Filmkultúra: Kópia: Balogh Gy.: Magyar filmek nyomában

Balogh Gyöngyi:

MAGYAR FILMEK NYOMÁBAN

Egy nap a világ
32 Kbyte Az Egy nap a világ címû filmbõl az idõsebb generáció még õrzi a II. világháborús életérzést, a világvége hangulatot árasztó sláger és a két fõszereplõ, Muráti és Páger legendás alakításának emlékét. Csak ez a lassan elhalványuló emlék maradt fenn a filmbõl. Elsárgult újságok õrzik ugyan a film sztoriját, s néhány képkockáját, a filmarchívum könyvtárában ott porosodik valahol a forgatókönyv s néhány fénykép, de a film nem pereg már.
Elveszett? Megsemmisült? Egy padláson porosodik? Ki tudja?
Ugyanerre a sorsra jutott a magyar némafilmek 95%-a és az 1945 elõtt készült hangos filmek 25 %-a. Nyomtalanul eltûntek Kertész Mihály Magyarországon forgatott néma játékfilmjei. Korda Sándor 1918-as Aranyembere szerencsére még ma is látható, de a többi 23 Magyarországon forgatott filmjét csak a korabeli újságok hasábjain közölt fényképekbõl és leírásokból ismerhetjük meg. Fejõs Pál, Bolváry Géza egyetlen magyar némafilmje sem maradt fenn. Budapesten indult a késõbb világsztárrá vált Bánky Vilma, Lukács Pál, Várkonyi Mihály, Gaál Franciska, Lugosi Béla karrierje, de ennek emlékét már csak néhány száz méter filmtöredék õrzi. Hiányzik a magyar hangosfilm korszak egyik elsõ nemzetközi sikerfilmje, a Pardon, tévedtem (1933), elveszett a Beszállásolás (1938), az Álomsárkány (1939), a Mátyás rendet csinál (1939), a Megálmodtalak (1943), a Muki (1943) és még sok más, filmtörténeti szempontból fontos film.
A filmek megõrzésének gondolata késõn, az ötvenes években vált elfogadottá Magyarországon. A Magyar Filmintézet 1957-ben jött létre, s mint a nemzeti filmgyûjtemény gondozója folyamatosan keresi és próbálja a gyûjteményébe megszerezni a hiányzó magyar filmeket. Ez a munka ma sem zárult le, még az elmúlt tíz év során is több mint 30 elveszettnek hitt film került az archívum állományába. Köztük 5 némafilm! A filmek többségét európai filmarchívumokból kaptuk csereképpen, de az elmúlt néhány évben a külföldi magyar újságokban közzétett felhívásunk hatására a külföldön élõ magyarok közül is egyre többen úgy érzik, hogy az általuk megõrzött magyar filmek legméltóbb helye a magyar nemzeti filmgyûjtemény. Amerikából Kossányi Miklós gyûjteményébõl került haza a Mámi, a Makkhetes, A királyné huszárja, a Havi kétszáz fix, a Piri mindent tud, a Nevetõ Budapest, Toroczkói menyasszony, Bunyik Bélától került a Magyar Filmarchívumba a Falusi lakodalom (Ellopott szerda), a Leányvári boszorkány, a Szerelmi álmok, a Nincsenek véletlenek, Az ember néha téved, Varjú a toronyórán, Csókolj meg édes. Fabó Lászlótól érkezett az Igen, vagy nem?, Az elkésett levél. Kotsis Istvánék Kanadából hozták haza a Szerelembõl nõsültem, a Repülõ arany, és a Tilos a szerelem címû filmeket.

A megtalált filmek restaurálása
A hazakerült filmek többsége tûz- és robbanásveszélyes nitro nyersanyagon maradt fenn. Ezeket a filmeket biztonsági nyersanyagra kell átmásolni, még mielõtt megindulna a nitro filmeket fenyegetõ bomlási folyamat. A filmszalag fizikai sérüléseinek javítása és letisztítása után kerülhet sor a biztonsági másolatok elkészítésére. A karcok gyengítését folyadék alatti kopírozással lehet elérni. Gyakran jelent gondot a kopírozásnál a filmek zsugorodottsága, ami elsõsorban a film hangját veszélyezteti. Ennek a problémának a megoldását szolgálja egy helyi találmány, egy speciális hangcsíkrögzítõ berendezés, de néha ez sem segít. A Jómadár és a Sárga kaszinó esetében pl. csak egy nagyon bonyolult és költséges számítógépes eljárással sikerült hallhatóvá tenni a film hangját.
Néha megkésve kerülnek a tekercsek a szakemberek kezébe. Moszkvából került haza egy 1916-ban készült magyar némafilm, a Simon Judit, melynek két jelenetében megindult a nitrofilmeket fenyegetõ bomlási folyamat. Ezen sajnos a jelenlegi technikai eszközeinkkel nem tudunk már segíteni. Az Amerikából hazakerült Nincsenek véletlenek elsõ felvonásában sajnos szintén megindult ez a bomlás, mely a képet és a hangot egyaránt megkárosította, de az elmúlt években kikísérletezett számítógépes hangfelújítási eljárással talán vetíthetõ állapotba hozható.
Egy jó állapotban lévõ, átlagos hosszúságú nitrofilm felújítása nyolcszázezer forintba kerül a jelenlegi nyersanyag- és laborárak mellett. Ha egy film sérült emulzióval kerül hozzánk, s emiatt különleges hangfelújítási vagy képjavítási eljárást igényel, vagy egyes részeit 16 mm-es kópiáról kell felnagyítani, ez a költség a másfél-két millió forintot is elérheti. A Magyar Filmintézet jelenleg 5 millió forint nitro-felújítási kerettel rendelkezik évente, mely csak néhány, s az áremelkedések miatt évrõl-évre kevesebb film felújítására elegendõ.

A magyar film tetszhalottai
A vetíthetetlenül csonka filmek évtizedeken át hevernek tetszhalottként a polcokon, várják a csodát, a szerencsét, hogy talán beérkezik egy másik, máshol sérült, máshol csonka töredék, mellyel egyesülve sok év után feltámadhatnak, újra pereghetnek a vetítõgép fogasdobjai között, és ismét megjelenhet a fehér vásznon a kockáikon õrzött, elfeledett történet.
A filmrestaurátor legnagyobb ünnepe egy-egy ilyen újjászületés, melynél bábáskodhat. Igy vált újra láthatóvá az elmúlt évben a Kétszer kettõ egy 35 mm-es és egy 16 mm-es töredékbõl. Most van újjászületõben az Egér a palotában, a Makacs Kata két 35 mm-es töredékbõl. Az elmúlt évben érte ez a ritka szerencse a Bob herceg, az Elkésett levél, a Torockói menyasszony, a Tilos a szerelem és a János vitéz címû filmeket, ugyanis a mi hiányos kópiáinkat éppen kiegészítõ 16 mm-es kópiákat kaptunk Kanadából és az Egyesült Államokból. Ha elegendõ pénzünk lesz a költséges felnagyítási eljáráshoz, elkészülhetnek e filmekbõl, a teljes, vetíthetõ kópiák. Ugyancsak pénzkérdés, hogy újjászülethessen a Tiszavirág. Ebbõl egy gyönyörû, de néma kópiánk maradt fenn, s nemrégiben elõkerült egy magyarországi gyûjtõtõl a film 16 mm-es hangos kópiája, mely sajnos nem teljes, de mivel a film dialóglistája fennmaradt, utószinkronnal kipótolhatók a hanghiányok. A Hetenként egyszer láthatom esetében már végeztünk ehhez hasonló munkát. Ennek a filmnek a hangnegatívjából ugyanis elveszett egy felvonás, ezért a néma felvonást utólag szinkronizáltattunk. A filmet azóta is vetítik, s a nézõk nagy többségének fel sem tûnik a beavatkozás. A feladatot nehezítette, hogy nem maradt fenn a film dialóglistája, így a szöveget a szájmozgásból lehetett csak rekonstruálni.

És amikor már nincs segítség...
Természetesen a filmtöredékek többsége hiába vár az újjászületésre a Bor az Annamária, a Bors István, a Haláltánc, a Mindent a nõért az Õrségváltás, A varieté csillagai és még sok más társuk valószínûleg már soha nem kerülhet a nagyközönség elé, legfeljebb idõnként, a filmtörténészek számára vetítik le maradványaikat.
Sok film pedig valahol elhagyottan hever egy túl forró padláson vagy egy nedves pincében, talán éppen ezekben a napokban indul bomlásnak anélkül, hogy tudnánk róla és segíthetnénk rajta. A közelmúltban tudomásunkra jutott két ilyen eset, de sajnos már túl késõn. 1994 forró nyarán egy magyarországi magángyûjteményben meggyulladt és kis híján a tulajdonos halálát okozva elfüstölgött három régi magyar film. 1995 februárjában penészesen, erõsen sérült emulzióval került elõ a nedves pincében tárolt Idegen utakon, melynek negyedrésze helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, bemutathatatlan állapotba került.
Jó lenne, ha a jövõben minél kevesebb film jutna erre a szomorú sorsra.
A Magyar Filmintézet (1021. Budakeszi út 51/b) ezúton kéri mindazokat, akik rendelkeznek régi filmekkel, vagy tudnak ilyenekrõl, legyenek segítségünkre, hogy ezek mielõbb szakemberek kezébe kerüljenek. Ezen kívül kérjük azokat, akiknek módjuk van rá és szívesen támogatnák a régi filmek restaurálási munkálatait, az alábbi számlára juttassák el a támogatást: Magyar Film Múltja és Jövõje Alapítvány, Magyar Külkereskedelmi Bank 203-35524-7007.

Havi 200 fix
50 Kbyte

Simon Judit
28 Kbyte

Kétszer kettõ
32 Kbyte

Egér a palotában
39 Kbyte

Makacs Kata
30 Kbyte

Haláltánc
27 Kbyte

	Balogh Gyöngyi: MAGYAR FILMEK NYOMÁBAN
Egy nap a világ 32 Kbyte	Az Egy nap a világ címû filmbõl az idõsebb generáció még õrzi a II. világháborús életérzést, a világvége hangulatot árasztó sláger és a két fõszereplõ, Muráti és Páger legendás alakításának emlékét. Csak ez a lassan elhalványuló emlék maradt fenn a filmbõl. Elsárgult újságok õrzik ugyan a film sztoriját, s néhány képkockáját, a filmarchívum könyvtárában ott porosodik valahol a forgatókönyv s néhány fénykép, de a film nem pereg már. Elveszett? Megsemmisült? Egy padláson porosodik? Ki tudja? Ugyanerre a sorsra jutott a magyar némafilmek 95%-a és az 1945 elõtt készült hangos filmek 25 %-a. Nyomtalanul eltûntek Kertész Mihály Magyarországon forgatott néma játékfilmjei. Korda Sándor 1918-as Aranyembere szerencsére még ma is látható, de a többi 23 Magyarországon forgatott filmjét csak a korabeli újságok hasábjain közölt fényképekbõl és leírásokból ismerhetjük meg. Fejõs Pál, Bolváry Géza egyetlen magyar némafilmje sem maradt fenn. Budapesten indult a késõbb világsztárrá vált Bánky Vilma, Lukács Pál, Várkonyi Mihály, Gaál Franciska, Lugosi Béla karrierje, de ennek emlékét már csak néhány száz méter filmtöredék õrzi. Hiányzik a magyar hangosfilm korszak egyik elsõ nemzetközi sikerfilmje, a Pardon, tévedtem (1933), elveszett a Beszállásolás (1938), az Álomsárkány (1939), a Mátyás rendet csinál (1939), a Megálmodtalak (1943), a Muki (1943) és még sok más, filmtörténeti szempontból fontos film. A filmek megõrzésének gondolata késõn, az ötvenes években vált elfogadottá Magyarországon. A Magyar Filmintézet 1957-ben jött létre, s mint a nemzeti filmgyûjtemény gondozója folyamatosan keresi és próbálja a gyûjteményébe megszerezni a hiányzó magyar filmeket. Ez a munka ma sem zárult le, még az elmúlt tíz év során is több mint 30 elveszettnek hitt film került az archívum állományába. Köztük 5 némafilm! A filmek többségét európai filmarchívumokból kaptuk csereképpen, de az elmúlt néhány évben a külföldi magyar újságokban közzétett felhívásunk hatására a külföldön élõ magyarok közül is egyre többen úgy érzik, hogy az általuk megõrzött magyar filmek legméltóbb helye a magyar nemzeti filmgyûjtemény. Amerikából Kossányi Miklós gyûjteményébõl került haza a Mámi, a Makkhetes, A királyné huszárja, a Havi kétszáz fix, a Piri mindent tud, a Nevetõ Budapest, Toroczkói menyasszony, Bunyik Bélától került a Magyar Filmarchívumba a Falusi lakodalom (Ellopott szerda), a Leányvári boszorkány, a Szerelmi álmok, a Nincsenek véletlenek, Az ember néha téved, Varjú a toronyórán, Csókolj meg édes. Fabó Lászlótól érkezett az Igen, vagy nem?, Az elkésett levél. Kotsis Istvánék Kanadából hozták haza a Szerelembõl nõsültem, a Repülõ arany, és a Tilos a szerelem címû filmeket. A megtalált filmek restaurálása A hazakerült filmek többsége tûz- és robbanásveszélyes nitro nyersanyagon maradt fenn. Ezeket a filmeket biztonsági nyersanyagra kell átmásolni, még mielõtt megindulna a nitro filmeket fenyegetõ bomlási folyamat. A filmszalag fizikai sérüléseinek javítása és letisztítása után kerülhet sor a biztonsági másolatok elkészítésére. A karcok gyengítését folyadék alatti kopírozással lehet elérni. Gyakran jelent gondot a kopírozásnál a filmek zsugorodottsága, ami elsõsorban a film hangját veszélyezteti. Ennek a problémának a megoldását szolgálja egy helyi találmány, egy speciális hangcsíkrögzítõ berendezés, de néha ez sem segít. A Jómadár és a Sárga kaszinó esetében pl. csak egy nagyon bonyolult és költséges számítógépes eljárással sikerült hallhatóvá tenni a film hangját. Néha megkésve kerülnek a tekercsek a szakemberek kezébe. Moszkvából került haza egy 1916-ban készült magyar némafilm, a Simon Judit, melynek két jelenetében megindult a nitrofilmeket fenyegetõ bomlási folyamat. Ezen sajnos a jelenlegi technikai eszközeinkkel nem tudunk már segíteni. Az Amerikából hazakerült Nincsenek véletlenek elsõ felvonásában sajnos szintén megindult ez a bomlás, mely a képet és a hangot egyaránt megkárosította, de az elmúlt években kikísérletezett számítógépes hangfelújítási eljárással talán vetíthetõ állapotba hozható. Egy jó állapotban lévõ, átlagos hosszúságú nitrofilm felújítása nyolcszázezer forintba kerül a jelenlegi nyersanyag- és laborárak mellett. Ha egy film sérült emulzióval kerül hozzánk, s emiatt különleges hangfelújítási vagy képjavítási eljárást igényel, vagy egyes részeit 16 mm-es kópiáról kell felnagyítani, ez a költség a másfél-két millió forintot is elérheti. A Magyar Filmintézet jelenleg 5 millió forint nitro-felújítási kerettel rendelkezik évente, mely csak néhány, s az áremelkedések miatt évrõl-évre kevesebb film felújítására elegendõ. A magyar film tetszhalottai A vetíthetetlenül csonka filmek évtizedeken át hevernek tetszhalottként a polcokon, várják a csodát, a szerencsét, hogy talán beérkezik egy másik, máshol sérült, máshol csonka töredék, mellyel egyesülve sok év után feltámadhatnak, újra pereghetnek a vetítõgép fogasdobjai között, és ismét megjelenhet a fehér vásznon a kockáikon õrzött, elfeledett történet. A filmrestaurátor legnagyobb ünnepe egy-egy ilyen újjászületés, melynél bábáskodhat. Igy vált újra láthatóvá az elmúlt évben a Kétszer kettõ egy 35 mm-es és egy 16 mm-es töredékbõl. Most van újjászületõben az Egér a palotában, a Makacs Kata két 35 mm-es töredékbõl. Az elmúlt évben érte ez a ritka szerencse a Bob herceg, az Elkésett levél, a Torockói menyasszony, a Tilos a szerelem és a János vitéz címû filmeket, ugyanis a mi hiányos kópiáinkat éppen kiegészítõ 16 mm-es kópiákat kaptunk Kanadából és az Egyesült Államokból. Ha elegendõ pénzünk lesz a költséges felnagyítási eljáráshoz, elkészülhetnek e filmekbõl, a teljes, vetíthetõ kópiák. Ugyancsak pénzkérdés, hogy újjászülethessen a Tiszavirág. Ebbõl egy gyönyörû, de néma kópiánk maradt fenn, s nemrégiben elõkerült egy magyarországi gyûjtõtõl a film 16 mm-es hangos kópiája, mely sajnos nem teljes, de mivel a film dialóglistája fennmaradt, utószinkronnal kipótolhatók a hanghiányok. A Hetenként egyszer láthatom esetében már végeztünk ehhez hasonló munkát. Ennek a filmnek a hangnegatívjából ugyanis elveszett egy felvonás, ezért a néma felvonást utólag szinkronizáltattunk. A filmet azóta is vetítik, s a nézõk nagy többségének fel sem tûnik a beavatkozás. A feladatot nehezítette, hogy nem maradt fenn a film dialóglistája, így a szöveget a szájmozgásból lehetett csak rekonstruálni. És amikor már nincs segítség... Természetesen a filmtöredékek többsége hiába vár az újjászületésre a Bor az Annamária, a Bors István, a Haláltánc, a Mindent a nõért az Õrségváltás, A varieté csillagai és még sok más társuk valószínûleg már soha nem kerülhet a nagyközönség elé, legfeljebb idõnként, a filmtörténészek számára vetítik le maradványaikat. Sok film pedig valahol elhagyottan hever egy túl forró padláson vagy egy nedves pincében, talán éppen ezekben a napokban indul bomlásnak anélkül, hogy tudnánk róla és segíthetnénk rajta. A közelmúltban tudomásunkra jutott két ilyen eset, de sajnos már túl késõn. 1994 forró nyarán egy magyarországi magángyûjteményben meggyulladt és kis híján a tulajdonos halálát okozva elfüstölgött három régi magyar film. 1995 februárjában penészesen, erõsen sérült emulzióval került elõ a nedves pincében tárolt Idegen utakon, melynek negyedrésze helyrehozhatatlan károsodást szenvedett, bemutathatatlan állapotba került. Jó lenne, ha a jövõben minél kevesebb film jutna erre a szomorú sorsra. A Magyar Filmintézet (1021. Budakeszi út 51/b) ezúton kéri mindazokat, akik rendelkeznek régi filmekkel, vagy tudnak ilyenekrõl, legyenek segítségünkre, hogy ezek mielõbb szakemberek kezébe kerüljenek. Ezen kívül kérjük azokat, akiknek módjuk van rá és szívesen támogatnák a régi filmek restaurálási munkálatait, az alábbi számlára juttassák el a támogatást: Magyar Film Múltja és Jövõje Alapítvány, Magyar Külkereskedelmi Bank 203-35524-7007.
Havi 200 fix 50 Kbyte
Simon Judit 28 Kbyte
Kétszer kettõ 32 Kbyte
Egér a palotában 39 Kbyte
Makacs Kata 30 Kbyte
Haláltánc 27 Kbyte