Szeptember 1. szerda, 16.30
Ütött az óra (This Land is Mine),
amerikai, 1943, r: Jean Renoir, f: Dudley Nichols, Jean Renoir, o: Frank Redman, z: Lothar
Perl, sz: Charles Laughton (Albert Lory), Kent Smith (Paul), Mauren O'Hara (Louise),
George Sanders (Georges), Walter Slezak (Keller), mf/E, 103 perc
A történet a második világháborúban játszódik egy
németek által megszállt francia kisvárosban. A helyi iskolában együtt tanít Albert
Lory, a pipogya, öregecske agglegény és a gyönyörű, fiatal Louise kisasszony. Albert
idős mamája zsarnoksága alatt él, gyáva és hatalomfélő ember. Louise, akinek
bátyja részt vesz az ellenállási mozgalomban, hazafias érzelmei miatt szakít
Georges-zsal, németbarát vőlegényével. Georges szerelmi bánatában feladja a
németeknek Louise bátyját, majd öngyilkos lesz. Fatális véletlen folytán Loryra
vetül az árulás és a gyilkosság vádja. A gyáva férfi, mindenki meglepetésére a
bíróság előtt lélekemelő példáját adja a francia kisember hősiességének és
bátorságának... [Renoir-retrospektív]
Szeptember 1. szerda, 18.30
Exodus, amerikai, 1960, r: Otto Preminger,
f: Dalton Trumbo (Leon Uris regényéből), o: Sam Leavitt, z: Ernest Gold, sz: Eva Marie
Saint (Kitty Fermont), Lee J. Cobb (Barak Ben Canaan), Paul Newman (Ari Ben Canaan), Peter
Lawford (Caldwell), Ralph Richardson (Sutherland), Sal Mineo (Dov Landau), hb/E, 200 perc
1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az
ENSZ-szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai
arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film,
melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az
áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik
továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó
aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a
behajózást. A hajót Exodus névre keresztelik... Az Egyesült Nemzetek Választmánya
megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az
angolok és a zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig
belügynek tekinthető... [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]
Szeptember 2. csütörtök, 16.30
A hosszú út (The Long Voyage Home),
amerikai, 1940, r: John Ford, f: Dudley Nichols (Eugene O'Neill drámájából), o: Gregg
Toland, z: Richard Hageman, sz: John Wayne (Olsen), Thomas Mitchell (Driscoll), Ian Hunter
(Smitty), Barry Fitzgerald (Cocky), hb/E, 105 perc
A Glencairn teherhajó embereinek lelki nyomorúsága,
hadakozásuk önmagukkal és a tengerrel, vágyódásuk az emberibb élet után. A
primitív és erőszakos indulatok tobzódása a hajón, az élet gerjesztette brutalitás
mögül is elővillanó emberség, a hirtelen érzelmek látszólag előkészítetlen
cselekvésekben való megnyilvánulása, az eltemetett vágyak és a halál
közelségének légköre - rendkívül megkapó a műben. Mindezt megannyi életszerű
motívum hitelesíti: a tengeri temetés jelenete, a vihar tombolása, a díszlet
voltukban is hatásos képek, a mindvégig sötét atmoszféra állandó izzása, a végre
partra szabadult legények szabadságukkal semmit kezdeni nem tudó mulatozása,
részegeskedése, az olcsó szentimentalizmusba vagy éppen verekedésbe fojtott
érzelmek, a kikötőnek a matrózok tehetetlenségét, menekülni vágyását
kihasználó hiénaapparátusa, a közömbös szajhák és a számító korcsmáros, a
hajósok "honvágya" a szárazföld iránt és maga a sorsukat fogva tartó és
kegyetlenül bebörtönző tenger. [Ford-retrospektív]
Szeptember 2. csütörtök, 18.30
A vízből kimentett Boudu (Boudu sauvé
des eaux), francia, 1932, r: Jean Renoir, f: Albert Valentin, Jean Renoir (René Fauchois
színművéből), o: Marcel Lucien, sz: Michel Simon (Boudu), Charles Granval (Edouard),
Marcelle Hainia (Emma), Max Dalban (Godin), hb/F, 80 perc
Lestingois úr, a tisztes párizsi kispolgár kimenti a
Szajna habjaiból Boudut, az életunt hajléktalant, és meghívja magához. Felesége
előbb ki akarja dobni a faragatlan koldust, de Boudu heves udvarlása megenyhíti.
Eközben a férj már a szobalány körül legyeskedik, és amikor Boudu a szobalányt is
célba veszi, elszabadul a pokol... [Renoir-retrospektív]
Szeptember 2. csütörtök, 20.30
Herzl, magyar-izraeli dokumentumfilm,
2004, r: Pataki Éva, 55 perc
Herzl Tivadar, politikus és író, a cionista politika
atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója 1860. Elsőként benne fogalmazódott meg
az a gondolat, hogy a zsidókérdést társadalmi ügyként kell kezelni és a
problémára politikai megoldást kell keresni. 1885-ben íródott tanulmányában veti
fel először a Zsidó Állam létrehozásának szükségességét: "Ha a zsidók
belátható időn belül, tíz-húsz év alatt, vagy mint Mózes idejében negyven
esztendő alatt, emberekké akarnak válni, akkor ki kell vándorolniuk. Jelszavunk
egyszerű: haza akarunk menni"
A dokumentum-portréfilm feleleveníti Herzl Tivadar munkásságát és életének főbb
helyszíneit (Pest, Bécs, Párizs), a korabeli Palesztinát és Jeruzsálemet. Szerepel a
filmben az a mozgókép is, amelyet 1949-ben, egy évvel Izrael Állam megalakulása után
forgattak, amikor Herzl földi maradványait - végakaratának megfelelően -
Bécsből Jeruzsálembe vitték, és ott örök nyugalomra helyezték. A filmben Herzlre
emlékezik Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt izraeli kormányfő is. Magyar
részről Gerő András történész tekint vissza Herzl életére és korára. [Zsidó
Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]
Szeptember 3. péntek, 17.00
Csapda, magyar, 1983, r: Kenyeres Gábor,
f: Wolf Egon, o: Haraszti Zsolt, sz: Bodnár Erika; Eperjes Károly, mb, 82 perc
Santiago de Chilében vagyunk. A helyszín egy asszonyos
gondossággal berendezett lakás, a 40 éves, mértéktartóan elegáns Éva otthona. Ide
toppan be Beto,a "folyóparti fiatalember". Csak a csomagokat segítette
hazacipelni, de marad, mert fél, hogy megölik. Ketten is követték: Miguel és Veréb.
Ebben a rendhagyó helyzetben bontakozik ki kettejük szerelme, s tart mindhalálig. [in
memoriam Haraszti Zsolt]
Szeptember 3. péntek, 18.30
Zárás, magyar, 2000, r: Kenyeres
Bálint, 13 perc
Egy kocsma zárás előtt. Egy sakkparti a döntő lépés
után.
Elvira Madigan, svéd, 1967, r, f: Bo
Widerberg, o: Jörgen Persson, z: Ulf Björlin, sz: Pia Degermark (Elvira), Thommy
Berggren (Sixten), Lennart Malmen (Sixten barátja), mf/svéd hang, 95 perc
A filmet az osztrák Rudolf trónörökös és szeretője,
Vetsera Mária múlt század végi tragikus öngyilkossága ihlette. Elvira és Sixten
kivonulnak a társadalomból a természetbe, és teljes intenzitásában élik át a
szerelmüket. A lírai film stílusa távol áll Widerberg korábbi alkotásainak
hétköznapi realizmusától, nem a cselekmény, hanem a színek, a tárgyak, a zene
jellemzik a francia impresszionista festők, különösen Renoir és Monet stílusában.
[in memoriam Haraszti Zsolt]
Szeptember 3. péntek, 20.30
Az ígéret földje (The Land of Promise),
palesztin-amerikai, 1935, r: Juda Leman, 57 perc
Filmtörténeti ritkaság! Az egyik legkorábbi palesztin
hangos film, amelynek célja a bevándorlás ösztönzése volt Palesztinába, a
"zsidó hazába" - tizenhárom évvel Izrael megalapítása előtt. A film
Palesztinát a korlátlan lehetőségek földjeként és az ősi álmok helyszíneként
mutatja be. A hatást fokozza az expresszív fényképezés, a dinamikus vágás. Az
ígéret földjét a Steven Spielberg Jewish Film Archive-tól kapjuk kölcsön, ahol a
film megőrzési, felújítási munkálatait, a hang digitális restaurálását is
végezték az Academy of Motion Picture Arts and Sciences Film Archive segítségével.
[Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]
Szeptember 4. szombat, 16.30
Nápoly aranya (L'oro di napoli), olasz,
1954, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Vittorio De Sica (Giuseppe Marotta
elbeszéléséből), o: Carlo Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz: Toto (Don Petrillo),
Sophia Loren (Sofia), Vittorio De Sica (Prospero gróf), Silvana Mangano (Teresa), Eduardo
De Filipo (Ersilio Miccio), mf/I, 115 perc
A film öt történetet mesél el a nápolyiak életéből.
Vittorio De Sica rendezése a türelmet és a reménységet állítja a novellák
középpontjába. Ez a két dolog az, amely a nápolyiak legfőbb kincse, velük válik az
életük elviselhetővé. Édes-bús meséket láthatunk a félszeg emberről, a
felszarvazott férjről és eszes feleségéről, a szenvedélyes kártyásról és a
kisváros megannyi bajáról. Elgondolkodtatóak és egyben szórakoztatóak a
történetek, melyeket a híres színészek önfeledt játéka tesz még színesebbé. [De
Sica-sorozat, Loren]
Szeptember 4. szombat, 18.30
Az ígéret földje (The Land of Promise),
palesztin-amerikai, 1935, r: Juda Leman, 57 perc
l. 3-án [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg
Herzl Tivadar]
Szeptember 4. szombat, 20.30
Hajnal (L'Aube) francia-izraeli
játékfilm, 1986, r, f: Jancsó Miklós (Elie Wisesel regényéből), o: Armand Marco, z:
Simon Zoltán, sz: Michael York (John Dawson), Philippe Léotard (Gad), Christine Boisson
(Llana), Redjep Mitrovitsa (Elisha), hb/F, 100 perc
A Hajnal arról az időről szól, amikor Palesztinában,
Izrael állam megszületésének előestéjén angolok, arabok és zsidók véres
háborút folytattak egymás ellen. Elishát, a film haláltáborból megmenekült
főhősét azzal bízzák meg, hogy végezzen ki egy túszul ejtett angol tisztet.
"Ez a film nem az államérdek igazolása, nem terrorizmust pártoló és nem
terrorizmusellenes. Fölötte áll az adott történelmi helyzet, a cionizmus és Izrael
állam születésének problémáján. Az alkotás fő kérdése kissé ontológiai: az
ember és a gyilkosság tette. Elisa tudja, hogy ölni annyit tesz, mintha önmagát
ölné meg, mivel vallása szerint "gyilkolni" egyenlő az istenné válással, az
emberiség soraiból való kilépéssel..." (Jancsó Milklós, Le Figaro, 1986)
[Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]
Szeptember 5. vasárnap, 16.30
Exodus, amerikai, 1960, r: Otto Preminger,
hb/E, 200 perc
l. 1-jén [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg
Herzl Tivadar]
Szeptember 5. vasárnap, 20.30
Herzl, magyar-izraeli dokumentumfilm,
2004, r: Pataki Éva, 55 perc
l. 2-án [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg
Herzl Tivadar]
Szeptember 6. hétfő, 16.00
Címzett ismeretlen, magyar, 1935, r:
Gaál Béla, f: Bús-Fekete László (saját vígjátékából), o: Heinrich Balasch, z:
Fényes Szabolcs, sz: Ágay Irén (Szabó Teri), Ráday Imre (Pali), Kabos Gyula (Stangl),
Ernst Heinz Haussermann (Toni Huber), Vaszary Piri (postamesternő), mb, 88 perc
Pali, a kellemes modorú, elkényeztetett aranyifjú a
balatonföldvári postahivatalban egy álmos nyári délutánon beleszeret a szegény,
árva postáskisasszonyba, Szabó Teribe. Szeretne meggyőződni róla, hogy nem a
pénzéért szeretik, ezért próbára teszi a lány érzelmeit. Magát szegény
titkárnak hazudja, komornyikját és komornáját pedig felbéreli, hogy milliomos
örökbefogadó szülőkként lépjenek fel és próbálják Terit egy gazdag
fiatalemberhez hozzáadni...
Szeptember 6. hétfő,18.00
Tokiói történet (Tokyo monogatari),
japán, 1953, r: Ozu Yasujiró, f: Noda Kogo, Ozu Yasujiró, o: Atsuta Yushun, z: Saito
Takayori, sze: Ryu Chishú (idős apa), Higashiyama (idős anya), Yamamura So (nős fiú),
Sugimura Haruko (férjes lány), mf/J, 136 perc
Két idős ember Tokióba utazik, hogy viszontláthassa
gyermekeit. Valószínűleg ez lesz utolsó találkozásuk, s az öregek és a fiatalok
egyaránt tudják ezt. [japán filmklub]
Szeptember 6. hétfő, 20.30
A sanghaji asszony (The Lady from
Shanghai), amerikai, 1948, r, f: Orson Welles (Sherwood King regényéből), o: Charles
Lawton Jr., z: Heinz Roemheld, sz: Orson Welles (Michael), Rita Hayworth (Elsa), Everett
Sloane (Arthur), mf/E, 87 perc
Az ír O'Hara egy szőke milliomos nő elcsábítására
kormányosnak szegődik a dúsgazdagok jachtjára. A jachtot egy bűnözőtrió uralja,
mindenki meg akarja ölni a másikat, s rendkívül agyafúrt terveket eszel ki...
[Welles-évforduló]
Szeptember 7. kedd, 16.30
Irány Kalifornia! magyar, 1994, r:
Felvidéki Judit, f: Keller Zsuzsa, Felvidéki Judit, o: Haraszti Zsolt, z: Sztevanovity
Zorán, sz: Básti Juli (Ágnes), Puskás Tamás (Tamás). Mánya Zsófi (Kata), Seszták
Szabolcs (Péter), Szervét Tibor (Árpi), Kiss Mari (Mara), mb, 89 perc
Tamás, az állástalan tanár nem hajlandó kétes
lakásügyletekbe bonyolódni. Továbbá nem akar adót csalni, sikkasztani, szőkíteni,
bankot rabolni: egyszóval semmi olyat nem hajlandó elkövetni, amivel manapság rövid
úton sok pénzt lehet csinálni. Pedig egy ügyes, formailag kifogástalan jogi stiklivel
jelentős összeghez juthatna. Visszafizethetné a baráti kölcsönöket, és megvehetné
azt a tágasabb lakást, amely egykor felesége, Ágnes családjáé volt. Minden
elrendeződhetne. Megmenthetné a családi békét és zátonyra futott házasságát, ha
képes volna elfogadni átmeneti korunk maszatos, sumákos normáit. [in memoriam Haraszti
Zsolt]
Szeptember 7. kedd, 18.00
A kis gyufaáruslány (La petite marchande
d'allumettes), francia, 1928, r, f: Jean Renoir (Andersen meséjéből), o: Jean
Bachelet, z: Manuel Rosenthal, sz: Katherine Hessling (Karen), Jean Storm (Axel Ott),
magyar inzert, zenés, 27 perc
"Renoir abban az időben a varázslatos, csodás és
fantasztikus elemeket kereste filmjeiben, mert ez felelt meg felesége, Catherine Hessling
színésznő tehetségének... a díszletek és fényképészeti bravúrok segítségével
valóságos álomvilágot igyekezett teremteni." (Sadoul)
Toni, francia, 1934, r: Jean Renoir, f:
Jean Renoir, Carl Eistein, o: Claude Renoir z: Eugéne Bozza, sz: Charles Blavette
(Antonio Canova), Célia Montalvan (Josepha), Jenny Hélia (Marie), Edouard Delmot
(Fernand), mf/F, 80 perc
"A Toniban találta meg Renoir tulajdonképpeni
stílusát. A film egy bevándorolt olasz munkás története - ebben az időben minden
vonattal tömegesen érkeztek olasz munkások Provence-ba... Lényegében egy bonyolult
szerelmi konfliktus áll a középpontjában, mégis számos reális elem érvényesül
benne: Albert, a zsarnoki előmunkás a kőfejtőben erőszakot követ el egy spanyol
munkásnőn, és arra kényszeríti, hogy feleségül menjen hozzá; egy francia
földbirtokos, aki már korábban is a 'külföldi invázió' ellen mennydörgött,
agyonlövi Tonit, a film ártatlanul gyanúsított hősét... A Toni stílusa a
dokumentumszerű krónikáéra emlékeztet; nem véletlenül tekintették emiatt gyakran a
második világháború utáni olasz realizmus előfutárának." (Gregor-Patalas)
[Renoir-retrospektív]
Szeptember 7. kedd, 20.00
Férjek (Husbands), amerikai, 1970, r, f:
John Cassavetes, o: Victor Kemper, sz: Ben Gazzara (Harry), Peter Falk (Archie), John
Cassavetes (Gus), Jenny Runance (Mary), Jenny Lee Wright (Pearl), mf/E, 140 perc
A halál fenyegető jelenlétével szembesül középkorú
barátjuk temetésén három családos jó barát Amerikában. Tipikus
kertvárosi-középosztályi létük szorításából többnapos mulatozással próbálnak
kitörni, majd hirtelen ötlettel átruccannak Londonba - csajozni. Az amerikai új
hullám - a New American Cinema - megteremtőjeként számon tartott John Cassavetes,
aki első sikerét a New York árnyaival aratta, ismét sikerrel rekonstruálja a
"rejtett kamera" hangulatát. Minden képet, minden színészi gesztust
aprólékos műgonddal dolgozott ki, mégis a spontaneitás erejével hatnak ránk. A hol
vidám, hol szomorkás pillanatok váltogatását a film szerkezeti ritmusa hűen követi,
gyorsabb és lassúbb tempóval érzékeltetve a hangulati hullámzásokat. A vidámnak
ígérkező kiruccanás mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A Férjek
valójában az emberi élet tartalmasságának dilemmáját veti fel. Élni, de nem
akárhogyan. De hát hogyan?
Szeptember 8. szerda, 16.30
Csoda Milánóban (Miracolo a Milano),
olasz, 1950, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, o: Also Graziati, Gianni di
Venanzo, sz: Emma Grammatica (Lolotta), Francisco Golisano (Toto), Paolo Stoppa (Rappi),
mf/I, 105 perc
Toto jártában-keltében "jó napot!" kíván
mindenkinek, akivel találkozik, abban a reményben, hogy egyszer majd visszaköszönnek
neki... [De Sica-sorozat]
Szeptember 8. szerda, 18.30
Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath),
amerikai, 1940, r: John Ford, f: Nunnally Johnson (John Steinbeck regényéből), o: Gregg
Toland, z: Alfred Newman, sz: Henry Fonda (Tom Joad), Jane Darwell (anya), John Carradine
(Casey), Charley Grapewin (nagyapa), hb/E, 120 perc
A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek
tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági
változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a
nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében
foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck
legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje
kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi
helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész
Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a
filmben. [Ford-retrospektív]
Szeptember 8. szerda, 20.30
A víz leánya (Fille de l'eau),
francia, 1924, r: Jean Renoir, f: Pierre Lestringuez, o: Jean Bachelet, Alphonse Gibory,
sz: Catherine Hessling (Gudule), Charlotte Clasis (molnárné), Pierre Philippe (Jeff),
Henriette Moret (boszorkány), hb/F, 65 perc, A zongoránál: Kecskeméti Gábor.
Renoir korai avantgárd alkotásában jelentős szerepet
kap a szövegkönyv, a színészek és az impresszionizmussal rokon festői törekvések.
A szabadban forgatták: a fontainebleau-i erdőben és a Loing folyó mentén. A
romantikus történet főhőse Gudule, a kis árva lány, aki rokonai tutaján él, s ki
van téve a férfiak szereleméhségének. Bánatában elmenekül a hajóról, a
természet ölén él, mígnem egy molnárcsalád befogadja.
Mezei kirándulás (Une partie de
campagne), francia, 1936-1946, r, f: Jean Renoir (Maupassant novellájából), o: Claude
Renoir, z: Joseph Kosma, sz: Sylvia Bataille (fiatal lány), Paul Temps (vőlegény),
Georges Darnoux (csábító), Marguerite Renoir (felszolgálólány), hb/F, 45 perc
Renoir gazdag életművének furcsa módon ez a rövidfilm
a legcsodálatosabb darabja. Sikere csúcsán, Amerikába készülve rögtönözte ezt a
gyönyörű szerelemi történetet. Tíz évvel később, mikor hazatért, megvágta, és
jött a bemutató. A filmet betölti a vigasztalan szomorúság, amelyet a hirtelen
megszakadt, befejezetlenül maradt és újraélhetetlen szerelem hagy maga után.
[Renoir-retrospektív]
Szeptember 9. csütörtök, 16.30
Ebéd a fűben (Déjeuner sur l'herbe )
francia, 1959, r, f: Jean Renoir, o: Georges Leclerc, z: Joseph Kosma, sz: Régine Blaess
(Claire), Charles Blavette (Gaspard), André Brunot (öreg), Paulette Dubost (Forestier
kisasszony), mf/F, 92 perc
A szerelmi félreértéseken alapuló történet egy
békés, boldog vasárnapi piknik során bontakozik ki. Renoir apja festészetének
adózva, a századvég tobzódó életörömét impresszionista képekkel idézi meg.
Lírai, napsugaras, érzéki komédiája a természettel való mitikus összetartozás
érzését állítja szembe egy tudós-biológus gyermeteg elméleteivel, s közben nem
veti meg a legharsányabb gageket sem. [Renoir-retrospektív]
Szeptember 9. csütörtök, 18.30
Hatosfogat (Stagecoach), amerikai, 1939,
r: John Ford, f: Dudley Nichols (Ernest Haycox regényéből), o: Bert Glennon, z: Richard
Hageman és mások, sz: John Wayne (Ringo), Claire Trevor (Dallas), Thomas Mitchell
(doki), George Bancroft (seriff), mf/E, 85 perc
A múlt században játszódó vadnyugati történetet,
amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon
különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban
bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a
társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított
Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a
Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett
akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a
western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.
Szeptember 9. csütörtök, 20.00
Fegyvertársak (Open Range), amerikai,
2003, r: Kevin Costner, f: Craig Storper (Lauran Paine regényéből), o: James Muro, z:
Michael Kamen, sz: Robert Duvall (Boss Spearman), Kevin Costner (Charley Waite), Annette
Bening (Sue Barlow), Diego Luna ("Gomb"), Abraham Benrubi (Mose), mf/E, 139 perc
Charley Waite, Boss Spearman, "Gomb" és Mose
Harrison - valamennyien a múltjuk elől menekülnek, s az egyetlen hely, ahol szabadnak
érezhetik magukat, az a végtelen mezők nyílt terepe. A négy cowboyt a Vadnyugat
törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot. Ám egy határ menti
város - telve félelemmel és zsarnoksággal - megváltoztatja az életüket, és
arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő
ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját belső démonaikkal is. [az
elveszett western nyomában, Costner-trilógia]
Szeptember 10. péntek, 16.30
A gyermekek figyelnek bennünket (I
bambini ci guardano), olasz, 1943, r: Vittorio De Sica, f: Margherita Maglione, Cesare
Zavattini, Adolfo Franci, Gherardo Gherardini, Vittorio De Sica, z: Renzo Rossellini, sz:
Luciano De Ambrosis (Prico), Isa Pola (Prico anyja, Nina), Emilio Cigoli (Prico apja),
Adriano Rimoldim (az anya szeretője, Roberto), mf/I, 80 perc
Milyennek láthatja a világot egy kisfiú, akinek
szemrevaló anyja elköltözik otthonról a szeretőjével? Milyen lehet a világ
rokonról rokonra csapódva, miközben a félelmekkel és lázálmokkal egyedül kell a
gyereknek szembenéznie? És milyen lehet szeretkezni látni az édesanyát a
szeretőjével egy tengerparti üdülésen? Prico figyelő, kutató tekintetében
szívbemarkoló a kiszolgáltatottság és a riadalom. [De Sica-sorozat]
Szeptember 10. péntek, 18.30
A látogató (Agantuk), indiai-francia,
1991, r, f, z: Satyajit Ray, o: Barun Raha, sz: Utpal Dutt, Dipankar Dey, Mamta Shankar,
Bikram Bhattacharji, mf/bengáli hang, 120 perc
A nyugaton mindmáig legismertebb indiai rendező utolsó
filmje ez a klasszikus egyszerűségű és ezért szinte időtlennek ható, filozofikus
kamaradráma, amelynek központi kérdése, hogy közönséges szélhámos-e vagy valóban
a feleség közel negyven éve külföldön élő anyai nagybátyja az a megfáradt idős
ember, aki átutazóban egy hétre megszáll a tehetős calcuttai polgárcsaládnál -
és alaposan meglepi őket és a nézőt. Aligha belemagyarázás a látogatót a
szívbaja miatt a külső forgatástól is eltiltott Ray alteregójának tekinteni, akinek
hattyúdala végrendeletszerű üzenet az emberiségnek a bizalomról és az élet
értelméről. [indiai filmklub]
Szeptember 10. péntek, 20.30
Aranypolgár (Citizen Kane), amerikai,
1940-41, r: Orson Welles, f: Herman J. Mankiewicz, Orson Welles, o: Gregg Toland, z:
Bernard Hermann, sz: Orson Welles (Charles Foster Kane), Joseph Cotten (Leland), Dorothy
Comingore (Susan), mf/E, 115 perc
"Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a
palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy
újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. [brüsszeli 12 /
Welles]
Szeptember 11. szombat, 16.30
A pármai kolostor (La Chartreuse de
Parme), francia, 1948, r: Christian-Jaque, f: Pierre Jarry, Pierre Véry, Christian-Jaque
(Stendhal regényéből), o: Anchise Brizzi, Romolo Garroni, Aldo Graziati, Nicloas Hayer,
z: Renzo Rossellini, sz: Gérard Philipe (Fabrice del Dongo), Maeía Casares (Gina),
Reneé Faure (Clelia Conti), mf/F, 178 perc
Stendhal regényének akciódús filmadaptációja.
Szeptember 11. szombat, 19.30
Farkasokkal táncoló (Dances with
Wolves), amerikai, 1990, r: Kevin Costner, f: Michael Blake, o: Dean Semler, z: John
Barry, sz: Kevin Costner (Dunbar hadnagy), Mary McDonnell (Álló Ököl), Graham Greene
(Vergődő Madár), Rodney A. Grant (Szélfútta Haj), mf/E, 220 perc
Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar
hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként.
Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta
magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú
törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a
törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még
gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán
fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs
tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba
bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel.
[az elveszett western nyomában, Costner-trilógia]
Szeptember 12. vasárnap, 16.30
Aida, olasz, 1953, r: Clemente Fracassi,
f: Antonio Ghislanzoni, Clemente Fracassi, o: Piero Portalupi, z: Giuseppe Verdi, sz:
Sophia Loren (hangja: Renata Tebaldi) (Aida), Lois Maxwell (hangja: Ebe Stignani)
(Amnerisz), Luciano Della Marra (hangja: Giuseppe Campora) (Radamesz), mf/I, 95 perc
Giuseppe Verdi operájának látványos filmfeldolgozása a
páratlan szépségű Sophia Lorennel, akinek a kivételes képességű Renata Tebaldi
kölcsönzi az énekhangot. [Sophia Loren]
Szeptember 12. vasárnap, 18.30
A szél, magyar rövidfilm, 1998, r:
Iványi Marcell, 6 perc
1994 decemberében egy kurzuson Bíró Yvette azt a
feladatot adta, hogy tanítványai írjanak rövidfilmet Lucienne Hervé Három
asszonyság című 1952-ben készült fekete-fehér fotójára. A képen három asszony
áll egymás mellett a faluszélen. Mindhárman egy irányba néznek, valahová a képen
túlra. A film hatperces snittben mutatja meg azt, amit nem látunk a Hervé-fotón.
Opera: A csodálatos mandarin, magyar
rövidfilm, r: Haraszti Zsolt
Fantázia-táncjáték Bartók Béla híres operájának
zenéjére.
A luxusvilla titka, magyar, 1977, r, f:
András Ferenc (Dino Buzatti írásából), o: Haraszti Zsolt, sz: 1.: Körmendi János,
Katona János; 2.: Benedek Miklós, Deák B. Ferenc, Detre Annamária, Kristóf Tibor,
Mécs Károly; 3.: Benkö Gyula, Kiss Mari; 4.: Szacsvay László; 5.: Bárdy György,
Szabó Sándor, Bajti Judit, Udvaros Dorottya; 6.: Bács Ferenc, Derzsi János, Dobos
Katalin, Edöcs István, Földessy Margit, Frajt Edit, mb, 60 perc
1. Hiábavaló óvintézkedések besúgók ellen, 2.
Hiábavaló óvintézkedések szélhámosok ellen, 3. A rabszolga, 4. Szerelmeslevél, 5.
A luxusvilla titka, 6. Hajtóvadászat öregekre. [in memoriam Haraszti Zsolt]
Szeptember 12. vasárnap, 20.00
A hét szamuráj (Shichinin no samurai),
japán, 1954, r: Kurosawa Akira, f: Hasimoto Shinobu, Oguni Hideo, Kurosawa Akira, o:
Nakai Asakazu, z: Hayasaka Fumio, sz: Shimura Takashi (Kanbei), Toshiro Mifune
(Kikuchijo), Ko Kimura (Katsuchiro), Tsushima Keiko (Shino), mf/J, 160 perc
Egy ismétlődő rablótámadásoknak kitett falu
gazdátlan szamurájokat (roninokat) fogad fel, hogy azok mint a harc művészei,
megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak
részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített
harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az
embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelőtt
magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyőzniük. Ez a nagy
kritikai és közönségsikert aratott filozofikus mélységű szamurájfilm szolgált egy
hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.
Szeptember 13. hétfő, 16.00
Apacserőd (Fort Apache), amerikai, 1948,
r: John Ford, f: James Warner Bellah, o: Frank S. Nugent, Archie Stout, William H.
Clothier, z: Richard Hageman, sz: John Wayne (Kirby York kapitány), Henry Fonda (Owen
Thursday ezredes), Shirley Temple (Miss Philadelphia Thursday), Ward Bond (Michael
O'Rourke hadnagy), mf/E, 133 perc
Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet
csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és
készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani.
Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon -
megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami
hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy
feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen
fiatalembert, és eltiltja a leányától. Később megenyhül, s két év várakozási
időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s
behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az
üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc
híve... [az elveszett western nyomában]
Szeptember 13. hétfő, 18.30
Biciklitolvajok (Ladri di biciclette),
olasz, 1948, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Oreste Biancoli, Suso Cecchi
D'Amico, Vittorio De Sica, Adolfo Franci, Gherardo Gherardi, Gerardo Guerrieri, o: Carlo
Montuori, Mario Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz: Lamberto Maggiorani, Enzo Staiola,
Lianella Carell, Elena Altieri, mf/I, 90 perc
Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú
hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban
elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a
zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma
kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a
kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát... [De Sica-sorozat
Szeptember 13. hétfő, 20.30
A játékszabály (La Regle du Jeu),
francia, 1939, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Karl Koch, o: Jean Bachelet, Alain Renoir,
z: Joseph Kosma, Roger Desormieres, sz: Marcel Dalio, Nora Gregor, Jean Renoir, Mila
Parély, hb/F, 100 perc
Robert de la Chesnaye, gazdag arisztokrata meghívja
kastélyába Jurieux-t, a híres óceánátrepülőt, hogy a hétvégi vadászparti
rangját egy divatos vendéggel emelje. Robert, akinek figyelmét leköti a szeretője,
nem is sejti, hogy a pilóta halálosan szerelmes Christine-be, az ő feleségébe.
Christine viszont régóta tudja, hogy a férje megcsalja. Az arisztokraták szerelmi
játékaival párhuzamosan az egyik szolga és Lisette, a szobalány között is románc
alakul ki. Az ő helyzetüket az bonyolítja, hogy Lisette az eszeveszetten féltékeny
vadőr felesége. Amikor a vadőr le akarja lőni riválisát, tévedésből a szerelmi
légyottra igyekvő pilótát lövi le. A fényes társaság hangulatát megzavarja a
kínos incidens, de végül sikerül balesetnek feltüntetni a történteket, és
helyreáll a nyugalom... [Renoir-retrospektív]
Szeptember 14. kedd, 16.30
A szuka (La cienne), francia, 1931, r:
Jean Renoir, f: André Girard, Jean Renoir (Georges de Fouchardiere regényéből), o:
Théodore Sparkhul, z: Eugénie Buffet, sz: Michel Simon (Maurice), Janie Mareze (Lulu),
Magdeleine Bérubet (Adele), mf/F, 105 perc
Egy tutyi-mutyi, vasárnaponként festegető
bankpénztáros fúria feleségének igájában görnyed. A fullasztó, pokoli
házasságból saját ábrándvilágába menekül. Beleszeret egy kétes származású
fiatal lányba, aki azonban csak a festményeit akarja megkaparintani...
[Renoir-retrospektív]
Szeptember 14. kedd, 18.30
A besúgó (The Informer), amerikai, 1935,
r: John Ford, f: Dudley Nichols (Liam O'Flaherty művéből), o: Joseph H. August, z:
Max Steiner, Richard Hageman, sz: Victor McLagen (Gypo Nolan), Heather Angel (Mary
McPhillip), Preston Foster (Dan Callagher), Margot Grahame (Katie Madden), Wallace Ford
(Frankie McPhillip), mf/E, 85 perc
Dublin, 1922. Gypo, az ír nemzeti mozgalom tagja húsz
fontért elárulja barátját, Frankie-t, hogy barátnőjével ki tudjon vándorolni
Amerikába. Lelkifurdalása miatt azonban nem tud elutazni, a pénzt rövid idő alatt
szétszórja, és hiába tagad, büntetését nem kerülheti el. "John Fordot nem
annyira a bűn, mint inkább a bűnhődés folyamata érdekelte. A filmben Gypo képtelen
örülni a vérdíjnak, melyet egyébként is villámgyorsan eltékozol. Ezzel szemben
szüntelenül tartania kell attól, hogy leleplezik. (...) A pótcselekvések - a
részegeskedés és a randalírozás - csak ideig-óráig tartják benne a lelket.
Bukása elkerülhetetlen. Ellenfelei bekerítik, és nem mondanak le fizikai
megsemmisítéséről." (Veress József) [Ford-retrospektív]
Szeptember 14. kedd, 20.00
Silverado, amerikai, 1985, r: Lawrence
Kasdan, f: Mark Kasdan, Lawrence Kasdan, o: John Bailey, z: Bruce Broughton, sz: Kevin
Kline (Paden), Scott Glenn (Emmett), Kevin Costner (Jake), Danny Glover (Mal), hb/E, 127
perc
1880-ban Silverado egykor békés kisvárosát egy
bűnbanda tartja rettegésben. A helyi seriff sem képes a garázdálkodók
megfékezésére, ezért annak a négy embernek a gondjaira bízza a rendcsinálást, akik
eléggé rátermettek, hogy felvegyék a harcot a bűnözőkkel. [az elveszett western
nyomában, Costner-trilógia]
Szeptember 15. szerda, 16.30
Aki lelőtte Liberty Valance-t (The Man
Who Shot Liberty Valance), amerikai, 1962, r: John Ford, f: James Warner Bellah, o:
William H. Clothier, z: Cyril Mockridge, sz: James Stewart (Ransom Stoddard), John Wayne
(Tom Doniphon), Lee Marvin (Liberty Valance), Vera Miles (Hallie), mf/E, 120 perc
Ebben a sok humorral és keserédes nosztalgiával teli,
némileg rendhagyó Ford-westernben az Amerika-mítosz két élő legendája találkozik:
James Stewart, aki a demokratikus jogrend naiv és zöldfülű harcosaként érkezik az
ököljog uralta vadnyugatra és a tipikus vadnyugati "jó rosszembereket"
alakító John Wayne. Ransom Stoddard ügyvéd kegyetlen leckét kap egy kisváros helyi
viszonyaiból. Megérkezésekor egy Liberty Valance nevű férfi kirabolja, és alaposan
megveri. Senki sem áll a pártjára, egyedül Tom buzdítja cselekvésre a rettegett
banditával szemben - de ő sem törvényes elégtételre gondol, hanem személyes
leszámolásra. Persze a dolgok különös fordulatokat vesznek, és végül majd az lövi
le a rettegett banditát, Liberty Valance-t, akire a legkevésbé gondolnánk...
[Ford-retrospektív]
Szeptember 15. szerda, 18.30
A sorompók lezárulnak (Umberto D.),
olasz, 1951, r: Vittorio De Sica, f: Cezare Zavattini, Vittorio De Sica, o: G. R. Aldo,
sz: Carlo Battisti, Maria Pia Casilio, Lina Gennart, mf /I, 90 perc
A nyugdíjas tisztviselőnek, Umberto D.-nek egyetlen
társa és barátja a kutyája. Nyomorúságos nyugdíjából már a lakbérre sem futja,
szobájába új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Kétségbeesett lépésre
szánja el magát: elhatározza, hogy megöli magát is, kutyáját is, nincs más
megoldás. A kutya azonban megérzi gazdája lelkiállapotát... [De Sica-sorozat]
Szeptember 15. szerda, 20.30
A nagy ábránd (La grande illusion),
francia, 1937, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Charles Spaak, o: Christian Matras, z:
Joseph Kosma, sz: Pierre Fresnay (Boeldieu kapitány), Erich von Stroheim (Rauffenstein
parancsnok), Jean Gabin (Maréchal), Dalio (Rosenthal), mf/F, 113 perc
Az első világháború alatt egy német fogolytáborban a
tisztek egy csoportja alagutat ás. Egy nap váratlanul átszállítják őket egy másik
börtönbe, és a hosszú ide-oda helyezgetési procedúra egy kastélybörtönben ér
véget. Innen igazi, emberpróbáló feladat lesz a szökés... [Renoir-retrospektív /
brüsszeli 12]
Szeptember 16. csütörtök, 16.30
Fiúk a rács mögött (Sciuscia), 1946,
r: Vittorio De Sica, f: Sergio Amidei, Adolfo Franci, Cesare G. Viola, Cesare Zavattini,
o: Anchise Brizzi, z: Alessandro Cicognini, sz: Franco Interlenghi, Rinaldo Smordoni,
Emilio Cigoli, Aniello Melo, mf/I, 90 perc
Kis római cipőtisztító gyerekek drámája az utcák
forgatagában és a börtön poklában. [De Sica-sorozat]
Szeptember 16. csütörtök, 18.30
Éjfél (O primeiro dia), brazil, 1998, r:
Walter Salles, Daniela Thomas, f: José de Carvalho, Joao Emanuel Carneiro, Walter Salles,
Daniela Thomas, o: Walter Carvalho, z: Eduardo Bid, Antonio Pinto, Nana Vasconcelos, sz:
Fernanda Torres (Maria), Luiz Varlos Vasconcelos (Jao), Matheus Nachtergaele (Francisco),
mf/E, 64 perc
1999. december 31-én a Rio de Janeiro-i Copacabanán is
fényes tüzijátékkal köszöntik az új évezredet. A sors egy börtönből szökött
fiatalembert és egy megfáradt tanárnőt sodor egymás mellé.
Valparaisóban (Á Valparaiso), chilei
dokumentumfilm, 1962, r, f: Joris Ivens, o: Georges Strouvé, z: Gustavo Becerra, mf/F, 30
perc
A film a nagy chilei kikötővárost mutatja be, és
művészi kifejezőerővel társadalmi keresztmetszetet is nyújt. [latin-amerikai
filmklub]
Szeptember 16. csütörtök, 20.30
Falstaff (Campanadas a medianoche),
spanyol-svájci, 1966, r, f: Orson Welles, o: Edmond Richard, z: Angelo Francesco
Lavagnino, sz: Orson Welles (Falstaff), Jeanne Moreau (Doll Tearsheet), Keith Baxter (Hal
herceg), John Gielgud (IV. Henrik), mb, 120 perc
Az író-rendező-címszereplő Orson Welles, aki az
Aranypolgárt rendező "csodagyerekből" eddigre már Hollywood - önkéntes
európai száműzetésbe vonult - "fekete báránya" lett, eredetileg az
Éjféli harangszó címet adta nagyon is saját képére formált
Shakespeare-adaptációjának, amelynek középpontjában egy gyermekien naiv, duhaj
öregember tragikus megcsalatása-csalatkozása áll. Ragyogó színészi alakítások és
gyönyörű képi megoldások teszik felejthetetlenné ezt az "örökzöld"
történetet. [Welles]
Szeptember 17. péntek, 16.30
Lange úr vétke (Le crime de Monsieur
Lange), francia, 1936. r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Jacques Prévert, Jean Rachelet, z:
Joseph Kosma, sz: René Lefévre, Jules Berry, Frorelle, Sylvia Bataille, hb/F, 90 perc
Párizs külvárosában, egymás szomszédságában él
tisztes szegénységben egy mosodás, egy nyomdász, egy író és egy házmester.
Keményen dolgoznak, de mégsem boldogulnak, mert egy kapzsi nagyvállalkozó kifosztja
őket. A derék emberek lassan ráébrednek, hogy összefogással, szövetkezetbe
tömörüléssel győzedelmeskedhetnek kizsákmányolójuk felett. Az elragadó
lendületű és humorú film a 30-as évek Népfront politikájának erejéről és
optimizmusáról tesz tanúbizonyságot. [Renoir-retrospektív]
Szeptember 17. péntek, 18.00
A Cheyenne-indiánok alkonya (Cheyenne
Autumn), amerikai, 1964, r: John Ford, f: James, R. Webb (Mari Sandoz regényéből), o:
William H. Clothier, z: Alex North, sz: Thomas Archer (kapitány), Carroll Baker (Deborah
tanítónő), Edward G. Robinson (Schultz belügyminiszter), James Stewart (Wyatt Earp),
Dolores del Rio (spanyol asszony), hb/E, 165 perc
A kormány tisztviselői megígérik, hogy felmérik a
rezervátumbeli lehetetlen körülményeket, de miután nem jelentkeznek, az indiánok
elhatározzák, hogy visszatérnek szülőföldjükre, így elindulnak egy 1500
mérföldes útra. Little Wolf és Dull Knife vezetik a törzset. Az úton csatlakozik
hozzájuk Deborah, aki tanítani akarja őket, és megvédeni gyerekeiket. Archer
kapitány kap parancsot arra, hogy feltartóztassa, majd visszavezesse az indiánokat a
rezervátumba. Archer tökéletesen megérti a törzs érzéseit, és aggódik
Deborah-ért, akit mélyen szeret. [az elveszett western nyomában]
Szeptember 17. péntek, 20.30
Központi pályaudvar (Estaçao Central do
Brasil), brazil-francia, 1998, r: Walter Salles Jr., f: Marcos Bernstein, Joao Emanuel
Carneiro, o: Walter Carvalho, z: Jaques Morelembaum, Antonio Pinto, sz: Fernanda
Montenegro, Marilia Pera, Vinicius de Oliveira, Soia Lira, mf/portugál hang, 110 perc
A berlini Arany Medvét és a Golden Globe-ot is elnyert
road movie-ban egy kisfiú és egy idős hölgy megindító kalandjain keresztül
ismerjük meg a mai Brazíliát. A már elfásult egykori tanítónőnek, Dorának
írástudatlanok és szerencsétlen elesettek mondják tollba leveleiket a riói
főpályaudvaron, melyeket ő többnyire nem is továbbít a címzetteknek. Amikor Anát,
aki azért jár Dorához, hogy levelet írasson kilencéves kisfia apjának, elüti az
autóbusz, a kisfiú Dorára marad. Hiába próbál megszabadulni a gyerektől, kénytelen
hazavinni. Mikor már majdnem megtalálják a megfelelő nevelőszülőket, akik örökbe
fogadnák Josuét, kiderül róluk, hogy szervkereskedéssel foglalkozó gyilkosok.
Előlük menekülve és Josue apját keresve Dora és a kisfiú nekivágnak egy
autóbuszon Brazíliának... [brazil filmmozaik]
Szeptember 18. szombat, 16.30
A tűzparipa (The Iron Horse), amerikai,
1924, r: John Ford, f: Charles Kenyon, John Russell, o: George Schneidermann, sz: George
O'Brien (David Brandon), Madge Bellamy (Miriam), Cyril Chadwick (Jesson), Fred Kohler
(Bauman), hb/E inzert, 110 perc, A zongoránál Kecskeméti Gábor.
Ez a film foglalkozott először az 1860-as amerikai
vasútépítés sok látványos és izgalmas konfliktust kínáló témájával. John
Ford, a western egyik klasszikusa, a Central és a Union Pacific vasúttársaság
ugyancsak profitorientált "munkaversenyébe" szőtte bele hőse, David
történetét, akinek számos természeti és emberi akadályt kell legyőznie, míg
megvalósul álma a transzkontinentális vasútról, és elnyeri szerelmét, Miriamot. A
film nevadai forgatása valóságos vasútépítésre emlékeztetett, ahogy 56
szerelvényből álló vonatján haladt előre a stáb a 3000 fehér, 1000 kínai és 800
indián statisztával, akikre 100 szakács főzött. A 10 000 marhát, 2000 lovat és 300
bölényt felvonultató szuperprodukció a stúdió addigi legdrágább produkciója lett,
emlékezetessé mégis a sok humoros, folklórihletésű részlet teszi.
[Ford-retrospektív]
Szeptember 18. szombat, 18.30
Fekete Orfeusz (Orfeu Negro),
brazil-portugál-francia-olasz, 1958, r: Marcel Camus, f: Jacques Viot, Marcel Camus
(Vinitus de Moraes színművéből), o: Jean Bourgoin, z: Luiz Bonfa, Antonio Carlos
Jobim, sz: Breno Mello, Marpessa Dawn, Léa Garcia, Lourdes de Oliveira, mf/F, 103 perc
Orfeusz és Eurüdiké mítosza elevenedik meg fekete
szereplőkkel a Rio de Janeiro-i karnevál idején. A villamosvezető Orfeusz halálosan
beleszeret a volt szeretőjének haragja elől egy hajón Rióba menekülő Eurüdikébe.
Ám az elhagyott férfi a Halál Angyalának jelmezében megtalálja és megöli
Eurüdikét. Ekkor, hogy visszakapja szerelmét, Orfeusz - aki csodálatosan gitározik,
és a környékbeliek szerint még a napot is előcsalja játékával, ha akarja -
alászáll a Pokolba, és természetfeletti praktikákkal megpróbálja feléleszteni a
lányt... [brazil filmmozaik]
Szeptember 18. szombat, 20.30
Ludas Matyi, magyar, 1950, r: Nádasdy Kálmán, Ranódy
László, f: Szinetár György (Fazekas Mihály elbeszélő költeményéből), o: Hegyi
Barnabás, z: Szabó Ferenc, sz: Soós Imre (Ludas Matyi), Pártos Erzsi (anyó), Solthy
György (Döbrögi), Görbe János (Gergely), Horváth Teri (Piros), mb, 107 perc, with
English translation
A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi,
miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd
harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra
lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint
a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az
egész nép mellette áll. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 19. vasárnap, 16.30
Ének az esőben (Singin' in the Rain),
amerikai, 1952, r: Gene Kelly, Stanley Donen, f: Betty Comden, Adolph Green, o: Harold
Rosson, z: Nacio Herb Brown, sz: Gene Kelly (Donald Lockwood), Donald O'Connor (Cosmo
Brown), Debbie Reynolds (Kathy Selden), Jean Hagen (Lina Lamont), Millard Mitchell
(Simpson), Cyd Charisse (táncosnő), hb/E, 100 perc
Ironikus musical a beszélő-zenélő filmkorszak
kezdetéről. 1927: Don Lockwood és Lina Lamont a filmvászon imádott szerelmi kettőse,
bár Lina hajlamos arra, hogy a kamera előtti romantikát összekeverje a valódi
szerelemmel. Don keményen dolgozott korábbi partnerével, Cosmóval azért, hogy
eljusson oda, ahol most tart. Amikor Don és Lina utolsó filmjét - az idő követelő
kihívásának engedve - át kell alakítani musicallé, Donnak megfelelő a hangja a
dalok előadására. Lina azonban képtelen karcos, fülsértő hangjának
megváltoztatására, ezért szinkronizálni kell. Kathy Selden aspiráns színésznő a
megmentő, és amíg ő a filmen dolgozik, Don bódultan beleszeret. [VIII. Filmemlékezet
Fesztivál]
Szeptember 19. vasárnap, 18.30
Három hét, magyar, 1917, r, f: Garas
Márton (Elinor Glyn regényéből), o: Raymond Pellerin, sz: Fedák Sári (Vjera
hercegnő), Kertész Dezső (Terényi Iván gróf), Balassa Jenő (Manihiki hercege),
Adolf Sieder (Dmitry, a szolga), Almássy Sári (Natasa, a komorna), Szécsi Ferkó (Vjera
kisfia a koronázáskor), Tolnay Kálmán (vitorlamester a yachton), hb/G inzert, 90 perc,
with English translation, A zongoránál Kecskeméti Gábor.
Manihiki uralkodója féltékenységével megkeseríti
fiatal felesége, Vjera életét. Mikor fontos államérdek három hétre külföldre
szólítja, revolvert ad öreg szolgájának, Dmitrynek, hogy távollétében azzal
őrködjön az asszony hűsége felett. Dmitry azonban jobban szereti Vjerát, mint a
fejedelmet, a fegyvert átadja az asszonynak, és arra kéri, hogy használja ki ezt a
három hetet, éljen boldogan legalább egyszer életében. A hercegnő elfogadja az
ajánlatot, Dmitryvel és komornájával, Natasával Európába utazik. A hotelben
összehozza a sors Terényi Iván gróffal, akit a szülei utazni küldtek, hogy
elfelejtse hozzá nem illő, polgári származású szerelmesét. A gróf és Vjera első
látásra egymásba szeretnek. Három boldog hetet töltenek el együtt. Az idő gyorsan
múlik. Elérkezik a boldogság utolsó napja. Dmitry figyelmezteti asszonyát, hogy haza
kell térnie. Vjera éjjel szökik el szerelme mellől és visszatér Manikikibe. A
fiatalember belebetegszik az asszony elvesztésébe, mivel azt sem tudja róla, hogy
kicsoda, s hogy hol keresse? Az asszony az ura mellett éli tovább szomorú életét.
Közben megszületik kisfia, Iván gyermeke. Egy nap nem bírja tovább, s fellázad:
levelet küld Ivánnak. A fiatalember azonnal indul, hogy lássa szerelmét. A rég várt
találkozás azonban nem valósulhat meg, a komorna elárulja asszonyát, és a herceg
bosszút áll: megöli Vjerát, mielőtt szerelmesét láthatta volna. Nem sokkal ezután
Ivánt koronázási ünnepségre hívják, az uralkodó herceg Vjera halála után
öngyilkos lett, és a négyéves Iván herceg foglalja el a trónt. A gróf, mikor
elhalad mellette a koronázási menet, boldogan néz fel a gyermekuralkodóra - a
fiára. És ekkor régi Mária-képre emlékeztető látomásként jelenik meg Vjera, és
áldólag terjeszti ki a kezét a fiára, és a szerelmesére.
A film virazsirozott, német inzertes nitró kópiája a berlini Filmuseum
gyűjeményéből került elő 2003-ban. A restaurált kópia 2003-ban készült. [VIII.
Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 19. vasárnap, 20.00
Carandiru, brazil, 2003, r: Hector
Babenco, f: Fernando Bonassi, Victor Navas, Hector Babenco (Dráuzio Varella
regényéből), o: André Abujamra, z: Walter Carvalho, sz: Luis Carlos Vasconcelos
(fizikus), Milton Gonçalves (fiú), Ivan de Almeida (Ebony), mf/portugál hang, 150 perc
PREMIER ELŐTTI VETÍTÉS! Carandiru egy állami börtön
Sao Paulóban. Drauzio Varella szociális munkásként dolgozik a fegyintézetben egy
AIDS-megelőző program keretében. Elképesztő körülményeket tapasztal. A valóban
megtörtént eseteken alapuló történet egy börtönlázadásba torkollik, melynek
során a rendőrség 111 embert öl meg. [brazil filmmozaik]
Szeptember 20. hétfő, 16.00
Egyiptomi történet, magyar, 1963, r:
Mészáros Gyula, f: Ranódy László, Thurzó Gábor, Fathi Zeki, o: Pásztor István, z:
Láng István, sz: Tóth Laci (Józsi), Kiss Antal (Laci), Kiss Ferenc (professzor),
Pécsi Sándor (hajóskapitány), Kiss Manyi (Janka), Mezey Mária (Blanka), Fónay Márta
(Aranka), Psota Irén (Antónia), Bihari József (hajószakács), Latabár Kálmán
(bűvész), Krencsey Marianne (Juhászné), mb, 102 perc, with English subtitles
Laci és Józsi, a két testvér 1956 októberében indul
neki a nagyvilágnak. Kalandos útjuk Egyiptomba vezeti őket, ahol nevelőintézetbe
kerülnek. Megszöknek, és egy hajóra menekülnek. A kapitány visszazavarja őket
Alexandriába. A fiúk gyalog indulnak el innen Kairóba, a magyar követségre, mert most
már haza akarnak menni a mamájukhoz. A sivatagban egy forgatás kellős közepén
találják magukat, s a kavarodásban elveszítik egymást...
Szeptember 20. hétfő, 18.30
Egy asszony meg a lánya (La ciociara),
olasz-francia, 1960, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Vittorio De Sica, o:
Pogány Gábor, z: Armando Trovaioli, sz: Sophia Loren (Cesira), Raf Vallone (Giovanni),
Jean-Paul Belmondo (Michele), Eleonora Brown (Rosetta), mb, 110 perc
Róma bombázásának megkezdésekor egy kis hegyi faluba
menekül Cesira a lányával a háború borzalmai elől. De a háború szörnyűségeit
nem lehet ilyen könnyen elkerülni: útban hazafelé katonák támadják meg a két nőt,
és megerőszakolják őket. Rosetta számára csaknem végzetes ez a trauma, de Cesira
nem adja fel a lányáért, annak becsületéért és tisztességéért folytatott
küzdelmet. [Loren]
Szeptember 20. hétfő, 20.30
A pókasszony csókja (Kiss of the Spider
Woman), brazil-amerikai, 1985, r: Héctor Babenco, f: Leonard Schrader (Manuel Puig
művéből), o: Rodolfo Sánchez, z: John Neschling, sz: William Hurt (Molina), Raul Julia
(Valentin), Sonia Braga (Leni, Marta), mb, 119 perc
Valentint, a baloldali újságírót és Molinát a
homoszexuális kirakatrendezőt egy cellába zárják valamelyik latin-amerikai
diktatúrában. A két férfi a köztük levő ellentét dacára egyre közelebb kerül
egymáshoz, s mikor Valentin a mozgalombeli szerelméről is beszélni kezd, a nézők
megtudják, hogy Molina besúgó... [brazil filmmozaik]
Szeptember 21. kedd, 16.30
Hová lettél drága völgyünk? (How
Green Was My Valley), amerikai, 1941, r: John Ford, f: Philip Dunne (Richard Llewellyn
regényéből), o: Arthur Miller, z: Alfred Newman, sz: Walter Pidgeon (Mr. Gruffydd),
Maureen O'Hara (Angharad Morgan), Anna Lee (Bronwyn Morgan), Donald Crisp (Mr. Gwilym
Morgan), hb/E, 118 perc
1880 táján egy nyugalmas walesi völgy lakói nyugodt
életüket veszélyeztetve érzik, mivel a völgyben nagy kiterjedésű szénlelőhelyet
fedeznek fel. A föld kincsének feltárása a bányatulajdonosok nagyszabású
beavatkozása nyomán indul be. A film egy bányászcsalád sorsán keresztül ábrázolja
azokat az emberi konfliktusokat, melyek a fordulat időszakában keletkeznek. A
kapitalizálódás a vidéki lakosság életét igencsak megváltoztatja, s nekik
alkalmazkodniuk kell. [Ford-retrospektív]
Szeptember 21. kedd, 18.30
Flor asszony és két férje (Dona Flor e
seus dois maridos), brazil, 1976, r, f: Bruno Barreto (Jorge Amado regényéből), o:
Maurilo Salles, z: Chico Buarque, sz: Sonia Braga (Flor asszony), José Wilker (Vadinho),
Mauro Mendonca (Teodoro), mb, 110 perc
A 40-es években a bahiai karnevál alatt egy kisvárosban
a híres nőfaló és szerencsejátékos Vadinho belehal a tivornyázásba. Gyönyörű,
érzéki özvegye mélyen gyászolja: visszaemlékezéseiben megelevenedik a múlt.
Vadinho, miután kielégítette asszonyát, már a nászéjszaka hátralevő részét is a
kuplerájban töltötte. Persze Flór is tudott férje viselt dolgairól, de az úgy volt
képes kielégíteni őt, hogy szeretkezéseik után az asszony mindig mindent
megbocsátott neki. Ám e különleges szexusú özvegy új férje egy decens patikus
lesz, aki ugyan megbízható és pedáns, de mackós testére öltött halványsárga
pizsamájában mint férfi meglehetősen illúzióromboló. Megjelenéséhez tökéletesen
igazodik szexualitása is, így Flór, noha most végre dédelgetett, szeretett feleség,
mégsem boldog igazán... [brazil filmmozaik]
Szeptember 21. kedd, 20.30
A mozi születése (La naissance du
cinéma), francia, 1945, r: Roger Leenhardt, szakértő: Georges Sadoul, mb, 20 perc
Az összeállítás a Plateau szerkesztette varázsdob és
életkeréken át Reynaud optikai színházán keresztül Marey fényképező puskája és
kronofotográfiája ismertetésével bemutatja a Lumiere-fivérek munkásságát, a mozi
megszületését.
8 Lumiere film (Lumiere: 8 films)
Boxeurs en tonneaux (Hordóban boxolók), Laveuses sur la
riviere (Mosónők a folyóparton), Charcuterie mécanique (Az önműködő hentesüzlet),
Bataille de neige (Hógolyó csata), Egypte - Panorama des rives du Nil (Egyiptom -
látkép a Nílus partjáról), Concours de boules (Golyójáték), Vues japonaises -
repas en famille (Japán életkép - étkezik a család), Squelette joyeux (Furfangos
csontváz), francia, 1895-1898, r, o: Louis Lumiere, inzert nélkül, 5 perc
Louis Lumiere kezdeti filmjeiben egyrészt saját családja
életének meghitt örömeit, másrészt a múlt század végi világ pillanatképeit,
valamint bohózatokat örökített meg. A kópiát a Cinematheque francaise restaurálta.
Lumiere-filmösszeállítás, magyar,
angol inzertek, 10 perc
A Lumiere testvérek 1895 végén Párizsban tartott
előadásuk után alig néhány hónappal, 1896 május 10-én Budapesten is bemutatták
találmányukat. A Nagykörúton megnyílt Royal Szállóban tartott, hetenként változó
műsorból való ez a 15 film. Tízméteres darabkák, egy-egy tájfelvétel, tréfás
jelenet vagy híradókép, köztük budapesti felvételek is. Az összeállítást
készítette Magyar Bálint, Richter Ferenc, Herényi Géza és Szilágyi Attila Vanek
Katalin gyűjteménye alapján.
Egy hölgy eltüntetése (L'escamotage
d'une dame), francia, 1896, r, f: Georges Mélies, (inzert nélkül), 2 perc
Az első trükk ötlete véletlenül született meg Mélies
fejében. Egy dokumentumfilmet vetített, amelyet az Opera téren vett fel, és
meglepődve látta, hogy egy omnibusz hirtelen halottaskocsivá változik. Rájött ennek
az átalakulásnak az okára: forgatás közben a film elakadt, majd ismét elindult. A
rövid szünet alatt került az omnibusz helyére a halottaskocsi. Ez lett Mélies alap
filmtrükkje, s az Egy hölgy eltüntetése az első filmje, amely ezzel az eljárással
készült.
A bűvész (Le magicien), francia, 1900,
r, f: Georges Mélies, inzert nélkül, 4 perc
Gyönyörű szecessziós képek elevenednek meg a bűvész
trükkjeiből. A díszes, embermagasságú legyező hölgykoszorúvá válik, és az
elegáns bűvész kívánságának megfelelően mozognak, például francia négyest
táncolnak.
A gumifejű ember (L'homme a la tete
caoutchouc), francia,1901, r, sz: Georges Mélies, angol összefoglaló inzert az elején,
2 perc
A kísérletező mester az asztalra erősített, élő
gumifejet pumpálja fel, majd engedi le. Érkező vendégének is bemutatja tudományát,
s az is önfeledten kísérletezik, mígnem szétdurran a fej. Mélies-nek ez a legendás
alapfilmje csak a párizsi és a mi archívumunkban található meg.
A sátán (Le charlatan), francia, 1902,
r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 1,5 perc
Egy hölgy szívéért két férfi verseng, egyikük az
ördög segítségével akarja kivívni a nő tetszését. A mindennapi szerelmes
virággal kedveskedik, ő seprűn lovagolva akarja elragadni szerelmét.
Utazás a Holdba (Le voyage dans la Lune),
francia, 1902, r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 9 perc
Az iróniával fűszerezett filmet a kor technikai
vívmányai és Verne Gyula által inspirált fantázia szülte. Szakállas, dulakodva
vitatkozó tudósok kilövetik magukat a Holdra. Az embereket szállító lövedék
belefúródik az égitestbe. Az expedíció tagjai megvívják harcukat a rémséges
holdlakókkal, majd visszatérnek a Földre, leszállnak a tengerre. A tenger néhány
pillanatra igazi felvételen látható, s csak később válik trükké. A parton
táncoló lányok ünneplik őket. Ez a filmje érte el a legnagyobb nemzetközi sikert,
másolatai ezrével keringtek a világban.
A nagy Mélies (Le grand Mélies),
francia,1952, r, f: Georges Franju, o: Jacques Mercanton, z: Georges Van Parys, sz: André
Mélies, Marie-Georges Mélies, Jeanne d'Alcy, hb/E, 30 perc
A halhatatlan mester zsenije előtt tisztelgő
dokumentumfilm bemutatja Georges Mélies számos bűvésztrükkjét, gépkonstrukcióit,
filmtrükkjeit, díszletrajzait, makettjeit és számos jelenetét filmjeinek. A
zongoránál Kecskeméti Gábor. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 22. szerda, 16.30
Mindennapi kenyér (The Southerner),
amerikai, 1945, r, f: Jean Renoir (George Sessions Perry regényéből), o: Lucien
Andriot, z: Werner Janssen, sz: Zachary Scott (Sam), Betty Field (Nona), J. Carrol Naish
(Devers), Beulah Bondi (nagymama), Percy Likbride (Harmie), Charles Kemper (Tim), mf/E, 93
perc
Sam és Nona gyermekeikkel és a nagymamával együtt
felhagynak a városi élettel, és elhatározzák, hogy földműveléssel és
állattenyésztéssel teremtenek biztos egzisztenciát az egész családnak. Az új
környezet okozta legnagyobb nehézség közepette is próbálják fenntartani magukat,
bár a farmerélet nagy megpróbáltatást jelent. Meg kell küzdeniük a mindennapi
betevőért, a vízért, az állatok egészségéért, harcolniuk kell a fagy és a
hőség pusztítása ellen. Amikor végre úgy érzik, révbe értek, egy kegyetlenül
tomboló vihar egyetlen éjszaka leforgása alatt teszi tönkre a házukat és a
földjüket. Sam föladja és visszamenne a városba, de a családja erőt és reményt
nyújt neki a maradáshoz... [Renoir-retrospektív]
Szeptember 22. szerda, 18.30
Karenina Anna, magyar, 1918, r: Garas
Márton, f: Lázár István (Lev Tolsztoj regényéből), sz: Varsányi Irén (Anna),
Fenyvessy Emil (Karenin herceg), Kertész Dezső (Wronszky), Lakos Vilma (Kitty), Balassa
Jenő (Oblonszky), hb/G inzert, 75 perc, with English translation, A zongoránál
Kecskeméti Gábor.
Karenin herceg boldog családi körben él otthonában
feleségével, Annával és kisfiával, Szergiusszal. Anna egy nap táviratot kap
Moszkvából. Fivére arról értesíti, hogy felesége, Dolly válni akar, s kéri
Annát, hogy utazzon hozzájuk, és békítse ki őket. Az asszony hamarosan útnak indul,
hogy teljesítse fivére kérését. Moszkvában az állomáson megismerkedik utastársa
fiával, Wronszky gárdatiszttel, aki már az első alkalommal feltűnő érdeklődést
tanúsít iránta. Anna kibékíti fivérét és sógornőjét, s a tiszteletére
rendezett estélyen ismét találkozik Wronszky gróffal. A gárdatiszt hevesen udvarol az
asszonynak, aki érzi, hogy nem tudna sokáig ellenállni a vonzó fiatalembernek, s
ezért inkább hazautazik Szentpétervárra. Útközben vasúti szerencsétlenség miatt
megáll a vonat, kiszállítják az utasokat, Wronszky is közöttük van. A tiszt
bevallja, hogy azért utazik Pétervárra, hogy Anna közelében lehessen.
Szentpéterváron gyakran találkoznak, s az asszony hosszas vívódás után
meglátogatja Wronszkyt a legénylakásán. Karenin herceg szemrehányást tesz Annának
Wronszky iránt tanúsított túlzott érdeklődése miatt, ekkor az asszony mindent
bevall, s a házasfelek között nyílt szakítás következik be. A szerelmesek Anna
falusi kastélyába költöznek, s Karenin, sógora tanácsára, megindítja a válópert.
Az asszony boldogsága nem felhőtlen, férje elzárja őt kisfiától. Gyötrelmei akkor
sem enyhülnek, amikor megszületik Wronszkyval közös gyermekük. Wronszky megelégeli a
problémákat, elhidegül Annától, és egyre többet van távol. Az asszony szenved
emiatt. Sírva könyörög a férfinak, hogy ne hagyja el. Majd mikor arról értesül,
hogy Wronszky eljegyezte magát Sarkotin hercegnővel, a vonat elé veti magát. A film
teljes kópiája német inzertekkel maradt fenn. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 22. szerda, 20.00
Fitzcarraldo, német, 1979-81, r, f:
Werner Herzog, o: Thomas Mauch, z: Popol Vuh, Richard Strauss, Vincenzo Bellini, Enrico
Caruso, sz: Klaus Kinski (Fitzcarraldo), Claudia Cardinale (Molly), José Lewgoy (don
Aquilino), Miguel Angel Fuentes (Cholo), mf/G, 180 perc
Fitzcarraldo elhatározza, hogy a megközelíthetetlensége
miatt eddig ki nem használt kaucsuklelőhelyet "meghódítja". A
vállalkozásból remélt milliókat egy operaház építésére fordítaná a
dzsungelben, hogy rávegye Carusót, lépjen fel az őserdei Iquitosban... Sokak szerint
Fitzcarraldo Herzog alteregója; a film 1982-ben Cannes-ban megkapta a legjobb rendezés
díját.
Szeptember 23. csütörtök, 17.00
Az elveszet őrjárat (The Lost Patrol),
amerikai, 1934, John Ford, f: Dudley Nichols (Philip MacDonald elbeszéléséből), o:
Harold Wenstrom, z: Max Steiner, sz: Victor McLaglen, Boris Karloff (Sanders), Wallace
Ford (Morelli), Reginald Denny (George Brown), hb/E, 66 perc
Első világháború, mezopotámiai sivatag. Átkelés
közben láthatatlan banditák lelövik a brit őrjárat parancsnokát, azt az embert, aki
egyedül ismeri az útvonalat. Az őrmester tartja az északi irányt, annak reményében,
hogy találkoznak csapatukkal. Az éjszakát egy oázisban töltik, de másnap arra
ébrednek, hogy lovaikat ellopták, őrszemük halott, területüket körülvették, s a
túlélés rendkívül nehéznek tűnik. [Ford-retrospektív]
Szeptember 23. csütörtök, 18.30
Egy szobalány naplója (The Diary of a
Chambermaid), amerikai, 1946, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir és Burgess Meredith (Octave
Mirbeau művéből), o: Lucien Andriot, z: Michel Michelet, sz: Paulette Goddard
(Célestine), Francis Lederer (Joseph), Reginald Owen (Lanlaire úr), Hurd Hatfield
(Georges), hb/E, 85 perc
A neves francia rendező Hollywoodban forgatott filmjének
ugyanaz az irodalmi alapja, mint Bunuel azonos című, de közel két évtizeddel később
készült filmjének, mégis egész más hangvételben dolgozza fel Célestine, a
szobalány történetét és a századforduló francia vidéki uraságainak bizarr
világát. Igazi filmtörténeti csemege, különösen egymás után nézve a kettőt...
[Renoir-retrospektív]
Szeptember 23. csütörtök, 20.30
Hair, amerikai-nyugatnémet, 1979, r:
Milos Forman, f: Michael Weller, o: Miroslav Ondricek, z: Galt MacDermot, sz: John Savage
(Claude), Treat Williams (Berger), Beverly D'Angelo (Sheila), Annie Golden (Jeannie),
Dorsey Wright (Hud), Don Dacus (Woof), hb/E, 120 perc
Valahol Közép-Nyugat-Amerika kietlen vidékén Claude egy
sporttáskával száll fel a New York-i buszra, hogy megjelenjen a sorozóbizottság
előtt. Katona lesz Vietnámban. A Central Parkban meglát egy gyönyörű lányt
lovagolni, és az ott tanyázó hippik segítségével megkeresi a tüneményt, akinek
felső tízezerbeli szülei éppen partit adnak. A kis hippicsapat besétál az exkluzív
rendezvényre, és hamarosan még exkluzívabbá teszik... [VIII. Filmemlékezet
Fesztivál]
Szeptember 24. péntek, 16.30
Rovere tábornok (Il generale Della
Rovere), olasz, 1959, r: Roberto Rossellini, f: Sergio Amidei, Diego Fabbri, Indro
Montanelli, o: Carlo Carlini, z: Renzo Rossellini, sz: Vittorio De Sica
(Bardone-Grimaldi), Hannes Messemer (Müller ezredes), Giovanna Rali (Valeria), mf/I, 120
perc
Genova a fasiszta megszállás idején: feketepiac,
elhagyott lakások, pedáns német hivatalok. Ebben a közegben bontakozik ki a
megtörtént eseten alapuló cselekmény. Grimaldi háborús áldozatok vámszedője. Még
attól sem riad vissza, hogy szolgálatokat tegyen a Gestapónak. Egyszer azt a
megbízást kapja, hogy leplezze le és árulja el az ellenállási mozgalom vezetőjét.
De feltámad a lelkiismerete... De Sica a főszerepben élete egyik legnagyobb drámai
alakítását nyújtja. [De Sica-sorozat]
Szeptember 24. péntek, 18.30
Válogatás a brightoni iskola filmjeiből (1895-1905),
hb/E hang, zenés, 65 perc
Mélies Utazás a lehetetlenbe (Voyage a
travers l'impossible, 1904) c. filmjének virazsírozott részlete után a film mint
elbeszélő művészet kialakulásában ugyancsak fontos szerepet játszó brit úttörők
- Acres, R.W.Paul, G.A.Smith, Williamson, Hepworth, valamint a Sheffield, a Haggar és a
Bamforth cég - korai remekeiből láthatunk egy csokorra valót.
A mozi története (The History of
Cinema), angol rajzfilm, 1955, r: John Halas, f: Nicholas Spargo, John Halas, o: Bill
Taylor, Roy Turk, mf/E, 10 perc
A szatirikus hangvételű filmből megtudhatjuk, mi az
összefüggés az esős, rossz idő, valamint aközött, hogy Hollywood lett a
filmgyártás központja; hogyan alakult ki a cenzúra intézménye és hogyan vezetett a
mozipénztárak elötti lehangoló sorbaállás a televízió feltalálásához; valamint
hogy végül milyen megoldásokkal próbálták visszahódítani a nézőket az új
médiumtól a filmesek. A jővő mozijai között pedig felrémlik egy virtuális
valóság masina is... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 24. péntek, 20.00
Szürke barátság, magyar, 1965, o: Kenyeres Gábor, Sándor Pál, Fazekas Lajos, h: Peller Károly, mb, 15 perc
A szakszervezeti üdültetésben részesülő dolgozók badacsonyi kirándulásuk során az állami támogatásnak köszönhetően alaposan berúgnak - állapítja meg némi iróniával a film.
Szemüvegesek, magyar, 1969, r: Simó
Sándor, f: Simó Sándor, o Kenyeres Gábor, z: Tamássy Zdenkó, sz: Bujtor István
(Valkó László), Ronyecz Mária (Jutka), Törőcsik Mari (Mari), Avar István (Tibor),
Major Tamás (Náray professzor), Molnár Tibor (Szántó elvtárs), Keres Emil (Ormai),
mb, 82 perc, with English translation
Valkó, a fiatal építészmérnök ötven év múlva is
korszerű lakótelepet akar tervezni. Ambiciózus megoldásait sorozatosan utasítják el
manipuláló, alig odafigyelő fölöttesei. Így a modern lakótelep tervéből végül
garzonlakás lesz. Egyetemi tanítványai viszont már őt is konzervatívnak tartják. A
realitás Valkó magánéletében is szegényesebb, mint az álma: eltartási
szerződéssel megszerzett kétszobás lakása helyett színvonalában is jóval gyengébb
egyszobást tarthat csak meg. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 25. szombat, 16.30
Tegnap, ma, holnap (Ieri, oggi, domani),
olasz, 1963, r: Vittorio De Sica, f: Eduardo de Filippo, Billa Billa, Isabella
Quarantotti, Cesare Zavattini (Alberto Moravia történetéből), o: Giuseppe Rotunno, z:
Armando Trovajoli, sz: Sophia Loren (Adelina, Anna, Mara), Marcello Mastroianni (Carmine,
Renzo, Augusto), mf/I, 120 perc
Loren előbb mint kikapós, cigarettával feketéző
nápolyi fiatalasszony, aztán mint unatkozó gyárosfeleség, végül pedig mint lenge,
római call girl tűnik fel. Mastroianni pedig mindvégig sármosan feszeng mellette. [De
Sica-retrospektív, Loren, Mastroianni]
Szeptember 25. szombat, 18.30
Nana, francia, 1926. r, f: Jean Renoir
(Émile Zola regényéből), o: Bachelet és Corwin, sz: Catherine Hessling (Nana), Jean
Angelo (Vandeuvres), Werner Krauss (Muffat), hb/F inzertek, 110 perc, A zongoránál
Kecskeméti Gábor.
Nem véletlen Renoir témaválasztása, ugyanis Zola
szenvedélyesen érdeklődött az impresszionista festészet iránt, Renoir képi
világáról pedig már jó ideje megállapították a filmesztéták, hogy édesapja
művészetének, az impresszionista festészetnek hatását mutatja. A Nanát Renoir
német stúdiókban forgatta, s a főszereplő prostituáltat jelképesen démonivá
formálta. [Renoir-retrospektív] [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 25. szombat, 20.30
A múlt nélküli ember, (Mies vailla menneisyyttä), finn, 2002, r, f: Aki Kaurismäki, o: Timo Salminen, sz: Markku Peltola (M), Kati Outinen (Irma Annikki), Juhani Niemelä (Nieminen), mf/finn hang, 97 perc
"Ma péntek van, ma elmegyünk ebédelni!" - mondja a hajléktalan család
feje istápoltjának, és elviszi egy tányér levesre az Üdvhadsereg kerületi
étkezdéjébe.
Kopott börönddel érkezett a férfi a helsinki pályaudvarra. Leütötték, kirabolták.
Amikor magához tért, semmire sem emlékezett. Az orvosok halottnak nyilvánították, a
hajléktalanok szedték össze az utcán.Aztán kibérelt egy zugot, tiszta ruhát kapott
az üdvhadseregtől, és már vendéget fogad: egy asszonyt. Méltósággal építeni
kezdheti új életét. Vendégünk Peter von Bagh, a Bolognai Filmfesztivál igazgatója.
[VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 26. vasárnap, 16.30
A tánczosnő, magyar, filmtöredék, 1918, r: Garas
Márton, f: Lázár István (Lengyel Menyhért színművéből) sz: Leopoldine Konstantine
(Lola, a táncosnő), Kertész Dezső (Eőri Sivó László), Fenyvessy Emil (Bojdán),
hb/G inzert, 75 perc, with English translation, A zongoránál Kecskeméti Gábor.
Bojdán az Alhambra mulatóban ismerkedik meg Lolával, a
virágáruslánnyal. Egyszer a lányt táncra kérik, s Bojdán azonnal felfedezi
rendkívüli tánctehetségét. Tanítani kezdi, s Lola beváltja a hozzáfűzött
reményeket, hamarosan nagy sikeres táncosnő lesz. Eőri László, az ifjú diplomata
beleszeret Lolába. Bojdán féltékeny a kialakuló szerelmi kapcsolatra, mely elvonja
Lola figyelmét művészetéről. A szerelem győz a hivatás felett, s Lola elszökik
Eőri vidéki birtokára. Néhány hónap idill után Lolának hiányozni kezd régi
élete. Levelet ír barátainak, s az Alhambra kompániája egy nap felkerekedik és
meglátogatja az asszonyt. Agitálják, hogy térjen vissza a színpadra, Bojdán egy új
táncötletéről beszél neki, melyet csak ő tudna megvalósítani. A kedélyes
együttlétüknek Eőri hazatérése vet véget, kiutasítja házából a komédiásokat.
Lola ezután úgy dönt, hogy ő sem marad, visszatér a színpadra. Az elhagyott
fiatalember pedig Párizsban vállal diplomáciai feladatot, de nem tudja elfelejteni a
táncosnőt. Hosszas vívódás után ismét felkeresi Lolát. A találkozáskor újra
fellángol köztük a szenvedély, ám ezúttal az asszony már nem akarja elhagyni
szerelme kedvéért a színpadot. Úgy érzi, hogy a művészet mindennél fontosabb
számára. A csalódott fiatalember megsérti az asszonyt, gúnyosan vágja a szemébe,
hogy csak egy táncosnő. Lolát feldúlja az újabb szakítás, a szerelem elvesztése, s
a színpadon vad táncba kezd, melyet nem tud abbahagyni, hirtelen rémülten a szívéhez
kap, és holtan esik össze.
A film német verziója a Goszfilmofond gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti
Filmarchívumba. Sajnos a fennmaradt kópia nem teljes. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 26. vasárnap, 18.00
Édes élet (La dolce vita),
olasz-francia, 1959, r: Federico Fellini, f: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio
Pinelli, o: Otello Marttelli, z: Nino Rota, sz: Marcello Mastroianni (Marcello), Anouk
Aimée (Maddalena), Yvonne Furneaux (Emma), Anita Ekberg (Sylvia), mf/I, 175 perc
A cannes-i Aranypálmával és az Oscar-díjjal
kitüntetett Édes élet éles támadások célpontjává vált. A pápa nyilvánosan
elítélte a filmet éppúgy, mint a polgári sajtó. Mindez az erőteljes
társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját. A feldúlt
hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott.
Epizódokból építkezik, az egyes részeket a főhős, Marcello alakja köti össze.
Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás folyamatának
szimbólumává. [Mastroianni]
Szeptember 26. vasárnap, 21.00
Annie Hall, amerikai, 1977, r: Woody Allen, f: Marshall
Brickman, Woody Allen, o: Gordon Willis, sz: Woody Allen (Alvy), Diane Keaton (Annie),
Tony Roberts (Rob), Carol Cane (Allison), hb/E, 93 perc
A kopaszodó, kedvesen neurotikus és sármosan
gesztikuláló Alvy néz velünk szembe, és össze-vissza csapongva belekezd, hogy miért
szakítottak a gyönyörű, ám önmagát zavartan kereső Annie-vel. Közben
bepillanthatunk az író-komikus gyerekkorába, megismerkedünk egykori feleségeivel, és
megtudhatjuk, mi a jó abban a koszos New Yorkban... - mindezt rengeteg fanyar humorral
átszőve. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 27. hétfő, 16.00
Törvényen kívüli lovag (Le chevalier
sans loi), olasz-francia, 1951, r: Mario Soldati, f: Mario Soldati, Vittorio Nino
Novarese, Augusto Frassineti, Giorgio Massari, o: Mario Montuori, z: Mario Nastim Bene,
sz: Raf Vallone (Mandarin), Silvana Pampanini (Rosetta), Michele Philipe (márki), mf/F,
80 perc
Kaland, szerelem, bátor és merész cselekedetek, nem
ritkán gáláns kalandok váltogatják egymást Mandrin lovag életében. Ő a
rettenthetetlen fenegyerek, hetyke szívrabló, rokonszenves csirkefogó, a szabadság,
függetlenség szerelmese. Piemontba, a francia-olasz határnál fekvő kis olasz
városkába igyekszik. Ám a francia vámőrök csempészés gyanújával
letartóztatják. Mégis sikerül megszöknie és Piemontba jutnia, ahol tudomására
jutnak a szomszédos francia határváros, Tournon korrupt tartományfőnökének
visszaélései. Kis szabadcsapatot szervez, és megkezdi harcát a hatalom képviselői
ellen, a jogtalansággal és az erőszakkal szemben. Mandrin a nép hőse lesz, híre a
francia király, XV. Lajos udvarába is eljut. Megfékezésére csapatokat küldenek. Úgy
tűnik, Mandrin sem kerülheti el a hatalom megtorlását...
Szeptember 27. hétfő, 18.00
Pret-a-porter - Divatdiktátorok (Pret a
porter), amerikai, 1994, r: Robert Altman, f: Robert Altman, Barbara Shulgasser, o: Jean
Lepine, Pierre Mignot, z: Michel Legrand, sz: Sophia Loren (Isabella de la Fontaine),
Marcello Mastroianni (Szergej), Kim Basinger (Kitty Potter), Stephen Rea (Milo), Anouk
Aimée (Simone), mf/E, 132 perc
Évente kétszer, a Pret-a-porter divatbemutató
alkalmából a divatvilág megszállja Párizst. Szakemberek, riporterek, fotósok,
vásárlók, hírességek és gazdag sznobok jönnek össze, hogy megnézzék a világ
leghíresebb divattervezőinek kreációit. Itt találkozik a rejtélyes Szergej az egyik
divatszindikátus vezetőjével, Olivier de la Fontaine-nel. A fogadásról Olivier
kocsijával távoznak, majd rövidesen nagy közlekedési dugóba kerülnek. A két férfi
összevész, és Olivier a heves vita során megfullad a dühtől. A pánikba esett
Szergej elmenekül. A rendőrség gyilkosságra gyanakszik. Eszeveszett kavarodás támad,
amelyhez a párizsi divatbirodalom szolgáltatja a díszletet, és amelyben a világ
legnagyobb sztárjai statisztálnak. [az on-line Filmkultúra filmklubja]
Szeptember 27. hétfő, 20.30
Herkulesfürdői emlék, magyar, 1976, r:
Sándor Pál, f: Tóth Zsuzsa, o: Ragályi Elemér, z: Tamássy Zdenkó, sz: Holman Endre
(Galambos Sarolta, Kövesi János), Szabó Sándor (Wallach doktor), Kútvölgyi Erzsébet
(Zsófi nővér), Garas Dezső (Reményi, Glück úr, fényképész), Carla Romanelli
(olasz nő), Dajka Margit (öreg primadonna), mb, 87 perc, with English translation
1919-ben, a fehérterror idején játszódik a történet.
Kövesi János, a körözött forradalmár női ruhában mint Galambos Sarolta érkezik
meg a fegyverek zajától távoli Wallach Szanatóriumba, hogy Zsófi nővér
átmenekítse a határon. A lányt azonban a különítményesek megölik, az álruhás
jövevénynek kell átvennie a szerepét. Sarolta nővér előtt provokatív helyzetekben
tárul fel a magyar "varázshegy"... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 28. kedd, 16.00
A bigámista , (Il bigamo), olasz-francia, 1956, r: Luciano Emmer, f:
Sergio Amidei, Franco Rosi, Elio Talarico, o: Mario Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz:
Marcello Mastroianni (Mario de Santis), Vittorio De Sica (a védőügyvéd), Franca Valeri
(Isolina), Giovanna Ralli (Valeria), mf/I, 100 perc
Mario de Santis illatszerügynök a városokat és a
falvakat járja Colodon fogkrémet reklámozó autóján. A kereskedők női
hozzátartozóján keresztül - egy kis ajándék segítségével - sikerül egy-egy
aláírást megszerezni, s ez már elegendő is ahhoz, hogy a cég szállítsa az
illatszert a címre. A hölgyek szívesen látják a vidám, bolondos fiatalembert,
felesége és kisfia viszont elég ritkán találkoznak vele. Mariót egy szép napon
behívatja a rendőrség, és bigámia vádjával letartóztatja... [De
Sica-retrospektív, Mastroianni]
Szeptember 28. kedd, 18.00
Apám néhány boldog éve, magyar, 1977,
r: Simó Sándor, f: Simó Sándor, o: Andor Tamás, z: Tamássy Zdenkó, Wolfgang Amadeus
Mozart, Iszaak Dunajevszkij, sz: Lohinszky Loránd (apa), Szakács Eszter (anya),
Harsányi Péter (fiú), Bujtor István (Negrelli Zsiga), Meszléry Judit (Szekeresné),
Madaras József (Szekeres Ede), Tarján Györgyi (Jutka), Garas Dezső (Martin doktor),
mb, 95 perc, with English subtitles
Meseszerű történetben emlékezik vissza a fiú apjára
és családjára, a II. világháborút követő "boldog" évtizedre. A
pincében töltött hetek után a bizakodó Török gyógyszerész boldogan játssza
zenekarával a g-moll szimfóniát. Csodás módon felgyógyul a diftériából is, és
váratlanul hozzájut egy kis vegyészeti gyárhoz. Életmentő gyógykenőcsök,
kölnigyártás után meg akarja valósítani nagy álmát: a lóvizeletből kivont női
hormongyógyszert. De jön az államosítás... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 28. kedd, 20.30
Az éjszaka (La Notte), olasz, 1960, r:
Michelangelo Antonioni, f: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, o: Gianni
di Venanzo, z: Giorgio Gaslini, sz: Marcello Mastroiani (Giovanni), Jeanne Moreau
(Lídia), Monica Vitti (Valentina), mf/I, 120 perc
Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá
vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt.
Szeptember 29. szerda, 16.30
Válás olasz módra (Divorzio
all'italiana), olasz, 1961, r: Pietro Germi, f: Germi, Ennio de Concini, Alfredo
Gianetti, o: Leonida Barboni, z: Carlo Rustichelli, sz: Marcello Mastroianni (Ferninando),
Daniela Rocca (Rosalia), Stefania Sandrelli (Angela), mb, 105 perc
A fergeteges feketekomédiában egy szicíliai nemes
meséli el, miként sikerült hosszas próbálkozások után megszabadulnia csúnya
feleségétől, és feleségül vennie a szép fiatal rokonlányt. A maró szatírában
lepleződik az olasz intézmény- és szokásrendszer. [Mastroianni]
Szeptember 29. szerda, 18.30
Ezeregyéjszaka (Le palais des milles et
une nuits), farncia, 1905, r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 15 perc
A fejedelem udvara mint pompázatos arab mesevilág tárul
a néző szeme elé. A fejedelem csodaszép lányát készül férjhez adni, sorban
járulnak elé pazar ajándékokkal a hercegi kérők. A kérőket egy mágikus birodalom
főpapja vezeti az elvarázsolt erdőbe, majd a csodák palotájába, hogy próbatételen
essenek át. Mélies kifogyhatatlan ötleteinek tűzijátékával kápráztatja el a
nézőt egészen az esküvő bemutatásáig.
Guise herceg meggyilkolása
(L'Assassinat du duc de Guise), francia, 1908, r: Charles Le Bargy, f: Henri Lavedan, d:
Emile Bertin, z: Camille Saint-Sa?ns, sz: Albert Lambert (Guise herceg), Gabrielle Robinne
(Noirmoutiers márkinő), Charles Le Bargy (III. Henrik), hb/F inzertek, 20 perc
1908. november 17. Párizsban a február 17-én
létrehozott Le film d'Art nevű társulat bemutatja első darabját, a Guise herceg
meggyilkolását. Tündöklő nevek biztosítják, hogy a film feltűnést keltsen. A
főbb szerepeket a Comédie Française vezető színészeire bízzák. A jelenetek alatt
Camille-Sait-Sa?ns külön e célra írt darabját játszotta egy szimfonikus zenekar.
Mivel a film fényképezett színmű, a színpadi függöny lehullását helyettesítik a
feliratok. A történet azt meséli el, hogy a francia király hogyan ölette meg álnok,
hitszegő módon egyik lovagját, Guise herceget.
VII. Edward angol király temetése, francia,
1910, Pathé felvételek, G inzertek, 6 perc
Max és kutyája (Un chien qui rapporte),
francia, 1909, r: Goerges Monca, sz: Max Linder, hb/R inzertek, 8 perc
Két férfi verseng a szépséges Suzanne kegyeiért. Max
ügyes kutyája segítségével nyeri el a lány kezét.
Jézus élete (La vie et la passion de
Jésus Christ), francia, 1905, r: Ferdinand Zecca, Lucien Nonguet, sz: Madame és Monsieur
Moreau, inzert nélkül, 15 perc, A zongoránál Kecskeméti Gábor.
A kor legszebb, legsikeresebb Passió-feldolgozása. A
rendezés több nagy lehetőséggel élt, például hogy a hatalmas díszleteket teljes
egészükben bemutathassák, a felvevőgép körben forgott. [VIII. Filmemlékezet
Fesztivál]
Szeptember 29. szerda, 20.30
Franciska vasárnapjai, magyar, 1996, r:
Simó Sándor, f: Kőszegi Edit, o: Kende János, z: Novák János, sz: Kerekes Éva
(Franciska), Újlaki Dénes (Groh Lajos), Jiří Menzel - Végvári Tamás
(államtitkár), Bíró Krisztina (Viki), Görög László (Jóska, határőr), Igó Éva
(Hajdúné Nagy Anna), mb, 101 perc, with English subtitles
Franciska, a szerelmes nő számára a világ: Lajos. Mind
emberi, mind női szempontjait érvényesíteni tudja a hétköznapok-vasárnapok
ritmusában. Ő elélne élete végéig ebben a konformizmust is, intimszférás
boldogságot is jelentő kettősségben. Lajos férfi, de nemcsak szexuális partnernek
tekinti Franciskát, hanem társnak is, Auschwitzból hozzá jött vissza. Franciska és
Lajos hétköznapjai: két világ, amelyet lehetetlen összeegyeztetni. [VIII.
Filmemlékezet Fesztivál]
Szeptember 30. csütörtök, 16.30
Az egész város erről beszél (The Whole
Town's Talking), amerikai, 1935, r: John Ford, f: Jo Swerling, Robert Riskin, o: Joseph
H. August, sz: Edward G. Robinson (Arthur/Mannion), Jean Arthur (Clark asszony), Wallace
Ford (Healy), Arthur Hohl (szerkesztő), hb/F, 80 perc
A mindig pontosan blokkoló kishivatalnok elkésik a
munkahelyéről. Ráadásul az újságban közölt fénykép egy körözött gyilkosról a
megszólalásig hasonlít rá. Egész addig nem sok ügyet vet a dologra, míg a
rendőrség le nem tartóztatja. Arthur úgy érzi, mindenki megbolondult körülötte...
[Ford-retrospektív]
Szeptember 30. csütörtök, 18.00
Egy különleges nap (Una giornata
particolare), olasz-kanadai, 1977, r: Ettore Scola, f: Rugero Maccari, Ettore Scola,
Maurizio Costanzo, o: Pasqualino De Santis, z: Armando Trovaioli, sz: Sophia Loren
(Antonietta), Marcello Mastroianni (Gabriele), John Vernon (Emanuele), Francoise Berd
(házmesternő), mb, 110 perc
1938. május 8-án nagy nap virrad az olasz fővárosra:
Hitler látogatást tesz Mussolininál, és fogadására megjelenik III. Victor Emanuele
király, a Duce, és a több százezres ünneplő tömeg. Kiürülnek a házak, mindenki a
nagy eseményre siet. Két ember marad csak otthon egy belvárosi épületben: Antonietta,
a csinos, hatgyermekes háziasszony, és Gabriele, a saját neme iránt vonzódó -
ezért állásából elbocsátott - rádióbemondó. Antoniettáék papagája kirepül
az ablakon, de Gabriele segítségével hazatalál. A két ember összeismerkedik.
Gabriele először érez vágyat életében egy asszony iránt, Antonietta pedig
felfedezi, hogy a szerelem másfajta is lehet, mint eddig hitte, hogy ő is teljes
értékű ember, nem csupán egy férfi rabszolgája. [Mastroianni, Loren]
Szeptember 30. csütörtök, 20.30
Körhinta, magyar, 1955, r: Fábri
Zoltán, f: Nádasdy László, Fábri Zoltán (Sarkadi Imre novellájából), o: Hegyi
Barnabás, z: Ránki György, sz: Törőcsik Mari, (Pataki Mari), Soós Imre (Bíró
Máté), Barsi Béla (Pataki), Kiss Manyi (Patakiné), mb, 101 perc, with English
translation
1957-ben, akkor még filmkritikusként, a cannes-i
fesztiválról tudósító François Truffaut nevetségesnek találta a zsűri
döntését, mely nem a Körhintának, és Törőcsik Marinak ítélte oda a legmagasabb
díjakat. Az 50-es évekbeli magyar faluban játszódó, boldog végű Romeo és Júlia
történet a sematikus korszak után újjászülető magyar film első, világszerte
elismert remekműve lett. A Hegyi Barnabás fényképezte hagyományos
elbeszélőszerkezetet refrénszerűen átszövő, hol drámai feszültségű, hol
líraian lebegő repülésmotívumok, a felfokozott álomjelenetek, a feszes, drámai
ritmus és Ránki Györgynek a montázsszerkesztést aláhúzó, olykor pedig éppen
ellenpontozó népdalmotívumokra épülő zenéje teszik felejthetetlenné a filmet...
[VIII. Filmemlékezet Fesztivál]
|
| | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | | |