Pifkó Péterné Az első állandó mozi és a mozgókép megjelenése Esztergomban
 

93 KByte

Bevezetés

1. Esztergom a századfordulón
1. 1. Ipar, kereskedelem, társadalom
1. 2. A város kulturális életének jellemzése
1. 3. Színtársulatok, színészek
1. 4. Cirkuszosok, mutatványosok és egyéb mulattatók

2. A mozgókép megjelenésének színterei
2. 1. Vendégfogadók, szállodák
2. 1. 1. Magyar Király vendégfogadó
2. 1. 2. Fürdő Szálló
2. 1. 3. Három Szerecsen vendégfogadó
2. 1. 4. Korona Szálloda és Porgesz Béla
2. 2. Egyéb játszóhelyek
2. 2. 1. Mihalik–ház, korábban Leipolder-ház
2. 2. 2. Kollár-ház, Széchenyi tér 24.

3. A mozgókép megjelenése Esztergomban
3. 1. A dioráma
3. 1. 1. Kiss Adolf Természettani Mechanikai Műszínháza
3. 1. 2. Dioráma a Magyar Királyban
3. 1. 3. Mechanikai Műszínház
3. 1. 4. Vándor diorámák
3. 2. A kinematograph és a bioskop
3. 2. 1. Benkő M. tanár kinematographja
3. 2. 2. A Székelyföldi Tudományos Színház
3. 2. 3. Bioscop a párkányi vásárban
3. 2. 4. Lifka-elektro-bioskop villamos élő fényképek színháza
3. 2. 5. Tepli-féle bioskop

4. Az első állandó mozi (k)
4. 1. Mozi a Magyar Királyban
4. 2. A Korona villamos élőképszínház
4. 2. 1. Megnyitása, első hónapjai
4. 2. 2. A Korona első évei 1908-1912
4. 2. 2. 1. A műsor általános jellemzői
4. 2. 2. 2. Különleges előadások, ünnepi alkalmak
4. 2. 3. A közönségről
4. 3. Korona a vetélytársak között

5. Vetítések, egyéb kísérletek
5. 1. Szerecsen mozi
5. 2. A Fürdő Szálló programjaiból
5. 3. Iskolai vetítések

6. Befejezés

Felhasznált irodalom
Internetes források


Bevezetés

„Képeket láttam, melyek élnek és mozognak. Nézzétek meg! Ez az a találmány, mely egykor a világot fogja felforgatni!" – jósolta a Szabadelvű Párt klubhelyiségében Tisza Kálmánnak, Wekerle Sándornak és Lukács Lászlónak Jókai Mór, amikor az első mozgóképeket meglátta a Váci utca egyik ablakában kifeszített vászonlepedőre vetítve 1895-ben. 1

Dolgozatomban arra vállalkozom, hogy bemutassam, hogyan jelent meg Esztergomban ez a „világot felforgató” mozgókép a 19. század utolsó évtizedében, s hogy hogyan született meg az első állandó mozgóképszínház a 20. század első évtizedében.

Kitérek néhány rövidebb életű próbálkozásra is, amely a Korona mozgó mellett próbálta megvetni a lábát Esztergomban . Bemutatom a várost és a kisvárosi társadalmat, amelyben a mozival egy időben kialakult az a közönség is, amely felismerte, hogy a mozgókép által kitárulhat előtte a világ. Kitérek azokra a szórakozási lehetőségekre, kulturális szerveződésekre, amelyeken keresztül az esztergomi polgároknak sikerült - az országban az elsők között - fenntartaniuk az állandó filmvetítést érdeklődésüknek megfelelően biztosító intézményeket.

Forrásként támaszkodhattam a férjemmel közösen végzett három évtizedes helytörténeti kutatómunkánkra, továbbá a helyi sajtóra, amely részletesen beszámolt a vándormozisok műsoráról, majd később az első, és az azt követő mozik műsoráról is. Az Esztergomban történteket igyekeztem összevetni a főváros, illetve a vidéki városok eseményeivel, műsoraival. Témaválasztásom egyik oka, hogy 2004-ben becsukták, s lebontásra ítélték az 1920-ban nyílt Kultúrmozgót, a mozit, s az most a hajdani pártbizottság kisebbik tanácstermében vegetál Bajor Ágost Kultúrmozgó néven, ki tudja, meddig.

1. Esztergom a századfordulón

1. 1. Ipar, kereskedelem, társadalom

EsEsztergom mindenkori társadalmára és kulturális életére két tényező nyomta, s nyomja rá bélyegét napjainkban is. Az egyik a gazdag történelmi múlt: Magyarország első fővárosa és érseki székhely. A másik sajátos földrajzi fekvése, elsősorban Budapest közelsége. A török által elpusztított mozgalmas középkori város a 18. század végén indult újra fejlődésnek. A középkori alapokon négy önálló közigazgatással rendelkező város jött létre: Víziváros, Szentgyörgymező, Szenttamás és Esztergom szabad királyi város.2

1848-ban ideiglenesen egyesítették a négy települést, de 1867-ben az önkormányzatát visszanyert vármegye és a város együttes óhajára ismét szétválasztották.3 Ennek következtében 1876-ban a királyi várost olyan intézkedés sújtotta, amely kihatott további fejlődésére is. Mivel lélekszáma a testvérvárosok leválasztása után alaposan csökkent, s nem érte el a 15 ezer főt, az 1876. évi 20. törvénycikk értelmében megfosztották törvényhatósági jogától. Ezért 1876 után Esztergom városának legfőbb politikai célkitűzése az volt, hogy történelmi múltjára hivatkozva megpróbálja visszaszerezni törvényhatósági jogát. 1886-ban azonban reménytelenné vált a helyzet, mivel a 22. törvénycikk a rendezett tanácsú város címet és jogállást végérvényesen megerősítette.4

Ezt követően évtizedekig egy törvényhatósági jogát vesztett, elkedvetlenedett településsel találjuk magunkat szemben, amely a 19. század első évtizedeiben szerzett lemaradását fokozatosan növelte, s a kapitalista fejlődés követelményeivel nem tudott lépést tartani.

A legnagyobb gondot az jelentette – s ez nem változott a 19. század negyvenes évei óta –, hogy a meggazdagodott kereskedők, például Bisiczky János vagy Mihalik Bálint, nem törekedtek arra, hogy tőkéjüket helyben fektessék be, s ezzel a város gazdaságát élénkítsék, hanem Pesten keresték boldogulásukat.5

Az ipar és a kereskedelem fejlődésének legfőbb gátja az volt, hogy a város kívül esett a főútvonalakon. Ezen ugyan sokat javított az, hogy 1893-ban megépült az Esztergomot Almásfüzitővel összekötő vasútvonal, majd 1895-ben a Budáig tartó vasút is, de ez nem váltotta be azokat a reményeket, amelyeket 1863 óta a megépüléséhez fűztek. Sőt, a kereskedelem fejlődését bizonyos mértékig gátolta a könnyebben megközelíthető főváros közelsége.6

1930-ig mindössze 13 kisüzem működött Esztergomban. 1920-ban mindezek ellenére mégis 2805 ipari kereső élt a 16000-es lélekszámú városban, akik közül azonban 2409-en a Dorog vidéki bányákban és a bányákhoz tartozó üzemekben dolgoztak. 7

A bánya és a bányaüzemek közelsége is kedvezőtlenül hatott Esztergom iparának fejlődésére. Ezért továbbra is csak a kisiparnak jutott fontos szerep, amit jól mutat, hogy 1920-ban 836 kisebb-nagyobb műhely üzemelt a városban.8

A vasút megépülésével1 új munkaalkalmak is teremtődtek: 352 fő talált itt rangot jelentő munkát, és az idetelepült osztálymérnökség alkalmazottai is színesítették a városi értelmiség összetételét.

1895-ben némileg elérhetőbbé tette a várost, az Esztergomot Párkánnyal összekötő dunai híd, amely Mária Valéria nevét kapta. A híd átadása – akárcsak újjáépítése napjainkban – jótékonyan hatott a piaci forgalomra és a társadalmi-kulturális életre egyaránt.9

A városi építkezéseknek nagy lendületet adott, hogy a városok polgárai kiegyezés utáni tévedésüket belátták, s a négy város egyesítése ismét szóba került. 1895-ben újra egyesült a négy város, s azóta egységes Esztergomról beszélhetünk.

A négy település egyesítésével azonban csak látszólag jött létre egy egységes város, azonban, ha külön-külön megvizsgáljuk e városok társadalmi rétegződését, s azt térképre vetítjük, a kép már korántsem olyan egyértelmű. Ugyanis a mozi megszületésének idején még minden település magán viselte azokat a természetföldrajzi és történelmi adottságokat, amelyek a török utáni újratelepüléssel létrejöttek.10

A 19. század utolsó évtizedében a királyi város belvárosi részében a vármegyei és városi hivatalnokréteg lakott. Házaik a főtéren (Széchenyi tér) sorakoztak.

Ugyancsak a belvárosban laktak a tehetősebb iparosok és kereskedők: a Dunához közel a tímárok, molnárok, szappanosok, s itt találtak otthonra a halászok, fazekasok, serfőzők, fakereskedők is. A főutcán (Kossuth Lajos u.) a kereskedők mellett szinte minden kisipar képviselve volt, közülük is számarányban is kiemelkedtek közülük a magyar és német származású szabók és vargák. A főutcával párhuzamosan, a mai Jókai és Mikszáth utcákban a csizmadiák, a szűrszabók és szűcsök voltak legtöbben.


A külvárosi részekben – így a Tabánban, a Ferenc- és Józsefvárosban – a földművesek aránya volt a legmagasabb. Ugyancsak ez a környék volt a nagygazdák, szekeresek és fuvarosok lakóhelye is. Az érseki Víziváros társadalmi összetételét elsősorban az itt lévő egyházi intézmények és a hozzájuk tartozó iskolák határozták meg. A népesség nagy részét papok alkották, akik az érsekséghez és a káptalanhoz tartoztak. Ugyancsak itt laktak a prímási és káptalani hivatalok tisztjei, tisztviselői is. A vármegyei hivatalnokréteg egy része is a Vízivárosba költözött. Az itt élő iparosok többségét az érsekség foglalkoztatta. A pékek, szakácsok, szabók, szűcsök, csizmadiák és tímárok a papi személyzetet szolgálták.


A káptalani fennhatóság alatt lévő Szenttamás mezőváros hegyoldalra felfutó házaiban elsősorban iparosok éltek. A 19. század első felében Szenttamás lakosságának tizennégy százaléka zsidó volt, akik kereskedésből, iparból tartották el magukat.


A természetföldrajzi tényezők határozták meg az érsek tulajdonában lévő Szentgyörgymező mezőváros társadalmi összetételét. A jelentős határral rendelkező község lakosainak 80 százaléka földművelésből tartotta fenn magát. Az iparosok száma csekély volt. Olyan iparágakat találunk itt Eelsősorban , amelyek a földműveléshez kapcsolódónak: iparágakat találunk itt: kovácsot, nyergest, pintért, kádárt. A molnárok kivontatták a Dunára hajómalmaikat és a vízen őröltek. Földbirtokos vagy gyáros mindössze egy volt Szentgyörgymezőn. Az 1840-es évektől itt üzemelt Oltósy Pál szipkagyára, amelyhez jelentős meggyfatelepek tartoztak.11

Az 1895-ös egyesítés elsősorban a királyi város, városképében hozott jelentős változásokat. Kiemelkedő jelentőségű esemény volt a főgimnázium épületének elkészülte, amely többszöri próbálkozás után 1900-ra nyerte el végső formáját. Ugyancsak jelentős építkezés volt a mai Lőrinc utcában a takarékpénztári palotasor, amely enyhítette a város égető lakásgondjait. Ez adott otthont a Kaszinónak, a jelentős szerepet betöltő Korona kávéháznak és szállodának is, ahol majd megnyílik az első esztergomi mozgóképszínház. A főtéren a hajdani Fekete Sas vendégfogadó helyére emelték a bíróság épületét, szintén 1900-ban. Ugyancsak a századfordulóra készült el a Kossuth Lajos utcában az új kaszárnya impozáns épülettömbje.

A szociális ellátást javította a Vaszary Kolos hercegprímás 50.000 koronás támogatásával 1902-ben megnyílt új kórház. 1905-ben megoldódott a város világításának gondja. A vasútállomás közelében felépült a villanytelep és környékén új villasorok épültek.12

A felvázolt jellemzők következtében a város gazdasági elitje is megmaradt kisvárosi szinten. Nem beszélhetünk nagytőkésről vagy nagypolgárról sem. Ezt bizonyítják az 1870-től fennmaradt virilislisták, amelyeken a város legnagyobb adófizetői szerepelnek. A virilisek alkották a törvényhatósági bizottságok felét, míg a másik felét a választott képviselők tették ki.

Az esztergomi gazdasági elit elsősorban a középpolgári réteghez tartozott. Ezt legjobban annak az adóösszegnek a nagysága mutatja, amellyel felkerültek a listákra, s amely igen alacsonynak számított, hiszen 300 és 1200 korona között mozgott. 13

Az önkényuralom időszakára a kismértékű németesítés volt a jellemző, a dualizmus végére a magyarosodás, magyarosítás válik meghatározóvá. 1920-ban már csak húszan vallották magukat német anyanyelvűnek, 122-re csökkent a „tótok" száma, s az egyéb nemzetiségek számaránya is elenyésző volt.

A felekezeti megoszlást vizsgálva a római katolikus vallás maradt az uralkodó. Megerősödtek azonban a reformátusok, s 1880-ban felépült plébániájuk is. Felekezeti-kulturális életük gazdagította a városban kialakult hagyományokat. Az izraeliták százalékos aránya alig változott a városban, Szenttamásról azonban egyre többen a szabad királyi városba települtek.14

1. 2. A város kulturális életének jellemzése


A 19. század utolsó harmadában a polgárság egyre több olyan lehetőségetspontán alkalmat teremtett magának, ahol érdekeinek hangot adhatott - társadalmi, politikai és kulturális téren egyaránt. Erre legalkalmasabbak az egyesületek, egyletek és asztaltársaságok voltak. Ebben az időszakban több mint hatvan egyesület működött.15

Esztergom legrégibb egyletébe, az l837-ben alakult Kaszinóba, leginkább a vármegyei, városi és takarékpénztári tisztviselők jártak, de jogászok, egyetemi hallgatók, módosabb kereskedők, sőt papok is voltak a tagok között.16

Fénykorát Aa millennium idején élte fénykorát, ami elsősorban a kaszinói színjátszás felélesztésének volt köszönhető. A színjátszó társulat 64 tagja elsősorban a fiatalabb vármegyei és városi tisztviselők, s családtagjaik közül került ki. A 20. század első évtizedeiben B. Szabó Mihály vármegyei főjegyző és Földváry István városi főügyész helyébe új, fiatal szervezőgárda került: Perényi Kálmán szolgabíró, Berényi Zoltán ügyvéd, Istvánffy Elemér párkányi takarékpénztári tisztviselő, Schleifer Mátyás orvos. Szerették és művelték az irodalmat, a színházat, a zenét, s gyakran maguk is felléptek a kaszinói műsorokon. 17

Az 1l865-ben megalakult Dalárdát is újraszervezték 1883-ban. Céljuk az volt, hogy a "társadalom összes zeneművészei, dalkedvelői és műbarátai egybe tömörüljenek". 18 Az egyesületi zeneigazgató Bellovics Ferenc lett, az énektanár Sztraka Iván. A Dalárdában 24 olyan aktív tag volt, aki a kaszinóban is működött (az Áldori, Burián, Helcz, Meszéna, Niedermann, Rudolf, Ivanovits stb. családokból). Rendszeres hangversenyeken mutatkoztak be, s a Pest-Budai dalárda mellett az ország szinte valamennyi jelentősebb dalárdájával kapcsolatban álltak.19

Esztergom társaséletének egyik legfontosabb színtere a Tarkaság asztaltársaság volt, amely 1899-től Esztergomi Polgári Egyesület néven működött tovább. Tagjai a város módosabb iparosai, kereskedői voltak. A 100 főt meghaladó létszámú asztaltársaság feladatának tartotta az 1l848-as hagyományok őrzését, ápolását. Híven őrizték Kossuth emlékét, rendszeres kapcsolatban voltak Besze Jánossal, a helyi nemzetőrség egykori parancsnokával. Ők is rendszeresen tartottak színházi előadásokat, műsoros esteket.20

Elsősorban a középpolgárság szórakozását és sportolási igényeit elégítette ki a Lövészegylet. Tagjai rendszeres díjlövészeten és kugli versenyeken mérték össze ügyességüket. Ezeket esténként tűzijáték és tánc követte.

AHasonlóan a sportolást szolgálta az 1877-ben alakult Tornaegylet, valamint telente a Korcsolyázó Egylet is, amelynek tagjai szintén elsősorban a Kaszinó köreiből kerültek ki. A Tornaegylet a főgimnázium tornacsarnokában hetente két nap tornagyakorlatot tartott, három alkalommal pedig vívásra is volt lehetőség.21

Az iparos ifjúságot a Katolikus Iparos Ifjúság Önképző és Segélyező Egylete fogta össze. Saját épülettel, önálló könyvtárral rendelkezett. Az egylet 352 tagjának Dóczy Ferenc volt az elnöke.

Nemcsak az iparosok, de a kereskedők is egyesületbe tömörültek, biztosítva az ifjaknak az önképzést, és egyben alkalmat nyújtva arra is, hogy gyakorolhassák magukat a közéletben. A kispolgárság szegényebb elemeit tömörítette a Katolikus Legényegylet, melynek keretében elsősorban a katolikus egyház biztosított önképzési lehetőséget a fiataloknak. Az önálló helyiséggel rendelkező egylet programjában műsoros estek, színházi előadások, kirándulások szerepeltek. Dalárdát is alakítottak Neumayer Károly tanár vezetésével. Arra törekedtek, hogy tagjaik ne csak szórakozzanak, de művelődjenek is. Az ipar fejlesztéséről, az iparosok életéről hallgattak előadásokat.

A földműves réteg művelődését szolgálta a Belvárosi Olvasókör. A királyi város olvasókörének könyvtára közel 400 könyvből állt, s 700-an olvastak rendszeresen. Dalkörük műsorai, színielőadások, társasvacsorák tették tartalmasabbá együttléteiket.22 Szenttamáson, Szentgyörgymezőn és Vízivárosban is hasonló programokkal működtek az olvasókörök. A város művelt zsidósága már a 19. század nyolcvanas éveitől csütörtökönként rendszeresen összegyűlt csütörtökönként a Fürdő Szállóban. A jótékony tevékenységet kezdetben a Zion Egylet, majd az 1895-ben Esztergomi Leányegylet néven alakult izraelita segélyegylet irányította Horn Károlyné vezetésével. Jótékonysági rendezvényeiken aA 100 rendes tag mellett jótékony rendezvényeiken a környék zsidósága is nagy számban megjelent. A helyi zsidóság vezéregyéniségei az Áldory, Tauber, Berényi és Weisz családok voltak.23

Az egyesületi élet mellett mulatságok, bálok, színházi előadások, műsoros délutánok követték egymást télen-nyáron. Báloztak a földművesek, az iparosok és kereskedők, a tisztek és altisztek, rendőrök és csendőrök, tűzoltók és hentesek, a katolikusok és reformátusok, izraeliták, s nem utolsó sorban a módos polgárok, az egyetemisták és a középiskolások. A város társadalmának teljes egésze.

1. 3. Színtársulatok, színészek



Fontosnak tartjuk, hogy kicsit részletesebben térjünk ki a színtársulatok műsorára, mert ezek a későbbiekben ezek is befolyásolták a mozgókép, a film iránti érdeklődést is.

A magyar színészet 1815-től, Balogh István társulatának első fellépésétől jelen volt Esztergomban.24 Igazi sikereit Aa dualizmus időszakában élte igazi sikereit, s mire az állandó mozgóképszínház megnyílt a városban, addigra színvonala ismét csökkenőben volt, már nem a korszak legjobbjai, hanem csak a második vonal fordult meg városunkban.

Ebben az időszakban az Esztergomban megforduló 69 társulat játszott tragédiát, vígjátékot, népszínművet, operettet, sőt Krecsányi Ignác és Makó Lajos operát is. A társulatok műsorából 1921 előadást ismerünk. Ezek közül 813 (42, 3%) volt magyar szerző műve.25

A legnépszerűbb szerző Szigligeti Ede volt és maradt egészen 1918-ig. Legtöbbet játszott darabja a Cigány és a Szökött katona volt. A közönség lLáthattaák még többek között a Csikóst, a Nagyapót és a Liliomfit is. Szigligeti mellett 30 alkalommal játszották Szigeti József színműveit: a Vén bakancsost, a Violát, a Rang és módot és a Nőemancipációt. Majd Eezek a népszínművek lesznek azok, amelyek először jelennek meg majd először a magyar filmeken.

1881-ben a Mukányi bemutatójával indult hódító útjára Esztergomban Csiky Gergely. Az 1894-es Nagymama, majd az 1903-as Proletárok előadásait követően valamennyi népszerű darabját láthatta az esztergomi közönség. A vígjátékszerzők közül ki kell emelnünk Herczeg Ferenc és Molnár Ferenc munkáit. A kortárs szerzők közül Jókai Mór, Bródy Sándor, Lengyel Menyhért nevét említhetjük, akiknek több darabját több estén is játszották. Láthatta a közönség Ambrus Zoltán Katonák, Bíró Lajos Sárga liliom és Rablólovag, Szomory Dezső Györgyike drága gyermek című műveit is.26

A korábbi műfajok közülból jelen volt továbbra is színen volt a népszínmű. Szigligeti és Szigeti József darabjai mellett Tóth Ede, Lukácsy Sándor és Csepreghy Ferenc nevét említhetjük. A régi magyar drámák közül Katona József Bánk bánját játszották több alkalommal. Madách Imre Ember tragédiája is színre került néhányszor.27 E színházien előadásokat kedvelő, után érdeklődő rétegekből kerülnek lesznek majd ki az első magyar filmek nézői.

A századfordulót követően a magyar operett aratott elsöprő sikert. Lehár Ferenc a legnépszerűbb szerző, akitől a Vígözvegyet és a Luxemburg grófját többször is nagy sikerrel adták. Kiemelkedett Kacsóh Pongrác János vitéz című daljátékának sikere.

Később Zerkovitz Béla hódított az Aranyesővel és a Katonadologgal.

A külföldi szerzők közül továbbra is szerepeltek a társulatok műsorán találjuk Shakespeare, Moliere és, Schiller műveit. Shakespeare Rómeó és Júliája négy alkalommal került színre, mellette csak Coriolán t, a Leart és a Velencei kalmárt láthatta a közönség. A Coriolán és a Lear király Molnár György vendégjátéka alkalmából került színre 1878-ban. Moliere vígjátékaiból ötöt láthattak az érdeklődők. Legtöbbször a Fösvényt játszották. Schillertől a Haramiák és a Stuart Mária szerepelt a társulatok műsorán.28

Meg kell említenünk Goethe Faustjának és Szophoklész Elektrájának bemutatá­sát. A kortárs szerzők közül Ibsen, Gorkij, Hauptmann színművei is megjelentek színpadjainkon. A korábbi műsorrétegekből népszerűek még Hirschfeld Tündérkastély és Raimund Tékozló című művei.

A századforduló utolsó negyedétől a vígjátékot egyre inkább kiszorítják Offenbach, Millöcker, Suppé, Hervé, Lecocq, Planquette, Zeller, Goldfaden operettjei.29

A közönségcsalogatást szolgálták a helyi vonatkozásokú művek. Dobó Sándor színtársulatánál Casta énekes bohózatát Esztergomi örökösök címen fordította, és helyi viszonyokra alkalmazta Sándorfi Péter. Különösen ízléstelennek tartotta a helyi kritika, hogy a darab egyik hősének egy volt esztergomi polgár nevét adták.30 Ugyancsak kedvezőtlenül fogadták a Szultán előadását is, amiben a darabba eredetileg nem tartozó dalok mellett sokallták a helyi érdekű vonatkozásokat is, amelyek levontak a darab komolyságából és komédiázássá süllyesztették az előadást. 31

Dobóék azonban fütyülve a kritikára, a következő évben is helyi vonatkozású kuplékkal tarkították az előadásokat. Az ellenállás csökkent, sőt a Citerás előadásán Gól és Pól rendőrök És ön hibás című helyi kupléját hatalmas siker jutalmazta.32 A helyi kuplék a 20. század első éveitől rendszeressé váltak. Igen nagy sikere volt az Esztergom és Vidéke munkatársa szellemes kupléjának is az Aszfaltbetyár című bohózat előadása közben 1904-ben, amelyben a "villamos akasztófákat" énekelte meg.33

A produkciót kiegészítő látványosságok inkább csak a díszelőadásokon szerepeltek. Az ünnepi alkalmakhoz ugyanis továbbra is kötődtek díszelőadások. Kezdetben elsősorban történelmi évfordulókhoz kapcsolódtak. 1868-ból és 1891-ből március 15. megünnepléséről maradt fenn színlapunk.

Előadásra került Jókai Mór Szigetvári vértanúk első és utolsó felvonása néma képpel, három szakaszban, végül a Kossuth Lajost ábrázoló némakép. Mindez díszkivilágítással, görögtűzzel.34 Helyi történelmi eseményhez kapcsolódott 1883 októberében az Esztergom török alóli felszabadulásának 200. évfordulója emlékére rendezett előadás, amikor a Szapáry Péter került színre.35

A helyi Szent István kultuszhoz igazodva 1887-ből és 1888-ból maradt fenn egy-egy díszelőadás emléke. Az utóbbi különösen sikeres volt. Csóka társulata Tóth Kálmán A király házasodik című vígjátéka előtt a Szent István koronázása című allegorikus képet mutatta be. A kép nagy sikert aratott a háttérben lévő "Hit, Remény, Szeretet" csoportozatával együtt.36

Kiemelkedő személyiségek tiszteletére is rendeztek díszelőadásokat. 1870-ben Kőmíves Imre gróf Batthyány Lajos gyászünnepélyének alkalmából hirdetett mű­sort. A színpadon fekete posztóval bevont ravatalon nyugvó érckoporsó állt, körül gyászöltözetben a színházi személyzet a Mért oly borús című dalt énekelve. A gyászos alkalomra a költői hajlamú igazgató írt alkalmi verset.37

Bemutatták Kisfaludy Károly Kemény Simon című színművét. Az estét Batthyány Lajos megkoszorúzott zöld, lila, vörös görögtűzzel megvilágított életnagyságú arcképének a Rákóczi induló hangjai melletti bemutatása zárta.38

1898-ban Kovács Sándor igazgató ingatag mérlegét az Ősbudavár című látványossággal igyekezett helyrebillenteni, amelynek ötletét a millenniumi ünnepségek egyik látványosságából meríthette. A kerti ünnepélyre a prímáskertben került sor június 5-én. Az ünnepség jelmezes menettel kezdődött két órakor, amelynek legfőbb látványossága a hét vezér volt. Három órakor rendezték a különféle versenyeket: zsákfutás, póznamászás, távolugrás, lepényevés, vízivás, szamár - és bicikliverseny, nagy orrok és kis lábak versenye. Az előzetes hírverésben szépségverseny is szerepelt. A tűzoltózenekar magyarruhába bújtatva játszott, ízlésesen díszített bódéban egy színésznő tombolajegyeket árult, a főnyeremény egy hízott mangalica volt. A színpadon rögtönzött jelenetekkel szórakoztatták a közönséget. Jónás Pali népszerű zenekara a sétány terebélyes fái alatt játszott. Szathmáry Árpád, a kitűnő komikus szalámiban és más harapnivalóban, valamint italokban rendezett árverést. A mulatság nagy tömegeket vonzott. Bár az italmérést betiltották, a késő esti órákban is nagy tömegek gyönyörködtek a tűzijátékban. Annak nincs nyoma, hogy valamiféle mozgóképpel kapcsolatos látványosság is szerepelt volna az Ősbudavár programjában, mint ahogy azt a fővárosban feljegyezték.39

Még a filmek közönségcsalogató szerepétől sem riadtak vissza a színtársulatok. Patek Béla 1914-ben a meggyilkolt trónörökös pár hazaszállításáról készült mozgófilmet vetítette a színházlátogatóknak.40


1. 4. Cirkuszosok, mutatványosok és egyéb mulattatók


A városba gyakran érkeztek zenészek, kisebb zenekarok, akik a városi szállodákban, elsősorban a Fürdő Szállóban léptek fel. Az ilyen események közül kiemelhetjük a bencések vendégeként 1891-ben fellépő Reményi Edét, s Dankó Pista 1895-ös koncertjét.

1895-től többségében az egykori várárok helyén létesült Csillag utcában léptek fel a vándorcirkuszi társulatok, így a Wollner cirkusz is. 1896-ban Richter Grand cirkusza a város közepén a Fekete Sas vendégfogadó telkén állította fel sátrait. Nagy sikerük volt a bűvészek előadásainak, akik valamelyik vendégfogadóban léptek fel.

A Korona Szálloda éttermében is különböző rendezvények csalogatták a nézőket egy-két hónapig. 1899. szeptemberében Cermellini bűvész és illuzionista lépett fel nagy sikerrel, de rendszeresen muzsikált itt a katonazenekar is.41


2. A mozgókép megjelenésének színterei

2. 1. Vendégfogadók, szállodák

A szabad királyi városban a 19. század elején már öt vendégfogadó működött. A város tulajdonában, a mai Széchenyi tér 22-es számú ház helyén fogadta a vendégeket a Fekete Sas.42

Szintén a város központjában, a Kossuth Lajos utca 2-4. számú ház helyén állt a Három Szerecsen Vendégfogadó, amely a 20. század első évtizedeiben majd a Szerecsen mozinak ad helyet. A város főutcáján, a hajdani Buda utcán (ma Kossuth Lajos utca) két másik olyan fogadó is állt, amely a század végére becsukott vagy jelentéktelenné vált: a Fehér Bárány és a Vörös Ökör.43

Ma is látható három olyan vendégfogadó épülete , amelyeknek fontos szerepe volt az esztergomi mozik történetében. Igaz, ma egyik sem tölti be eredeti szerepét.


2. 1. 1. A Magyar Király vendégfogadó

A mai Kossuth Lajos utca 25. alatt álló díszes épület a hajdani Magyar Király vendégfogadó, ma a tanítóképző kollégiuma. 1813-ban Bleszl Albert az ausztriai Brozendorfból betelepült kocsmáros, vendégfogadós és mészáros vette meg a telken álló házat.44 1824-ben a mellette lévő ház telkét is megvásárolta, majd 1824 és 1829 között felépítette a Magyar Király vendégfogadót. A vendégfogadó emeletén a lakószobák mellett egy kisebb terem, földszintjén pedig bálterem volt.45

Nagyterme az udvar végében nyílt. Hosszúsága 21,8 méter, szélessége 7,5 méteres. Tudjuk azt is, hogy 5,4 méter magas volt.46 Ismerjük a 19. századi bérlők neveit is, akik közül néhány olyat emelek ki, aki rendezvényeivel a város kulturális életében, szórakozási lehetőségeinek kiszélesítésében fontos szerepet játszott.

Az 1890-es években Bokros Károly lett a vendéglős, aki a fővárosba távozott, s helyette öccse Ede vezette a Magyar Királyt. Őt Meizler János váltotta fel. 1897. szeptember 18-án Meizler János megnyitotta a felújított Magyar Királyt. Nagy és előkelő közönség gyűlt össze az aranyos, csillogó, új helyiségek átadására. Auer-lámpák kellemes fényében hajnalig mulattak.

1898. október 15-én további felújításokat végeztek. Ekkor a tetemesen kibővített és nagy eleganciával ellátott új étkezőhelyiség felavatására került sor.47 A Magyar Király vendégfogadó termeiben elsők között jelent meg Esztergomban a mozgókép.


2. 1. 2. A Fürdő Szálló


A Fürdő Szálló egykori épülete ma Esztergom egyik szégyenfoltjaként éktelenkedik a hajdani Szenttamás város főutcáján. 1841-ben az esztergomi káptalan a birtokához tartozó Szenttamás városban a hévízi források mellé új szállodát építtetett. A klasszicista stílusú vendégfogadó Zofál Lőrinc és Grammling Ignác tervei szerint épült és Hild József közreműködésével készült el.48

A mai Bajcsy-Zsilinszky úton évek óta gazdátlanul, romjaiban álló épületről hajdan, a Pesti Divatlapban így írt Vachot Imre: „a basilica s a város szélén álló gyönyörű, kúpfödeles kápolna után Esztergomban legszebb épület a káptalan fürdőháza, melly Pestre is beillő díszes kávéház és vendéglővel van kapcsolatban. Minden van itt, még tánc és olvasóterem is”.49

Bérlői közül a Schleiffer Mátyást és Lajost emelhetjük, akik 1865-től 1930-ig fogadták a vendégeket, s biztosítottak szálláson kívül különféle szórakozási és művelődési lehetőségeket a városi polgároknak. Lajos nevéhez fűződnek azok a szórakozási alkalmak, amelyeken először jelent meg városunkban a vetített kép, a mozgókép.


2. 1. 3. A Három Szerecsen vendégfogadó


A fogadó a város legforgalmasabb pontján, a mai Kossuth Lajos utca 4-es számú ház helyén állott. 1813-ból már ismerjük a tulajdonosát: Vayand János vagy József vendéglős és mészáros személyében. A következő évben már Hartégen Leonard a tulajdonosa haláláig, majd özvegye 1849-ig. 1850-től Dóczl József vendéglős nem csupán tulajdonos, de a vendégfogadót is működteti. Ezután Majer József „húsvágóé” lett, aki szintén folytatja a vendégfogadós mesterséget. Tőle 1880-as évek közepén a tekintélyes Frey család tulajdonába került, akik bérlőknek adták ki a Három Szerecsent.50

1909-ben került a földszintes, U alakú épület Németh Gábor tulajdonába, s július 31-én nyitotta meg teljesen felújítva. Ez a vendégfogadó lesz a Szerecsen mozi.51







2. 1. 4. A Korona Szálloda és Porgesz Béla


A szigeten át a Mária Valéria hídra vezető Lőrinc utcában palotasort épített a Takarékpénztár. Az utca sarkán az utolsó épület a Korona Szálloda volt, amely most, az ÉDÁSZ kiköltözése után évek óta üresen áll. 1899. április 30-án nyílt meg itt a Korona Szálloda, s annak pazar étterme, a pincében kuglizóval.52

A kávéház aranyozott halványzöld kárpitozással, sötétbarna faburkolattal készült. Előtte kis utcai kert volt a teljesen kinyitható, Kis-Duna partjára néző ajtók előtt. A kávéház 30 m hosszú, 6 és fél méter széles volt, és ehhez csatlakozott a biliárd- szoba. Mögötte két kártya-és különszoba nyílt. A világítását kettős megoldásúra tervezték. Először légszesszel világítottak, amelyet házilag állítottak elő, de nemsokára villanyvilágítást alkalmaztak a kettős funkciójú csillárokban.
Hat vendégszobával rendelkezett. Emeletén voltak a Kaszinó termei is, amelyek közül a nagyterem barokk stílusban készült. 1898. júniusában a Takarékpénztár szerződést kötött Dersdner Alberttel, a pozsonyi Stefánia kávéház bérlőjével, aki ígéretet tett a kávéház korszerű berendezésére és működtetésére.
1900 márciusában már új bérlője volt a Koronának Trebitser Zsigmond személyében, aki feleségének esztergomi rokoni kapcsolatai miatt próbálkozott a Korona működtetésével. Még társaskocsi-járatot is indított a vasútra, hogy közkedveltebbé tegye a szállodát. Nem sikerült azonban hosszú időre megvetnie a lábát, 1901 januárjában felmondta a bérletet.

1901. május 1-jétől Tucherer (Tüherer) Alajos az új bérlő, aki addig Herkulesfürdőn tevékenykedett. Ő sem maradt sokáig Esztergomban, rövidesen új bérlője lesz a Koronának. 1902. november 9-én Porgesz Béla nyitotta meg a kávéházat és vendéglőt. A megnyitón a külföldön is népszerű esztergomi cigányprímások, Jónás Pali és Balogh Géza zenekara lépett fel.53

Porgesz Béla lesz az, aki majd néhány évvel később megnyitja majd meg néhány évvel később a Koronában az első állandó mozgóképszínházat. A párkányi származású vendéglős már 1895 előtt a város főterén bérelt vendéglőt, majd a Simor János utcán látogathatták a polgárok Polgári sörcsarnokát. 1897-ben a mai posta épületében nyitott sörcsarnokot, ahol már rendszeresen léptek fel különféle szórakoztatók: zenészek, bűvészek, recitátorok. A posta megnyitása után a Hévíz utcában az Esztergom Városához címzett vendégfogadót és szállodát működtette.

1895-től több ízben is sikerült elnyernie a fővárosiak körében is népszerű túlparti nyaralóhely, Kovácspatak nyári vendéglőjének a bérleti jogát is. Porgesz 1909-ben tagja lett az Országos Kinematográf Egyesületnek is. 1912-ben pedig a mozgószínház-tulajdonosok megalakuló Országos Szövetsége választmányának a tagja lett. Valószínűleg jól jövedelmezett a vendéglő és a mozi is, mert 1910-ben megvette a legnagyobb múltú, legjelentősebb, ma is működő újságot: az Esztergom és Vidékét.54


2. 2. Egyéb játszóhelyek


Még két olyan Széchenyi térien álló épületről kell szót ejtenünk, amelyben az első között találkozhattak az esztergomiak mozgóképekkel.


2. 2. 1. A Mihalik–ház, korábban Leipolder-ház



A mai Széchenyi tér 13-as számú épülete a Mihalik-ház. 1843-ban Leipolder József 192 négyszögölt vásárolt a mai Széchenyi tér 15-ös számú ház telkéből, s erre építette fel a ma is látható emeletes házát. Leipolder József tímár volt, városi képviselő, az esztergomi Takarékpénztár egyik alapító tagja. Tagja volt a városi Kaszinónak is, amelynek egy ideig otthont is adott a ház. 1847 és 1850 között Héya Imre alispán lakott az épületben.

Mihalik Bálint kereskedő 1878 júliusában nyitotta meg ott vászonraktárát a Sziléziaihoz címezve.55 A házban működött Tauber Nándor zeneiskolája 1888-ban. 1901-ben a Takarékpénztár veszi meg 40 200 koronáért. 1901 januárjában ebben a házban láthatják az esztergomiak a Nemzetközi Dioráma látványosságait.56



2.2.2. A Kollár-ház, Széchenyi tér 24



A főtér egyik legnagyobb lakóháza. A ház első tulajdonosát – Jost János Benedek nyergesi postamestert – 1711-ből ismerjük. 1713-ban Campion György dorogi postamestert említik tulajdonosként.

1722-ben Belesics Ferenc érseki számtartó tulajdona. 1772-ben már bizonyosan a Kollár család tulajdonába kerül. Az első tulajdonosa Kollár Péter szenátor.57 1902-ben az épület egyik üzlethelyiségét vándorló diorámásnak adták bérbe.

3. A mozgókép megjelenése Esztergomban


3. 1. A dioráma


A dioráma közeli rokona Robert Baker 1784-es találmányának, a panorámának, a 360 fokos festménynek. A panorámákban bemutatott képeket a néző nem festményként, hanem valóságként élte meg.

A dioráma esetében színházszerű látványosságról van szó, amelynek felfedezése Daguerre nevéhez, s az 1822. évhez fűződik. A találmány segítségével a kép tér és az idő változását tudta előidézni különböző bonyolult világítási módszerekkel.

A bemutatni kívánt képet egy olajjal vagy viasszal átitatott vászonra festették, amely mögött egy-egy sor további színes vászon helyezkedett el, amiket zsinórral mozgattak. A hátulról olajégőkkel és petróleumlámpákkal történő bonyolult megvilágításnak köszönhetően elérték, hogy érzékelni lehetett bizonyos mozgásokat. Láthatták a nézők a gomolygó felhőket, a városképre ereszkedő ködöt, vagy éppen vízesésben gyönyörködhettek. Elérték, hogy 12 órányi változást 15 perc alatt nézhettek meg a nézők.

1834-től vált a találmány kettős effektusú diorámává. Úgy korszerűsítette, hogy a vászon elülső és hátulsó oldalára is festetett egy-egy képet, rendszerint éjszakait. Az előadáson azután az előre festett képet a ráeső fényben mutatta be, a hátulra festettet pedig hátulról világította meg. Az ötlet azon azegy optikai tényen alapult, amelynek az a lényege, hogy a komplementer színek egymást kölcsönösen feketévé egészítik ki.

Ezt felhasználva tudtak mozgást imitálni. Ha egy figurát felfestettek a hátoldalra halovány zölddel, akkor azt a néző csak akkornem érzékelte csak akkor, ha piros szűrőn keresztül világították meg. Így lassú, egymás utáni megvilágítással elérhető volt, hogy úgy tűnjön, hogy lassan érkeznek a sétálók lassan megérkeznek egy város korzójára.
A diorámák előrelépest jelentettek az illúziókeltésben a panorámákkal szemben, mert nem a nézőnek kellett egy statikus kép terében mozogni, hanem a fotelban kényelmesen üldögélve belekerült egy mechanikai apparátusba, s körülötte folytonosan változott a téridő-rendszer. Ez nagyfokú szellemi jelenlétet, absztrakciós képességet is követelt tőle, hogy ne csak észlelni, de értékelni is tudja, a napszakváltást két eltérő kép bemutatása nyomán. Ennek a változásnak a technikai csodája: a képbe rejtett mozgás nyűgözte le igazán az embereket.

A dioráma igen jelentős lépés volt a valódi mozgókép megszületésének irányába, s még a 19. század közepén is együtt emlegették a gőzhajóval, a vasúttal, távíróval és fotográfiával.58
Magyarországon az első dioráma előadásról 1844-ből, Kolozsvárról tudunk. Itt mutatkozott be Heinrich György nagyszebeni optikus diorámája.59 1880-ból, Debrecenből, a színházban bemutatott dioráma előadásról van még tudomásunk a szakirodalomból.60
A dioráma elvén működhettek a mechanikai színházak. Erre enged következtetni Gierke drezdai mutatványos Grand Théátre mechanique hirdetése 1883-ból szintén Debrecenből.61


3. 1. 1. Kiss Adolf Természettani Mechanikai Műszínháza


A Fürdő Szállodában 1890. február 9-13 között a Kiss Adolf igazgatása alatt álló Természettani Mechanikai Műszínház adott műsort. A híradásból nem tudjuk pontosan megállapítani pontosan, hogy milyen technikát, a képek bemutatásának milyen eszközeit használta Kiss Adolf. Valószínűsíthetjük csak, hogy mechanikai színháza diorámát jelentett. A viszonylag hosszú ideig tartó vendégszereplés arra enged következtetni, hogy érdeklődés kísérte Kiss Adolf előadásait, amelyekről bővebb információval nem rendelkezünk.62


3. 1. 2. Dioráma a Magyar Királyban



A dioráma első néven nevezett formája 1896-ban érkezett el Esztergomba. Nem tudjuk, hogy ki volt a vállalkozás tulajdonosa, mert a korabeli sajtó erre nem tett utalást, bár kiemelt figyelmet fordított az eseményre.

Az 1896. április 12-én megjelent Esztergom és Vidékében az alábbi közleményt olvashattuk:

„Érdekes látványosság van néhány nap óta Magyar Király kistermében. Egy modern forgató gépszerkezettel berendezett dioráma, amelyet kényelmesen ülve végignézhet az ember, miközben egymás után vonulnak el szeme előtt a híven reprodukált képek Belgium, Hollandia, Svédország, Norvégia legszebb tájairól.”63

A dioráma városi fogadtatásáról érdemes ismét az Esztergom és Vidékét idézni:

„… Leginkább hölgyekből álló, nem kevésbé népes fallanx is bevonul a Magyar Királyba esténkint. Ezek azonban nem hosszú fehér asztal mellett, hanem az emelet kistermében telepszenek meg, ahol misztikus sötétségben feketéllik a DIORÁMA 25 ablakos rondellája. A tolongás oly nagy, hogy sokszor félórába kerül, míg helyhez jutunk. A képek tiszták, szépek, a műsor változatos, a nézőüvegek jók, úgy, hogy az ismeretterjesztő vállalat méltán megérdemli a pártfogást. Aki még nem látta havas Svájcot, narancstermő Itáliát, hideg Oroszországot, jól teszi, ha siet, mert nem sokáig lesz besötétítve a Magyar Király kisterme.”64

Sikerét igazolja az is, hogy rövid időn belül, már június 3-tól ismét dioráma előadásokat rendeztek a Magyar Királyban. Ezekről részletesebb beszámolókat nem találtam a helyi sajtóban.

3. 1. 3. Mechanikai Műszínház

Szintén 1896-ban a Mechanikai Művész Színház a Simor János utcában tartott előadásokat. A helyi sajtó tudósításából tudjuk, hogy a vándorló színház díszesnek mondott színkört épített, ahol kitűnő díszletek és meglepő gépezetek fogadták a látogatókat. Az érdeklődőket a kétórás előadásban a görög mitológia jelenetein kívül szaharai karavánok, őserdei mozgó állatok ragadták meg. Látható volt Alexandria bombázása az angolok által, s a katonák is, ahogy egymásra lövöldöztek.
A színház külön előadást tartott a főgimnázium tanulóinak, amelyen Vojnits Döme igazgató vezetésével teljes létszámban részt vettek.65

3. 1. 4. Vándor diorámák

1901. januárjában még február 7-én is több hétig Nemzetközi Dioráma működött a Mihalik-házban. A helyszín kényelmes, fűtött helyiség volt, s délután 3 órától 10 óráig látogathatták az érdeklődők.66
1902. február 6-án adta hírül a helyi sajtó, hogy a Széchenyi téren a Kollár-házban egy dioráma működik. Látható volt az Oroszország és Párizs, majd február másodikán és harmadikán Hamburgot szemlélhették az érdeklődő esztergomiak.67

3. 2. A kinematograph és a bioscop

3. 2. 1. Benkő M. tanár kinematographja

Az első magyarországi villamos élőképszínházak kávéházakban, egyéb vállalkozások kiegészítéseként indultak. Néhány hónapig működtek, majd bezártak. Az első engedélyesként Eugene Dupont-t, majd egy-egy olasz és angol nevet követően a következő vállalkozókat jegyezték be: Sziklay, Stein Mór, Zlinszky, Lévy, Neumann és Ungerleider, Herbst Samu, Siposs Sarolta, Scheiring, Domager, Singer, Szeibert, Lőwinger, Grünhut, Zwillinger, Bruder.68

Az első igazi ismert mozgóképvetítések, akárcsak Kolozsváron, Esztergomban is Benkő M. tanár, azaz Stein Mór nevéhez fűződnek. Kolozsváron az első adat Benkő (Stein) M. úr kinematograph mutatványairól 1899 januárjából való.69

1900. április 28-án Gyulafehérváron is láthatták életnagyságú mozgó fényképeit.70 Benkő (Stein) Mór olyan vándormozis volt, aki maximum 24-25 filmmel rendelkezhetett. Erre több tényből is következtethetünk. Tudjuk, hogy Kolozsváron 1899. január 2-án „Benkő M. Úr Kinematograph mutatványa”i két szakaszban 18 film bemutatását jelentették, s hogy ezek 1-2 percig tartó filmek voltak.71

Benkő M. nagy területen utazhatott, csak az általunk ismert kolozsvári, hódmezővásárhelyi előadások is erre utalnak.72 1900 december elsején és másodikán mindössze két napot töltött Esztergomban, s négy előadást tartott a Fürdő Szálló nagytermében, ami arra enged következtetni, hogy ekkor sem nem rendelkezett több filmmel.
Az Esztergomi Közlöny december 2-i száma így ajánlotta a város lakóinak figyelmébe Benkő M. tanár programját:
„villanygéppel működő életnagyságú cselekvő alakokból álló mozgófényképekkel előadást rendez. … Tekintettel a változatos műsorra és arra, hogy városunkban ritkán van alkalmunk ilyen műélvezetre …” ajánlja.
A helyárakat is megírták: számozott körszék 60 kr., zártszék 50 kr., állóhely 30 kr., deák és katonajegy 20 kr. volt. Az előadások este 8 órakor kezdődtek.73
Hódmezővásárhelyen is hasonlóak voltak a helyárak, a Fekete Sasban. 1899 februárjában mindössze a legdrágább helyár volt magasabb Esztergomban, az I. rendű hely 50 Krajcár, a II. rendű hely 40 Krajcár, a földszinti álló 30 Krajcár, a karzati állóhely 20 Krajcár volt.74
Az Esztergom és Vidéke december 6-án megjelent tudósításából arra következtethetünk, hogy Benkő M. tanár kevesebb figyelmet fordított Esztergomra, mint Gyulafehérvárra, ahol azt írták, hogy „ az összes gépek vezetését és a mozgó élő fényképek bemutatást Benkő M. tanár személyesen eszközli”.75
Ez Esztergomban nem így történt, hiszen, mint az alább idézett tudósításból kiderül, az élőképek bemutatását itt nem maga végezte:
„… eléggé változatos és érdekes képek, amelyekhez egy rossz magyarságú segéde magyarázatot, sőt a tréfás képekhez úgynevezett vicces megjegyzéseket is fűzött, melyeknek naivsága élénk nevetgélést okozott.
Vasárnap a rendes előadás után 9 ˝ órakor külön, urak számára való pikáns előadást tartott a «tanár úr» melynek kezdete előtt a fiatal nemzedéket óvatosan eltávolították, jó szerencse, hogy ez eszükbe jutott. Még jobb lett volna, ha a hatóság nemcsak ezt az utóelőadást tiltja be hanem már az annak programját hirdető eléggé sokat ígérő nyomtatványok terjesztését.
Vajon az utóelőadás látogatói ott voltak-e a főgimnázium Vörösmarty-ünnepén, vagy ott lesznek–e a vasárnapi hangversenyen?”76
Az Esztergom és Vidéke cikkéből arra következtethetünk, hogy a pikáns előadást nem fogadta osztatlan lelkesedéssel a mérvadó polgári réteg. Mivel valószínűleg távolmaradt róla a cikk írója is, nem tudjuk, hogy kik látogathatták. Azt sem tudjuk, hogy milyen pikáns filmeket láthattak az urak, de valószínűleg hasonlóak voltak Méčlies Fürdés bál után című filmjének meztelen fürdési jelenetéhez, s a Lumičre-filmek között is előforduló pikáns filmecskékhez.
Nem ismerjük Benkő repertoárját sem, csak a Kolozsváron 1899-ből fennmaradt műsort. Valószínűleg ezt, vagy több elemében hasonló műsort mutatott be Esztergomban is, hiszen nincs adatunk arra, hogy 1900 előtt vetített volna a városban.
Már említettük, hogy Kolozsváron két szakaszban 18 mozgóképet vetített. Ezek egy-két percig tartottak. A filmek egy része szabadtéri felvétel volt, bemutatva egy-egy városi nevezetességet: Köztársaság tér Párizsban, vagy egyszerűen csak hétköznapi eseményeket: A biciklisták, vagy a kedvelt téma, A tánc sem maradhatott ki: Excentrikus táncosnők, Bohóc táncosnő… Az első rész záró filmje a hírneves Lumičre-produkció, az Egy vonat érkezése volt.77

A technikai feltételekre is a gyulafehérvári hirdetésből kaphatunk képet:
„Az egész kontinensen egyedül két villanygéppel működő ÉLŐ SZÍNJÁTÉK, életnagyságú cselekvő alakokból álló mozgó fényképek 300 négyzetlábnyi nagyságban, háromezer gyertyafénnyel világítva.”78 Benkő villamosszínházával 1901. január 17-18-án ismét előadásokat tartott a Fürdő Szállóban. Részletes műsora azonban ennek sem maradt fenn.79
Benkő M. tanár 1903-ra sem rendelkezett nagyobb repertoárral, mert január 17-18-án ismét csak két napra vendégeskedett a Fürdő Szálló nagytermében. A helyi sajtó ekkor sem szentelt nagyobb helyet műsorának, tehát sok újdonsággal nem dicsekedhetett.80

3. 2. 2. A Székelyföldi Tudományos Színház

A Székelyföldi Tudományos Színháznak mindössze egyetlen előadásáról tudunk, amelyet 1903. szeptember 29-én este 8 órakor tartottak a Fürdő Szálloda nagytermében. Nem ismerjük a műsort sem, csupán annyit tudunk a helyi sajtóból, hogy az előadás egyik érdekes része volt a budapesti párizsi nagyáruház tűzkatasztrófájának a bemutatása.81
Valószínűleg nem ez volt az egyetlen műsorszámuk, mert Zalaegerszegen néhány héttel később (november 8-án) egész estét betöltő mozgóképpel csalogatták a közönséget. Az Orleans-i szűz című dráma filmváltozatát mutatták be, ami egy színházi előadás felvétele volt.82

3. 2. 3. Bioscop a párkányi vásárban

A Mária Valéria híd megépülése után még szorosabb kapcsolat alakult ki Esztergom és a Duna túlsó partján épült Párkány között. A mindennapi élénk kereskedelem mellett a vásároknak különösen fontos szerepe volt a két város életében.
Október végén a mai Párkány legnagyobb eseményei közé tartozik, s tartozott a 20. század elején is a Simon-Júda vásár, amely még a fővárosból is vonzza a tömegeket. A Simon-Júda vásárnak ma is elengedhetetlen kellékei a mutatványosok, a szórakoztató programok, amelyeken nagy számban vesz és vett részt az esztergomi polgárság szinte minden rétege. Az esztergomi sajtó mindig nagy figyelmet fordított a párkányi eseményekre, s így az Esztergom és Vidéke 1902. október 26-i írásában számolt be egy bioscop működéséről Mozgófényképek Párkányban című cikkében. Ebből megtudhattuk, hogy a vásár ideje alatt 500 lámpafénnyel, 6 ívlámpával felszerelt bioscop fog működni. A bioscophoz saját 20 lóerejű gőz és villanyfelszerelés tartozott. Valószínűleg a korabeli hirdetésekből tudhatta a cikk írója, hogy a készüléket 1900-ban „ Grand Prix-szel” tüntették ki.
Tulajdonosát nem jelöli meg a tudósító, valószínűleg nem járt még a városban, mivel ilyen felszereltségű vándorbioscoppal ismereteim szerint csak Lifkáék rendelkeztek, tehát valószínűleg ők jöttek először Párkányba. Mindössze annyit tudunk meg a fentieken kívül technikai felszereltségükről, hogy: ”Egy kitűnően átdolgozott photo-kinematograph mely a világ minden részében elismerést váltott ki.”
Hirdetésük szerint délelőtt 10 órától óránként tartottak előadásokat addig, míg volt érdeklődő. Helyárak: zártszék 80 fillér, I. hely 60 fillér, 2. hely 40 fillér, s az állóhelyre 20 fillérért lehetett bejutni. 83

3. 2. 4. Lifka–elektro-bioskop, villamos élő fényképek színháza

1904-ben, a párkányi vásárban jelent meg villamos élőkép színházával Lifka Ernesztin. A hirdetésben a következők olvashatók:
„Élő, szenzációs mutatványok életnagyságban, a legnagyobb tökéletességben. Az életből véve természet utáni felvételek reprodukálása által a gyönyörű szcénák, aktualitások, látványosságok, drámák, regék, bikaviadalok, harciesemények, humorisztikus történetek, illúziók stb… 2 naponta 3 előadást tartottak. hétköznap este 6, 7 és 8 órakor. Vasárnap délután 3 órától minden órában vásáros napokon egész nap.”84
Az előadásokat a hirdetés szerint a „legnagyobb kényelemmel felszerelt csarnokban” nézhették meg az érdeklődők.
Helyárak: zártszék: 40 kr, első hely 30 kr, második hely 20, a harmadik 15 krajcár volt. A 10 éven aluli gyermekek az első három helyen fél árat fizettek. A katonák őrmestertől lefele és a gyermekek a harmadik helyen csupán 10 krajcár ellenében nézhették meg az előadásokat.
Az első pesti mozi történetével foglalkozó munkákból tudjuk, hogy Lifkáék milyen módon csalogatták a közönséget, s hogy hogyan kell elképzelnünk sátrukat:
„A Bomba téri ponyvasátor 1902-es hangulatát megörökítő a késői visszaemlékezés mintha a több évtizeddel korábbi vásári mutatványosbódékat is idézné egyben. A 15 krajcárért látogatható sátor előtt kikiáltó áll: «itt látható Sergius nagyherceg meggyilkolása és egy nagy csomó nevettető mozgókép, melytől az öreg megfiatalodik, a szomorúságot vidámság váltja fel. Sokat nevetnek, folyton nevetnek. Ilyet még nem láttak, mozognak az emberek, a lovak, az állatok. Tessék, uraim, hölgyeim, fiatal uraim, csak pár krajcár a belépődíj!». Előttem vagy 12 méterre, egy kifeszített fehér vászon. Jobbra egy kisebb pódium, azon volt vagy négy-öt zenész, kürtös, nagydobos, kisdobos, cintányéros és még valamiféle, amit azonban a sötétség miatt nem tudtam kivenni... A sátor közepén néhány petróleumlámpás pislákolt. A mozgókép a hátam mögött állt, egy magas faalkotmányon, mögötte a gépész ült, ki javította a gépet. Csöngettek. Sötét lett. Előttem a vásznon alakok jelentek meg, kozák lovasok. Egyszerre csak látok egy főúri lovaskocsit, majd embereket, kik a kocsi felé szaladnak és bombát dobnak. A közönség felszisszen. A képen a bomba robban, sűrű, sötét füstfelhőbe takar be mindent. A nagydobos veri a dobot, szól a csinnadratta, én meg lélegzetemet is visszafojtva figyelek. Hirtelen vége mindennek, a zene elhallgat. Kinyitják a bejárót takaró függönyt, világosság szalad be a sátorba”85
Az Esztergom című lapból értesülhettünk részletesebben a Lifka-bioskóp műsoráról. Az október 23-i számban így írnak: „...a Lifka-féle kinematograf …. műsora teljesen új s különösen érdekesek a keleti képei. Látható Port Arthur védelme, az orosz mozgósított hadsereg szemléje, harc a Jalu folyónál Mandzsúriában, Retvisan orosz hadihajó az ütközetben stb. S mindennek dacára a műsor nem teljes. Nincs meg a kínai teaszüret képe. Pedig ránk nézve nem érdektelen, hogy miként megy végbe Kínában a teaszüret, s hogy történik ft. Wilfinger lazarista atya felügyelete alatt annak a teának a csomagolás, melyből a legfrissebb szállítmány tegnap érkezett meg Brutsy Gyula teakereskedésébe. 1 kiló 16 K ˝ kiló 8 K 1 deka 20 fillér.”86
A tudósítás különlegessége, hogy egyben a város népszerű kereskedőjének, Brutsy Gyulának tea-hirdetése is, akinek üzlete a mai Széchenyi tér 23-ban működött. Az Esztergom és Vidéke október 27-i száma szerint változatos műsorukat állandóan zsúfolt ház előtt játszották:
„Az Elektro-Bioskop a legnagyobb élethűséggel és a szemet nem erőltető módon varázsolja elénk a kor szenzációsabb jeleneteit, s más mulatságos vagy fantasztikus epizódokat.”87
A rendes programon felül férfiak részére október 27-én és 28-án külön előadást tartottak este 9 órakor. Ezekről az előadásokról nem közöltek bővebb információt a lapok, de már nem követelték a betiltást, mint korábban Benkő M. tanár pikáns műsorát.
Érdemes megismerkednünk a Lifka család vállalkozásával. A csehországi Zatecből származó család vándormúzeummal járta a monarchia városait. Gazdag kiállítási anyagukat régi fegyverek, öltözékek, muzeális tárgyak, kőzetminták, ásványok, kitömött állatok tették ki.
Sándor fiuk 1880-ban született Brassóban, és szüleivel valamint Karl testvérével együtt ő is vándorolt a múzeummal. Sándor a középiskoláit Bécsben végezte, ahol ajándékként hozzájutott egy laterna magicához, majd szülei segítségével eljutott Párizsba, ahol megismerkedett a „világot felforgató találmánnyal”, a mozgóképpel. 1900-ban egy Pathé gyártmányú felvevőgéppel hazatérve mintegy 40 méternyi filmet forgatott Gödöllőn.
A családi hagyományoknak megfelelően azonban testvérével együtt elhunyt apja örökségéből 1900-ban komoly mozis vállalkozásba kezdtek. Vállalkozásukat nem volt egyszerű létrehozni, mert a szükséges felszerelést és a filmeket is csak több helyen tudták megvásárolni. Ebben az időben még igen nehézkes volt a forgalmazás, s vásárlások mellett filmcserével lehetett csak kialakítani a műsorokat. A vállalkozás megkezdéséhez a monarchia forgalmas kikötővárosát, Triesztet választották.
A Lifka-bioskópot nem kevesebb odafigyeléssel és igényességgel rendezték be, mint a vándorló múzeumot, amit a mozi kedvéért az édesanya, Ernesztin felszámolt. Brenner János Lifka Sándorról írott kismonográfiáját idézi Deák Ferenc a vajdasági filmgyártásról írott tanulmányában:
„megvettek minden szakkönyvet, amiből valamit megtanulhattak építkezésről, berendezésről, gőzgépről, mely az áramfejlesztőt üzemeltette, villamosvezetékről, izzókról, ívlámpákról, moziberendezésről és annak kezeléséről, ácsolásról, kárpitozásról […] A faalapvázhoz Szlovéniából hozattak csomómentes fát, az acélszerkezetet a Styria gyár legfinomabb fémkészítménye adta. Vetítőt a párizsi Gaumont cégtől vettek, a félstabil gőzgépet a Garret és Schmidt, az áramfejlesztőt a berlini AEG, ívlámpákat a bécsi Körting szállította."88
Az elkészült mutatványos szerelvény nyolc vagonból állt. 460 nézőt tudtak leültetni kényelmes ülőhelyekre. Ekkor azonban csupán hét rövidfilmmel rendelkeztek, és fél év után vándorlásra kényszerültek. Igaz, hogy a készen vásárolt filmek mellett Lifka Sándor vándorlásuk helyszínein is forgatott rövidke filmeket, amelyeket elsősorban közönségcsalogatónak szánt.
A műsoruk összeállításakor arra törekedtek, hogy a filmek ne csupán esetlegesen kerüljenek egymás mellé, hanem legyen közöttük némi tartalmi kapcsolat. A források szerint Lifkáék a vándormozisok között elsőként már híradót is vetítettek. Az esztergomi újság beszámolói pedig megemlítik a műsortípusok felsorolása között az aktualitásokat.
Lifka Sándorról tudhatjuk, hogy a mozit ismeretterjesztésre is felhasználta. Ennek két indítóoka is volt. Az egyik az, hogy pályakezdése az Urániához köthető, a másik a családi hagyomány, a vándormúzeumos múlt. Feljegyezték róla, hogy a vetítésekhez magyarázó, ismeretterjesztő szövegeket fűzött, mert filmjeinek ismeretterjesztő, oktató és nevelő funkciója is volt. Arra az esztergomi sajtóban nem találtunk információt, hogy a párkányi vásár idején tartott-e külön iskolai előadást. Valószínűleg nem, hiszen nem volt gondja a látogatottsággal.
Közönségcsalogató újításuk volt az, ami az esztergomi újsághirdetésből is kiderült, hogy a vándorló színtársulatokhoz hasonlóan a diákoknak, s a katonáknak őrmestertől lefele kedvezményes jegyeket árusítottak. A források szerint elsősorban a délvidék településeit járták be, s 1904 előtt nem találtam adatot arra, hogy Esztergom környékén megjelentek volna. Valószínűleg akkor kerültek erre a vidékre, amikor ez időtájt megvették második sátrukat is, s a két testvér szétvált. Brenner János kismonográfiája szerint Karl állandó mozit létesített Salzburgban és Linzben.89
Sándor egyik vándormozijának vezetésével édesanyja, Ernesztin foglalkozott. Róla számos adattal rendelkezünk. 1906-tól folyamatosan próbálkozott több helyen is mozgóképszínház felállításával Pesten. Végül az Aréna úton és a Lehel téren kapott engedélyt előadások tartására.90
Tudjuk, hogy 1907-ben a pécsi kiállítás területén volt mozgóképszínháza, ahol aranyéremmel tüntették ki. 1908 májusától a fővárosban kapott engedélyt. Sátra a Bomba téren a Duna part felőli részen állt. Képet alkothatunk a párkányi vásárban megjelent moziról, ha egy 1906-os pesti állapotot veszünk figyelembe, amely szerint „A Lifka-féle kinematograf-sátor 500 fős, 8,5 x 22,5 m˛ alapterületű, favázas helyiség volt. Oldalán és tetején impregnált ponyva, alsó részén deszkatábla. A nézőtér egy részén 84,5 m˛ területen ülőhelyekkel”.91

3. 2. 5. A Tepli-féle bioskóp

1906. szeptemberében telepedett le rövid időre a Csillag, a mai Terézia utcában a Tepli-féle bioskóp.92 Tepli Nándorné kávés volt Budapesten, a József körút 70-es szám alatt, amikor 1903-ban engedélyt kapott arra, hogy a sátorban vetítsen mozgóképeket. Hosszabb ideig fenntarthatta vállalkozását, mert 1906-ban ismét engedélyt kért és kapott arra, hogy a Dohány utca–Wesselényi utca sarkán lévő telken felállíthassa a sátrát, melyről tudjuk, hogy 20x10 négyzetméteres, 600 fő befogadására alkalmas fedett, vándorlásra alkalmas helyiség volt.93
Hódmezővásárhelyen 1907 májusában járt a „Templ” mozgóképszínháza, mely valószínűleg azonos Tepli Nándorné vállalkozásával. A hódmezővásárhelyi műsorról olvashattuk, hogy előadásain „hatalmas megrázó drámai képeket, s humoros jeleneteket” láthatott a közönség:
„ami fő, a képek tiszták, világosak voltak, azokon a legcsekélyebb vibrálás tüneteit sem láthatta senki."94
Az Esztergomban felállított helyiségről nem tudunk közelebbi információkat, de feltehetjük, hogy azonos lehetett a Dohány utca sarkán felállításra kerülő építménnyel.
Ismerjük azonban a bioskóp mindhárom napi műsorát. A bemutatkozó előadás programját külön hirdették, majd az azt követő három napon azonos volt a program. Ha alaposabban megvizsgáljuk a szeptember 13-i műsort, akkor megállapíthatjuk, hogy egyes filmek között dramaturgiai összefüggés van.
Az egy tekercsből álló humoros jelenetet (Fizetésképtelen vendég) természeti katasztrófa képei követték (Vezúv kitörése, Nápoly veszedelme), majd a következő két film ismét összefügg: A csikágói színház égése a következő, amely a Tűz a színpadon címet viselte.
Négy tekercsből állhatott az Egy ügyvédi család meggyilkolása címet viselő tekercs, ehhez kapcsolódóan Az ügyvéd búcsúja – A borzasztó hírtelefon – A szomorú viszontlátás című filmek következtek.
Magyarországon készült, de alkotóját nem ismerjük a Budapesti szünnapok című filmnek, amelyet ismét összefüggő történet követhetett: Egy francia altiszt tragédiája – A mulatóhelyen – A kaszárnyában – A szökés – Az elfogatás – Lefokozás – Börtön és halál.
Végül ismét egyetlen tekercsből álló film zárta a bemutatkozó műsort: A hű kutya gyermekéhez vezeti gazdáját címmel. Ez rendelkezett a mai hollywoodi sikertörténetek két elemével: állat és gyermek.
A következő három nap műsorában kevesebb tartalmilag összekapcsolódó elemet találtunk: A Zászlószentelés Kolozsváron korabeli társadalmi eseményt mutat be, ezt aktualitásfilmnek tekinthetjük. A Becsapott ékszerrablók – A párizsi furfangos cukrászinas (Párizs legmulatságosabb felvétele) - Courieri bányakatasztrófa 13 szerencsés túlélői – A két anyós – A háládatlan koldus – A béna vadász – Kiadó lakás feltételezésünk szerint egy-egy különálló jelenetet mutat be a közönségnek.
Véleményünk szerint a következő tekercsek egy történetet dolgoznak fel:

Hüvelyk Matyi (Történelmi rege színezett kiállításban) – A szegény favágó hajléka – Az erdőben eltévedve – Az emberevő házában – A hétmérföldes csizma elrablása – Hüvelyk Matyi megjutalmazása – Hüvelyk Matyi hazaérkezése – Apotheozis (szépen színezve).95
A Tepli-bioskop felkeltette az esztergomi közönség érdeklődését, mert még 1906 decemberében visszatért a városba, igaz, nem a valószínűleg fűthetetlen sátrával, hanem a Fürdő Szállóban tartotta villamos színháza előadásait

4. Az első állandó mozi(k)

Az első állandó kizárólagos mozgóképszínház 1906. február 20-án nyílott meg Budapesten az Erzsébet-körút 27. szám alatt. Csupán egy évnek kellett eltelnie, hogy vidéken is megnyíljanak az első állandó vetítőhelyek.96
Kolozsvárott 1907-ben írnak a lapok először állandó mozi működéséről.97
Esztergomban is ebben az esztendőben lett állandó szórakozási alkalom a mozgókép, alig néhány hónappal nyíltak meg az első mozik a zürichi állandó mozgóképszínház után. Esztergomban már az első lépéseknél verseny alakult ki, mert egyszerre két mozi is nyílt a városban, mindkettő egy-egy vendégfogadóban.

4. 1. Mozi a Magyar Királyban

1907. október 31-én megjelent az Esztergom és Vidékében a következő szűkszavú hirdetés: „Mozgó fényképek naponta a Magyar Királyban november 6-tól a nagyteremben.”98
A tudósításokból tudjuk, hogy 1907. november 6-án a Magyar Király nagytermében valóban megnyílt az Első Magyar Villamos Színház néven beharangozott mozi. Naponta három előadást terveztek: 4, 6 és 8 ˝ óra kezdettel. Vasár- és ünnepnapokon tovább bővült az előadások száma 3, 4 ˝ , 6 ˝ és 8 ˝ órára.
Minden második napra új műsort ígértek, ami azt jelzi, hogy a filmekhez már kölcsönzés útján jutottak. A helyi sajtó nem közölte, hogy mi szerepelt a programban – falragaszokon tették közzé, de ezekből a falragaszokból nem maradt fenn egy darab sem.
November hónapban folyamatosan tartottak előadásokat. Szerdán és szombaton pedig 4 órakor a tanulóifjúság részére tanulságos vetítések folytak.99
Forrásaink nem szólnak az előadások látogatottságáról. Gyérebb látogatásra utal azonban az, hogy a hónap közepén már naponta csak egy előadás volt, 8 órakor, csupán vasárnap került sor két előadásra, igaz, ekkor 4 órakor is volt műsor.
Az 1907. december 11-i Esztergom és Vidékében azt hirdették, hogy a villamos színház heti műsora felülmúlja az eddig bemutatott képek sorozatát. A rendkívül szép műsort este fél nyolctól csupán egy előadásban nézhette meg a közönség.
Arról, hogy a villamos színház folyamatosan működött, a december 15-i Esztergom és Vidéke híradásából értesülhettünk, amely újabb érdekfeszítő műsorokat hirdetett. Ugyancsak egy sajtóhírből derült ki, hogy a Magyar Királyban december 25-én és 26-án tartották az utolsó vetítéseket. Az esztergomi újság ekkor írta le először a MOZI szót.
Nem találtunk adatot arra, hogy ki működtette ezt a vállalkozást, s ilyen néven a szűköcske szakirodalomban sem találtunk említést. Bizonyos, hogy nem egyszerű vándormozisról van szó, hiszen a vándormozisok két-három napnál tovább nem maradtak egy helyen. Lehet, hogy a vendéglőt működtető Meizler János kezdeményezésével állunk szemben, aki a királyi város külső részének, a polgári egyesületek tagjainak igyekezett mozit nyitni. Mindössze az látszik bizonyosnak, hogy ez is egy kísérlet volt az esztergomi állandó mozi megteremtésére.

4. 2. A Korona villamos élőképszínház

4. 2. 1. Megnyitása, első hónapjai

1907. október 31-én az Esztergom és Vidéke hasábjain egy másik hirdetés is megjelent:
(a) „Korona szálloda külön termében állandó villamos élőkép színház nyílik, amely naponta délután 5 órától 11 óráig lesz a közönség számára nyitva.
Helyárak a következők lesznek: I. sor 50 fillér, II. sor 40 fillér, III. sor 20 fillér” Minden szerdára és szombatra új műsort ígértek.
A megnyitót november 6-ra tervezték a helyi sajtó értesülései szerint, végül november 3-án került sor az első előadásra. Feltehetően a Korona élelmes bérlője a Magyar Királyban nyíló villamos színházat akarta megelőzni.
A november 6-án megjelent Esztergom és Vidéke már arról tudósít, hogy érdekfeszítő és tanulságos előadásokat tartanak változatos műsorral. Pár nap alatt kialakult az előadások rendje is: hétköznapokon két előadásra került sor 7 és fél 9 órakor, és vasárnap délután 3 órakor is tartottak vetítéseket.100
A megnyitó előadás műsorát nem ismerjük. A helyi sajtó a november 10-i műsort közölte először. Mindkét előadáson ugyanazt a hat filmet vetítették: Elképzelhető, hogy ugyanezek a filmek szerepeltek a megnyitó műsorán is: Az Állatok, Az ideges szakácsnő, A vakmerő kerékpáros, Borneo, Baby és Revoche, Női birkózó, Gyöngyzsinór, A rabszolga szerelme, A csavargó és a kutya.101 Ekkor még nem jelölték meg a filmek műfaját, megelégedtek címekkel.
A helyi sajtóból a november 14-i előadások műsorát is megismerhetjük. Ez a hirdetés volt az első azok sorában, amelyek a bemutatott filmek műfaját is megjelölték. A Korona hirdetései ritkán tettek utalást a filmek hosszára, feltehetően azért, mert ekkor még nem volt gyakori az olyan 400 m hosszú film, mint Az élet küzdelmei című.
Ebben a hirdetésben már utalást olvashattunk arra is, hogy Porgesz Béla honnét szerezte be a műsorát. Az Izland az óceán legérdekesebb szigete című film az Uránia állandó műsordarabja volt, bizonyosan az Urániától kölcsönözte, mint ahogy a másnapi előadás első darabját A fekete szépség címűt is.102
Nem tudjuk, hogy az 1907. december 13. fél háromra meghirdetett nagy ifjúsági előadás programján milyen filmek szerepeltek. Ebből az alkalomból az összes helyeken 20 fillér volt a helyár. A zenét egy villamos zongora szolgáltatta. Nincs arról adatunk, hogy ebben a kezdő szakaszban más alkalmakkor milyen zenei kísérete volt a filmeknek. Majd csak a következő év februárjában találhatunk egy hirdetést, ami szintén a villamos zongorát említi zenei kíséretnek.
A vetítések karácsonykor sem szüneteltek, az első és a második ünnepen egyaránt tartottak előadásokat, de a programban nem szerepelt olyan vetítés, amelynek témája a karácsonyi ünnepekhez kapcsolódott volna. Csak a november 12-i műsorban találunk karácsonyra utaló filmet A fiatal pár karácsonyi ajándéka címmel.
A mozi tulajdonosa úgy gondolta, hogy a karácsonyi vetítésekre hirdetésben is fel kell hívnia a város lakosságának a figyelmét, s az első ünnepen megjelent Esztergom és Vidékében a moziműsortól függetlenül, fizetett hirdetést tett közzé: „ Aki kellemesen és olcsón akar szórakozni menjen el a Korona Szálló villamos Színházába”.103

4. 2. 2. A Korona első évei: 1908-1912

4. 2. 2. 1. A műsor általános jellemzői

A Korona első éveiben a heti és a napi előadások száma gyakorta változott. Erről a helyi sajtóból értesülhettek az érdeklődők. A város társadalmának és kulturális életének felvázolásakor már utaltunk rá, hogy Esztergomban milyen gazdag volt az egyesületi élet, s ez a farsangi bálok számát is alaposan megnövelte. Ezért 1908-ban farsang idején csak heti négy előadást tartottak a Korona mozgóban.
Porgesznek a katolikus egyház fellegvárában tekintettel kellett lennie az egyházi ünnepekre is. A királyi város közönsége a pénteki napokon, keresztúti ájtatosságokon vett részt, s így a nagyböjt idején, szombaton, vasárnap, valamint hétfőn és kedden tartottak csak előadásokat, ezekre a napokra új és változatos műsort ígérve. A húsvéti ünnepek múltával visszaállt a vetítési rend, s szerdán és szombaton került sor új műsor bemutatására.
A jó idő beköszöntével Porgesz Béla megnyitotta nyári helyiségét, megszületett az első esztergomi szabadtéri mozi, amelyről csak annyit tudunk, hogy kedvező időjárás esetén tartották az előadásokat a Korona udvarán, amely épp olyan kényelmet biztosított, mint az eredeti villamos színház. A nyári, szabadtéri vetítéseket Porgesz nem folytatta vizsgált időszakunk további szakaszában.
A nyári hónapokban, a nyaralási szezon idején nem voltak előadások a Koronában. Porgesz közönsége: a hivatalnokok, a prímási tisztviselők, a gimnáziumi tanárok egy hónapos nyári szabadságukra utaztak, elsősorban felvidéki és csehországi fürdőhelyekre. Hazatértük után folytatódtak a vetítések.
1908. augusztus 9-én Porgesz hirdetésben adta tudtára a nézőknek, hogy a Pathé Frčres céggel sikerült megállapodást kötnie, s ezentúl csak a világhírű cég „ elsőrendű képei lesznek bemutatva.” A legnagyobb vonzerőnek azt találta, hogy minden előadásban „színes” filmet is fog vetíteni. Az előadásokat minden csütörtökön, szombaton és vasárnap tartották a nyári helyiségben.
A Pathé céggel történt megállapodás megdrágította a mozi működtetést, mert a felemelt helyárak állandósultak. Az I. hely 60 fillér, II. hely 50 fillér lett, valamint bevezette a mozibérletet. A 12 jegyből álló füzet 6 koronába került.104
Nem tartott azonban sokáig a vetítéssorozat, mert rövidesen megérkezett a városba Szalkay Lajos színigazgató társulata, s augusztus 18-tól szeptember 14-ig bizonyosan tartott a színiszezon. Porgesz hirdetésben tette közzé, hogy a színiszezon alatt a bioskóp előadásai szünetelnek. Szalkayék távozása után, szeptember 20-án folytatódott a vetítések sora, még október elején is a nyári vetítőhelyen. A legközelebbi nagyobb szünetet 1909 júliusában tartották.
1909. július 6-án hírül adta az esztergomi Friss Újság, hogy a Korona kávéház átalakítása alatt a kávéház a mozgófénykép-színház helyiségében működik. Ekkor még nem hirdették meg, hogy rövid időre bezár a mozi. Csak két nappal később, július 8-án adták hírül, hogy a mozi előadásai szünetelnek a nagyobb átalakítások miatt. Porgesz a hirdetésben ígéretet tett arra, hogy újbóli megnyitását idejében tudatja a közönséggel. Egyben megnyugtatta a bérleteseket, hogy a bérletek a nyitás után is érvényesek lesznek.
Ebben az időben kezdődött meg Mezei Béla társulatának színiszezonja is a városban. Mezei július 14-től augusztus végéig játszott a Korona mellett felépített Sas-kerti színkörben. A színiszezon alatt ebben az évben is szüneteltek a mozielőadások.
Az átalakítás során Porgesz Béla tulajdonos nem csupán a kávéházat újította fel, hanem dobogókon emelkedő színházi zsöllyékkel rendezte be a mozit, amelyet ennek ellenére a nyaralási szezon miatt még pártolt a közönség, ezért Porgesz heti kettőre csökkentette az előadások számát. 1909 szeptember közepétől azonban ismét heti négyre emelkedett az előadások száma.
1910 tavaszán az előadásokat szerdán, szombaton és vasárnap tartották. Hétköznap naponta három, vasárnap négy előadás volt. Továbbra is bérletet lehetett váltani 12 előadásra 6 koronáért. A jegyek 60-50-30 fillérbe kerültek. Minden vasárnap és ünnepnap fél négykor gyermekelőadást tartottak, amelyre a belépődíj 20 fillér volt.
1910 nyarának színi szezonját és a hosszú, szeptemberig tartó nyaralási időszakot ismét arra használta fel Porgesz, hogy felújítsa a Koronát. Július 31-én átadták a kávéházat, amelyet fehér és arany színűre festett Mayer Rezső budapesti építész és műfestő, aki a felújítást végezte. Mindez a tulajdonos rendkívüli igényessége mellett azt is tükrözi, hogy a kávéház és a mozi egyaránt közkedvelt volt.
Ezt bizonyítja az is, hogy a mozinéző nehezen bírta az új szórakozási lehetőség nélkül. Erre az alábbi esetből következtethetünk. 1910. szeptember 15 körül a rendőrkapitány betiltotta a többi szórakozási lehetőséggel együtt a mozi előadásait is a kolera járvány miatt, de az alispán hatályon kívül helyezte a rendőrkapitány rendeletét, s a mozi előadásait megtarthatták.105 Az 1910. október 8-i előadás programjában jelent meg először a Pathé cég híradója, amit ekkor még francia nevén, Pathé Journal címen hirdetnek.
A legnagyobb francia filmvállalat 1909 március végén mutatta be Pathé innen onnan címmel a híradót, amely 1910. október 19-től válik a Koronában kisebb-nagyobb szünetekkel rendszeressé Pathé újság címen, más–más megjelölésekkel: különféle napi események, aktuális világesemények stb. alcímekkel.
A vizsgált időszakban két alkalmat találtunk, amikor megnevezték, hogy mit láthat a néző a Pathé újságban. Az 1912. május 18-19-i vetítés programjában bemutatták Az esőernyő feltalálójának zuhanása az Eiffel toronyból, s a Newyorki Equitable palota nagy égése című filmeket.

A Pathé újság mellett a Korona műsorában újra meg újra megjelentek a sorozatok. Az egyik legismertebb sorozathős André Liabel alakításában Nick Carter volt. Valószínűleg azonosak ezzel a sorozattal az Esztergomban Nick Winter címen játszott filmek. S szerepelt a Korona műsorán Viggo Larsen Sherlock Holmes figurája is. Láthatták A Nick Winter mint Sherlock Holmes vetélytársa című 1200m-es detektív sláger filmet is, három felvonásban.

Esztergomban kedvelt sorozathős volt Maxi, Max Linder figurája. Ő az egyik első színész, akit a műsorhirdetésekben is megemlítenek.

Egyre gyakrabban tűnnek fel Porgesz műsorában az amerikai filmek is, amelyek először a cowboyok kalandjairól szóltak, mint a Gyújtogató indiánusok című dramatikus jelenet.
Az első világháború a balkáni háborúról bemutatott filmekkel érintette először az esztergomi mozilátogatót. Olyan filmeket láthatott, mint A török foglyok Podgoricánál vagy a Török–bolgár ütközet Lüle-Burgasnál címűt. 1912-től szaporodnak a katonaság életét, hadgyakorlatait bemutató filmek, mint A spanyol hadsereg lovagló iskolája, Katonai szemle II. Miklós cár előtt, Francia tüzérek gyakorlatai, A francia műszaki csapatok gyakorlatai stb.
Ahogy hosszabbodtak a filmek, úgy egyre kevesebb filmet vetítettek egy előadásban. S hogy a néző ne érezze magát megrövidítve, mindig közölték a hagyományosnál hosszabb filmek méretét is. A nyomorultakat hosszúsága miatt tekercsenként, négy részben vetítették. Egy-egy rész mellé mulattató filmek is befértek, s a folytatásos vetítések a közönséget is biztosították.

4. 2. 2. 2. Különleges előadások, ünnepi alkalmak

Porgesz egyre inkább igyekezett felkészülni az ünnepi alkalmakra a mozi műsorával is.
1908. április 9-én adja hírül a helyi sajtó, hogy húsvét vasárnap és hétfőn harmónium kísérettel és felolvasással az oberammergaui passiójáték: Jézus születése, gyermekkora, csodatettei, halála és feltámadása kerül műsorra a moziban 5 képben, 35 jelenetben. A sajtó „rendkívül szép színes mozgófénykép”-ként hirdeti a mindkét ünnepen 4 órakor kezdődő előadásokat.106 A túl magas költségek miatt mérsékelten felemelt belépődíjakkal lehetett csak bejutni. I. hely 60 fillér, II. hely 50 fillér , III. hely 30 fillér.
1909 karácsonyán ünnepi vetítésre került sor. Karácsony két ünnepén a nagy dísz-előadásokon a Jézus születése és gyermekkora című filmet láthatták az érdeklődők öt részben: I. Betlehembe való megérkezés, II. A hajnalcsillag, III. Dicsőítés, IV. Napkeleti bölcsek, V. Jézus születése.
Az előadásnak nagy sikere lehetett, mert december 30-án és Szilveszter estéjén is megismételték.
1908. szeptember 20-án az Esztergom és Vidékében megjelent terjedelmes hirdetés a londoni olimpián készült filmet harangozta be nagy részletességgel:
„Olimpiai játékok Londonban a Korona - Bioskop műsorán
Angol sport, mely most tartatott meg Londonban és amelyen az egész világ kiváló sportemberei részt vettek. Ezer meg ezer ember tölti meg az ünnepély színterét. Jön az angol királyi pár és barátságos üdvözléssel foglalják el helyüket. Zászlólobogtatás éljen rialgás fogadja őket.
A résztvevő férfiak és hölgyek szabadgyakorlatai nyitják meg az ünnepséget. Majd az egyes számok következnek oszlopon, gyűrűn, kötélen, továbbá magas és távugrás. Még az úszás sem hiányzik, s bámulatot kelt a vízen rendezett bál, továbbá az ügyes buvar produktiók.”107
Porgesz ezekben az években is a Pathé cég filmjeit vetítette. 1908. október 9-én elsőként szerepelt a műsorban a Stuart Mária, amelyet 1879 óta nem láthatott színpadon sem az esztergomi közönség. Ennek a filmnek is olvashattuk a leírását a helyi sajtóban. „V. Jakab leánya Stuart Mária Franciaország királyának II. Ferencnek lett a felesége.
Férje halála után 1560-ban, Medici Katharina elől a hazájába, Skóciába menekült vissza.
Az alig 19 éves bájos szép nő minden skót szívet megnyert.
Stuart Mária keresztény volt, s ép ezért a Skóciában nagyon elterjedt protestánsok üldözték őt, míg végül egy lázadás alkalmával börtönbe záratták.
Sikerült megszöknie, s a protestáns Erzsébet angol királynő védelmére bízta magát, aki azonban elárulta őt, ugy, hogy Mária 18 évig Erzsébet foglya maradt és szomorú életének hóhérbárd vetett véget.”108
Porgesz továbbra is fontosnak tartotta egy-egy film tartalmának az előzetes ismertetését.
1908. december 6-án A hozomány utáni hajsza című színdarab filmes változatát játszották. Ennek a filmnek is közölték a tartalmát: „Képünk egy amerikai leány férjhezmenésének komédiáját mutatja be.
A leány az amerikai pénzkirályok családjából való, akinek mindene van csak a nemesség családfája, címere hiányzik.
Azonban praktikus és egészséges érzéke utálta az értéktelen és ész nélküli udvarlását azon ficsúroknak, akik hódolatukat az ő pénzének tették.
Hogy a régi nemesség nem zárja ki a becstelen eljárást, bebizonyította az egyik háttérbe szorított kérője, aki hogy célját elérhesse megfizetett emberekkel elraboltatta az amerikai leányt. Nem számított azonban egy fiatal jogtudós jelenlétére, aki a leányt erélyesen védelmezte és támadói kezéből ki is szabadította.
Miután az aranyhalacska a megmentőjében egy finoman gondolkodó szerény lelket talált, nem is habozott tovább, hanem szabadon amerikai módszer szerint, felajánlotta neki szivét és pénzét – hogy ajánlata visszautasításra nem talált az való.”109
Ugyancsak ebben az előadásban negyedikként vetítették az Alpesi kirándulás című filmet. Ennek a tartalmával is megismerkedhettek a jövendő nézők:
„Nagy seregekben vonul a közönség a melegtől szabadulni akarván a gyönyörű alpesekbe. Messze járnak a havas mezőkön, veszedelmes szirteket, csúcsokat másznak meg gyönyörködve, nem is gondolnak a leselkedő halálra. Vidáman járnak följebb és följebb, útjukat csak az elemózsia elfogyasztása végett szakítva meg, míg végre elérnek a Mont Blanc tetejére a Vallot obszervatóriumhoz.”
1909 őszén a felújított mozit is egyre vonzóbbá szerette volna tenni Porgesz Béla. Arra törekedett, hogy újdonságokkal lepje meg a közönségét. Ennek egyik bizonyítéka, hogy a helyi sajtóban megjelent egy figyelemfelkeltő hír:
„Blériot Esztergomban
Blériot budapesti felszállásáról
Porgesz Béla a Korona mozgófényképszínház tulajdonosa tárgyalásokba bocsájtkozott már azzal a fővárosi mozgófényképkészítő céggel, mely a felszállást megörökítette.
Kilátásunk van tehát arra, ha ez a tárgyalás sikerül hogy a Moziban láthatjuk kényelmes ülőhelyekről a levegő napoleonjának csodás mutatványát. A gondolat igen jó, s az élelmes Mozi bácsi – így hívják Porgesz Bélát a gyerekek – ezzel a város művelt közönségének is kedves szórakozást nyújtana.”110
Végül alig egy hónap múlva, a november 6-7.-i műsoron szerepelt is a Blériot budapesti felszállása című film a Korona műsorán.
A rendhagyó előadások sorába tartozik az 1909. év december 4-i előadás is. A városban nagyon népszerű, s a Koronában többször is fellépő katonazenekarral igyekezett vonzóvá tenni a vetítést.
A helyben állomásozó 76-os gyalogezred teljes zenekarának hangversenyére került sor, részben terített asztalok mellett, s minden zeneszám után mozgófénykép újdonságokat mutatott be. Az újdonságok között egy katonai témájú film volt – ez adhatta az ötletet Porgesznek, hogy katonazenével tegye vonzóbbá a vetítéseket. Az 1909. évi Gros-Mezeritschi nagy császár gyakorlatok című filmet rögtön az első zeneszám után vetítették. Ebből az alkalomból a bérletjegyek érvénytelenek voltak. A beléptidíj 1 koronára emelkedett.111
A Korona első éveiben műsorra került olyan film is, amely vihart kavart. 1909. október végén mutatta be Jean Comandon feltaláló Párizsban a mikroszkóppal összeszerkesztett filmkamerát, amelynek segítségével felvételeket tudtak készíteni mikrobiológiai folyamatokról. Rövidesen Esztergomban is láthatta a közönség a szenzációnak számító filmet. 1910. április 23-án és 24-én A mikrobák élete című film szerepelt a műsoron, amit így harangozott be a sajtó:
„A párisi tudományos akadémia közlése a Pathé testvérek laboratóriumában Jean Commaudon tanár felfedezése alapján.”112
A bemutatót követően, 1910. április 24-én a következő írás jelent meg az Esztergom és Vidékében:
„A mikrobák a Moziban
Nehogy a nyájas olvasó megijedjen, hogy a moziban mikrobák úszkálnak, sietünk megnyugtatni, hogy mikrobák csak képen és ártatlan állapotban lesznek jelen, nem fertőznek meg senkit.
A tudományos körökben is szencációs hatást keltett, mikrobákkal való beoltás hatásait az állatokon szemlélheti a nyájas olvasó ma a Moziban, amelyekből kívánatra ki is választhat egyet és megtarthatja emlékül. Ez az ajándék a tulajdonos névnapjának emlékezetére osztatik szét.”113
1911-ben, az 1848-as szabadságharcról történő megemlékezésekhez kapcsolódott Porgesz is. Két napot szentelt az ünnepi alkalomnak. Március 8-án és 9-én is a szabadságharc történetét bemutató műsort szervezett, amely sajátos vegyülete volt az előadással kísért diakép bemutatóknak, valamint a mozgókép vetítésének. Vágó Béla festőművész írta a felolvasott darabot, ő maga festette a képeket, sőt saját maga olvasta fel a szöveget is. Az iskoláknak a kétnapi hat előadáson túl megállapodás szerint külön előadásokat is kínált. A különleges alkalomra a beléptidíjakat is felemelte. Az első helyét 80 fillérre, a másodikét 60 fillérre, harmadik helyet nem árult.114
A különleges előadások sorát a húsvéti ünnepekben folytatta, amikor az oberammergaui passiójátékot láthatta a közönség, Jézus születésétől mennybemeneteléig több napon keresztül.
A különleges előadások sorából is érdemes kiemelni az 1911. április 16-i műsort. Ezen a napon először Porgesz saját készítésű filmet mutatott be Esztergom látképe címmel. Valószínűleg nagy sikert aratott vele, mert a következő előadásokon is sorra levetítette műsoron kívül. Hosszabb ideig nem kerül azonban a műsorára saját felvétele.115
1911. szeptember 20-án és 27-én Porgesz a színtársulatokhoz hasonlóan jótékony célú előadást hirdetett. A cél azonban ebben az esetben nem a szegények felsegéllése volt, hanem Székely Mihály magyar aviatikus támogatása, akihez mindkét előadás tiszta bevételét eljutatta. Sajnos nem tette közzé, hogy mekkora volt ez a juttatás, így nem tudunk belőle következtetni egy előadás bevételére.116
A hirdetésekben ekkor már gyakran megjelölték az átlagnál hosszabb filmek méretét. 1911. márciusában a Goethe Faustjából készített 750 méteres filmváltozat volt az addigi leghosszabb film a Korona műsorán.
1911. november 8-án vetítettek a Koronában először a 900 méter hosszú filmet, a Notre Dame harangozója címűt, amely a hirdetés szerint nagy hatású színdarab volt Párizs elsőrangú színészeinek közreműködésével. Ezt rövidesen követte a Richehens vetélytársnője című hasonló hosszúságú film (850m), amelyet nagy történelmi színdarabként hirdetnek két részben 30 képpel.
Karácsony közeledtével, 1911. december 20-21-én került sor az első egész estét betöltő film vetítésére a Koronában. Ez a Margit szerelmi regénye című film volt, amelyet nagy társadalmi színdarabként hirdettek az újságban.
1911. május 17-én láthatta először az esztergomi közönség a korszak egyik divatos filmjét, A züllés útján című Urban Gad filmet, amelynek főszereplője az első igazi sztárok egyike, Asta Nielsen. A hirdetésében is az áll, hogy „ A jelenkor legszenzációsabb és legérdekesebb drámája”.

4. 2. 3. A közönségről

A sajtóból igen kevés információt kaphatunk arról, hogy pontosan ki látogatta Porgesz Béla moziját. Itt-ott található csak néhány utalás arra, hogy előkelő a közönsége, amely jórészt a Kaszinó tagságával egyezhetett meg. Az Esztergom és Vidékében az 1910. november 17-i számban azonban érdekes írást találtunk Kérek egy első helyet címmel. A glosszából arról is képet kaphatunk, hogy milyen nehézségei voltak az addig csak színházi előadásokhoz szokott közönségnek az első moziélménye alkalmából. Az írásból azt is megtudhatjuk, hogy a székek nem voltak számozottak, csak a sorokat jelölték meg I., II., illetve III. hellyel. Aki akarta, előre lefoglalhatta a székét – a 60 filléres első hely felülfizetésével 80 filléres jegyért.
„ A helybeli Korona-beli mozi nagy látogatottságnak örvend. Egy vidékünkbeli előkelőség is berándult egyik előadásra és megváltotta a jegyét az elsőrangú ülésre. A jegyváltás után a mi idegenünk nagy grandezzával belép a moziba és a legnagyobb eleganciával lejt a színpad felé. (Ebben a helyiségben tartották a kaszinói műkedvelők is előadásaikat, s itt voltak a bűvészestek, s egyéb hangversenyek is – P. P.) Terka a mozitündér a vendéghez lép és kéri a jegyét, melyre egy tekintetet vet és mutatja az előkelő urnak a hátulsó üléseket. Az előkelőségben szenvedő úr a legnagyobb indignációval szól Terkához: hát nem látja, hogy első helyre szóló jegyem van?
Végre nagy nehezen megértetik vele, hogy itt az előkelőség hátul előzi meg a misera plebset.-
Leül a helyére s nem egészen bosszankodás nélkül várja az előadás kezdetét Mikor a villanykörték az előadás kezdetével egyszerre kialszanak, magából kikelve ad megbotránkozásának kifejezést: - Ez már mégis disznóság ezzel a világitással: éppen akkor alszik el, mikor – az előadás megkezdődik.” 117

A helybéli mozilátogató azonban az évek alatt hozzászokott a mozihoz. 1911 őszére már a színházzal szemben is előnye volt a mozinak, az idelátogató kisebb társulatok (Domby Mihály, Molnár Gyula társulata) műsora alatt már nem kell Porgesznek szüneteltetnie a vetítéseket. Ezek az aprócska társulatok nem jelentettek számára konkurenciát, látogatottságuk alacsony volta miatt rövid időn belül odébbálltak, esetleg átmentek a párkányi nagyvendéglőbe nagyobb pártolás reményében.
Ugyancsak nem jelentettek Porgesz számára konkurenciát a vándorvetítések, és az 1911 november végén megnyíló, majd ekkor még hamar csődöt mondó Szerecsen mozi sem.

4. 3. Korona a vetélytársak között

Az 1913-as nyári szünet után új kihívásokkal kellett szembenéznie Porgesz Béla tulajdonosnak. Megnyílt és rendszeressé váltak a Szerecsen mozi előadásai, de az igazi vetélytárs az Állandó Fürdő Mozgófényképszínház lett. Özvegy Schleifer Lajosné tulajdonos is megnyitotta moziját néhány száz méterre a Koronától, elsősorban Szenttamás és Víziváros lakói számára.
A szentgyörgymezei hivatalnokréteget, értelmiséget igyekezett magának megszerezni az ottani katolikus olvasókör, amely tagjainak a kör szellemének megfelelő „csinos mozgófényképeket” szándékozott bemutatni azzal a nem titkolt céllal, hogy a vasárnapi vetítéseivel elterelje a fiatalságot a kocsmázástól. A mozigép beszerzésére adományokat gyűjtöttek, s az összeg rövid időn belül összejött. December elején már vetítettek is az olvasókörben. Nem tudhatjuk, hogy a következő műsor megfelelt-e a kör szellemének, és elterelte-e a kocsmázástól a szentgyörgymezei fiatalságot, de mindenesetre nem tűnik különösen léleknemesítőnek: Életmentő, Egy csodálatos por hatása, Az Etna kitörése, Maxi világbajnok.
Fontolgatta a Szenttamás Vízivárosi Katolikus Olvasókör is, hogy 550 koronáért mozigépet vásárol. 1914. január 29-én Goldstein Gyula itt mutatta be Pathé Kok-féle „mozgógépet”, amely a szemtanúk szerint sokkal jobban működött, mint az addig látott gépezetek, mert éles volt a kép, s vetített képek rezgését is alig lehetett érzékelni. Ráadásul önmaga világított, és villanyt vagy más idegen fényforrást nem vett igénybe a három film levetítéséhez. A gépet az általunk vizsgált korszakban nem vásárolták meg. Így is ezen év őszétől három rendszeresen vetítő mozi előadásait kellett a közönségnek megtöltenie.118
Porgesz készült a versenyre, mert a nyári szünet alatt átalakíttatta a Koronát. Az augusztus 30-i Esztergomi Friss Ujságban megjelent egy cikk, amely szeptember 6-ra ígérte a megnyitást, egyben beszámolt a műsortervről és az átalakításról:
„A szinházat teljesen modern szellőztetővel és vetitőházzal szerelték fel, ezenkivül diszitései is újak.
A tulajdonos az idei szezonban is nagy súlyt fog helyezni arra, hogy a közönség elsőrendű műsorban gyönyörködhessék. Kiváltképpen a drámairodalomnak Mozgóra alkalmazott remekeit, ismeretterjesztő utazásokat, s eredeti humoros felvételeket fog a hires Pathe újsággal együtt.”119
Porgesz igyekezett betartani a szavát, mert olyan drámák feldolgozását vetítette, mint az Ármány és szerelem, az Antonius és Kleopátra.
Olyan regényadaptációk is vetítésre kerültek, mint a Germinal, Az élő holttest.
A Pathé Journal mellett programjában időnként megjelent a Fürdőben is vetített Eclair híradó is.
A megnyitó előadás után a Fürdő kezdetben nem hirdette a műsorát a helyi lapokban. Porgesz reagálásából azonban arra következtethetünk, hogy nagyobb erőfeszítésre késztette. Október végén mutatta be Asta Nielsen felléptével A halál Sevillában című filmet, amelynek hirdetésében a következőt olvashattuk az Esztergomi Friss Ujságban:
„E mindvégig érdekfeszítő és látványos szinműre, amelyben Asta Nielsen csodás játékával valóságban remekel, és amelynek első és utolsó jelenetei izgalmas bikaviadalt ábrázolnak külön is felhívom a nagyérdemű közönséget.”120
A közönség igényeinek kielégítésére meglepetésként játszotta Asta Nielsennek egy másik filmjét, az Apák bűne címűt is, majd 1914 januárjában A harcias asszonyokat.
Áprilisban Hauptmann Atlantis című színművének filmváltozatát láthatta a közönség.
1914 januárjában azután leszerződött a Nordisk céggel, hogy Esztergomban kizárólagos joggal minden csütörtökön a cég valamelyik filmjét vetíti majd. Ugyanakkor azonban a Fürdőben is vetítettek Nordisk filmeket, 1914 januárjában Asta Nielsennel a Szívek harcát.121 A Nordisk-sorozat filmjeiben ismerhette meg Esztergom polgársága másik sztárjukat, Valdemár Psilandert a csütörtöki filmekből, többek között A fenségből, A szerelem halálából, A szerelmeskedésből. A Nordisk produkciók mellett Reinhardt A boldogok szigete című filmjét is vetítették.
A Porgesz ugyan tagja volt a zsidó hitközség vezetésének, de tudatában volt annak, hogy a kereszténység magyarországi fővárosában működik a mozija. Ezért különös gondot fordított arra, hogy egyházi témájú (A bécsi Eucharisztikus kongresszus, amit közkívánatra kétszer is bemutatott) vagy bibliai témájú filmeket is vetítsen. Így találta a katolikusok számára kellően közönségcsalogatónak az olasz filmgyártás egyik nagy vállalkozását, a Quo vadist, amit szokásától eltérően három napig játszott. Ebbe a sorba tartozik a Dante Isteni színjátékának Pokol című részéből 63 képpel öt felvonásban készült olasz film is.
Arra is törekedett Porgesz, hogy a Fürdőnél hosszabb filmeket vetítsen. A IX. parancsolat című francia film 2300 méteres volt, s a vetítése több mint két órát vett igénybe. A Germinál 3200 méteres filmváltozatának a vetítése is meghaladta a két és fél órát.
Az Utazás és vadászat Közép-Afrikában című film esetén még azt is közölte, hogy az 1600 méteres film előállítási költsége 125 000 koronát tett ki. Ennek a filmnek a kapcsán tartjuk fontosnak megemlíteni, hogy Porgesz az iskoláknak külön vetítéseket tartott, így versenyezve a gyermek előadásokat tartó Fürdővel.
Porgesz egyik újítási kísérlete volt a moziszkeccs. Ezt a fajta előadást jól ismerte a Korona közönsége Budapestről. Mint dolgozatunk első részében utaltunk rá, Esztergom kulturális életét is nagyban befolyásolta a főváros közelsége. A helyi sajtó külön cikkben utalt rá, hogy eddig Budapestre kellett járni moziszkeccset nézni, amelyben a filmjelenetek színpadi betétekkel keveredtek. 1914 február elején azonban a Koronában is kísérletet tett Porgesz a meghonosítására. A Corzó Mozi szenzációját a XIV. Lajos életéről szóló Bűvös szerelem című filmet vetítették, négy felvonásban Feld Irén és társulatának felléptével. Ez volt az első olyan előadás, amikor számozott ülőhelyekre kellett ülniük a mozilátogatóknak. Ez Feydeau A 30-as számú szoba című kitűnő bohózata filmváltozatának bemutatása után kezd a hagyományos vetítéseken is általánossá válni.
Néhány magyar témájú rövidfilm bemutatása után szintén a Fürdővel folytatott versenynek köszönhetően megjelentek a Korona műsorán a magyar filmek is. Földes Imre A rab lélek című művéből készített filmet az Uher filmgyár Fedák Sári főszereplésével, s ez nyitotta meg a magyar filmek sorát 1914 februárjában. Egy hónap múlva a hajdani esztergomi Asztalos Inas színházban is igen kedvelt népszínművének A sárga csikónak a bemutatására került sor, amelyet Janovicsék készítettek Kolozsváron Berky Lili és Várkonyi Mihály főszereplésével. A tulajdonos két dologgal is igyekezett vonzóbbá tenni az előadást. Az egyik az volt, hogy a hirdetésekben közzé tette Imre Erzsi esetét, aki a forgatások alatt a Szamosba fulladt. Továbbá a film vetítése alatt az eredeti zenét a város közkedvelt zenekara játszotta Bangó Lajos prímás vezetésével. Olyan nagy érdeklődésre számított a mozi tulajdonosa, hogy 30 filléres belépődíjjal ifjúsági előadásokat is hirdetett. Biztosak lehetünk a sikerben, mert még ugyanebben a hónapban még egyszer két napig vetítette a filmet.
A magyar filmek kedvező fogadtatásának bizonyítéka az is, hogy május elején Bíró Lajos Sárga liliom című darabjának filmváltozatát vetítették a Magyar Színház tagjainak főszereplésével.
Hosszú idő után saját felvételével is bemutatkozott Porgesz Urnapi körmenet az esztergomi főszékesegyházban címmel, melyet három egymást követő előadáson is levetített.


5. Vetítések, egyéb kísérletek

5. 1. Szerecsen mozi

1911. november végén döntött úgy a Három Szerecsen Vendégfogadó bérlője, Németh Gábor, hogy a Koronához hasonlóan ő is állandó mozgóképszínházat nyit, a Szerecsen mozit.
A Három Szerecsent elsősorban a királyi városban élő iparosok látogatták. Rendezvényeikből (mészáros bál stb.) tudunk erre következtetni. Németh Gábor tehát abban reménykedhetett, hogy az előkelőbb Koronánál szívesebben megy be ez a réteg az ő mozijába.
1911. november 25-től szerdán, csütörtökön, szombaton és vasárnap este 8 órától tartott vetítéseket. A kezdési időpont is arra utal, hogy az üzletek bezárása után, de a korán kelők miatt még nem a késői órákban került sor a vetítésekre.
Lelkesedéséből azonban csak néhány előadásra futotta, a karácsonyi ünnepek előtt bezárt a Szerecsen mozi. Műsorát azonban a Koronáéhoz hasonlóan közölte az Esztergomi Friss Ujság, így módunk van az összevetésre. 25-én és 26-án azonos műsort láthatták az érdeklődők a Szerecsen moziban: 1. Barletta – látványos 2. Magyar sportképek 3. Nyári kaland – humoros 4. Vadász álma – humoros 5. Kecsege úr csapdában - humoros 6. Heliogabakos – drámai 7. Az alteregó detektív.
A következő új műsort november 29-30-án vetítették a Szerecsenben: 1. Innsbruck – látványos 2. Az ágyugyártás – látványos 3. Az öt csirkefogó humoros 4. Pali két tűz között – humoros 5. Hivatlan vendég – humoros 6. Az elhagyott – dráma. Ezután Németh Gábor a következő filmeket mutatta be:
December 2-3:
1. Páris vizesései – látványos 2. Uj divat – humoros 3. Cifra nyomorúság – dráma 4. Próbaházasság – színmű 5. Idomitott papagáj – látványos 6. Ál-szerzetes – humoros 7. Éjjeli párbaj – dráma

December 6-7.
1. Kaposvár – látványos 2. Csalafintaságok – humoros 3. A fogadás – dráma 4. Az óriáskígyók etetése – látványos 5. Asszonyi kiváncsiság - humoros 6. A messinai menyasszony – dráma 7. Misi mintaorvos – humoros
December 8.
Paizstánc – látványos 2. Méregpohár – humoros 3. Szappangyártás – tanulságos 4. Bábjáték – színes 5. Jutalom – dráma 6. Miss Mand házassága – humoros 7- Elveszett boldogság – dráma
December 9-10.
1. Szarvasvadászat Oroszországban – sportkép 2. Párnák között – humoros 3. Öt grácia – látványos 4. Megjutalmazott ártatlanság - dráma 5. Lehman úr alvajáró – humoros 6. Lili mint detektív –humoros – 7. Éjjel az erdőn – drámai122

Ha összevetjük a két műsort, azt látjuk, hogy műfajukban alapvetően nem különböztek a bemutatott filmek. A Szerecsen programjában azonban több a humoros, a látványos, az igényesebbnek látszó irodalmi adaptációkkal szemben. Láthattuk, hogy Porgesz ebben az időben már hosszabb, igényesebb filmek bemutatására törekedett, rövidesen bemutatja majd az első egész műsort kitöltő filmet is.
Mindkét programban jelen vannak a sorozathősök. A Koronából jól ismert Little Jancsi, Móric, Maxi, Kató és Rozália, no meg Keresztély mellett itt újakat láthat a mozilátogató Kecsege úr, Lehman úr és Misi személyében. Hiányzik Németh Gábor mozijának programjából a híradó, amit Porgesznél a Pathé aktualitásai jelentettek.
Szembetűnő a két program vizsgálatánál az is, hogy a Szerecsen sokkal rövidebb filmcímekkel csalogatta nézőit.
A helyi sajtóban nem találtuk okát a Szerecsen mozi bezárásának, a napilapokat író – elsősorban – tisztviselő, értelmiségi réteg valószínűleg nem látogatta, s nem volt igazán vonzó azok számára sem, akiknek Németh Gábor eredetileg szánta előadásait.
Az 1913-as őszi idényére szedi össze magát Németh Gábor annyira, hogy újra megnyissa a mozit, egy héttel megelőzve Porgeszt, augusztus 30-án. Műsorát ezt követően sem változtatta meg. Nem kapcsolódott be a Fürdő és a Korona versenyébe. Kispolgári közönségének a jól bevált műsort vetítette. Ennek igazolására álljon itt a megnyitó előadásnak műsora, amely jól jellemzi a további vetítéseket is. Augusztus 30-án és 31-én az alábbi filmeket láthatta közönsége:
1. Angol matróziskola – eredeti felvétel 2. A széttörött tükör- humoros 3. Katonai becsület – drámai 4. Chautyl-crem – amerikai humoreszk 5. Az élet forgatagában – erkölcsdráma 2 felvonásban 6. Willy mint hajós

Németh Gábor közönsége vasárnapokon és ünnepnapokon ért rá, így ekkor vetített, fél négytől 11 óráig folytatólagosan.
A sajtóból megismerhettük a Szerecsen mozi további műsorát is, de ez nem tartozik jelen dolgozatunk vizsgálódásának körébe.

5. 2. A Fürdő Szálló programjaiból

A Fürdő Szálló vezetése a Korona bioskop megnyitása után sem tett le a vetítésekről. 1908. december 26-29 között minden nap fél hatkor és nyolckor a nagyteremben az URÁNIA Színház tartott tudományos előadásokat. Feltehetően az 1897-ben alakult Uránia Ismeretterjesztő Társaság egyik előadását láthatta a közönség, amelynek célja volt a művészet, a tudomány és az irodalom együttes hatásával ismeretterjesztő előadások szervezése.
Színre került az oberammergaui passiójátékok egyik legszebb darabja: Jézus élettörténete, amit 3 felvonásos bibliai drámaként hirdettek 59 jelenetben. A felolvasást a hirdetés szerint egy hírneves budapesti író tartotta. A felvonásközökben egyházi zeneszámokat adtak elő harmóniumon.
Azzal is igyekeztek csalogatni a közönséget, hogy az Urániának ez a darabja már az egész világot bejárta, és a külföldi lapok is a legnagyobb elismeréssel nyilatkoztak róla. Feltehetjük, hogy Pekár Gyula volt a hirdetésben említett hírneves író, aki az Uránia egyik meghatározó személyisége volt.123 A jegyeket a délelőtti órákban válthatták meg az érdeklődők.
1913. szeptember 29-én az Uránia közismert írója, Király Pál tartott előadást a Fürdő Szálló nagytermében. Az előadást Fényjáték, tánc és szkeccs címen hirdették. A tánc történetét mutatta be Király Pál színes, vetített képekkel, s maga konferálta a vetítést. Két táncosnő is közreműködött: K. Dalton Irén, aki klasszikus táncokat adott elő, s Nógrádi Mariska, aki nemzetközi táncokat mutatott be.124
1913. október 21-én azután megnyílik az állandó mozgóképszínház a Fürdő Szállodában is, annak színházzá alakított emeleti nagytermében. Hetente négy napon: kedden, csütörtökön, szombaton és vasárnap tartottak előadásokat. Az első programban máris szerepelt egy 859 m hosszú műfilm A párisi rongyszedő. Játszották még a Mesemondás az állatkertben, Az aki ügyesebb Sherlock Holmesnél, a Kis imposztor című filmeket.125
Már ebből is láthatta Porgesz, hogy a Fürdő nem a Szerecsen mozi műsorát fogja játszani, nem annak a közönségnek szól, hanem a Korona számára jelent majd versenytársat. A Fürdő mozgófényképszínháza a helyárait is a Koronához igazította, egyedül a négyszemélyes páholyok jegyárai voltak magasabbak, a négy ülésért 4 koronát kellett fizetni.
A nyitó előadás után csak november 11-i műsort ismerjük, melyben az a legfeltűnőbb, hogy a Korona Pathé híradóival szemben a Gaumond cég híradóját vetítették, s bemutatták az Eclair cég híradóját is. Az első karácsonyuk előtt, december 20-án és 21-én A prágai diák című filmet vetítették.
A Fürdő Szálló mozija további működése során is konkurenciát jelentett a Korona mozgó tulajdonosának. Működésének bemutatása további tanulmányok témája lehet.

5. 3. Iskolai vetítések

A mozi népszerűsítésében az is szerepet játszott, hogy a bencés gimnázium tanárai korán nagy jelentőséget tulajdonítottak a vetített képeknek. Számos olyan előadást tartottak az iskola diákjainak és a város érdeklődő közönségének, amelyek felkeltették az emberek érdeklődését a vetített kép mellett az idegen tájak érdekességei iránt. Csupán néhány példával szeretnénk bemutatni, hogy 1908-tól nagy rendszerességgel milyen témákkal, tájakkal ismerkedhetett Esztergom polgársága.

1908 tavaszán a gimnáziumban előbb Agatsin Gyula tanár Pompeiről, majd Gödör K. János Kóreáról, Bozmánszky Gyárfás tanár Nansen „északsarki” expedíciójáról tartott előadást színes, vetített képekkel. Láthattuk, hogy a Korona műsorán is szinte minden alkalommal szerepeltek ilyen természeti szépségeket bemutatató felvételek.
Az ismeretterjesztő előadások sorában Dombay Nárcisz földrengésről szóló vetített képes előadása volt az első, 1909. március 7-én. Ezt még számos, előadás követte ősállatokról, a Halley üstökösről, s egyéb olyan témákról, amelyek felkelthették az érdeklődést.
Nem csodálkozhatunk hát, hogy a gimnázium tanárai maguk is mozilátogatók voltak, sőt tanítványaikat is szívesen vitték el az előadásokra.126

6. Befejezés

A 19. század végén Esztergom polgársága az elsők között vált nyitottá a mozgókép befogadására. Ebben nagy szerepe volt annak a pezsgő egyesületi életnek, amely felébresztette és fenntartotta a művészetek iránti érdeklődést az önkényuralom éveiben, és a dualizmus első évtizedeiben. Ezen a téren legnagyobb jelentősége a Kaszinó Egyletnek volt, amely a színjátszás pártolása mellett a képzőművészet különböző ágait is művelte és támogatta.
Szerepet játszott az Európa nagyvárosaiban gyakorta megforduló papsága, a város rendszeresen utazó tanárai és hivatalnokai.
Növelte a mozgókép iránti érdeklődést, hogy Esztergomban nagy hagyománya volt a színészet pártolásának, a különféle színjátszó csoportok működésének.
Vállalkozó kedvű vendéglősei, elsősorban Porgesz Béla, arra törekedtek, hogy a széles értelmiségi- és hivatalnokréteg számára helyben biztosítsanak szórakozási lehetőségeket.
Porgesznek ezt a réteget kellett elsősorban kielégítenie, ezért törekedett arra, hogy lehetőségeihez mérten figyelemmel kísérje a filmgyártást és -forgalmazást, és hogy igyekezzen újdonságokat beszerezni, vetíteni. Mindent megtett annak érdekében is, hogy az igényes közönségét megfelelő környezet várja a Koronában.
Az egyre szaporodó városi mozik között is megállta a helyét, felvette a versenyt az igazi konkurenciát jelentő Fürdőbeli vetítésekkel is.

Dolgozatunkban csak 1914 nyaráig követtük a Korona vetítéseit, további kutatásokat igényel Porgesz Béla tevékenysége is.

Azt bizonyosan tudjuk, hogy 1933. december 24-én kerül eladásra a Korona mozgó. Ekkor vette meg a City Filmvállalat.


Felhasznált irodalom

A film krónikája, Budapest: Officina Nova, 1995.
Borovszky Samu (szerk.): Esztergom vármegye, Budapest, é. n. (1908). Magyarország vármegyéi és városai, Osváth Andor (szerk.)
Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó 100 esztendeje, 1837-1937. Esztergom, 1938.
Komárom és Esztergom közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék múltja és jelene, Budapest, 1938. (Magyar vármegyék múltja és jelene 1.)
Magyar Bálint: A magyar némafilm története. Némafilmgyártás 1896-1931, Budapest: Palatinus, 2003.
Pifkó Péter: Egyesületi élet Esztergomban a dualizmus korában, VEAB értesítő, Veszprém, 1992.
Pifkó Péter: Esztergom színháztörténetének forrásai a Komárom Megyei Levéltárban 1816-1944. Budapest: Magyar Színháztörténeti Intézet, 1983, Színháztörténeti füzetek, 74. sz.

Internetes források

Budapesti mozik
www.filmintezet/magyar/filmint/filmspir/25/mozik.htm
Deák Ferenc: Vajdasági magyar filmek
www.filmintezet/ magyar/filmspir/26/deak.htm
Első pesti mozi
www.epa.oszk.hu/pesti.htm
Fabó Beáta: A moziépítészet és a város
www.bparchiv/magyar/kiadvany/bpn 16-17/fabo.htm
Földvári László: A film hódító útja Hódmezővásárhelyen
www.filmintezet/magyar/filmspir/24/földvari.htm

Kolta Magdolna : Képmutogatók: A fotográfiai látás kultÚrtörténete
www.fotomuzeum.hu/kepmutogatok
100 éves a mozi
www.filmkultura.iiff.hu

(2006-054-0628)

1 Lányi Viktor – dr. Radó István – Held Albert: A 25 éves mozi, Budapest, 1920. 1.

2 Bél Mátyás: Esztergom vármegye leírása, Tatabánya, 1957.

3 Emlékkönyv Esztergom egyesítésének 100. évfordulójára, (szerk. Pifkó Péter) Esztergom, 1995. 4-6.

4 Esztergom vármegye monográfiája (szerk. Borovszky Samu), Budapest: Országos Monográfiai Társaság, 1907. 428-435.

5 Pifkó Péter: Esztergom társadalma a dualizmus korában, Tatabánya: Limes, 1998. 2-3. sz. 136-138.

6 Uo. 136.

7 Lettrich Edit: Esztergom, a dorogi iparvidék városa, Budapest, 1964.

8 Gyarmati Lajos: Esztergom iparának története, Esztergom, 1985.

9 Pifkó: Esztergom társadalma, i. m. 134.

10 Emlékkönyv, i. m. 7-8.

11 Pifkó: Esztergom társadalma, i. m. 135.

12 Esztergom vármegye monográfiája, 440.

13 Ortutay András: Esztergom virilislistái 1895-1944 között, VEAB Értesíto, Veszprém 1982. 134-140.

14 Az 1920-as népszámlálás – Magyar Statisztikai Közlemények, 69. k., Budapest. 1923, és 76. k., Budapest. 1929.

15 Pifkó Péter: Egyesületi élet Esztergomban a dualizmus korában (A Dunántúl településtörténete IX.), Veszprém, 1992, 261-265.

16 Etter Jenő: Az esztergomi Széchenyi Kaszinó 100 esztendeje, 3.

17 Etter, i.m. 78-80.

18 Az esztergomi Dalárda jegyzőkönyve 1865-1889. Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat Levéltára. (a továbbiakban K-EMÖL)

19 Uo.

20 Pifkó Péter: Egyesületi élet, i. m. 263.

21 I. m. 265.

22 I. m. 61-65.

23 Pifkóné Zachar Anna: Esztergom polgárságának társadalomtörténete (kézirat), 159.

24 Pifkó Péter – Zachar Anna: Magyar színészet az esztergomi színpadokon 1816-1849, Esztergom Évlapjai, 1983, 291-292.

25 Pifkó Péter: Színtársulatok Esztergomban a dualizmus korában, Komárom Megyei Múzeumok Közleményei, 3. k., Tata, 1989, 109-110.

26 Országos Széchényi Könyvtár Színháztörténeti Tár színlapgyűjteménye, 1822-1918.

27 Esztergomi Főszékesegyházi Könyvtár, Majer Gyűjtemény, 6. k., 38. k., 45. k., 49. k. 1865-1891.

28 OSZK Színháztörténeti Tár.

29 OSZK Színháztörténeti Tár.

30 Esztergom és Vidéke, 1893. szeptember 3.(Továbbiakban E és V)

31 E és V, 1893. augusztus 2.

32 E és V, 1894. április 25.

33 E és V 1904. október 18.

34 Majer gyűjtemény, 45. k., 106. sz.

35 E és V, 1883. október 29.

36 E és V, 1888. augusztus 22.

37 Majer gyűjtemény, 45. k., 116. sz.

38 Majer gyűjtemény, 45. k., 116. sz.

39 E és V, 1898. június 7.

40 Pifkó: Színtársulatok Esztergomban, i. m. 114.

41 Pifkó Péter: Színház és közönség az abszolutizmuskori és dualizmus kori Esztergomban a levéltári források tükrében, Doktori disszertáció, 1986, 103.

42 Esztergom szabad királyi város tanácsának közigazgatási iratai, 1807, 224. sz. K-EMÖL.

43 Esztergom szabad királyi város adószedőjének iratai, 1845-46, K-EMÖL.

44 Esztergom szabad királyi város polgárkönyve, 1700-1848, K-EMÖL.

45 Esztergom szabad királyi város közigazgatási iratai, 1814, 2/176.

46 Esztergom rendezett tanácsú város közigazgatásának iratai, 1926, 16522/26.

47 E és V, 1898. október 17.

48 Pifkó Péter: Fürdőélet Esztergomban, Esztergom, 1997.

49 Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok, Panoráma: Budapest,1982, 181.

50 Esztergom szabad királyi város adószedőjének iratai, 1813-1880, K-EMÖL.

51 E és V, 1909. augusztus 3.

52 E és V, 1899. május 2.

53 E és V, 1902. november 11.

54 E és V, 1899-1912. évi számai

55 Esztergom adószedőjének iratai, i. m.

56 E és V, 1901.

57 Esztergom adószedőjének iratai, i. m.

58 Kolta Magdolna: Képmutogatók.

59 Kolta, i. m.

60 Uo.

61 Kolta, i. m.

62 E és V, 1890. február 9.

63 E és V, 1896. április 12.

64 E és V, 1896. április 12.

65E és V, 1896.

66 E és V, 1901. február 7.

67 E és V, 1902. február 6.

68 Fabó Beáta: Moziépítészet és a város, Budapesti Negyed, 16-17. sz. 1997/2-3, 1.

69 Jordáky Lajos: Az erdélyi némafilmgyártás története, Bukarest, 1980, 14.

70 Uo. 14.

71 Jordáky, i.m. 14-15.

72 Földvári László: A film hódító útja Hódmezővásárhelyen, 1897-1935.

73 Esztergomi Közlöny, 1900. december 2.

74 Földvári László, i. m.

75 Jordáky, i. m. 15.

76 E és V, 1900. december 6.

77 Jordáky, i. m. 14-15.

78 Jordáky, i. m. 14.

79 E és V, 1901. január 16.

80 E és V, 1903. január 16.

81 E és V, 1903. szeptember 28.

82 Zalaegerszeg honlapja.

83 E és V, 1902. október 26.

84 E és V, 1904. október 22.

85 Kolta, i. m. 3.

86 Esztergom 1904. október 23.

87 E és V 1904. október 27.

88 Deák Ferenc: Vajdasági filmek.

89 Uo.

90 Kolta, i. m.

91 Fabó, i. m.

92 E és V, 1906. szeptember 13.

93 Fabó, i. m.

94 Földvári László, i. m.

95 E és V, 1906. szeptember 13.

96 Fabó i. m.

97 Jordáky i. m. 16. o.

98 E és V 1907. október 31.

99 E és V, 1907. november 8.

100 E és V, 1907. november 6.

101 E és V, november 9.

102 E és V, 1907. november 13.

103 E és V, 1907. december 25.

104 Esztergomi Friss Ujság, 1908. augusztus 9.

105 Esztergomi Friss Ujság, 1910. szeptember 15.

106 Esztergomi Friss Ujság 1908. április 9.

107 Esztergomi Friss Ujság 1908. szeptember 20.

108 U. o. 1908. október 8.

109 Esztergomi Friss Ujság 1908. december 5.

110 Esztergomi Friss Ujság, 1909. október 5.

111 Uo.1909. december 2.

112 Uo. 1910. április 21.

113 Uo.1910. április 24.

114 Uo.1911. március 6.

115 Uo.1911.április 14.

116 Uo. 1911. szeptember 18.

117 Esztergomi Friss Ujság 1910. november 17.

118 Esztergomi Friss Ujság, 1914. február 1.

119 Esztergomi Friss Ujság, 1913. augusztus 30.

120 Uo. 1913. október 28.

121 Uo. 1914. január 2.

122 Esztergomi Friss Ujság, 1911.november 24 – december 8.

123 Esztergomi Friss Ujság,1908. december 23.

124 Esztergomi Friss Ujság, 1913. szeptember 28.

125 Uo. 1913. október 20.

126 Pifkóné Zachar Anna: Esztergom helytörténeti adattára (kézirat), 207-208.

 


271 KByte

265 KByte

161 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső