Az NKA Mozgókép Kollégiuma által támogatott Dada Univerzum című dokumentumfilmet Para-Kovács Imre és Triceps írta.
Az alkotók kérik, hogy aki szerepelne a filmben, és/vagy eredeti Bada Dada művekkel és dokumentumokkal (fotó, film) rendelkezik, amelyek megjelenhetnének – jelentkezzen mielőbb Tricepsnél (06-20-416-1883)
Dada Univerzum – Bada Dada Emlékfilm
Szinopszis
A TÉMA
2006. július 4-én, röviddel 44-ik születésnapja előtt, rákoskeresztúri műtermében öngyilkos lett Bada Tibor, korunk meghatározó erejű, elismert művésze.
A film az ő személyének és munkásságának kíván emléket állítani.
Bada Tibor (1963-2006), művésznevén Bada Dada, azok közé a Vajdaságból áttelepült alkotók közé tartozott, akik a kisebbségi magyar identitás és avantgárd szellemiség különös keverékét hozták az anyaországba.
Költő, festő, zenész és performer – sok száz egyéni kiállítás, koncert és irodalmi est létrehozója, akinek költeményeit és dalszövegeit számos generáció szavalja és énekli.
Szinte minden műfajban alkotott: szabadvers, prózai szöveg, vizuális költemény, zene-kísérettel előadott dalszöveg, festmény, grafika, kollázs, kalligráfia, szobor és objekt, apró dísztárgy, képeslap, MC / CD borító, képregény, fotó, animációs film, zeneszám és performansz egyaránt fontos volt számára. A sors kegyetlen fintora, hogy tragikus haláláig soha sem kapott lehetőséget teljes művészeti opusának feldolgozásához.
Bada Dada a 80-as évek elején, a legendás újvidéki Új Symposion és Képes Ifjúság folyóiratok hasábjain és estjein kezdte el pályafutását, melyet azután magyar és délszláv nyelvű publikációk, és az egész ex-Jugoszlávia területén bemutatott kiállítások és koncertek sorozata követett. Tolnai Ottó, a symposionisták vezéregyénisége és a kortárs magyar irodalom klasszikusa, „ősavantgárdnak” nevezte.
Lírai és képi világa a dadaista stílus megújítása, melyet „őszinte és kőkemény” szókimondás, szarkasztikus humor és totálisan gyermeki létfilozófiai jellemez. Munkái ezer szállal kapcsolódnak az elhagyott újvidéki ifjúkor világához, amiből nem tudott és nem is akart kilépni.
A nagyváros sem változtatta meg világlátását, csak árnyaltabbá, kíméletlenebbé és keserűbbé tette.
Minden alkotását átitatta a szertelen önkifejezés vágya, ami a kísérleti irodalom, festészet és zene utánozhatatlan mesterévé avatta. Aki nem szerette, nem értheti. És aki nem értette, nem is szeretheti.
A FILM
Bada Dada szerencsére eleget élhetett ahhoz, hogy megossza a környezetét, barátait, tisztelőit, művészettörténészeket és művészeket. Elérte azt, amit a legtöbb alkotó csak remél: viszonyulni kellett hozzá, megkerülhetetlen volt, főleg amikor személyesen is megjelent valahol.
Filmünkben, híven szelleméhez, egy különleges tárlatvezetésre hívjuk meg a nézőket, mert nem célunk az áhítatos emlékezés, sokkal inkább a megosztás továbbvitele, az ellentétek felkorbácsolása, a provokáció és a szórakoztatás.
Bada Dada kivételes helyzetben volt, mert még kizárólagos közegében, a budapesti undergroundban is csak félig-meddig sikerült beágyazódnia. Legalább annyian menekültek tőle, mind amennyien istenítették. Sokan szerették és sokan utálták.
A film célja, hogy ütköztesse ezeket a nézeteket, véleményeket és ellenvéleményeket, hogy megszólaltassa azokat, akik „tűrhetetlen idiótának”, és akik „megváltó zseninek” tartották. Első sorban azokra koncentrálunk, akiknek van, akiknek lehet véleménye róla: barátok és ellenfelek, festők és zenészek, művészettörténészek és klubvezetők mondják el, ami a szívüket nyomja.
A film gerincét a „tárlatvezetés” adná, melynek keretében három barát-művésztárs kalauzolna bennünket Bada Dada életművében, megmutatná festményeit, értelmezné dalait és performanszait – megpróbálná közelebb hozni a nézőkhöz érdekes, kontraverz egyéniségét. Részleteket láthatnánk filmjeiből, és az aláfestő zenét saját szerzeményeiből válogatnánk.
Ehhez kapcsolódnának a megszólalók, akik kortársai és munkatársai voltak a földalatti művészéletben, és olyanok, akik a Nagy Művészet oltára mellett látnak el művészettörténeti és -elméleti teendőket.
A súlypontok folyamatosan változnának, minden pillanatban másnak adnánk / adhatnánk igazat, állandó bizonytalanságban lennénk Bada Dada lényegéről, művészetének értékéről vagy értéktelenségéről.
A film alkotói elrejtenék saját véleményüket, nem állnának egyik oldal pártjára sem.
Ütköztetve a gondolatokat, mindenkinek igazat adnának, és senkinek sem. Hiszen, hogyan lehetne objektívan megítélnünk egy embert, akinek a Szerelem, az Élet és a Halál egyaránt a Művészetet jelentette?
A HELYSZÍNEK
Újvidék (Vajdaság / Szerbia) – Bada Dada első műterme, kedvenc kocsmája, az Ifjúsági Tribün, a Forum Kiadóház, a Duna part.
Rákoskeresztúr (Budapest XI. kerülete) – Bada Dada utolsó műterme és lakása, a patak partja, a romkert.
Budapest (belvárosi helyszínek) – galériák és művházak (Black-Black Galéria, Merz Ház, 1900 Galéria, Kultiplex), kávézók (Katapult, Szimpla, Castro).
KÉRDEZŐK ÉS VÁLASZADÓK
Kérdezők / tárlatvezetők: Antal István Juszuf, Gasner János, Para-Kovács Imre.
A család: Bada István és Johanna, Bada Zoltán és Olívia, Bada Beáta.
A barátok és művésztársak: ef Zámbó István, fe Lugossy László, Wahorn András, Bukta Imre, Ősi László, Ungár Ágnes, Máriás Béla, Deák Bárdos Ágnes, Pé Kovács Imre, Pauer Gyula, Swierkiewicz Róbert, Kopasz Tamás, Barcs Miklós, Szurcsik József, Gaál József, Fuchs Tamás, Szirtes János, Paizs Miklós, Ladik Katalin, Ürmös Attila, Triceps, a Bëlga együttes és mások.
A művészettörténészek: Beke László, Beke Zsófia, Tillmann J. A., Szombathy Bálint, Zwickl András.
Ismeretlen rajongók és ismert média személyiségek (Bakács Tibor Settenkedő, Kistamás László, Tyll Attila).
Kapcsolódó cikkünkben Bada Tibor Frontline (Arcvonal) mozgókép-animációjáról is olvashat

Az ember tragédiájából készülő, 160 perces rajzfilm végleges változata valószínűleg csak dvd-n kerül forgalomba. A művet televíziós sorozat formájában háromszor 50 percben sugározzák majd – adta hírül az Index, az MTI információját.
Az ember tragédiája rajzfilmváltozatát várhatóan 2008-ban mutatják be, tájékoztatta az MTI-t Jankovics Marcell rendező, akinek Madách Imre műve alapján készülő alkotásából január végén több részletet is levetítenek Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémia székházában.
A Kossuth-díjas rajzfilmrendező elmondta, a film befejezéséhez még 65 millió forint hiányzik, ha ezt megkapja, akkor tartható a bemutató tervezett időpontja. Az alkotás költségvetése mai áron 350 millió forint, amelyet pályázati, magán- és szponzori pénzekből fedeztek, illetve fedeznek.
Jankovics Marcell már 1989-ben belekezdett a rajzfilmfolyamba, a forgatás 1992-93-ban pénzhiány miatt állt le, majd 1998-2001 között az Ének a csodaszarvasról miatt szüneteltette a film munkálatait. „Évente egy részt készítek el” – tette hozzá.
Jankovics Marcell tájékoztatása szerint a rajzfilm ötlete még 1983-ban fogalmazódott meg benne, a forgatókönyvet ekkor készítette el. A munkálatok hat évvel később kezdődtek, még állami finanszírozásból.
„Akkor még nem tudtam, mennyire aktuális lesz a mű mondanivalója, ma is éljük az akkori gondokat” – fogalmazott a rendező, aki először azt a három színt dolgozta fel, amely a Falanszter, az Űr, illetve az Eszkimók földjének világáról szól.
További kapcsolódó cikkeink:
Lendvai Erzsi: Mi lesz veled Pannónia? (2002)
Lendvai Erzsi: A magyar animációs film (1998)

A tervek szerint 2007. január 3-tól forog a Kire ütött ez a gyerek? című tévéfilm, amely nem csak Janikovszky Éva címben is szereplő művének, hanem lényegében valamennyi ifjúsági írásának adaptációja lesz – tudta meg a moziplussz.hu. A 70 millió forintból készülő produkció forgatókönyvét Rigó Béla, Vörös Róbert és a rendezést is magára vállaló Alföldi Róbert jegyzi; az operatőr Babos Tamás.
Egy év múlva Alföldi Róbert nagyjátékfilmet rendez, ugyancsak az Unió Film égisze alatt, Bartis Attila A nyugalom című regényéből. A gyártó tervei szerint a produkcióhoz egy ismert francia színészt szerződtetnek. A forgatás 2007 augusztusában kezdődhet.

Amerikai-magyar koprodukcióban Hunyadi, the Sword of God / Hunyadi – Isten kardja munkacímmel történelmi akciófilm készül Hunyadi Jánosról Magyarországon. Az Atlantic Overseas Pictures, az EuroCo-Productions és a Cameofilm produkciójának ötletét a nándorfehérvári diadal 550. évfordulója adta. A kosztümös, korhű csatajelenetekben gazdag alkotás cselekményében jelentős szerepet kap a hadvezér fia, Mátyás is – olvasható az MTI-hez eljuttatott közleményben.
A készülő alkotás költségvetése 25-30 millió dollár.
A produkcióban amerikai világsztárok és ismert magyar művészek is feladatot kapnak. A filmet várhatóan 2008-ban mutatják be a magyarországi mozik.
A magyar produkciós iroda képviselői, P. Koltai Gábor, és Csáky Attila 2007 második felében Budapesten kezdi forgatni a Flower of the Fence / A kerítés virága című filmet, amerikai és angol partnereikkel. A Philip Saville rendezésében készülő, egy holokauszt-túlélő visszaemlékezésein alapuló romantikus történet szereplői az Oscar-díjas Richard Dreyfuss, Maia Morgenstern és a fiatal Thomas Sangster, a forgatókönyvet pedig Harris Salomon és Matt Salzberg írta.
Kapcsolódó honlapok: www.atlanticoverseaspictures.com, www.eurocoproductions.hu és www.cameofilm.hu

A 38. Magyar Filmszemlén (2007. január 30 – február 6.) – a készítők reményei szerint nyitófilmként – mutatják be Sándor Pál 18 év szünet után ismét rendezőként jegyzett nagyjátékfilmjét, a Noé bárkája című alkotást.
A történet egy pesti bérházban játszódik, ahol az egymást utáló emberek felkészítik a nyugdíjas moziigazgatót egy televíziós vetélkedőre, amelynek kapcsán megszűnik a gyűlölet, és újra egy közösséggé áll össze a ház.
A film főszereplői Törőcsik Mari, Garas Dezső és Kállai Ferenc – a forgatókönyv „rájuk íródott”.
A forgatókönyv 2005-ben a Magyar Mozgókép Közalapítvány pályázatán megkapta a legnagyobb, 120 millió forintos támogatást. A film operatőre Szabó Gábor, zenéjét Yonderboi szerezte.
A 36 napig tartó forgatás 2005 őszén kezdődött, a vágás nyolc hónapot vett igénybe.

Az Aranycsapat, a Budapesti Honvéd és a Real Madrid legendás labdarúgójáról, Puskás Ferencről készít dokumentumfilmet Almási Tamás. A gyártó Next Station produkciós iroda tervei szerint a mű Puskás Ferenc nyolcvanadik születésnapjára, 2007 április elsejére készül el – adta hírül a filmhu.
A film költségeit - – 30-35 millió forint – egyelőre a Next Station finanszírozza: egy 80-90 perc hosszúságú moziváltozat, egy rövidebb, 50 perces TV-verzió, valamint egy 150 perc hosszúságú, háromlemezes DVD-kiadás is készülhet. „Amennyiben viszont sikerül a filmterv mögé külföldi befektetőket és koprodukciós partnereket állítani, körülbelül 400 ezer eurós büdzséből egy európai színvonalú dokumentumfilmet forgathatna a produkció által a rendezésre felkért Almási Tamás.”
A film az előkészítési szakaszának végéhez érkezett. Túl vannak az archív anyagok gyűjtésén, sőt tíz-tizenkét felvételt is készítettek már, például az idei németországi labdarúgó világbajnokságon, ahol az 1954-es berni VB győztes német válogatottjának két tagját – Horst Eckelt és Ottmar Waltert – is sikerült megszólaltatni. Ugyanakkor – mondta Almási – a családdal, barátokkal, rajongókkal készült felvételek zöme inkább a próbaforgatás kategóriájába esnek, később jobb körülmények között, csúcsminőségű HD-kamerával megismétlik az interjúkat.
A rendező a rendelkezésére álló levéltári anyagok, újságcikkek és már leforgatott jelenetek alapján ír egy – a hazai dokumentumfilmezésben rendhagyónak számító, de Európában és főként az Egyesült Államok dokumentumfilmezésében bevettnek számító – hosszabb forgatókönyvet, amellyel a produkciós iroda keresheti a koprodukciós partnereket.
A filmhu érdeklődésére Almási Tamás elmondta, a Puskás Ferencről szóló filmben az a legfőbb gond – amellett, hogy óriásiak az elvárások a nemzetközi hírnevű, hazánk megítélésének szempontjából is szimbolikus jelentőségű sportfigurájáról szóló alkotással szemben –, hogy a hat éve súlyos beteg Puskás Ferenc már nem képes elmesélni életének sorsdöntő eseményeit, ahogy a rendező fogalmazott: Puskás Ferenc egy inaktív hős. Ezért különös fontosságú az archív felvételek digitalizálása, felújítása – ezekbe közelítve, az archív fotókba nagyítva elevenedik majd meg Puskás Ferenc.
A jövő év áprilisára tervezett dokumentumfilm mellett, de csak elkészülte után, a Next Station játékfilmet is tervez Puskás Ferenc életéből. Neményi Ádám kifejtette, nagy és fontos témák esetében egyáltalán nem ritka, hogy ugyanarról a témáról egyszerre, vagy kis csúszással szülessen dokumentum- és játékfilm – utalva ezzel a nemrégiben bemutatott A szabadság vihara, és az október 23-án debütáló Szabadság, Szerelem azonos kiindulópontjára. A producer elmondta, egy éve szerződtek le Puskás Ferenc családjával és a futballistáról szóló életrajzi könyv kiadójával. A Nemzeti Sport újságírójának, Szöllösi Györgynek könyve annyira megtetszett a producernek, hogy a film forgatókönyvének megírására is őt kérte fel. Ha elkészült – az Almási-dokuhoz hasonlóan –, szeretnének külföldi koprodukciós partnereket bevonni a filmbe. Ugyanis mint azt Neményi Ádám megfogalmazta, egy legenda életét feldolgozó alkotás csak a legjobb anyagból, igényesen készülhet el, az arra rátermett személyek bevonásával. A dokumentumfilm esetében ilyen garanciának véli Almási Tamás személyét, akinek kiválasztásánál két ok vezérelte a producert: „rajong a futballért, és minden szerénytelenség nélkül kijelenthető, hogy a dokumentumfilm professzora.”
További kapcsolódó cikkünk:
Szász Judit: A leg-ek ura – Almási Tamás: Sejtjeink
Kapcsolódó honlap: www.almasitamas.hu