A bácsi tyúkokat dobál az égnek,
de azok csak nem repülnek.
Zene: Zdenek Liska.
Kotkodácsolás, szárnyverdesés.
Nagyon alsó kameraállás,
groteszk mozgás, össze-
vissza vágva. A földön tárgyak
roncsai, rongyok, állattetemek,
sár és köd.
A bácsi elvágódik, egy repülõ zúg el felette.
|
A bácsi az esõben virágot öntöz.
Késõbb: ül az ágyban, szemüveggel az orrán, óvatosan kinyit egy könyvet, a lapokat fújja, hogy szétváljanak. Szól a macskának: | |
| Bácsi: - Sicc! | |
|
A macska az ölébe ugrik. Egyszer-
csak lecsapja a könyvet, | |
| Bácsi: - Ciciccc! | |
|
a macska lélekvesztve elrohan.
A bácsi az ablakhoz siet, rákiált egy arra járó emberre: | |
| Bácsi: - Van egy cigarettája? | |
|
A járókelõ meglepetten,
szabadkozva rázza a fejét. | |
| Bácsi: - Akkor parancsoljon! | |
|
A zsebébõl elõhúz egy cigarettás-
dobozt és megkínálja. A járókelõ menekül. A bácsi szomorú arcot vág, téblábol. Elõveszi a gyufás- dobozt visszarakja. Odahajol az ablakhoz, látja, hogy jön a fiú. Arca tükrözõdik az üvegen, a fiú arca pedig belép az õ arcának tükör- képébe. A fiú nem veszi észre. A bácsi hátralép, magára tekeri a sálat, bekapcsolja a rádiót, a fejére húzza a takarót és vacog, de közben kiles, hogy jön-e már a fiú. A fiú belép, keresi. | |
|
Fiú: - Hát nem megígérted, hogy
most már tényleg eljársz hozzánk ebédelni? | |
|
A bácsi az ágyban fekszik
és vacog. | |
|
Bácsi: - Meg vagyok ám nagyon
fázva...! Kellett neked levetetned velem a nadrágomat! | |
|
A fiú fiolákat és tubusokat
pakol ki az egyik szekrénybõl. | |
|
Fiú:- Na várj csak, nézek
valami gyógyszert. | |
|
Különbözõ színû kenõcsöket
ken a bácsi borostás arcára. | |
|
Fiú:- Mért nem mosdasz, te koszfészek ?!
Bácsi: - Jaj, most nem lehet, fáj a fogam, meg a kenõcsök miatt se... Különben is, borotvál- kozás elõtt már mosakodtam! | |
|
A macska megkaparintja a
hûtõ tetején lévõ malacfarkat, és a szekrény alá bújik vele. A bácsi felpattan és a macska után veti magát. Örömmel mutatja fel a vissza- nyert malacfarkat és az annak végén még mindig ott csüngõ macskát. | |
|
Bácsi: - Gyõzelem!
Fiú: - Ezzel az erõvel már hozzánk is eljöhettél volna. | |
| Ide-oda tekintget a kamera, | |
|
Bácsi: - De nézd már meg,
csak ez az egy papucsom van, az meg elázik! | |
| keresi a gép a papucsot. | |
|
Fiú:- Karácsony óta
mondom, vegyél cipõt! | |
| A bácsi összekent arca. | |
|
Bácsi: - Máma szombat van,
már zárva vannak... | |
| A kamera rámutat a csapra. | |
| Meg aztán víz sincs! | |
| A fiú bepörög: | |
|
Fiú: - Akkor meg... hozzál
valahonnan! | |
|
A bácsi mutogat,a szomszédok
felé biccent, az öklét hozzászorítja a szájához. | |
|
Bácsi: - De honnan? Én
ezekhez át nem megyek! Fiú: - Akkor mittomén, hozz a Dunáról! Bácsi: - Felõlem! | |
|
Felpattan, a korsóért nyúl,
kicsoszog. Az ablakon még visszaszól: | |
|
Bácsi: - Meg is fürödjek? | |
|
A fiú ücsörög a szobában,
esteledik. |
|
A fiú lélekszakadva fut a parton,
keresi a bácsit, aki a rakpart elõtti sóderes vízben áll félmez- telenül, elszabott nadrágjában, össze- kenõcsözött arcával, egy törül- közõvel. Sötét van és köd, az imbolygó fényekben nem látják egymást, ezért ordítanak. Itt-ott járókelõk tûnnek fel kíváncsiskodva. | |
|
Fiú: - Mit állsz itt?
Bácsi: - Hát én akartam fürdeni?! Fiú: - Mért nem jössz már?!! Bácsi: - Beakadt a cipõm a kövek közé, nem tudok kijönni! | |
|
A fiú rémülten elkezdi
kiszabadítani a bácsit, aki csak nehezíti a dolgát és ordítozik: | |
|
Bácsi: - Szerencséd van, hogy
nem áradt meg a víz, megfullad- tam volna a hülyeségeid miatt! | |
| Kint állnak a parton és lihegnek. |