Az elmúlt években megnőtt a hazai forgalmazók DVD-kiadási kedve. A hollywoodi produkciók tekintetében nem is lehet okunk panaszra, a magyar és az egyetemes filmművészet terén azonban – bár próbálkozások és eredmények is vannak – van még mit pótolniuk. Vajon határainkon kívül is ez a helyzet?

Ahogy a filmpiacról egyre inkább kiszorult a VHS kazetta mint hordozó és helyét kezdte elfoglalni a DVD, úgy éledt fel a vágy minden filmgyűjtőben, hogy a régen, akárhonnan, akármilyen minőségben megszerzett, kuriózumnak tartott filmjeit most már egy kompromisszumok nélküli DVD verzióra cserélje. Ez a kezdeti láz kissé alábbhagyott, amikor rá kellett jönni, hogy ez is csak egy üzletág, és nem feltétlenül a mi ízlésünk és elvárásaink szerint alakul majd a kiadási politika. Ekkor a már Internet-tudományilag kiokosodott felhasználó, aki mellesleg bír legalább egy idegen nyelvet, nekilát a módszeres keresésnek odakünn a világban.

Arról, hogy létezik Internetes kereskedelem, még az is tud, aki amúgy a közelébe se szagol a netnek. Hogy a kizárólag Interneten keresztül kereskedő cégek archetípusa az amazon.com, ez se ismeretlen dolog, még könyv is jelent meg róla kis hazánkban! Mivel az amazon.com USA székhelyű cég, rögtön bele is futunk egy megkerülhetetlen problémába, ami a külföldi kiadású DVD-k esetében alapkérdés.

Ez a régiókód. A DVD-n található kód megakadályozza, hogy a geográfiailag máshol kiadott lemezt lejátszhassuk. Elméletileg. Gyakorlatilag pedig, mint mindenre, erre is van megoldás. Hogy csak a legegyszerűbbet említsem: megkérdeztem az egyik nagy műszaki áruházban az eladót, hogy van-e régiókód független DVD-lejátszójuk, mire a válasz az volt, hogy szokott lenni egy típus, ami gyárilag ilyen.

Hogy a régiókód léte illetve az ellene való küzdelem mennyire illeszthető be a törvények és jogok rendszerébe? Pro és kontra is hangzanak el érvek. A premier filmek terjesztésének védelme egyfelől jogos álláspont, viszont nem csak a premier filmeken található régiókód. (Ne tévesszük össze az újonnan bemutatásra kerülő filmek DVD változatát, valamint a már régebben forgatott és bemutatott filmek új, DVD kiadását!) Jogos álláspont lehet a felnőtteknek szóló tartalom miatti kódolás is, azonban a régiókód ezzel véletlenül sincs közös halmazban. Másik oldalról viszont helyénvaló a kérdés, hogy miért akadályozza meg bármilyen, leginkább gazdasági szempont, hogy a saját hazámban nem megszerezhető filmművészeti értékeket – és most hangsúlyozottan ezekről beszélek! – megismerjem? Arról a valóban gazdasági szempontról ne is beszéljünk, hogy külföldön esetleg tényleg olcsóbban és akár jobb minőségben kaphatom meg ezeket a termékeket. Ezzel kapcsolatban az ausztrál és az új-zélandi törvénykezés már kifejezte ellenvetését, mivel szerintük a régiókód korlátozza az emberek vásárlási érdekeit.
A következő kérdés a nyelv kérdése. A túlzott, már-már anglomán folyamat ellen lehet hadakozni, de nem biztos, hogy ennek legjobb eszköze a kizárólag hazai nyelven megjelentetett filmek, főleg akkor, ha ez a nyelv a „kevesek” kiváltsága.

Alapvetően kétféle kiadói stílust különböztethetünk meg. Az első arra helyezi a hangsúlyt, hogy az adott filmművészeti alkotást minél jobb minőségben, minél több hozzáadott értéket jelentő extrával dobja piacra, összességében még így is megfizethető áron. A másik extrák nélkül, elfogadható minőségben, de minél olcsóbban kínálja ugyanezt.

Nézzük először az első típusba tartozó, legjelentősebb kiadókat.

Criterion Collection – USA

A Criterion 1984-ben jött létre, azzal a céllal, hogy a filmművészet klasszikus és kortárs remekeit adja közre digitálisan felújított formában, kommentárral, extrákkal, akkor még lézerlemezen. Jelenlegi DVD kínálatukban többek között szerepelnek Dreyer, Bresson, Bergman, Bunuel, Cassavettes, Godard, Kurosawa, Truffaut, Wajda, és még mások filmjei, és olyan különlegességek is, mint Michael Powell: Peeping Tomja, Yasurijo Ozu filmjei, az 50-es 60-as évek klasszikus japán filmjei – Kobayashi, Imamura, Suzuki, Kaneto, Mizoguchi, stb. -, Cocteau Orfeusz-trilógiája, vagy Stan Brakhage életművéből 4 órányi válogatás.
Az átlagos tengerentúli árakhoz képest nagyjából 10%-kal magasabb áron kínálják termékeiket, ami annyit jelent, hogy egy egylemezes film átszámítva 8-10000 Ft-ba kerül. Vegyük figyelembe azonban azt is, hogy a Criterion közvetlenül nem forgalmaz, tehát attól függően hogy melyik forgalmazót választjuk forrásnak, ebből az összegből lehet akár 5-7 000 Ft-os ár is, ami már komolyan piacképes.

Eureka Video – UK
Az 1981-ben alapított független kiadóvállalat, főprofilja szerint némafilmek és klasszikus filmek forgalmazója. Több némafilm restaurálását is e cég végezte, például Lang M, egy város keresi a gyilkost, vagy Murnau Napfelkelté-jét, ami az első Oscar-díjas film volt.

Klasszikus filmjei között olyan különlegességekkel találkozhatunk, mint Shindo Kaneto Kopár szigete, vagy Nicholas Ray Vad ártatlanokja.

Árai a kedvezményes forgalmazónak köszönhetően alig haladják meg az 5000 Ft-os nagyságrendet.

Tartan Video – UK/USA
A piacon különleges helyet elfoglaló Tartan kínálata, a világ kortárs filmművészetének széles spektrumot felöleli Balabanovtól kezdve Trier-en át Bahman Ghobadi-ig. A céget 1982-ben a szigetországban alapították, ahol több mint 300 filmet jelentetett meg, míg az USA-ban 2004 óta tevékenykedik. Külön büszke lehet közel 30 filmet felölelő Bergman sorozatára, melyben sok egészen korai filmet is találunk a nagy klasszikus művek mellett.

Tematikus sorozata az „Asia Extreme” olyan különleges ázsiai filmeket mutat be, mint Tsukamoto Tetsuo-ja, Kim Ki-Duk Szigete, Fukasaku Battle Royalja, valamint az Oldboy és Nakata horrorfilmjei mellett több mint 10 filmjét megtaláljuk a jelenleg leginkább mainstreamnek tartott Takashi Miiké-nek is.

Mivel kiadványai elég sok forgalmazónál megtalálhatóak, eredeti 7000 Ft körüli áraihoz képest akár 4000 Ft-ért is hozzájuthatunk egyes filmjeikhez.

Raro Video – Italy
És íme, itt az első nem angol nyelvű kiadó, melynek kínálatában szerencsére mégis találunk angol feliratos filmeket is. Másrészt viszont sajnálhatjuk azokat a darabokat, amit csak olasz felirattal láttak el, ezért az olaszul nem beszélők nem élvezhetik.

Kiemelkedő kiadványai közé tartozik Andy Warhol jó néhány filmje, pl. a Chelsea Girls, melyeket gyakorlatilag sehol máshol – értsd: még az USA-ban sem! – szerezhetünk be. A kísérleti filmek közül Derek Jarman Super 8-as rövidfilmjei, William S. Borroughs, valamint a New York-i iskolához tartozó Richard Kern rövidfilmjeit bemutató összeállítások érdemesek említésre.

Elsőként jelentette meg Alejandro Jodorowsky ma már kultuszfilmnek számító műveit (Megszentelt hegy, A vakond). Túl van két Fassbinder díszdoboz-kiadásán és egy Herzog korai rövidfilmjeiből készült gyűjteményen is.

Sajnálhatjuk, hogy például a két Oshima filmet tartalmazó kiadványra – Meztelen fiatalság, A fiú temetése –, csak olasz felirat került.
Áraik illeszkednek a fenti kiadók árkategóriáihoz.

Anchorbay UK

Ezt a kisebb kínálatú kiadót azért fontos megemlítenünk, mert egyedül ő adta ki Jodorowsky Szent Vér című filmjét. Kínálatában megtalálható az Euro-cult rendező Jess Franco több műve, valamint sok Herzog és Wenders film is.

Fantoma USA

Ha már Jodorowsky, akkor egy mondat erejéig térjünk ki erre a kis kiadóra, amely megjelentette Jodorowsky első filmjét, a Fernando Arrabal drámájából készült Fando és a Lyst, nagyon jó minőségű felújított változatban.

Artificial Eye – UK

Komoly kínálattal rendelkező londoni cég. A klasszikus, nagy rendezők mellett neves kortárs filmeket is találhatunk, mint a Dardenne fivérek Fiúja, vagy Samira Makmalbaf filmjei, de itt adták ki először a világon Tarr Béla két filmjét (Kárhozat, Werckmeister harmóniák) 2 évvel ezelőtt. További különlegességei között azt hiszem érdemes megemlíteni a Jean Vigo életművét feldolgozó kétlemezes kiadványt.
Árai 7-9 000 Ft között mozognak. Ha találunk kedvezményt biztosító forgalmazót, ez az összeg akár 5000 Ft-ra is csökkenhet.

Az Artificial Eye mellett a kiadott magyar filmek miatt a következő két kiadót kell kiemelnünk!

Second Run / UK

A 2005-ben létrejött kiadóvállalat ugyan nem büszkélkedhet még széles kínálattal, de mindenképpen fontos megemlíteni Makk Károly Szerelem, Egymásra nézve és Jancsó Miklós Csillagosok, katonák kiadványai miatt!

Facets / USA

Komoly, bár jórészt inkább VHS kiadványokat kínáló cég. Érdemes azonban ránéznünk magyar vonatkozású DVD tételeire!

Szabó Istvántól az Apa, Tűzoltó utca, Redl ezredes, Szerelmesfilm, Mephisto; Mészáros Márta Örökbefogadás, Jancsó Miklós Szerelmem Elektra, Csend és kiáltás, Radványi Géza Valahol Európában, Enyedi Ildikó Tamás és Juli, Simon mágus, Bacsó Péter A tanú, Sztálin menyasszonya, Tarr Bélától szinte a teljes paletta: Családi tűzfészek, Panelkapcsolatok, Szabadgyalog, Kárhozat, Werckmeister harmóniák, és kiadás előtt az Őszi almanach és a Sátántangó!

Ezek mellett természetesen találunk néhány „sikerfilmet” is, mint a Hídember, a Kontroll, Macskafogó, Chico, Hukkle, I love Bp.

A független kiadó vállalatok mellett érdemes megnézni egy-két nemzeti filmintézet kínálatát is! Ezeknél az intézményeknél alapvető gond, hogy a VHS-ről DVD-re való átállás még mindig tart. Ez számunkra azt jelenti, hogy sok igazán érdekes dolgot csak VHS-en találunk meg.

British Film Institute

A VHS kiadványokhoz képest szerényebb DVD kínálatában olyan érdekességeket találhatunk, mint a filmezés kezdetét bemutató összeállítások, melyek között kifejezetten az Egyesült Királyságra koncentráló gyűjtemény is van. Hangsúlyosan jelenik meg Peter Greenaway munkássága, de Ken Russell, Michell Powell, valamint a free cinema filmjei is.

Danske Filminstitut

Trier természetesen, persze Bergman és a filmtörténeti sorozatban – kicsit a „Filmkultúra” folyóirat design-jára emlékeztető borítókkal - Alfred Lind, Asta Nielsen, Dreyer kevéssé ismert filmjei, továbbá számunkra teljesen ismeretlen dán alkotók, a mozizás kezdetéről.

American Film Institute

Konkrétan nem hirdetik saját weboldalukon az általuk kiadott DVD-ket, azonban óhatatlanul belefutunk egy-egy kiadványukba, miközben a forgalmazók készleteiben keresgélünk.
A legizgalmasabb összeállításaik a filmezés kezdeteit mutatja be. Akár az egész világra kiterjedően (Edison, Lumiere, Pathé stb. és az amerikaiak), akár kifejezetten az amerikai filmezés kezdeteire koncentrálva, s itt olyan filmeket találhatunk, amiket az államokban sem lehetett látni. És itt van a nemzeti filmintézetek komoly feladata, a nemzeti filmkincs gondozása és közönség elé tárása.

Ahogy egyre inkább megismerjük a kiadói honlapokat, rá kell jönnünk, hogy legfeljebb információszerzés céljából érdemes figyelnünk azokat, hiszen a konkrét vásárlást internetes kereskedői oldalakon tudjuk lebonyolítani. Ezt alátámasztják a második kategóriába sorolt kiadók is, hiszen ezek sokszor nem is rendelkeznek saját honlappal, létükről a kereskedői oldalakon keresztül szerezhetünk csupán tudomást.

A forgalmazói weboldalakat végignézve megint csak két típust különböztethetünk meg. Az egyik a széles kínálatra teszi a hangsúlyt, így nagyon egyedi, vagy különleges darabokat itt nem érdemes keresni, míg a másik valamilyen szegmenst céloz meg, és ennek fényében – cult-filmek, ázsiai filmek forrása stb. – állítja össze kínálatát.
A legtöbb helyen tudunk vásárolni interneten keresztül, ha rendelkezünk külföldön is használható dombornyomott bankkártyával. Egy-két amerikai oldal nem engedi a magyarországi tranzakciókat, illetve nagyon érdekes, hogy az amerikai amazon, akitől minden további nélkül lehet rendelni, a használt termékekre nem engedi a Kelet-Európai tranzakciókat.
Ezeknél az internetes oldalaknál komoly biztonsági előírások vannak, tehát szinte a nullával egyenlő az esélye bárminemű bankkártya-visszaélésnek.
A termékek árát természetesen növeli még a postaköltség, valamint itthon a Vám, az ÁFA és eljárási illeték-költség. Utóbbiak nem minden esetben, mivel a legtöbb csomag, főleg a kis méretű vagy értékű „átcsúszik” a vámon, illetve nem vonják eljárás alá. Magánforgalomban egyébként vámot nem kell fizetnünk, de a termékre vonatkozó ÁFÁ-t valamint a hatóság eljárásának díját igen.
Mérlegelve az összes információt, milyen következtetéseket vonhatunk le, milyen elhatározásokra juthatunk?
Először is, határozzuk meg azt a három területet, aminek produktumait elvárjuk a hazai filmkiadástól:

1. A magyar filmművészet
2. Az egyetemes filmművészet klasszikusai
3. Az egyetemes filmművészet kortárs darabjai

Mit hiányolunk e területeken a magyar piacról?
Sajnos a magyar filmművészet terén sokat. Kezdetnek mindjárt mondhatjuk, hogy szégyen, hogy Tarr Bélát évekkel korábban jelentették meg Angliában, az USA-ban, mint szülőhazájában. És akkor mit mondjunk azokról, akiket egyáltalán nem jelentettek meg? Bódy, Erdély, Huszárik, Tóth János, Szőts, Jancsó, és sorolhatnám hosszasan a nemzetközileg is komolyan értékelhető, értelmezhető és megmutatható alkotókat. (És nem is beszélve a némafilmekről, a 30-as 40-es évek filmjeiről, illetve a kísérleti filmezésről.)

Az egyetemes filmművészet klasszikusait tekintve például érthetetlen, hogy a némafilmekből szinte semmi sem hozzáférhető. Eizenstein, Murnau, Lang, vagy egy Andalúziai kutya, hogy a Lumiere és Edison filmekről ne is beszéljünk. A francia lírai realizmusról, vagy az olasz neorealizmusról egyelőre nem tud a filmkiadás.
A francia új hullám Godard-ja még várat magára, Truffaut-tól már láttunk valamit, bár az igazi nagy filmjeit hiába keressük, és az angol free cinema sincs jobb helyzetben.

Elégedettségre adhat okot, hogy az alapműveltséghez tartozó rendezők közül például Tarkovszkij, Hitchcock megvan, néhány Bergman is felkerült a polcra Cassavettes és Herzog mellé. Pasolini élet-trilógiája jó, de még jobb lenne, ha a korábbi filmjei is meglennének, ahogy Bergmantól is várnék még többet. Fellini kiadásában még nem találtam logikát, Bunuel nem-kiadásában még annyit sem. Elképesztő, hogy mennyire mellőzi a magyar piac Kurosawát, és általában a japán klasszikusokat is.
Továbbra is hiányzik Tarkovszkij mellől Dreyer, Bresson, Ozu - micsoda álmok!
A kortárs rendezők közül jöhetne Wong Kar-Wai, Kim Ki-Duk, Shinya Tsukamoto, Iránból sokan, hogy csak az egzotikumot firtassuk.

Sorolhatnánk hosszasan, hogy mit hiányolunk a DVD-polcról, de azt sem szabad elfelejteni, hogy egy üzletágról beszélünk, ahol komoly anyagi tényezők (is) megszabják, hogy mi kerül kiadásra. Amiben komoly hátránnyal küzdünk, az nem más, mint arra megoldást találni, hogyan lehet egyensúlyt teremteni az üzleti és a kulturális érdekek között. Mert hogy hiányzik a hazai piacról egy vagy több olyan kiadó, törekvés, akiknek alapvető motivációja a filmművészet értékeinek hozzáférhetővé tétele. Legyen ez állami, non-profit, vagy profit orientált társaság, csak legyen! Ehhez jó példákat találhatunk külföldön, érdemes szétnézni.
Persze, megint előkerül a finanszírozás kérdése, a filmtörvény, az állami pénzek elosztása stb. Mégis azon kellene inkább gondolkodni, hogy az egész rendszer megváltoztatása vagy annak hibái fölött való kesergés helyett, hogyan tudnánk eredményeket elérni a fenti területen.

Szóval, harcoljunk a multinacionális kiadóvállalatok vagy a régiókód ellen, szervezzünk alapítványt a filmművészet klasszikusainak megjelentetésére, reformáljuk meg a hazai filmszakmát, vagy csak gyarapítsuk gyűjteményünket a saját és embertársaink javára, ízlés szerint ki-ki maga válassza ki a neki valót.

(2006-03-10)