örökmozgó Filmmúzeumban (Bp., VII. ker., Erzsébet krt. 39.) és a könyvesboltokban, 2300 forintért.

A MUSZTER Örökmozgóképújság decemberi számának tartalmából:

Kerekes Anna: Csalás és ámítás (Felejtés, Az apokalipszis angyalai – Bíbor folyók 2, A mandzsúriai jelölt, Mobil, A Bourne-csapda, Alien vs. Predator – a Halál a Ragadozó ellen, Bolondok éneke, Csodálatos Júlia)
Estók Éva: Én és a filmek a neten
Kárpáti György: A Nyócker! nem egy magyarugar-film, amit sehol máshol nem lehet értelmezni… - Interjú Novák Erikkal és Gauder Áronnal
Kinczel Ákos: Andalúz tűz
Bajna Erzsébet: Carmen
Kovács Gellért: Azé a hős, aki megműveli
Jankovich Krisztina: Szinkronizálás felelősen
Boronyák Rita: Az eszét nem – Albert Györgyi, Michelle Wild, Victoria Swinger, Lauro Giotto a Szigeten
Tanner Gábor: Valladolid 2004
Góz Tamás: Köz-szolgálók?

A világhírű bűnügyi regény írónő, Agatha Mary Clarissa Miller (1890-1976) életművének átfogó enciklopédiája, különös tekintettel a színpadi és filmes feldolgozásokra az Európa Kiadó vaskos és súlyos kötete – mivel Agatha Christie is részt vett néhány adaptáció színházi próbafolyamatában, mozgóképi forgatásán:

Idézet a szerzőházaspár előszavából: „A könyv legfontosabb, egyúttal leghosszabb és legrészletekbemenőbb fejezete a Krimik, melyben Agatha Christie összes bűnügyi témájú regényének és novellájának sajátos ismertetése kapott helyet. Az alapinformációkat (első megjelenés, fordító, angol, ill. amerikai cím stb.) a Tartalom beharangozó leírása, majd a műre vonatkozó Érdekességek (címmagyarázat, a keletkezés körülményei, irodalmi idézetek, kritikák stb.) és a Szereplők Agatha Christie érzékletes jellemzéseivel megtoldott bemutatása követi. Nem állt módunkban mindenegyes mű minden egyes szereplőjét lajstormba venni, noha kizárólag a legjelentéktelenebbek jellemzését mellőztük. Ám így is több mint 2000(!) Christie-alakot van szerencsénk bemutatni… Szándékosan nem derítettünk fényt az álnevekre, a kettős (vagy néhanapján többes) személyazonosságokra – ezekben az esetekben mindig külön szereplőként jeleztük őket. Végül a művekből készült Feldolgozások zárják a sort, átirányítván az olvasót a megfelelő fejezetekhez (Színdarabok, Filmek). Feltétlenül meg kell említenünk, hogy könyvünk e fejezetében (az érdekességeket tárgyaló, ill. a szereplőket leíró részekben) olykor-olykor az Agatha Christie-krimikalauzban használatos kiadás fordítóinak remekbe sikerült fordulatait is fölhasználtuk annak érdekében, hogy olvasóinknak még nagyobb kedvet csináljunk az éppen górcső alatt vizsgált műhöz – hálás köszönet érte.” (...)

Tartalomjegyzék:

Előszó – Útmutató az Agatha Christie-krimikalauz használatához
Bevezető – Agatha, aki csak szórakoztatni akart…
Krimik – „Christie a könyvtárszobában”
Arcképcsarnok – „Húsz kicsi Christie-hős”
Színdarabok – „Christie-krimi három felvonásban”
Filmek – „Kamerákkal csinálják”
Kottamelléklet – „Énekeld el a hat penny dalát”
Műjegyzék – „Agatha bravúrja”
Névmutató – „Mindent megtalált, amit csak akart”
Hadnagy Róbert-Molnár Gabriella: Agatha Christie krimikalauz avagy Gyilkosságok ABC-ben
Európa Könyvkiadó Budapest, 2004

612 oldal; 4200 Ft

Kónya Klára: A mocskos szájú hal esete a két és fél gyerekkel - Interjú Lénárt Pál - Paul Lenart - kanadai producerrel
Lénárt Pál: Sírok, nevetek, meg vagyok hatódva - de mit keresek itt? - 9 válasz 10 kérdésre: hol kezdjed, hogyan folytasd, mivel fejezd be
Gyenge Zsolt: Fényűző művészet. Cannes-i ellentmondások
Virginás Andrea: Egy fesztivál kívülről-belülről
Zágoni Balázs: Vége van az A, B, C-nek. Rendszerváltás és kooperáció a fesztiválok világában
Fám Erika: A film ünneplő ruhája
Váró Kata Anna: Egy fesztivál és egy ember, aki annak programjáért felelős - Beszélgetés Shane Danielsennel, az Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál művészeti igazgatójával
Zágoni Balázs: …hogy a rendező álmából film lehessen. Interjú Kallós Bea gyártásvezetővel
Gyenge Zsolt: Fesztivál a világ végén. Animoul Nemzetközi Független Filmfesztivál - Sfantu Gheorghe, 2004 augusztus 17-22.
Váró Kata Anna: “Tobzódj csak nyugodtan” - 58. Edinburgh-i Nemzetközi Filmfesztivál - 2004 augusztus 18-29.
Fekete Olga: Köpcös biztonsági őrből szépfiút, színdarabból filmet - mindenáron? Neil LaBute: The shape of Things
Dobolán Katalin: Karcag dream. Török Ferenc: Szezon
Ilyés István: Élet(halál)-képek egy amerikai iskolából. Elefánt / Elephant
Mikes Bence: Szép a Zélet. A terminál / Terminal
Buzogány Klára: Én és a szőke herceg… Én és a hercegem / The Prince and Me
Farkas Zita: Michael Moore Arany Pálmája. Fahrenheit 9/11
Keresztes Péter: A belleville-i randevú akkor is jobb! Francia rémes - Belleville randevú / Les Triplettes de Belleville
Fekete Olga: Testépítés Spurlock módra. Super Size Me
Valuska László: 1 nő: tettes vs. áldozat. Függőség / Twisted
Farkas István: Felhőkarcolók, fémrabszolgák, feka-sztereotípiák. Én, a robot / I, Robot
Blos-Jáni Melinda: Film-bonctan? Lars von Trier: a filmek, a nők, a fantomok
Kónya Klára: Figyelem! Azoknak, akik eddig bosszankodtatok

A kolozsvári MOEBIUS EGYESÜLET kiadványának ára 20 000 lej / 245 Ft / 55 dinár

honlap: www.filmtett.metszes.hu

Csejk Miklós: Lányok, csajok, asszonyok árnyalt ábrázolásának lehetetlensége, avagy a hónap négy vígjátéka – feminista nézőpontból
Tanner Gábor: Aludj csak, én sugárzom!
Kárpáti György: Félelem és rettegés Hitchcockban
Nem éghet a tűz ebben a filmben – Interjú Fliegauf Benedekkel
Kerekes Anna: Játszd újra!
Viniczai Andrea: A tolmács naplója a bajor filmhétről
Boronyák Rita: Határok között – Film és önérvényesítés (RI-nak)
Góz Tamás: A filmkirályok

18 KByte

A Magyarországon a Tavaszi záport és az Ítél a Balatont készítő, majd Hollywoodba emigrált filmrendezőről, Fejős Pálról (1897-1963) szól a Filmspirál 33-ik lapszáma.

A tartalomból:
Balogh Gyöngyi: Budapesti évek (Fejős Pál magyarországi pályakezdése)
Fejős Zoltán: A művészet és a tudományos érdeklődés határán
Balogh Gyöngyi-Király Jenő: A népi legenda kísérlete (Tavaszi zápor)
Balogh Gyöngyi-Király Jenő: A paraszttragédia és a folklór-show között (Ítél a Balaton)
Fülöp Ilona: Tavaszi zápor
Mihály István: Ítél a Balaton
Szemelvények a Tavaszi zápor és az Ítél a Balaton sajtójából
Fejős Pál-Nagy Endre: Az amerikai filmről (Nyugat-konferencia)
Alkotótársak visszaemlékezései
Fejős Pál: A filmrendező tízparancsolata
Fejős Pál: A rendőrség is megakasztja a magyar filmgyártást. Nyílt levél a m. kir. Belügyminiszter Urhoz
Fejős Pál: Az amerikai film lélektani motívumai
Fejős Pál: Harimau
Dr. Entz Géza: Magyar utazó Komodo szigetén, az óriásgyík hazájában
Fejős Pál: Tuklán, a maláji ezermester
Kronológia
Filmográfia
Bibliográfia

A Filmspirál, a Magyar Nemzeti Filmarchívum tudományos folyóirata megvásárolható a Filmarchívumban (Bp., II. ker., Budakeszi út 51/e.) és az Örökmozgó Filmmúzeumban 400 forintért (áfával).

Virginás Andrea-Szuszámi Zsuzsa-Zágoni Bálint: Interjú Julie Delpyvel
Pánczél Szilamér Péter-Gál Andrea: Trója. Adalékok egy történelmi városhoz
Moise Gabriella: Elveszve lenni Tokióban
Győri Zsolt: Resnais városemlékei/tudatvárosai
Virginás Andrea: Városfeeling tömörítve
Valuska László: Enyém, tiéd, övé
Pápai Zsolt: Komputer-töltőtoll. A számítógépes animáció rövid története
Kiss Gábor Zoltán: „A régi az újban” Hagyományos játékfilmes látványtervezés és számítógépes animáció
Varga Balázs: Félgőzzel. 39. Karlovy Vary-I Nemzetközi Filmfesztivál, 2004. július 2-9.
Gelencsér Gábor: Palics – Rossz álmok. 11. Palicsi Nemzetközi Filmfesztivál, 2004. július 24 – augusztus 2.
Váró Kata Anna: Kiváló Bemutatkozási Lehetőség Fiatal Tehetségek Számára. 5. Filmstock Nemzetközi Filmfesztivál – Luton, 2004. június 1-15.
A valóság nem olyan kacér… - Buglya Sándor a kolozsvári Fotóművészet, filmművészet, média szak első évének tapasztalatairól
Király Hajnal: Egyidejűségek. VII. Erdélyi Film- és Médiatudományi Konferencia
Gyenge Zsolt: Saját szabású álmok. Soren Kragh-Jacobsen: Skagerrak
Csoma Zsolt: Nézőpont kérdése. Koltay Gábor: Trianon
Valuska László: Zombi Plaza. Holtak hajnala / Dawn of the Dead
Libor Anita: Péntek esti csajozáshoz. Hirtelen 30 / 13 Gpoing On 30
Gagyi Ágnes: Az egyetlen tűzálló legény? Hellboy
Sándor Anna Cauron életet lehelt a Potter-filmek világába. Harry Potter és az azkabáni fogoly / Harry Potter and the Prisoner of Azkaban
Bán Attila: Bill meghalt, a film él! Kill Bill vol 2.
Farkas István: A nagy csalódás. Shrek 2.

Tanner Gábor: Akali kertmozi
Bérczessy Gábor: Szabálytalan tévénapló
Vér, sperma, könnycseppek, neon, eső, bőrkabát - beszélgetés Árpa Attila rendezővel
Fazekas Eszter: Két filmkocka között egy kis legenda - Tűnődések az első magyar színes film, a Ludas Matyi digitális restaurálása közben
Bérczessy Gergely: Nincs jobb a papírnál?
Abed-Hadi Forát: Nézem… Hallgatom…
Kovács Gellért: Az emberek, akik túl sokat tudnak
Kerekes Anna: Amerikai szépség - és a szörnyetegek
Góz Tamás: Iskolázatlan iskolák

Lázadás a halál ellen - Salvador Dalí-Luis Bunuel Andalúziai kutya címmel kapható Szabó Z. Pál könyve az Áron Kiadó gondozásában (1480 Ft).

Az előszóban olvashatjuk a szerző filmelemzési módszeréről:

"Egyrészt megkísérlem a filmet a korabeli pszichológiai kutatások tükrében vizsgálni. Ezenkívül egyes jeleneteket elemezni fogok a szerzők által valószínűleg nem ismert, a film készítésekor még nem létező pszichoanalitikai elméletek segítségével is.

Ugyanakkor kerülni fogom a pszichoanalitikus lexika, egy szimpla szimbólumszótár felállítását, azt a módszert, mely a filmből kiragadott képeknek önálló jelentést tulajdonít, (Mint például: "doboz = nő szimbólum - anyai fixáció", s az ehhez hasonló vulgáris megállapítások)"

A Filmkultúra Online szerzője, Dizseri Eszter - dokumentumok alapján - szerkesztette, a magnófelvételeket készítette és az összekötő szövegeket írta a Fülep Lajos élete című könyvnek (Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadója, 1900 Ft).

Ahogy a bevezetőben írja a szerkesztő: Fülep Lajos "meglehetősen ellentmondásos tulajdonságokkal rendelkező, ámde zseniális személyiség, (...) író-filozófus-művészettörténész-kritkus-református lelkész" (1885-1970).

A Fülep Lajos élete című könyv tartalomjegyzéke:
Bevezetés
Fülep Lajos életrajzi adatai
Jászkisér - Nagybecskerek: családi háttér
Szellemi útkeresés Budapesten
Szellemi útkeresés külföldön (1904-1914)
Vasárnapi Kör - Szellemi Tudományok Szabadiskolája
Diplomáciai szolgálat - Teológia (1916-1920)
Második kritikusi korszak - A "belső emigráció kezdete: Szováta-Medina-Dombóvár-Baja (1918-1927)
A Magyar Művészet - Művészet és világnézet
Zengővárkony I. (1927-1947) - Kapcsolat a kántortanítokkal, gyülekezettel, református sajtóval. A gesztenyés
Zengővárkony II. (1927-1947) - Kapcsolata Kiss Gézával, Illyés Gyulával, Németh Lászlóval, a pécsi Erzsébet Tudományegyetemmel. Barátai. Második válása. Elszakadása Zengővárkonytól.
Ismét Budapesten - Eötvös-kollégium, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagsága, Kossuth-díj
Fülep Lajos a professzor - Szakfolyóiratok, szakkönyv szerkesztés, egyetemi munkatársai, egyetemi tanítványai
A "péntekiek" Széher úti sétái - A Fülep-családról - A házvezetőnők
1970. október 7-én elhunyt Fülep Lajos - A szellemi hagyaték sorsa
Utószó
Rövidítések a Jegyzetekhez
Jegyzetek
Családfa
Arcképcsarnok

34 KByte

A Metropolis olvasói megszokhatták, hogy egy-egy szám írásai meghatározott tematika köré szerveződnek. A szerkesztők természetesen igyekeznek az általuk relevánsnak tartott témákat minél változatosabban bemutatni. A Metropolis lapjain szó esett már kurrens és kevésbé kurrens filmelméleti irányzatokról. Egy-egy összeállítás erejéig megpróbálták feltérképezni a film és egyéb művészeti területek lehetséges kapcsolódási pontjait. Bemutattak rendezőket, hol a teljesség igényével, hol csupán életművük Magyarországon kevéssé ismert szegmenseire, vagy éppen filmelméleti jelentőségükre koncentrálva. Egyvalamire azonban még nem volt példa: hogy egy összeállítás egyetlen filmet állított volna középpontba. Most ez történt: a teljes szám Alfred Hitchcock 1960-as Psychójáról szól.

Az összeállítás azonban nem vagy nem csak a Psychóról szól. Sokkal inkább arról a meglepően dinamikus és szerteágazó viszonyról, ami a filmet az elkészülte óta eltelt negyvennégy évben a különböző és legváltozatosabb értelmezési keretekhez, tágabban filmelméleti, még tágabban elméleti-filozófiai irányzatokhoz köti. A Psycho-értelmezések, fel- és újrafelfedezések dinamikája rendkívül gazdag és árnyalt képet tár elénk: a kortárs és kevésbé kortárs filmértelmezések, megközelítések, irányzatok, gondolatkísérletek és viták nagyszabású tablóját:

"A 70-es évek közepére a Psycho helyet kapott a vitathatatlanul nagyszerű filmek kánonában. A felemelkedőben lévő egyetemi szintű filmoktatás Hitchcockot a legrangosabbak közé számította, és mivel a Hátsó ablakhoz és a Szédüléshez általában nem lehetett hozzájutni, a Psycho lett a legtöbbet tanulmányozott háború utáni Hitchcock-film." (David Bordwell: Működésben a retorika. A Psycho hét modellje)

”A közönség, amelyet a nézőtéren kívül példátlan szigorral felügyelnek és rendszabályoznak, s amely a nézőtéren példátlan hévvel ad hangot rémületének, nyilvánvalóan fegyelmezettnek minősül a foucault-i definíció szerint. Ugyanakkor ez olyan közönség is, amely immár érzékeli önmagát mint bizonyos rémisztő vizuális titkok közös megismerésében összekovácsolódott egységet. A titkok felfedezésével járó sokk olyan bajtársiasságot, olyan csoportélményt szül, ami véleményem szerint tökéletesen új jelenség volt a moziban. A Psychónak a nemek látszólagosságát és bizonytalanságát kinyilvánító titka mentén egyfajta közösség alakult ki. A titkok felfedezésével járó sokk hozzájárult egy ironikus, szadomazochisztikus gazda-rabszolga rend létrehozásához, amelyben Hitchcock színpadiasan eljátssza a szadista rabszolgatartót, a közönség pedig élvezetét leli az alázatos áldozat szerepében." (Linda Williams: Felügyelet és mulatság. A Psycho és a posztmodern film)

”Hitchcock számára természetes volt, hogy a halálról mint látványosságról gondolkodjon: Londonban a nyilvános kivégzések csupán mintegy ötven évvel a születése előtt szuntek meg. Láthatóan Hitchcock mindig úgy érezte, hogy filmjeinek nézői valahol a peepshow, a hullámvasút és az akasztófa környékén kóborolnak.” (Laura Mulvey: Halálösztönök)

”Hitchcock, akit saját bevallása szerint kizárólag a bűn izgatott vizuálisan, ha egyáltalán valamilyen teória iránt érdeklődést mutatott, az a pszichoanalízis volt." (Báron György: Alászállás az alvilágba. A vertikális mozgások jelentősége Hitchcock Psychójában)

"Visszavonhatatlanul kijelenthetjük, hogy a film és a mozi magának a perverziónak az intézménye." (Raymond Bellour: Pszichózis, neurózis, perverzó. A Psycho kapcsán)

A Metropolis megvásárolható a nagyobb könyves- és jegyzetboltokban, illetve megrendelhető vagy előfizetheto a szerkesztoség címén: metropolis@c3.hu
A Metropolis az Interneten: http://emc.elte.hu/~metropolis