Síró Judit Az Apolló mozgótól az Apolló Art Moziig
Egy debreceni moziról

216 KByte

/1. kép Piac utcai részlet 1914-ben, a mozi első cégére a jobb alsó sarokban/

A debreceni és a hajdú-bihari mozik története eddig elkerülte a helyi kutatók figyelmét, a város történetének ezt a szeletét még nem dolgozták fel. Olvashatunk róla résztanulmányokat az egyes helytörténeti kiadványokban, például Szűcs Ernő írását, amely a mozi centenáriumára készült,(1) az öt kötetes Debrecen monográfia 4. kötetében Tar Károly 1919-től 1944-ig terjedő időszakot feldolgozva ír moziról és filmről(2), vagy találhatunk néhány forrást a levéltár dokumentumköteteiben (például „Ha majd a szellem napvilága...”(3), illetve a Gazdag István által összeállított és a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyveiben megjelent-megjelenő debreceni kronológiában(4) is olvashatunk mozis eseményekről.

A mozi megjelenése Debrecenben

Amint Kispéter Miklós írja könyvében a kezdetekről: „a film, illetőleg a mozgókép a legkétesebb környezetben tengődik. Az országos vásárok sátrai között, harmadrendű kabarék vagy kávéházak műsortöltelékeként tűnik fel...”(5) – nem volt ez másként Debrecenben sem.

Az első debreceni mozielőadásról a korabeli sajtó híreiből szerezhetünk tudomást. A mozi, a filmvetítés 1900. június 6. óta szórakoztatja a város lakosságát. Vándor mozi érkezett a városba és ponyvasátorokban tartotta a vetítéseket, előadásokat. Debrecenben, a Vásártéren, a 2-es honvéd huszárlaktanya szomszédságában Pekár Gyula vetített. Az első mozgóképes előadás Spanyolországról szólt, és a hangulatot fokozta a vetítés utáni spanyol tánc-bemutató. Másnap Velencéről szóló filmet vetített.

Pár év múlva elkezdődik a mozik építése, a vetítésre alkalmas helyek kialakítása.

Az említett (Széna-) Vásártéren nyitotta meg első villanyszínházát Edison néven Winkler Lambert,1907 áprilisában. Abban az évben még két mozi nyílt meg Debrecenben.

A film bevonult a kávéházakba is. Először a Petőfi téri Széchenyi kávéházba, két évvel később a Csapó utcai Fiumébe, majd a színházzal szemben álló, előkelő Angol királynőben is megkezdték az ingyenes vetítést. A Sas utcai Otthon kávéház udvarán megnyílt a „téli” mozi, ahol öt éven át vetítettek október 1. és április 30. között. De voltak nyári vetítések a Nagyerdőn és a teraszos kávéházakban is.

Az 1000. előadás a vásártéri vetítőben volt 1908 nyarán, másfél órás műsorral. A mozi bevonult Debrecenbe, és a szórakoztatás népszerű, sikeres színtere lett.

Az 1910-es évektől a II. világháború végéig négy mozi működött a városban, ami kizárólag filmszínház volt: a Vígszínház mozgó az Arany Bika Szálló mögött, az Uránia a Kálvin téren, a Református Kollégium szomszédságában, a Meteor a Bocskai téren és az Apolló Mozgószínház (6)

Ez utóbbi történetéből idézünk fel részleteket a dokumentumok, valamint a mozi jelenlegi vezetőjével készült beszélgetés segítségével.

Bár nem kerek az évforduló, ennek ellenére nézzük meg ennek a debreceni filmszínháznak a sorsát, amelyikről elmondhatjuk, hogy két évszázadot is „megélt”. Ez azért is különleges, mert volt olyan időszak az elmúlt évtizedekben, amikor közel 60 vetítőhely volt a városban, de ezekből már csak az Apolló maradt meg. MIKOR

 

 

Az Apolló mozi építésének történeti vázlata (1912–2004)

/2. kép: Az Apolló mozi épülete/

Az évtizedeken keresztül folyamatosan vetítő Apolló mozi a város fő utcáján található, kb. félúton a Nagyállomás és a Református Nagytemplom között, a Ferenc József /Vörös Hadsereg/Piac utca és Miklós/Dimitrov utca sarkán. Ebben az utcában volt a középkori város egyik kapuja, a Miklós utcai kapunál érkezett Kossuth Lajos 1849-ben a városba. Építése idején is, ma is a város frekventált része. A szemközti oldalon, a II. világháború után épült új épületben a Megyei Tanács székelt, a rendszerváltás után a megyei önkormányzat átköltözött a régi Vármegyeháza felújított műemlék-épületébe. A mozi Miklós utcai szomszédságában található az Evangélikus templom, a Piac utcán üzletek, bankok vannak a környezetében. Bár a mozi mindig ugyanott működött, címe hol Miklós utca 1. számon, hol Ferenc József /Vörös Hadsereg/Piac utca 65. szám alatt szerepelt a programfüzetekben, címtárakban – valószínűleg a bejárat helye szerint.

A mozi építése 1912-ben kezdődött, amikor Farkas Andor posztókereskedő és testvére, dr. Fejér Ferenc ügyvéd részvénytársaságként kért engedélyt, hogy az ott álló ingatlan helyére Ritter építész tervei alapján „mozgófénykép színházat létesítsenek”. Debrecen szabad királyi város tanácsa 1912. június 12-i ülésén megadta az engedélyt az építkezésre,(7és a mozi december 25-én meg is nyílt.

Az egyemeletes épület patinás külsejű, jól illeszkedett az 1900-as évek városépítészeti stílusához. Úgy építették, hogy bár saroktelken volt, a fő homlokzat és a bejárat a Miklós utcára nézett. Az épület homlokzati rajzát vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az igen tetszetős kivitelű volt.(8) Az épületben egy ideig bank is működött. Környékének beépítettsége nem tette lehetővé kertmozi kialakítását, így az Apollónak nem volt szabadtéri vetítése. A nézőtéren emeleti páholyokat (162 férőhely) és földszinti zsöllyét (423 férőhely) alakítottak ki. Történt egy súlyos építési hiba: az emeleti rész még a megnyitás előtt leszakadt, újra kellett építeni.

Érdemes felidézni a megnyitóról írt újságcikk(9) néhány részletét: ”A csíny, ízlés mindenütt szembetűnő...az ember nem érzi azt a bántó, szemrontó vibrálást, amely a mozikat általában jellemzi...itt nem vászonra, hanem gipszfalra” vetítettek. Újdonság volt, hogy nem váltó-, hanem egyenáramot használtak, és a párizsi Gaumont cég megbízottja jött el a bevezetésre. Különös volt a nézőtér kialakítása és szellőztetése. Az első sor legalább 10 méterre volt a színpadtól, „így az illúzió a legolcsóbb helyekről is teljes”. A ventilláció a tetőtérben működött, úgyhogy nem volt erős zaja, nem zavarta a nézőket. Az öt tagú szalonzenekar is művészi színvonalon játszott. A büfében Márkus Sándor vendéglős pompás ételeket, italokat szolgált fel. Az igazgató Déssy Alfréd, a Csokonai Színház kiváló tagja – később jeles filmrendező – lett. A mozit délután 3 órakor nyitották meg, a Két férfi és Az ezres bankó című filmekkel.

December 27-én már új filmet (A Bűn) vetítettek, „folytonos bemenet”-tel. A 29-i újság hirdetése szerint délután 3 és ˝5 órai kezdettel már gyermekelőadást is tartottak fél helyárakkal.

/3. kép: A mozi homlokzati rajza az 1912-es építés engedélyezési tervből/

Az 1920-as évek végén a városban mozi-kartell működött, öt engedélyes mozi volt, de csak négy üzemelt. A Tanácsköztársaság után az Apolló mozit a Keresztény Nemzeti Liga kapta meg működtetésre.

A mozi épülete követte az adott kor által megkívánt átalakulást, fejlődést.

A figyelemfelkeltést szolgálta 1930-ban az – akkor Apolló Mozgófénykép-színháznak elnevezett mozi – igazgatóság által megrendelt és az épület síkjából kiállóan elhelyezett fényreklám. A Miklós utca 1. számú ház homlokzati falán elhelyezett „köztérbe nyúló fényreklám jogelismerési díj” fizetésére kötelezett bővítés volt. Majd 1934-ben ugyanott világító fényreklámmal bíró előtető építésére kapott engedélyt. Ez is díjfizetésre kötelezett építmény volt, amit a tulajdonos nem fizetett, ezért a Számvevőség 7492/1940. évi jelentése alapján a polgármester határozatot hozott az időközben leszereltetett reklám miatti tartozás részbeni eltörléséről, illetve megfizetéséről.(10)

A gazdasági világválság a mozikra is negatív hatással volt. Csökkent a nézőszám, és Debrecent még a budapestinél nagyobb mértékű vigalmi adó is terhelte (Budapesten 4%, Debrecenben 15% volt). A mozi-tulajdonosok az adó mérséklését többször is kérték – eredménytelenül, de az előadások szüneteltetése sem hozott eredményt. A vetítésekre kapott filmeket a forgalmazók úgy adták, hogy egy-egy sikerfilmhez néhány silány alkotást is ki kellett kölcsönözni. Ez persze hátrányos helyzetbe hozta a gyengébben prosperáló mozikat. Ebben az időben a Hungária (korábban Uránia) mozi volt kivételezett helyzetben: a jól futó filmeket vetíthette, míg az Apolló mozi csak a gyenge repríz filmeket játszotta.(11)

A következő nagyszabású átalakítás tervrajza 1939. augusztus 14-i dátummal lelhető fel a MILYEN? Mikrofilmtárban. Az átalakítás rajza alapján megtudható, hogy megszűnt az emeleti rész. A földszintes nézőtér átalakítása 600 férőhelyes kiképzést eredményezett, amiből 588 néző széksorokban, tizenkettő pedig a páholyokban foglalhatott helyet a Debreceni Hajlított Bútorgyárban készült kényelmes székeken. Az átalakítás után 3 páholyt és 30 félköríves széksort alakítottak ki. Az ún. átjáró sor a 16. és a 17. sor közé került. A 17. sortól a terem mindkét oldalán a falnál is elhelyeztek soronként 3-3 ülést. Beépítették a vászon elé helyezett, villanymotorral működtetett függönyt. Az akusztika kiváló volt, napfény hatású megvilágítás készült. Korszerűsítették a szellőztetést: légcsavaros légfrissítő biztosította a jó levegőt, amihez időnként gombnyomásra illóolajat permeteztek be. Két kijárat volt, az egyik a 4. sor, a másik a 14-15. sor tengelyében. A vészkijárat az utóbbi ajtóval szemben és szélesebben biztosította az esetleges menekülést.

/4. kép: Nézőtéri részlet/

Az 1930-as évek végén már a budapesti székhelyű Magyar Nemzeti Apolló Mozgófénykép Rt. tulajdona lett, más vidéki városi mozikkal együtt ( pl. Szeged).(12)

A régi Apolló nem volt alkalmas arra, hogy premier mozi legyen. A budapesti Asztalos Béla építészmérnök (a budapesti Híradó mozi építésze) kapott megbízást az átépítés megtervezésére, s az átalakítás kivitelezői és berendezői Debrecen legjobb vállalkozói és iparosai voltak. Eme átépítés során került át a bejárat a forgalmas Piac utcára. A leírás alapján kiderül, hogy a portál ekkor nyerte el azt az alakját, amit az utána következő évtizedekben láthattunk. A bejárat 4,3 méter széles és 4,7 méter magas lett. A padló csiszolt és fényezett travertin mészkő, a beugró feletti mennyezet kovácsoltvas szerkezetbe helyezett opálüveg burkolatú, erősen megvilágított felülettel készült. A főbejárati kapu tölgyfa, csiszolt üvegezésű lett. Beépítettek két kör alakú oldalvitrint kovácsoltvasból, rejtett körvilágítással – filmreklámnak. A beugró fölé felkerült a kb. 1 méter magas kék neoncsövekből kialakított APOLLÓ felirat rozsdamentes acél betűtestekre. Az átalakítás eredményeként az ország egyik legkorszerűbb premier mozija lett az Apollo.(13)

/5. kép: A 2003-ban készült képen is jól látható a beépítés óta eredeti állapotában megőrzött neon-felirat, a kovácsoltvas opálüveges mennyezetvilágítás, a kerek oldalsó reklámablak és a felhúzott biztonsági rács./

A beugró külső síkjában vetítésen kívüli időben leereszthető biztonsági rács készült. A fedett előtérben lehetett találkozni, „randevúzni” az előadás kezdete előtt, és közben megnézni a két nagy üvegkirakatban elhelyezett film-fotókat. Az egyik oldalon a délelőtti filmekről és a következő műsorból hoztak fotókat, míg a másik oldalon a délutáni előadások filmjelenetei voltak láthatók.

Az előcsarnokban a kétszárnyú lengőajtókon lehetett bemenni, és a baloldali 3 pénztár egyikében megvenni a jegyeket. (Debrecenben nem terjedt el a zsöllye kifejezés a földszinti ülésekre, így amikor Pesten először mentem el ifjúkoromban egyedül egy moziba, nem tudtam, hogy a zsöllye megjelölésű jeggyel hova üljek.)

Örömmel olvashatjuk a debreceni sajtó képviselőinek 1942-es, az Újságírók Újságja című évkönyvében megjelent cikket, ahol már „öles betűk” aposztrofálják a filmet művészetként. Lehet, hogy nem ez az első helyi írás ebben a szellemben, de nagyon hangsúlyosnak és szemléletalakítónak érzem a cikket közlő kiadványt. A két évvel korábban felújított Apollóról ezt írja: „A műsor nem szorul dicséretre. A mozi legfőbb irányítása tisztában van a filmszínház művészi rendeltetésével.... A város közönsége is tanúságot tett ugyanakkor a művészi szép iránti érzékéről és szeretetéről...”

A II. világháború alatt is volt vetítés a városban, bár csökkentett előadásszámban. A bombatámadások szerencsére elkerülték a mozikat. Az Apolló mozi például 1944 áprilisában - eltérően a többi mozitól - napi három előadást tartott, 3, 5, 7 órai kezdéssel. A másik három mozi csak az 5 és a 7 órai előadást tartotta meg. Debrecenben 1944. október 19-én fejeződött be a háború. A város igyekezett minél hamarabb megteremteni a háború előtti élet menetét. Megindult a sajtó, a színház, az oktatás és a szórakoztató ipar más ágaival együtt a filmvetítés is. „Filmgyártás még nincs, filmek nem készülnek, de a raktáron levő készletből egyre nagyobbakat markolnak a „Mozgók”, főképp a Meteor-mozgó. 1944 őszén-telén, s '45 első heteiben már válogathat a debreceni polgár, melyik moziba tér be, s mit néz meg: amerikai, francia, szovjet vagy békebeli magyar filmet...”.(15)

Az ötvenes években megnőtt a mozik és vetítőhelyek száma. A nagyobb üzemekben (pl. MÁV Járműjavító), a városrészekben (Csapókert, Nyulas), a város külterületein (Dombostanya) rendszeresen tartottak vetítéseket, s az olcsó jegyárak miatt az előadások mondhatni telt házzal mentek, a moziba járás a mindennapok része lett.

A filmgyártás technikai fejlődése megkövetelte a debreceni moziktól is, hogy kövessék a fejlődést. Hogy az Apolló filmszínház szélesvásznú filmek vetítésére is alkalmas legyen, 1958-ban adott be engedélyezési kérelmet a fenntartó Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat. A műszaki megoldás ezt úgy biztosította, hogy a nézőtér két oldalából 60-60 cm-t lebontottak.(16)

/6. kép: Az előcsarnok, 3 páholy- és a jobboldali nézőtéri bejárattal/

1964-ben az irattárból irodát alakítottak ki, ennek következtében befalazták a Dimitrov/Miklós utcai kapubehajtót. Az elvégzett munkák a következők voltak: a félköríves boltozattal lezárt kaput befalazták, és helyette 110/290 méterű bejárati ajtót készítettek az eredeti homlokzathoz hasonló kivitelben.(17)

A következő módosítás funkcióbővítés miatt vált esedékessé. Az 1986 januárjában, a városi tanácshoz beadott műszaki leírásból az alábbiakat tudjuk meg: „A Hajdú-Bihar megyei Moziüzemi Vállalat az „Apolló” mozi területén Video-eszpresszó építését határozta el. Az eszpresszó az épület Vörös Hadsereg úti frontjára nyitott bejárattal létesülne. ... A meglévő rendszerhez igazodva új „VIDEO”-eszpresszó neon felirat készül a homlokzatra, a portálok spoot lámpás világításával együtt. ...A video készüléket a pult felső részébe kell építeni, ... A„VIDEO”-eszpresszóban árusítani kívánt áruféleségek a következők: pogácsa, hideg szendvics, meleg szendvics, rövid italok, palackozott borok, palackozott sör, coctailok, kávé, üdítő italok, dohányáruk, csokoládé áruk.”(18)

/7. kép:A Vöröshadsereg/Piac utcai homlokzat tervrajza/

A '70-80-as években 8 hivatalos mozi működött, emellett a művelődési házakban s az egyetemeken is voltak vetítések. A premier filmek egyszerre futottak Budapesten és Debrecenben. A mozik elnevezésükkel is (Híradó, Művész, Filmmúzeum) jelezték a profilok elválását, irányultságát. Megindultak a filmélet jelentős eseményei: a szinkron-szemle, 1964-től, az amatőr filmesek régiós fesztiválja.

Az 1988-as társasági törvény megteremtette a lehetőséget a vállalkozások létrejöttének, a piaci viszonyok a filmforgalmazásban is megjelentek. Már nem csak a MOKÉP volt az egyeduralkodó forgalmazó.

Az 1990-es évektől napjainkig

A megyei mozikra is hatással volt a társadalmi-gazdasági változás. A mozikat üzemeltető Hajdú-Bihar Megyei Moziüzemi Vállalat 1994 közepén átalakult Hajdúfilm Moziüzemeltető és Szolgáltató Kft.-vé, és 100 %-ban a város tulajdonába került.

Változtak a filmforgalmazási lehetőségek is. A MOKÉP mellett megjelent pl. az Intercom és a Dunafilm, amelyek igen magas jogdíjjal adták a filmeket. A jegyárakkal nem lehetett behozni a megemelkedett költségeket, mert Debrecenben maximálták az árakat 160 Ft.-ban, ami alacsonyabb volt, mint a budapesti 250-300 forintos jegyár. A mozik helyzete kezdett kritikussá válni, és elindult a leépülési folyamat.

Az biztos volt, hogy szükség van mozira, de a nézhető tv-csatornák számának növekedése és a video terjedése visszavetette a nézőszámot. 1994-re a mozik száma négyre apadt. Az 1990-ben 60 millió forintért felújított, és európai színvonalú sztereo mozivá lett Víg mozi után a Meteor és az Apolló felújítását vette tervbe a cég. A pénzügyi feltételek és tervek 1996-ra valósultak meg.

Az Apolló mozit 1996 nyarán bezárták, és ősszel elkezdődött az átépítés Kőszeghy Attila debreceni építész tervei alapján.

Az előtérbe üzletek kerültek, a régi oszlopok mellé újakat állítottak, az organikus építészet eszmeiségében.

/8. kép: Az organikus építészetet tükröző régi és új oszlopokkal gazdagodott előcsarnok/

Az előtérben kiállításra alkalmas tér is lett, így teremtődött meg a lehetőség, hogy Kovács András, a Hajdú Film Kft. igazgatója valóra váltsa elképzelését - a társművészetekkel való találkozást, ami az elsőként megnyíló fotókiállítással kezdődött. Az egytermes mozi 3 termessé alakult. A szinteltolással kialakított termek a következők: nagyterem – 175 nézőhellyel, két kisterem 92, illetve 76 férőhellyel. A három teremben egyidejűleg folyó vetítéshez 6 új gépet szereztek be, ami kiváló hangminőséget, és a 12x5 méteres vásznakra kiváló képet is biztosított. Megőrizték az 1912-es ritka hagyományt is, miszerint az első sorból is tökéletes az élmény.

A nagyteremben a közönségfilmeket vetítették, az egyik kisterem a repríz filmek vetítési helye lett, míg a harmadik művész moziként funkcionált. 1997. december 12-én, két hét híjával az első vetítés 85. évfordulóján, ünnepi díszbemutató keretében adták át az új mozit. Az ünnepi alkalomra a Hajdú Film havonta megjelenő Mozimagazin című műsorfüzetéből Apolló-különszám jelent meg. A mozi a három teremben naponta kilenc előadáson várta a közönséget.(19)

Debrecenben is felépült egy multiplex mozi kilenc teremmel. A fennmaradás érdekében csökkentették a mozivállalat dolgozói létszámát, az előadások számát, ennek ellenére bezárt a Víg Mozi, és csak az Apolló maradt, amely műsorpolitikájában a művész mozi jelleget, a művészfilmek vetítését helyezte előtérbe a multiplex-kínálat ellensúlyozásaként. Itt mutatják be a Filmszemle filmjeit, az új magyar alkotások bemutatóján részt vesznek az alkotók, itt rendezik meg évek óta a nemzeti filmnapokat - több éve a Francia filmnapokat, de volt lengyel, portugál, olasz stb. is. Ez a tendencia tette lehetővé a deklarált art mozivá alakulást.

A mozi építésének-átépítésének utolsó eseménye 2003-ban kezdődött, a multiplex-szel szembeni versenyképesség megőrzésére. A Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának az art mozik számára kiírt pályázata lehetőséget nyitott ehhez az átalakuláshoz. A tervezett 50 millió forintos beruházáshoz több mint 30 millió forintot nyertek el a minisztériumtól.

Az átalakítás során a két kisteremben kicserélték a vetítővásznat, az audio- és videotechnikai berendezéseket (dolby digital hangrendszert építettek be), számítógépes jegyeladást vezettek be. Bővült a kapcsolódó szolgáltatások köre, megvalósult a komfort-érzés teljesebbé tétele, esztétikus tér és berendezés kialakítása. Megtörtént az akadálymentesítés, a mozgáskorlátozottak is be tudnak már jutni a moziba. Pályázati feltétel volt, hogy a mozi öt évig vetít magyar és nemzetközi művészfilmeket. Ez, mint az előbbiekben olvasható volt, nem lesz idegen a mozitól. Az átalakítás ideje alatt a nagyteremben folyamatos volt a vetítés.

A mozi jelenlegi üzemvezetője Serbán Irma, akitől néhány személyes dolgot kérdeztem:

Hogyan került kapcsolatba a filmes munkával?

Szerettem a filmművészetet, a filmeket, érettségi után irodai munkakörbe mentem el dolgozni egy céghez, ahonnan 1982 februárjában sikerült a Moziüzemi Vállalathoz kerülnöm. A Híradó moziban lettem pénztáros, de ebből a munkakörből fél év múlva kiemeltek, és moziüzem-vezető lettem. 1983-ban megszereztem a mozigépész és moziüzem-vezetői szakvizsgát.

Milyen az Ön által üzemeltetett filmszínház?

A mozi jelenlegi tulajdonosa a Főnix Rendezvényszervező Kht, amely a város intézménye. Régebben ebben a moziban 18-20 ember dolgozott két műszakban, jelenleg 8-an vagyunk. A vetítések háromnegyed kettőtől fél kilencig kezdődnek a három teremben, csúsztatott kezdésekkel. A legutóbbi átalakítás során a férőhelyek a következőképpen alakultak: a nagyteremben 176 fő, a kisteremben 87, és az Art teremben 65 fő nézheti az előadást kényelmes kárpitozott fotelekben. Világítása hagyományos, a hangzás mindhárom teremben Dolby digitális, ezenkívül video és DVD kivetítési lehetőség is van mindhárom teremben. A függöny eltűnt, és vele a régen megszokott hangulat a film kezdete előtt. A látogatók az előtérben elhelyezett egyedi formatervezésű kovácsoltvas székeken a hozzáillő asztaloknál foglalhatnak helyet az előadás kezdetéig, és fogyaszthatnak üdítő italokat a büfében. Az átalakítás során a mozi Miklós utcai bejáratát és berendezését (pl. a mosdókat) is alkalmassá tettük a mozgáskorlátozottak fogadására is. A mozinak a Piac utcai bejárata is megmaradt. Az épületben jelenleg három üzlet üzemel: a Piac utcán egy gyrosz-étterem, a Miklós utcán egy virág–ajándék, valamint egy ezotéria üzlet, mind önálló utcafronti bejárattal.

Hogyan hívják fel a járókelők figyelmét a mozira?

Virtrinjeink vannak az utcai fronton, az épület sarkára nagyméretű aktuális filmplakátot teszünk ki. A bejárati vitrinekben az aktuális filmekből láthatóak fotók, illetve előzetesek a későbbi programokból. A belső dekorációnkat a vadonatúj filmplakátok, fotók, display-k kihelyezésével oldjuk meg, és ezt folyamatosan aktualizáljuk.

Hol hirdeti (még) a műsorát?

Nyomtatott programajánlásaink az alább felsorolt kiadványokban jelennek meg:
a Hajdú-bihari Naplóban – előfizetéses megyei napilap,
a Cívis Futárban - ingyenes városi információs napilap,
a Debreceni Expresszben – ingyenes városi információs napilap,
a Debrecenben - a város ingyenes terjesztésű hetilapja,
a Debreceni Estben - kéthetente megjelenő ingyenes programfüzet,

és az önálló, havonta megjelenő A/4-es szórólapon.

/9. kép: Havi program/

Hány előadást tart a mozi most, hányat tartott korábban, még korábban? Most és akkor hánykor kezdődtek/kezdődnek a vetítések?

A napi előadások száma és kezdési ideje a kezdetektől máig néhány évben:
1912-ben:
este 7-től folyamatos, délután változóan 1-2 gyermekvetítés
1924-ben: 5, 7, 9 óra
1934-ben: 5, 7, 9 óra, vasárnap 3 órától is, az első előadások mérsékelt helyárakkal
1944-ben: 3, 5, 7 óra (a másik három mozi csak 2 esti előadást tartott)
1964-ben: 1/2 12, 1/4 2, 1/2 4, 3/4 6, 8 óra, vasárnap 9 és 11 órakor matiné előadás
1984-ben: 3/4 2, 4, 6, 8 óra
1994-ben: 4, 6, 8 óra
2004-ben: Nagyterem: 3/42, 4,1/2 7, 1/2 9
Kis terem: 1/2 4, 3/4 6, 8 óra
Art terem: 5, 1/2 8 óra

A rendes vetítéseken kívül milyen rendezvények színesítik a mozilátogatók élményeit?

Szívesen vállaljuk, és nem érezzük ránk kényszerített kötelességnek a filmművészeti programok rendezését, szervezését. Évente ismétlődő sorozatunk a Frankofón filméjszaka - moziünnep 24 órás vetítéssel. Itt, a rendezői ankétokon találkozhatnak az érdeklődők a jeles filmek alkotóival. Nemzeti, nemzetiségi vetítéseket szervezünk az európai filmművészet bemutatására. Évente két rendezvényünk fesztivál-jellegű: mi is megtartjuk a Magyar Filmszemlét, és a dokumentumfilmek fesztiválját.

Milyen gyakran változik a műsor, és mibe kerül ez a nézőknek?

Műsorváltozás hetente van, csütörtökön minden teremben. A jegyek árát igyekszünk úgy alakítani, hogy vonzó legyen emiatt is hozzánk jönni: az alapáras mozijegy valamennyi filmünkre 550 Ft., s az első előadás minden nap, és minden hétfői előadás kedvezményes helyáru, 380 forintot kell fizetni. További kedvezményt kapnak a nyugdíjasok és a csoportos ifjúsági látogatók, nekik 280 forintért tudjuk a jegyeket biztosítani.

Évente egy alkalommal – Karácsonykor - ingyenes vetítést tartunk az önkormányzat támogatásával a szociálisan rászorulók részére.

Hogyan látja, van-e esély arra, hogy a város korábbi mozijai újjáéledjenek?

Sajnos a régi mozik újbóli megnyitására nem látok reményt, nem nyitnak ki érzésem szerint. A kistelepülések mozijainak életben tartása fontos lenne, és azt hiszem, több törődéssel, odafigyeléssel meg lehetne menteni ezeken a helyeken is a mozizást.

Szeretném megtudni, vannak-e kedvencei: magyar és külföldi rendező, film, színész és színésznő?

Kedvenc rendezőm Bacsó Péter, így kedvenc filmjeim sorában is az ő filmje, A tanú az egyik legkedvesebb. A színésznők közül Törőcsik Marit, a színészek közül Garas Dezsőt szeretem. Kedvenc külföldi filmem Az Élet szép, a Ben Hur. Julia Roberts és Jack Nicholson minden filmjét megnézem.

 

Az ebben az évben 92 éves Apolló mozi egy kicsit hasonlít a Debrecen város címerében található főnix madárra. A főnix olyan csodás madár, amelyik nem pusztul el a tűzben, hanem hamvaiból azonnal újjáéled; a halhatatlanság s a megújuló élet jelképe. Azt hiszem, a most bemutatott debreceni mozi is mindig képes a megújulásra, a fennmaradásra. Reméljük, a filmművészetet szerető debreceniekkel, és az itt tanuló diákokkal együtt, hogy ez a mozi még sokáig fog vetíteni.

Jegyzetek

1 SZŰCS Ernő: Debreceni mozgóképszínházak 1944-ig. = Honismeret, 1995. 5. 9-12. p

2 TAR Károly: Az ellenforradalmi rendszer művelődéspolitikája. f./: Mozik és filmek. In: Debrecen története. 1919-1944. / Szerk. Tokody Gyula. - Debrecen, 1986. 327-328. p.

3 „Ha majd a szellem napvilága...”. Az iskolán kívüli népművelés Hajdú-Bihar megyében 1867-1919.. Debrecen, 1979. 53-54., 179., 200-201. p.

4 GAZDAG István: Debrecen város történeti kronológiája, 7. - . In: Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve XVII. - . Debrecen, 1990-

5 KISPÉTER Miklós: A győzelmes film. Film, tudomány, művészet. Bp. 1939?. 66. p.

6 Debrecen címtára 1928., 1931., 1940.

7 A dokumentáció lelőhelye: Debrecen MJV Polgármesteri Hivatala Mikrofilmtára - A továbbiakban: Mikrofilmtár

8 Az épületet Debrecen legújabbkori építészeti (mű)emlékei közé sorolták.

9 Debreczeni Független Újság, 1912. dec. 28. 5.p.

10 Mikrofilmtár

11 TAR Károly: i. m. 328. p.

12 SZŰCS Ernő: i. m.

13 Új filmszínházzal gazdagodik Debrecen kulturális élete. Művészi megoldással és nagy áldozatkészséggel teljesen átépült az Apolló-mozi. = Újságírók Újságja, 1940. február, 22. p.

14 Film-művészet Debrecenben = Újságírók Újságja. 1942. március. 19.p.

15 Cs. Nagy Ibolya: Film, színház a romokon. In: Csokonai Kalendárium, 1989. Debrecen, 1988. 126.p.

16 Mikrofilmtár

17 Mikrofilmtár

18 Mikrofilmtár

19 V[ITÉZ] F[erenc]: A felújított Apolló Mozinak kisugárzása van. = Hajdú-bihari Napló, 1997. dec. 9. 4.p.

 


175 KByte

190 KByte

132 KByte

236 KByte

319 KByte

185 KByte

244 KByte

287 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső