Fazekas Eszter

A 30. Magyar Filmszemle életműdíjasai

Böszörményi Géza
Böszörményi Géza

55 Kbyte
Böszörményi Géza rendező, forgatókönyvíró az ELTE Természettudományi Karának fizika-kémia-matematika szakos hallgatója, mikor egy feljelentés következtében 1947-ben Recskre internálják. Öt és fél évet tölt a kényszermunkatárborban. (Recski internálásának körülményeit eleveníti fel játékfilmes formában az 1986-ban rendezett Laura valamint a Recsk – egy kényszermunkatábor története című monumentális dokumentumfilm, mely 1989-ben Félix-díjat kapott.) Szabadulása után segédmunkás Kaposvárott, majd Budapesten. 1956-tól folytatja egyetemi tanulmányait, bölcsész-vegyészdiplomát szerez, majd vegyészmérnökként dolgozik. Felesége, Gyarmathy Lívia révén kerül kapcsolatba a filmmel. 1968-ban szerez diplomát a Színház- és Filmművészeti Főiskolán Herskó János kísérleti osztályában, majd a Mafilmnél kezd dolgozni. Feleségével együtt írt, felváltva rendezett filmjeikkel üde, új hangot hoznak a magyar filmgyártásba. A társadalomkritikai realizmus, a parabolák, vagy a publicisztika divatjával szemben a tiszta dokumentum és az ellesett „kis emberi drámák” groteszk, szeretetteli, mégis kemény szintézisét teremtik meg műveikben. Dokumentumfilmjeik általában előtanulmányként szolgálnak a későbbi játékfilmekhez is. Ezekben is a cseh új hullámhoz hasonlóan az ellesett emberi gesztusokon, az arcon, torz nyelvi dialógusokon keresztül ábrázolják a történelmi-társadalmi fonákságokat, a környezet kaotikusságát. Ilyen Böszörményi első filmje, az Illetlen fotók is, mely a „pornográfia” vádjával azonnal feketelistára került. Első játékfilmje, a két falusi lány budapesti férjvadász akcióinak viszontagságait szatirikusan ábrázoló Madárkák (1971) közönségsiker lett. 1981-ben Jiři Menzel közreműködésével készült a Szívzűr, mely egy fiatal orvos vidéki beilleszkedésének abszurditását mutatja be.
Gaál István
Gaál István

64 Kbyte
Gaál István rendező, operatőr, forgatókönyvíró és vágó egyszemélyben. Az érettségit követően segédmunkás, lakatos, technikus. 1953-58 között a Színház- és Filmművészeti Főiskola filmrendező szakának hallgatója Keleti Márton osztályában. Formabontó vizsgafilmje, a zenei ritmusú, poétikusan dokumentáris Pályamunkások (1958) elnyeri a bécsi VIT aranyérmét. Ennek köszönhetően 1959-től 1961-ig a római Centro Sperimentale di Cinematografián tanul tovább. Alkotótársával, Sára Sándorral a Balázs Béla Stúdió egyik alapító tagja. Egymás filmjeinek operatőrei a Balázs Béla és a Híradó- és Dokumentumfilm-stúdiónál. Operatőrként jegyzi a magyar „új hullám” dokumentáris vonulatát elindító Cigányokat. Életművében szociografikus pontossággal, elsősorban morális nézőpontból ábrázolja az 1945 utáni értelmiség és a hatalom viszonyát a hétköznapi élet válsághelyzeteiben vagy klasszikus feldolgozásokban. Világában természet és kultúra, különösen a zene a felelősség birodalma. Zenei szerkesztésű filmjeiben az egyéni dráma, a felelősség kérdésével összefonódva jelenik meg a kollektív eszme tragikuma, abszurditása a torz közösségtudat álcája mögött. Első nagyjátékfilmje, a fúgaként építkező Sodrásban (1963) formanyelvi eszközeinek, egyén és közösség modern tematikájának köszönhetően a magyar film megújulásának jelképe lett. A Mészöly Miklós novellája nyomán forgatott Magasiskola (1970), egyén és zárt szervezet parabolisztikus formában elbeszélt látlelete, Cannes-ban különdíjat nyert.
Garas Dezső
Garas Dezső

40 Kbyte
Garas Dezső jelenleg szabadfoglalkozású színművész, aki 1989-ben filmrendezőként is bemutatkozott A legényanyával, ezzel a sajátos hangvételű művel. A Színház- és Filmművészeti Főiskola elvégzése után, 1957-ben a Nemzeti Színházhoz került, majd a Madách Színháznak (1965-80), illetve a Mafilm társulatának (1980-90) tagja. 1990-től 1992-ig a szolnoki Szigligeti Színházban játszik. 1993-ban a Művész Színház alapító tagja. Sokoldalú, fanyar egyéniség: gyakran alakít ironikus, groteszk, végtelenül emberi, kiszolgáltatott figurákat. 1954-től filmezik, legnagyobb sikerei filmszerepeihez kötődnek. Kiemelkedő alakítást nyújt Fábri Zoltán Két félidő a pokolban című filmjének munkaszolgálatos hadifoglyaként, amint kétballábas csatárként próbál túlélni. Elsősorban Sándor Pál filmjeinek állandó, mágikus sztárja: a Szabadíts meg a gonosztól egy kabátért halállal fizető Svéd Ferije, a Herkulesfürdői emlék tengernyi szenvedésen átment zsidó fényképésze. Élő legendává vált, mint a Régi idők focija labda után repülő mosodása.
Horváth Teri
Horváth Teri

49 Kbyte
Horváth Teri színésznő 1952-ben végezte el a Színház- és Filmművészeti Főiskolát, amelynek utána két évig tanára is. Az Ifjúsági, a Madách, majd 1961 és 1990 között a Jókai, illetve Thália Színház tagja volt. Eszköztelen, puritán stílusban, drámai erővel alakít elsősorban nehéz sorsú, kiszolgáltatott paraszt- és munkásasszonyokat. Arcvonásaiban a nép évezredes kiszolgáltatottsága, szenvedésből fakadó zártság, ösztönösség. Természetes egyszerűsége és empátiája következtében a hatvanas-hetvenes években számtalan karakterszerepet kap. Rusztikus és klasszikusan megmunkált, hatalmas drámai alakítása a Rozsdatemető Pék Máriája. 1948-tól játszik filmen. Ő a Ludas Matyi felejthetetlen, népmesei Piroskája, a Csempészek szegény parasztasszonya, a Húsz órában a meggyilkolt férjét görög drámai hősnőként, könnytelenül sirató Baloghné. Sári-gyöp című, 1978-ban megjelent művében életéről vall.
Makay Árpád
Makay Árpád

56 Kbyte
Makay Árpád operatőr 1934-től hangtechnikusként dolgozott, de érdeklődése hamar a fényképezés felé fordult. Első önálló játékfilmjét 1939-ben készítette. A háború alatt a legfoglalkoztatottabb, legtermékenyebb operatőrré válik a játék- és a dokumentumfilm területén egyaránt. Közel ötven nagyjátékfilmet fényképezett. Köztük olyan közönségsikereket is, mint a Szerelmi láz Karády Katalinnal, az Egy bolond százat csinál Latabár Kálmánnal és a Megálmodtalak Muráti Lilivel. A Talpalatnyi föld bemutatása után, 1948-ban elhagyta az országot, Ausztriában, Svájcban, majd az Egyesült Államokban telepedett le. Sikerült visszatérnie a filmszakmába, rövidfilmeket, dokumentumfilmeket fényképezett, rendezett, bekapcsolódott a filmoktatásba (School of Visual Art, New York). 1981-ben saját film-videó gyártó céget alapított. Olyan kiemelkedő, filmtörténeti értékű munkák fűződnek a nevéhez, mint a Halálos tavasz, a Valamit visz a víz, Szőts István Ének a búzamezőkről című filmjének legendás külső felvételei (1947) vagy Bán Frigyes Talpalatnyi föld (1948) című műve. Különösen az utóbbi két munkával operatőri stílust teremtett, a műtermi, műfényes fotografálás helyett meghonosította a természetes környezetben történő naturálisabb fényképezést.

Tartalom Filmek Arcok Gondolatok Kopia Kopia Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek Index Filmek Arcok Gondolatok Kopia Oktatas Szemle Mozgokeptar Hirek Levelek