Sulyok Máté „Lepkeüldözőben”
7. Kecskeméti Animációsfilm Fesztivál (2005. június 15-19.)

54 KByte

Reménykeltően zsúfolt program, gyorsan felforrósodó szocreál művház és felbontott város várta Kecskeméten az animációsfilmek rajongóit. A filmek vetítése mellett kiállításokat, koncerteket látogathattak, és a szakma gondjainak hangot adó kerekasztal-beszélgetésen is részt vehettek is az érdeklődők. A háromévente rendezett KAFF idén a Főtéri Nyár eseményeivel egészült ki..

A vasútállomásról a fesztivál centrumához, az Erdei Ferenc Művelődési Központhoz tízperces séta az út. Ezalatt telibe találta a fesztiválvendéget a hőség, az elmaradhatatlan nyári útbontások, s a vele járó porförgetegek. Belepillanthatott a főtéri (illetve több teret is betöltő) kirakodóvásár fehér leples pavilonjaiba, oldalról súrolta a szabadtéri színpadot, rajta a több mint 30 négyzetméteres kivetítővel, s a KAFF-táblákat követve – amelyek a labirintus mintájú stilizált kecskefejjel KRESZ-útijelzőként irányítanak a művelődési ház felé – végre célba ért.
Az előző animációsfilm fesztivál válogatott alkotásaival (Best of 2002) a művelődési házban kezdődött a műsor 15-én délelőtt: Jules Verne Rejtelmes szigetének vetítésével az Otthon Moziban. Az ókori kínai bölcselő Csuang-Ce és Szabó Lőrinc „álmomban lepke voltam” költői gondolatának jegyében a több mint negyven éve alkotó animációs művész, Szoboszlay Péter életmű-kiállítását nyitotta meg délután Orosz István. A Lepkeüldözőben című tárlatra animációsfilmjeinek képeiből, forgatókönyveinek lapjaiból, plakátokból, grafikai tervekből és kedvtelésből készített munkáiból válogatott Szoboszlay Péter. Az esti hivatalos megnyitó után – Bozóki András kulturális miniszter – Szoboszlay-retrospektív vetítést láthatott a közönség, a felnőtt-gyermek viszonyt feldolgozó Aki bújt, bújt (1968) című filmtől kezdve, az elnyomó rendszer és az önparanoiába hajszolt klausztrofóbiás egyén apológiáján át (Hé, Te!, 1976) a félig animációs, félig „élő/normál” filmes groteszk egészségügyi szatíráig (Na… bumm!, 1995). A Szoboszlay Péter vezette Képről képre animációs szakkör nemzetközi gyermekgárdával bővülve a fesztivál pár napja alatt készített animációsfilmet, amelyet a díjátadó gálaesten mutattak be, nagy sikerrel. A Szoboszlay-életmű darabjait összefogó szimbólum, a lepke - akár a foghíjas magyar animációsfilm jelképe is lehetne.

A húszéves KAFF

A játék komolyságát és fontosságát négy évtizede hirdető-művelő Szoboszlay Péter mellett a KAFF köszöntötte a 71 éves Nepp Józsefet – sok egyéb film között Gusztáv, a Mézga-család, Dr. Bubó és Hófehér szülőatyját - és a szürrealizmus, a képzelet és a tudományos-fantasztikum hatásában alkotó francia René Laloux-t (Az idő urai, 1982). Tisztelgett már köztünk nem levő művészek, a magyar animáció tavaly elhunyt „remetéje”, a pop-art kollázsfilmes Reisenbüchler Sándor (1935-2004), a Vízipók-csodapók megvalósítója Szabó Szabolcs (1927-2004) az Állatfarmmal világhírűvé lett John Halas / Halász János (1912-1995) és magyar származású brit zeneszerzője Seiber Mátyás (1905-1960) előtt.

A versenyprogram bő kínálata a kategóriák (rövidfilm; TV-sorozat; animációs játékfilm televízióknak, azaz TV-special; egészestés animációs játékfilm; reklámfilm, szignál, videóklip) és a díjak számán (25!) és változatosságán is mutatkozott. A nagydíjat Orosz István kapta a nemzetközi zsűritől Az idő látképei című képzőművészeti szépségű filozófiai mélységű animációjáért („Az idő és a tér emberi lények. Az idő a férfi és a tér a nő.”).

Négy – köztük a gyermekzsűri ötmillió forintos ORTT-díját – elismerést kapott Tóth Pál Rajzfilmje (közönségdíj, a legjobb 3D-technika, a legjobb animációs munka díja). A szegedi rendező (1952) háromdimenziós computeranimációs technikát alkalmazva készít egyedi filmeket. A 14 perces Rajzfilm az alkotás folyamatát, az ötlet nem-könnyű-megszületését ábrázolja finom humorral, iróniával és némi keserűséggel, ám mindenképpen szárnyaló fantáziával. Szintén nagy sikert aratott az Iparművészeti Egyetem animációs szakirány vezetője M. Tóth Géza négy és fél perces 3D-s filmje. A Maestro a Nagy Előadás előtti készülődést aprólékosan kidolgozva, részletgazdagon, kép-hang-zene ritmussal vezeti föl a poént, a film csattanóját.

A legjobb magyar egészestés animációsfilm díját a műfaj egyedüli hazai képviselője(!) a Nyócker! kapta. A teltházzal (600 fő) vetített, több animációs technikát ötvöző alkotás Kecskemét város 2500 euróval járó díját is elnyerte. Gauder Áron rendező és Novák Erik producer Nyócker!-e tehát egyaránt sikert aratott a közönség (több mint 80 000 néző a mozikban) és a szakma berkeiben, hiszen a legrangosabb nemzetközi animációsfilmes fesztiválon, a franciaországi Annecy-ban elért siker után a hazai mustrán, Kecskeméten is díjazták. Az előző egészestés magyar animációsfilm Jankovics Marcell Ének a Csodaszarvasról című 2002-ben készült műve volt. (A Kossuth-díjas rendező most a tizenöt éve készülő Madách Imre-színmű animációs adaptációnak, Az Ember tragédiája V. színével, a Démonkráciával versenyzett a TV-sorozat kategóriában.)

Az Annecy-ban A jókedvű örmény temetéséért a képes forgatókönyv kategória nagydíját nyerő Szilágyi Varga Zoltán három filmjével versenyzett. A „megvilágosodás” mibenlétéhez az egyik lehetséges hozzá vezető úton kalauzolja a nézőt a Koan – ne beszélj! négy szerzetes-bölcs szereplője. Nem maradt díj nélkül.

A TV-sorozat kategóriában a „hagyományos” rajzfilm A világlátott egérke sorozat A rokoni látogatás című epizódja kapta a díjat.

A filmekből való csipegetés érdemes szót ejteni a háromórás kerekasztal-beszélgetésről, amely „a magyar animáció jelenlegi helyzetéről” zajlott. A kecskeméti vita Szemadám György MMK szakkollégiumi elnök és Patrovits Tamás, Manifeszt elnök által interjúkban elmondott problémákra összpontosult. Kiegészülve többek között Grunwalsky Ferenc MMK elnök, Baló Gyögy MTV kulturális igazgató és Kovács György ORTT-elnök véleményével, felelősség (nem)vállalásával abban a kérdésben, hogy miért is nem kell „senkinek” a magyar animációsfilm, illetve hogy a Magyar Mozgókép Közalapítvány betartja-e vagy sem a filmtörvényben foglaltakat, s egyenlőek-e vagy sem a pályázati pénzekhez való jutás esélyei. A pénztelenségre hivatkozás várható érve mellett bíztató volt Grunwalsky Ferenc kijelentése, miszerint háromtagú bizottságot állít fel a pályázati pénzek szétosztásának vizsgálására, lehangoló volt viszont Baló György első mondata a négy vitatémát felvázoló megszólaló után, miszerint „az MTV nem is televízió, inkább televízió múzeum”, s hogy az MTV közszolgálati feladatainak nagy részét nem teljesíti, nem csak animációsfilmeket nem rendel, hanem például tévéjátékokat sem. Jó dolognak könyvelhetjük el magát a vitát, a „szó-van-róla” helyzetet, amely magában még persze nem jelenti filmek készültét.

A jövő érdekében kutatja a múltat Dizseri Eszter. A lapunkban is bemutatott Kockáról kockára – A magyar animáció krónikája 1948-1998 című (1999) szakkönyv szerzője örömmel jelentette be megállapodását a Balassi Kiadóval. A kötet második kiadásával egyidőben, ősszel mutatja be a magyar animáció korai korszakáról készített könyvét. A Ceruza és a Radír I. című kiadványt, amely az első dokumentált magyar animációsfilmtől (Zsírosbödön, 1914) a második világháborúig tartó korszakot öleli föl. A Ceruza és a Radír második kötetében pedig az első és talán a legnagyobb magyar animációs rendező Macskássy Gyula életével foglalkozik. A Balassi Kiadó és Dizseri Eszter a továbbiakban több monográfia tervének megjelentetésében gondolkodik (Dargay Attila, Nepp József).

Életmű-díjat kapott a Magyar Népmesék-sorozat harmincévnyi utánozhatatlanul játékos képtolmácsolásáért és narrációjáért Szabó Gyula színművész. A jellegzetes orgánumú mesemondó a KAFF 2005 díjkiosztó gálaestjén energiával telten regélte, hogy a Magyar Népmesék őt is visszarepítik gyermekkorába, amikor nagypapája ízesen, szeretettel és humorral mesélt a csillogó szemű ötéves kisfiúnak Kunszentmártonban. Tatája hangja, az életigenlés, az alázat és az önismeretre nevelés kísérte végig pályáján az eredetileg papnak készülő fiatalembert. Szabó Gyula végül is „pap” lett: „Thália papja”.

Kecskemét polgármestere zárta a 7. Kecskeméti Animációsfilm Fesztivált. Dr. Szécsi Gábor csákányt és építőipari bukósisakot kapott Mikulás Ferenc fesztiváligazgatótól. A politikus megkövette a fesztivált a város felbontásáért.

Mikulás Ferenc és a szervezők csapata „Találkozunk 2007-ben?” feliratú nagyméretű szalagcsíkot emelt fel a közönség felé, amire egyöntetűen „IGEEEN!” felkiáltás hangzott válaszul: reményt látva a viszontlátásra nem három, hanem két esztendő múlva.

 

M. Tóth Géza: Maestro
M. Tóth Géza: Maestro
132 KByte
M. Tóth Géza: Maestro
M. Tóth Géza: Maestro
108 KByte
Orosz István: Az idő látképei
Orosz István: Az idő látképei
64 KByte
Orosz István: Az idő látképei
Orosz István: Az idő látképei
127 KByte
A fesztivál logója
A fesztivál logója
19 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső