A magyar film 100 éve -kiállítás a KogArt galériában

A filmtörténet - így a magyar filmtörténet fogalma is -, a legtöbb ember számára azonos a játékfilm történetével. Ez a kiállítás képekkel, tárgyi rekvizitumokkal mutatja be, hogy a játékfilmek a híradó- és dokumentumfilmekkel, animációs alkotásokkal együtt alkotják a magyar filmtörténetet. A XX. század vizuális emlékezetének őrzői a híradó- és dokumentumfilmek, melyekben a történelmi, politikai események és szereplőik jelennek meg. A közép-európai országokban, így Magyarországon is a történelem és a politika legtöbbször meghatározta az adott ország játékfilmjeinek témáját, ábrázolásmódját is. A kiállítás termeiben a filmtörténet korszakai kronologikus sorrendben követik egymást a kezdetektől napjainkig, így vizuálisan is érzékelhetővé válik a változás folyamata valamennyi filmtípusban. 1896-ban már mozi vetítések voltak Budapesten, és könyvtári adatokból tudjuk, hogy a némafilm korszakában közel 600 film készült, a 10-es évektől kezdve pedig már dokumentumjellegű mozgóképeket is forgattak. A játékfilmek nagy része elveszett, de a külföldi társarchívumokkal való együttműködésnek köszönhetően a kezdetben még csak 12 filmből álló némafilm-gyűjteményünkben ma már 45 teljes filmet és több mint 30 töredéket őrzünk. A belgrádi archívumból 2007-ben került elő a Pál utcai fiúk című némafilm, amit 1924-ben Balogh Béla rendezett. A film, a regényhez hasonlóan még ma is meghatja a nézőt: Nemecsek Ernő a hűség és helytállás megtestesítője. A némafilmek nagy részének forgatókönyve irodalmi műből készült, és a magyar film irodalmi ihletettsége a hangos film történetének különböző korszakaiban változatlanul jelen van. A Pál utcai fiúkat a magyar operatőr generáció egyik legjelentősebb alakja, Eiben István fényképezte.
A magyar filmtörténet első nagy korszaka 1919 után zárult le. A legnagyobb és akkor még csak ígéretes tehetségek, mint például Kertész Mihály vagy Korda Sándor emigrációba kényszerültek, külföldön kaptak lehetőséget. Filmjeiket mind a mai napig világszerte ismerik.
A 20-as évek elején évente csak néhány film készült Magyarországon, de a 30-as évektől újra fellendült a gyártás. A hangosfilm korszakának filmjei a 40-es évek elejéig elsősorban a szórakoztatást szolgálták. A melodráma, a vígjáték egy-egy színészre épült, így nem a rendezők személye volt a hangsúlyos, hanem a végzetet sugalló karizmatikus Karády Katalin a Halálos tavasz (1939) című filmben, vagy Jávor Pál, akit ellenállhatatlan férfiereje tesz emlékezetessé. A korszak emblematikus alakja Kabos Gyula is, akinek megjelenése és játéka a kisember kiszolgáltatottságát, a túlélésért folytatott harcát jeleníti meg (Hyppolit, a lakáj 1931).
1945 után újra megindult a filmgyártás. A játékfilmek történeteinek központjában különböző nézőpontokból, eltérő ábrázolásmóddal és más-más műfajokban a történelem és egyén kapcsolata állt. Radványi Géza Valahol Európában (1947) című filmje a II. világháború okozta szenvedéseket és kiszolgáltatottságot az elhagyott gyerekek sorsán keresztül mutatja be.A gyerekcsapatnak otthont adó művész alakját Somlay Artúr testesíti meg, aki egész lényével az elveszett humanizmust kelti újra életre.
Fábri Zoltán Körhinta (1955) című filmje a hagyományos társadalmi értéket képvi­selő apa és az ezzel szembeforduló fiatalok drámai összeütközését jeleníti meg két felejthetetlen szereplővel, Töröcsik Marival és Soós Imrével. Egy anekdota szerint Mitterand, egykori francia elnök számára a film képzete a Körhinta két főszerep­lőjével repülő hinta képével volt azonos.
A 60-as évektől a 80-as évekig tartó időszakot megkülönböztetően pozitív jelzővel szokták minősíteni. Minden elfogultság nélkül megállapíthatjuk, hogy az ebben az időben készült filmek nemcsak a filmkritikusok körében, hanem a hazai és külföldi közönség köreiben is híresek és sikeresek voltak. Jancsó Miklós a Szegénylegények­ben (1965) a hatalom és az egyén kapcsolatát a történelemmel összefüggésben állította filmje középpontjába. Ez az alkotás világsikert hozott a rendezőnek és a magyar filmnek egyaránt. Ebben jelentős szerepe volt a film formanyelvének, a kevés vágással, hosszú beállításokkal megteremtett sajátos elbeszélésmódnak is. A történelem és az egyén kapcsolata a vígjáték műfajában is megjelent. Keleti Márton legnépszerűbb filmje mind a mai napig A tizedes meg a többiek (1967). A film egyik dialógusából szállóige lett: "Az oroszok már a spájzban vannak." A film a humor esz­közével mutatja be a háborúba kényszerített emberek túlélésért folytatott küzdelmét. A 70-es években az új érzékenység irányzatának gondolati és stílusjegyei jellemzik Huszárik Zoltán Szindbád (1971) című filmjét. Krúdy Gyula tárgyát szabadon, asszociatíve kezelő prózai nyelve a filmben sajátos képi emlékezés-technikával jelenik meg. Az irodalmi mű és a film - az élet részleteinek szépsége ellenére - egyaránt a főhős boldogtalanságáról szól.
Sándor Pál Régi idők focija (1973) Mándy Iván regénye alapján, a 20-as évek néma­filmjeinek eszközeivel fejezi ki a "Kell egy csapat" vágyát. Szabó István Mephisto (1981) című filmje a rákövetkező évben - 1982-ben -elnyerte a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat. A forgatókönyv Klaus Mann regényéből készült, a történet a főszereplő belső küzdelmeiről, döntésének erkölcsi és egzisztenciális következményeiről szól.
És az ezredforduló...
A 90-es évektől kezdve az új nemzedék rendezői - elődeiktől eltérően - nem a nagy társadalmi kérdésekről készítenek filmet, hanem a mindennapok értelmére és céljaira keresik elemző módon a lehetséges válaszokat. Ez a nemzedék a mai világ kérdéseire irányítja a nézők figyelmét (Mundruczó Kornél: Nincsen nekem vágyam semmi (2000), Török Ferenc: Moszkva tér (2000) Antal Nimród: Kontroll (2003), Goda Krisztina: Csak szex és más semmi (2005).

/Gyürey Vera, a Magyar Nemzeti Filmarchívum vezetőjének előszava a KogArt Házban január közepétől március 7-ig nyitvatartott A magyar film 100 éve című kiállításhoz/



392 KByte



380 KByte



412 KByte



424 KByte



432 KByte



368 KByte



428 KByte



436 KByte



372 KByte



432 KByte



372 KByte



416 KByte



436 KByte



352 KByte



396 KByte



380 KByte



316 KByte



328 KByte



340 KByte



364 KByte



356 KByte



348 KByte



380 KByte



380 KByte



376 KByte



368 KByte



356 KByte



392 KByte



388 KByte



332 KByte



396 KByte



384 KByte



364 KByte



404 KByte



352 KByte



300 KByte



364 KByte



388 KByte



352 KByte



456 KByte



380 KByte



360 KByte



376 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső