Selmeczi Bea Az életre keltett ruhák jelentésmódosító szerepe A Gyűrűk urában
 
Elijah Wood
Elijah Wood
57 KByte

„Tolkien modern mítoszt teremtett;
azzal, hogy megfilmesítették, a mítosz új dimenziót kapott.”

Brian Sibley


Az alábbiakban három alkotást, A Gyűrűk Ura könyvet, annak Ralph Bakshi által készített rajzfilmváltozatát és a filmadaptációt fogom elemezni és egymással összevetni, elsősorban a különböző módon megjelenített ruhák, kosztümök és ékszerek szempontjából.
A filmes fantasy-adaptációk két szélsőséges megjelenítési mód között ingadoznak. Az egyik véglet a túlracionalizált, a mitológiát szándékosan negligáló, a történelmi szituációt erősítő kalandfilmek: például a Wolfgang Petersen rendezte Trója című film (2004); a másik véglet a túlmitologizált, (akár fiktív) történelmi helyzetet nélkülöző, a mitológiát álomvilágba repítő, az eseményeket ködbe burkoló fantasyk, például a Nick Willing rendezte Az Aranygyapjú legendája (2000) vagy a Desmond Davis által filmre vitt Titánok harca (1981).
A Peter Jackson rendezte Gyűrűk ura-trilógia azonban a két megjelenítési módot vegyíti, és ezáltal képes a mítoszok hangulatát visszaadni. A fantasynak a pátosz kölcsönöz mitológiai mélységet és sajátos aurát (nem a hollywoodi szuperpátosz, hanem a szó eredeti jelentése: emelt, fennkölt stílus, a szenvedés és a szenvedély kettősségéből fakadó kifejezésmód).
A Gyűrűk ura alapvetően a Fény és a Sötétség gnosztikus harcára épül, ám mégsem szűkíteném le a Jó és a Rossz mitikus harcára, számtalan egyéb kérdést is felvet. A valák és Morgoth harca az ősi dualisztikus világrend megjelenítése, azonban Szauron esetében ez feudális, a föld szeretetéhez kapcsolódó értékekkel kombinálódik: a harc itt már nem a világ, hanem Középfölde birtoklásáért folyik. Szauron hatalom utáni vágya maga után vonja a szabadság–rabszolgaság, individualizmus–futószalaglét (az elgépiesedett háború személytelensége), valamint a természet védelmezése–természet kihasználása kérdésköreit is. És ne feledkezzünk meg A Gyűrűk ura fő kérdéséről sem: ellen tud-e állni az ember a hatalom birtoklása iránti vágyának, ha a hatalom csak egy karnyújtásnyira hever tőle?

Tolkien számos levelében (1) írt arról, hogy mítoszának helyszíne voltaképpen ez a Föld, csak éppen egy alternatív időben és térben. A történet évezredekkel ezelőttre tehető, amikor a kontinensek formája és helyzete még egészen másmilyen volt. Tolkien mítosza tehát a történelem előtti időkben játszódik, azon a Földön, ami a rég elfeledett sötét korokban létezett. Kétségkívül nem fontos a történet pontosabb időbeli és térbeli körülhatárolása, mitikus eseményláncolatát csak múltbéli kalanddá silányítaná a konkrét történelmi szituációba ágyazás. Éppen ezért Tolkien teremtett lényeinek öltözködését sem határozta meg bővebben, ahogy ezt egy 1971-es rajongói válaszlevélben írta.
Középfölde mitológiájában stilizáltan jeleníti meg a szereplők öltözékét, egy-egy rájuk jellemző ruhadarabot ír csak le. Illusztrációin sem az alakokra helyezi a hangsúlyt, hanem a helyszínekre: hegyekre, erődökre, tornyokra, és bányákra.
A fantasy-filmek tervezőinek keze kevésbé van megkötve, mint a történelmi kosztümös filmek jelmeztervezőié, egyetlen feladatuk a karakterek személyiségjegyeinek kosztümnyelvre való lefordítása, a tradicionális szimbólumkészletek az adott mű világrendjéhez mért alkalmazása és a műben rejlő jelentés kibontása a ruhákon keresztül.


Fény és sötétség

A fantasyk teljesen átvették a mítoszok szimbolikájából a Jó és a Rossz hagyományos attribútumait. A Jó fehér és a Rossz fekete színvilága a Fény és Sötétség szembeállításából ered, nem az élet és a halál ellentétéből, ahogy ezt sokan gondolják, hiszen a gyásznak az ősidőkben fehér volt a színe, mely a halál megtisztító erejére utalt. Először a minószi kultúra (i.e. 16. században) vezette be a gyász színeként a feketét.


A Sötétség birodalma

A Gyűrűk urában a fekete szín Szauronhoz és fő szolgáihoz tartozik, a fehér először Szarumán, majd miután színt cserél, Gandalf jellemzője.
Az Egy Gyűrű (2) Szauron számára nemcsak a hatalom, hanem a testi való gyűrűje is. Ördögi lényként szelleme az anyaghoz kötött, ellentétben a valákkal, maiákkal és a Nyugatra költözött tündékkel, akik Valinorban nem fizikai valójukban vannak jelen, ahogy ez Szarumán szavaiból kivehető: „S most ugyan miféle hajó visz titeket azon a széles tengeren át? Szürke hajó, teli árnyalakokkal”.(3)

A Peter Jackson-féle Gyűrűk ura-filmben Szauron (Ralph Bakshi Szauronjával megegyező módon) Mindent Látó, Behunyhatatlan Szemként pásztázza Középföldét, olvas az „emberek” gondolataiban, testetlen, és ettől kétségkívül félelmetesebbé válik, mintha a Sátán hagyományos attribútumaival rendelkezne. Egyetlen alkalommal jelenik meg testi mivoltában: a film legelején, a másodkori nagy csatát felidéző képkockákon, amikor teste megsemmisül. Ekkor nazgúljaihoz hasonlóan 16. századi germán páncélt, egész testet takaró, fekete, pengeélesre köszörült lemezes páncélzatot (amelyet borostyánlevelek díszítenek, és pengék, fémtüskék tesznek még kegyetlenebbé), combközépig érő sodronyinget, hernyós megoldású, egymásra csúsztatott fémlemezekből készült páncélkesztyűt, zárt cipőt alkotó lábfejvértet, mozgatható váll-lapocskákat, fekete palástot, és hosszú csontos vonásokat, mélyen ülő szemeket megörökítő halotti arcmaszkszerű, hátul hosszan folytatódó acélsisakot ölt. Leginkább Barad-dűr díszének kicsinyített mására, két bikaszarvra vagy bomló lótetemre emlékeztet, tetején koronát formázó fémtüskékkel. Fegyvere azonban ősibb: hatszögletű, tüskés vasbuzogánnyal harcol, amelyet mordori nyelven írt rúnák és mérgező borostyán-minták díszítenek. Szauron páncélja érdekes kombinációja az ősinek és a modernnek (mármint a film történelmi idejéhez képest modernnek), egyfelől arra utalva, hogy Szauron hatalma Középfölde minden lényénél erősebb, másfelől pedig arra, hogy a gyűrűháború idején már ősöreg lény.
Arcmaszkszerű sisakja a fantasyk Gonoszának hagyományos megjelenítési módja, hiszen a Gonosz vagy arctalan, vagy maszkja hozzánőtt az idők során, amikor emberségéből totálisan kivetkőzött. A Gonoszt kettős álarc is fedheti, fejére fémmaszkot, bőrére pedig sebeket von a gonoszság, miképpen Szauron elégett emberi alak külseje az elsődleges álarc, amitől többé nem szabadulhat, és arca is – akárcsak lelke – megfeketedett, saját gonoszsága zárja bilincsbe. Ugyanez a helyzet Anakin Skywalker esetében is A csillagok háborújában – amikor átáll a Rossz oldalára, valódi lénye megsebesül, és eltűnik rovarszerű maszkjának belsejében.


Balrogok

A balrogok (másnéven: valaraukák, azaz démonok) a Fekete Tűz szolgái,(4) Morgoth maiái, ezért Szauronnak – Morgoth legfőbb szolgájának – is hatalma van felettük; a móriai balrog feltehetőleg az utolsó élő példány közülük. A szerző a könyvben csak lobogó üstökét és sokágú korbácsát említi. A filmben lángkorbáccsal, lángkarddal harcol, amiket saját tűzből és sötétségből gyúrt testéből ránt elő. Hosszú gyíkfarkat húz maga után, lábujjai bütykösek, tarajából, szájából és szeméből láng lövell ki, fején két muflonszerű szarv található, arca a kutya és a bika keresztezéséből jött létre és két jókora denevérszárnyra emlékeztető testrésszel is rendelkezik.
Ralph Bakshinál a balrog szintén korbáccsal harcol és kutyafejű, de teste szőrös és denevérszárnyaival repülni is tud. A tervezők fantáziája a balrog kidolgozásakor szabadon szárnyalhatott volna, ám mégsem merték megkerülni az illusztrátorok balrog-vázlatait.


Nazgúlok

A kilenc Gyűrűlidérc Szauron fő fegyvere, mert fekete leheletük és síron túli mágikus erejük halálos.(5) Númenorban valaha hatalmas mágusok, harcosok, főemberek voltak; vezérük, a Boszorkányúr pedig király.(6) A film a másodkori események felidézésekor a nazgúlokat még númenori királyként mutatja, akik a 13. századi európai öltözködési stílust követik: változatos koronákat, díszesen hímzett tunikájukon mély karkivágású vagy tölcsérujjú, gombolt felső-tunikát és bársony palástot hordanak.
A könyvben a Fekete Lovasok csuklyás köpenyük alatt fekete palástot, hosszú szürke köntöst, hegyes orrú csizmát,(7) ősz hajukon acélsisakot viselnek, oldalukra acélkardot kötnek, alakjuk görnyedt, sápadt arcukból könyörtelen szemek tekintenek a világra. A Boszorkányúrnak hatalmas fekete buzogánya, lángoló kardja és morgul tőre is van, ezzel sebesíti meg Frodót (a morgul tőr halálos, ha egy darabja letörik, és belefúródik a testbe, a szilánk elindul a szív felé); magasabb a többieknél, haja hosszú és csillogó, sisakja koronában végződik. Szárnyas állataik itt csupasz bőrű szárnyas lovak (nincs tolluk, se pikkelyük) bőrhártyával és karmokkal.
A film készítői elfelejtették, hogy a nazgúlok sebezhetetlenek (az ellenség csak mágiával győzheti le őket) (8), ezért árnytestüket páncél fedi, ám kardjaik rozsdásak, hiszen nincs szükségük karbantartott fegyverekre. Fekete páncélzatukat tüskés pikkelyekre emlékeztető lemezekből kalapálták, teljes kar- és comb tetejéig érő lábvért egészíti ki ciurassukat (harcos felsőtestének páncélzata, mell- és hátvért) sisakjuk nincs, árnyarcukat csuklya takarja koronaszerű vastüskékkel. A Boszorkányúr az egyetlen, aki fekete csuklyáján aprólékosan kidolgozott lókoponyaszerű sisakot is visel, vállvértje sárkányszárnyra hajaz, ám palástját az idő vasfoga kikezdte, széle kirojtosodott. A király visszatérben a Boszorkányúr sisakjára a többi nazgúlhoz hasonló tüskegyűrűs korona kerül, ami kissé egy töviskoronára emlékeztet. A többi nazgúllal ellentétben a kardnál jobban preferálja morgul tőrét és hatalmas, öntöttvas tüskéjű láncos buzogányát. A Gyűrűlidércek ruhái csak fekete lepelnek látszanak, valójában azonban a legbonyolultabbak az összes jelmez közül: mindegyikben ötven méter anyag van, hiszen nemcsak leplek, hanem maguk a testek is (a film folyamán csak a széltetői küzdelem során mutatkozik meg sápadt arcuk, de ez sem mondható szerencsésnek, ugyanis fekete leplekkel borított arcuk addig az arctalanság érzetét keltette).
Kardjuk keresztvasa villámot, kardgombjuk koronás főt formáz (a Boszorkányúr keresztvasa mérgező borostyán-ornamentikával ékesített). A villám-dísz a teremtő férfiprincípium és az életszikra kigúnyolása, valamint isteni fegyver-szimbólum, ami lándzsa, balta, nyíl, korbács (balrog) és buzogány (Szauron, Gyűrűlidércek) formáját is öltheti.
A címerükben sápadtan világító, halálfejjé torzított félhold egyszerre szimbolizálja Minas Morghul tornyát (mielőtt a nazgúlok elfoglalták, Minas Ithilnek – a Hold Tornyának nevezték az emberek, de a Gyűrűlidércek megtartották a torony nevének emblémáját) és a nazgúlok ezoterikus jelét (a Hold az ezotériában lélekszimbólum, a nazgúlok pedig kizárólag héjak és lelkek). Minas Morghul (a Fekete Boszorkányság Tornya) előtt egy oszlopfőn balrogszerű ördögalak jelzi a torony urának alvilági összeköttetéseit: szarva, tág orrlyuka, éles fogakkal teli hatalmas nyitott szája és kinyújtott nyelve következtében a Notre-Dame vízköpőinek népes családjába sorolható.

A Gyűrűlidércek fekete lovaik démoni ábrázatát bőrmaszk alá rejtik, amiből csak szemük látszik ki; sisakjuk borostyán ornamentikával ékes, szerszámuk is fekete.
A film szárnyas bestiái pikkelyesek és karmosak: sárkányok és kígyók keresztezéséből születtek (Szauron a szörnyek kitenyésztésekor az apró részletekre is odafigyelt, a sárkányoknak ugyanis a hasuk az egyetlen sebezhető pontjuk, ezért a szárnyas bestiák lágy testrészét is pikkely fedi), végtagjaik denevérszárnyakban végződnek szárnyukból kilógó könyökcsonttal (a démonok és szörnyek kizárólag denevérszárnyat, az alvilág jelképét viselhetik a hagyomány szerint). Gazdáik rájuk is vastüskés sisakot adtak pofalemezzel, amely csak iszonyú fogazatukat hagyja szabadon. John Howe tisztában volt vele, hogy eltávolodott Tolkientól a szárnyas bestiákat illetően: nála kígyószerűvé váltak, míg szerinte Tolkiennál inkább madarakhoz hasonlítanak (ezzel vitatkoznék, mert sem a csupasz bőr, sem a bőrhártya nem tipikus madártulajdonság, egyedül talán a pterosaurusok – szárnyas őshüllők rendelkeztek hasonló adottságokkal).

Ralph Bakshinál a nazgúlok fekete alakok, karmos kézzel és csuklyás köpennyel, ami csak fekete nadrágjukat és cipőjüket engedi látni. Szemük sárgán, néha meg pirosan világít, ami inkább a horrorfilmek hangulatát idézi, mint a félelmetes árnyékvilágot. Összegörnyedve járnak, és jobb lábukat húzzák, amitől még kevésbé hasonlítanak egy lidércre, teljes megjelenésükben van valami zombis (a zombi esetében nem a lélek manifesztálódik, hanem a hulla oszló teste kel életre lélek nélkül). A Széltetőn a Gyűrűlidércek páncélt, sodronyinget, kardot és hosszú fekete köpenyt öltenek, sisakjuk disznófejhez hasonlít. A Boszorkányúr azonban különleges jelenség a szó pozitív értelmében: fekete köpenyének bélése ezüstösen csillog, barokkos, malomkőszerű merevített gallér díszíti, gyémántos bross fogja össze. Fekete sisakján szintén végighúzódik a gyémántdíszítés, páncélja és kesztyűje is gyémántokkal rakott, róla igazán nem lehet elmondani, hogy Szauron puritán életmódját követné. Egy másik lidérc sisakján tulok-szarv ékeskedik az ellenség megrémítése céljából. A rajzfilm szárnyas bestiái jobban hasonlítanak a könyvbeli teremtményekhez a filmbelieknél: ugyan itt is denevérszárnyat kapnak, de fejük egyszerre emlékeztet lófejre és sárkányfejre, karmos lábuk pedig oroszlánmancsra, összességükben tehát griffmadárszerűek.


A Fény szolgái

Szarumán az öt istar (mágus) közül, akiket a valák Középföldére küldtek a Harmadkor elején, a legbölcsebb, rendjének feje.(9) Középen áll a Jó és a Rossz között, hiszen valamikor Fehér Mágus volt, és később sem hódolt be teljesen Szauronnak (ezért nem változott ruhája színe feketévé), saját hatalmának alapjait kívánta megszilárdítani a Sötét Úr árnyékában maradva; bukásának egyik okát abban kereshetjük, hogy előnyös pozícióját feladva előtérbe helyezte magát. A fantasyk tradíciója szerint a test masszív, meztelen tömbszerűségét hirdető harcossal szemben a mágus mindig szégyenlősen elfüggönyzi magát: hosszú köntöse, kalapja, szakálla és botja olyan erőteljes vertikalitást sugall, mintha azt hirdetné, neki voltaképpen semmi köze a tömeghez, légies teste kifeszül az ég és a föld között. Szarumán ezt a vertikalitást Orthanccal, égbe nyúló erődjével még jobban felerősíti, hiszen a torony az ég felé törő ember vágyainak szimbóluma, ami egyszerre fejezi ki a felemelkedés vágyát és a vágy végességét. Horizontot ad, a látás hatalmával ruház fel. A toronyba zárt mágus: tragikus hős, aki megrekedt a föld és az ég között félúton. Lelke felfelé emelkedne a fellegek közé, de teste a sziklákhoz horgonyozza.(10) A tornyába zárt Szarumán és a végtelen mezőkön vágtató Gandalf ebben a tekintetben is egymás tökéletes ellentétei. Egyikőjük átka a folytonos rohanás, a másiké az örök bénaság. Egyikük széltében-hosszában ismeri Középföldét, a másik csak magasságában.(11)
Vasudvardban parksorok vezetnek el a kapuig, az utak szélén márvány, vas és bronz oszlopok állnak, amiket láncok kötnek össze. A filmben a parkokat igen meglepően láncos fakorlátok övezik – ugyan a könyvben is szó esik a parkot szegélyező láncos oszlopokról, de itt ezek kifejezetten nem díszítő, hanem elkerítő funkciót töltenek be, mintha Szarumán azt írná ki Orthanc elé egy táblára: fűre lépni tilos.

Fehér Szarumán elárulja rendjét, és Sokszínűvé válik („Mert én Szarumán vagyok, a Bölcs Szarumán, a Gyűrű-műves, a Sokszínű Szarumán! A fehér kezdetnek éppen megtette! A fehér ruhát be lehet festeni. A fehér lapot teleírni; a fehér fényt megtörni.”) (12), a szó minden értelmében: a bölcsesség helyett a káprázatot választja, a megfontoltság helyett a hatalmat, egyszerre színváltó és színeváltó, azaz eredeti küldetéséről, csakúgy, mint eredeti személyiségjegyeiről lemond, és a Gonosz pártjára áll, de céljai elérése érdekében próbálja elrejteni új lényegét. Amíg lehet, megkísérli a Jó átcsábítását a Rossz oldalra, de miután terve kudarcot vall, kibújik belőle valódi énje, és a Sokszínűség szálai sötétebb tónusban játszanak (a filmverzióban ezért nem szerencsés megoldás, hogy Szarumán már a kezdet kezdetén zsarolni kezdi a Szürke Vándort).
Vasudvard bevétele után Gandalf kitaszítja a Rendből Szarumánt, és botját kettétöri, hiszen már nincs színe; ha pedig nincs színe, akkor a mágusok alaptulajdonságaival: stabil személyiséggel, elvekkel és célokkal sem rendelkezik.

A filmben a hosszú fehér hajú, bajuszú és prófétaszakállú (nyíratlan szakállfajta) (13) mágus bőrcsizmát, drapp hosszú brokát tunikát - melynek nyakát három ezüstkapocs fogja össze,(14) rojtos horgolt selyemövet, virág és keresztmotívumokkal hímzett vászon palástot visel harang alakú önmagában mintás selyemujjal.(15) A mágusok öltözékében keveredik az 1100-as évek papi ruházatának stílusa a kelta druidákéval (ők hordtak hosszú fehér tunikát és mágikus botot, növesztették hosszúra hajukat): a druida-vonal behozatala a filmbe nem véletlen, hiszen nemcsak a legendák legnagyobb hatalmú mágusaiként, hanem királyi tanácsadókként és jelentős diplomatákként is számon tartja őket a történelem, akik értelmezték a jóslatokat, az eseményeket, valamint énekeket költöttek és beszéltek az állatok nyelvén.
A filmbeli Szarumán egy gondolattal túllép a könyvön: „Ha megtöröd a fehér fényt, feltárulnak a színek”, vagyis ha letérsz a bölcsesség egyenes útjáról, kedvedre kipróbálhatsz minden eléd táruló új utat, és játszhatsz saját hatalmad határaival. Szarumán bukásának valódi oka az, hogy elfelejtette hatalmának határait és a mágikus játékot létmódjává tette. Ebből a túlértékelésből eredeztethető Kéz-jegye is, ami isteni, királyi jelvény, az uralkodás és a hatalom fenyegető, büntető, és tiltó jelképe, de talizmán is, amely megvéd. Ebben az esetben tulajdonbélyeg is: az uruk-haiok testére születésük pillanatában rásütik Szarumán billogját, hogy soha ne felejtsék, kinek a szolgái.
Ralph Bakshi valami miatt úgy döntött, hogy a Szarumán-kérdéskört megkerüli, ezért a hosszú fehér hajú és szakállú mágust piros ruhába öltöztette. Piros Szarumánt azonban Gandalf mégis Fehérnek szólítja (ekkor arra kell gondolnunk, hogy a két öregnek idővel gyöngült a látása, és a pirosat is fehérnek látják vagy Szarumán véletlenül valami piros ruhával moshatta együtt köntösét, ami megfogta, és tulajdonképpen önhibáján kívül vált Sokszínűvé). Amikor a mágus feltárja sokszínűségét, ruhája egy pillanatra ezer színben pompázik, majd bordó árnyalatot kap. Ez a szín továbbra is érthetetlen, hiszen a sokszínű ruha maradhatna akár fehér is sok pasztell-szállal átszőve, hiszen a színek összessége fehéret alkot; a varázsló ruhájának nem kifejezetten színét, hanem minőségét változtatta meg. Bakshi mégis szerencsésebben oldja meg a jelenetet a film varázsló-viadalánál, mert legalább Szarumán változását érzékelteti ruhája színének módosulásával, míg a filmben Szarumán ruhája semmit sem veszít fehérségéből az idők során.

Gandalfot, a Szürke Vándort a tudásszomj és a megismerési vágy hajtja előre, sodorja bele újabb és újabb kalandokba. A Szarumán érdeklődési területét képező tündék és entek helyett az emberek és a hobbitok népe felé fordul; a részletek gazdagságában találja meg a tökéletesség kicsinyített mását. Érzi, hogy Középfölde ősi lényeinek ideje lassan lejár, és az emberek világa következik el, ezért segíti és tanítja őket, hogy csekély erejük ellenére is felvehessék a harcot a Gonosszal.

A filmben Szürke korszakában koraközépkori daróc, szerzetesi hatású csuklyás, zöld borostyánlevél-formájú (16) fibulával összekapcsolt (17) vándorköpönyeget (18), útiruhát és földig érő daróc övet, vállán barna tarisznyát, kezében kőrisfa varázsbotot hord (a köpennyel egybevarrt csuklya 1100 körül terjedt el Európában).(19) Kalapja azonban igazi mesebeli varázslósipka (talán túlságosan is meseszerűen hat, de Gandalf ruhájának tervezésekor a film készítői nem kaptak korlátlan szabadságot, mert ez az egyetlen öltözék, amit Tolkien részletesen leírt).(20) Ruháján sok a javítás és a folt, köpenye alja sáros, ágakkal van teli, utalván ezzel hosszú vándorútjaira és vég nélküli bolyongására. Szarumán Zsufazekésnek gúnyolja, amivel ruhájának színét pontosan meghatározza: a fakó sárgás árnyalatú szürke a szegénység szimbóluma.

Gandalf végzete Mória, ahol számára a lent és a fent egymásba mosódik, hiszen a balroggal a poklot és az eget egyaránt megjárják, alászállnak a legmélyebb rétegekbe és a legmagasabb régiókba is.(21) Küzdelmüknek mindketten áldozatul esnek, de Gandalf még nem teljesítette küldetését Középföldén, ezért a valák visszaküldik őt Valinorból. Meztelenül tér vissza egyszerre újszülöttként és újjászületettként;(22) majd Galadriel, a Lelkek Királynője bújtatja fehérbe fénytestét. A fehér szín ebben az esetben nemcsak a tisztaságot, hanem a megtisztulást (23) és a hierarchiát is magában hordozza, hiszen a mágusok fejének, a beavatottnak a színe (nem véletlenül volt fehér a druidák ruhája is). Kék palástját csak a Gonosz legyőzése után teríti vállára felfedvén valódi fenségét (a kék szín A Gyűrűk urában a nemesség és a lelki nagyság színe).
Fehér korában Szarumánhoz hasonló ruhát ölt, de érthetetlen módon nem pontosan ugyanolyat, pedig most ő az, akinek Szarumánnak kellett volna lennie. Keselyüstököt kengyel, nyereg és kötőfék nélkül üli meg, teste könnyű, nincs többé szüksége kötöttségekre. Ősz haja, bajusza és kerek szakálla fehérré fakult a balroggal vívott csatában. Alsóruhaként bő ujjú vászoninget, szűk fehér térdnadrágot és nadrágtartót (úgy látszik megirigyelte a hobbitok ruházkodási stílusát) visel. Ujjatlan, vajszínű len alsótunikáján egy másikat hord finomabb lenből, arra egy fehér tündemintákkal hímzett selyemzekét, majd egy vajszínű indamintával hímzett csuklyás köpenyt vesz földig érő ujjakkal, derekát réz levélcsatos, térdig érő fehér fonott övvel ékesíti. Nyakát szecessziós stílusú egymásba fonódó levelekkel mintázott csat fogja össze, lábát térdig érő fűzős csizma védi a hideg ellen (Gandalfnak ezek szerint még maradt ideje a legújabb divatot is tanulmányozni újjászületésekor, bár kissé anakronisztikusan hat a trendi lábbeli a többi román kori ruhadarab mellett).( 24) Kardjának, a Glamdringnak pengéje levélszerűen elvékonyodik, keresztvasába tünde nyelven varázsigéket jelentő rúnákat írtak.(25)

Tolkien ruhaleírását Ralph Bakshi sem merte megkérdőjelezni, ezért Gandalf nem kapott Szarumánhoz hasonlóan élénk színű köntöst, maradt hagyományos szürke köpenyében. Fehér Lovasként is a megfelelő színű köntöst viseli kék köpennyel, csak karimás varázslósipkájától képtelen elszakadni (de legalább az is fehér). Az egyetlen gond talán az, hogy lehetetlen őt Szarumánnal összetéveszteni, aki piros tunikában feszít.


Eru elsőszülöttei

A nyúlánk, hegyes fülű tündék saját eltorzított változatukkal, az orkokkal állíthatók szembe.(26) Az ő világuk álomi motívumokból szövődik össze, a fém simasága, a szegecsvarrat nélkül összeillesztett anyag pedig nem egyéb, mint a világ tökélyre vitt állapota, míg a Rossz birodalmát a kiszögellések, a szabálytalan síkok és a felületek szaggatottsága jellemzi (a tündék által gyógyított vágásnyom teljesen beheged – kivéve természetesen a morgul tőr ejtette sebet. Az orkok pasztájával kezelt heg azonban örökre megmarad).(27)

A magyar nyelvben nincsenek a tündér szónak alakváltozatai, Göncz Árpád ugyan megalkotta a tünde kifejezést a tündér ellenében, de ez nem határolja el olyan élesen jelentésüket, mint az angol elf és fair. A fairek minden nép meséinek panteisztikus tündérei, egy-egy mező, fa vagy virág, esetleg egy mesterség (Habetrot, a rokkatündér egy skót mesében) lelkei, magányosan élnek és kifejezetten segítőkészek. (Vajon egy virág tündére vagy a lámpa szelleme milyen viszonyban áll virágával vagy lámpájával, hiszen nem pontosan a lelke, de nem is manifesztációja?) Az elfek ezzel szemben tipikusan kelta, illetve skót és ír teremtmények, akik csoportosan laknak, nappal eltűnnek a fényben, és csak éjszaka bújnak elő rejtekhelyeikből, a sídhekből (tündérdombok). Ha egy óvatlan utazó közéjük téved, többé nem látja meg a napvilágot, és addig szolgálja a lidérctermészetű lényeket, amíg maga is elffé nem válik. A mesék tündéreit az általuk szolgált növény vagy más természeti erő attribútumaiba öltöztetik – bodzaanyó bodzamintás ruhában, a rózsa tündére rózsakoszorúval és rózsás ékszerekkel szerepel a különböző meseillusztrációkon. Az elfeket kelta eredetük miatt többnyire art nouveau-s ornamentikával, illetve gótikus vonalakkal festik, hiszen ábrázolásuk a viktoriánus korban terjedt el újra a festményeken és grafikákon. A fantasy tündéi azonban a két tündértípus összegyúrásából keletkeztek – bár az elfekhez kétség kívül jobban hasonlítanak –, ezért viseletük is a két, egymástól eltérő tulajdonságokkal rendelkező nép ruhájának összeötvözései. Az illusztrációkon sokszor sikerül is egy-egy tervezőnek kifejeznie a fantasy-elfek lényegét: gótikus ujjak, hegyes ékszerek, kígyózó mintájú arc- és testfestés, ám rövid levélszoknya, virágkoszorú és virágdíszek.

A Gyűrűk ura filmváltozatában a tündék megjelenítésében a kelta elf-ornamentika dominál, és csak utalásszerűen van jelen a tündérek hagyományos ábrázolási módja (az alakok nem a tenyérben elférő kis kreatúrák, hanem hosszúak és elnyújtottak, mintha egy El Greco-festmény kelne életre, nincs szárnyuk, fülük sem eléggé hegyes, és a virágdíszítés is csak a ruhák mintáiban figyelhető meg).

A tündék filmbeli öltözékeiben az antik, bizánci, gótikus (28), art déco-s (29) és a szecessziós (30) elemek olvadtak össze sajátos formává, de ruhájukra főképpen az art nouveau levélformái, a kecses és elegáns, ívelt vonalak, az art déco csigavonalai, spiráljai, hullámvonalai, félkörei, kacskaringói, tekergő, kígyózó indadíszei, girlandjai, virágfüzérei, valamint a gótikus csavart növényi motívumok jellemzőek.(31)

A könyvben a tündék ruhájáról az énekekben hallhatunk: többnyire fehér köntöst, arany ékszereket és ezüstpapucsot hordanak, köpenyeket vagy prémtakarókat terítenek vállukra a hideg ellen, szőrén ülik meg a lovat (filmben nem, de feltehetőleg ezen csak a szereplők érdekei miatt változtattak).

A film a Másodkor felidézésével indít, amikor a tündék vászon inget, bő szárú szoknyával kombinált selyemnadrágot, bőrcsizmát, apró szemes csuklyával ellátott sodronyinget,(32) szecessziós stílusú zöld levet formázó vértet, a tündék hét házának címerével ellátott fauldit - csataszoknyát, kék köpenyt,(33) hegyes és kecses sisakot, levél alakú pajzsot, S-alakúan ívelt kardot,(34) íjat, glaivét (35) viseltek a háborúban. Egymásba gabalyodó levél alakú vonalakkal osztott kék, sárga és fehér csillagos lobogójuk messziről tündöklött. Nem használtak pajzsot, hosszúíjukat mallornfából készítették egy tünde hajszálat belefonva, nyílvesszőik végére hattyútollat illesztettek.
A másodkori tündéket a tavasz-zöld színek jellemezték, a rügy- és a bimbóminták, páncéljukat ezért tavaszpáncélnak nevezték, a Harmadkorban azonban ezeket az avar, a lenyugvó nap és az őszi erdő motívumai váltják fel, színeik aranysárgába és barnába hajlanak: ez az őszpáncél.(36) A harmadkori lothlórieni tündék Kürtvár ostromakor (37) útiruhájuk fölé húzzák levélformájú szemekből álló sodronyingüket, bőrtunikájukat, bőrkesztyűjüket, fémlemezes bőr alkar- és felkarvértjüket, fémes selyemből hímzett, bőrvérttel kiegészített csataszoknyájukat, különálló váll- és mellvértjüket (a mellvért leginkább falevélre vagy legyezőre emlékeztet, ebbe vésik bele családi címerüket), virágot formázó, csak két ujjat fedő bőrkesztyűjüket, valamint tépett falevélre hasonlító arc- és halántékvérttel ellátott sisakjukat (orrvédője orrszarvú szarvához hasonlítható). Szürkéskék, vállukon fibulával megtűzött selyemköpenyüket derekukra szorítják. A lothlórieni lobogó háromszög alakú, lila és fehér anyagát aranyszínű ívelt levélmotívumok és Galadriel címere, a hét tünde-ház díszíti.
A mezítlábas tündék álla csupasz, hosszú hajukat csak a fejtetőn fogják össze, ettől válnak a férfiak is kissé femininné. Álomszerű preraffaelita alakok fémszállal átszőtt brokát anyagokban. Narancssárga, sötétlila és barnászöld színekben járnak otthon is, az őszi avar színeiben, hiszen átlengi őket a szomorúság, mert tudják, nemsokára el kell hagyniuk Középföldét, és át kell adniuk a fáklyát az emberi fajnak. A nők indamintás, zöld köves torokláncokat, derekukon övet, ruhaszegélyükön hímzett virágokat, tündeköpenyeiken agraffokat (dísztűket) viselnek. A tündék és a mágusok ruhája hasonló, ezzel jelezve, hogy ugyanonnan jöttek.
A szőke hajú, kék szemű lórieni tündék színei világosabbak a fekete hajú és barna szemű völgyzugolyiaknál. Caras Galadhon utolsó ragyogását éli, hiszen még áll a mallornfa, amire a város épült, és Galadriel, a nolda királynő még nem hagyta el Középföldét. Völgyzugoly azonban melankolikus, hiszen túl van a fénykorán, hiába meghitt, hiába otthonos, ez már nem tart sokáig. Völgyzugoly épületeit Grant Major (épülettervező) kelta és szecessziós mintákkal díszítette és minden részletet aprólékosan kidolgozott (az oszlopok faragottak, egyik háztető ornamentikája sem hasonló, szobrok teszik teljessé a képet).

A szürketündék egyszerűbben és puritánabb módon öltöznek a Valinorból száműzött eldáknál, vagyis a nemestündéknél. A bakacsin-erdei Legolas (Thranduil király fia) virágmotívumos bakacsin-erdei és nagyobb hatótávolságú lórieni íjat, zöld pulykatollas nyílvesszőket, pulykamintás tegezt, két hosszú, gyöngyházdíszítésű, puszpángfa nyelű, rézgravírozással készült pengéjű kést hord magánál. Nincs páncélja, csak két bőr alkarvédője, amúgy utazóruhát visel: hímzett világoskék selyeminget, szürkészöld gyapjúnadrágot, térdig érő indamintás bőrcsizmát, kétrétegű bőrzekét (alsó része erdőzöld, míg a felső barna hasított bőr),(38) csípőig érő tunikát, és tündeköpenyt levél formájú ezüst kapoccsal (erre csak Lothlórienben tesz szert, Völgyzugolyba szürke, tölcsérujjas, térdig érő köpenyben érkezik). A rajzfilmben a szőke fürtös Legolas húzott ujjú, elöl csúcsban végződő inget, (39) fehér csizmájába beletűrt, világosbarna nadrágot, köpenyt hord, íja fehér és szőrén üli meg a lovat (csak kantár és zabla van rajta nyereg nélkül).


Khazad-dúm népe

A törpök szintén az Első Kor szülöttei, de őket Aulё teremtette még a tündék megszületése előtt, Eru csak lelket lehelt beléjük. A könyvben hosszú szakálluk van és csuklyájuk. Glóin, Gimli apja hosszú ősz szakállát kettéválasztva hordja, fehér díszruháját ezüstöv és gyémántékköves ezüstlánc díszíti. Gimliről csak annyit tudunk meg, hogy baltával és fejszével harcol, majd a Helm-szurdok ostromakor tesz szert egy kurta páncélingre, egy vasrátétes bőrsisakra és egy vágtató fehér ló-mintájú, kis zöld rohani pajzsra (a filmben a kurta páncéling méretei megnőnek, és a törp a túl hosszú ujjú, mellben szűk és kissé nagy méretű inget uszályként húzza maga után a földön).
A legenda szerint a törp nők is szakállt viselnek, ezért nehéz őket megkülönböztetni a férfiaktól, de hasonlóságukra unisex öltözködésükkel is rájátszanak. Mivel ötvösök, sok ékszert viselnek, de kedvenc anyaguk mégis a mithril (ithildin), amiért képesek a világ végére is elmenni.
A filmben a törpök fegyverzete kissé régimódi: egy vagy kétélű fejszével, csatapöröllyel, buzogánnyal, csákánnyal, háromágú szigonnyal, csatabárddal, hajító fejszével aprítják az ellenséget, lapos hársdeszka pajzsuk négyszögletes és fémpántokkal vasalt (ezeket a fegyvereket a skandinávok használták a XII. századig). A geometrikus ábrázolásmód jellemző rájuk, ez főképp fegyvereiken figyelhető meg: fejszéik nyele a móriai építészetre utal. A törptárnák a tér mélységére koncentrálnak, hiszen a labirintusok és a barlangok az anyaméhet jelképezik, itt a hősök az idők kezdetének archaikus állapotába csöppennek vissza: a létezés a túlélésre, a mozgás a térben való navigálásra korlátozódik. Mindezt kifejezik a törp-motívumok is: art déco stílusú négyzetmintáik a nyilvánvaló szilárdság, szögletes csigavonalaik és spiráljaik a mélység és a magasság összekapcsolásának és a más dimenziókba való betekintés jelentését hordozzák. A bezáratlan körök sokasága a labirintust szimbolizálja, ahol a befelé vezető körök a halálba vezető úthoz és a megérkezéshez hasonlatosak, míg a kifelé vezetők az újjászületéshez, az élet ismétlődő ritmusához.

Gimli a filmben egész fegyverarzenált visz magával az útra: sétafejszét, harci fejszét, két szekercét, hátán pedig egy kétélű fejszét, amit Móriában talált. Bő barna gyapjúnadrágján és ingén széles bőrgallért, sodronyujjat, sodronyszoknyát, bőrcsizmát, ujjatlan gombtalan gyapjútunikát, bőr váll-lapokat, aranycsatos bőrövet, alkar- és lábszárvértet, bőrkesztyűt és könnyű gyapjúval bélelt bőrsisakot (alján acélkarima és arcvért, tetején ónixköves fémpántok védik a koponyát) visel. Hosszú vörös haját lófarokba köti vagy kibontva hordja apró ezüst gyűrűkkel díszített kis varkocsokban, hosszú szakállának széleit két copfba fonja, amelyekben bajusza is eltűnik.(40) A végső győzelem után csak gyapjútunikáját cseréli le egy fémlapokkal kivert bőrköpenyre. Gimli Ralph Bakshinál ugyan megőrizte hosszú vörös szakállát és bajuszát, barna nadrágját és fejszéjét, de világoskék inget, szürke mellényt és sárga csuklyát kapott, amitől inkább emlékeztet Hófehérke egyik törpéjére, mint egy rettenthetetlen harcosra.


Morgoth teremtményei

Orkok

Tolkien nem vállalkozik az orkok leírására, ezért csak annyit tudunk meg róluk, hogy őseik szétkínzott tündék voltak, tehát valamennyire hasonlítanak a tündékhez, ezen kívül állig felfegyverkezettek és vaspatkósak (feltehetőleg lábbelijüket patkolják meg, hogy dobogásuk halálra rémítse az ellenséget). Harci egységeik egyik fele a Vörös Szem jelét, másik része a kísérteties halálfejjé torzított Hold képét viseli egyenruháján. Az uniformis azért fontos esetükben, mert szervezett katonai intézményükre utal, míg a filmben az orkok testüket talált rongyokkal vagy zsákmányolt páncélokkal burkolják be, nem csoda, hogy fegyelmük is kívánnivalót hagy maga után. A könyv alapján az orktőrökről alkothatunk még némi fogalmat: fűrészes pengéjű, faragott markolatuk bandzsa, biggyedt szájú fejet ábrázol – a film tervezői azonban nem díszítették az ork és uruk-hai fegyvereket, ezzel fejezvén ki igénytelenségüket és pusztítási vágyukat.
Ralph Bakshi orkjai nagy lapátfogú, hegyes szemfogú, hörcsögfejű, fekete szőrű szörnyek, akik egyáltalán nem emlékeztetnek a tündékre, inkább démonszerűek. Fekete öves, barna vagy piros, kissé rongyos khitónszerű (41) lepelbe csavarják testüket, lábukra csizmát, fejükre két fekete szarvval díszített sisakot húznak, amiből csak szemük és fogazatuk látszik ki. Szöges buzogánnyal, nyíllal, karddal vagy lándzsával rontanak rá az ellenségre, kerek pajzzsal védekeznek. Kürtvár ostromakor lándzsáikra kecskekoponyát tűznek (Ralph Bakshi szerint ez a totemállatuk), amitől még inkább ördögivé válnak, mintha megannyi démon menetelne az emberi faj végleges kiirtása érdekében.(42) Bakshi különleges ork-ábrázolása teremtette meg a rajzfilm mitikus átmenetiségének érzetét, sehova sem tartozását. A rajzfilm kuriózuma az orkok démoni megjelenítésén kívül a valós szereplőkkel, valós helyszínen felvett jelenetek sora, amelyek kockáit az animátorok egyesével kontúrozták és festették át, árnyakká torzítva az élőket. A rajzfilm grafikája is átmenetet képez a Walt Disney-féle szirupos babarajz és a realista stílusú olajfestmény-animáció között (Gémes József Daliás idők című 1982-es animéje hasonlít hozzá). A valós és a rajzolt elemek egyidejűsége kiszakítja a térből és időből a cselekményt, és borzongató látványélményt nyújt, ugyanis azt sugallja, hogy a szereplők félúton állnak a racionális és a mitikus világ között. Emiatt tökéletesen megfeleltethető Tolkien regényének, hiszen alternatív történelmet és valóságot teremt.
A filmben felidézett Másodkor mordori orkjai (43) a X. századi dán kultúra stílusjegyeit viselik magukon: fejszével, szaruból vagy fából készült íjjal (mérgezett vashegyű nyílvesszővel),(44) karddal, pikával, buzogánnyal és vastüskékkel, horgokkal, szegekkel és csáklyával ellátott alabárddal harcolnak. A Sötét Úr nem foglalkozik hadseregének sem etetésével, sem ruházkodásával, ezért az orkok szedett-vedett ruhában járnak: egyikük nyersbőr páncélt, másikuk khitónt,(45) a harmadik halpikkelyes fémkorongot hord, amit indákkal, kötelekkel, bőrszíjakkal vagy állati belekkel erősít hasára. A sisak ritka kincs náluk, de akinek jut, az szarvakkal és fogakkal teszi még félelmetesebbé teljes arcot elfedő, rácsozott fejvédőjét Szauron öltözködési stílusát utánozva.(46) Hegyes végű lándzsákra akasztott, tépett szélű, fekete vagy fehér zászlóikról Szauron stilizált arcképe tekint le. A tervezők túlságosan modern stílusú vonalakat használtak a zászló címerképének rajzában, ezért az nem egy barbár nép kezdetleges kultúráját, hanem egy mai, kissé sátánista, rockertudatú tinédzser önmutogatási vágyát fejezi ki.
A Harmadkor mordori orkjai félelmetesebbek és karakterisztikusabbak társaiknál: aszott arcuk, csontvázszerű orruk, rothadásaik és éles fogaik azt jelzik, hogy a gyűlölet belülről rágja őket. Különleges formájú, ámde nagyon primitív, kidolgozatlan fegyverekkel csatáznak (47): expresszionista hatású, pengeszerű képződménnyel ellátott bottal, farúddal, buzogánnyal, lándzsával, kampóval, fejszével, vasvilla-nyéllel, alabárddal, kalapáccsal, kétoldalú lándzsával, pikával, villámformájú karddal és kezdetleges, állatszarvból készült íjjal (húrja állati inakból hajlított).(48) Vaspántokkal erősített deszkapajzsuk attól függően, hogy kit szolgálnak (a nazgúlokat vagy közvetlenül Szauront), kétféle lehet: félhold vagy szem alakú a kardnak kis rést hagyva, mindkettőn acéldudor a Szem jelével. Az orkok totemhitének tárgya gazdájuk, Szauron, ezért zászlójukon is őt ábrázolják, de mivel a Harmadkorban a Sötét Urat csak a Behunyhatatlan Szemként ismerték, zászlójukra is ez a motívum került. Külsejüket tekintve sem az ápoltság és a gondozottság mintaképei: testüket rongyokba és bőrdarabokba csavarják, lábukat kamásniszerű (49) rongyokba vagy idegekkel megkötött bőrdarabokba bújtatják, amik sokszor szabadon hagyják lábujjaikat.(50) Páncélhoz nehezen jutnak hozzá (az ork fémművesek nem tobzódnak a megrendelésekben), ezért többnyire laposra kalapált éles, metszőollószerű fémlemezeket szorítanak mellkasukra, kesztyűjük azonban lemezes (gazdájukhoz hasonlóan), amibe mordori motívumokat és szövegeket vésnek, ezzel idézve meg a Gonoszt. Arcvédős sisakjaik is változatos formát mutatnak, de mintha visszaesés mutatkozna a Másodkorhoz képest: sok a nyitott fejvédő, az egyszerű rongydarab, az acélfazék, ritkán találkozhatunk csúcsos, csőrös, lapos vagy felhajtható vizorú sisakokkal. Az orkoknak is van azonban dekorációs igényük: piercingekkel ékesítik bőrüket.(51) Főképpen a szájukat, szemöldöküket és hegyes tündefüleiket lyuggatják tele velük, de speciális elrendezési technikákat is alkalmaznak: egyiküknek a homlokától az orra hegyéig sorakoznak szimmetrikusan a gyűrűk, egy másiknak a szemöldökét egymásba fűzött láncok tarkítják, amik leérnek egészen a szeme alá is (ennek a designnak funkciója is lehet: viselője feltehetőleg fél szemére vak, és ezzel takargatja sérülését). Az orkok barbárok a szó 20. századi értelmében: a kultúra ellen védekeznek, és a civilizációt próbálják alapjaiban megdönteni. E ténnyel a film behozza a civilizáció és a barbárság kérdéskörét is, amiről a könyv nem szól, hiszen ott az orkok nem civilizálatlanok, pusztán a háborús kultúra érdekli őket (Tolkiennál az uruk-haiok építenek is, nemcsak rombolnak: Hobbitfalván a katonaság megszervezésekor laktanyákat, hadi gépezeteket alkotnak).

A csótányszerű móriai orkok (52) tövises, lángsörényre emlékeztető sisakja is teljesen eltakarja az arcot, csak kis szemréseket hagy a napfénytől megbetegedő orkok számára, mélytengeri halmotívumok és halfogak díszítik, amelyek az orkok táplálékát képezik a föld alatti bugyrokban. Páncéljukat istenük, a balrog képére tervezték: lábukra ugyan csak sarut, (53) testükre pedig rongyokat kötnek, de sodronyingjük, mell-, váll- és lábvértjük, valamint páncélgallérjuk egyaránt expresszionista hatású (54) pikkelyekkel és taréjokkal kíván tisztelegni az ősi szellem előtt. Fegyverzetük rövid keresztvasú, fémtüskés vagy vasgombos kardból, kecskeszarvból készült tőrből, lándzsából, alabárdból, állati szőrrel megtűzött nyílhegyű, obszidiánból pattintott íjból és fémpajzsból áll.

Az orkok külön osztályát képezik a varglovasok, akik hibrid állataikhoz (55) idomultak az idők során, hiszen hiába törik be előbb a vargokat, majd akasztanak vállukra bőrnyerget, a ragadozók szeszélyesek, ezért sokszor gazdáikat sem kímélik, csak akkor, ha saját szagukhoz hasonló illatnyomot éreznek irányukból. A varglovasok öltözködése különlegesnek és érdekesnek, bár meglehetősen primitívnek mondható (a 10. századi dán- és a homo erectus- stílus vegyüléséből jött létre) (56): bőrrel vagy szőrrel borított, lovak bordáiból készült mellvérttel, több réteg rohadó bőrrel, bőrmellénnyel, sodronying- és prémdarabokkal, csontokkal kibélelt bőrruhával, bőrlapokból varrt különálló nadrágszárakkal, fémalsónadrággal,(57) bőrcsizmával, vargprém-köpennyel (58) védik testüket főképp hátasaiktól. Fejükre a megölt ellenség koponyájából vagy fejbőréből formált sisakot húznak. Pajzsot nem használnak, egyélű széles sújtókardot, hajítódárdát, kést és csáklyát tartanak kezükben a harc folyamán. Az orkok totemhite megmutatkozik fegyvereikre és ruháikra aggatott talizmánjaikban, amelyeknek mágikus erőt tulajdonítanak: csontok, fogak, koponyadarabok és vargkarmok ékesítik hadi felszerelésüket. Sharkú, a vezérük pozícióját jelezvén nem visel védőfelszerelést, csak néhány prémfoszlánnyal takarja testét, és különös csontokkal hívja fel magára beosztottjai figyelmét.


Uruk-haiok

Az uruk-haiok (jelentése: ork nemzet) a könyvben emberek és orkok keresztezéséből születtek: szájuk biggyedt, szemük bandzsa, lábuk karika, képük füstös, csak nagy erőt tudva a hátuk mögött válnak rendíthetetlen harcossá, amúgy egyszerű banditák késsel, íjjal, korbáccsal és bunkóval. A film ellenben szörnyet csinált belőlük, akik már-már az egyiptomi istenekhez hasonlatosak: ágyékkötő, (59) aranyos vért és állatfej formájú sisak fedi hosszú fekete hajukat (60) és csodálatosan kidolgozott testüket.(61) Őket Szarumán tenyésztette ki: nem egy apa és anya hozza őket a világra, hanem születési vermekben kelnek ki, ahol folyékony masszából készül testük. Valódi cyborgok, akik bár emberek és tündoid lények kereszteződéséből jöttek létre, inkább magukat ellenőrizni és vezérelni képes gépek, mint androidok,(62) hiszen alakjukban a természetes (organikus) és a mesterséges (kibernetikus) valóságok lépnek frigyre. Alkotójuk, a világtól elvonult, hatalomvágytól űzött, kísérletező kedvű tudós a fantasyk emblematikus alakja, mert Istennel versenyre kelő teremtési vágya kizárólag ördögi lehet, és pokoli következményekkel jár. Szarumán annyiban emelkedik túl a szörnyeket izolált környezetben létrehozó, magányosan dolgozó zseniken, hogy ő nem pusztán teremt, hanem sorozatgyárt. Az urukok egyformák (az orkok megőrizték egyedi arcukat és ezáltal individuumukat is), ezért a tömeggyártás termékei, „posztemberi protézisek”, burjánzó szövetek, vagyis gépezetek, amivel a film az individuum és a futószalaglét kérdéskörét is elmélyíti.

A filmben születésüktől testükön hordozzák Szarumán Fehér Kéz-jegyét (63) (mivel Szarumán világán kívül nem ismernek semmit, ezért címerükben is a Fehér Kéz szerepel), a mágus ágyékkötőt, bőrzekét, rövid ujjú sodronyinget, fémekkel, csatokkal és szegecsekkel kivert könnyű bőr mellvértet, lábfej- és lábszárvértet (egy-ketten kar- és kesztyűvérttel is rendelkeznek), fémlappal kombinált bőrsarut és expresszionista hatású, hatalmas agyarban végződő fazéksisakot ad rájuk, amitől arctalan harcgépekké válnak. A hátuk védtelen marad, hogy ne tudjanak menekülni a csatatérről. A Helm-szurdok ostromakor az urukok négy hadtestet képeznek: kapitányaik, a berserkerek, azaz a gyilkolásra kiképzett uruk pusztítógépek fejüket kopaszra borotválják, és a csata előtt sisakjukat a megölt ellenség vérével töltik tele, hogy a vér szaga még inkább feltüzelje vérszomjukat. A sisakjukon keresztben elhelyezett, ívelt pengével jelzik rangjukat. Nem védekezhetnek, csak támadhatnak, ezért nem hordanak se páncélt, se pajzsot. Széles pengéjű, kétélű karddal kaszabolják az ellenséget.(64) A kardforgatók viselik az agyarszerű kampókkal ellátott fazéksisakot, amivel az ellenség szemébe lehet döfni. A dárdavivők fejfedőjének kémlelőnyílásán csak felfelé lehet kilátni, hogy viselői kizárólag az ostromra koncentráljanak. Az árkászok, azaz a puskapor-kezelők a nyak felett nagy pajzsokkal kitámasztott fémsapkát hordanak, amiről lepattannak a bombarobbanás következtében hullani kezdő kövek. Ahogy pajzsukat hátukra vetve, kígyózó sorokban masíroznak a Kürtvár felé, kitinpáncélos százlábúra emlékeztetnek, az arctalan tömeg érzetét keltve.
Hagyományos fegyverekkel: pikával, fémpengés végű, acéllemezes faíjjal (nyílvesszőik végén kátrányos vargszőr), fémhorgas karddal és pengés, téglalap alakú pajzzsal (ezek összeillesztésével összefüggő, áthatolhatatlan páncélréteget képeznek) (65) harcolnak, illetve faltörő kossal és ostromlétrával kísérlik meg bevenni az erődöt. Kedvenc fegyverük mégis a falchion (egyélű egyenes és szögletes kardféle, ami hentesbárdhoz hasonlít leginkább) és a gisarme (hosszú szálfegyver, fejszeszerű fémfejjel).(66)


Trollok

Tolkiennál a trollok bár állatiasak, mégis hordanak ruhát: A babóban Williamnek, a kőóriásnak kő cipője és zsebes nadrágja van, az Éti-Csiguskában (67) pedig az öreg troll prémcsizmában jár. Ugyanakkor rajzain a trollok feketék és meztelenek, vagyis démonszerűek, azaz a szerző saját illusztrációit sem egyeztette leírásaival. A filmkészítők emiatt nehéz helyzetbe kerültek: antropomorfizálják vagy állatiasítsák-e a trollokat. Végül a kettő kombinációja győzött: a filmben a vastag bőrű, emberszerű trollok ruhátlanok és bunkóval taglózzák le ellenségüket, sokszor még a barátjukat is. Ugyanis az értelmi fejlődésben kissé visszamaradtak, a homo habilis szintjén ragadtak le. A vastag bőrű és szőrzetű olog-haiok azonban – a trollok és az uruk-haiok keresztezéséből született szörnyek – egy fokkal magasabb intelligenciahányadossal rendelkeznek, ezért megtaníthatóak a szervezett háborúzás szabályaira is, és ruhát is kapnak. Szauron négy egységgé szervezte őket: a rohamtrollok csatapöröllyel, alabárddal, szöges bunkóval és fejszével rontanak az ellenségre, testükön sodronyinget, páncéllemezt és sisakot (a sisak felső peremét és arcvédőjét rudak kötik össze) viselnek. Az ostromtornyok trolljainak csak felsőtestét borítja páncéllemez, karját vért és fejét néhány vaslemezzel kivert bőrsisak, fegyverzetük megegyezik a rohamtrollokéval. A katapultok trolljainak nincs külön fegyvere, horgas végű alkarlemezt, sodronyinget és széles karimájú fémtüskés vaskalapot hordanak,(68) aminek bőrlebernyege vagy rostélya a kilátást korlátozza, hogy a troll csak előre nézhessen, és ne ijedjen meg az oldalról érkező veszedelemtől. A dobos trollok csak a harci kedvet fokozzák két-két üstszerű dobukkal és fa dobverőikkel, ezért testüket egyedül ágyékkötő és bőrsapka fedi, páncélzatuknak nyoma sincs.


Eru másodszülöttei

Az emberek, Eru másodszülöttei, nem rendelkeznek mágikus erővel, és többnyire a Gonosz felismerésének képességével sem. A világot antropomorfikusan képzelik el, ezért minden más lényt a mesék homályába száműznek, és csak akkor vesznek tudomást róluk, ha fenyegetni merik elképzelt világukat vagy segítséget nyújtanak pusztulása ellen.


Gondor

A könyvben Tolkien általánosságban nem ír az emberi faj öltözködéséről, csak a főszereplőket jellemzi egy-két ruhadarabbal. A film az Utolsó Szövetség csatáját felidéző képsorokkal indít, ezért a Másodkor gondori öltözködését is bemutatja: a harcosok hosszú ujjú vászonzekét, gyapjúnadrágot,(69) bőrcsizmát, kesztyűt, sodronyinget, ezüst láb-, alkar- és mellvértet, bőrszegélyes gyapjútabardot (címerköntös)(70) és mély karkivágású gyapjúköpenyt viseltek. Hosszúíjjal, fejszével, hosszúkarddal, címeres, fémlemezzel megerősített több rétegű fapajzzsal, háromszögű, bordó alapon arany csillagos zászlóval díszített lándzsával harcoltak.(71) Bronzzal ötvözött acél kobaksisakjukon sirályszárnyak utaltak númenori származásukra és tengerhez kötődő ősi foglalkozásukra, a hajózásra.(72) A Másodkorban ezek a szárnyak még kiállnak a sisakból és levehetőek. Elendil harcosainak ruházatán kívül vörös bársony nadrágot, fém páncélkesztyűt, lábszárvértet és lemezes vállvédő-lapot vett fel a csatához.

A harmadkori Gondor színkészlete a fekete és az ezüst, a göndör hosszú hajú, rövid szakállú férfiak gótikus stílusú sötét ruhában, a lányok kibontott hajjal, az asszonyok fonott többágú konttyal, kendőben és köpenyben járnak.(73) Fegyvereik és páncéljaik ünnepi viselet benyomását keltik: háború esetén a férfiak gyapjú alsótunikát, sodronyszáras nadrágot, bőrövet, rövid ujjú gombos felsőtunikát, két részből álló acélgallért, mellvértet, Gondor Fájával díszített fémlemezes vállvértet, fémlemezes csataszoknyát, acéllemezes bőrkesztyűt, lapocskákból álló felkar-, alkar- és lábszárvértet, két részből álló, felcsapható arcvédőjű sisakot viselnek. A másodkori sisakformát meghaladták: egy acéllapból kovácsolt tálszerű sisakjuk szárnymotívumai már csak a sisak felületén domborodnak ki. Hosszúíjjal, lándzsával, fémcsíkokkal megerősített, Gondor Fáját ábrázoló, lekerekített téglalap alakú, bőrbevonatú fapajzzsal és egyszerű karddal támadnak az ellenségre, aminek bronz keresztvasa félhold alakú, markolatgombján Gondor, a hétszintes város szimbóluma, hüvelyén pedig Minas Tirith bronzlapocskákkal vésett képe látható.(74) A tervezők a fegyverek és páncélok formáját és mintázatát tekintve a romantikus stílusjegyekhez nyúltak vissza, hiszen a romantika is a hősi múltra tekint vissza, akárcsak a Harmadkor gondori ornamentikája (például a kardok a 16. századi német fegyverzetet idézik).


Rohan

A rohírok Tolkiennál karddal, lándzsával, íjjal küzdenek, sisakjukon fehér lófarok lengedezik. A Királyi Gárda varkocsba font vállig érő hajú tagjainak egyenruhája bőrzekéből, hosszú sodronyingből, zöld-fehér vértből és sisakból áll, egy fehér ló képével díszített, kerek zöld pajzzsal és karddal védelmezik urukat.
A filmben a rohírok ugyan lovas nép, de nem kifejezetten katonák, ezért karddal, díszített kőrislándzsával és íjjal rontanak az ellenre, bőr, gyapjú, lenvászon nadrágot, gyapjúzekét, fémlapocskákkal elszórtan kivert bőrtunikát,(75) erős köpenyt, bőr vagy vászonsapkát, acélsisakot (akinek arra nem telik, lánccsuklyát) (76) és különbözőféle, sokszor rozsdás sodronyinget viselnek; egységes páncélja csak a Királyi Gárda tagjainak van. Ők halpikkelyes, ujjatlan sodronyingben, bronzmintás, fémlemezes kar- és lábvértben, bőr mellvértben, bíborvörössel és arannyal hímzett zöld gyapjúköpenyben, rézkorongszerű nyakvértben, sörényként aláhulló lófarokkal ékesített, lófejet formázó rézforgóval ellátott, tarkóján sodronyfüggönyös, vizoros és arcvédős acélsisakban vigyázzák a királyt. Napot vagy lovat formázó kerek kardgombos karddal, vésetekkel és bronzberakásokkal ékesített könnyű fejszével, a mearákat (rohani lovak) ábrázoló, bőrrel bevont kis kör alakú, szegecselt szúróéllel felszerelt deszkapajzzsal egészül ki uniformisuk. Lovaikat is kék pikkelyes, fehér vagy fekete mintával maratott fémsisakkal védik.
Kultúrájuk alapját lovaik képezik, ezért minden használati és dísztárgyukat lómotívumok díszítik. Román kori stílusra utalnak világos szürke, bordó, sárga színeik (a sötét gondori színekkel ellentétben), növényi mintáik, csavart, figurális ornamentikájuk, állatmotívumaik és a hagyomány kedvéért megőrizni kívánt legendás állatalakjaik. Félhosszú hajuk, szakálluk és bajszuk, szalagokkal megkötött ingeik, vászon és gyapjú ruháik, bokáig érő bőrcsizmáik, nem a test vonalát követő tunikáik, hosszú posztóköpenyeik is a román kori ruhafajtákat idézi. Fából készült, bőrrel bevont markolatú, aranyozott felületű kardjaik a viking pallosokhoz, fejfedőik az 1000 körüli vikingsisakokhoz hasonlítanak: orrvédőjük hosszú, bronzmintákkal vésett és tetejük csúcsban végződik, amelyet hosszú lófarok díszít. Kerek pajzsuk is vikingforma, de fém pajzsszemük és a bőrbevonatra karcolt vagy festett geometrikus ábrák, csigavonalak (77) és a stilizált lómotívumok a kelta ornamentikát idézik. Theodred farkasbőrrel letakart ágya is a skandináv kultúrát idézi, de a filmesek a koraromán germán és angolszász hagyományokra is építettek Rohan megteremtésekor: az egymásba fonódó kígyók, kecskefejek, kecskeszarvas kígyófejek és lómotívumok a 7. századi angol stílusra emlékeztetnek. Meduseld aranycsarnoka Edorasban is a román kori angolszász kultúra jegyében épült:(78) kapuját születés-motívum, falait régi legendákat és történelmi eseményeket ábrázoló szőnyegek és festmények díszítik. A trónszék karfájába lómotívumot, támlájába nap-emblémát, hátába kígyó testű, kecske fejű, karmos lábú sárkányt véstek a mesterek. Azonban több rohani kultúra van, hiszen a lovasok egymástól nagy távolságokra élnek, ezért többféle zászló alatt indulnak a csatába.

A rajzfilm a bőr homlokpántos, hosszú szőke hajú rohírokat rövid ujjú fekete rövid tunikában, bőrövben és fekete köpenyben ábrázolja. Fegyverzetüket itt is a kard, az íj, a lándzsa és a pajzs alkotja.


Szauron szövetségesei

A Gonosz maga köré gyűjti összes hűbéresét Gondor bevételéhez: az orkokon kívül a haradiak (déliek), a keletlakók (Rhún környékéről), Umbar kalózai, a csatabárdos khandi varágok és a Haradon túl élő troll termetű, fehér szemű, lógó vörös nyelvű vademberek segítik.(79)

A regényben a keletlakók Gondor ostrománál nincsenek jelen, csak a mordori ütközetnél egyesülnek az orkok csapatával, mást nem tudunk meg kilétükről.

Peter Jacksonnál a keletlakók néznek úgy ki, mint Tolkiennál a haradiak: pikkelyszerűen összeillesztett bronzlemezes páncéljuk, haslemezük, ágyékvértjük, vállvértjük, acélgallérjuk és réz karmos, rúnákkal teleírt fémkesztyűjük sárkányhoz teszi őket hasonlatossá, vászonruháikat vörösre, feketére és indigókékre festik, lábukra csúcsos cipőt vesznek, fejükre háromszög alakú, bordó kendőt kötnek, arra pedig orrtüskés, szemvédő lemezes szögletes taréjú, merev maszkszerű rézsisakot húznak.(80) Ékkövekkel, talizmánokkal és az ellenség trófeáival aggatják tele sárga bőrüket, hogy még félelmetesebbnek tűnjenek.(81) Lekerekített téglalap alakú, bevágott, bronz pajzzsal, alabárddal, döfőlándzsával, handzsárral és fűrészes pengével ellátott csáklyával indulnak a csatába. Háromszög formájú vörös zászlójukon fekete-arany kígyó tekergőzik.
A haradiak a könyvben olifántokra helyezett tornyokban ülnek, szemük és hosszú hajuk fekete, varkocsukon aranyzsinór, fülükben aranykarika, aranygalléros köpenyük és ruhájuk vörös, páncélingük bronzpikkelyes. Zászlójuk is vörös, és néhányan az arcukat is vörösre festik.(82) Karddal, vörös hegyű lándzsával, kerek sárga és fekete tüskés pajzzsal harcolnak. A filmben háromszög alakú vörös zászlójukon fekete kígyó és szem jelzi, hogy ők Szauron szövetségesei. Földjük ásványkincsekben szegény, ezért olifántagyarból, csontokból és obszidiánból vagy bambuszból készülnek fegyvereik: obszidián hegyű lándzsával, bambuszvillával, csontnyelű karddal és keselyűtollas nyílvesszejű bambusz vagy agancsból készült íjjal csatáznak, pajzsuk nincs. Bambusztegezeiket apró arany motívumok díszítik: csatajelenetet ábrázoló aztékos illusztrációk. Fémhiányuk miatt hagyományos páncélt nem viselnek. Vörösre festett vászonruhák, fekete köpeny, fejükön turbán vagy fekete fejkendő, kar- és lábperecek, csont nyakláncok, réz alkarvért, ezüst csatos, kagylókkal vagy színes kavicsokkal kirakott, bordázatot imitáló vonalakkal rovátkolt, rézpikkelyes gyomorvért, bambusz vagy vesszőfonatos, agyarakkal, csontokkal és kövekkel megerősített mellvért, és az ókori egyiptomi gallérokhoz hasonló díszes nyakvédő alkotja harci ruházatukat. Vértjükből többnyire pikkelyek és tüskék állnak ki.(83) Talizmánokkal: kagylókkal (84) és színes kavicsokkal tűzdelik tele vértjüket, hátha az megvédi őket az ellenség vágásaitól, néhányan az ellenség megrémítése céljából arcukat papagájfejű (85) bambusz vagy csontmaszkkal takarják. Olifánttornyaikat vászonnal borítják be. Múmakiljaik (olifántjaik) a nagy termetű, harcias afrikai elefántokra emlékeztetnek némi mamut beütéssel (hármas agyar).(86) Az állatokat kopasz sámánok irányítják, akik tetoválással és bőrvéséssel jelzik rangjukat, arcukat vörösre és sárgára festik. A hatalmas méretű törzsfőnökök vörös bugyogóban, bőrmellényben, tüskés alkarvértben, fogakkal ékesített aranyszínű pikkelyes mellvértben, karika fülbevalóval mutatkoznak alattvalóik előtt,(87) arcukra fekete és vörös csíkokat húznak, szemeiket feketére festik,(88) orruktól a tarkójukig szegecses pántot erősítenek, és óriási bambuszkeretet cipelnek hátukon, aminek nincs különösebb funkciója, pusztán rangjelzésre szolgál: színes kavicsokkal, csontokkal, csont, agyar vagy obszidián lándzsahegyekkel díszítik.

Umbar kalózairól a könyvben annyit tudunk meg, hogy valaha Gondor flottáját vezették, de egy trónviszály következtében elvándoroltak a városból, és Umbarba költöztek, ahol megalapították szervezett bűnözésre épülő városukat. Hadi flottájuk ötven hajóból áll (Peter Jacksonnál ez a szám tízre csökkent). A filmben számszeríjakkal, döfőorral, tüskékkel ellátott háromárbocos monstrum vitorlásokon hajóznak, amit 250 gályarab húz az alsó fedélzeten.(89) Szűk fekete bőr- vagy mongolos hatású buggyos nadrágban és övvel összefogott, szürke bőrrátétes fekete zubbonyban, drága zsákmányolt ruhákban szelik a tengert, ám hiába csinosítják magukat vastag ezüstláncokkal és drágakövekkel, arcukon és orrnyergükön elhelyezett tetoválásokkal, kibontott vagy szamurájkontyba feltűzött fekete hajuk és zord arcuk egyaránt ápolatlan és mocskos.


Brí-beli parasztok

Nemcsak harcosokkal találkozhatunk azonban a könyvben és a filmekben, hanem a békés bríbeli parasztokkal és polgárokkal is. Tolkien szóra sem méltatja öltözködésüket, Peter Jacksonnál ruházkodásuk a hobbitokéhoz hasonló: csuklyás köpenyt, zakót, mellényt és fehér inget viselnek. A rajzfilm színesebben ábrázolja a bríbelieket: ugyan van, aki csuklyát visel, de a legtöbben 19. századi angol paraszti gúnyában poharaznak és pipáznak: csizmába betűrt nadrágban, mellényben, övvel leszorított barna vagy zöld ingben, kis karimájú fekete kalapban, nyakukon sállal.


A félszerzetek

A hobbitok az emberek távoli rokonai, eredetük messze visszanyúlik az Óidőkbe, amelyek mára feledésbe merültek, ezért nem tudhatjuk pontosan, hogy mikor és ki teremtette őket. Tolkien szerint tarka ruhában járnak: főleg a zöldet és a sárgát kedvelik; lábbelit azonban ritkán viselnek, mert a talpukon vastag, kemény bőr nő, és a lábfejüket olyasféle sűrű, gyapjas szőrzet borítja, mint többnyire barna hajukat.(90) Tolkien A babóhoz készült illusztrációja is segít a hobbitok viseletének elképzelésében: Zsákos Bilbó buggyos térdnadrágot, pulóvert, csípőig érő kabátot hord, és pipával a szájában, mezítláb járkál odújában. A regényben a félszerzetek ruházata tehát megfeleltethető a 20. század eleji angol paraszti öltözködésnek: mezítelen lábuk, térdnadrágjuk, tarka színeik és háztáji fegyvereik (fejsze, vadászíj, pöröly, kés és bunkó) mind a falusi életformára utalnak.
Ngila Dickson, a film jelmeztervezője a hobbitokat 18. századi angol viseletben: mezítláb,(91) rövid göndörített hajjal, simára borotvált arccal, egyszínű vagy kockás ingben, mellényben, kardigánban, rövid köpenyszerű kabátban, egyenes szárú térdnadrágban, nyakukban sállal ábrázolta. Hobbitfalván (92) a nők kendővel, szalmakalappal vagy csipkés főkötővel takarják hajukat, buggyos ujjú blúzokba, egyszínű vagy kockás népies folklór ruhákba, kötényekbe, ujjasokba és vállkendőkbe öltöznek. A rajzfilmben a hobbitok ugyanúgy öltözködnek, mint a filmben, csak fejükre és tündefülükre húznak csúcsos manósapkát. Ettől azonban nem a 18. vagy 20. század angol parasztjaira, hanem a Grimm-mesék illusztrációira hasonlítanak, leginkább A suszter manóira.

Összegzésként elmondhatjuk, hogy Tolkien regénye a klasszikus fantasyk világába kalauzol: időtlen öltözékei, sejtelmes csuklyás köpenyei, ősi időket idéző ékszerei kiszakítanak a világból, és a tér-idő dimenzióugrások katalizátorává válnak. A nem kifejezetten Jókai-szerű ruhaleírások a népeket stilizáltan jelenítik meg egy-egy rájuk jellemző ruhadarabbal, szokásaikat és életvitelüket cselekvéseiken keresztül ismerjük meg, ahogy a mitológiákban is.


Ralph Bakshi rajzfilmje, bár ábrázolásmódját tekintve igencsak eltér a könyvtől (Szarumán piros ruhája, a hobbitok manósapkája és tündefülei stb.), eklektikus ruháival, korszakokat átívelő és összemosó viseleteivel mégis képes megteremteni a mitológia hangulatát, egyszerre elmúlttá és eljövendővé tenni a történéssort.
Peter Jackson jelmezei azonban szigorúan történelmi szituációba ágyazzák a Gyűrű-háború történetét, (93) hiszen a különböző népeket, ha időben nem is, földrajzilag pontosan behatárolhatjuk.(94) A hobbitok a mai angoloknak feleltethetőek meg:(95) míg a regényben a többi néppel egy időben és legendában élnek, addig a filmben utazásuk Alíz tükörországi kirándulásához hasonló; minél messzebbre kerülnek racionális világuktól, annál mélyebbre hatolnak a mitológia útvesztőjében. A tündék szecessziósan megformált gótikus ruháikban a kelta hagyományokat idézik: az angoloknak először saját múltjukkal kell szembenézniük, a tradíciók, a mágia és a tudás elvesztésével, népük aranykorának lassú elsorvadásával. A hobbitok Európa többi népének őseivel is találkoznak utazásuk során: a móriai orkok a 10. századi dánokhoz, a törpök a 11. századi svédekhez hasonlítanak, a gondoriakon, ithiliaiakon a 13. századi olasz, a rohaniakon pedig a 11. századi frank kultúra nyomait fedezhetjük fel. A keletlakók mongolosak (ez alatt természetesen a mongol, arab, török és orosz stíluskeveredést értem), míg a haradiak egyértelműen afrikaiak (Észak- és Közép-Afrika viseleteinek vegyülete). A mordori orkok fegyver-, illetve ruhatípusai a 11-13. századi germán haderőt és elszántságot szimbolizálják. Ngila Dickson, a jelmeztervező az orkok germánosításával visszahozta a regény megjelenését követő korabeli kritikák véleményét – ami ellen Tolkien hevesen tiltakozott –, miszerint A gyűrűk ura orkjai alapvetően a nácizmus barbárságát és pusztítási vágyát tükrözik.(96)
A film a többnyire gótikus stílusú jelmezekkel és a későközépkori hadigépezetekkel a keresztes hadjáratok és a mongol támadás korára vetíti az eseményeket annak ellenére, hogy néhány nép ruházatában és hadi szerszámaiban elmarad saját kora mögött. A Gyűrűk ura-trilógiafilm tehát a 13. század végén játszódik:(97) a regény mitológiai hátterének történelmi keretet ad, amivel ugyan megöli a mítoszt, de legendát teremt.


Felhasznált irodalom

François Baudot: Divat a XX. században, Budapest: Park, 2000

Roland Barthes: Mitológiák (vál. és ford. Ádám Péter) Budapest: Európa, 1983

Domanovszky Endre: Korok ruhái, Budapest: Corvina, 1979

Robert Foster: The Complete Guide to J.R.R. Tolkien’s Middle-Earth, London: Ballantine, 1978

Ludmila Kybalová – Olga Herbenová – Milena Lamarová: Képes divattörténet az ókortól napjainkig (ford. Harmath Anikó), Budapest: Corvina, 1977

Charlotte Seeling: Fashion. The Century of the Designer, Cologne: Könemann, 2000

Brian Sibley: A gyűrűk ura. Hivatalos filmkönyv (ford. Juhász Viktor), Budapest: Alexandra Kiadó, 2001

Chris Smith: A gyűrűk ura. Fegyverek és hadviselés Középföldén, Budapest: Szukits – Alexandra, 2004

J. R. R. Tolkien: A gyűrűk ura I-III. (ford. Göncz Árpád); Budapest: Európa, 2001

J. R. R. Tolkien: A babó (ford. Szobotka Tibor), Budapest: Ciceró, 2000

J. R. R. Tolkien: A szilmarilok (ford. Gálvölgyi Judit), Budapest: Európa, 2001

J. R. R. Tolkien: A Gyűrű keresése (ford. Szántó Judit – Koltai Gábor), Budapest: Szukits, 1997

J. R. R. Tolkien: A Gyűrű nyomán – Fa és levél (ford. Német Anikó), Budapest: Merényi, 1996

J. R. R. Tolkien: Bombadil Toma kalandjai (ford. Tótfalusi István és Uhrmann Iván), Budapest: Szukits Kiadó, 2003

J. R. R. Tolkien: The History of Middle-Earth, London: Harper Collins, 2002

Cristopher Tolkien – Humphrey Carpenter: The Letters of J.R.R. Tolkien, London: Houghton Mifflin Company, 1981

Christopher Tolkien: A Tolkien Compass. Guide to the Names in The Lord of the Ring (ed. Jared Lobdell), Chicago: Open Court, 2002


Jegyzetek

1 Cristopher Tolkien – Humphrey Carpenter: The Letters of J.R.R. Tolkien, London: Houghton Mifflin Company, 1981.

2 A filmbeli Egy Gyűrű Thorkild Hansen gyűrűkészítő mester alkotása.

3 J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk ura III., Budapest: Európa Kiadó, 2001, 315.

4 Gandalf ezekkel a szavakkal állítja meg a balrogot Mória hídjánál: „Én a Titkos Tűz szolgája vagyok, én táplálom Anor lángját. A Fekete Tűz nem segít neked, Udun Lángja. Takarodj vissza a sötétségbe!”. (J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk ura I., Budapest: Európa, 2001, 441.) Gandalf Valinorban Manwe, a legfőbb vala maiája, Anor (a Nap másik neve) tüzének táplálója, ami az Olthatatlan Láng, a fenntartó Világlélek szimbóluma. Másrészt Gandalf viseli a Három Tündegyűrű egyikét, a Naryát (Tűzgyűrű), ez is Anor Lángjának egy sugara. A balrog ellenben Udun Lángja (jelentése: verem, gödör. Egyrészt Morgoth nagy erődjének, Utumnónak a neve, másrészt a Morannon és Barad-dúr közti síkság Mordorban; mindenképpen az alvilág szimbóluma), vagyis Morgoth lelki sötétségének, az alvilágnak esszenciája.

5 A Gyűrűszövetség tagjai nem véletlenül lesznek kilencen: egyfelől azért, hogy megegyezzen számuk a nazgúlokéval, másfelől azért, mert a kilences szent szám, az ég és a föld, az isten és az ember egybeolvadását jelképezi.

6 A filmben mind a kilencen királyok, amivel a filmkészítők talán érzékeltetni kívánták természetfeletti hatalmukat, más magyarázatot ugyanis nem találok a karakterek módosításának okára.

7 A csőrcipőnek egy szolidabb változatával találkozhatunk a nazgúlok esetében.

8 Eleven férfi nem sebesítheti meg őket, ezért győzheti le Trufa a Boszorkánykirályt, hiszen az ő kardja nem evilági darab, a Sírbuckákban talált rá a könnyű és erős fémből készült, hosszú, hegyes, levél alakú tőrre, amit piros és aranyszínű kígyóminta díszít és piros drágakövekkel raktak ki. A Carn Dum-i csatában vesztette életét néhai tulajdonosa, Arnor királya a Boszorkányúr kezétől, de a tőr nem rozsdásodott meg a hosszú évek során a buckamanók varázslata miatt. Csak ez a tőr képes megtörni a Boszorkányúr mágikus erejét. A film azonban a Sírbucka-jelenet kihagyása miatt kénytelen volt megváltoztatni az eredeti dramaturgiát: Aragorn ad először a hobbitoknak kardot a Széltetőn (ezek tehát nem is mágikusak), és Gondor ostromakor nem Trufa győzi le a Boszorkányurat: térdinainak elvágásával csak eltereli figyelmét Éowyn döntő csapásáról. A könyv Boszorkányurának végzete a nem eleven férfi kezéből származó kard, míg a film nem az elevenre, hanem a férfira helyezi a hangsúlyt: a nazgúlok urának sorsát egy nő teljesíti be.

9 A történet szempontjából nem fontos mind az öt mágus, ezért Tolkien csak Fehér Szarumánt, Szürke Gandalfot és Barna Radagastot /a madarak barátja, színe is erre utal, hiszen a barna szín mindig a föld-elemet és a természetet jelenti/ említi A Gyűrűk urában. Barna Radagast a sasok barátja is, akiket Yavanna teremtett. Ők a gyorsaság, a bölcsesség és mágikus gondolkodás megtestesítői, és ők mentik ki szorult helyzetéből Gandalfot több ízben is.

10 Beregi Tamás: Be vagy a két toronyba zárva? in: Filmvilág 2003. 3. sz. 38-39.

11 Amikor a filmben Kígyónyelvű leszúrja hátulról (a könyvben ez az esemény Hobbitfalván következik be), Szarumán leesik a toronyról: az ég és föld között rekedt mágus Kishercegként csak halálával térhet vissza újra a földre. A filmkészítők fantáziája szerint saját malomkereke nyársalja fel, ami kissé méltatlan halálnem egy istarhoz, de így legalább a természet végképp győzedelmeskedik felette.

12 J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk ura I., Budapest: Európa, 2001, 353.

13 A két mágus haj-és szakállviseletében is a druida, illetve a bizánci hagyományokat követi (a katolikus egyház ugyanis a rómaiak borotválkozási szokásait örökítette át a középkorba, hogy elkülönüljön a görögkeleti egyháztól).

14 A tunika bizánci öltözködésből került át a román koriba (a kora-gótikus stílusban is továbbélt). Az alsó rész, a tunika talárisz lenből vagy kendervászonból készült, zárt nyakú, hosszú, szűk ujjú, lábfejig érő ruhadarab volt. E fölé került a többnyire selyem, bő és rövid ujjú, T-szabású tunika dalmatika, melynek hossza térd és boka között váltakozott. Legelőkelőbbnek a fehér számított, ezért kapott Szarumán, majd Gandalf is ilyen színűt (tisztaság és előkelőség jelentésének keveredése), bíbort kizárólag a király, illetve a császár viselhetett.

15 Ngila Dickson öregítette az anyagokat, hogy éreztesse: Szarumán már régóta mágus, rajta is nyomot hagyott az idő vasfoga.

16 A borostyán-ornamentika kettősségében a gnosztikus világrend újabb megnyilvánulása tükröződik: Szauron a borostyán mérgező oldalára helyezi a hangsúlyt, míg Gandalf gyógyító hatását emeli ki.

17 Az ékszerek Jasmine Watson ékszerész keze munkáját dicsérik.

18 Ez a fejet, nyakat és vállat védő, bő köpeny rávarrott csuklyával az úgynevezett dominó, amit eredetileg szerzetesek viseltek, a XII. században vált „laikus” viseletté. Őse a bizánci átvető, amit viselői féloldalasan terítettek vállukra.

19 A középkori zarándokok közönségesen csak szürke csuhát öltöttek, hiszen a szürke szín a szegénységet jelképezte.

20 „Nagy, hegyes, kék süvege volt, hosszú, szürke köpenye és ezüstszínű nyakravalója. A szakálla hosszú, fehér: bozontos szemöldöke kiállt a süveg karimája alól.” (J.R.R. Tolkien: A Gyűrűk ura I., Budapest: Európa, 2001, 44.) A film készítői egyedül abban tértek el a könyv leírásától, hogy a nyakravalót díszcsatra cserélték, és a fehér szakállat szürkére festették, hogy ezzel is jobban érzékeltethessék a Gandalfon kívül és belül végbemenő változásokat újjászületése után.

21 „Küzdöttünk mélyen az eleven föld alatt, ahol már nem számít az idő. A világot névtelen lények rágják. Még Szauron sem tud róluk semmit. Vénebbek, mint ő (ezek közé sorolható a Tó őre is, egy polipszerű, sokcsápos lény). Most ott jártam, de nem mondok róla semmit, nehogy elsötétítsem a nappal fényét… Egyre csak följebb-följebb mentünk; míg végül meg nem érkeztünk a Végtelen Lépcsőhöz.” (J.R.R.Tolkien: A Gyűrűk ura II., Budapest: Európa, 2001, 128.)

22 A film kitűnően ábrázolta Gandalf mezítelenségét: amikor magához tér Zirak-zigil csúcsán, a kamera félközeli kivágásban mutatja, így csak meztelen válla látszik, és megőrzi fenségességét.

23 Gandalf elégett a balrog tüzében, és mégsem feketedett meg Szauronhoz hasonlóan, sőt teste fénnyé, átlátszóvá és könnyűvé vált.

24 A román korban bokáig érő bocskort, papucsszerű bebújós cipőt és bőrkapcát, a gótikában már bebújós csizmát is hordtak, fűzős csizmát azonban semmiképp sem.

25 A Weta Műhelynek dolgozott Peter Lyon, egy kardkovács is, aki olyan technikával készítette az acélpengéket, ahogy azt évszázadokkal ezelőtt tették.

26 A tolkieni világ ikonikus hagyományt teremtett: azóta a fantasykban a tündéknek mindig hosszú fülük van, íjjal háborúznak és fákon élnek; a törpék pedig bárddal harcolnak, bányákban érzik jól magukat és utálják a lovaglást. A film tündefülei zselatinból készültek, ezért csak egyszer lehetett őket felragasztani.

27 Roland Barthes: Mars-lakók, in: Mitológiák, Budapest: Európa, 1983, 54.

28 A gótikus kor divatja eleve a megnyújtott, légies formákat hangsúlyozta.

29 Léon Baks art déco stílusú jelmezeket tervezett az Orosz Balettnek, de Paul Poiret francia divattervező terjesztette el világszerte az Orosz Balett 1909-es párizsi vendégszereplése után az egzotikus viseletet: merész színeket, török bugyogókat, fűző nélküli magas derékvonalú ruhákat, levélmintás, gazdagon díszített tunikaszerű kabátokat. Egzotikus ruhadarabjai a távoli tájak után való vágyódást fejezik ki, ahogy a tündék különleges öltözékei is a Valinor utáni vágyakozást hordozzák magukban. Madelaine Vionnet 1916 körül a szerzetesek csuhájára emlékeztető egyszerű, sötét színű, súlyos anyagú ruhákat készített, a titokzatos hatást csuklyákkal, hosszú rojtokkal érte el. Maria Monaci Gallenga a kelta, bizánci és a gótikus stílust kombinálta egymással 1920-ban, időtlen szépséget teremtve általuk. A tündék viselete ugyanezeket az elemeket variálja, öltözködési stílusuk tehát megfeleltethető az art déco kulturális eklektikájának.

30 A szecesszió főként a kelta és a gótikus stílusból merít, újraértelmezi motívumaikat és világszemléletüket, ezért úgy is fogalmazhatnánk, hogy a tündék ruhája a szecesszió szűrőjén keresztül tűnik gótikusnak és keltának.

31 A szecesszió és az art déco egyaránt élt a madár-, szitakötő- és pillangómintával.

32 I.u. 900 körül terjed el.

33 Ez a típusú köpeny az 1100-1200-as években terjed el: középen csat vagy bőrszalag fogta össze.

34 Az S-alakúan kunkorodó levélformák az állatok szarv-alakjaiból keletkeztek, az állatok növényformává stilizált motívumai.

35 Lándzsaszerű, pengében végződő fegyver.

36 A friss és üde levél az életet, az évenkénti megújulást és a termékenységet, míg a barna az elmúlást, a lombhullást szimbolizálja.

37 Tolkiennál a tündék nem segítenek a Helm-szurdok megvédésében. A filmben a tündék megjelenése csak egy pislákoló reménysugár, valamint tisztelgés a régi szövetség előtt. Haldir vezeti a csapatot, aki ezüst levélformájú páncélt, bordó palástot visel, hogy kitűnjön „emberei” közül.

38 Tolkien csak annyit ír róla, hogy zöldes barna ruhát visel.

39 A deréknál V-alakban végződő ing tünde-ábrázolási hagyomány: a szecessziós ívek mellett az art déco háromszög-formák is a tünde világ alkotóelemeivé váltak.

40 Egész megjelenésére a 12. század eleji skandináv stílus jellemző, de a törpök vörös haja és szakálla szimbolikus tartalommal is rendelkezik: fondorlatos ravaszságukra utal.

41 A khitón az ókori görög nők és férfiak által egyaránt viselt, ingszerű ruhadarab, amely lenből készült, és redőbe rendezték. I. e. 400 körül rövidült meg és bővült a férfi khitón, így képződtek úgynevezett álujjai. Nem valószínű, hogy a rajzolók tudatosan kívánták az orkok és az antik görög harcosok közti hasonlóságot elmélyíteni, rongydarabjaik görögös elrendezése véletlenszerű.

42 A kecske a középkortól vált az Ördög, a Gonosz jelképévé, az ókorban még a bujaságot szimbolizálta.

43 A Weta Workshop tervezte az orkok jelmezét és maszkját, mindegyik alakból nagyjából tízet készített, ezért meglehetősen homogén lett a csapat.

44 A gallok használtak a 9. századig mérgezett vasnyílvesszőt, ami szigonyszerű csúcsban végződött.

45 Peter Jacksonnál már nem véletlen a khitón alkalmazása, feltehetőleg Ralph Bakshi rajzfilmjéből merítette az ötletet.

46 Rómában a gladiátorok védték ráccsal sisakjukat, majd a 13. század második felében honosodott meg Európában a sisakrostély, más néven arcrács.

47 A harmadkori orkok a 10. századi dán fegyver- és sisakformákról áttértek a 13. századi germánra.

48 A tüskés pajzsokat, kétoldalú lándzsákat, tövises sisakokat a német lovagok használták a 13. század végén-14. század elején.

49 A kamásni a középkorban posztóból, vászonból vagy bőrből készült, szíjakkal a lábra tekert lábbeli volt.

50 A koraközépkori germánok hordtak lábfejen összehúzott, szőrével kifordított állatbőröket lábbeliként.

51 A tervezők feltehetőleg elfeledkeztek arról, hogy koncepciójukban az orkok semmiféle ruhát és kiegészítőt nem viselnek a szükségeseken kívül, életükben minden a háborúnak alárendelt. A piercing ellenben kifejezetten csak dekorációs célokat szolgálhat, funkciója nincs, hiszen az ellenség nem rémül meg tőle, és fegyverként sem használható.

52 A mordori és móriai orkok nem hasonlítanak egymásra, mert a móriaiak föld alatti életformájukhoz alkalmazkodva az idők során megzöldültek és összementek, goblinszerű lényekké váltak.

53 A saru a római kort idézi, hiszen előtte a görögök, a kis-ázsiaiak, egyiptomiak, mezopotámiaiak, stb. főképp mezítláb vagy papucsban, szandálban jártak.

54 Az expresszionizmusra az egyiptomi ornamentika és a görög letisztultság hatott, kedvelt motívumai a négyzet, a háromszög, a hat- és nyolcszög, a rombusz, az ékminta, a gótikus írásfajták és a csúcsos, hegyes kiszögellések. Az orkok fegyverzetük és páncéljuk elkészítésekor ugyan nem kifejezetten alkalmaznak díszítményeket, azonban formáik az agresszív expresszionista irányvonalat követik. Az orkok öltözéke, főképpen a móriaiaké Albin Grau jelmezterveire hasonlít (Murnau Nosferatu című filmjének kosztümjeit tervezte).

55 A könyvben a vargok nagytestű farkasok, a filmben azonban valahol a pitbull és a hiéna között állnak félúton. A rajzfilm a könyvhöz alkalmazkodva hatalmas farkasoknak ábrázolta őket, ami hihetőbbé teszi egész lényüket.

56 A 10. századi dánok hordtak rövid ujjú vagy ujjatlan vastag bőrmellényt mellvértként, és fedték farkasbőrrel. Fegyverként pedig éppen csáklyát, hajítódárdát és széles szablyát használtak, ugyan kerek pajzsot is viseltek nagy fémdudorral a közepén, de a varglovasok ezt nem tehetik, mert egyik kezükkel kénytelenek hátasaik gyeplőjét kézben tartani.

57 A 10. és 12. század között Európában különálló nadrágszárakat hordtak, bizonyos intim testrészeiket szabadon hagyva, hiszen azokat úgyis eltakarta az ing. A 13. században szeméremkupakot illesztettek az egyháznak szemet szúró férfi testtájra, ezt később alsónadrágszerű nadrágtetőre cserélték. Csak a 13. század közepén kezdték el egybevarrni a nadrágszárakat, de ezek még túlságosan merev anyagból készültek, ezért viselőjük nem tudott bennük leülni. A varglovasok nadrágviselete tehát a 12. századra tehető.

58 Ragadozószagú szőrmeruházatuk nemcsak a 10. századi dán, hanem az i.e. 100 körüli germán viseletet is eszünkbe juttatja, amiről Tacitus ezt írta: „Kabátjukat csont- vagy fatűk tartják össze. Minden egyéb öltözék híján így ülnek napszám a tűz körül, és a gereznák szörnyűséges bűzt árasztanak.”

59 Az ágyékkötő amúgy is ókori egyiptomi viselet, i.e. 2900-tól 2076-ig az egyiptomiak egyetlen ruhadarabja. Rómában alsóruhaként viselték, illetve ezt vették fel nyilvános fürdőkben vagy tornánál, a rabszolgáknak pedig ez volt a megkülönböztető jele. Az urukok esetében az ágyékkötő a szolgaságukra és barbárságukra utal.

60 A parókákat Caroline Turner készítette.

61 Az uruk-hai végtagok a filmben habgumiból készültek.

62 Az organikus hibrid, a félig ló, félig ember alakú kentaur már a görög mitológiában felbukkant. (Kömlődi Ferenc: Túl a biológián. Evolúciós filmmesék, in: Filmvilág, 2000. 11. sz., 34-36.)

63 Az urukok testi bélyegei, billogjai nemcsak a birtokviszonyt jelzik, hanem egy mágikus hatalom általi védelmet is, ami azzal hitegeti őket, hogy aki a Kéz jegyét hordja testén, azt Szarumán megóvja.

64 A kétélű kard a homéroszi idők akhai katonáinak kedvelt vágófegyvere, később a gótok használták a VIII. századig.

65 Ez a fajta pajzs a 13. század végén terjedt el Európában.

66 A filmkészítők az uruk-hai fegyverekkel a tömeggyártás érzését próbálták kelteni.

67 J. R. R. Tolkien: Perry-the-Winkle, in: The Adventures of Tom Bombadil and other verses from The Red Book, London: Unwin Paperbacks, 1990, 45-50.

68 A vaskalap a görög testőrök megkülönböztető jele volt i.e. 400 körül, majd a 8-10. században a Karolingok idején terjedt el a sisak egyik változataként.

69 A Gyűrűk urában szereplő nem teljesen testhez simuló, hosszú szárú nadrágot a kelták viselték i. e. 500-i. u. 500 körül. (A szűk bizánci nadrágot, a gallia bracatát ugyanis a térd alatt vagy a bokánál megkötötték, a román kori szárai pedig külön életet éltek vagy ugyan összevarrták őket, de rugalmatlan anyaguk miatt se lovaglásra, se leülésre nem voltak alkalmasak.)

70 A 12. századtól díszítik a sisakokat és pajzsokat címerekkel. Ekkor terjed el a lovagláshoz használt, elöl és hátul szükséges hasítékokkal ellátott, térdig érő címerköntös is.

71 A lándzsa hegye alá a 10. századtól erősítenek zászlót: a főnemesek téglalap alakút, a lovagok háromszög alakút kötnek rá.

72 A szárny az ég és föld közti közvetítők jelvénye, ezért viselik a númenori leszármazottak, hiszen őseik a Másodkorban Valinor tündéinek tudását adták tovább Középfölde népeinek, és egyfajta hidat képeztek Nyugathon és Középfölde között.

73 A gótika a sötét színeket kedvelte, főképp a polgárok és a parasztok hordták az egyszerű sötét vászon vagy gyapjú ruhákat. A 13. században a férfiak és a nők egyaránt hosszúra növesztették hajukat, és sütővassal göndörítették az egyház nem kis megrökönyödésére. A szabás megjelenése miatt a tunikák és nadrágok testhez simulóak, az ingek térdig érők, a köpenyek félkör alakúak lettek, és az övet az alsótunikára csatolták. Számos divatkellék terjedt el: a gomb, a zseb és a csuklya.

74 A gondoriak sem állati, sem növényi ornamentikával nem rendelkeznek, motívumaik kizárólag városukhoz kapcsolódnak.

75 A fémlapokkal megerősített bőrvért vagy tunika a román kori hadviselésben fordult elő.

76 A 10. században terjedt el a kézfejet takaró ujjal és a csuklyával kiegészült sodronying.

77 A csigavonalak a fogyatkozó napot örökítik meg a kelta és a skandináv hagyományok szerint.

78 Meduseld nemcsak Théoden, hanem az angolszász költészet egyik legendás alakja, Beowulf csarnokának is a neve.

79 A filmben a khandi varágok és a vademberek nincsenek jelen.

80 Teljes páncélzatuk azonban mégsem sárkányszerű, ugyanis hiába ékesíti sisakjukat három taréj, arcvédőjük mégis inkább bagoly-, mint sárkányfejre emlékeztet. A bagolyszerű sisakkal sincs azonban komolyabb baj, hiszen a bagoly amellett, hogy a tudást és a bölcsességet jelképezi, a kapzsiság és a Gonosz démona is.

81 A keletlakók fegyverzete, bőrszíne, sisakformája mongolos. A mongolok a japán harcászati stílust követték, páncéljuk számos darabból állt, amik lazán rétegződtek egymás fölé: alsóruhájukon fémlapocskákkal kivert zekét, bőrkötényt, fém csataszoknyát, szarvakkal, agancsokkal vagy faágakkal díszített sisakot, pikkelyes elrendezésű fém kéz, lábszár- és mellvértet hordtak. A pikkelyek lándzsadöféstől és kardvágástól egyaránt hatékonyan védelmezte viselőjét, ugyanakkor nem akadályozta őt a könnyed mozgásban. Ívelt kard, maginata (pengehegyű lándzsa), fari (hosszú kétélű lándzsa horgokkal, baltákkal, késekkel és tüskékkel), és fémhegyes nyílvesszejű, több rétegű bambusznádból készült íj egészítette ki hadi felszerelésüket: ezek mind megtalálhatóak a keletlakók fegyverarzenáljában is a bambusznyíl kivételével, ami inkább haradi fegyver.

82 A vörös szín a haragot, a harci dühöt, az erőt, az életet és a halált jelképezi, hiszen a háborúkban eredetileg a piros szín volt az uralkodó, a ruhákat, pajzsokat és zászlókat egyaránt piros színűre festették.

83 John Harding a haradi civilizáció megtervezésekor az afrikai kiribatin nép formavilágából merített, akik fegyvereiket fűzfavesszőkből készítik. Azonban mégsem lehet egyértelműen egyenlőségjelet tenni a két népcsoport közé, hiszen a haradiak öltözéke sok nép stílusát vegyíti, bár az igaz, hogy alapvetően az afrikai kontinens népeivel azonosíthatóak: fejkendőjük arab, burnuszuk beduin, ékszereik fekete-afrikaiak, ruháik aranylemezei és türkizberakásai ellenben az aztékok ősi világát, bambuszbotjaik pedig Japánt, Indonéziát vagy Indiát idézik.

84 A kagyló a szerelem és a tenger jelképe, és mivel a tenger Harad partjait nyaldossa, releváns motívum, esetükben azonban a szerelmi szimbolikától eltekinthetünk.

85 A papagáj az erőszakot és az agresszivitást jelképezi, illetve egyes dél-amerikai indián mondákban a Nap és az Isten állata, tehát sajátos déli megközelítésben Szauronra is utalhat.

86 A Weta Workshop egyetlen életnagyságú olifántot épített, a többi a digitális technika teremtménye, de így is súlyos problémákkal kellett szembenézniük, ugyanis a múmakil darabjai tizenkét teherautóra fértek csak fel.

87 A fülbevaló eredetileg férfiékszer, csak a 13. század körül hagyták abba viselését, és vált a kalózok és matrózok megkülönböztető jelévé.

88 Ókori egyiptomi szokás volt a szemek kihúzása férfiaknál és nőknél egyaránt.

89 Ezt a római gályák mintájára készült, két vagy háromárbocos, lapos fenekű, két vagy három evezősoros, háromszögletű latin vitorlás gályafajtát (150-250 rabszolga fért el benne) a 11. és a 18. század között használták. A kalózok is ezt a típusú vitorlást kedvelték, csak fehér vagy vörös vitorláit cserélték feketére.

90 J. R. R. Tolkien: A Gyűrűk ura I., Budapest: Európa, 2001, 16.

91 A parasztok még a 17-18. században is mezítláb jártak.

92 Hobbitfalvát úgy építette fel Dan Hennah díszlettervező, mintha több száz év óta ott állna a mezőn. Ehhez hozzájárult Brian Massey kertész munkája is, aki egy évvel a forgatás előtt már virágokat ültetett a kertekbe.

93 Természetesen a filmnek mindig nehezebb a dolga a könyvvel és a rajzfilmmel szemben, hiszen azokban a fantáziának sokkal nagyobb szerep jut, míg itt a képzeletet a plasztikus valósággal kell egyeztetni. Ha az álmok többé nem bennünk zajlanak, akkor elvesztik varázsukat és aurájukat. Egy álomban éppen az a tökéletes, hogy nem lehet újraélni ugyanabban a formában, mert az emlékezés torzítja. A fantasyfilm azonban az álmot kívánja reprodukálni, és ezzel a vágyával pecsételi meg saját sorsát.

94 A filmkészítők jelmezei alapján Középfölde Európával azonosul.

95 Az részletkérdés, hogy öltözködésük 18. század végi, mégis a mai angolokat jelképezik.

96 Tolkien teljes joggal tiltakozott a politikai, sorok közti jelentés ellen, hiszen a mitológiának nincs gyilkosabb ellensége, mint a racionalizálás és az aktualizálás, mivel mindkettő megfosztja univerzalitásától.

97 A ruhák megjelenítése és a harci technikák miatt a film története nem helyezhető a 12. századba, de a 14.-be sem, hiszen 1313-tól Európában is elkezdték alkalmazni a puskaport, és ez erősen megváltoztatta a csaták koreográfiáját.

 

Orlando Bloom
Orlando Bloom
49 KByte
John Rhys-Davis
John Rhys-Davis
45 KByte
Ian McKellen és Bernard Hill
Ian McKellen és Bernard Hill
47 KByte
Ian McKellen
Ian McKellen
43 KByte

81 KByte

91 KByte
Elijah Wood
Elijah Wood
42 KByte
Viggo Mortensen és serege
Viggo Mortensen és serege
71 KByte

46 KByte

42 KByte
Liv Tyler
Liv Tyler
25 KByte

67 KByte

46 KByte

45 KByte
Ian McKellen
Ian McKellen
41 KByte
Miranda Otto
Miranda Otto
44 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső