|
Spartacus, 1960 75 KByte |
A DVD-n kapható játékfilmek megvásárlásánál már nem az a kérdés,
melyik filmet tegyük bele a kosarunkba, sokkal inkább az, hogy milyen kiadásban jelent
meg a hónapok óta beharangozott, sokunk által oly nagyon áhított filmcsemege. Jól
példázza ezt Kubrick különféle DVD változatokban kiadott életműve. Ha a
mester még élne, biztosan ügyelne arra, hogy valamennyi kiadás a lehető legteljesebb,
dokumentumokkal telezsúfolt változatban jelenjen meg. Figyelő és minden apróságra
kiterjedő tekintetének hiánya miatt, soha nem lehetünk biztosak abban, hogy néhány
hónappal az első általunk megvásárolt verzió után, nem botlunk-e bele egy sokkal
teljesebb kiadásba, de hát az üzlet az üzlet. Vagy azt is mondhatjuk: ahány ország,
annyiféle változat. Az USA-ban Stanley Kubrick szinte valamennyi játékfilmjét kiadták DVD-n.
Legutóbb egy hét lemezből álló gyűjteményes kiadással lepték meg a rajongókat. A
fehér kötésű díszdobozban /egyes régió kóddal / a következő filmek találhatók:
Lolita, Dr. Strangelove, 2001: űrodüsszeia, Mechanikus narancs,
Barry Lyndon, Acéllövedék és végül a Ragyogás, amelyhez
tartozik egy harminc perces dokumentumfilm a forgatásról. Hazánkban először a Dr.
Strangelove, majd a Tágra zárt szemek jelent meg kis ezüst korongon a
kultikus rendezőtől. 2000 karácsonya előtt pedig már a magyar feliratos Spartacus is
az üzletek polcaira került. Most pedig a frissen megjelent 2001: űrodüsszeianak
örvendezhetünk. A fehér borító tetején “STANLEY KUBRICK GYŰJTEMÉNY” felirat
olvasható, amiből arra következtethetünk, hogy az Intercom az amerikai változatot
vette át. Kár…! Az angolok ugyanis június 12-én, egyidőben a magyarországi
megjelenéssel, piacra dobták a film kétlemezes, gyűjtőknek szánt változatát a
következő extrákkal: a DVD mellett, az eredeti filmzenét tartalmazó CD, 2.21:1
képarányú anamorf kép, a film eredeti előzetese és egy füzet a forgatásról
készített fotókkal, vázlatokkal. A magyar változat borítója ezzel szemben azzal
riogatja a gyűjtőket, hogy “vágott” verzióban nézhetik meg Kubrick remekművét
(a mester meg forog a sírjában ) - szerencsére a forgalmazó, mint annyiszor már,
most is tévedett. Hasonlóan jártak azok, akik már megvásárolták a Columbia/Tristar által, 1999-ben
kiadott, magyar felirattal is ellátott Dr. Strangelove-ot. Hamarosan megjelenik
ugyanis a film extra változata, amely a korábbi kiadáshoz képest tartalmaz egy 23
perces filmet “Kubrick művészete” címmel, továbbá egy 46 perces werkfilmet,
valamint egy interjút Peter Sellersszel és George C. Scottal. Nézzük meg ezután a
hazánkban már kapható, illetve a közeljövőben megjelenő Kubrick DVD-k
listáját: Spartacus 1960 189 perc A közönség és a kritikusok egyaránt az antik eposzok (szandálos filmek )
legjobbjai közt tartják számon a trák rabszolga (Kirk Douglas ) történetét. A film
alapjául Howard Fast regénye szolgált. Megrendezését először Anthony Mannre bízta
a Universal stúdió. Az első jelenet felvétele után azonban Mann kezéből kezdett
kicsúszni az irányítás. Ezért Kubrickot kérték fel, beugróként a rendezés
folytatására. A korábban elkészített jelenetek közül a kőbányában játszódó
nyitó jelenet kivételével Kubrick mindent újraforgatott. A szöveg nélküli jelenetek
alatt a szöveges rendezői instrukciók helyett a színészek érzelmeire ható zenét
játszott be, amivel gyakran több érzelmet sikerült kihoznia színészeiből, mint ha
magyarázatokba kezdett volna. Láthatjuk, hogy Spartacus gladiátorként mekkora sikerrel
lett a lázadás vezére, és végül hogyan bukott el a római seregek túlereje
folytán. A közönségsikert a nagy gonddal rögzített tömegjelenetek és a kitűnő
sztárok biztosították. A főgonosz Crassus szerepében Laurence Oliviert láthatjuk.
Tony Curtis és Jean Simmons alakítása mellett, még Peter Ustinovét érdemes kiemelni,
aki 1961-ben a legjobb férfi mellékszereplőnek járó Oscar-díjat is elnyerte. Bár a Spartacust
meglepő módon nem jelölték a legjobb filmnek járó Oscarra, így is elnyerte azonban
a legjobb fényképezés, a művészeti rendezés, és a jelmez díját. A tökéletes
képminőségű, digitálisan felújított változat a film eredeti nyitányát is
tartalmazza. Lolita 1962 153 perc Nyolc évvel regénye, a “Lolita” botrányos sikerét követően Vladimir Nabokov
megírta forgatókönyvét a kiskorú nimfáról, aki 15 évével 3 évvel idősebb a
könyvbelinél. Humbert (James Mason), az özvegy Charlotte (Shelley Winters )
jóvágású albérlője beleszeret az özvegy koraérett lányába, Lolitába. Titokban
viszonyt kezd vele, melybe a lány belemegy anélkül, hogy igazi mély érzésekkel
viszonozná a férfi szerelmét. A szerető végül elveszi az anyát feleségül, hogy a
lány mindig a közelében legyen. Amikor Charlotte felismeri, hogy mi a valódi
indítéka a férfinak, akiről azt gondolta, hogy ő hódította meg, bekövetkezik a
katasztrófa. Bejelenti, hogy Lolitát kiteszi a házból. A férfi megöli az asszonyt,
de az elválást már nem lehet megakadályozni. A film először foglalkozott viszonylag
nyíltan, nagy nyilvánosság előtt a szexuális függőség témájával. A hosszú
snittes technika jó lehetőséget teremtett a színészek számára az érzelmek
felépítéséhez, egyúttal Nabokov elbeszélői stílusát is jól szolgálta. A film
még Godard figyelmét is felkeltette: “ a Lolita egyszerű, könnyen érthető,
pontosan megírt film, amely többet árul el Amerikáról és az amerikai szexről, mint
Melville vagy Reichenbach, és bizonyítja, Kubricknak nem kell elhagynia a szereplőkre
épülő mozit olyan gondolatok kedvéért, amelyek öreg forgatókönyvírók fiókjainak
fenekéről kerülnek elő, akik még hisznek benne, hogy a film a hetedik művészet.” Dr. Strangelove (Dr. Strangelove: How I Learned to Stop Worrying and Love the Bomb)
1963 90 perc Egy klasszikus film, amelyet a rendező politikai okokra hivatkozva nem engedett
bemutatni a kommunista országokban, ezért közel harminc évig mi sem láthattuk.
Kubrick szatírája a hidegháborút és az amerikaiak és a szovjetek közötti
ellenségeskedést mutatja be. Az amerikai légierő egyik tábornoka megőrül, és
bombázókat küld a Szovjetunió megsemmisítésére, mert azt gondolja, hogy a
kommunisták országa elpusztítására készülnek. Az ellenség azonban hasonlóképp
fenyegeti az USA-t. A katasztrófát csak három ember fékezhetné meg: az amerikai
elnök, egy brit tiszt és egy volt náci tudós, Dr. Strangelove. A DVD változat
a film mozikban bemutatott eredeti képarányában látható. A lemezen található
extrák közül kiemelkedik a film eredeti mozielőzetese, amely a korát meghazudtoló
rendkívül feszes, pergő ritmusú vágásokkal készült. 2001: űrodüsszeia (2001: A Space Odyssey ) 1968 143 perc Stanley Kubrick sci-fijének ősbemutatója mérföldkő volt a következő évtizedek
filmrajongói számára. A rendező a londoni Pinewood stúdióbeli több mint hároméves
munka után páratlanul eredeti vizuális utazást mutatott be. Egy rejtélyes
földönkívüli monolit szimbóluma kapcsolja össze négy epizódban az emberiség
történetét. A 2001. merész nyitó képsorában a múltat köti össze a
jövővel. “Valaki azt mondta, hogy a majomember és a civilizált ember között az
ember a hiányzó láncszem” - idézte Kubrick. A filmet lezáró “csillagkapu
jelenet” tökéletesen egybecsengett a hatvanas évek végének “pszichedelikus”
életérzésével. A jelenet látványát Douglas Trumbull tervezte meg, aki a
kivitelezéshez egy Slitscan névre keresztelt gépet tervezett. Összesen 18 hónapot
töltöttek a 205 speciális effektus felvételével, amely a teljes film mintegy felét
teszik ki. A mai nézőt is meglepő technikai pontosság és a képi effektusok
lenyűgöző hatása új távlatokat nyitott a fantasztikus film műfaja előtt. Bár a
film több mint három évtizede készült, és az idők során jócskán megváltozott az
űrutazás jövőjéről alkotott képünk, Kubrick műve - számos más sci-fi
alkotással ellentétben - semmit sem veszített hatásából, hiszen az Oscar-díjas
trükkarzenál és maga a történet jóval túlmutatott saját korán. Mechanikus narancs /Clockwork Orange/ 1971 137 perc Nem Kubrick volt az első, akinek a Gépnarancs megfilmesítése mint
lehetőség felkeltette az érdeklődését. A hatvanas évek közepén a Rolling Stones
akart belőle filmváltozatot készíteni. Mick Jagger lett volna Alex, a Stones pedig a
banda. 1968-ban Ken Russell foglalkozott Burgess kisregényével, mielőtt Aldous Huxley Az
ördögök című regénye felé fordult. A Mechanikus narancs forgatása komoly
fizikai megpróbáltatást jelentett az Alexet alakító Malcolm McDowell számára. A
legnehezebbek a Ludovico-kezelés felvételei voltak. McDowell szemeit csipeszekkel
tartották nyitva, miközben Alexnek azokat az erőszakos filmeket kellett néznie,
amelyek lelki megtisztítására voltak hivatva. A jövő Angliájában játszódó
történetben Alex, aki rajong Beethovenért egy botrányos banda vezére. Szadista
rendőrök és egy nagyformátumú reformer kezébe kerül, aki bestiális módszerrel
akarja kiölni belőle az erőszakot. Kubrick lassított és gyorsított felvételeket,
Burgess valódi és kitalált nyelvet alkalmazott a szex és az erőszak stilizálására.
“A felgyorsított orgia-jelenet vicc - mondta Kubrick. - Felvétele huszonnyolc
percig tartott, másodpercenként két kockával. A vásznon körülbelül negyven
másodpercig tart. Alex küzdelme bandatagjaival tizennégy másodpercig tartana, ha nem
lenne lelassítva. Azért lassítottam le, hogy elbűvölő, lebegő mozgást érjek
el.” Kubrick filmje hajszálpontos elemzést nyújt a ’68 utáni időszak generációs
ellentéteiről. Az erőszakos jelenetek olyan heves vitákat váltottak ki, hogy Kubrick
maga kérte filmje betiltását Angliában. Barry Lyndon 1975 177 perc A film moziban még sosem látott szépségű képekben tobzódó pompával jeleníti
meg a cselekményt, s képei a szó igazi értelmében festőiek. Kubrick az éjszakai
jeleneteket mesterséges megvilágítás nélkül forgatta, a jelmezeket a legkisebb
részletekig a 18. századi minták alapján készíttette el. Elege lett a történelmi
filmek hamis világából, ezért újra akarta teremteni a műfajt, hasonlóan ahhoz,
ahogyan azt a 2001: űrodüsszeia esetében a sci-fi műfajával tette.
Leszerződtette Ken Adam látványtervezőt, aki korábban a Dr. Strangelove
fantasztikus enteriőrjeit tervezte. A megvilágítások tervezésekor korabeli
festményeket tanulmányozott. Kubrick és John Alcott operatőr a belső nappali
felvételeken a lehető legnagyobb mértékben igyekeztek a kívülről beáramló
természetes fényekre hagyatkozni, illetve ezt a hatást megteremteni. Thackeray
regényének ifjú hőse, Iren Redmond Barry (Ryan O’Neil ) egy ír gazfickó, aki
katonaként, dezertőrként, hazárdjátékosként és szépfiúként vadássza a
szerencsét. Barry semmirekellő csaló, Kubrick számára pedig - aki a Mechanikus
narancs bűnöző Alexéből az új kor filmhősét faragta - épp a megfelelő figura.
A sors hányattatásai, a véletlen események következtében előbb az angol, majd a
porosz hadseregben szolgál. Kémkedik, szerencsejátékot űz, majd megismerkedik a
szépséges Lady Lyndonnal (Marisa Berenson), akit feleségül vesz. A nemesi körökbe
való felemelkedését nem képes kihasználni, ezért hamarosan lecsúszik, és mint
nincstelen nyomorék fejezi be életét. Ragyogás (The Shining) 1980 119 perc Sokak szerint Kubrick filmje a horror műfajának legjobbja - valószínűleg
tényleg soha nem nyúlt senki gondosabban és őrültebben Stephen King bármely
írásához. Financiális szempontból is mindmáig a legsikeresebb műve, emellett a
félszáz King-adaptáció közül is az egyik legjövedelmezőbb film. Az író /Jack
Nicholson/ családjával együtt egy télre lezárt szállodában gondnoki állást
vállal, hogy regényét nyugodt körülmények között tudja megalkotni. A hotel előző
gondnoka fejszével kiirtotta családját, miután megőrjítette a magány. Hamarosan
különös események kezdődnek. Az ötéves gyereket (Danny Lloyd ) látomások
gyötrik. Apja fokozatosan elveszti realitásérzékét. Úgy érzi, hogy a múlt
kísértetei megszállják, iszonyatos ámokfutásba kezd, majd a végén ő is fejszével
akarja megölni feleségét (Shelley Duvall) és a fiát. Kubrickra Max Ophuls filmjei
óta rendkívüli hatással volt a kamera mozgása, egész pályája során új
kameramozgások megteremtésére és a film nyelvtanának kutatására törekedett. A Ragyogásban
kulcsszerepet kapott egy rejtélyes stabilizátor, amely forradalmasította az
operatőrök munkáját. Ez volt Garrett Brown találmánya, a Steadicam. Kubrick a hotel
labirintusában kószáló kamera mozgásával érzékelteti a horror hangulatát, s ez a
mozgás a Jack fejében kavargó téveszmék mozgásának felel meg. A rendező sok
mindent kihagyott a történetből, és számos ponton változtatott a regényhez képest.
Ezek közül a legjelentősebb a King könyvében szereplő állat formájú sövényekre
vonatkozott, amelyek önálló életre keltek, és alakjukat változtatták. Kubrickot nem
elégítették ki a rendelkezésre álló különleges effektusok, ezért úgy döntött,
hogy hatalmas, bonyolult alaprajzú útvesztőt készít, amely a fogság és a
szabadulás metaforáját kínálta. Acéllövedék (Full Metal Jacket) 1987 116 perc Minden, ami ebben a filmben látható, valóban létezik. Kubrick a kiképzőtáborok
legrealisztikusabb ábrázolását tárja elénk. Nehéz a nézőnek kivonnia magát a
hatása alól. Az Acéllövedék alapvetően különbözik a többi Vietnamról
szóló háborús filmtől. Más mint A szakasz vagy az Apokalipszis,
most. Ezeket a filmeket a Fülöp-szigeteken forgatták, mert a dzsungel ott hasonlít
leginkább a vietnamihoz. Kubrick filmje azonban nem a dzsungelharcokat mutatja be. Az
első rész a Parris Island-i kiképzőközpontban játszódik, a második a vietnami
Hué-ban, az 1968-as Tet-offenzíva idején. A rendező némafilmek iránti rajongása
nagyban meghatározta a forgatást. A filmnek elsősorban vizuális eszközökkel, s
ritka, tömör dialógusok révén kell szólnia a nézőkhöz. Az Acéllövedék A
dicsőség ösvényeihez hasonlóan a katonai mentalitás mélyére hatol, és
hangsúlyozza a háború hiábavalóságát és elkerülhetetlenségét. A film első fele
dermesztő látlelete a katona gyilkológéppé faragásának, a második fele ennek
szükségszerű következményeit mutatja be. Tágra zárt szemek (Eyes Wide Shut) 1999 153 perc Közel tíz esztendővel legutóbbi játékfilmje, az Acéllövedék bemutatása
után Kubrick lehetőséget kapott arra, hogy megvalósítsa régi álmát. Állandó
stúdiója, a Warner Bros. javaslatára megszakította korábban betervezett sci-fije, az Al
(Mesterséges Intelligencia) előkészületeit egy rejtélyes vállalkozás kedvéért,
amely a költői szépségű Tágra zárt szemek címet kapta. Az erotikus
jelenetekben bővelkedő forgatókönyvet Kubrick régi munkatársa, Frederick Raphael
írta Schnitzler Traumnovelle-je alapján, a főszereplő házaspárt a Nicole
Kidman-Tom Cruise álompár játssza. 1996 novemberében a Pinewood stúdió falai
között kezdődött meg a teljes titoktartásban zajló forgatás, amelyből először
Harvey Keitel szállt ki. Az ő szerepét Sidney Pollack vette át. A következő áldozat
Jennifer Jason Leigh lett, aki nem hagyta ott az elhúzódó forgatás miatt, Cronenberg eXistenZének
felvételeit. Őt Marie Richardson váltotta fel.. A Lolita-botrány óta
önkéntes angliai száműzetésben élő amerikai rendező nem kívánta eredeti
helyszínen forgatni a regény helyszínéül szolgáló Velencéből a mai New Yorkba
áthelyezett történetet, ezért a dél-londoni stúdióban építették fel a Greenwich
Village és a Soho néhány utcáját. |