Zsizsmann Erika Filmes könyvek Kolozsváron
 

10 KByte

Pethő Ágnes (szerk.): Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2002, 340 oldal, ISBN 973-85422-1-9

Pethő Ágnes (szerk.): Köztes képek. A filmelbeszélés színterei. Scientia Kiadó, Kolozsvár, 2003, 422 oldal, ISBN 973-85985-8-3

Ştefan Bălan, Mihai Chirilov, Alex Leo Şerban: Lars von Trier: filmele, femeile, fantomele (Lars von Trier: A filmek, a nők, a szellemek). Idea Kiadó, Kolozsvár, 2004, 103 oldal, isbn 973-7913-24-8



Az utóbbi öt-hat évben, ha filmgyártás nem is, de fesztivál, filmes folyóirat és filmes oktatás indult Kolozsváron, magyar és román nyelven. Valamint megjelent néhány filmes témájú könyv is. Elenyésző számuk miatt korai lenne irányzatokról beszélni, a három kötet - két magyar és egy román nyelvű kiadványról van szó - azonban mégis a filmmel való foglalkozás két különböző területére mutat.

A Scientia Kiadónál megjelent két kötet tulajdonképpen kezdődő sorozatnak tekinthető: mindkettő a kolozsvári Sapientia - Kutatási Programok Intézete keretén belül folytatott kutatások eredményeképpen született, és filmelmélettel foglalkozó egyetemi oktatók, doktoranduszok, illetve egyetemi hallgatók írásait tartalmazza. A kutatócsoportok vezetője Pethő Ágnes, egyben a kötetek szerkesztője is. Az összefoglaló jellegű, metaelméleti írások mellett műelemzéseket találunk, bizonyos elméletek konkrét alkotásokra való alkalmazásával. Az első kötet (Képátvitelek. Tanulmányok az intermedialitás tárgyköréből) alapját kép és szöveg kölcsönhatásának, különböző művészetek együttlétezésének boncolgatása alkotja, Joachim Paech intermedialitás-elméletéből kiindulva. Filmmel csak a kötet első fejezete foglalkozik, amely Pethő Ágnes elméleti hátteret összefoglaló tanulmányával indul. A következő fejezetekben az irodalom, a reklám és a képzőművészet területéről olvashatunk elemzéseket. A filmmel foglalkozó írások többnyire nem a képi világ, hanem az elbeszélés felől közelítik meg vizsgálatuk tárgyát és az adaptáció, a keretes elbeszélés, az önreflexív struktúrák, intertextuális viszonyok kérdéskörét hozzák kapcsolatba az intermedialitással. Az írott szövegekkel foglalkozó tanulmányok pedig éppen a képiséget ragadják meg a különböző művekben. A reklám-szövegekkel foglalkozó tanulmány ismét a narratívákat elemzi vizuális műfajban.

A második kötet (Köztes képek. A filmelbeszélés színterei) a film területére szűkít, a megközelítés szempontjai viszont változatosak, a nyelvészet és a filozófia területéről származnak: Riffaterre szubtextus-fogalma, Husserl időfilozófiája, Deleuze arcközeli-elmélete stb. Az írások többnyire a filmi térrel foglalkoznak, különböző aspektusok: filmidő, narratíva, film és nyelv kapcsolata, az adaptáció problémája felé tágítva a témát. A színvonal hullámzó, a szövegek többsége világosan megfogalmazott problémafelvetés mentén halad, vannak azonban felületesebb tanulmányok is. Az erdélyi témájú filmek tájszimbolikájával foglalkozó írás például a filmtörténet során felmerülő térkezelési módok közül úgy tűnik, önkényesen emeli ki az expresszionizmust, a neorealizmust és Tarkovszkij tájszimbolikáját összehasonlítás végett, anélkül, hogy pontosan megindokolná a választást. Bár a tanulmányok tematikailag széles skálán mozognak, a kötet megpróbálja két egységbe rendezni őket: nagy általánosságban a Látvány-történések című fejezet a vizualitás, a Kép-nyelvi átvitelek című pedig a nyelviség felől közelítő írásokat tartalmazza. A kötet érdekessége, hogy olyan írásokat is tartalmaz, amelyek tárgya szorosan kapcsolódik a filmhez, de egyben túl is mutat rajta, emiatt újszerű, egyedi megvilágításba helyezik a filmelméleti hátteret. Ilyen Blos-Jáni Melinda írása egy család home-videóiról, antropológiai-kognitív megközelítésből.

A két kötet szűk közönséghez szól, elsődleges érdeme az, hogy átfogó képet ad a Kolozsváron kialakulóban levő kutatói műhelymunkáról, amely külön irányt képvisel a Magyarországon már működő filmelméleti iskolák mellett (ELTE-BTK, PTE-BTK, SZTE-BTK). A második kötetben Tarnay László és Vajdovich Györgyi tanulmánya is szerepel, ami a különböző kutatóműhelyek közti aktív kapcsolatra mutat.

Pethő Ágnes önálló kötete 2003-ban a csíkszeredai Pro-Print Kiadó gondozásában jelent meg, de a téma révén szervesen kapcsolódik a Kolozsváron kiadott kötetekhez: az itt megjelent tanulmányainak továbbgondolása. (Pethő Ágnes: Múzsák tükre. Az intermedialitás és az önreflexió poétikája a filmben. Pro-Print Kiadó, Csíkszereda, 2003)

A Kolozsváron kiadott harmadik filmes témájú könyv (Lars von Trier: A filmek, a nők, a szellemek) teljesen más irányultságú: Lars von Trier filmjeiről folyóiratokban megjelent publicisztikák gyűjteményes kötete. A szerkesztés mozaikszerű: a dán rendező filmjei mentén halad, fordított sorrendben, azaz a (2004-ben még) utolsó filmjével, a Dogville-lel kezd. A mozaikszerűség abban nyilvánul meg, hogy a filmcímek köré nem csak a három szerző írásai kerülnek, hanem interjúrészletek, „inzert” egy bukaresti nyugdíjas Dogville-rajongó tanárnő leveléből, a szerzők megjegyzései saját írásaikkal kapcsolatban. A szerzők és a kötet ötletgazdái: Ştefan Bălan filmkritikus, Mihai Chirilov filmkritikus, a Transilvania International Film Festival művészeti vezetője, valamint Alex Leo Şerban rákkutató és író. A szerzők az előszóban „fast-book”-nak minősítik az összeállítást, a kifejezés valóban találó: a „lázas” írások rengeteg ötletet vetnek fel, de nem fejtik ki őket, formájuk rendhagyó. A dán rendező minden konvenciót felrúgó munkásságát tekintve ez a megközelítés helyénvaló, amennyiben a cél nem egy rendszeres, tudományos, filmtörténeti elemzés volt.

A filmes könyvek egyelőre csak tágabb témakörű sorozatokban jelennek meg: a Scientia-kiadványok egy kimondottan egyetemi berkek számára készült bölcsészettudományi sorozat, a Lars von Trier esszékötet pedig a kolozsvári Idea Kiadó kortárs művészetfilozófiai sorozatának része. Az önálló filmes sorozatok létrejöttének talán a célközönség feltérképezése lenne az egyik feltétele: a középiskolás illetve egyetemi szintű mozgóképkultúra-tanítás mellett talán a fesztiválok, filmklubok nyomán kialakuló szélesebb közönségnek szóló ismeretterjesztés lehetne gyümölcsöző terület.

(2006-09-22)

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső