 Keleti Márton: Mágnás Miska (1948) 54 KByte |
A film “gyorsan égő papírra írt élet”. Pier Paolo Pasolini gyönyörű metaforába rejtett súlyos és fájdalmas állítása különösképpen igaznak bizonyult a magyar film 1945-62-ig terjedő nagy korszakának a filmjeire. Évtizedekig nem volt megbízhatóan megoldott a filmek kellékanyagának megfelelő archiválási, tárolási rendszere. A filmgyűjtemény az időszak különböző viharaiban visszafordíthatatlan sérüléseket szenvedett. 1998-ban immár tíz éves jubileumát fogja ünnepelni a Magyar Film Múltja és Jövője Alapítvány, melyet a filmszakma a Magyar Filmintézet kezdeményezésére hozott létre. Az alapítvány az 1945 után készült kritikus műszaki állapotú magyar filmek és filmhíradók felújítására jött létre, jelenleg a Nemzeti Kulturális Alap éves támogatásával működik. Az alapítvány alapvető célkitűzése a pusztulás megállítása, a mentés volt, a sok esetben még nitro alapanyagú negatívra készült filmek reproduktív bázisának a restaurálása. Ezért e korszak filmjeinél a felújítás számos esetben a megfelelő minőségű lágy biztonsági duppozitív, ill. dupnegatív legyártását vonta maga után. Az alapítvány eredeti kiírása szerint a felújítási terv nem készülhetett filmtörténeti szempontok szerint, hanem minden egyes filmre, kivétel nélkül kiterjedt, gondoljunk csak arra, hogy ezek többsége veszélyes is, ha gyúlékony, nitro alapanyagra készült. A korszak filmjeinek eredeti negatívjai sok esetben igen erősen sérültek, hiányosak, nemkülönben a forgalmazás alapját képező reproduktív kelléksor is. A Magyar Filmintézetben föllelhető korabeli köteles kópiákat is erősen kikezdte az idő vasfoga. A filmállomány restaurálásához az egész filmszakma szellemi és anyagi összefogására volt szükség. A hiányos kellékanyagok miatt keresőlistákat küldtünk szét a világba, a hazai cégeken kívül - MOKÉP, Hungarofilm, Budapest Film, a stúdiók - megkerestük a külföldi társarchívumokat, gyűjtőket is, hátha pótolni tudják sérült, hiányos anyagainkat. Egyes filmeket szerencsés esetben az alkotók közreműködésével, eredeti források, forgatókönyvek, dialóglisták segítségével úgy kellett összerakni. Durván száznegyven fekete-fehér film restaurálása készült így el. Illés György, Szécsényi Ferenc, Nyakas István, Somló Tamás, Hildebrand István és más operatőrök minősítették a felújított kópiákat. Közel harminc esetben megsemmisült a filmek eredeti negatívja, ezért a legyártott dupnegatív alapján elkészült kópiák jóval gyengébb minőségűek. A hetven nitro-alapanyagú fekete-fehér filmből huszonkettőnek megsemmisült az eredeti negatívja. Csak néhány példa ezek közül: Mágnás Miska, Talpalatnyi föld, Rokonok, Dalolva szép az élet, Úri muri. Kemény problémát okozott számos filmnél a rendkívül költséges hangfelújítás. Külön átmentett hangokkal készült el többek között az Erkel (1952), a Beszterce ostroma, a Semmelweis. Az Erkelből a restaurálás előtt csak egyetlen torz hangú, román feliratos kópiánk volt. Megfelelő minőségű kellékek hiányában a Mokép hangdubléjának kockánkénti restaurálása közel két évig tartott a Mafilm Audio Kft-nél. A korszak nagy remekművét - Fábri Zoltán legendává vált Körhintáját (1955) - hangsérülései miatt a roncsolt hangnegatív kockánkénti, kézi retusálásával lehetett csak megmenteni. A munkafolyamatban két dupnegatív és két duppozitív, valamint munkakópia, megítélő és két korrekciós kópia készült. A film költségei az 1992-93-es árakon meghaladták a kétmillió forintot. Teljes szakmai összefogással készültek a színes nitro-alapanyagú filmek. Az eredeti nitro-kellékről a későbbi biztonsági reprodukciós kelléksor legyártása után készült el az archív pozitív. Így újítottuk fel a Rákóczi hadnagya, a Liliomfi, a Föltámadott a tenger, a Kiskrajcár, az Én és a nagypapám, a Kétszer kettő néha öt, a Hintónjáró szerelem, az Ifjú szívvel, A város alatt című filmeket. Nem sikerült színeiben restaurálni, csak fekete-fehér reproduktív kelléket tudtunk átmenteni a Ludas Matyi (1949), a Civil a pályán (1951) a Különös házasság (1951), című filmekből. Eredeti nitrokellékeikben a fakulási folyamatok olyan mértékben mentek végbe, hogy a szinergetikai próbák alapján - adott labortechnika hiányában - a negatívban meglévő színinformációk elégtelennek bizonyultak a színek előhívására. Így meg kellett elégednünk a fekete-fehér duppozitív és dupnegatív, valamint a biztonsági hangnegatív, hangpozitív gyártásokkal. Ezért ezekben az esetekben is csak biztonsági hangnegatívot és pozitívot lehetett gyártani. Fábri Zoltán első, színes filmjének (Vihar, 1952) megsemmisült az eredeti színes nitro kellékanyaga. De éppen most került elő Németországból a film jó minőségű színes nitro-pozitívja, mely alkalmasnak látszik a biztonsági dupnegatív legyártására. Évtizedekig csak fekete-fehérben láthattuk Fábri pályakezdő darabját. Még rányomta bélyegét a sematikus korszak, de az emberábrázolásában Fábri már ígéretes tehetségnek mutatkozik. Most lehetőség látszik arra, hogy Illés György operatőr képeit ismét színesben láthassuk. A korszak felújítása csak globálisan mondható lezártnak, hiszen a technika fejlődése minduntalan újabb restaurálási lehetőségeket teremt. Így a zsugorodásból fakadó problémák újabban kiküszöbölhetők egy speciális kapufogó segítségével, mely megfelelően szabályozza a film továbbításának sebességét. Újabb anyagok előkerülése kapcsán előről kezdődhet a felújítás. Egészen friss példa erre a Szent Péter esernyője (1958). Bán Frigyes-Illés György tündéri Mikszáth-meséje vizualitásában ma is üdítő. A filmből egy majdnem selejt minőségű pozitív kópián kívül csak a reprodukcióra alkalmatlan dupnegatívval rendelkeztünk. 1994-ben Pozsonyból kértük kölcsön a szlovák verzió eredeti negatívját, amiről kiderült, hogy használhatatlan a rekonstrukcióban, mert a film gyors egymásutánban leforgatott szlovák és magyar változata nem pusztán szinkron-eltéréseket mutat. Idén került elő a hiánytalan, ám súlyos keresztkarcokkal végigszántott, dobnyomásos magyar eredeti negatív. A Magyar Filmlaboratóriumban elkészült próbatekercs arról tanúskodik, hogy a film fényvilága dacol az idővel. Kérdés, hogy a kopírozás folyamán mit tud a sérülésekből eltüntetni a folyadék jótékony hatása. A felszabadulás után készült első magyar hangosfilmből, A tanítónőből (1945) csak rossz minőségű másodlagos kellékeink voltak. Idén, 1997-ben az Amerikai Egyesült Államokból az archivált példányunknál jóval teljesebb, jó minőségű nitro-pozitív került a gyűjteményünkbe. Erről folyadék alatt dublét készítünk, s ezt a régi dubléval összevetve létrehozhatjuk a legteljesebb változatot. Az újabb - és újabb anyagok felbukkanása, a technika tökéletesedése következtében, szerencsére - e gyorsan bomló hordozó esetében is - a filmfelújítás-restaurálás sosem tekinthető lezárható folyamatnak. 1. eredeti kép- és hangnegatív: a forgatás során születő eredeti kellék. 2. duppozitív: lágy, kékes pozitív, mely az eredeti negatívról készült, a reprodukciós bázis alapja, nem vetíthető 3. dupnegatív, dublé: a duppozitívról készített, lágyabb, szemcsésebb negatív, erről készülnek a vetíthető forgalmi kópiák 4. archív kópia: az eredeti negatívról készített, esetleges fénykorrekciókat tartalmazó, reprezentatív pozitív. 5. felújítási kellékek: eredeti kép- és hangnegatív, duppozitív, dupnegatív, próbák, fényszalagok 6. nitrofilm: a filmgyártás első időszakában készült gyúlékony, bomlékony celluloid 7. kópia: filmpozitív |
 Keleti Márton: Mágnás Miska (1948) 67 KByte | |
 Keleti Márton: Beszterce ostroma (1948) 46 KByte | |
 Bán Frigyes: Semmelweis (1952) 52 KByte | |
 Bán Frigyes: Szent Péter esernyője (1958) 54 KByte |
