Tóth Klára "Más az élet és más a mozi"

Sam Mendes: Amerikai szépség

Kevin Spacey
Kevin Spacey
36 KByte

Márai Sándor írja valamelyik Naplójában - na tessék, már megint Márai, de hiába, centenárium van s ez senkinek nem kegyelmez - hogy egy emigráns azt mondta egyszer: " New-Yorkban azzal telik el a nap, hogy az ember nincs Európában." Most nem is a honvágy aforizmájaként jutott eszembe az idézett mondat, hanem mert azon tűnődtem vajon miért akarnak az amerikaiak néha olyan makacsul európai filmeket csinálni, amikor ez alighanem a fából vaskarika tipikus esete.

A jelenség másik oldalát, azt, hogy a kelet-európai filmművészet sztárrendezőinek egy része előbb-utóbb csillapíthatatlan vágyat érez, hogy hamisítatlan hollywoodi produkcióval rukkoljon ki, jobban ismerjük. Elég, ha például Nyikita Mihalkov művészi mélyrepülésére gondolunk, az összeurópai produkcióban készült Szibériai borbélyra. Hogy a Spielberg nevével fémjelzett DreamWorks stúdió miért érezte szükségét, hogy egy élete első filmjét készítő angol színházi rendezőre, Sam Mendesre bízzon egy tökéletesen amerikai forgatókönyvet, azt azonban csak találgatni lehet, még akkor is, ha Mendes már bizonyított amerikai színpadon. A lényeg, hogy az Oscar akkor is összejöhet, ha Európa kirándul Amerikába és akkor is, ha Amerika Európába. Filmművészet azonban csak ritkán, mondhatni "a kivétel erősíti a szabályt" alapon születik ezekből a kirándulásokból.

Hogy miért is közelíthető egymáshoz nehezen a filmkészítésnek ez a két, egymástól gyökeresen eltérő módja, azt pontosan tudni véljük Wim Wendersnek A dolgok állása című, időtállónak tűnő művéből.

Abban mondja a hollywoodi kirándulással próbálkozó német rendező, hogy "ahová beszivárog a mese onnan az élet lassan eltűnik. "Továbbá, hogy "tíz filmet csináltam, és mindegyikben ugyanazt a sztorit mondtam el. De reggelente már félek, mert tudom, hogyan kell a sztorit elmesélni. "És a producer legendás, megfellebezhetetlen válasza: "Más az élet és más a mozi."

De a mozi kétségtelenül az élet része. S ezt az életbe másfél - mostanában inkább már két órába - beilleszthető mozit csinálják az amerikaiak kitűnően, amelynek egyszerűen más a valósághoz való viszonya, mint az európai filmnek. Akkor is más, ha Európában játszódik, akkor is, ha európaiak a színészek vagy a fontosabb alkotók. Milyen keresett operatőr az európai sőt magyar Koltai Lajos vagy Ragályi Elemér, s milyen kitűnő amerikai filmeket fotografálnak.

A film ugyanis Amerikában már forgatókönyv állapotában kész van. Hiába az európai vagy a méginkább kuriózumnak számító brit debütáns rendező, ha a forgatókönyv, a sztori ugyanazzal a sok évtizede bevált módszerrel készül. Kicentizve, kidekázva minden, a főfeszültség, a mellékfeszültség, ahogy az a nagy könyvben, vélhetően a Hogyan csináljunk jó forgatókönyvből kitűnőt című alapmunkában meg van írva.

A személyesség, a véletlen, egy elvarratlan szál -ki van zárva. Az Amerikai szépségben, amely az amerikai kisvárosi létezés igen szórakoztató szatírája is, a forgatókönyvben dőlt el minden. Az is, ami jó benne, s az is, ami rossz.

A főhős tipikus amerikai, akinek negyvennégy éves korára elege lesz a tipikus amerikai életformából, a tipikus amerikai feleségéből, tinédzser lányából és legfőképp önmagából. Ezért aztán kirúgatja magát, amúgy is kirúgták volna a hatékonyságelemző tanácsára, s reklámújságírás helyett egy gyorsétkezdében keresi a hamburgerre valót, miután hatalmas végkielégítését egy tűzpiros Firebirdre költötte. Közben lánya szexis osztálytársnőjéről ábrándozik. Lánya pedig egy olyan apáról, aki a példaképe lehet, nem pedig egy szánalmas alak. Felesége sikerorientált ingatlanügynök, aki bár a kreatív önépítés buzgó híve, azért gondoskodik egy jó szeretőről is. A szomszédban lakó intoleráns katonatiszt kábítószerkereskedő fia és Lester lánya között igazi szerelem szövődik. Kár, hogy a szokottnál kicsit lassabban, ezért a katonás papában gyanú támad, hogy fia esetleg homoszexuális s ráadásul épp a szomszéddal van viszonya, aki olyan kelekótya alak. Azért aztán a félreértések vígjátéka helyett vagy inkább mellett drámát látunk, hiszen Lesternek, ahogy azt már a lírai expozéban elmesélte, meg kell halnia. A felbőszült apa loccsantja szét fejét. A szatíra, a dráma, a helyzetkomikum és különösen a főhős és a fiatal szerelmesek jeleneteiben a lírai ábrázolás keveredik, meglehetősen eklektikusan, talán mert a forgatókönyvíró Alan Bellnek nagy gyakorlata van televíziós sorozatok írásában. Nem tudom. Mint ahogy azt sem, hogy miért esik folyton az eső, akár egy Tarr Béla filmben.

Az Amerikai szépségre valószínűleg hatott az amerikai boldogságot tavaly bemutató Happiness, Tedd Solondz filmje, amely szintén az amerikai kertváros idilljéről rántotta le a leplet. De sokkal kevésbé kegyetlen, sokkal kevésbé következetes annál. Lágyabb, eklektikusabb és főleg szebb. Nem véletlenül áll a kamera mögött Conrad Hall, egy tapasztalt hollywoodi mester. De ahogy egy régi sláger mondja :" Túl szép ,ahhoz, hogy így igaz legyen."

De miért kellene igaznak lennie? Hiszen "más az élet, és más a mozi. "És az Amerikai szépség csupán egy jó kis mozi, legyen bár négy Oscar-díjjal nyomatékosítva. A főszereplő Kevin Spacy egyébként rászolgált a rangos elismerésre. Esendő, rokonszenvesen önironikus figurát alakít, a többiekhez képest kevésbé sablonokból építve a szerepet.

Annette Bening
Annette Bening
43 KByte
Kevin Spacey és Mena Suvari
Kevin Spacey
és Mena Suvari
36 KByte
Wes Bentley, Thora Birch és Mena Suvari
Wes Bentley,
Thora Birch
és Mena Suvari
37 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár fórum fórum mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-'98 tartalom címlap