Kóti Katalin Hetvenhatosok...
Nagy Zsolt interjú
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
14 KByte

Az interjú a Mai Manó kávézóban pár nappal Zsolt harmincadik születésnapja után készült.

A gyermekkoroddal kezdeném, mert nem sokat lehet hallani róla.

Fantasztikus gyerekkorom volt! Átlagos falusi gyerek voltam. Kastélykertbe járkálós, bujkálós, csavargós, focizós, tornacipős, glottgatyás. Szalonnaevős, kolbászevős, derelyeevős, mákos tészta, tejbegríz. Szuper! Nagyon jó volt! Madárlátta ételek és italok! Nem nagy gazdagság, a szegénytől egy kicsit jobb, tehát minden, ami kell egy lélek fejlődéséhez és azt hiszem, ez nekem megvolt.

Van-e a gyermekkorból valami meghatározó élmény, ami ahhoz vezetett, hogy színész legyél?

Gyermekkorban meghatározó élmény? A focicsapat, az iskola, a tanáraim, az apám, az anyám. Egyáltalán nem akartam színész lenni. Focista akartam lenni és bohóc, vagy általános iskolásokat szerettem volna tanítani. Már két éve játszottam egy a Panda nevű körben Kisvárdán, amikor megpróbáltam a Színművészetit, ahová nem vettek föl, és Kassán is a Magyar Nemzeti Színházat, amire meg nem adták meg a munkavállalási engedélyemet és így oda meg nem mehettem ki, ezért mentem el Békéscsabára két évre. Így és innen indult igazán az egész, illetve innentől kezdve egyenes út volt oda, ahol most tartok.

Ez a Panda nevű színjátszó kör fontos volt?

Ami igazán fontos, az egy Tom Sawyer előadás volt. Az egész nagyon amatőr volt, a csapat sem volt lelkes, mindenki csak a lógást nézte benne. Tartozunk egy menő csapathoz, lehetett csajozni, iszogatni, cigizgetni meg lazák lehettünk. Semmiféle alkotói szándék nem működött senkiben. Egyszer volt ez a bizonyos Tom Sawyer előadás, amiben én éreztem azt, hogy manipulálom a közönséget, és ez nekem nagyon megtetszett.

Te voltál Tom Sawyer?

Igen. Az előadás után odajöttek a barátaim és mondták, hogy borsózott a hátuk. Akkor azt gondoltam, az nagyon komoly hatalom, ha én a színpadon sakkban tudok embereket tartani vagy így meg tudom változtatni a lelkiállapotukat. Befolyásolni tudom őket. Akkor kezdett el érdekelni a dolog.

A sulitokban volt ez a színjátszó csapat?

Nem, ezt a Császy László Gimnázium csinálta, és voltak Besisek is, mert én a Bessenyei György Gimnáziumba jártam. Ez volt ott a színjátszó társulat, a legmenőbb, de a menők, mire én odakerültem, kikerültek belőle, elballagtak, elmentek.

Hallottam, hogy Békéscsabán Gáspár Tibor volt a tanárod.

Persze. Ő az, aki megmutatta az alapokat. Hogy hogy kéne, mit kéne, mint kéne csinálni. Főleg személyiségfejlesztő volt az a két év, amit vele töltöttünk.

Ez sokat jelentett neked, amikor utána felvettek a Főiskolára?

Biztos vagyok benne, hogy ennek a hatására jutottam el oda, de nem feltétlenül, mert a Főiskolára bekerülni semmi más, mint szerencse. Nagyon sok tehetséges embert kirúgtak, nagyon sok tehetséges ember évekig vár, hogy felvegyék. Csányi Sanyit harmadjára vagy negyedjére vették fel, most meg minden filmben ő játszik.

Milyenek voltak a főiskolás évek?

Jók voltak. Egy félévi csalódás után, amikor rájöttem, hogy nem jó a Főiskola, rögtön megint jó lett, mert jöttek vendégtanárok, és a munka mindig izgalmas volt. Én nagyon sokat dolgoztam a Főiskolán, de élveztem. Meg jó volt a társaság! Sokat pörögtünk, igazi egyetemi élet. Tudod, nincs vége a napnak soha! (Mosolyog) Azonban nekünk a Főiskola még nem tanított annyi mindent. Olyan tudásokat, mint a tánc, a zene vagy a nyelvek, egyáltalán nem vették komolyan. A Főiskoláról kijönnek úgy emberek, hogy nem tudnak kottát olvasni. Most már lehet, hogy nem, de amikor én voltam főiskolás, akkor még igen, és szerintem ez baj. Ezek azok a tudások, amiket meg kell egy színésznek szereznie. Ez fontos! Aztán a Főiskola még kapcsolatok szerzéséről szól.

A főiskolai osztálytársaiddal tartod a kapcsolatot?

Nem nagyon, mert teljesen máshol dolgozunk. A Pálfi Katival, Pikali Gerdával szoktam találkozni néha, Ruttkay Laurával, a Turek Mikivel egy évben egyszer. Pavletits Bécivel sem sokat. Melkvi Beát nem láttam évek óta. Tari Tecával is, aki már látott egyszer-kétszer játszani, ritkán találkozom, ahogy Betz Pistával is. Kokics Petivel meg a Szabó Zolával viszont igen, mert szoktak jönni megnézni az előadásaimat. Azzal a társulattal, ahol ők játszanak, csináltunk pár filmet, és szeretem azt, amit a Kasvinszki Attiláékkal csinálnak. De nem baj ez.

A Főiskolán találkoztál meghatározó színésztanárral?

A Zsótér. Ez egyértelmű. Az osztályvezető tanárunk Kerényi Imre volt, de velünk alig foglalkozott. Mi ezt úgy oldottuk meg, hogy hívtunk helyette tanárokat.

Zsótér Sándor hívott téged a Katonába a Főiskola alatt?

Nem, csak nem akartam a Madách-ba menni. Könyörögtem a Zsámbékinak, hogy vegyen oda. Ekkor mondta, hogy ad nekem egy szerepet, és adott is, aztán év végén kiderült, hogy nem tud szerepet adni a következő évre, és mondta, hogy keressek magamnak valami állást. Akkor megköszöntem, hogy addig is megmentett. Aztán mentem a Süsühöz (Schilling Árpád). Persze ez sem volt ilyen egyértelmű, mert előtte beszéltem a Babarczival, ugyanis le szerettem volna menni Kaposvárra, de ő sem tudott odavenni, mert akkor el kellett volna küldenie egy embert. Ekkor mentem oda a Süsühöz harmadéves koromban, amikor már csináltuk a Baalt, és mondtam, hogy szeretnék ott dolgozni tovább, amire Süsü igent mondott. Azóta Krétakörös vagyok.

A végzéskor kaptad az első filmszerep ajánlatokat a Jadviga párnájában, a Nexxtben és a Citromfejben?

Igen, a Főiskola után. Ezekben a filmekben szösszenetnyit, picike kis szerepeket játszottam. Ezek úgy jönnek, minden évben van egy-két ilyen felkérés egy mondatos szerepekkel. Nem baj, nem bánom. Azonban azt hiszik az emberek, ha valaki csinál egyszer egy főszerepet, például annak a francia filmnek a főszerepét (Új élet), és nyilván a színész is azt hiszi, én is azt hittem, hogy na most be fog indulni minden, és kapom majd az ajánlatokat. Nem kapod az ajánlatokat. Nem baj az, ha nem hívnak, legyen így. Most már nem érzek semmit. Régebben, egy-két éve, még azt éreztem, hogy kimaradok valamiből és ez borzasztó, szorongtam, tudod, nem vagyok tehetséges, nem választanak a filmrendezők, és arra gondoltam, hogy ennyire rossz lennék, biztosan rossz voltam azokban a filmekben, amikben láttak, és ezért gondolják, hogy én azzal az emberrel nem akarok dolgozni. De nincs összefüggés. Talán azért sem sajnálom azt, hogy kimaradok sok filmből, mert nem kaparok értük. Valami mellett le kell tenni a voksot, és most nem ennek van itt az ideje. Most más dolgom van, mást kell csinálnom. A Krétakörnek van az ideje és a családomnak. Valószínű ez a periódus következik. Végül is harminc éves vagyok. Még van idő. Most biztos nem filmeznem kell, hanem színházat csinálnom. Van elég dolog a színházban. Egyébként nemrégiben a Török Ferinek voltam a castingján, és nála is egy napom lesz talán az új filmjében, de nagyon korrekt és tisztességes volt. Küldött üzenetet, amikor most kinn voltunk Litvániában, hogy nem én kaptam a főszerepet, de talán egy-két napra be tud valahová rakni. Bocs! De hát miért bocs? A te filmed, és nem az, hogy most én milyen nagyot játszom benne. Te találd meg a színészeidet! Magyarországon nagyon kevés olyan filmrendező van, aki stabil emberekkel dolgozik, akik ki tudnak alakítani egy nyelvet évek hosszú során. Ehhez idő kell, és sok meló. Itt van a Mundruczó Kornél, aki megtalálta a Tóth Orsit. Van egy színésznő, akivel mindent meg tud csinálni. Akkor a Miki bácsi, a Kapa meg a Pepe már évek óta együtt dolgoznak. A Végh Zsoltiék is folyamatosan az Angéláékkal együtt dolgoznak.

Az Új élet című filmről mit kell tudnunk?

Philippe Grandrieux filmjére gondolsz?

Igen.

Kinn voltunk Párizsban és játszottuk a Woyczeket, és akkor egyszer jött a menedzserünk, a Gáspár Máté, hogy vár lenn egy francia filmrendező, aki beszélni akar velem, mert tetszik neki a munkám és filmet akar velem forgatni. Nem hittem el. Lementem és beszélgettünk. Azt mondta, hogy februárban lenne a forgatás, és hogy hány napról lenne szó, elküldenek majd minden anyagot, lefordítják a forgatókönyvet. Egy másik fickót akart, de látott, és azt a fiút már el is küldte. Olyan hihetetlen volt, hogy csak azt mondogattam, jó, oké, lassítsunk, majd, ha itt lesz a forgatókönyv, és ott fogok állni a kamerák előtt, akkor elhiszek mindent. Télen aztán jött a forgatókönyv és minden, árajánlat is, aztán egyszer csak fenn ültem a repülőgépen Szófia felé, majd leszálltam, utána a Hilton szállóban aludtam, másnap reggel forgatás volt, én meg ott álltam a kamera előtt. Ekkor mondtam azt, hogy ez tényleg igaz. Egyébként nem számítottam rá. És mindig, tudod, hogyha elvárások vannak, vagy ha elvársz valamit, akkor az lesz az igazán a nagy méreg, ha nem ajándékként fogod fel. És milyen elvárásaid vannak? Én vagyok a legtehetségesebb színész, tehát nekem kell ideadni a filmet? Ez hazugság! Ez nem igaz! Tehát úgy kell nekimenni, én azt gondolom, hogy lesz, ami lesz, jön, ami jön: azt meg kell csinálni! Azt kell bizonyítani minden egyes pillanatban, hogy te vagy a legjobb színész a világon. Életem végéig azt kell bizonyítanom, hogy ezt is tudom. Nem lehet rosszat csinálni!

Milyen lett a film nemzetközi fogadtatása?

Magyarországon a Titanic filmfesztiválon megbukott, fél házból kiment a fele. Kinn nem tudom, mi történt vele.

Milyen volt a főszereplő lánnyal dolgozni?

Anna Mouglalis-szal? Ő egy Chanel szupermodell. Amikor megláttam a képeit, azt mondtam, nem hiszem el, hogy ez ő. Így akaratom ellenére megbántottam. Ezért fasírtban voltunk egész végig. Úgy csinált, mintha szeretett volna, mert forognia kell a filmnek, de nagyon nem bírt, szerintem. Egyébként a stábból Philippe-pel teljesen megszakadt a kapcsolatom, két évvel ezelőtt és tavaly is voltunk kinn, még egyszer találkoztam vele. Marc Barbéval tartom a kapcsolatot, és ha Párizsban vagyunk, szoktunk találkozni, megiszunk egy sört. Most lázasan tanulok franciául, főleg azért, mert szeretem. Olyan ez, mint a hegedű. Azért kezdtem hegedülni, mert nem tudtam kottát olvasni. Megtanultam kottát olvasni, elkezdtem hegedülni, és most tartok valahol.

Kontroll?

Kontroll? Nagyon nagy élmény! A munka meg álom volt, pörgős és nagyon lendületes! Minden improvizációt hagyott a Nimród. Pados és csapata, az egész roader csapat, fantasztikus volt. Mindenki egy perc alatt odavitte, megcsinálta, felépítette azt, amit kellett. Korrekt volt minden és mindenki. A pénzek is, a producer is. Én még nem dolgoztam ilyen hangulatú filmben. Azért Török Feri csapata is ilyen. Ez a film rögtön az előbb említett francia film után jött. Akkor nagyon sok jó dolog történt velem egyszerre. Akkor született az első gyermekem is, az első fiam, szóval nagyon jó időszak volt! Egyébként nem tudok mit mondani a filmről. Ott van, és ami történt, az a filmben van.

Ahogy mondtad, a filmben Nimród hagyott benneteket improvizálni. Azt te találtad ki, hogy „Hallod, figyelj”, „figyelj, hallod”, vagy az a forgatókönyvben volt?

Én. Nimród elmondta az elején, hogy mit akar látni. Ez egy újonc fiú, aki most jött fel vidékről, zárkózott, mert csinált lenn valamit és följött pénzt keresni. Nálunk a faluban, Tuzséron ilyenek a fiúk. „Hallod, figyelj”, „figyelj, hallod”? Ez annyira irritáló, amikor valaki ezt mondja, és még meg is bökdös. Hallom, hallom, csak nem figyelek, és ezek a „hallod-figyelj emberek” mindig totálisan egyedül maradnak.

Amikor a filmben lefúj a Gyalogkakukk, ott mivel fújtak le?

Rendes borotvahabbal.

És tényleg nekilöktek az oszlopnak?

Igen, de előtte lepróbáltuk ötször és mindig megcsináltuk. Én mindig neki is estem az oszlopnak, csak ennél az utolsónál a Kapa kicsit jobban megrántotta a kezem, valahogy meg is csúsztam. Brutális volt, mert úgy nekiestem az oszlopnak, hogy a rajtam levő kellékóra, amivel tompítani akartam az ütközést, szétvágta a fülem, ami szétszakadt és leszakadt. (Mutatja.) Itt össze kellett varrni hét öltéssel. Akkor Nimród azonnal leállította az egész forgatást, bevitt a kórházba, és ott volt végig velem. Leállt két hétre az egész, és azt mondta, hogy addig nem akar forgatni, amíg rendbe nem jövök. Tehát, látod, ezek azok a dolgok, amikre azt mondod, hogy őt nem érdekli ilyenkor semmi, csak a színészeinek a testi épsége. Aztán el is mentünk a baleseti sebészetre a Keleti mellé, ahol egy alkoholista orvos kezdte el vizsgálni a fülem. Szerencsére belépett a stáb orvosa és elzavarta, utána átmentünk a Klinikákra, ahol nagy sokára össze is varrta egy doktornő, aki az első ébresztés után nem kelt föl, és én akkor már órák óta álltam így (fogja a fülét). Szóval ilyen a magyar egészségügy. Na, de mindegy, megúsztam. Jól sikerült a kép, megvan a jelenet, és a fülem is. Kértem a Nimródtól, hogy maradjon a filmben a baleset. Egyébként amikor újra elkezdtünk dolgozni, onnan folytattuk, ahol abbahagytuk, hab a fejemen, és futás a Gyalogkakukk után.

A verekedés a metró kocsiban? Amikor téged előretolnak…

„Hallod, figyelj”! (Mosolyog.) Ők tényleg nagyon kemény fiúk voltak.

A verekedés élesben ment?

Á, dehogy. Karikírozva volt minden, de ügyesek voltak Piroch Gábor és csapatának köszönhetően. Ezért lett olyan élethű a dolog. Nagyon jól megcsinálták!

Szezon. Török Feri castingolt?

Igen. Ezzel is van egy anekdota. Állítólag, amikor beléptem, már akkor tudták, hogy én leszek Guli, és azt mondták, hogy a többieket hozzám válogatták. (Mosolyog.) Egyébként a forgatás egy húzós időszak volt. Sokszor éjszakákon is forgattunk, és volt olyan, hogy annyit forgattunk, hogy utána lemasszíroztattam magam, és utána föl a Balatonról ide Pestre és tíztől próba, de a forgatás elején lementünk valahová Karcag mellé is, ahol egy-két hetet dolgoztunk. Ez nagyon cool időszak volt. Tudod, ez a film egy „vándorlás”, meditáció, egy egykedvű film. Szerintem van egy tompa fájdalom az egészben, mint ami sok fiatal embernek a lelkében most van. Kóborolnak az utcán munka nélkül vagy munkát keresve, de a jövőre a kilátás, az szinte semmi. Most hová? Elmegyek egy kávézóba vagy étterembe dolgozni hatvanötezer forintért, és abból fogom eltartani a családomat, nevelni a gyerekeimet? Ne vicceljetek már! És akkor ennyi. Na, jól van, szerezzünk füvet, szívjunk be, és akkor jó lesz. Totálisan meg tudom érteni ezeket az embereket. Sodródás. Ezt mutatta a film. Nincs különösebb öröm akkor sem, ha lemegyünk a Balcsira. Mi lesz ott? Mi örömük van? Semmi. Egy: dolgozni kell, kettő: úgy is rossz lesz az egész.

Ebben a filmben milyen volt főszerepet játszani?

Semmilyen. Nem érzed a filmben, mert ott más egy főszerep, ugyanis ott napokra szét van bontva minden, úgyhogy valamikor csak harminc percet dolgozol. Tulajdonképpen persze egész nap, mert ott vagy a kamera előtt meg bevilágítanak, benéznek, satöbbi, de teljesen más a film, mint a színház, mert itt nem érzed, hogy most csináltál valamit, mint a színházban, ahol van másfél óra, és az egy élmény ott neked. Pedig fontos részeket csinálsz meg a film szempontjából. Egy történetet szétszedsz két hónapra, de van, amikor egy napot szedsz szét két hónapra és ez azért nem ugyanaz. Ezért zseniális Javier Bardem a Belső tengerben, amikor a halála utolsó órájáról van szó. Az nagyon nehéz feladat lehetett, és nem egy nap alatt vették fel, hanem napok vagy hetek alatt. És tudja tartani, kitalál dolgokat. Ez nehéz, de nem tudom, egyébként filmben hogy lehet. Eddig még nem igazán éreztem azt, hogy na, ezt megcsináltam, ezt odatettem, persze az is lehet, csak azért érzem így, mert eddig nem kaptam még olyan szerepet, ami nagyon nehéz feladat lett volna. Tudod, mindegyiknél van hiányérzetem.

Én Guli figuráját nagyon természetesnek éreztem.

Egy filmben mindig improvizálsz. Kapsz egy kis szövegrészletet, kapsz rá pár mondatot, és azt csinálsz azzal, amit akarsz. Attól lesz izgalmasabb. Azért választ, gondolom, a rendező, mert azt mondja, te hasonlítasz a legjobban ahhoz a figurához. Én írtam valami hozzávetőlegeset, amit ezekről a figurákról tudok, amit hallottam és láttam, és innentől kezdve az érdekel, hogy te még mit tennél hozzá. Keltsd életre! De nagyon közel áll hozzám ez a Guli figura, persze Gulinak teljesen más az élete, csak ezt az „elhagyott a csajom és reményvesztett vagyok” feelinget nagyon ismerem.

Rezes Judittal milyen volt együtt dolgozni, mert ebben a filmben és a Terézanyuban is, számomra nagyon kedvesek azok a jelenetek, amelyekben együtt játszatok.

Furcsa, magas, vékony, nyugis csaj. Nincs vérnyomása, ezt gondoltam róla. Nagyon távol áll tőlem a személyisége, és először nem tartottam jó színésznek. Aztán dolgoztam vele, láttam színházban is, és nagyon tetszett. Nekem kellemes csalódás volt, és szerintem, fantasztikus színésznő! A Szezonban csináltunk egy jelenetet a mólónál, ami végképp elvarázsolt azzal a finomsággal, amit ő tud. Nagyon sajnálom, hogy most nem dolgozhattam velük az Előtte-utánában.

A Terézanyuban direkt vagy véletlen, hogy megint együtt játszottatok?

Véletlen.

A Terézanyu?

Ez a film a főszereplő lány, Kata dolgáról szól, és a Miki-ügy csak egy adalék. Édes kis film, tingli-tangli, de semmi komoly.

A szinglifilmeknél maradva, hogy kerültél a Csak szex és más semmibe ismét BKV jegyellenőrként?

Beajánlott a Sanyi. Mondta a Krisztának, hogy milyen jó lenne, hogy ha azt a kis jegyellenőr fiút pontosan a Nagy Zsolti csinálná! Erre kitaláltam azt, hogy legyen nyúlszájú a fiú, és akkor mondta Kriszta, hogy ne, mert ebből vicc lesz, és akkor megmutattam neki ezt így komolyan (úgy csinál, mintha nyúlszájú lenne). Te most mit nevetsz? Rajtam röhögsz? Mér’? Mert nyúlszájú vagyok? És ekkor elkezdtem vele beszélgetni, mire azt mondta, hogy akkor ez lesz. Hogyha ezt komolyan csinálod, akkor az jó! Szerintem. Egyébként ez egy nagyon aranyos, helyes film, jól van elkészítve, és sok szép lelkű ember van, akinek tényleg erre van szüksége, de én nem akarok több szingli-filmet forgatni.

Képzeld, amikor láttam ezt az ellenőrös-jelenetet a filmben, azok a nézők, akikkel a filmet néztem, nem vették az adást, hogy Tibi ellenőr – Kontroll: Nagy Zsolt, most meg új film, ellenőr fiú, és szintén Nagy Zsolt.

Ez nem baj, mert a Szezonnak a vágója, aki látta a Kontrollt, nem tudta, hogy én vagyok az a Kontrollban, pedig minden nap ott nézett a Szezonban és illesztgette az arcomat. Nem kötötte össze a két képet. De ez jó! Jó lenne, ha nem ismernének fel egyetlen filmben sem. Ki ez a csávó? Mindegyikben ezt kérdeznék. Új filmes. Már vagy húsz éve dolgoznék, és jó lenne, ha mindig a fiatal pályakezdő díját kapnám meg. Át is venném! Vicces lenne!

Nemrégiben volt két rövidebb szereped a Fekete kefében és a Randevúban.

A Fekete kefébe úgy kerültem bele, hogy elmentem a főszereplő fiú castingjára, de nem akartak engem erre a szerepre. Egyébként nem is szóltak, nem is értesítettek. Mástól tudtam meg. Ezeket utálom egyébként. Gurul a film, én meg lenn voltam Tuzséron. Jövök vissza, és az autópályán kaptam a hírt, hogy a Dobó Dani, aki főiskolai osztálytársam volt, lett volna a Ficu, a kecskés csávó, csak ő megbetegedett, és be kellene ugranom azonnal. Így lett pár napom benne, ami persze jó volt. Nem láttam a filmet, és a Randevút sem, amiben még kisebb szerepet játszom.

A Romazsaruban játszol? A készülő film stáblistájára be voltál írva.

Csak be voltam írva. A Dettre ilyen. Játszik nála mindenki, akit csak akar, aztán mégsem. Mindegy.

És a viszkis-film? Abban fogsz szerepelni?

Azt tilos elvállalni! Dobray felelőtlen ember. Egy éve nem hívott föl. Azt hittem, komolyan fogunk dolgozni, mert izgatott a történet, pedig előtte mindenki mondta, hogy vele nem szabad semmit sem elvállalni, de én nem értettem, miért. Most, utólag, be kell látnom, hogy nem fogom megcsinálni a filmet. Ez nem baj, biztos így kellett történnie.

Ezeken kívül” most van valami felkérésed?

Van egy ötvenhatos film, de ha nem lesz pénz, nem lesz belőle semmi. Van elég sok pénz, de kellene még a duplája, amit ha nem tudnak megszerezni, tényleg nem lesz belőle semmi. Ha meglesz, akkor nemsoká elkezdenénk forgatni. Illetve a Török Feri filmje. Többről egyelőre nem tudok.

Van olyan magyar vagy külföldi rendező, akivel szívesen dolgoznál?

Hogyne! Szívesen dolgoznék azzal a sráccal, aki most csinálta a Fehér tenyeret: a Hajdu Szabival, aztán a Pálfival, a Mundruczóval, akivel még csak színházban dolgoztam, és azt hiszem, mindenkivel, aki nyitott. Például olyan fiatalokkal, akik éppen most csinálják a diplomamunkájukat, vagy éppen most végezték el a Főiskolát.

Akár rövidfilmben is játszanál?

Teljesen mindegy. Reklámban is játszanék, ha szellemes lenne, vagy lenne valami gondolat benne.

Ha jól tudom két, reklámfilmben is szerepeltél. Oda hogy kerültél?

Csináltam egy mogyoróscsoki-reklámot, a pralinét a Nimróddal a Főiskolán, mert pénzre volt szükségem. Aztán egy telefontársaságnak a Midnight Cowboyt ugyanezért. Ezeknél a törekvést nem érzem arra, hogy valami művészi értéke legyen, a törekvést arra érzem, hogy vicces, eladható legyen és borzasztó sok pénzt hozzon, és erre érzem a törekvést a kereskedelmi filmekben is.

A beszélgetés során említettél filmeket. Ha filmet nézel, milyeneket szeretsz?

A kedvenc filmem Az ötödik pecsét. Ez a legjobb film a világon!

A külföldiek közül?

(Gondolkodik.) Nagyon sok van. Underground, A gyűlölet, nagyon szerettem a Dalok a második emeletrőlt, Kaurismäki, a Greenaway filmek, Takeshi Kitano és az ilyen típusú filmek. Szeretem nagyon a lassú filmeket, például a Tarkovszkij filmeket, Bergmant. A Dogma-filmek is tetszenek, például a Születésnap, a Dogville, A táncos a sötétben. Végre csinált valaki egy olyan musicalt, ahol ott szólal meg a zene, ahol kell. Sokan lehúzzák, de szerintem, mértanilag pontosan megalkotott az egész film. Ebben a musicalben pont’ ott szólal meg benne a zene, ahol már elviselhetetlen a feszültség.

(2006-06-01)


Nagy Zsolt filmográfiája

Nagy Zsolt született: 1976. április 26-án Kisvárdán.

Jelenleg a Krétakör társulatának tagja.

DEÁK Krisztina: Jadviga párnája (2000)

SCHILLING Árpád: Nexxt (2001) (Bounty van Bosch6Pete)

BODÓ Viktor: Citromfej (2001) (Szociális munkás)

Phillipe GRANDRIEUX: La Nouvelle Vie (Új élet) (2002) (Boyan)

BUVÁRI Tamás: Posztkatona (2003)

ANTAL Nimród: Kontroll (2003) (Tibi)

SCHILLING Árpád: Határontúl (2004)

TÖRÖK Ferenc: Szezon (2004) (Guli)

BERGENDY Péter: Állítsátok meg Terézanyut! (2004) (Miki)

VRANIK Roland: Fekete kefe (2005) (Ficu)

GODA Krisztina: Csak szex és más semmi (2005) (Ellenőr)

KASVINSZKI Attila: Káosz (2005)

INCZE Ágnes: Randevú (2006) (Lajos)

 

Antal Nimród: Kontroll, 2003 a Gyalogkakukkal, Mátyássy Bencével
Antal Nimród: Kontroll, 2003 a Gyalogkakukkal, Mátyássy Bencével
26 KByte
Antal Nimród: Kontrolljában, 2003
Antal Nimród: Kontrolljában, 2003
20 KByte
Antal Nimród: Kontroll, 2003, Badár Sándor, Nagy Zsolt, Mucsi Zoltán, Csányi Sándor
Antal Nimród: Kontroll, 2003, Badár Sándor, Nagy Zsolt, Mucsi Zoltán, Csányi Sándor
29 KByte
Antal Nimród: Kontroll, 2003, Badár Sándor, Nagy Zsolt, Mucsi Zoltán, Csányi Sándor
Antal Nimród: Kontroll, 2003, Badár Sándor, Nagy Zsolt, Mucsi Zoltán, Csányi Sándor
26 KByte
Török Ferenc: Szezon, 2003, Kokics Péter, Nagy Ervin, Nagy Zsolt
Török Ferenc: Szezon, 2003, Kokics Péter, Nagy Ervin, Nagy Zsolt
36 KByte
A Szezon forgatásán Nagy Ervin, Török Ferenc és Nagy Zsolt
A Szezon forgatásán Nagy Ervin, Török Ferenc és Nagy Zsolt
91 KByte
A Szezon forgatásán Nagy Zsolt, Kokics Péter, Török Ferenc és Nagy Ervin
A Szezon forgatásán Nagy Zsolt, Kokics Péter, Török Ferenc és Nagy Ervin
73 KByte
Török Ferenc: Szezon, 2003, Kokics Péter, Nagy Zsolt és Nagy Ervin
Török Ferenc: Szezon, 2003, Kokics Péter, Nagy Zsolt és Nagy Ervin
77 KByte
Török Ferenc: Szezonjában, 2003
Török Ferenc: Szezonjában, 2003
25 KByte
Nagy Zsolt
Nagy Zsolt
56 KByte
Nagy Zsolt – Kóti Katalin felvétele
Nagy Zsolt – Kóti Katalin felvétele
29 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső