Juhász Csaba - Schifter Balázs A Ludas Matyi című film digitális restaurálása
 

48 KByte

A Magyar Filmlaboratórium immár 50 éve szolgálja a filmkészítőket. Ez idő alatt fő célunk a minőségi filmkészítés volt. Nagy megtiszteltetés számunkra, hogy részt vehetünk a Ludas Matyi című film restaurálásában.

Schifter Balázs: A restaurálás során a feladataink a következők voltak:

1, A fizikai állapot felmérése, javítása

A korabeli nyersanyag minősége, a negatív akkori kezelése és az eltelt 55 év miatt a film fizikai restaurálása volt az első feladatunk.

A felmerülő problémák:

Zsugorodás: A film 1-2%-os zsugorodást mutat, így a filmtechnikai gépek egy részével nehézkes vagy lehetetlen a kezelése. A ragasztások körül ennél is nagyobb volt a zsugorodás mértéke, ezért ezeken a pontokon a kocka vagy a kocka egy része el is veszett. Erre a problémára nem találtunk megoldást, így a gépeinket kellett alkalmassá tenni a zsugorodott film fogadására.
Perforáció sérülések: A perforáció számos helyen javításra vagy pótlásra szorult. Külső- és belső átszakadásokat is tapasztaltunk. Régebbi javítások során filmes talpalással, később TIXÓS javítással pótolták a hiányzó részeket.
Mattosítás: Ez egy mattosított film. A mattosítás sajnos nem sikerült tökéletesre, a betapadt szennyeződések nem távolíthatók el a fényes oldalból.
Vegyszer-nyomok: A filmen számos helyen tapasztaltunk vegyszer-ráfolyást. A kritikus részek menthetetlenek. A Filmarchívumban 1981-ben színes KODAK-anyagra készült egy nullkópia, mely rögzítette a negatív akkori állapotát. A vegyszernyomok helyén és a legsérültebb első felvonásban az 1981-es pozitívot használtuk a szkenneléshez. A film fizikai tisztítását bársony között, kézzel végeztük, mivel a széteső ragasztások miatt a gépi tisztítást nagyon veszélyesnek találtuk.

2, Szkennelés, digitalizálás

A szkennelés saját fejlesztésű Oxberry alapú filmszkenneren történik. A szkennelés során a zsugorodás problémáját egy általunk kifejlesztett, állítható pinekkel szerelt folyadékos kapuval oldottuk meg. A szkenner képét egyedi számítógépes programmal dolgozzuk fel. A film sérülései miatt sokszor csak kockánként, kézi mentéssel tudtuk folytatni a munkát. A szkennelés így helyenként ötször, de néhol tízszer annyi ideig tartott, mint egy mai átlagos film esetében.

Juhász Csaba: A saját fejlesztésű filmszkenner egyik legfontosabb tulajdonsága, hogy képes a filmlabor fénymegadója által snittenként beállított kopírfényeket kezelni. Így kapunk egy optimálisan szkennelt digitális képet (lásd a cikk első képét). A hisztogramot elemezve látható, hogy az egyes színcsatornák, a fénymegadás segítségével „középre”, tehát az optimális tartományba lettek tolva (lásd a cikk második képét). Lássunk egy példát arra, ha ez a fénymegadási lépés hibás, vagy például egy olyan filmszkenneren próbálnánk digitálizálni, mely nem alkalmas ilyen jellegű korrekcióra, illetve nem képes a régi narancs-maszk nélküli negatívok megfelelő kezelésére (harmadik kép). Jól látható a kép hisztogramján (negyedik kép), hogy az így kapott digitális képanyag nem tartalmazza a negatív teljes információ-tartalmát. Így rögtön a digitalizálási fázisnál információt veszíthetünk, mely súlyosan rontaná a restaurálás végeredményét. Célunk tehát a szkennelési fázisnál, hogy az amúgy is jelentősen fakult, sérült, csökkent információ-tartalmat hordozó nyersanyagot a lehető legkevesebb információ veszteséggel a lehető legoptimálisabb módon átmenteni digitális formába.

3, Digitális restaurálás, színezés

Schifter Balázs: A digitális restaurálás részben saját fejlesztésű programmal történik, részben kézi módszerekkel, maszkolásokkal.

Juhász Csaba: A saját fejlesztésű algoritmus rendszer segítségével az első fázisban a film színeit erősítjük és állítjuk helyre. Meg kell említeni, hogy a korabeli nyersanyag tulajdonságai miatt az eredeti negatív nem volt színhelyes. Igen nehéz dolguk volt az akkori alkotóknak, hiszen először dolgoztak színes nyersanyagra, s a sminkelési, világítási, egyéb felvételi technikákat addig még nem alkalmazták ilyen körülmények között.
A szkennelt digitális képek első elemzésekor kérdés volt, hogy egyáltalán elvégezhető-e a restaurálás. Annál inkább, mivel nem létezett erre a célra kifejlesztett programcsomag, illetve célszoftver. A problémát tehát igen mély matematikai, és színelméleti elemzés alá kellett vetni. Ebből az elemzésből született meg aztán az eljárás, amely képes a nagymértékben fakult negatív, 2-3% -os színtartalmát is a megfelelő szintre emelni, és a színek helyességét visszaállítani. Kiindulásként vegyük e cikk első képét, az ezekkel az algoritmusokkal előállított kép pedig a cikk ötödik képe.
Az eljárás lényege röviden az, hogy a kép világosság- és színi információit külön kezelve, a színeket helyreállítva és erősítve alakul ki a kapott eredmény. A színek helyreállításának referenciái: az ég kék, a fák zöldek, Döbrögi ruhája pedig piros. Ha a színeket megfelelő módon együtt transzfolmáljuk ahhoz, hogy elérjük ezeket a referenciákat, akkor a kép színárnyalatai „helyreállnak”.
Hozzá kell tenni azt is, hogy nem minden lépés független az embertől, mely nem teljesen automatikusan javítja fel a képeket. Jelentős feladat jut a rendszert vezérlő operátornak, bizonyos beavatkozásoknál ugyanis rá van szükség. Ő viszi végig a képkockákat ezeken az algoritmusokon, ő állítja be az adott képhez legmegfelelőbb paramétereket.
Ha a kapott eredmény nem tökéletes, a ház teteje például zöldes árnyalatú maradt, akkor kézi módszerekkel, maszkolással kell a kép területén a további módosításokra szánt területet elkülöníteni, lásd e cikk hatodik képét. Szintén manuális úton történik az így elkülönített terület új színének meghatározása, ehhez lásd a hetedik képet. Az eredeti színek helyreállítása után tehát manuálisan is át kell színezni azokat a részeket, ahol vélhetően nem kaptunk vissza helyes színeket.

Schifter Balázs: Így létrehozunk egy digitális intermediate-anyagot. A munkafolyamatok itt találkoznak össze a mai filmes technológiai sorral.

4, Digitális fényelés

A Baselight nevű felbontásfüggetlen fényelő rendszerünkkel hangoljuk össze a különböző jeleneteket. Ennek a rendszernek nagy előnye, hogy nincs formátum-, vagy színtér-váltás, így a szkenneléstől a végső fényelésig 10 bites logaritmikus cineon file-kat használunk. Ez a rendszer szimulálja a filmvásznon megjelenő színeket és így a kalibrált monitoron jól létrehozható az egységes kinézet.

5, Lézeres képlevilágítás

Arri Laser segítségével színes felvételi negatívra világítjuk le a filmet.

6, Hagyományos fényelés

Ez már a megszokott labortechnika: Colormaster Analyserrel történik.

7, Kópia készítés

Először nullkópiát készítünk, majd ennek tapasztalataival készíti a fénymegadó - Szécsényi Ferenc operatőrrel együttműködve - a végleges korrekciós kópiát, melyet a Filmarchívum archivál.

Kapcsolódó cikkek a Filmkultúrában:

1-2-3-4: Filmfelújítási Konferenciák az Örökmozgóban
Fazekas Eszter: Zöldeskék, bíbor, sárga - Az 1945 után készült színes filmek fakulásának, felújításának típusproblémái
Fazekas Eszter: Az egyik arc bíbor, a másik penészzöld - A Ludas Matyi 98%-ban eltűnt színeinek restaurálásáról
Fazekas Eszter: „Milyen színű legyen a ruha, hogy kéknek látsszon a filmen?” - Beszélgetés Szécsényi Ferenc operatőrrel
Czuni László: A Ludas Matyi Rekonstrukciója a DIMORF programkörnyezetben

 


22 KByte

32 KByte

19 KByte

54 KByte

55 KByte

54 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső