Bárdos Judit Jerzy Kawalerowicz
 
A fáraó (1966)
A fáraó (1966)
9 KByte

2007 december 28-án, Varsóban elhunyt Jerzy Kawalerowicz lengyel filmrendező, a Lengyel Filmművészek Szövetségének tiszteletbeli elnöke, a Sorbonne díszdoktora, a számos díjjal (a velencei, a berlini filmfesztivál díjaival és életműdíjjal) kitüntetett filmművész, a modern „lengyel filmiskola” (Andrej Wajda és Andrzej Munk mellett) legjelesebb képviselője. .
1922-ben született, a krakkói Filmművészeti Főiskolán tanult. 1956 óta a nevezetes Kadr Filmstúdió vezetője. Ebben a stúdióban születtek meg Wajda, Munk, Kutz, Konwicki, Machulski és mások filmjei, majd később, a lengyel film következő nagy korszakának, „a morális nyugtalanság korszakának” legtöbb filmje is.
A rendező a kelet-európai filmekben hagyományos történelmi-politikai tematikát modernista filmnyelvi újításokkal és árnyalt lélektani ábrázolással gazdagította.
Első, nemzetközi mértékkel mérve is kiemelkedő jelentőségű filmje Az éjszakai vonat (1959). Ez a film a modernista irányzat egyik alapműve. Rendkívül eredeti lélektani thriller a magányról, a kiszolgáltatottságról, a bűntudatról s a tömegpszichózisról. Modern dramaturgiával, minimalista filmnyelven beszél el egy jelenkori, mindennapi történetet. A Mater Johanna (1961) középkori legendát megjelenítve szól a hit és a kétségbeesés dilemmáiról, istenről és az isten által elhagyott modern világról, az ördögről és a fanatizmusról – rendkívül szuggesztív filmnyelven, a fekete-fehér film vizuális lehetőségeit maximálisan kihasználva.
Talán legismertebb műve világszerte A fáraó (1966), az ókori Egyiptomban játszódó monumentális történelmi film.
Az 1978-ban készült Az elnök halála című filmmel Kawalerowicz a lengyel film új irányzatának, „a morális nyugtalanság korszakának” is egyik legjelesebb képviselője lett. Amikor pedig az ezredvégen a lengyel közönségben újra megnövekedett az igény a történelmi filmek iránt, és a lengyel filmben újra jelentőssé vált ez az irányzat, akkor Kawalerowicz készítette el e filmek legjelentősebbjét és legsikeresebbikét: a Quo vadis?-t, Sienkiewicz regényének adaptációját (2001), melyet a gondolati mélység és a képi gazdagság egyaránt jellemez.
Ismét elment egy nagyon nagy filmrendező.

A Quo Vadis? keletkezéstörténetéről a Filmkultúrában olvashat.

 

Quo Vadis? (2001)
Quo Vadis? (2001)
9 KByte

60 KByte

44 KByte

64 KByte

132 KByte

56 KByte

188 KByte

40 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső