Sulyok Máté Karusszel rítusok zápora
A 36. Magyar Filmszemle kisjáték- és kísérleti filmjeiről
Gayer Zoltán - Molnár Péter: A Karusszel rítus
Gayer Zoltán - Molnár Péter: A Karusszel rítus
22 KByte

Aki a moziba ülve ötletet, gondolatot, poént, helyzet-, életképet, vagy ezekre irányuló kísérletet, esetleg új(ító) formanyelvi megszólalást vár koncentráltan a rövidebb műfajú mozgóképek kedvelője. Mintha a fikciós nagyjátékfilmek kitétele, a minimum 70 perc, szorítóan hatna a készítőkre. Ugyanazt a mondanivalót gyakran sokkal hatásosabban adják elő „a kicsik” – talán a játékidő rövidségének is köszönhetően. Félek azoktól a szerzői megjegyzésektől, amikor egy értékelhető eszközökkel elkészült kisjátékfilm - az alkotók szándéka szerint - „pusztán” előtanulmánya majdani nagytestvérének. A mozikban ritkán, fesztiválokon (Mediawave), szemléken tekinthetőek meg e művek, pedig köztük számos kifejezetten közönségbarátnak nevezhető. (A televíziók – tisztelet a kivételnek – sem látnak bennük fantáziát.) Ezek a filmek felüdülést jelentenek, röpke virradati záport, amely frissességet hoz a nagyjátékfilmek hosszú, sötét éjszakái után.

„Egyszerű filmes eszközökkel”, látható számítógépes utómunka, speciális effekt, trükk-technika nélkül – csupán a groteszk, burleszkszerű mozgást okozó, némi gyorsított lejátszással (lassított felvétellel) – varázsol el A Karusszel rítus (a kisjátékfilm kategória fődíjasa), amelyet „a messzi földről a kisvárosba érkezett híres mágusok” hajtanak végre. A székesfehérvári alkotócsoport (rendezők: Gayer Zoltán és Molnár Péter; gyártó: Alt Média Kommunikációs Kft.) egy használaton kívüli helyi vidámparkban készítette a szabadság e kisfilmjét. A Tudás birtokában levők a jelentkező kezét megfogva, saját tengelyük körül forogva pörgetik meg a tanulni vágyót, aki a súlytalanság, a lebegés fizikai élményén keresztül éli át a valóságos és azon túli Tapasztalást. A szomorúságra is okot adó helyszín (halott vidámpark) ezúttal régi misztikumot idéző, játékos, mesébe illő derűs és optimista történetnek szolgált térül. (1)

Vágás nélkül, egyetlen, folyamatos, összetett koreográfiájú kameramozgással fekete-fehérben filmezte Kenyeres Bálint forgatókönyvíró–rendező és Erdély Mátyás operatőr a Before Dawn-t (a kísérleti- és kisjátékfilm kategória rendezői és operatőri díja). Dombokon hullámzó búzamezőn svenkel a felvevőgép (a kisfilmek kedvelt nyitó képsora). A csapáson teherautó érkezik. Az addig üresnek hitt búzatábla megelevenedik, többtucat ember bukkan elő a gabonatengerből és indul a kocsi platójához. A megtelt IFA megfordul, eligyekszik, ám rendőrautók veszik körbe, amelyek visszafordulásra és megállásra kényszerítik. A kamiont az elfogott menekülőkkel helikopter és kékvillogós kocsik kísérik. Ismét csendesen ring a búza, jókora területeken letaposott szálak jelzik az iménti események nyomait. Egy felegyenesedő emberre bukkan a mező felett pásztázó kamera, s az arcára közelít. „Az idő és térábrázolás pontosságáért, a fények magas színvonalú kezeléséért, az elbeszélésmód fegyelmezett szigoráért” – szólt a zsűri (Bikácsy Gergely esztéta, kritikus, Ferenczi Gábor filmrendező, a zsűri elnöke és Pálos György filmrendező, producer) indoklása a Before Dawn díjához (gy.: Inforg Stúdió és Duna Műhely). A film szereplőit a Moszkva téri feketemunkások, hajléktalanok és illegális bevándorlók közül válogatták.

„Az irodalmi alapanyag nem illusztratív, hanem azzal egyenértékű képi átfogalmazásáért, a felfedezés meglepetésével ható technikai megoldásáért és különleges filmnyelvi erejéért” kapta a kísérleti film kategória fődíját Kardos Sándor Résfilmje (gy.: Inforg Stúdió). Maga az operatőr–rendező–forgatókönyvíró így vall alkotásáról: „Mióta filmmel foglalkozom, mindig zavart a filmkép túlzott konkrétsága. Ez ugyanis izzítja a fantáziát, de nem hagyja szárnyalni. A célfotó-kamerában jelentkező kép a valóságban sosem létezett. Így, ellentétben a hagyományos képrögzítési eljárással, nem a valóság illúzióját akarja kelteni. Olyan eszközzel próbálunk egy történetet elmesélni, amely minden valóságos élménytől különválik.” Egy japán novellára, Akutagawa Ryunosuke Zsebkendőjére találta ki Kardos Sándor ezt az elnyújtott állóképeket végtelennek tűnő körpanorámában bemutató formát, amely filozófiai és geometriai síkon egyaránt találkozik a távol-keleti kalligrafikus metszetek ábrázolásával. A hagyományos japán életfelfogásba, magatartásformába, a bushidóba beavató történet szövegét Helyey László narrációjában halljuk.

„Körsvenk” Hajdu Szabolcs Hétköznapi enciklopédia I. című darabja. Az alkotói szándék, hogy a hírekben röviden megfogalmazott tartalmat plasztikus erejű képekben láttassa: az országútról a keréknyomot követve jutunk a pár méternyire füstölgő autóroncshoz, fekvő emberekhez, a még lélegző sofőrhöz, aki megpróbál kiszállni a kocsiból, majd visszakanyarodunk a műút „változatlan” hömpölygésébe és zajába. A Hétköznapi enciklopédia sorozatnak készül (gy.: Katapult Film), az egyes darabjai között nem lesz szorosabb összefüggés, „egyetlen gondolat tartja össze őket: olyan mindennapos pillanatokat villantanak föl, amelyekről nem szólnak a híradások, mégis tisztább korlenyomatot adnak a jelenről, az általános állapotról, hangulatról, mint bármilyen újságcikk vagy híradó. Hamar el is felejtjük őket, pedig ez a valós közegünk, ezek azok az észrevétlen ingerek, amelyek összeadódva általános hangulatunkra, későbbi döntéseinkre leginkább hatással vannak. Az Enciklopédia tulajdonképpen végtelen, bármikor, akár húsz év múlva is beilleszthető a sorba egy újabb film” – írják a szemlekatalógusban. Hajdu Szabolcs fizikailag érzékletes, megrendezett balesete hasonló Mundruczó Kornél A 78-as Szent Johannája (a Jött egy busz…egyik epizódja) című operafilm látványvilágához.

A friss Balázs Béla-díjas, ifjú filmalkotó ezúttal Kis Apokrif No. 2. című filmjével jelentkezett (gy.: Mokép Rt. és Proton Cinema Kft.). A cím jelentéstartalma köti össze az előző opusszal, a Kis Apokrif No. 1.-gyel, amelyet a tavalyi filmszemlén díjazott a zsűri. Az emberi lelkiismeret, a kísértés, a bűn és bűnhődés, angyal és ördög témakört ezúttal a románul beszélő, biblikus jelentést hordozó halászok körében mutatja meg Mundruczó Kornél kétes eredetű(nek nyilvánított) vallási filmszövegében.

Az idő- és térsíkokkal játszik az Ember a tükörben (gy.: Inforg Stúdió). Gigor Attila forgatókönyvíró–rendező egy, a hidegháborúban született, négyoldalas novellát (Fredric Brwon: Hall of Mirrors / Tükörterem, 1953) adaptált filmre. A föltalált időgép nem a külvilág idejét módosítja, hanem magát az alkotót fiatalítja vissza. Időutazásra visz Pölcz Róbert is (Memento Mori, gy.: P’nP Stúdió), amikor az archív felvételeket Frederic Chopin zenéjének ritmusára, ütemére vágja. A hang és kép párosításában kegyetlenség rejlik: háborús képek, ágyúlövések, kamikaze-repülők csapódnak könnyed zongorafutamok taktusaira. „Pénteken Istent játszom” – mondhatnánk, ahogyan Skultéti Róbert kisfilmjének (Playing God, gy: Cinemart Kft., Színház és Filmművészeti Egyetem) főszereplőjétől hallhatjuk. Az utolsó éves rendezőszakos Skultéti Róbert elhagyta az előző szemlén versenyzett S/he című kisfilmjének szelíd képzőművészeti szépségét, és válogatott „tarantinós” gyilkosságokat követtet el hősével – akár gondolatban, akár valóságban. Ezért a filmért Skultéti Róbertnek tanárai megajánlották a diplomát.

Rendezői diplomájáért dolgozik szerzőnk Tóth Barnabás is. A több kisfilmmel büszkélkedhető fiatal alkotó ezúttal a Celluloid Műhely miskolci workshopján kapott 10 perces nyersanyagra, az előírt feltételeknek megfelelően egy nap alatt forgatta fekete-fehér Kiállítását (gy.: Celluloid Műhely és Pro-Trade Bt.). A modern képzőművészeti galériában az idős teremőr néni a kulcsfigura – a film története és a való élet szerint is. Csík Sarolta színházi jegyszedő volt, és 50 éve még Karády Katalinnal is szerepelt közös filmben. A Kiállítás ajándékozta meg a következő filmszereppel.

Egy ötlet (amelyből aztán sok lett) az alapja Komár István – M. Nagy Richárd Madzagjának is, amely, ráadásul, „valós események alapján” történik (gy.: Compis Film, Duna Műhely). Öreg Renault (Durst György több filmben feltűnő kocsija) áll meg a mellékúton. Két fiatal férfi száll ki belőle. Az út mellett madzagot találnak, amelynek mindkét vége „a végtelenbe” nyúlik. Elkezdik feltekerni az Élet Fonalát…

Az ötletet a fahrtolás titkot nyújtó módszerével kombinálta Mészáros Péter a Kyrieben (gy.: Kép-Árnyék Bt.). Vízben futó lányt (Székely B. Petra) követ a kamera, aki cölöpöt verő férfihoz ér (Székely B. Miklós). „Takarodj!” – mondja a lánynak, aki visszarohan, nyomában a férfival. „Megöllek benneteket, ha még egyszer halat loptok” – s kést dob a lány elé a vízbe, hogy azzal vágja el az időközben láthatóvá váló, vízben fekvő, rúdhoz kötözött fiú gúzsát. A tartalmi sűrítés hasonló példája a Mészáros Péter másik, a szemlén versenyzett kisfilmje. A disznó útja (gy: Kép-Árnyék Bt., Kulturpont) világpremierjét a tavalyi Mediawaven tartották.

Mindenképpen meg kell említeni a könnyed(nek) tűnő, mesés történeteket is: Csáki László a Fluxus hajfény-reklámból kiindulva idézi meg saját, személyes szemszögéből, mintegy napló-formában a hetvenes-nyolcvanas évek legvidámabb barakkjának mindennapjait. Mintha még a filmhordozó fényei és színei is megkoptak volna már, a Fluxus (gy.: Myfilm Kft.) is időutazik. „Vállaltan” Antik Báthory Orsolya filmje (gy.: Filmplus). Az ódon hangulatot árasztó műben az antikváriumban dolgozó lány a könyvek világában él, „és nem akar felébredni”. Az egyszerűnek látszó álomvilág, a mű befogadója és a mű közötti kapcsolat – a könyv olvasója és maga a könyv – szemiotikai-hermeneutikai kérdéskör akár filozófiai magasságokba is röpítheti az értelmezőt, ám ábrázolásmódjában megmarad a „puszta” történetmesélésnél. Az Antik az elvágyódással, álmodozással átitatott női hétköznapok ábrázolásának könnyedsége, természetessége, líraisága miatt kiérdemelte a Filmkultúra szerkesztőségének Filmszemle-különdíját.

A valóság felett lebeg a Palika leviszi a szemetet is. Ujj Mészáros Károly kisfilmjében megismerünk egy bérházat és annak egyre különösebben viselkedő lakóit. Nem szembeötlően szokatlanok, hanem a maguk csendes módján. A címszereplő tizenkét perces útja végén a ház előtt elhajítja a háztartási hulladékot. Nem a kukába, hanem csak úgy bele a semmibe. A társasház ugyanis az űrben röpül – nem egyedül, mégis kicsit magányosan. Bravúros a technikai és művészi megoldás, meglepő a hatás, mégis némi hiányérzetet marad a film után a nézőben. A Palika leviszi a szemetet a Filmszemlét, és – kis túlzással – a hazai filmgyártást is jelképezi. A néző nem egyedül, mégis kicsit magányosan utazik a mozi sötétjében és a bérház lakóival együtt a csodára vár. A Palika leviszi a szemetet gyártója a Future Films. Reméljük, tényleg van jövő.

Lábjegyzet

(1) A karusszel francia eredetű szó három jelentése Bakos Ferenc Idegen szavak és kifejezések szótára (Akadémiai Kiadó Budapest, 1989) szerint: 1. műszaki kifejezés: síkeszterga; vízszintes helyzetű, kör alakú forgó asztallal ellátott esztergagép nagyméretű munkadarabok forgácsolására 2. régies stílus: körhinta 3. régies stílus: lovasjáték)

 

Kenyeres Bálint: Before Dawn
Kenyeres Bálint: Before Dawn
22 KByte
Kardos Sándor: Résfilm
Kardos Sándor: Résfilm
2 KByte
Hajdu Szabolcs: Hétköznapi enciklopédia I.
Hajdu Szabolcs: Hétköznapi enciklopédia I.
22 KByte
Mundruczó Kornél: Kis Apokrif No. 2.
Mundruczó Kornél: Kis Apokrif No. 2.
6 KByte
Gigor Attila: Ember a tükörben
Gigor Attila: Ember a tükörben
3 KByte
Pölcz Róbert: Memento Mori
Pölcz Róbert: Memento Mori
21 KByte
Tóth Barnabás: Kiállítás
Tóth Barnabás: Kiállítás
11 KByte
Komár István – M. Nagy Richárd: Madzag
Komár István – M. Nagy Richárd: Madzag
22 KByte
Mészáros Péter: Kyrie
Mészáros Péter: Kyrie
32 KByte
Csáki László: Fluxus
Csáki László: Fluxus
24 KByte
Báthory Orsolya: Antik
Báthory Orsolya: Antik
19 KByte
Ujj Mészáros Károly: Palika leviszi a szemetet
Ujj Mészáros Károly: Palika leviszi a szemetet
20 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső