Angyal Mária "Egy életmű díszletei"
Séta a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóházban

Angyal Mária tanulmánykötete
Angyal Mária tanulmánykötete
197 Kbyte

(Részlet Angyal Mária tanulmányából) 

"A háromszintes kiállítóházban közel 300 m2 területen láthatjuk Varga Mátyás életének lényegét – munkáit. Miközben az érdeklődő megismeri hat évtized munkásságát, Varga Mátyás díszlettervei által betekintést nyer egy színháztörténeti korba, s az ország legnagyobb szabadtéri színházának múltjába és jelenébe is.

Harmincas évekbeli színházi plakátok vezetnek az intim belső udvar felől nyitott folyosón át a kiállítóház alsó szintjére. Belépve, a falakon díszlettervek sora adja keresztmetszetét az életműnek. A képek elrendezése részben kronológiai, részben érzelmi-hangulati szempontú. Láthatjuk a Nemzeti Színházban bemutatott Vörösmarty-mű, az Árpád ébredése díszlettervét 1937-ből; az átütő sikerű 1958-as Peer Gynt-előadás, majd a Magyar Állami Népi Együttes szegedi szabadtéri fellépésére tervezett Szüret és Fergeteges díszleteit, valamint az ötvenes évek realista alkotásait (Barabás Forr a világ és Háy Gyula Az élet hídja című színműveihez). Az 1936-os Hamlet díszlete az első vetített képes díszlet volt Magyarországon. Megtekinthető az 1937-es Párizsi Világkiállítás első díjas díszletterve O’Neill Amerikai Elektrájához, s az emlékezetes Marat halála vetített színpadképei 1966-ból. Közeledve a mába, a Szegedi Nemzeti Színház Montmartre-i ibolya, Manon Lescaut és Sztambul rózsája előadásainak díszlettervei mellett a debreceni Csokonai Színház Brankovics György-előadásához készült temperarajz és a budapesti Nemzeti Színház 1984-es Szélmalom lakói díszletei idézik színháztörténetünk utóbbi évtizedeit. A középre helyezett tárlóban kerámia- és bronzplakettekről művészarcok néznek vissza ránk, mögöttük nagyméretű kerámián a hét vezér pajzson emeli Árpádot a magasba, egymásnak feszülő testükkel erőt, védelmet nyújtva a honfoglalónak.

A következő szinten a Kós Károly tiszteletére készített muráliás kerámia az Országépítő címet viseli. Jól megfér mellette a Csongor és Tünde ihlette nagyméretű totemoszlop a három harsány ördögfival és a színekben tobzódó “Mirigy és a többiek” életfája. Itt található a nagy kaland, Az ember tragédiája által ihletett tizennégy részes kerámiakompozíció is. Ismét bizonyságot nyerünk arról, hogy Varga Mátyás kerámiáit a színház, díszletterveit pedig a képzőművészet ihleti. Az első nagy szabadtéri lehetőség, az 1936-os Bizánchoz tervezett díszlet akvarellje, valamint a Nemzeti Színház 1937-es előadásának, Szántó Sátoros királyának plasztikus díszletei újfent a képzőművészről mesélnek. Itt van az 1973-as Mózes a Szegedi Szabadtéri Játékokról, és összehasonlításképpen itt helyezte el Varga Mátyás 1967-es Nemzeti színházi Mózesének díszlettervét is.

Az 1971-es Dózsa György-előadás mély, sötét tónusú tus díszlettervei a drámai hangulatot, a mondanivaló sűrűségét és mélységét egyaránt érzékeltetik. Láthatók a tömegjelenetek és a térbejátszás nagyszerű lehetőségei, a Dóm térnek, a szabadtéri játékok színpadának kedvező adottságai.

A Szegedi Szabadtéri Játékok 1968-as Aidájához készített tízméteres szoboroszlopok monumentális hatását csak sejteni lehet a színpad és a háttér méreteinek ismeretében. De itt van Bizet Carmenjének 1948-as Nemzeti színházi és az 1980-as Szegedi Szabadtéri Játékokra készült díszletterve is: igazolni látszanak Varga Mátyásnak ama képességét, mely az adott színpad lehetőségeihez, méreteihez való igazodásban mutatkozik meg. Mindkét munka ezen adottságoknak megfelelő, de úgy, hogy az opera drámaiságát, feszültségét nem nélkülözi.
Aztán ismét a színház következik – kerámiában továbbgondolva. Mózes, Titánia, Gertrudis szobra mellett jelen van az egész magyar történelem. Varga Mátyás történelmi kályhájának csempéin a kalandozások korától 1848-ig számos jelentős esemény és személyiség képe megtalálható. Árpád, Zsigmond, Hunyadi János és Mátyás, Báthory és Zrínyi mellett a magyar szentek, valamint történelmi címereink kaptak egy-egy kerámialapot.

A Rákóczi-korabeli sublódon a négy évszak színes, meseszerű, gyermekien naiv kerámiaszobrai fölött ott van Budapestről készült fametszete, mely nem kevesebb, mint ezer munkaóra eredménye. (...)
A tetőtérből kialakított legfelső szint a grafikáé. Rézmetszetek hosszú sora tanúskodik a folyamatos képzőművészeti alkotómunkáról. Láthatjuk itt a régi Nemzeti Színházról készült metszetet, melyen a lerombolt falak között még épen áll a színpad, jól látható az alatta lévő színpadi szerkezet. Megdöbbentően hiteles, igazi színháztörténeti kép. A mintegy harminc rézmetszet a Tabánt, a szegedi Fogadalmi Templomot, Zsámbékot és a művész többi kedves helyét idézi. Linómetszetein Kolozsvár, Debrecen, fametszetein a Lánchíd, a szegedi Alsóvárosi templom, a városi tanácsháza láthatók. Az alkotások nemcsak a műfaji és technikai sokszínűségről, annak tökéletes birtoklásáról, hanem az értékekről, kötődésekről, egy egész emberi élet hitelességéről vallanak. A kerámiák itt is jórészt színházi ihletésűek: pénzzel kirakott korsójára álmodott Fösvénye magán viseli az irigy ember minden vonását. Karvalyszerű arca, sunyi szeme, vékony szája biztosan tetszene Moliere-nek is. A kerámia-faliképek,- korsók, -szobrok mind-mind meseszerű, színes, gyermekien tiszta világról vallanak. Gyermekkorunk félelmeit és örömeit éppúgy hordozzák, mint a színház döbbenetét és felszabadító varázsát.

 (A szerző köszönetét fejezi ki dr. Vörös Gabriellának, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatójának, amiért volt szíves hozzájárulni a Varga Mátyás Színháztörténeti Kiállítóház dokumentumainak megjelentetéséhez.)

 

Országépítő-kerámia (1986) Kós Károly emlékére
Országépítő-kerámia
(1986)
Kós Károly emlékére
337 Kbyte
Madách Imre: Az ember tragédiája - alaprajz (1960) Szegedi Szabadtéri Játékok
Madách Imre: Az ember tragédiája – alaprajz (1960)
Szegedi Szabadtéri Játékok
364 Kbyte
Mussorgszkij: Hovanscsina-díszletterv (1949) Szegedi Nemzeti Színház
Mussorgszkij: Hovanscsina-díszletterv (1949)
Szegedi Nemzeti Színház
424 Kbyte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső