Victor Fleming - Óz, a csodák csodája (The Wizard of Oz, 1939), 98 perc

Frank L. Baum klasszikus meséjéből készült a film, amely két Oscar-díjat nyert. Egyedülálló látványvilága még ma is lebilincseli a nézőket, csakúgy, mint generációkkal ezelőtt. A film főszerepében az a Judy Garland látható, aki Shirley Temple helyett került a filmbe, és aki alakításával rövidesen az egész világon ismertté vált. Dorothyt, a kansasi kislányt egy nap a szivárványon túli országba, Óz földjére repíti a különös forgószél. Igazi mesevilágba kerül, melyet tündérek, beszélő fák és más mesebeli alakok népesítenek be. A hazavezető utat kereső kislány, a bátorságot kereső oroszlán, a szeretni vágyó bádogember és a madárijesztő, aki szalma helyett okosságot szeretne tudni a kobakjában, mind-mind régi kedves ismerősünk, akik ezúttal soha nem tapasztalt minőségben, egy teljesen felújított kópián térnek vissza hozzánk. A korát meghazudtoló trükktechnikával, nagyszerűen eltalált figurákkal, fülbemászó dallamokkal elkészített remekmű ma hatásosabb, mint valaha. A film DVD változatán rengeteg extra található: A csodálatos Óz: egy filmklasszikus születése című dokumentumfilm, Óz történelem, ahol a mese 1910-es évekbeli, némafilm változatából is látunk részletet, megismerhetjük a film utóéletét, bepillanthatunk a kulisszák mögé és a kimaradt jeleneteket is megnézhetjük.

Gene Kelly, Stanley Donen - Ének az esőben (Singing In The Rain,1952), 98 perc

A történet akkor kezdődik, amikor Hollywoodban áttérnek a hangosfilmre: Don (Gene Kelly), aki a némafilmekben többnyire az epekedő hősszerelmest játszotta, a hangosfilm révén esélyt kap arra, hogy mint táncos és énekes lépjen fel. Barátjával (Donald O'Connor) musicallé írja át legutóbbi filmjét, amelyet a közönség kinevetett. Gondot okoz azonban a női főszereplő, Lina (Jean Hagen), akinek az énekhangja használhatatlan. Kathy (Debbie Reynolds) ugrik be, és szinkronizálja Lina énekét. Don hamarosan beleszeret Kathybe, és gondoskodik róla, hogy a közönség a bemutatón értesüljön teljesítményéről. Kelly és Donen megújították a zenés filmet. Náluk az ének és a tánc a cselekmény részévé válik, dramaturgiailag is beépül. Ez és a rendezési stílus adja a musical lendületét és báját, mely a háború utáni idők egyik legsikeresebb zenés filmjévé vált. Sajnos extra felvételeket, dokumentumfilmeket nem tartalmaz a DVD változat.

Walter Lang - Anna és a sziámi király (The King And I, 1956), 139 perc

A rendező a sikeres Broadway-musical alapján forgatta színpompás zenés filmjét, sok humorral fűszerezve, ami a filmnek csak előnyévé vált. A zsarnok sziámi király (Yul Brynner) illemtanárként foglalkoztat udvarában egy angol özvegyet (Deborah Kerr). Némi kezdeti nehézségek után az erélyes asszony megtanítja a királyt a civilizált viselkedésre, s ezzel kivívja magának az elismerést és a rokonszenvet. Egyre inkább az asszony gondolkodásmódja határozza meg a király szemléletét és kormányzási stílusát. Yul Brynner, aki a musicalben már színpadon is játszotta a király szerepét, a filmben is meggyőző alakítást nyújtott.
Extrák: eredeti előzetes, korabeli híradó-részlet a premierről, korabeli híradó-részlet az Oscar-díj kiosztásról, három betétdal, az alkotók filmográfiája, produkciós információk.

Georg Cukor - My Fair Lady (1964), 166 perc

A minden idők legsikeresebb musicaljéből készített film bemutatása után hamarosan az előállítási költségeinek több mint kétszeresét, mintegy 17 millió dollár bevételt hozott. A film sokat megőrzött a színpadi mű szatirikus hangvételéből. Az excentrikus nyelvészprofesszor, Higgins fogadást köt, hogy az egyszerű virágáruslányból, Eliza Doolittle-ből a "helyes" beszéd segítségével igazi dámát farag. A kezdeti kudarcok után végül teljes sikert arat, Elizát mint tökéletes úrihölgyet csodálja a környezete. A film készítői Audrey Hepburn dalbetéteit egy képzettebb hangú énekesnővel utószinkronizálták. A DVD-n pluszban megtalálható két jelenet, amin Audrey a saját hangján énekli a dalokat.
Extrák: filmelőzetes, a restaurátor team (Robert A. Harris, James C Katz) kommentárja.

Robert Wise - A muzsika hangja (The Sound Of Music, 1965), 167 perc

Egy szokatlan zenei karrier előzményeit vitte vászonra a rendező. A fiatal osztrák novícia a megözvegyült Trapp báró családjához kerül nevelőnőnek. Minden ellenkezéssel dacolva megtanítja védenceit énekelni, olyannyira, hogy dalaikkal a nyilvánosság előtt is fellépnek. A zárkózott apa szívét ugyancsak megnyeri Maria. Az esküvő után a család összetűzésbe kerül a nácikkal. A Trapp család kivándorol az USA-ba, és mint a "Singing Trapp Family" a népies zene nagy csillagai lesznek. Maria von Trapp történetéből, akit 1956-ban az "év anyjának" választottak az USA-ban, már 1958-ban készült egy német film Ruth Leuwerik főszereplésével. Az amerikai újrafilmesített változat egy színpadi musical nyomán született, és sikere felülmúlt minden várakozást.
Extrák: a rendező kommentárja, zenei hangsáv, dokumentumfilm Salzburg képei és hangjai címmel, A muzsika hangja születése - 87 perces dokumentumfilm, előzetesek, tv-reklámok, interjúk a szereplőkkel és az alkotókkal.

Carol Reed - Oliver (1968), 140 perc

A rendező e filmjével Charles Dickens Twist Oliver című regényének musical-változatát készítette el. A 19. század első felének londoni nyomornegyedében az árva kisfiú (Mark Lester) a zsebtolvajok királya, Fagin (Ron Moody) kezébe kerül. Csak keserves szenvedések árán találja meg végül a megváltást jelentő menedéket egyik jóindulatú rokonánál. A hatásos filmet hat Oscar-díjjal tüntették ki, többek között megkapta a legjobb filmnek járó elismerést is.
Extrák: előzetes, Így készült a film, reklámanyagok és fényképek a forgatásról.

George Dunning -- A sárga tengeralattjáró (Yellow Submarine, 1968), 90 perc

A Beatles tagjai, akik a film végén néhány pillanatra maguk is láthatók, itt mint rajzfilm-figurák vesznek részt szürrealisztikus kalandokban. Egy sárga tengeralattjárón Pepperland-be, a hippi Paradicsomba utaznak, hogy felszabadítsák a zene és a szerelem ellenségeinek uralma alól. A Heinz Edelmann német grafikus vezette rajzolócsapat ebben a Beatles-számokkal teli, pszichedelikus ihletésű filmben gazdag színekkel álmodja meg képekben a Beatles sokrétegű, vibráló zenei világát.
Extrák: önálló zenei sáv, dokumentumfilm a rajzolókról, interjúk, a filmből kimaradt storyboard részletek.

Dennis Hopper - Szelíd motorosok (Easy Rider/ 1969), 92 perc

Izgalmas rockzenéjével (Steppenwolf, Byrds, Jimi Hendrix) és Kovács László hiteles képeivel a Szelíd motorosok telibe találta a társadalomtól elforduló ifjúság igényeit. Harley Davidsonokkal a szabadság felé - Dennis Hopper, Peter Fonda és a fiatal Jack Nicholson végig motoroznak az USA-n és új filmműfajt teremtenek. A hatvanas évek road-movie-ja kiváló minőségben került DVD-re. Az angol eredeti hangot Dolby Digital 5.1 formátumúra újították fel. A lemezen található még egy kitűnő, 67 perces dokumentumfilm is, amelyben a résztvevők a kultuszfilm keletkezésének körülményeiről mesélnek.
Extrák: rendezői kommentár, filmográfiák

Michael Wadleigh - Woodstock (1970, Directors Cut), 216 perc

Woodstock felejthetetlen és szimbolikus jelentőségű. Egy legendás évtized, az ellenkultúra korszakának maradandó dokumentuma. A hatvanas évek "új generációja", vagy ahogyan a fesztivál után nevezték őket, "Woodstock népe" ekkor még hitt abban, hogy a rockzene erejével, a fiatalok tömegével, a béke és szeretet hirdetésével, hittel és egyetértéssel szebbé lehet varázsolni a világot. Woodstock jelentéktelen kisváros New York közelében. 1969. augusztus 17. óta azonban mementó és zarándokhely egy generáció számára. A szervezők először 60000 embert vártak a zenei és művészeti vásárnak hirdetett rendezvényre, amire félmillióan jöttek el, hogy meghallgassák azt a 32 rockzenekart és előadót, akik az akkori idők legnépszerűbb és legjelentősebb folk-, soul-, blues- és rock előadói voltak. Michael Wadleigh rendező operatőrök és asszisztensek kisebb hadseregét rendelte a helyszínre és a kor legmodernebb technikájával felszerelkezve vegyült el a fiatalok tömegében.
A Woodstock-i fesztiválról készült film nem egyszerűen zenés remekmű, hanem kordokumentum is egyben. Forradalmi vágástechnikával (az egyik vágó Martin Scorsese volt), osztott képmezőkkel, a képarányok változtatásával az alkotók elérték, hogy a néző is részesévé válhasson az eseményeknek. A DVD-n most megjelenő változat közel negyven perccel hosszabb az eredetinél - a rendező néhány évvel ezelőtt kiegészítette a filmet néhány korábban soha nem látott jelenettel -, és a hangot is újrakeverték. A 216 perces változat sajnos nem tartalmaz magyar feliratot.

Jim Sharman - Rocky Horror Picture Show (1975), 96 perc /Dupla DVD/

A kispolgári párocska, Brad (Barry Bostwick) és Janet (Susan Sarandon) autókarambolja után egy közeli romos épületben keres menedéket. Itt bizarr lények hordájával, a transylvániakkal találkoznak, akik a transzvesztita Frank N. Furter (Tim Curry) vezetésével éppen évfordulójukat tartják. Az összejövetel csúcspontján Furter bemutatja a műembert, Rocky Horrort (Peter Hinwood). Ezután egy szex-rock orgia következik, melybe Brad és Janet is belekeveredik. A patri végén neccharisnyában és tűsarkú cipőben találják meg egymást.
A musical, a horror és a szex fergeteges keverékét nyújtó film a hetvenes években olyan kultuszt hívott életre, amely hamarosan elterjedt a világ nyugati felében. Estéről estére ugyanazok az emberek találkoztak a moziban, és féktelen partikat rendeztek. Hamarosan divattá vált, hogy a közönség a filmbéli szereplőkhöz hasonló ruhában megy moziba, a szereplőkkel együtt szavalja a dialógusokat, és a megfelelő részeknél rizst, újságokat és vízipisztolyt vet be a teljesebb átélés kedvéért. Ez a polgárpukkasztó darab sajnos 13 éves késéssel érkezett el a hazai mozikba, így a közönség és a kritikusok körében csak mérsékelt sikert aratott, és a filmszínházi happeningek is elmaradtak. Az extrákkal telezsúfolt DVD változattól azonban joggal remélhetjük, hogy most is ugyanolyan friss, és ugyanúgy hat, mint amikor a mozivászonra került. A kép pontos, pompás színeket vonultat fel. A hang is rendkívüli élmény.
Extrák: dokumentumfilmek, kommentárok, zenei videók, előzetesek, alternatív főcím, a közönség "szertartásai", segédlet leendő mániákusoknak, kimaradt jelenetek, két karaoke dal.

John Landis - Blues Brothers (1980) + Blues Brothers 2000 (1998), 142 perc, 119 perc

A ma már kultuszfilmnek számító Blues Brothers tartós sikere többek között a felejthetetlen karaktereknek, a nagyszerű, fanyar humornak, és nem utolsósorban a rengeteg dögös rhytm-and-blues betétdalnak köszönhető. Jake és Elwood Bluest a hetvenes évek elején találta ki a két blues- és rock'n'roll őrült, John Belushi és Dan Aykroyd. Fekete öltönyben, fekete napszemüvegben, rezzenéstelen fapofával egy egész korszak legendás komikuspárjává váltak. John Landis filmjében a két kisstílű csibész jót akar tenni az árvaházzal, amelyben felnevelkedett, s amelyet a teljes anyagi csőd fenyeget. Ezért megkísérlik újra összehozni a régi Blues Brothers Band nevű zenekart. Útjukat lépten-nyomon felbukkanó soul- és rock and roll sztárok (Cab Calloway, James Brown, John Lee Hooker) és más hírességek keresztezik (Steven Spielberg, Frank Oz), ám ez még nem akadályozza meg őket abban, hogy a földdel tegyenek egyenlővé egy bevásárlóközpontot, és mellékesen egy sereg rendőrautót is kikészítsenek.
John Belushi korai halála után (1982) sokáig kellett várni a történet folytatására. A Blues Brothers 2000-ben még több blues zenésszel találkozhatunk és még több autót törnek össze. Dan Aykroyd és az új Blues-tagok mindent megtesznek a siker reményében, de J. Evan Bonifant, a 12 éves kissrác többször is lejátssza őket a színről. A film igazi sztárjai a zenészek (Eric Clapton, Steve Winwood).
Extrák: filmelőzetes, az alkotók és a szereplők bemutatása, werkfilm, képgaléria, filmplakát-képek.

Alan Parker - A fal (Pink Floyd - The Wall, 1982), 95 perc

Az egykori reklámfilmrendező egy mély válságba került rockzenész, Pink (Bob Geldof) történetét vitte vászonra. Los Angeles-i szállodai szobájában gondolja végig karrierjét, a sikerekhez vezető útját, amely miatt a magánélete zátonyra futott. Rémképekben és álmokban megjelenő negatív emlékei mind egy - egy mozaikkő, amelyek egymásra rakódva egyre magasabb falat emelnek körülötte, s ő egyre magányosabb, és párbeszédre, emberi érintkezésre egyre képtelenebb. Alan Parker a videoklip technikájával építi fel az angol Pink Floyd együttes zenéjére készített, szimbólumokkal telezsúfolt filmjét.

Monty Python - Az élet értelme (Monty Python's The Meaning Of Life, 1983), 102 perc

A legendás társulat ebben az 1983-ban bemutatott filmjében visszatér a kezdetekhez, a Monty Python's Flying Circus/Monthy Python repülő cirkusza című tévésorozathoz, amit Galla Miklós magyar szövegével néhány évvel ezelőtt az MTV-ben is láthattunk. Hét fejezetben veszik sorra az élet szakaszait a születéstől a halálig. Az angol komikuscsoport minden alkalmat megragad a fennálló "szent" intézmények kigúnyolására. Attól sem riadnak vissza, hogy a tabudöntögetés mellett kitűnő dalbetétekkel is szórakoztassák a meghökkent nézőket. A Terry Gilliam és Terry Jones közös rendezésében készült mozifilm sajnos eddig elkerülte a hazai tévécsatornákat, így igazi hiánypotló darab ez a DVD.

Milos Forman - Amadeus (1984), 153 perc

A 8 Oscar-díjjal kitüntetett film Wolfgang Amadeus Mozart (Tom Hulce) életét eleveníti fel Salieri (F. Murray Abraham) tolmácsolásában. Az egykori halálos ellenfél visszaemlékezik Mozarttal való salzburgi találkozására. Az udvari komponista azonnal felismeri a zenész zseni igazi nagyságát. Amikor Mozart Bécsbe kerül, a középszerű és irigykedő Salieri mindent megtesz, hogy ártson neki. Miután Mozart műveiből, s nem udvari óraadásból akar megélni, anyagi gondok szorongatják. Elfogadja egy rekviem megírására a névtelen felkérést, amely mögött Salieri áll. Ennek komponálása közben éri a halál. Hátborzongató élményt nyújt, amikor a tökéletes Dolby Digital hangsávon Sir Neville Marriner szimfonikus zenekara rázendít a Rekviemre. A kitűnő képminőségű DVD-n az infók és az előzetes mellett megtalálható a "csak zene" hangsáv is.