18 KByte	Egyik hetilapunkban Móra Ferenc Homokországban című meséje került a szemem elé, s elkalandoztam. Az alföldi ember életét megkeserítő homok számomra nemcsak az akácerdőt, a szőlőt, a Kiskúnsági Nemzeti Park izzó katlanát idézi. Tartalmas, mozgalmas animációs filmfesztiválok jutnak eszembe Kecskemétről, s azokból is most a legutolsó, az 1999-es. Akkor vendégként Cakó Ferenc egyik este a Főtéren a homokot animálta. Szenzáció lett az esemény, még a közelgő vihar is csöndben maradt, amíg véget nem ért a bemutató. S miközben az ámuló nézők, gyerekek és felnőttek szeme láttára katartikus élmények varázsolódtak elő a művész bűvös kézmozdulatai nyomán a homokból, arra gondoltam, hogy ezen a vidéken nem lehet nehéz a jóminőségű alapanyagot beszerezni. De hát a többit...? Persze egészen másfajta varázslás volt ez, mint az írástudó Móráé. Mégis, mintha édestestvérek lennének. A szóbanforgó mese így kezdődik: "Homokország nem az Óperenciás-tengeren túl van, hetedhét ország ellen, hanem innen a várostól egy ugrásnyira van hetedhét akácfa ellen. Nincs is benne aranyerdő, ezüsterdő, hanem van száz út szőlő." Mennyi asszociációs lehetőséget kínáló, realitást tükröző indítás, és milyen kár, hogy Móra Ferenc a huszadik század elején még nem tudhatta, hogy például Homokország fővárosában, Kecskeméten, később nemcsak híres Kodály-zeneintézet lesz, Naiv Festők Múzeuma, Szórakaténusz Játékmúzeum, hanem egy olyan animációs filmstúdió is, ahol ugyancsak sok-sok mesét és más történetet fognak elővarázsolni felnőtteknek, gyerekeknek egyaránt az ott alkotók. Ez a filmstúdió - bárhogyan alakult is szervezeti felépítése, státusa az idők folyamán -, mindig a nevében hordozta a város nevét. (Kecskeméti Műterem, Kecskeméti Animációs Film Vállalat.) Az 1993-ban állami vállalatból Kecskemétfilm Kft-vé alakult animációs stúdió éppen ebben az esztendőben, július 1-én ünnepli 30 éves fennállását. Dióhéjban elmondott története pedig pont olyan, mint a mesében a legkisebb királyfié. Az 1971-ben alakult Kecskeméti Műterem kezdetben az egyetlen hivatalos, Budapesten működő rajzfilmstúdiót, a Pannóniát volt hivatva kiszolgálni. A kezdetek kezdetén a Pannónia Kivitelezési Műtermének volt a kifestő-kihúzó tagozata, a Kecskeméten összeverbuválódott, csupa művészi ambícióval megáldott fiatalok csapata. Ráadásul ez volt az első vidéki, rajzos alakulat. Mikulás Ferenc, a Kecskemétfilm Kft. jelenlegi ügyvezető igazgatója, producere már az első perctől ott bábáskodott a műhely, majd műterem létrejötténél. Utólag úgy tűnik, erre tette föl az életét, amely rengeteg munkával, szervezéssel, ötlettel, tanulással, egyszóval küzdelemmel telt egyetlen cél érdekében: valamikor egy önálló szellemiségű alkotóműhelyt létrehozni. Dizseri Eszter Kockáról kockára című könyvéből, amely A magyar animáció krónikája 1948-1998 között, szemléztem egy-egy katonás kezdőmondatot a Kecskeméti stúdió történetének fontosabb eseményeihez, amelyek Mikulás Ferenctől származnak. A hét pontba sorolást stílusosan meseelemnek szántam, ám valóságos tartalommal, mert valahogy át akartam hidalni a személyes beszélgetés elmaradását. (toborzás) Először össze kellet toborozni a leendő munkatársakat. Meghirdettem az alkalmassági vizsgát... 2. (képzés) Pestről kértünk oktatói segítséget. Sokat tanultunk Jankovics Marcelltől... Gémes József is nagyon eredményesen oktatta a munkatársainkat... 3. (építkezés) Közben a Kulturális Minisztérium és a Megyei Tanács segítségével felépült a mostani házunk (Kecskemét, Liszt F. u. 2l. -1000 nm), és Kerényi József építésszel megbeszélve, a funkciós helyiségek fölé vendégszobasort húzattunk.... (Ez 1981-ben volt, addig a jelenlegi Patika Múzeum épületében dolgoztak.) 4. (továbblépés, fejlődés) Az európai-nemzetközi animációs vérkeringésbe való kapcsolódás céljából ösztöndíj rendszerrel vendég-fiatalokat fogadok... 5. (sikerek) Egyre eredményesebben kezdtünk dolgozni. Már voltak önálló sorozataink (Vízipók-csodapók, Tinti kalandjai, Leo és Fred), díjnyertes, egyedi filmjeink. (Origó, Tiszta kép, Majd a tisztáson, Ajtó l, Az éjszaka meséi stb. - 1980-tól rendszeresen és sikerrel szerepeltek külföldi fesztiválokon.) 6. (minőség, hagyományőrzés, értékek) A Magyar népmesék, a Mondák a magyar történelemből, a Mesék Mátyás királyról történeteivel kulturális értékeinkről adtunk hírt. 7. (önállósodás) 1990-ben önálló állami vállalat lettünk, ez volt az első lépés... (Kecskeméti Animációs Film Vállalat lett a Pannónia Kecskeméti műterméből.) Időközben persze elkezdődött az animációs filmszemlék szervezése, bonyolítása. Az első 1985-ben volt, 1993-tól Animációs Filmfesztivál, amely hamarosan kibővült az animációs hosszúfilmek nemzetközi szekciójával. Ugyancsak időközben létrejöttek az első koprodukciók, bérmunkás szerződések külföldi filmekhez, hogy saját elképzeléseink megvalósításához anyagi bázist teremtsünk. Szóval folytonos küzdelem a pénzért, a fennmaradásért. 1993-tól állami vállalatból Kecskemétfilm kft.-vé alakultunk, s ezzel a teljes önállóság útjára léptünk. Művészi sikerekben is ekkor jutottak igazán a csúcsra. 1993-ban két egyedi rövidfilmjüket is jelölték az animációs szakma akkori, legnagyobb európai elismerésének számító Cartoon D'Or-díjára (Horváth Mária: Zöldfa utca 66., Szilágyi Varga Zoltán: Éjszakai kultúrtörténeti hadgyakorlat). A két díjnyertes alkotón kívül olyan művészegyéniségekkel jeleskedhettek többek közt, mint Szoboszlay Péter, Gyulai Líviusz, Weisz Béla, Tóth Pál, Neuberger Gizella, Miklós Árpád, Molnár Péter, a később elhunyt Hegyi Füstös László. Egyszer egy újságíró megkérdezte Mikulás Ferencet, van-e már olyan, hogy "kecskeméti iskola"? Amit erre válaszolt, talán ars poeticának is tekinthető. "Nemrég azt mondta valaki, egy szakember, hogy a kecskeméti stúdióban készült filmekre a líraiság, vagy valami efféle a legjellemzőbb. Talán van némi igaza. Mindenesetre nemcsak az egyedi filmekben kéne keresni ezt a valamit, hanem a tv-sorozatokban, mert úgy még markánsabb. Rajzfilmeknél a sorozatokban általában nem jellemző a kamarajellegű előadás - nálunk igen. Például a Leo és Fred sorozatban sikerült ilyesmit megvalósítani. Ebben nem rohangálnak, nem püfölik egymást, nem is a dekorativitás a lényeg, hanem adva van két gyerek - az egyik, a nagyobbik az idomár, a másik, a kisebb gyerek az oroszlán - és nagyon egyszerű, kis esetek történnek velük, kis gubanc, ami a végén megoldódik. Nem is a történetek érdekesek, hanem az árnyalatok, a finomságok, a lelki rezdülések, amilyeneket másutt nem láthatunk sorozatanimációban. És van a stúdió készítette filmeknek egy erős, hagyományőrző vonulata, a magyar népi kultúra beemelése az animációba És jellegzetesen a kecskeméti stúdió produkciói azok a gyerekeknek készült "ismeretterjesztő" filmek is, amelyek nem pusztán ritkán látott, furcsa figurákat sorakoztatnak föl ( Vízipók-csodapók), hanem pozitív eszméket is terjesztenek, például azt, hogy meg kell becsülnünk a másságot. S mindez vizuális megfogalmazásban, nemcsak szóban, hanem esztétikai élményt kínálva, nem egyszerűen egy szórakoztató történetet." Persze nem a kecskeméti stúdió az egyetlen, ahol az ilyen árnyalatokra odafigyelnek, s ahol értékteremtő-értékmentő munka folyik. De talán itt a legkövetkezetesebben. A stúdió kiváló szellemiségét sugározza a menedzsment-szellem, a kísérletezés lehetősége, a fiatalok segítése, a jó kapcsolat tartása más stúdiókkal, s az erős kötődés Kecskemét városához és környékéhez. Ezeket véltem fölfedezni egyik legújabb filmjükben, az idén készült Homokon nőtt városban is. A lírai hangvételű animációs dokumentumfilm vallomás a városról, a földről, amelyen ez a város született és amely övezi. És azokról az emberekről, akik ott éltek és élnek, s arról, ahogyan élnek, ami történt és történik velük. Azonban mindazt, amit a film elmond, csupán gyönyörűséges mozgóképekkel szokványos fogás lenne közvetíteni. Ám a képsorok közé szőtt animációs betétek költői szövete művészi atmoszférával telíti, megemeli az egészet. Mondhatnám, megadja a film sajátos lelkületét. Igazán ünnepinek éreztem, az alkotókat tekintve pedig nagyszerű összefogásnak. S ha talán e film nem is a 30. évforduló alkalmából készült volna, méltó ahhoz, mint ahogyan még nagyon sok, más filmjük is. 2001 június
69 KByte
Vízipók-csodapók 70 KByte
Mesék Mátyás királyról 44 KByte
Leo és Fred 57 KByte
Magyar népmesék: A kismalac és a farkasok 34 KByte
Tinti kalandjai 38 KByte
Mikulás Ferenc 35 KByte