|
Az utolsó éjszaka (1917) azonosításának és restaurálásának krónikája
Egy kisfiú esti imáját mondja dadája társaságában 48 Kbyte |
KO 2612 ROMAN EINER SCHAUSPIELERIN AZ ÉJSZAKA RABJA? 1998. augusztus, Budapest A NEHÉZ SZEREP vagy AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA? 1917. június 4. Kolozsvár UTOLSÓ SZEREP? KÍGYÓ A PARADICSOMBAN? HAGHEFILM AWARD 2001. augusztus, Sacile A TARTALMI RESTAURÁLÁST ELŐKÉSZÍTŐ KUTATÁSOK A hiányok leltára 2001. október 30. Kolozsvár 2001. október 31. Kolozsvár Iaşilor egykor Nagyszamos utca 14. Stefan cel Mare, egykor Hunyadi tér 24. 2001. november 1. Kolozsvár 2001. november 2. Kolozsvár "Lucian Blaga" Központi Egyetemi Könyvtár TARTALMI RESTAURÁLÁS Előkészítő dokumentáció TECHNIKAI RESTAURÁLÁS 1. számú melléklet The credits (version 1) 2. SZÁMÚ MELLÉKLET Jegyzetek
1997. szeptember, Budapest Örökmozgó Filmmúzeum Filmemlékezet Fesztivál. A rendezvény vendége, Vittorio Martinelli olasz filmtörténész átadja feljegyzését, melyet a berlini filmarchívumban (Bundesarchiv Filmarchiv) készített. A cédulán ennyi áll: KO 2612 Roman einer Schauspielerin. Szóban még hozzáfűzi, hogy ez a mindmáig azonosítatlan némafilm, melyet adott címen tartanak nyilván, valószínűleg magyar. Az elmúlt évek során kiderült, milyen biztos érzékkel ismeri fel a magyar némafilmeket. A londoni filmarchívumban Deésy Alfréd elveszettnek hitt filmjét, az Aphrodité-t (1918) fedezte fel, a milánói filmarchívum polcain az Egy dollárra (1921) bukkant, melyek ma már a gyűjteményünk értékes darabjai. Valószínűleg most sem téved, ezért hamarosan megkezdődik a levelezés a Bundesarchiv Filmarchiv munkatársaival.
ROMAN EINER SCHAUSPIELERIN Gogolin úr elküldi a Roman einer Schauspielerin címen nyilvántartott film tömör tartalomleírását: "Egy fiatalasszony elhagyja férjét és fiát a szerelme kedvéért, akivel utazgat. Sikeres színésznő lesz, s gazdag férfiaknak ajándékozza kegyeit. Évek múlva visszatér otthonába, hogy megkeresse családját. Megtudja, hogy férje meghalt, a fia pedig eltűnt. Beleszeret egy fiatalemberbe, de még idejében rájön, hogy az saját fia."
AZ ÉJSZAKA RABJA? Elkezdődik a kutatás, melynek célja a KO 2612 eredeti címének megtalálása a fenti tartalom alapján. A magyar némafilmek filmográfiái, sem a Kovács Ferenc által szerkesztett kötetek(1), sem Jordáky Lajos erdélyi filmtörténetének filmográfiai függeléke(2) nem közölnek tartalmakat. Welser-Vitéz Tibor kolozsvári filmgyártással foglalkozó kéziratos filmtörténete(3) sok erdélyi film tartalmát összegyűjtötte, de egyikben sem ismerünk rá filmünk sztorijára. A jelenleg folyó némafilm-történeti kutatás gyűjti a filmek tartalmi ismertetéseit. Ezek között találunk a fentihez némileg hasonló történetet. Az éjszaka rabja című 1914-es Kertész filmben a hajdan sikeres kabaré-énekes feleség elhagyva férjét és kisfiát, néhány évi házasság után visszatér a színpadra. A fiú és az anya évek múlva találkoznak egy lokálban. A fiú, aki ekkor már felnőtt férfi, erős vonzalmat érez az érett asszony iránt, akiről az együtt töltött, álmulatott éjszaka során kiderül, hogy az anyja. Idáig eléggé hasonlít a történet, de Az éjszaka rabjában nem hal meg a férj, s a fiú visszaviszi hozzá az anyát, s ez a fordulat kizárja az azonosságot. A tartalom alapján nem sikerül előbbre jutni, s úgy gondoljuk, hogyha láthatnánk a színészeket, el tudnánk dönteni, hogy valóban magyar filmről van-e szó. Megkérjük a Bundesarchiv munkatársait, hogy küldjenek videómásolatot a filmről. Sajnos azt a választ kapjuk, hogy a film technikai állapota miatt ez nem lehetséges, de felajánlják, hogy készítenek számunkra néhány fényképet a kópiából. 1998. augusztus, Budapest Megérkezik az öt fotó! Az egyiken egy kisfiú esti imáját mondja dadája társaságában. A másikon egy számunkra ismeretlen színész ül döbbent arccal, ő lehet az elhagyott férj. A harmadikon Fekete Mihály ostromolja Berky Lilit, aki elhárító kézmozdulattal, feszült arccal védekezik. Valószínűleg ő a hűtlen asszony, a színésznő, Fekete Mihály pedig a csábító. A negyediken és ötödiken szintén Fekete Mihály látható orosz tisztek társaságában, akiknek alakítóit egyelőre nem sikerül azonosítani. Mivel Berky Lili, az első magyar filmsztár, soha nem játszott külföldi filmekben, Fekete Mihály pedig csak kolozsvári filmekben szerepelt, már semmi kétség, a KO 2612 valóban magyar, pontosabban kolozsvári film. Megindulnak a tárgyalások a film hazahozataláról. A Bundesarchiv Filmarchiv végleg átadja a filmet, cserébe restaurált, biztonsági kópiát kér. 1999. november, Budapest Új darabbal gyarapodik a megrendítően hiányos magyar némafilm gyűjtemény. A kolozsvári magyar filmgyártás egyetlen fennmaradt filmje, A vén bakancsos, meg a fia, a huszár mellé megérkezik Berlinből a második, melynek eredeti címe egyelőre rejtély. A virazsírozott német inzertes kópia erősen zsugorodott, perforációi sérültek, a technikai szakemberek szerint nem vetíthető. Kezelőasztalon próbálunk minél többet megtudni róla. Nagyító segítségével leírjuk a német nyelvű inzertek szövegét, ezek ismeretében sejteni lehet, hogy a főcím és a vége szó mellett jelenetsorok is hiányoznak a film elejéről, végéről, s valószínűleg a közepéről is. Fény derül belőle a szerepnevekre, melyek a korabeli filmforgalmazás gyakorlatát ismerve valószínűleg nem azonosak a magyar változat neveivel. A férj Carl Weber, az asszony Gitta, a fiuk Róbert, a csábító színész Vandoris.
| Nagy Adorján 58 Kbyte
| Berky Lili és Fekete Mihály 53 Kbyte
| Fekete Mihály látható orosz tisztek társaságában, akiknek alakítóit egyelőre nem sikerül azonosítani 49 Kbyte |
A baloldalon ülő idősebb tiszt Hetényi Elemér, a mellette ülő fekete nagybajuszos orosz tiszt Szakács Andor. Közöttük áll Fekete Mihály. A tőle jobbra álló fiatal tisztek Réthely Ödön (bajuszos) és Újvári Ferenc 51 Kbyte |
A NEHÉZ SZEREP vagy AZ UTOLSÓ ÉJSZAKA? A film mint a magyar gyűjtemény új, becses darabja bekerül a hűtött nitró raktárba azonosításra és felújításra várva. Folytatódik a kutatás, már közelebb vagyunk a célhoz, ismerjük főszereplőket, a fotók arra utalnak, hogy részben orosz milieuben játszódik a történet, s tudjuk, hogy Kolozsváron forgatták. Hamarosan egymásnak ellentmondó nyomokra bukkanunk. 1917. június 4. Kolozsvár A Hétfő című újság A nehéz szerep című film forgatásáról tudósít: "A műterem közepén tikkasztó forróságban, ingujjra vetkőzve dirigál egy vasenergiájú férfi, dr. Janovics Jenő. Most délután van és meleg, olyan forróság, mintha a levegő minden atomját katlanban sütötték volna. Kezdődik a díszletes felvétel. Janovics jelt ad és meginvitálja a szereplőket: - Hölgyeim és Urak, tessenek ide fáradni! Estélyi toilettekben vonulnak be a dámák, frakkosan a gáláns urak, majd orosz tiszteknek öltözve a többiek. Berky Lili egy színésznő szerepét játssza. Igen komplikált, fárasztó szerep. A mozidarab innen vette címét: A nehéz szerep. Fekete Mihály egy züllött, erkölcstelen színész alakját viszi vászonra. Szakács Andor egy marcona orosz generális, Hetényi, Újvári Ferenc, Réthely orosz tisztek, Lengyel egy bankfiú szerepét játssza."(4) 1963. Budapest Welser-Vitéz Tibor filmtörténetében részletesen ír az 1917-ben forgatott A nehéz szerep című filmről, de nem említi a szereplők között Berky Lili nevét, és nem Janovicsot, hanem Fekete Mihályt nevezi meg rendezőként: "Dráma 4 felvonásban, melyet Sas Ede filmötlete nyomán Fekete Mihály írt. A filmet Fekete Mihály rendezte, és Fekete László fényképezte. Kolozsvárott készült. A báli jelenet a Redout nagytermében, a fűszeres bolt külső felvételeihez a Szentegyház utca sarkán lévő Haraszti-féle fűszerkereskedés szolgált. A párbaj jeleneteket a Hója erdő egyik tisztásán forgatták. A szereposztás: Répássy tábornok........... Szakács Andor Répássyné.............. Fáy Flóra Erzsébet, a lányuk.......... Poór Lili Kelemen Sándor, fűszerkereskedő.... Fekete Mihály Máriássy főhadnagy........... Nagy Adorján Máriássyné............. Baranics Anna Ezredes................ Koller János Ilona, Erzsébet barátnője.......... Fábián Frici" (5) A film története egy ponton sem egyezik a Gogolin által leírtakkal: Az elszegényedett Répássy ezredes lánya, Erzsébet, hogy családját a csődtől megmentse hozzámegy a megtollasodott sarki fűszereshez, Kelemen Sándorhoz. Az úri társaság nem fogadja be a felkapaszkodott férjet, a tiszti bálon megsértik, s a dzsentri rokonság párbajba hajszolja, melynek során a lovagias ügyekben és fegyverforgatásban járatlan boltos csak vesztes lehet. 1980. Kolozsvár A Hétfő filmforgatási beszámolóját Jordáky Lajos is idézi a könyvében, de csak a Függelék filmográfiájában veszi figyelembe az ott közölt adatokat, a szöveges részben más szereplőket sorol fel: "Sas Ede írásából Fekete Mihály készítette el a Nehéz szerep forgatókönyvét. A négy felvonásos drámát Janovics rendezte, a szerepeket Szakács Andor, Fáy Flóra, Poór Lili, Fekete Mihály, Nagy Adorján és Baranics Anna játszotta. Ez az egyetlen film, amelynek felvételeiről egykori riport számol be igen részletesen." (6) Ezekből az ellentmondásokból logikailag az a képtelen megoldás következik, hogy két azonos című, de különböző szereposztású és tartalmú film készült egy nyáron, melyek közül az egyik a tartalma alapján biztosan nem azonos a Németországban megtalált filmmel. A másik a szereplők és a forgatási riportban leírt milieuk alapján úgy tűnik, azonos vele. Folytatódik a kutatás, mely most már egyetlen évre, 1917-re koncentrálva felgyorsul. 1917. november, Kolozsvár A Színházi Újság cikke filmújdonságról számol be: "És még egy magyar film, Az utolsó éjszaka, amelynek eredeti címe a Legnehezebb szerep volt. Sas Edének az írása nyomán rendezte Janovics dr. és a főszerepet Berky Lili, Nagy Adorján, Fekete Mihály és Lengyel Vilmos játsszák." (7) A Kolozsvári Hírlap(8) moziműsora szerint Az utolsó éjszaka premierjének időpontja 1917. november 30. (Színkör-mozgó). Az idézett források alapján valószínű, hogy filmünket Nehéz szerep címen forgatták, de később Az utolsó éjszaka címet kapta, s végül ezen a címen mutatták be. Erre utalnak a következő nyomok is. 1918. október 11. szombat, Miskolc Miskolc Uránia mozi. Bemutatnak egy hat felvonásos filmdrámát: Az utolsó éjszakát. A Mozi(9) című újság a film alkotói közül csak a két főszereplő Berky Lili és Fekete Mihály nevét említi, de részletesen leírja a film tartalmát, mely megegyezik a "Roman einer Schauspielerin" tartalmával, s a szerepnevek részben azonosak vagy hasonlóak a fennmaradt kópia német inzertlistájában szereplő nevekkel. Az asszonyt itt is Gittának hívják, a színész neve pedig Vándori. 1924. Kolozsvár Imre Sándor Janovicsról szóló könyvében(10) megpróbálja összeállítani a Janovics által gyártott filmek teljes listáját, melyben szerepel az Utolsó éjszaka, vagy a legnehezebb szerep című film.
UTOLSÓ SZEREP? Ezzel nincs vége a zűrzavarnak. A Színházi Újság másik cikke(11) Fekete László operatőr munkáit felsorolva az "Utolsó szerep" című filmről tesz említést, tévedésből összeillesztve az egyik címváltozat első, s a másik utolsó elemét. A cikk írója valószínűleg Az utolsó éjszakára vagy a Nehéz szerepre gondolt, mivel Utolsó szerep című film nem készült Magyarországon.
KÍGYÓ A PARADICSOMBAN? A Mozi-Világ(12) német nyelven tájékoztat az Magyar-Osztrák Filmipari Vállalat által forgalmazott filmekről, köztük a Die Schlange im Paradies (Kígyó a paradicsomban) című Berky Lili és Fekete Mihály főszereplésével készült filmről. A rövid tartalomleírásból kiderül, hogy ez is azonos Az utolsó éjszakával. A Magyar-Osztrák Filmipari Vállalat külföldön valószínűleg ezen a címen készült forgalmazni a filmet. Az Ausztriában megjelenő Paimann’s Filmlisten(13) végül mégis Die letzte Nacht (Az utolsó éjszaka) címen említi.
HAGHEFILM AWARD Miközben gondos kezek javítgatják a sérült perforációkat, archívumunk pályázatot nyújt be a Sacile-i Némafilm Fesztivál zsűrijéhez új szerzeménye, a Janovics Jenő által 1917-ben rendezett kolozsvári film: Az utolsó éjszaka restaurálására. 2001. augusztus, Sacile Megszületik a döntés, a zsűri a Magyar Nemzeti Filmarchívumnak ítéli a Haghefilm Award-ot. A díj összege 10000 Euro, a restaurálás technikai munkálatait Európa legkorszerűbb filmlaboratóriumában, az amszterdami Haghefilm laboratóriumban végzik. 2001. szeptember, Budapest A film javított perforációkkal útra készen áll. Mivel a tartalmi restaurálás a mi feladatunk, s ez a film ismerete nélkül lehetetlen, indulása előtt egyetlen alkalommal vágóasztalon óvatosan (a fogasdobok kihagyásával befűzve) levetítjük. Különös pillanat ez, 84 év után újra pereg a film, s árnyszerű testetlenségben lebegve, szenvedő szerelmes asszony szerepében suhan át a képeken Berky Lili, a harmincas évek hangosfilmjeinek jól ismert, földhözragadt matrónája. Sajnos beigazolódik, amit az inzertlista elkészítésekor már sejtettünk, nemcsak a főcím és a vége szó, hanem az elejéről egy felvonás, a közepéből egy felvonás és a végéről fél felvonás hiányzik. A röpke feltámadás után ismét a dobozába kerül a film, s útnak indul Hollandia felé. Néhány hét múlva megérkezik a hír Amszterdamból, hogy elkészült a fekete-fehér biztonsági dupnegatív. A következő lépést nekünk kell megtenni, el kell készítenünk a tartalmi restaurálás tervét. 2001. október 18. Sacile
A TARTALMI RESTAURÁLÁST ELŐKÉSZÍTŐ KUTATÁSOK Az azonosítás során kiderül, hogy filmünk eredeti kópiája 2000, az Ausztriában forgalmazott kópiája 1730 méter hosszú volt. A mi 1200 méteres új szerzeményünk töredék csupán, melynek egyharmad része hiányzik. A 2001-ben restaurált Mire megvénülünk esetében még rosszabb volt az arány, a film fele hiányzott, de mivel a film eleje és a vége fennmaradt, s a hiányzó részekből találtunk néhány fotót, meg tudtuk teremteni a teljesség illúzióját. Az utolsó éjszaka szerencsétlenebbül vészelte át az idők viharát, megsemmisült a film vége, s a befejezés hiánya a legfájdalmasabb, legnehezebben elviselhető hiány, melynek érzetét nem szüntetik meg magyarázó inzertek. Néhány állókép az elveszett képsorokból, némileg enyhítené a hiányérzetünket, de ezek felbukkanására rendkívül kicsi az esély. A magyar némafilmtermés extrémen alacsony (5 %-os) túlélési aránya miatt fenti kétségeink ellenére sem mondhatunk le arról, hogy a filmet a némafilmek iránt érdeklődő közönség, diákok és kutatók számára bemutatható állapotba hozzuk. A hiányok leltára: A hiányzó első felvonás a korabeli ismertető alapján: "Baracs Endre fiatal gazdag földesúr boldogan él birtokán ifjú nejével, a volt primadonnával. De az asszony, aki egy szép gyermek anyja visszavágyik a színpadra. Ez a vágyódása még erősebb lesz, amikor egy Vándori nevű színész rendezése mellett fellép egy jótékony célú előadás keretében." (14) A fennmaradt második felvonásban Vándori(15), a színész Oroszországba csábítja az asszonyt, s miközben a férj a birtokra kocsizik, megszöknek. A fennmaradt harmadik felvonás Oroszországban játszódik, s Gitta csalódásokkal teli, keserű napjait mutatja be. A könnyelmű színész minden éjjel kártyázik, s hogy költséges szenvedélyéhez pénzt szerezzen, előbb az asszony ékszereit bocsátja áruba, később magát az asszonyt. Szergej Szergejevics ezredes beleszeret Gittába. Szerelmi légyottjukat Vándori szervezi meg. Gitta hidegen fogadja az ezredes látogatását, felháborodottan utasítja vissza a férfi közeledését. A lovagias tiszt bocsánatot kér, felajánlja szolgálatait az asszonynak, majd távozik. A hiányzó negyedik felvonást így írja le a korabeli ismertető: "Vándori egy estén mindenét elveszti, és az utolsó kártyalapra felteszi Gittát. Elveszíti. A nyertes Orlov hadnagy bemegy Gitta szobájába, hogy birtokába vegye a szépasszonyt. Gitta revolverrel védekezik, az véletlenül elsül, és Orlov holtan bukik a földre. Gitta megrémül. Vándori azonban megmenti azzal a feltétellel, hogy mindenben engedelmeskedni fog neki. Gitta önkívületben igent int. Vándori a revolvert a hadnagy mellé helyezi. Fellármázza a hotelt azzal, hogy Orlov öngyilkos lett. Gittát bűne most már örökre Vándorihoz láncolja, aki a szépasszonyt lejjebb viszi a lejtő útján. Ekkor kitör a háború. Az ezredes Gittát meg akarja szabadítani Vándoritól, és a színészt mint ellenséges ország alattvalóját elfogatja, és kitoloncoltatja az országból. Gittát ellátja pénzzel, és átvezetteti a határon." (16) A fennmaradt ötödik felvonásban Gitta felkeresi egykori otthonát, s megtudja, hogy férje meghalt bánatában nem sokkal az ő szökése után. Fiáról, aki valószínűleg rossz társaságba keveredett, nem sikerül semmit megtudnia. Gitta a városba megy, táncosnőnek szerződik egy színházhoz. Férfiruhában táncol nagy sikerrel. A fellépések után szerény külvárosi lakásában az emlékeinek él. Nyugalmát Vándori felbukkanása zavarja meg. Az asszony pénzt és ékszereket ad neki, hogy eltűnjön, de ez nem elég a züllött színésznek. Azt akarja, hogy Gitta meghívja magához azt a fiatal milliomost, aki estéről estére az első páholyban ül, s rajongva figyeli táncát. Gitta előbb hevesen tiltakozik, később azonban Vándori zsarolásának engedve levélben hívja a lakására a fiatalembert. A hatodik felvonás fennmaradt részében Gitta és a fiatalember autóval mennek az asszony lakására. Kölcsönös vonzalom támad közöttük, s boldogan töltik az éjszakát, mely Gitta utolsó éjszakája lesz. Gitta el is feledkezik Vándoriról, aki közben az udvaron leitatja a fiú sofőrjét. A szerelmes ölelések közben Gitta észrevesz a fiú nyakában egy medált. Szeretné megnézni. A fiú elhúzódik, mert ez a talizmánja, melyet idegen kéz nem érinthet, de aztán a szerelmes csókok hatására megenyhül, s enged az asszony kíváncsiságának. A kis medálban egy megsárgult fényképen Gitta, Gitta férje és a kis Miklós(17) látható. Anya és fia döbbenten ismernek egymásra. Gitta elmeséli Miklósnak hányatott életét. Ekkor kopognak az ablakon. Vándori áll ott a leitatott sofőr ruháiba öltözve. Gitta kimegy hozzá, s könyörögve kéri, hogy menjen el. Vándori hajthatatlan, türelmetlenül sürgeti a fiatalember távozását, akit gyilkos szándékkal vár. Még egy negyedóra haladékot ad. Gitta visszamegy fiához. Felveszi színházi jelmezét. Frakkban, kalapban és felhajtott gallérú felöltőben lép az utcára. A kapu előtt lesben álló Vándori a fiatalembernek nézi, zsákba kötözi Gittát, és épp abban a pillanatban hajt el vele a ház elől, mikor Miklós, ki az anyja után indult, kilép a kapun. A fiú az autó után szalad. Egy térre ér, ahol két rendőr ácsorog egy autó előtt. Odarohan hozzájuk, elmagyarázza, mi történt. Mindhárman beülnek az autóba, és üldözőbe veszik Vándorit. A felvonás vége elveszett. A film befejező képsoraiban a korabeli leírás szerint a következő történik: "Vándori a vízeséshez ér, és beledobja a zsákba kötözött Gittát. Mire a rendőrök elfogják a züllött színészt, és kihúzzák a vízből a zsákot, már csak a haldokló Gittára akadnak, akire zokogva borul rá egyetlen fia, Miklós." (18) A Hétfő korábban idézett riportjából apróbb tárgyi tévedésekkel(19), nem a cselekmény sorrendjében, de teljes vizuális gazdagságukban bontakoznak ki a hiányzó befejező képsorok: "Orgiákat ül a szín, percről-percre váltakoznak a képek: most sebes sodrú folyóba ugrik a szerelmes fiú, majd vad és elszánt autóhajszát örökítenek meg, régholt romok, árván ágaskodó távírópóznák maradnak el..."(20) "A hősszerelmes fizikailag is dolgozik: Berky Lili után vízbe kell ugrania. Meg is tette. Komolyan beugrott a Szamosba, és úszott, szelte a vizet Berky után. Ugyanis a színésznőt elrabolják, és a rablók a hölgyet bedobják a folyóba. (Instrukció: báb.)" (21) 2001. október 30. Kolozsvár Az emeleten a Kriza János Néprajzi Társaság irodáinak szomszédságában találjuk meg a Magyar Színház könyvtárát. Nemrégen költöztek ebbe az udvari lakásba. Nagy szobába lépünk. Egyszerre könyvtár, iroda és olvasóterem. A falon hatalmas festmény Szentgyörgyi Istvánról. Néhány régi színházi tabló. Janovics drámagyűjteménye kissé foghíjasan, de még szép rendben sorakozik a polcokon. A szekrényekben színlapok hatalmas kötetekbe kötve. Filmplakátok, filmismertetők azonban nincsenek. Az utolsó éjszaka befejező képsorainak hiányát pótló fotókat keresünk, melyekkel a magyarázó inzerteket szemléltethetnénk. Katalógus nincs. A fotók a leltárkönyvben csak így vannak nyilvántartva: néhány köteg fotó. Izgatottan kezdünk a pár száz fénykép átnézéséhez. Lelkesedésünk azonban nem tart sokáig, mert lehangoló a helyzet. A fotókat befedő porréteg vastagsága, a keretekből kihullott, s összetört üvegek által felnyársalt képroncsok a könyvtár mostoha sorsáról árulkodnak. A filmből kifényképezett, Berlinből kapott fotókkal a kezünkben lapozgatjuk a kolozsvári színészek megfakult fényképeit, és sikerül azonosítani a színházi páholyban helyet foglaló orosz tiszteket. A baloldalon ülő idősebb tiszt Hetényi Elemér, a mellette ülő fekete nagybajuszos orosz tiszt Szakács Andor. Közöttük áll Fekete Mihály. A tőle jobbra álló fiatal tisztek Réthely Ödön (bajuszos) és Újvári Ferenc. A férjet alakító, fényképünkön döbbent arccal ülő bajuszos férfiban Nagy Adorjánra ismerünk. Mindössze 7 darab filmfotót találunk az átnézett kötegben. Ezek közül néhányra mi írjuk rá a címet, gyártási évet, rendezőt, a szereplők nevét. Az utolsó éjszaka sajnos nincs közöttük. Az ablak résein hűvös október végi levegő árad a szobába, mellyel nem tud megbirkózni a sarokban álló patinás cserépkályha. A korabeli kolozsvári színházi lapokat már kabátban lapozgatjuk. Sajnos a fűtetlen, poros raktárból az egykor megbecsült és szépen bekötött folyóirat-gyűjteménynek csak kifosztott maradványai kerülnek elő. Alig találunk teljes évfolyamot. Welser-Vitéz Tibor 1963-ban(22) még itt olvasta szinte valamennyi Kolozsváron gyártott film korabeli ismertetőjét, a Cantacuzino és Ripeanu által szerkesztett filmográfia(23) még számos esetben hivatkozik a Kolozsvári Magyar Színház könyvtárának filmes dokumentációjára, Jordáky Lajos kötetébe(24) ebből a gyűjteményből került mintegy hatvan fotó, mindezeknek ma már nyoma sincs. A Janovics hagyaték, az egykori direktor feljegyzései, a filmgyártással kapcsolatos valamennyi dokumentum elveszett. Nem találjuk Janovics kéziratát: A Hunyadi téri színházat sem.
Az első kudarcok után felkeressük a kolozsvári filmgyártás születésének legfontosabb színhelyét, az egykori Nyári Színkör melletti udvart, ahol valaha a belső felvételek készítésére szolgáló üvegcsarnok állt. Helyén ma nagy, rendetlen díszletraktár található. Bemegyünk a színházba is, mely Az utolsó éjszaka készülése idején Színkör-mozgó néven a város premiermozija volt, s 1919 óta a kolozsvári magyar színjátszás otthona. Ebben az épületben tartja előadásait az Állami Magyar Színház és az Állami Magyar Opera Itt folytatjuk a nyomozást. A szálak a színház nyugdíjas színészéhez, a mindenki által Bandi bácsiként emlegetett Senkálszky Endréhez vezetnek, akiről azt beszélik, hogy jelentős színháztörténeti dokumentum- és fotógyűjteménnyel rendelkezik. A színház titkárságáról hívjuk fel telefonon, hogy megkérdezzük vannak-e a kolozsvári némafilmgyártás idejéből származó fényképei. Bandi bácsi szomorúan panaszolja el, hogy már nincsenek, mert néhány éve kölcsönkérték tőle a gyűjteményét, melyet azóta sem sikerült visszaszereznie. Iaşilor egykor Nagyszámos utca 14. Düledező épület hosszú udvarán békésen káráló tyúkok. Az udvar végén, rozoga lépcsőn jutunk fel az első emeletre. Az ajtón tábla: Korunk. Sötét, kissé ódon berendezésű, tömött könyvespolcokkal zsúfolt, rosszul fűtött szerkesztőségi irodába lépünk, ahová azért jöttünk el, mert Senkálszky Endrétől megtudtuk, hogy a Színház könyvtárában hiába keresett 1943-as Janovics Jenő kézirat, A Hunyadi téri színház idén, a Korunk kiadásában megjelent, és itt kapható(25). Stefan cel Mare, egykor Hunyadi tér 24. Kezünkben a nyomdaszagú kötettel elindulunk az egykori Hunyadi tér felé. Régi fényét vesztve kopottan áll a téren az 1906. szeptember 8-án megnyílt, akkor világszínvonalú Nemzeti Színház, melynek szellemi műhelyéből indult 1912-ben a kolozsvári filmgyártás az akkori igazgató, Janovics Jenő irányítása alatt. Már 82 éve a Román Nemzeti Színházé az épület, de a kötet tanúsítja, akadnak még, akik őrzik a régi magyar társulat, s az egykori igazgató emlékét. 2001. november 1. Kolozsvár Séta az egykori Petőfi utcából nyíló, gyönyörű fekvésű sírkertben, a kolozsvári városnézés kötelező programja. A hétköznapon is festői temető Mindenszentek napján ünnepi pompában fogadja a látogatót. Az évszázados fák alatt százával hömpölyögnek a halottaikhoz igyekvők. Leszáll az alkony mire Janovics Jenő virágokkal feldíszített, gyertyákkal kivilágított sírjához érünk. Megelőztek bennünket az emlékeiket ápoló kolozsváriak. Mi is elhelyezzük szerény csokrunkat, s azon elmélkedünk, milyen jó lenne, ha feltehetnénk néhány kérdést Az utolsó éjszaka rendezőjének. 2001. november 2. Kolozsvár Körülményesen megszerzett kutatási engedéllyel jutunk be a fegyveresen őrzött épületbe, átböngésszük a leltárkönyvszerű nyilvántartásokat. Az eredmény lehangoló: a levéltárban nem található a kolozsvári filmgyártásra vonatkozó anyag, legalábbis ilyen címen nyilvántartva. Mivel az engedélyünk csak ennek kutatására szól, más, korabeli fotókat is tartalmazó feldolgozatlan hagyatékok átnézésére nincs lehetőségünk. "Lucian Blaga" Központi Egyetemi Könyvtár Vidám fiatalok gyűrűjén át jutunk be az egykori Béke tér és a Mikó utca sarkán álló épületbe. Úgy tudjuk, ide került Fekete László, Az utolsó éjszaka operatőre által alapított Fotofilm későbbi vezetőjének, Szabó Dénesnek hagyatéka. Ez az utolsó reményünk is hamarosan szertefoszlik, ugyanis a hagyaték nem szerepel a katalógusban. Rozalia Poraczky, a könyvtár munkatársa, aki emlékszik rá, hogy évekkel ezelőtt szó volt a fotókból álló hagyaték megvásárlásáról, elmeséli, hogy végül nem tudták megvenni, mert túl drága volt. Úgy hallotta, hogy az örökös Bukarestbe vitte a gyűjteményt, s azóta nem tudnak róla. Sovány vigasz, hogy megtaláljuk a Színházi Újságnak a színház könyvtárából már elkallódott számait, s bennük néhány cikket a filmről.
TARTALMI RESTAURÁLÁS Hazaérkezéskor kis csomag vár. A Haghefilm kérésünkre a dupnegatív alapján elkészített egy VHS másolatot, melynek segítségével elkezdődhet a tartalmi restaurálás. Előkészítő dokumentáció Az Amszterdamból kapott kazettáról Beta másolatot (ezentúl A. kazetta) készítünk, erről time kódos snittenkénti leírás készül, melynek sorai ráillenek a Hétfő cikkében idézett jelenetekre ismételten bizonyítva a két film azonosságát: "Janovics asztalhoz ülteti a kabaré vendégeit. . A tisztek és más előkelőségek a páholyokban foglalnak helyet. A színpad függönyének kárpitja szétlibben, a közönség tapsol, pincérek szaladgálnak, a zenekari pulpitusnál élénken bökdösi a levegőt a karmester. Kezdődik a tánc. egy hamvas arcú, finom és titkon szenvedő színjátszónő: az önök Berky Lilije ropja a táncot egy szerecsennek maszkírozott aktorral. Instrukció szerint Oroszországban vagyunk. Kabaréban. A nézőtéren ledér dámák, udvarias úrfiak, sok ital, taps, a bíboros páholy pereméről merően néz egy orosz ezredes. Gukkerek szegeződnek a vért zajdulásba kergető vengerkára, berreg a gép, és készül a mozifelvétel, amit dr. Janovics Jenő rendez, és amiről e sorok számot adnak." (26) Tartalmi keveredések elrendezése Az A. kazettáról készülő snittenkénti leírás során alaposan megismerkedünk a film minden részletével, s feltárulnak számunkra a fennmaradt kópiában lévő apró tartalmi keveredések. Pl.: A táncosok meghajlása nem a tánc végén van. A páholyban ülő fiatalember feláll, elhagyja a páholyt, majd a következő snittben újra ott ül, és lelkesen tapsol. Két ugyanazon az éjszakán játszódó jelenet közé keveredett egy nappali snitt. Forgatókönyv hiányában a puzzle módszerével, a képsorok belső logikáját követve illesztjük helyükre az elkeveredett részeket. Technikailag ez úgy történik, hogy az A. kazettáról a megfelelő sorrendben másoljuk át a snitteket egy másik kazettára, ezentúl: B. kazetta, s jegyzőkönyv rögzíti, hogy az egyes snittek mely time kódok között voltak az A. kazettán, s mely time kódok közé kerültek a B. kazettán. A restaurálás nyelve A film német inzertekkel maradt fenn, s felmerül a kérdés, hogy valamennyi inzertet lecseréljünk magyarra, vagy hagyjuk a filmet német verzióban, s német nyelven történjen meg a kiegészítés. Végül az utóbbi megoldást választjuk. Ennek egyik oka gazdasági természetű, ugyanis a Haghefilm díj nem fedezné a felújítási költségeket, ha az összes inzertet lecserélnénk. A másik ok filológiai természetű. A korabeli forrásokból kiderül, hogy a film 1917-ben készült kópiájának eredeti hossza 2000 méter. Ezt akkor se lehetne restaurálni, ha teljes hosszban fennmaradt volna az 1918-ban gyártott német forgalmi kópia, mivel ennek hossza 270 méterrel, több mint 10 perccel rövidebb volt. Ezért döntünk úgy, hogy jobb híján - az eredeti, magyar verzió előkerüléséig, melyre tudjuk, nincs sok esély - a hiányosan fennmaradt német forgalmi kópiát próbáljuk bemutatható állapotba hozni a lehető legkevesebb beavatkozással, tehát német nyelven. Kiegészítések Az A. kazetta snittenkénti leírását és a Mozi(27) című újság viszonylag részletes tartalmi ismertetőjét összevetve világosan kirajzolódnak azok a cselekményelemek, melyek hiányoznak a fennmaradt kópiából. Kolozsvári utunk eredménytelensége miatt, a hiányokat képek nélkül, kizárólag szöveges inzertekkel pótolhatjuk. Vajon szabad-e, kell-e minden hiányzó részt magyarázatokkal pótolni? Ha ezt megtesszük, újabb dilemma előtt állunk. Mi legyen a fennmaradt részek és a korabeli tartalmi leírásuk közötti, valószínűleg a német és magyar verzió különbségeiből eredő eltérésekkel? Ezt illusztrálja a következő példa. A magyar verzió tartalmi ismertetője szerint Miklós bevonul katonának, és a frontra indulása előtti utolsó éjszakát tölti a vonzó primadonnával, akiről kiderül, hogy az anyja. A fennmaradt német verzióban szó sem esik a fiú bevonulásáról, azt beszélik róla, hogy rossz társaságba keveredett, s milliomos aranyifjúként jelenik meg. Ha a film tudományos kiadásának elkészítésére törekednénk, valamennyi hiányt és a verziók közötti eltéréseket is jelezni kellene. Így legalább 15 magyarázó inzert beillesztése lenne szükséges a restaurált kópiába, s ezek többsége a film közepén, egymás után következne. Ebben a formában megtörne a film lendülete, drámai ereje, mely Janovics művének fő erénye. Meghozzuk a film restaurálásának legnehezebb döntését, s a művészi hatás védelmében háttérbe szorítjuk a tudományosságot. Nem jelezzük a német és a magyar verzió eltéréseit, s mindössze 5 hiánypótló inzertet készítünk. Döntésünk áldozata Gitta elkártyázásának és gyilkossá válásának története. Kihagyjuk e hiányzó epizód ismertetését, mert a film későbbi részei nem utalnak vissza erre az eseményre, minek következtében hiánya nem feltűnő. Kihagyjuk, mert elmesélése túl hosszadalmas lenne, de legfőképpen azért, mert úgy érezzük, hogy néhány tömör tényközlő mondat úgysem pótolhatja a film legdrámaibb jelenetsorát. Tudjuk, döntésünk vitatható, s ezért a film iránt tudományos igénnyel érdeklődők számára pontos dokumentáció készül a különböző verziók és a fennmaradt kópia tartalmi különbségeiről, melynek mellékletében megtalálható a filmmel kapcsolatos valamennyi forrásértékű cikk fénymásolata. A főcím pótlása A film hiányzó főcímét a korabeli sajtóban talált adatok alapján állítjuk össze. Két verzió készül. Az egyik csak felsorolja a közreműködőket, a másik a filmből választott állóképekkel mutatja be a főszereplőket. Tekintettel a film csonkaságára, a nagyobb teljességérzetet nyújtó második megoldást tartjuk szerencsésebbnek, de a Haghefilmre bízzuk a döntést, hogy azt a megoldást válasszák, amelyre a díj összege lehetőséget nyújt. A főcím és kiegészítő inzertek fordítása után a számítógépen kialakított inzerttáblákat videóra másoljuk, majd ezeket is a megfelelő helyre illesztjük a B. kazettán. 2001. december 10. Budapest Mindent tartalmi beavatkozást részletesen, time kódokkal pontosítva rögzítünk, majd elküldjük a Haghefilm laboratóriumának a teljes dokumentációt: az A. kazettát, a B. kazettát, a time kódos leírást, valamint az inzertek szövegét nyomtatva és floppyn is. S ezzel részünkről a munka befejeződik.
TECHNIKAI RESTAURÁLÁS A Haghefilm laboratóriumban folytatódnak a restaurálás munkálatai. A költségvetés lehetővé teszi az állóképes főcím változatot. Elkészítik a kiegészítő- és főcíminzerteket, kimásolják a nitró kópiából a kiválasztott képkockákat, majd a time kódos kazetták és leírások alapján bevágják ezeket a dupnegatívba. A megvágott dupnegatívról Desmet módszerrel készül az eredeti virázsszíneket utánzó színes kópia.
2. SZÁMÚ MELLÉKLET Original Hungarian title: Az utolsó éjszaka Players: Lili Berky (the actress), László Adorján (her husband), Lengyel Vilmos (her son), Mihály Fekete (the actor), József Berky (black dancer), Andor Szakács (Russian colonel), Elemér Hetényi, Ferenc Újvári, Ödön Rétely (Russian officers) Short contets: Gitta, a young woman who was a famous primadonna before her mariage abandons her husbans and her son for the sake of theatre and got to Russia with an actor. She performs as a dancer at a cabaret, and she is very popular with Russian officers. A Russian colonel falls in love with her, and her lover, the actor who is a wastful and depraved man, makes an appointment for the colonel with Gitta. Colonel wants the woman to be his lover, but she refuses. Gitta’s lover is a gambler, first he forfaits Gitta’s jewellery, than he forfaits Gitta. After years when the fist world war is breaking out, the colonel helps Gitta to leave Russia. She returns home to seek her family. She learns about her husband’s death and her son’s disappearance. She becomes a succesful actress. A young man falls in love with her, but she recognizes him as her son.
Jegyzetek 1 Magyar Filmográfia (Szerk: Kovács Ferenc) 1961. II. III. kötet |