Berta Ferenc Szolnokon is megmozdult az állókép
 

70 KByte

A kor akkor

A XIX. század utolsó évtizedében a szolnoki lumpenek szórakozását a borjúszárú ing és bőgatyás korcsmák sokasága biztosította a filléres pipák világában, ahol nem kívánatos személy volt a nadrágos ember. Az úri osztály egyedüli szórakozóhelye a Hubay-féle Magyar Király és Fehérló szálloda, a maga teátrálisan nagyvilági, kaszinó hangulatával. Az igazi társasági élet azonban - az évtized közepétől - a kávéházakban zajlott, ahová a gyors iramban fejlődő ipar és kereskedelem reprezentánsai egyre sűrűbben jártak és mindazok, akik a kártyaszobák zöld függönyein belül élték meg a titokzatos liciteket. A ’90-es évek közepétől, nyári időszakban a város Csirkepiacán mutatványosok verték fel sátrukat.

Milyen is volt egy-egy ilyen alkalom? Trombita recsegett az utcasarkon. Két aranygombos, ezüstsújtásos ruhába öltözött fiatalember fújt valami ismeretlen riadót. A házakból, a borbélyműhelyből kiszaladtak az emberek a süvítő hangra, aztán néhány perc múlva mindenki megtudta a nagy újságot.

Tudtára adatik a lakosságnak, hogy ma délután két órától kezdve előadás tarttatik a Csirke piacon. Bemutatásra kerülnek a fehér vásznon életnagyságban valódi mozgással; a haldokló menyasszony, a sírig tartó szerelem és egyéb érdekfeszítő történetek.

A belépti díj 15-20 krajcár. A mai szolnoki színház helyén abban az időben piszkos tér unatkozott, ha éppen nem csirkéket, kacsákat, libákat árultak a kofák, a helybeli és környékbeli parasztok feleségei. A tér tele volt tollakkal, lóganéjjal. A város akkor egy hónapban csak egyszer söpörtetett. Tehát ez volt a Csirke piac, ahová a fővárosi mozi megérkezett. A mozinak már az állomásról - a mai indóháztól - való bevonulása is felkeltette a város figyelmét. Elöl két bivaly és két ökör egy irgalmatlan nagy ötméteres kéményű gőzgépet húzott. Utána két, szénnel megrakott szekér csikorgott. A szekerek után stráfkocsik következtek. Az egyiken ponyvák, sátorkötelek porosodtak, a másikon alácsuklós lábú lócák voltak sorba rakva, mindenféle faszerkezetekkel együtt vegyesen.

Csak a Csirke piacon állt meg a menet. Megkezdődött a sátorverés. Alig telt el néhány kurta óra, már ott állt a négyszögletes sátor a tér közepén. Akkor melléje húzatták a gépet, mindenfelé drótokat húzgáltak ki, villanykörtéket csavargattak. Vászonra festett mindenféle rikító képeket raktak mind a két bejárat felé ezzel minden kész volt a mozgókép bemutatására. Aztán felkerült a felirat is: Első magyar bioscop.

Vasárnap volt. Már két óra előtt megindult az emberáradat a sátor felé, ami nem volt se nem színház, se nem cirkusz, hanem valami lepedős nyavalya, ahol képek ugrálnak és valóságos emberek mozognak. A tizenöt, húsz krajcár rengeteg pénz volt abban az időben, amikor negyven krajcár volt a napszám. Az előadásokra így nem nagyon tolakodtak az emberek. Csak álltak kívül és bámulták a befűtött gépet, ami nagy sistergéssel termelte az áramot. Irigyelték azokat a boldogokat, akiknek a zsebe megengedte azt a fényűzést, hogy jegyet válthatnak és bemehetnek a sötét, titokzatos sátorba, ahonnan tisztán kihallatszott a kikiáltó szava.

Amikor az égen megjelentek a csillagok, a sátor elején kigyúlt vagy száz villanykörte. Az egyik piros volt, a másik kék, zöld. A kintrekedtek csodálattal bámulták a fényes színeket, mert ilyet még nem láttak Szolnokon soha. Az ünnepélyes csendet csak néha-néha zavarta meg egy-egy puffanás. Olyankor a mozi őre, aki bottal járt körbe a sátor körül, valamelyik szolnoki legényt vágta végig, aki bicskával kihasította a ponyvát és úgy leselkedett be a csodák sohasem látott világába, a mozi ősébe.

Ilyen nagy mutatvány volt az 1897-es esztendő nagy szenzációja a „Hartkopf Nagy Nemzeti és Tudományos Múzeuma”. (1.kép)

Aztán szép lassan és észrevétlenül, de nagyléptekkel hódított a kinematográfia, a mai mozi őse. A nagyérdemű szolnoki közönség időszakonként, ugyancsak a nyári idényben a Csirkepiacon felállított sátrakban vagy az újonnan épült Nemzeti Szálló (ennek az épületnek még nagy szerepe lesz a szolnoki mozitörténetben) dísztermében ismerkedhetett a kor technikai vívmányával. Ilyen mozgók voltak az évek során; Narten György kinematográfiája (23 filmből állt a repertoárja),

„Kinemathográph. Nagy látványosságban lesz alkalma gyönyörködni városunk közönségének. Ma nyílik meg Narten György fővárosi mérnök 600 izzólámpafény, 1000 kényelmes ülőhely – 10 ívlámpa. Saját gőzgéppel kényelmesen berendezett pavilonjában a „Csirke-piacon” bioscopja. Egy többször jutalmazott, teljesen tűzmentes kinemathograph, mely a continens legnagyobb városaiban tartott előadásaival általános érdeklődést keltett. Szt. Luisban 1904-ben a legnagyobb „grand-prix” kitüntetéssel jutalmaztatott. Minden másodnap változó szigorúan családias jellegű családi program. Az előadás kezdete naponta este 6 és 8 órakor. Vasárnap- és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor. Esti előadás vége 10 órakor. Minden hétfő és pénteken este 8 órától 10 óráig párisi előadás, felnőtt férfiaknak és úrnők részére.”

Ízelítő a 23 darabos repertoárból: A japán II. ezred utazása, A japán temetési menet, Rajtakapták, A megbüntetett, Az úszóverseny, A fényképlemez, mint áruló, Betörés munkaközben. (J.Nk.Sz.M.L. 1906. február 25.)

A Harmónia vállalat elektromos mozgóképei (1906)
„A Harmónia mozgókép színház a közönség fokozódó érdeklődése mellett tartja előadásait. Nap-nap után újabb és érdekesebb felvételeket mutatnak be a színházban, melynek előadásait a héten az összes iskolák növendékei meglátogatták.”
„A Harmónia fővárosi mozgófénykép vállalat már huzamosabb idő óta Szolnokon a Nemzeti Szálloda termében tartja előadásait. A kitűnően sikerült felvételek gazdagsága folytán a műsor igen változatos.” (1907),

az Apolló mozgófénykép-színháza (1908),
„…állandó nagy érdeklődés mellett mutatja be változatos képeit az Otthon kávéház udvarán e célra épített és kényelmesen berendezett tágas helyiségben … helyárak 80, 60 és 30 fillér … „

Adler Zsigmond „villamos színháza”, chromobiografja (1908-1909) és Jansen A. világutazó bioscop színháza (1909).

Valójában az első mozielőadások a vásári mutatványosok közvetlen örökösei, akik többek között Az orvos bűne, Örök szerelem és a Fekete bál című rövid romantikus darabokkal szórakoztatta a jól fizető nézőit, a megannyi álló és trükkel mozgatott vetített képek mellett. Nem kimondottan a köznép szórakozása volt a sátoros mozi. Vagy mégis? A századfordulót követően (1909-ben) egy majd kéthónapos nyári előadássorozat 10.000 korona bevételt is jelentett az üzemeltetőnek. „ majd két hónapon keresztül tartotta itt előadásait zsúfolt házak mellett, úgy, hogy sok előadásra a közönség be sem férhetett …” (Adler Zsigmond bevételéből 250 korona adományt adott a leendő szolnoki színház építéséhez. Előadásában szerepelt; „a párisi opera comique előadásainak bemutatása”) Az előadások vasárnap és ünnepnapokon 4, 6 és 8 órakor kezdődtek. A szórakoztató és ismeretterjesztő előadások mellett hétfőn és pénteken este 10 órától pedig a felnőtt férfiak és nők számára az úgynevezett „párizsi” előadás kezdődött. Tágra nyílt szemmel, nagy-nagy csodálkozással szemlélték a vásznon lepergő képeket, amelyek egy új világ kapuit tárták ki a szolnoki közönség előtt.

A szórakoztató vendéglátás

Amikor Pesten már virágzott a kávéházi mozi kultusza, Szolnokon még szó sem lehetett állandó moziról. De mert egyre nagyobb igény mutatkozott az új látvány iránt, az 1896-ban Fischbein János által alapított, majd 1902-től Szűsz Miksa, – 1906-ban már- Vértes (Wechsler) Miksa kezelésében lévő Lloyd kávéház (majd Otthon kávéház) a gr. Szapáry utca 4. szám alatt hosszú évekre biztosította a szórakozási lehetőséget mindazoknak, akik többre vágytak a kártyaasztalok csapkodásánál, s a felíró lányok szolgáltatásánál. Az épület az akkori belvárosban állt, az országosan is méltán híres Kádár-féle cukrászdával szemben, Szigeti Henrik udvari fényképész műterme mellett. A kávéház törzsvendégei a város ipari és kereskedelmi elitje, és szép lassan a hölgyek körében is divat lett az Otthon kávéház esti műsoraira ellátogatni. A megnyitást követően először a közkedvelt vidám kabaré előadások vonzották a szórakozni vágyókat, majd Baskó József illuzionista és hasbeszélő, majd Szűcs Laczi és társulatának előadásai, miközben Vértes kávés jó üzletember lévén, felismerte a moziban rejlő lehetőségeket, így kávézójában 1906. januárjában bevezette a mozizást. (A Lloyd: 2. és 3. Kép)

Kifeszítettek egy tiszta lepedőt a kávéház bejárata felett belülről és arra vetítettek a konyhából, különböző rövid, de minden esetben kacagtató burleszk filmeket. Naiv kis históriákat és kedves figuráknak bohó és mulatságos kalandjait, amihez ebben a közegben – némafilm lévén - még kikiáltóra és feliratra sem volt szükség. Elég volt a vásznon látható történet és a mozgás. A kávéházi mozi találkahely, a társadalmi érintkezés tere, ahova a közönség legalább annyira járt ismerkedni és beszélgetni, mint filmet nézni. A mozi leghűségesebb látogatója Kesik Ödön városi rendőrkapitány, akinek a népszerűségére mi sem volt jellemzőbb, mint hogy midőn vetítés alatt érkezett a kávéházba és felismerték, megszűnt a vetítés és világosság lőn a kávéházban.

A közönség megteremtette a mozit

Állandó törzsközönsége lett a kávéház szombat, vasárnap és az ünnepnapokon tartott vetítéseinek. Sokat jelentett, hogy a téli időben az épületen belül, majd később a kávéház udvarán, kimondottan e célra épített helyiségben vetítettek - hetente új műsorral, rendszeresen és nem utolsó sorban, ingyenesen. A film pergett, a közönség szórakozott és fogyasztott. A mozi megteremtette a közönségét, közönség megteremtette a saját moziját, ahogy ezt mondani szokták.

Eközben mit sem csökkent a városban már megszokott tudományos ismeretterjesztés, sőt a propaganda filmvetítések kezdeti csírái is megjelentek a városban. Ezeknek a Nemzeti Szálló díszterme adott helyet nagy létszámú befogadóképességével. Az előbbire az Apolló vállalat filmjei a példa (1908-ban, 30 és 80 fillérért), utóbbira pedig Hock János (katolikus pap, író, majd országgyűlési képviselő) 1909-ben tartott felolvasó estje, ahol „Az Úr Jézus” 3 felvonásos darabjának illusztrálására 170 diaképet és 14 mozgófilmet vetített 1 és 3 korona ellenében. Sajnos az előadás az érdeklődés hiányában megbukott.

A városi ember úgy rászokott a mozibajárásra, mint az újságolvasásra. A mozgókép szép folyamatosan megváltoztatta a városi közösség szórakozási igényeit. A filmkészítők nagyon gyorsan megismerik és követik ezeket az igényeket, így valós az a tény, hogy a közönség megteremtette a saját, az őt kiszolgáló moziját.

Az Otthon kávéházban – a híradások alapján - 1910-ig tartottak mozgókép előadásokat. Ezt követően (1912. április 20.), adták át az oly régen várt 400 fős befogadóképességű Szolnoki kőszínházat ahol 1913 június 5-én – az első színi évadot követően - megkezdte működését a Színház Mozgó, Maryházi Miklós igazgató irányításával.

„Mozi a színházban. Minden nap előadás. Megnyitó előadás kedden. „Négylábú hős” Budapesten több mint 100 előadást ért meg.

A teljes műsor:
Nyitány
Kígyómarás (humoros film)
Kis szomszédnő
Négylábú hős (két felvonásos színjáték)
Veszélyes tréfa
Újzéland (természetfilm)
Esetleges műsor
Flóris, mint katona

Még március 30-án (vasárnap), a rendszeres mozielőadások kezdete előtt „A gyilkos” mozi szkeccset tűzték a színház műsorára. A darabot Bródi–Martos írta. Zenéjét Szirmai Albert szerezte. És amit erről a darabról a helyi lap írt.

„A műértő közönség fokozódó igényeivel lépést tartó színműirodalom egy új színpadi műfajt teremtett: a mozi szkeccst. … Színdarab, melyben mozgófénykép is van. Mozielőadás, melyben élő színészek, élő szóval, igazi színpadon szerepelnek. A mozi szkeccs rendkívül ötletes találmány, mert egyesíti magában az előadóművészet minden előnyét, szépségét és kihasználja azokat az előnyöket, amelyeket a színpadi technika nyújtani nem képes, de a mozi produkálni tud. A jelen legnagyobb színpadi rendezőmestere: Reinhardt előadásaiban már igen nagy szerepe jut a kinemathográphiának, például tengeri jeleneteknél. … Szereplők: Horváth Kálmán, Vörös Ili, K. Kovács Andor (rendezte és a moziképeket beállította), Kerekes Tódor, Gábonyi Jenő, Ihász Gizi. A felvételeket a fővárosban vették fel. Ráismerni az utcákra és terekre. … A darab 1 órát vesz igénybe, mely alatt a közönség egy percre sem jön ki a kacagásból. Van benne kuplé, tánc, mozi, szóval minden, ami egy kellemes est megszerzéséhez szükséges. .. A mozi szkeccst megelőzően remek művészi mozgófénykép műsor lesz előadva és így egy előadás 2 és fél órát vesz igénybe.” Mindebből az igazgatóság délutáni ifjúsági és gyermekelőadást, este fél 9-kor pedig elit előadást tart.

A színház vezetése még 1913-ban újabb újdonsággal állt elő, szolgálva nézőit és a várost.

Az őszi színiévadot követő mozielőadások céljaira „Szolnok városának nevezetesebb részeiről felvételeket készíttetett. Nevezetesen: a Tiszahíd, Damjanich szobor, a három templom, a Főtér és a nevezetesebb és forgalmasabb utcák s az utcai mozgalmakról készültek felvételek, melyek mint filmek, a szolnoki mozi előadások egyik érdekes részét képezendik, sőt más városokba is bemutatva Szolnok ismertetésének eszközéül fognak szolgálni.”

Egyszóval így indult a szolnoki Színház Mozgó élete.

A színházi előadások alatt a ruhatár 10 fillér, és a helyárak? Az I. és XII. zártszéksorban 2.50 koronától 1.40 koronáig terjed. Az erkélyszék 1. és 3. sorában 1.40-től 1 koronáig. A karzati árak 1-2 sorában 80 fillér, míg az állóhely 40 fillér. Az emeleti páholyok 10 korona páholyonként. A két proszcérium páholy ára egyenként 12 korona.. A mozielőadások árai természetesen nem voltak azonosak a színi előadások áraival, mivel a moziban fordított nézői sorrend az érvényes. A színházi drágább hely a filmvetítéseknél az olcsóbb. Erre a színházlátogatók többször is felhívták a figyelmet, mivel a mozgó olcsóbb helyeinek székeit a fiatalabb mozilátogatók gyorsan tönkretették. A színházlátogató a drágább, de rosszabb székekért fizettek. Főleg akkor vált kritikussá a helyzet, amikor a Színház Mozgó vezetése bevezette a Szelvény-jegyet, ami a földszinti támlásszékre és az erkély támlásszékre és erkélyülésre vonatkozott, 20 fillér kedvezménnyel. Ezen szelvény ellenében 20 fillér kedvezmény jár a napi árral szemben. Természetesen a hétvégén, vasár- és ünnepnapokon, csütörtökön, pénteken e szelvény nem volt érvényes.

Úgy látszik, hogy ebben a kezdeti időszakban nincs jobb üzlet a mozinál. 1913-ban először Szűcs Géza biztosítási főügynök, szolnoki lakos kért engedélyt mozgókép üzem létrehozására, majd még ez év októberében egy nagyszabású mozivállalkozás iránti kérvény érkezett a Városi Tanácshoz.

„Eichler Vencel és Társa, temesvári építész vállalkozó cég kéri a tanácsot moziengedély kiadása iránt.”
És amit kér, illetve ígér:
Beltéri telek 15 évre ingyen. 15 év után minden ingó és ingatlan vagyon a városé. Adó- és tehermentesség. A tiszta jövedelem 20%-a a város szegények alapjába megy. 15 évig hasonló vállalkozást a város nem engedélyez. A színház férőképessége (ülőhely és páholy) 1000 fő. Egyéb teher a vállakózóé. Havonként 2-2 előadás ingyenes a szegény iskolás gyerekeknek. Évente 2 előadást tartanak a város valamelyik jótékony közintézményének.”

Szolnokon a rendőrhatóság a színpártoló egyesület érdekeire való tekintettel újabb engedélyt nem ad ki, mindattól függetlenül, hogy Szolnokon csak ez az egy mozi működik ebben az időben.

Egy kis ízelítő a Színház Mozgó első évi műsorából: Aranyásók - színjáték 3 felvonásban, Móriz és Pupák elsőrendű moziszínészek élő fellépése, Harangoznak - színjáték 3 felvonásban – főszereplő: Hany Weisse. Még ebben az évben a nagy filmsláger, a Pompeji végnapjai, majd a Játék napja 3 felvonásban, és végül a Mundi Rosenkranc, vagy Weisz Kóbi aus Nagyvárad nászúton került a nagyérdemű közönség elé.

A Színház Mozgó - az időnként, de egyre ritkábban megjelenő, az állandó mozi árnyékában működő sátoros mozik mellett - a színi évadok előtt és után, már 1914-ben villamos ventillátorok által hűvösen tartott nagytermében fogadhatta a jegyet váltott mozirajongókat. Már a kezdetektől, tehát a sátoros mozik megjelenésével fontos személy volt a rendőr és a tűzoltó. Egy 1914-es városi Közgyűlési Jegyzőkönyvből kiderült, hogy egy-egy napi ügyelet díja 4-4 korona. Pontosan 10 évig az egyetlen mozi volt a Színház Mozgó. Szórakoztatta a város apraját és nagyját. Nagytermében vasárnap délelőttönként matiné előadásokat tartottak. Ezek a rövidfilmek, híradók az ismeretterjesztést tűzték zászlajukra és a mozgó híven betöltötte feladatát. Esténként pedig két-három előadással - hétvégeken, ünnepnapokon pedig akár négy-öt előadást is tartottak - szórakoztatta a nagyérdeműt. A műsoron főleg amerikai, később német és francia filmek voltak. A Színház Mozgó hosszú éveken keresztül mint premier mozi szórakoztatott, nevelt a színház és a film nyelvén keresztül. Mindezt a kulturális tevékenységet 1949-ig tette, amikor Thália végleg visszakapta az addig több funkciót is betöltő épületét.

2005. július 2.
(Egy fejezet a szerző kiadásra váró könyvéből.)

 

A Lloyd kávéház a gr. Szapáry utca 4. szám alatt (a nyíllal jelzett épület), 1903. A felvételt Szigeti Henrik udvari fényképész készítette
A Lloyd kávéház a gr. Szapáry utca 4. szám alatt (a nyíllal jelzett épület), 1903. A felvételt Szigeti Henrik udvari fényképész készítette
57 KByte
A Lloyd kávéház a gr. Szapáry utca 4. szám alatt (a nyíllal jelzett épület) - a kereszteződés felől.
A Lloyd kávéház a gr. Szapáry utca 4. szám alatt (a nyíllal jelzett épület) - a kereszteződés felől.
23 KByte
A Színház. A felvétel 1912-ben készült, a Színház átadását követően.
A Színház. A felvétel 1912-ben készült, a Színház átadását követően.
38 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső