 19 KByte |
Idén ünnepelte hetvenedik
születésnapját a filmművészet egyik legnépszerűbb díja,
az Oscar. Az évfordulóra emlékezve állította össze
kötetét Návai Anikó, aki hollywoodi tudósítóként sok
tapasztalatra és élményre tett szert a film fővárosában.
M.G.P., azaz Molnár Gál Péter Hedda Hopper utódaként
ajánlja figyelmünkbe a Magyar Rádió egykori riporterét, mert
a híres-hírhedt hollywoodi pletykafészekhez hasonlóan Návai
Anikó is "mindent tud, mindent jobban tud, mindent jól
tud". Határozott és rámenős fellépésével a sztárok
közelébe férkőzik, s addig nem tágít, míg néhány
"aranyköpést" ki nem csikar belőlük.
Návai vezérfonala az Oscar-díj, s a díj 1927-es alapításától egészen 1997 márciusáig követi nyomon az események menetét - a díjkiosztást megelőző médiakampánytól, a díjkiosztó ünnepség fényes eseménysorától kezdve egészen az ünnepséget követő nyilatkozatok summázásáig. "Harminchatan jöttek el a Los Angeles-i Ambassador Hotel éttermébe 1927. január 11-én. Nemcsak pompás vacsorát kaptak, de azt a büszke tudatot is, hogy ezen az estén történelmet csinálnak." S valóban valami új született a fehér asztalok mellett, hiszen ekkor döntötték el, hogy: "A Filmakadémia azzal is ösztönzi a szakma fejlődését, hogy a kiemelkedő teljesítményeket díjakkal jutalmazza". Lassan, de biztosan elindult Oscar pályája, bár akkor még senki nem tudta a szobor nevét, hogyan lett Oscar Oscarrá, az is kiderül a könyvből. Mint ahogy az is, hogyan lett csak harminc másodperc a sztárok köszönő beszéde, miért kellett megalapítani a Golden Globe-ot, mikor tárták ki a gálaműsor kapuit a kíváncsi nagyközönség előtt. A történeti események mellett Návai kis színészportrékat is megrajzol, többek között Henry Fondáról és a jó ügyek mellett elkötelezett lányáról, Jane-ről, Jack Nicholsonról és a merész Marlon Brandóról. Számos sztár, producer, filmcsináló alakít még kisebb-nagyobb szerepet az Oscar-könyvben, elejtve egy-egy klasszikussá vált mondást. Szó esik a díj alapítását mozgató üzleti érdekekről csakúgy, mint a karrierépítésért hozott áldozatokról, vagyis az olvasó bepillanthat a hollywoodi filmcsinálás olajozott gépezetébe, de megismerheti a működését megakasztó lázadók bátor gesztusait is. Návai könyvét helyenként magántermészetű élménybeszámolókkal színesíti, s a - helyenként szinte már argóban írt - apró helyzet- illetve jellemképekben hitelesen és mulatságosan láttatja a híres sztárok nyomában loholó újságírók, fotósok szorongatottságát, lámpalázát. Egyben lerántja a leplet az érdekek vezérelte kapcsolatteremtésekről, érzékelteti sekélyességüket, felszínességüket. A szemfüles riporternő azonban maga sem veti meg a ravaszkodást, ügyeskedést, amikor a megközelíthetetlen sztárok közelébe kell férkőznie, így "cserkészi be" Sylvester Stallonét, Dustin Hoffmannt. A velük és másokkal készített interjúit is beleszövi kötetébe. Különös figyelmet fordít minden részlet leírására, például arra, milyen modelleket viselnek a sztárok a díjkiosztó ünnepségen, kit melyik divatház öltöztet. Návai Anikó könyve átmenetet képez a tárgyszerű, adatgazdag szakirodalmi monográfia és az élménybeszámoló között, miközben szókimondó őszinteséggel rántja le a leplet a hollywoodi parádéról. Kötete végén az Indexben sorolja fel az 1927-1997 között Oscar-díjra jelölt és díjazott filmeket, főszereplőket, mellékszereplőket, rendezőket, különdíjakat, stb. Adatai helytállóak, megfelelnek a valóságnak, a hiányosság annyi, hogy mindössze néhány kategóriát emel ki a díjazandó körökből. Az Oscar történetéhez teljesebb Indexet is elvárhatna az olvasó, hiszen maga a könyv is alcímében filmtörténeti műre utal. A szerző azonban nem köti magát szorosan a történetiség elvárásaihoz, így a rövidke Index összhangba kerül a könyv tartalmával. Návai Anikó azoknak szerezhet kellemes szórakozást, akik szeretnek a kulisszák mögé kukucskálni, akik szívesen csatangolnak képzeletben a Los Angeles-i "high society" társaságában. Igazi kordokumentumra, történeti munkára azonban egy ideig még várnia kell a film rajongóinak, az Oscar történetét megismerni vágyóknak. /Návai Anikó: Oscar? Oscar! A XX. század történetének legfontosabb filmdíja; Budapest, Officina Nova, 1998/ |
