Az Örökmozgó Filmmúzeum decemberi programjai
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

Sorozatok: Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív, A második világháború emlékezete – Emlékezés-Felejtés, A háborúnak vége?, japán filmhét, Buńuel-filmklub, Csodaceruza, Michel Piccoli-retrospektív, Woody Allen-retrospektív
Filmfelújítás: „IV. Károly király és Zita királyné őfelségeik megkoronázása Budapesten 1916. évi deczember 30-án” ---2005-ben restaurált film, magyar inzertekkel, 35 perc
Vendégek: Peter Schamoni - december 1. csütörtök, 16.30
Katrin Seybold rendező és Karsai László történész - december 2. péntek, 18.30
Ludin rendező és Iva Svarcová producer - december 2. péntek, 20.30
Gazdag Gyula rendező - december 3. szombat, 18.30
Kádár Gábor történész - december 3. szombat, 20.30
Forgács Péter - december 4. vasárnap, 18.30
Miloslav Novak az „Emlékezés–Felejtés”-filmprogram képviselője . december 6. kedd: 20.30
Oliver Stolz rendező - december 10. szombat: 20.30

December 24-én szombaton és 31-én szombaton nincs előadás


december 1. csütörtök, 16.30
A náci főbűnösök pere Nürnbergben
(Na processze glavnyih nyemeckih presztupnyikov v Njurnberge), szovjet, 1946, r: Roman Karmen, hb/R, 17 perc
A rövidfilm helyszíni felvételekkel mutatja a nürnbergi pert, a náci főbűnösöket és a szövetséges hatalmak által delegált bírákat.
Nürnberg
(Nuremberg), amerikai, 1946, r: Pare Lorentz, f: Budd Schulberg, hb/E, 78 perc
A filmet azokból az eredeti dokumentumfelvételekből állították össze, melyeket felhasználtak a náci háborús bűnösök elleni 1946-os nürnbergi perben. A felvételek sokkoló hatásától félve az Egyesült Államok kormánya évtizedekig zárolta a dobozokat. A tekercseket 1996-ban fedezték fel újra egy holokausztkutató és oktatási intézményben (The Tinbergen Archives, Kalifornia).
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

18.30: Kőbe vésett brutalitás
(Brutalität in Stein. Die Ewigkeit von Gestern), nyugatnémet, 1960, r, f: Alexander Kluge, Peter Schamoni, hb/G, 12 perc
with English subtitles
A film Leni Riefenstahl Az akarat diadala című filmjének forgatási helyszínére, Nürnbergbe tér vissza, 25 évvel a hírhedt nemzetiszocialista pártnap után. A pártnap helyszínének és egy gigantikus, római stílusú kongresszusi csarnok terveinek képeivel a film a náci rendszer elemzését nyújtja az építészeten keresztül.
A vetítés vendége: Peter Schamoni rendező

A világ képei és a háború lenyomata
(Bilder der Welt und Inschrift des Krieges), német, 1988, r, f: Harun Farocki, o: Ingo Kratisch, hb/G, 75 perc
with English subtitles
1944 áprilisában amerikai bombázók átrepülvén Auschwitz felett felvételeket készítettek a haláltáborról, ám a figyelmetlenül kezelt fotók az 1970-es évek végéig a CIA aktáiban elfektetve maradtak. Harun Farocki filmje a fényképezésről is szól: mit árul el annak a nőnek a fotója, akit Auschwitzba érkezésekor ugyanaz a náci fotózott le, aki később elpusztította? Hogyan viszonyuljunk ehhez a gesztushoz, amelyben a megőrzés és az elpusztítás egyszerre benne van?
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

20.30: A Goebbels-kísérlet
(Das Goebbels Experiment), német, 2005, r: Lutz Hachmeister, f: Lutz Hachmeister, Michael Kloft, narrátor: Kenneth Brannagh, hb/E, 107 perc
Joseph Goebbels Hitler propagandaminisztereként a nácizmus „marketingese” volt. A film egy „médiapolitikus” portréja. A film képileg a náci párt 1937 és 1945 között készített propaganda- és más filmfelvételeiből, Goebbels családi felvételeiből, szöveg szinten pedig Goebbels különös gonddal válogatott naplóbejegyzéseiből építkezik.

[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

december 2. péntek, 16.30
Védtelen ártatlanság
(Nevinost bez zaątite) jugoszláv, 1968, r, f: Duąan Makavejev, o: Branko Perak, sz: Dragoljub Aleksić (Aleksić akrobata), Ana Milosavljević (lány), Vera Jovanović (asszony), Bratoljub Gligorijević (Petrović), mf/szerb hang, 78 perc
„A film remake. Előképét a német megszállás idején (1942-ben) Dragoljub Aleksić lakatos és akrobata készítette. Ez volt az első szerb nyelvű fikciós film. Egy mostohaanya, aki gyűlöli nevelt lányát, feleségül akarja adni egy gazdag férfihez, akit a lány nem szeret. A lány az erős és izmos Aleksić-be szerelmes. Makavejev élénk fantáziával átformálja az eredeti anyagot. Az új fim szemelvényekből áll: a régi filmből kivágott jelenetekből, melyek kézzel festett apró részletekkel egészülnek ki, Aleksić magyarázataiból, a színészekkel készített interjúkból és régi filmhíradók részleteiből. A rendező feltupírozza az akrobata hőst, s így karikatúrává transzformálja a hiú Aleksić-et. Hosszú közeliket készít Aleksić izmairól, s mi, nézők tanulmányozhatjuk, vizsgálgathatjuk a körbeforgó testet, élő szobrot. (…) Ő az önimádat, önszeretet zászlaja.” (Adorján Tímea, Muszter)
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

18.30, Hazugság
(Das falsche Wort – Wiedergutmachung an Zigeunern /Sinte/ in Deutschland?), nyugatnémet, 1987, r: Melanie Spitta, Katrin Seybold, hb/G, 85 perc
with English subtitles
A film szemtanúk visszaemlékezései, eddig publikálatlan dokumentumok és archív felvételek segítségével idézi fel a cigányok, romák és szintik üldözésének és megsemmisítésének történetét a náci Németországban. A filmkészítők a fennmaradt eredeti jegyzőkönyvek objektivitásával és a visszaemlékezések személyességével szállnak szembe a „mindent feljegyeztünk, de semmiről sem tudtunk” álszent érveléssel, és kitérnek a háború utáni kárpótlási perek visszásságaira is.
A vetítés vendégei: Katrin Seybold rendező és Karsai László történész

[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

20.30: 2 vagy 3 dolog, amit tudok róla
(2 oder 3 Dinge die ich von ihm weiß), német, 2005, r, f: Malte Ludin, o: Franz Lustig, hb/G, 87 perc
A film egy náci háborús bűnös családját mutatja be hatvan évvel a második világháború befejezése után. Hanns Ludin 1941-től a csatlós Szlovákiában a Harmadik Birodalom teljhatalmú minisztere volt. Ő irányította a szlovákiai zsidóság deportálását, koncentrációs táborokba szállítását, meggyilkolását. 1947-ben Csehszlovákiában háborús bűnökért halálra ítélték, felakasztották. De Ludin családjában a három utána következő generáció másként és másként ítéli meg Hanns Ludin tetteit. Az özvegye, a gyerekei és az unokái néznek szembe a múlttal és ömagukkal – archív családi fotók és náci propagandafilmek segítségével.
A vetítés vendége: Malte Ludin rendező és Iva Svarcová producer.
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

december 3. szombat: 14.30

Az első évek
(Pierwsze Lata), holland, 1949, r: Joris Ivens, hb/cseh hang, 99 perc
Bulgária, Csehszlovákia és Lengyelország egy holland kommunista szemével, négy évvel a felszabadulás után. A népi demokráciák újrakezdődő optimizmusát árasztja a film.
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

16.30: Lili Marlene igaz története
(The True Story of Lili Marlene), angol, 1944, r, f: Humphrey Jennings, o: H. E. Fowle, z: Norbert Schultze, sz: Lucie Mannheim, Marius Goring, Pat Hughes (Lale Andersen), Denis Johnston, hb/E, 21 perc
Norbert Schultze 1938-ban komponált szomorú dala, a Lili Marlene a második világháború egyik legnépszerűbb dallamává vált. A „katonák angyala”-ként ismert német énekesnő, Lale Andersen előadásában felhangzó dal vigaszt és erőt adott a harcoló német és angol katonáknak egyaránt. Humphrey Jennings eredeti archív anyagokat is felhasználó dokumentumfilmje ennek a híres dalnak a történetéről szól.

Timothy naplója
(A Diary for Timothy), angol, 1945, r: Humphrey Jennings, hb/E, 22 perc
Anglia, 1945. Hétköznapi emberek élete, vágyai, reményei egy első évében járó brit csecsemő életén keresztül, aki a háború utolsó óráiban született.

Menedékjog
(Asylrecht – Report on the Refugee Situation, Jan. 1949), német, 1949, r, o: Rudolf W. Kipp, hb/G, 37 perc
Berlin, brit zóna: a film hű képet ad a mérhetetlen háborús pusztulásról, a szegénységről, a menekültek mindennapjairól. Tömegek áramlanak a keleti zónából a nyugati felé, ideiglenes táborokat állítanak fel, hazatérő hadifoglyok nehezítik a helyzetet. A film bemutatja a menekült útját a megérkezéstől a tartózkodási engedély megszerzéséig vagy a kiutasításig.
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

18.30: Társasutazás
magyar dokumentumfilm, 1984, r: Gazdag Gyula, o: Ragályi Elemér, mb, 75 perc
with English subtitles
Négy autóbusznyi középkorú, idősödő ember fizetett be a Coopturist morbidnak tetsző ajánlatára: utazás az egykori haláltáborba. Az emlékezők – gondolatban ki tudja hányadszor, a valóságban többségükben – legalább egyszer már jártak errefelé, persze nem a Coopturist, hanem a Endre László ’szervezésében’. Közeledvén Auschwitz-Birkenau felé a társasutazók mesélni kezdenek. Szinte szenvtelenül elevenítik fel az akkor harminc éve történteket: a hatvani gettót, a marhavagonokat, a barakkokat, a kopaszra nyírást, Mengelét, az elgázosított fürdőket, a füstölő krematóriumkéményeket. Egy régebbi társasutazás közös élményeit idézik, osztják meg egymással – és a kamera révén a nézővel.
A vetítés vendége: Gazdag Gyula rendező
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

20.30: A táborok emlékezete
(Memory of the Camps), angol–amerikai, 1985, r: Sidney Bernstein, f: Colin Wills, tanácsadó: Alfred Hitchcock, narrátor: Trevor Howard, hb/E, 56 perc
1945-ben filmes stábok csatlakoztak az amerikai és brit hadsereg katonáihoz, hogy felvegyék mindazt, amit a náci haláltáborokban tapasztalnak. Rendezők egy csoportja (köztük Alfred Hitchcock) hozzálátott a forgatókönyv megírásának, hogy bemutassák a borzalmakat és emlékeztessék az embereket. Közel negyven év múltán kerültek elő a felvételek az Imperial War Museum raktárából, és akkor állították össze a jelenlegi változatot. Kiegészítve Trevor Howard nyílt, őszinte, érzelmi díszítéstől mentes, tényszerűen közlő narrációjával.
A vetítés vendége: Kádár Gábor történész
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

december 4. vasárnap: 14.30
A háború utáni Japán története egy madám elbeszélésében
(Nippon Sengoshi – Madamu Onboro No Seikatsu), japán, 1970, r, f: Shohei Imamura, o: Masao Tocsizawa, sz: Csieko Akaza, Ecsuko Akaza, Tami Akaza, hb/J, 105 perc
with English subtitles
A rendező Onboro asszonyt kérdezi, aki egy bár tulajdonosa volt, majd feleségül ment egy amerikai katonához a második világháború után. Az általa adott leírást az amerikai megszállásról a rendező korabeli híradófelvételek bejátszásával szakítja meg, amelyek gyakran ellentmondanak a szemtanú beszámolójának. A film a „hivatalos” történetírás alternatívájának lehetőségét tárja elénk: világos és határozott szemléletmódja súlyos kérdéseket fogalmaz meg magával a dokumentumfilm-készítéssel kapcsolatban is. A film a műfaj egyik kivételes mesterműve.
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

16.30: Kőbe vésett brutalitás
(Brutalität in Stein. Die Ewigkeit von Gestern), német, 1960, r, f: Alexander Kluge, Peter Schamoni, hb/G, 12 perc
with English subtitles
A film Leni Riefenstahl Az akarat diadala című filmjének forgatási helyszínére, Nürnbergbe tér vissza, 25 évvel a hírhedt nemzetiszocialista pártnap után. A pártnap helyszínének és egy gigantikus, római stílusú kongresszusi csarnok terveinek képeivel a film a náci rendszer elemzését nyújtja az építészeten keresztül.

Tanár a változó világban
(Lehrer im Wandel), német, 1962–63, r, f: Alexander Kluge, hb/G, 11 perc
with English subtitles
A tanítás lehetőségei „vesztes posztokon”: egy porosz professzor, aki a nemzetiszocializmus éveiben egy falusi egyosztályos iskolába húzódott vissza, és 1944-ben kivégezték, egy elhivatott tanár, aki 1944-ben arra kényszerült, hogy a frontra küldje a diákjait, és csak négy tért vissza élve; és egy tanárnő, aki az NDK-ban nem volt hajlandó pártfelügyelet alatt dolgozni, és ezért eltanácsolták a pályáról. Három tanári sors – a német történelem lenyomata.

Németország képei
(Deutschlandbilder), nyugatnémet, 1983–84, r: Hartmut Bitomsky, Heiner Mühlenbrock, o: Carlos Bustamante, hb/G, 60 perc
Náci kisfilmek, ún. kultúrfilmek szolgáltatják a film nyersanyagát. Ezeket a rövidfilmeket a mozifilmek előtt játszották, céljuk az volt, hogy a náci Németország és németség-képet sugározzák. Mindegyikük az önbizalomtól duzzadó Németországot ábrázolja, ahol a nép természetszerető, szorgos, újító s egyben hagyománytisztelő – a fennálló nemzetiszocialista rezsim híve. A filmesszé kevés kommentárral akarja gondolkodásra ösztönözni a mai nézőt – a képek önmagukért beszélnek. [Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

18.30: Miközben valahol… 1940–1943
magyar dokumentumfilm, 1994, r: Forgács Péter, mb, 52 perc
with English subtitles
A rendező otthoni, házi használatra készült filmek segítségével jeleníti meg az 1940-es évekbeli holland polgári családi mindennapokat: babafürdetés, esküvő, piknikezés, vakációzás, miközben folyik a háború, és a kamera látókörén kívül tömegével halnak az emberek. A filmben vissza-visszatér az a német hadsereg számára készült korabeli filmfelvétel, amely két fiatal szerelmes, egy lengyel lány és egy német fiú, a „fajgyalázó szerelmesek” nyilvános megszégyenítését, megaláztatását mutatja be, ahogyan a kisváros lakói egykedvűen figyelik az eseményt, valahol a megszállt Lengyelországban, 1939-ben. Feledhetetlen, felkavaró képek a második világháborúról.
A vetítés vendége: Forgács Péter rendező
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

20.30: Vichy szeme
(L’oeil de Vichy), francia, 1993, r: Claude Chabrol, f: Jean-Pierre Azéma, Robert Paxton, o: Jean-Claude Boukriss, z: Georges Bizet, Ambroise Thomas, Horst Wessel, sz: Michel Bouquet (narrátor), Charles de Gaulle, Bergeret tábornok, Jean Bichelonne, Jacques Doriot, hb/F, 110 perc
with English subtitles
1940 és 1944 között a Vichy-kormány és a német megszállók cenzúrázták a híradókat. Annak érdekében, hogy a közvéleményt a szövetségesek és a zsidók ellen fordítsák, nagy műgonddal dolgozták ki a háborús évek alternatív történetét. Az eredmény ma is sokkoló, egyben rémisztően hatásos. A francia új hullámhoz tartozó rendező, Claude Chabrol mesteri elemzést nyújt a nácikról és manipulációs technikáikról.
[Folyamatos múlt: A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív]

december 5. hétfő: 16.30
Lili Marleen
német, 1980, r: Rainer Werner Fassbinder, f: Manfred Purzer, Joshua Sinclair, Rainer Werner Fassbinder (Lale Andersen regényéből), o: Xaver Schwarzenberger, Michael Ballhaus, z: Peer Raben, sz: Hanna Schygulla (Willie), Giancarlo Giannini (Robert), Mel Ferrer (David), Karl-Heinz von Hassel (Henkel), Udo Kier (Drewitz), mf/G, 120 perc
A film forgatókönyve Lale Andersen német bárénekesnő önéletrajzi regényének egy részletét dolgozza fel, akinek karrierje szinte elválaszthatatlanul egybeforrt a második világháború hírhedt katonadalával, a Lili Marleennel. „Fassbinder monstre filmje könyörtelen pontossággal reprodukálta a háborús Németországot. Több mint tízmillió márka került befektetésre, hogy hihetetlen sikerre vigyen egy addig mégiscsak inkább a bennfenteseknek, az esztétikai túlérzékenyeknek dolgozó filmművészt... A Lili Marleen számomra a csodálatos Hanna Schygulla legszebb Fassbinder-filmje, talán a legközelebbi a színésznő igazi bensőjéhez.” (Fábián László)
[A második világháború emlékezete]

18.30: A burzsoázia diszkrét bája
(Le charme discret de la bourgeoisie), francia–spanyol–olasz, 1972, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel, o: Edmond Richard, sz: Fernando Rey (nagykövet), Michael Piccoli (belügyminiszter), Paul Frankeur (Thévenot úr), mf/F, 110 perc
A hazai rendszerváltás után tizenhat évvel, az egyre „szeretetreméltóbb” újburzsoá viszonyok között Buńuel 34 évvel ezelőtt készült gúnyos szatírája igen aktuális. A hetvenegy éves bölcs öregember saját ifjúkori anarchista eszményeit is önironikusan eltemető, hihetetlenül fiatalos élet- és világszemléletet tükröző művet készített. Kiröhögi és kiröhögteti a „fejlett” polgári társadalmat és vezető rétegének „bájosnak” láttatott szellemi-lelki-szexuális impotenciáját. A film a Mester nagy felzúdulást kiváltó nyilatkozata szerint csak azért kapta meg „a legjobb külföldi film” Oscar-díját, mert alkotója személyesen fizette le az Amerikai Filmakadémia befolyásos tagjait…
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás
[Buńuel-filmklub]

20.30: A varsói gettófelkelés krónikája Marek Edelman szemével
Kronika powstania w Getcie Warszawskim wg Marka Edelmana), lengyel, 1994, r, f, o: Jolanta Dylewska, z: Jan Kanty Pawluskiewicz, hb/lengyel hang, 70 perc
with English subtitles
Az 1943. március 19-én kirobbantott varsói gettófelkelés egyik vezetője és túlélője, Marek Edelman emlékszik vissza az eseményekre. A három hétig, május 8-ig tartó egyenlőtlen küzdelmet a hetvenezer gettólakóból mindössze kétezren élték túl. A többieket – csakúgy, mint a gettólázadás előtt több száz ezer társukat – koncentrációs táborba hurcolták, ahonnan nem tértek vissza. A felkelés vezérkarának több tagja utolsó töltényével öngyilkos lett.
[A második világháború emlékezete – Verzió-retrospektív – Emlékezés-Felejtés]

december 6. kedd: 16.30
A hóhér halála
(Hangmen Also Die), amerikai, 1943, r: Fritz Lang, f: John Wexley (Fritz Lang és Bertolt Brecht történetéből), o: James Wong Howe, z: Hanns Eisler, sz: Brian Donlevy (Karel Vanek), Anna Lee (Nása Novotny), Walter Brennan (Novotny professzor), Gene Lockhart (Emil), mf/E, 100 perc
Az elegáns Heydrich lovaglóostorával a porosz militarista junker szimbóluma, a vele szembeállított merénylő közel sem ilyen reprezentatív alakja mégis nagyobb erőt sugároz. A többiek a „kórus” egyáltalán nem homogén közegét alkotják. Lang elkerülte az ilyen témájú filmeknél szokásos erőszak-jeleneteket is. Sem a Gestapo kínzásait, sem a merénylet véres részét nem mutatja, de a mindennapi gyakorlatként ábrázolt elnyomás még félelmetesebbé teszi az ellenséget.
[A második világháború emlékezete]

18.30: Az utolsó pillangó
(Poslední motýl), cseh–francia–angol, 1990, r: Karel Kachyňa, f: Ota Hofman, Karel Kachyňa (Michael Jacot regényéből), o: Jiří Krejčik, z: Alex North, Milan Svoboda, sz: Tom Courtenay (Antoine), Brigitte Fossey (Věra), Ingrid Held (Michele), Milan Kňaľko (Gruber), Freddie Jonec (Rheinberg), hb/cseh hang, 118 perc
A nácik arra kényszerítenek egy népszerű francia pantomimművészt, Antoine Moreau-t, hogy rendezzen meg egy darabot a terezini koncentrációs táborban. A művész vonakodik teljesíteni a parancsot, de amikor a Gestapo kinyomozza, hogy barátnője segíti a francia ellenállási mozgalmat, nem sok választása marad. Terezinben Moreau hamar rájön arra, mi is a nácik valódi célja: a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőit akarják félrevezetni, azt akarják elhitetni, hogy a táborban jól bánnak a foglyokkal…
[A második világháború emlékezete – Emlékezés-Felejtés]

20.30: Rosszsorsú gyermek
(Zlopověstné dítě), cseh, 2003, r: Miloslav Novák, Lucie Králová, f: Lucie Králová, o: Dalibor Fencl, Victor Smutný, z: Aleą Killián, Ladislav ®elezný, hb/cseh hang, 38 perc
A húszéves fafaragó, Michal, akinek anyja egy évvel korábban öngyilkos lett, apjával él egy kis faluban. A Siemens-gyárban dolgozik, de igazi szenvedélye a német koncentrációs táborok működésének megértése és feltárása.

Egy élő, aki távozik
(Un vivant qui passe), francia dokumentumfilm, 1997, r: Claude Lanzmann, o: Dominique Chapuis, William Lubtchansky, sz: Maurice Rossel, Claude Lanzmann, hb/F, 66 perc
with English subtitles
Maurice Rossel svájci katonatisztet a második világháború idején Berlinbe küldték a Nemzetközi Vöröskereszt képviselőjeként. Az ilyen képviselők fő feladata a hadifoglyokkal való bánásmódot szabályozó genfi egyezmény betartásának ellenőrzése, valamint a csomagok kézbesítése volt. Rossel a képviselők közül egyedüliként megfordult Auschwitzban is 1943-ban, amikor a haláltábor maximális hatásfokon működött. Jelentésében azonban csak a tábor parancsnokával folytatott udvarias beszélgetéséről számolt be. 1944-ben Rossel vezette azt a delegációt is, amely a terezini kirakatgettót tekintette meg…
A vetítés vendége: Miloslav Novak az „Emlékezés – Felejtés”-filmprogram képviselője
[A második világháború emlékezete – Emlékezés-Felejtés]

december 7. szerda: 16.30
Szállnak a darvak
(Letyat zsuravli), szovjet, 1957, r: Mihail Kalatozov, f: Viktor Rozov (saját darabjából), o: Szergej Uruszevszkij, z: Mojszej Vajnberg, sz: Tatjana Szamoljova (Vera), Alekszej Batalov (Borisz), Vaszilij Merkurjev (Fjodor Ivanovics), mb, 100 perc
Vera és Borisz kamaszszerelmébe berobban a háború. Borisz bevonul, a fronton eltalálja egy golyó. Távollétében Vera gyengeségből, tehetetlenségből elfogadja Borisz fivérének mohó közeledését. Ugyanazzal az örvénylő zuhanással esik a nem kívánt férfi karjaiba, mint ahogy Borisz zuhan a pocsolyába, miután halálos lövés érte. A film bravúros fényképezése és montázstechnikája bámulatos tömörséggel fejezi ki a két emberben zajló lelki folyamatokat, a háború értelmetlenségét és könyörtelenségét.
[A második világháború emlékezete]

18.30: Tanár a változó világban
(Lehrer im Wandel), német, 1962–63, r, f: Alexander Kluge, hb/G, 11 perc
with English subtitles
l. 4-én

A híd
(Die Brücke), nyugatnémet, 1959, r: Bernhard Wicki, f: Michael Mansfeld, Karl-Wilhelm Vivier, Bernhard Wicki (Manfred Gregor írásából), o: Gerd von Bonin, z: Hans-Martin Majewski, sz: Volker Bohnet (Scholten), Fritz Wepper (Mutz), Michael Hinz (Forst), Frank Glaubrecht (Borchert), mb, 105 perc
1945 áprilisa egy német kisvárosban. Ekkor már nyilvánvaló, hogy Németország elvesztette a háborút, de az utolsó pillanatban még a tizenhat éves gimnazistákat is behívják. A hét fiút – hogy lehetőség szerint ne kerüljenek veszélybe – egy stratégiailag kevésbé fontos híd őrzésére vezénylik. Ám parancsnokuk hamarosan elesik, és a magukra maradt, náci jelszavakon nevelkedett kamaszok a feladatot komolyan véve, fanatikus hittel védelmezik a hidat az amerikai tankokkal szemben.
[A második világháború emlékezete]

20.30: Sötétség és köd
(Nuit et brouillard), francia, 1955, r, f: Alain Resnais, z: Hanns Eisler, hb/F, 32 perc
Resnais a meggyilkoltak tetemeit ábrázoló képsorokat, az elgyötört foglyok képeinek látványát vegyíti a helyszínen forgatott jelenkori színes, békés tájat ábrázoló felvételekkel, utalván arra, hogy az iszonyat távolivá vált, nehéz megidézni, mert az ember hajlamos a feledésre.
Egy nő a hajón
(Pasażerka), lengyel, 1963, r: Andrzej Munk, Witold Lesiewicz, f: Andrzej Munk, Zofia Posmysz, o: Krysztof Winiewicz, z: Johann Sebastian Bach, sz: Aleksandra ¦l±ska (Lisa), Anna Ciepielewska (Martha), Jan Kreczmar, hb/lengyel hang, 62 perc
A történet két nő találkozásáról szól, évekkel a második világháború után. Egy német nő hazafelé utazik egy hajón, amikor hirtelen megpillant egy másik nőt, aki felidézi benne a múltját. Ekkor elmondja férjének, hogy az auschwitzi táborban felügyelőként szolgált. A másik nőben egy rabot vélt felismerni, akinek, emlékei szerint, megmentette az életét…
[A második világháború emlékezete – Emlékezés-Felejtés]

december 8. csütörtök: 17.00
A félkegyelmű
(L’Idiot), francia, 1946, r: Georges Lampin, f: Charles Spaak (Dosztojevszkij regényéből), o: Christian Matras, z: Maurice Thiriet, sz: Gérard Philipe (Miskin herceg), Edwige Feuillere (Natasa), Lucien Coedel (Rogozsin), mf/F, 80 perc
Az orosz származású rendező az akkor még ismeretlen Philipe-et választotta főszereplőül, aki ragyogó Miskin-alakítással hálálta meg a lehetőséget...

18.30
Botrány
(Shubun), japán, 1950, r: Akira Kurosawa, f: Ryuzo Kikushima, Akira Kurosawa, o: Toshio Ubukata, z: Fumio Hayasaka, sz: Toshirô Mifune (Ichirô Aoye), Yoshiko Yamaguchi (Miyako Saijo), Yôko Katsuragi (Masako Hiruta), Takashi Shimura (Otokichi Hiruta), hb/J, 105 perc
with English subtitles
Ichirô Aoye, a nagy jövőjű fiatal festő a hegyekben pihen, amikor véletlenül találkozik a híres és gyönyörű énekesnővel, Miyako Saijóval. A botrányra éhes bulvársajtó a találkozást titkos szerelmi románccá dagasztja. A hazugságon feldühödött Aoye beperli az újság kiadóját, Horit, és ügyének képviseletével az ügyvéd Hirutát bízza meg. Megbízik benne, mert úgy gondolja, aki annyira szereti gyermekét, mint Hiruta, biztosan jó ember. De téved…
[japán filmhét]

20.30
Hulladéktoborzó
(Dustbin Parade), angol rajzfilm, 1942, r, f: John Halas, Jay Batchelor, z: Ernst Hermann Meyer, hb/E, 6 perc
A humoros oktatófilmben négy háztartási hulladék – egy csont, egy fogpasztatubus, egy gyerekjáték és egy konzervdoboz – jelentkezik katonai szolgálatra a toborzótiszt orvosságos üvegnél, és boldogan be is vonulnak a lőszergyárba – újrahasznosításra.

A néma falu
(The Silent Village), angol dokumentumfilm, 1943, r, f: Humphrey Jennings, o: Chick Fowle, z: Beckitt Williams, hb/E, 36 perc
A nácik 1942 júniusában földig romboltak egy cseh falut, és kiirtották szinte teljes lakosságát – megtorlásul Heydrich német helytartó meggyilkolásáért. Fritz Lang hollywoodi játékfilmben dolgozta fel a merényletet (A hóhér halála, 1943), Jennings egy „költői” dokumentumfilmben...

Harcban Szovjet Ukrajnánkért
(Bitva za nasu Szovjetszkuju Ukrainu), szovjet dokumentumfilm, 1943, r, f: Julija Szolnceva, Jakov Avgyejenko, Alekszandr Dovzsenko, o: V. Afanaszev, Sz. Uruszevszkij és sokan mások, z: D. Klebanov, J. Stogarenko, hb/R, 70 perc
Ez a játékfilmelemekkel átszőtt dokumentumfilm, melyen 24 operatőr dolgozott, „1941 aratásra váró gazdag ukrán gabonatábláinak nyitóképeitől kezdve a bombázók által learatott táblákig, meglepően személyes film… Bár (Dovzsenko) neve csak mint a kísérőszöveg írójának neve szerepel, ez mégis legalább annyira az ő filmje, mint A föld: ugyanolyan szenvedélyes líraisággal telített és a feszültségnek ugyanazt a magas színvonalát tartja… Dovzsenko igen pontosan megfigyelte, hogy a háborús híradókból készített filmek tüzes és közvetlen hatású anyaga megszabadítja attól a fárasztó bürokrata cenzúrától, amelyet a háborús időszak műteremben készült filmjeinél még aprólékosabban alkalmaztak.” (Jay Leyda: Régi és új)
[A második világháború emlékezete]

december 9. péntek: 16.30
Hiroshima gyermekei
(Genbaku noko), japán, 1952, r, f: Kaneto Shindô (Osada Arata regényéből), o: Takeo Ito, z: Akira Ifukube, sz: Nobuko Otowa (Takako Ishikawa), Masao Shimizu (Toshiaki), Niwa Saito (Natsue), Tsutoma Shimomoto (Natsue férje), mf/J, 97 perc
„Az amerikaiak távozásával felszabadult tabutémák közül a legfájóbb és legkényesebb az atombomba volt. Elsőként Kaneto Shindô dolgozta fel játékfilmes formában. A film egy volt hiroshimai tanítónő visszatérése alkalmából idézi fel az emlékeket, s bemutatja a túlélőket. Látjuk magát a robbanást és szörnyű következményeit. A tanítónő felkeresi három életben maradt tanítványát: az egyiknek az apja haldoklik; a másik, aki teljes árvaságra jutott, maga agonizál; a harmadiknak a nővére torzult el a robbanástól...” (Berkes Ildikó–Nemes Károly: A japán film világa)
[A második világháború emlékezete]

18.30
Ugetsu története
(Ugetsu monogatari), japán, 1953, r: Kenji Mizoguchi, f: Matsutarô Kawaguchi, Yoshikata Yoda, o: Kazuo Miyagawa, z: Fumio Hayasaka, sz: Masayuki Mori (Genjurô), Machiko Kyô (Wakasa), Kinuyo Tanaka (Miyagi), Sakae Ozawa (Tôbei), hb/J, 94 perc
with English subtitles
A film története „a 16. század végén dúló belviszályok idején játszódik, a forgatókönyvíró Yoda Yoshikata szavaival »a szertefoszlott álom, a megcsalatott remény krónikája«. A nagyravágyó falusi fazekas és mihaszna sógora a meggazdagodás, illetve a szamuráj dicsőség reményében indul el családostul a messzi városba, hogy aztán kiábrándultan és bűnbánóan meneküljenek vissza onnan. Hiszen álmaikat csak csalással, illetve egy pusztító kísértetnek bizonyuló hercegnő (Kyo Machiko) segítségével tudják megvalósítani, és az árat feleségeik fizetik meg: a fazekasét (Tanaka Kinuyo) megölik, a sógorét bordélyba hurcolják a fosztogató katonák. Ebben a minden erkölcsi értékrendet elvesztett, kegyetlen és kaotikus világban – döbben rá a szereplőkkel együtt a néző – az egyetlen kapaszkodó az egyén számára a szeretet, amelynek ereje a halált is képes legyőzni.”
(Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa)
[japán filmhét]

20.30
Rémálom Csecsenföldön
(Weisse Raben – Alptraum Tschetschenien), német, 2004, r, f: Tamara Trampe, Johann Feindt, o: Johann Feindt, narrátor: Matthias Schweighöfer, hb/G, 92 perc
with English subtitles
Fiatal orosz katonák részben kalandvágyból, részben kíváncsiságból Csecsenföldre mentek harcolni, a csecsen–orosz háborúba. Petja, Kiril és Katja, a film főszereplői, tizennyolc évesen jelentkeztek önkéntes szolgálatra a háborús zónába, de fogalmuk sem volt arról, hogy mi várja őket ott. Maradandó, súlyos testi és lelki sérülésekkel tértek vissza Oroszországba, a „kaland” egész életükre kihatott. A rendezők három évig kísérték figyelemmel a visszatérőket, azokat, akiknek a problémáiról nem akar tudomást venni az ország, amely háborúba küldte őket.
[A háborúnak vége?]

december 10. szombat: 16.30
A félkegyelmű
(Hakuchi), japán, 1951, r: Akira Kurosawa, f: Akira Kurosawa, Eijirô Hisaita (Fjodor Dosztojevszkij regényéből), o: Toshio Ubukata, z: Fumio Hayasaka, sz: Setsuko Hara (Taeko Nasu), Masayuki Mori (Kinji Kameda), Toshirô Mifune (Denkichi Akama), Yoshiko Kuga (Ayako), hb/J, 165 perc
with English subtitles
A fekete-fehér, kétrészesnek szánt filmet a rendező tiltakozása ellenére a stúdió alaposan megcsonkította: az eredeti változat 265 percéből 100 percet vettek el. A hosszú vágási folyamat végén Kurosawa dühében így fakadt ki: „Ha még most sem hagyják abba, legjobb lesz, ha hosszában vágják tovább!”. A félkegyelmű Kurosawa bevallottan legkedvesebb saját filmje, Dosztojevszkij regényének japán környezetbe helyezett adaptációja, mely hűen követi az eredeti történetet.
[japán filmhét]

20.00

Elveszett gyerekek
(Lost Children), német, 2004, r, f: Ali Samadi Ahadi, Oliver Stoltz, o: Maik Behres, z: Ali N. Askin, hb/E, 98 perc
with English subtitles
Négy észak-ugandai, nyolc–tizennégy éves korú gyerek sorsát ismerjük meg. Észak-Ugandában csaknem tizennyolc éve háború dúl az ugandai hadsereg és Az Úr Ellenállási Serege (Lord’s Resistance Army) között. Az LRA több tízezer gyereket rabolt el, akiket szexrabszolgaságra kényszerítenek vagy harcosnak képeznek ki. Nem ritkán arra kényszerítik a gyerekharcosokat, hogy saját családjuk tagjait, illetve falujuk lakosait öljék meg. A filmben szereplő négy gyereknek sikerült megszöknie az LRA-tól, de visszailleszkedésük korábbi közösségükhöz a borzalmas élmények és a gyilkosságok után nem könnyű folyamat. A kormány és az LRA között megállapodás azóta sem jött létre.
A vetítés vendége: Oliver Stolz rendező
[A háborúnak vége?]

december 11. vasárnap: 16.30
Ez a dolgotok Németországban
(Your Job in Germany), amerikai, 1945, r: Frank Capra, f: Dr. Seuss, hb/E, 14 perc
Rövid propagandafilm a háború utáni Németországról. Erőteljes, hatásos és megragadó. Capra minden más munkájától különböző.

Németország, nulla évben
(Germania anno zero), olasz–német, 1947, r: Roberto Rossellini, f: Roberto Rossellini, Carlo Lizzani, Max Kolpet, o: Robert Juillard, sz: Edmund Moeschke (Edmund), Werner Pittschau (az apa), Barbara Hintz (Eva), Franz Kruger (Karl), mf/I, 77 perc
Rossellini filmje egyenesen vádirat. Edmund, a tizenhárom éves kisfiú a háború utáni Berlinben beteg apjával, nővérével és bátyjával él egy társbérleti lakás egyetlen szobájában. Ő a családfenntartó, üzleteléssel szerzi meg élelmüket. Náci érzelmű régi tanárának hatására megöli apját, majd lelkiismeret-furdalásában önmagával is végez.
[A második világháború emlékezete]

18.00
Korai tavasz
(Soshun), japán, 1956, r: Yasujiro Ozu, f: Kôgo Noda, Yasujiro Ozu, o: Yuuharu Atsuta, z: Kojun Saitô, sz: Chikage Awashima (Masako Sugiyama), Ryo Ikebe (Shoji Sugiyama), Keiko Kishi (Chiyo Kaneko), Chishu Ryu (Kiichi Onodera), hb/J, 144 perc
with English subtitles
Ozu érdeklődése az 50-es évek közepén, hosszú idő elteltével ismét az alsó középosztály felé fordul. Látogatást tesz a kis fizetésű alkalmazottak világába, és amit ott talál, határozottan nem tetszik neki. Górcső alá veszi a munka- és vállalatorientált létezés pusztító hatását, mely tönkreteszi, azonban nem pótolja a családi kapcsolatokat. Történetének hőse, Shoji Sugiyama egy nagyvállalat alkalmazottja. Zsúfolt vonaton ingázik otthona és tokiói munkahelye között, fizetése alacsony, kiemelkedésre, jelentős előrelépésre a jövőben sem számíthat. Munkaidő után vonaton megismert útitársaival múlatja az időt, későn jár haza. Feleségét, Masakót elhanyagolja, kapcsolatuk kiüresedett. Gyermekük nincs, egyetlen fiuk évekkel korábban meghalt. Amikor egy nap viszonyt kezd Chiyóval, majd megfeledkezik fiuk halálának évfordulójáról, Masakónak elege lesz…
[japán filmhét]

20.30
Rémálom Csecsenföldön
(Weisse Raben – Alptraum Tschetschenien), német, 2004, r, f: Tamara Trampe, Johann Feindt, o: Johann Feindt, narrátor: Matthias Schweighöfer, hb/G, 92 perc
Fiatal orosz katonák részben kalandvágyból, részben kíváncsiságból Csecsenföldre mentek harcolni, a csecsen–orosz háborúba. Petja, Kiril és Katja, a film főszereplői, tizennyolc évesen jelentkeztek önkéntes szolgálatra a háborús zónába, de fogalmuk sem volt arról, hogy mi várja őket ott. Maradandó, súlyos testi és lelki sérülésekkel tértek vissza Oroszországba, a „kaland” egész életükre kihatott. A rendezők három évig kísérték figyelemmel a visszatérőket, azokat, akiknek a problémáiról nem akar tudomást venni az ország, amely háborúba küldte őket.
[A háborúnak vége?]

december 12. hétfő: 17.00
Vad hattyúk
(The Wild Swans), japán, 1977, r: Nobutaka Nisizava, f: Ryu Tomoe (Andersen és Grimm meséiből), o: Hosoda Tamio, Hirata Miki, z: Komori Akihiro, mb, 62 perc
Klasszikus meseírók nyomán készült rajzfilm a gonoszságról és a jóságról. Ez utóbbit a mese a testvéri szeretetbe rejti, amely képessé teszi Százszorszép királykisasszonyt az áldozathozatalra, hogy megmenthesse a féltékeny és gonosz mostoha által hattyúvá varázsolt fivéreit.
[Csodaceruza]

18.30
A szabadság fantomja
(Le fantôme de la liberté), francia, 1974, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel, o: Edmond Richard, sz: Adriana Asti (asszony feketében), Julien Bertheau (rendőrfőnök), Jean-Claude Brialy (Foucauld úr), Monica Vitti (Foucauld asszony), mf/F, 104 perc
A film címét – hazai bemutatója idején – finoman cenzúrázva fordították le magyarra. Valójában a szabadság „kísértetéről” van szó, amely gúnyos, cinikus utalás a Kommunista Kiáltvány kezdő soraira: Kísértet járja be Európát, a kommunizmus kísértete. Buńuel Az andalúziai kutya szemkettévágása után e késői művében ismét fontos szerepet ad önmagának: a szabadság nevében kivégzendő öreg csuhást alakítja. A szabadság csak torz, perverz és nevetséges formákat ölt a történelem folyamán, illetve napjainkban. Legfeljebb „fantomként” van jelen. E lehangoló tézist a filmtörténet egyik legszellemesebb, legabszurdabb – Ionesco-hoz, Becketthez mérhető – filmje közvetíti.
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás
[Buńuel-filmklub]

20.30
Szerelmem, Hiroshima
(Hiroshima, mon amour), francia–japán, 1959, r: Alain Resnais, f: Marguerite Duras, o: Sacha Vierny, Takashi Michio, z: Giovanni Fusco, Georges Delerue, sz: Emmanuelle Riva (Elle), Eiji Okada (Lui), mf/F, 90 perc
Egy német katonába beleszerető francia lány nevers-i tragédiáját állítja a film a hiroshimai tragédia mellé, amelyet egy, az egész családját elvesztett japán mérnök képvisel. A francia nő és a japán túlélő között szerelem ébred…

Hiroshima – Nagasaki, 1945. augusztus
(Hiroshima – Nagasaki, August 1945), amerikai dokumentumfilm, 1980, r: Erik Barnouw, f: Paul Ronder, o: Akira Iwasaki és mások, z: Linea Johnson, Terrill Schukraft, narrátor: Oshima Kazuo, Paul Ronder, hb/E, 15 perc
Közvetlenül az atomtámadás után forgattak Hiroshimában és Nagasakiban a Nippon Eiga Sha gyártócég operatőrei Iwasaki Akira vezetésével. Ezeket a döbbenetes jeleneteket több mint húsz éven át elzárták a közönség elől, mígnem a Nemzetközi Filmszemináriumok (International Film Seminars) produkciójaként elkészült ez az egyéb felvételekkel kiegészítetett, megrázó összeállítás.
[A második világháború emlékezete]

december 13. kedd: 16.30
Szeleburdi család
magyar, 1981, r: Palásthy György, f: Palásthy György, Bálint Ágnes (saját regényéből), o: Kardos Sándor, z: Tamássy Zdenkó, Fényes Szabolcs, sz: Ernyey Béla (Faragó), Drahota Andrea (Faragóné), Szani János (Feri), Tóth László (Laci), Ábel Anita (Picur), Balázs Péter (Belvizi), Mányai Zsuzsa (Belviziné), Ullmann Mónika (Andrea), Felföldi Anikó (Radó mama), mb, 76 perc
A háromgyermekes, értelmiségi Faragó család kissé zsúfoltan éli mozgalmas, ám tagjainak teljes autonómiát biztosító életét a kicsire méretezett budapesti lakásban, míg a szomszédban az újgazdag Belviziék konvencionálisan és célirányosan élnek minden luxussal berendezett lakásukban, magányra ítélve egyetlen gyermeküket. Természetesen utóbbiak tudnak elköltözni a zajos VII. kerületből egy kertes villába, Faragóék pedig továbbra is ugyanott teszik humorral, szeretettel és túláradó energiájukkal elviselhetővé, sőt vonzóvá az életet maguk és környezetük számára.
[Csodaceruza]

18.30
Gyújtogatás
(Enjo), japán, 1958, r: Kon Ichikawa, f: Keiji Hasebe, Kon Ichikawa, Natto Wada (Yukio Mishima regényéből), o: Kazuo Miyagawa, z: Toshiro Mayuzumi, sz: Raizô Ichikawa (Goichi Mizoguchi), Tatsuya Nakadai (Tokari), Ganjiro Nakamura (Tayama Dosen), Yoichi Funaki (Tsurukawa), hb/J, 99 perc
with English subtitles
A film megtörtént esetet dolgoz fel: 1950-ben Kiotó egyik nevezetessége, kedvelt turistalátványossága, az 1398-ban emelt Aranytemplom (Kinkakuji) porig égett. A zen templomot, amely a filmben Shukaku néven szerepel, egy fanatikus papnövendék gyújtotta fel. Goichi Mizoguchi életében különleges szerepe van a Shukaku templomnak. A dadogó fiú a gyönyörű Shukaku bűvöletében él, vallásos imádattal tiszteli azt, majd apja végakarata értelmében papnövendék lesz a templomban. Azonban a második világháború után a dolgok megváltoznak: a Shukakut elözönlik a turisták. Goichi, aki számára a templomnál szebb, szentebb hely nem létezik, megszállottan védelmezi a romlott külvilágtól. Amikor rájön, hogy a templomban az álszent és kéjsóvár főpap személyében eleve jelen van a bűn, a meghasonlott, csalódott fiú felgyújtja a Shukakut.
[japán filmhét]

20.30
Elveszett gyerekek
(Lost Children), német, 2004, r, f: Ali Samadi Ahadi, Oliver Stoltz, o: Maik Behres, z: Ali N. Askin, hb/E, 98 perc
with English subtitles
Négy észak-ugandai, nyolc–tizennégy éves korú gyerek sorsát ismerjük meg. Észak-Ugandában csaknem tizennyolc éve háború dúl az ugandai hadsereg és Az Úr Ellenállási Serege (Lord’s Resistance Army) között. Az LRA több tízezer gyereket rabolt el, akiket szexrabszolgaságra kényszerítenek, vagy harcosnak képeznek ki. Nem ritkán arra kényszerítik a gyerekharcosokat, hogy saját családjuk tagjait, illetve falujuk lakosait öljék meg. A filmben szereplő négy gyereknek sikerült megszöknie az LRA-tól, de visszailleszkedésük korábbi közösségükhöz a borzalmas élmények és a gyilkosságok után nem könnyű folyamat. A kormány és az LRA között megállapodás azóta sem jött létre.
[A háborúnak vége?]

december 14. szerda: 16.30
Keménykalap és krumpliorr
magyar, 1978, r: Bácskai Lauró István, f: Csukás István, o: Ráday Mihály, z: Aldobolyi Nagy György, sz: Kovács Krisztián (Kisrece), Berkes Gábor (Süle), Szűcs Gábor (Jóska), Gruber István (Marci), Alfonzó (Bagaméri), Ráday Imre (orvos), mb, 100 perc
A Vadliba kisdobos őrs tagjai szövetkeznek az állatkertből ellopott kismajmok felkutatására. Megpróbálják rendbehozni, amit a rakoncátlan, rendbontó felnőttek elrontottak. Minduntalan keresztezi útjukat az álruhás, intrikáló Bagaméri, az elátkozott fagylaltos, aki szeretne hozzáférni a majmokért beígért jutalomhoz.
[Csodaceruza]

18.30
Egy ember eltűnik
(Ningen johatsu), japán, 1967, r: Shohei Imamura, o: Kenji Ishiguro, z: Toshirô Mayuzumi, sz: Yoshie Hayakawa, Shohei Imamura, Shigeru Tsuyuguchi
hb/J, 130 perc

with English subtitles
Imamura első, fikciós elemeket is tartalmazó díjnyertes dokumentumfilmje egy megtörtént eset nyomába ered. 1965-ben a harmincéves Tadashi Oshima egyik üzleti útja során eltűnik. Eltűnésének oka ismeretlen. Barátai és ismerősei őszinte, rokonszenves fiatalembernek ismerték. A stáb megpróbál fényt deríteni a rejtélyes ügyre. Tadashi menyasszonyával, Yoshie-val végigjárják azokat a helyeket, ahol Tadashi eltűnése előtt megfordult, majd elbeszélgetnek a lány rokonaival. A kutatás során meglepő dolgok derülnek ki Tadashiról…
[japán filmhét]

20.30
Tovaris P
(Ona zascsiscsajet rogyinu), szovjet, 1943, r: Fridrih Ermler, f: Alekszej Kapler, o: Vlagyimir Rapoport, z: G. Popov, sz: Vera Mareckaja (Praszkovja Lukjanova), N. Bogoljubov (Ivan Lukjanov), L. Szmirnova (Fenka), P. Alejnyikov (Szenka), mf/R, 80 perc
Az orosz nőknek ajánlotta ezt a művét a szovjet filmművészet addigra már világszerte elismert klasszikusa, Fridrih Ermler. A hazát védi – mint az eredeti cím tanúsítja – a falusi kolhozelnök felesége, amikor partizáncsapat élén száll szembe a németekkel, miután elvesztette férjét és gyermekét. A Tovaris P, melynek címszerepében remekel Vera Mareckaja, hazájában a legnagyobb közönségsiker lett az 1942 telén, illetve 1943 tavaszán bemutatott számos partizánfilm közül. Sőt, az angol és amerikai mozikban is sikert aratott, ahol angolra szinkronizálva vetítették. 1945 februárjában, az ostrom után ezzel a filmmel nyitott ki újra a budapesti Uránia. „…propagandafilm, de a legjobb propagandafilm, amit eddig láttunk.” (Népszava, 1945)
[A második világháború emlékezet]

december 15. csütörtök: 16.30
Gyerekrablás a Palánk utcában
magyar, 1985, r: Mihályfy Sándor, f: Mihályfy Sándor, Nógrádi Gábor (saját regényéből), o: Baranyai László, z: Selmeczi György, sz: Léner András (Lajcsi), Nehrebeczky Eszter (Orsi), Bánsági Ildikó (édesanya), Székhelyi József (édesapa), Koltai Róbert (Hecseki Boldizsár), Rajhona Ádám (Állókígyó), mb, 99 perc
Lajcsiék szülei elváltak, és a mama holnap feleségül fog menni Állókígyóhoz, akit a fiú ki nem állhat. Lajcsi ezért barátaival elraboltatja önmagát. A komoly váltságdíj mellett a rablók azt követelik, hogy a fiú kamionsofőr apja azonnal térjen haza külföldről. Portoroki százados kedvenc emberére, Hecsekire bízza az ügyet. A gyerekek bíznak a kétbalkezes nyomozóban…
[Csodaceruza]

18.30
A háborúnak vége
(La guerre est finie), francia, 1966, r: Alain Resnais, f: Jorge Semprún, o: Sacha Vierny, z: Giovanni Fusco, sz: Yves Montand (Diego Mora), Ingrid Thulin (Marianne), Genevičve Bujold (Nadine), Michel Piccoli (felügyelő), mb, 120 perc
Semprún az önvallomásszerű történetben egy Párizsban élő, spanyol emigráns kommunista mély válságát beszéli el, aki szembekerül a Párttal. Konfliktusát súlyosbítja a családi feszültség, valamint hogy a forradalmárok fiatal nemzedékével is összeütközésbe kerül…
[Michel Piccoli-retrospektív]

20.30
A Jade skorpió átka
(The Curse of the Jade Scorpion), amerikai–német, 2001, r, f: Woody Allen, o: Zhao Fei, sz: Woody Allen (C. W. Briggs), Dan Aykroyd (Chris Magruder), Helen Hunt (Betty Ann Fitzgerald), Charlize Theron (Laura Kensington), mf/E, 100 perc
A helyszín a negyvenes évek New Yorkja. Woody Allen ezúttal egy biztosítási nyomozót alakít, aki minden biztosítási csalást hihetetlen profizmussal leplez le. Miss Betty Ann Fitzgerald azzal a megbízatással érkezik a céghez, hogy ésszerűsítő intézkedések foganatosításával növelje a munka hatékonyságát. Kettejük gondolkodásbeli különbségét afféle első látásra típusú gyűlölet tetézi, amely sziporkázó szópárbajokban nyer kifejezést. Aztán egy céges bulin egy színpadi hipnotizálás áldozatai lesznek. Ettől kezdve Briggs egy olyan ékszerrablás-sorozatot próbál felgöngyölíteni, aminek éjszakai elkövetője – tudtán kívül – ő maga volt. Ráadásul a hipnózis mellékhatásaként – bizonyos jelszó hatására – halálosan beleszeret halálos ellenségébe. Anélkül, hogy ébren bármire is emlékeznének.
[Woody Allen-retrospektív]

december 16. péntek: 16.30
Égigérő fű
magyar, 1989, r: Palásthy György, f: Rényi Tamás, Zimre Péter (Janikovszky Éva regényéből), o: Szabó Gábor, z: Berki Géza, sz: Hintsch Gyuri (Misu), Ullmann Mónika (Piroska), Máriáss József (Dezső bácsi), Rajz János (Poldi bácsi), Fónay Márta (Poldi bácsi felesége), Drahota Andrea (Kamilla), Újlaki Dénes (Oszkár, a szenes), mb, 84 perc
Misu egy pesti bérházban nyaral. A házfelügyelő Poldi bácsi, aki egyébként parkőr, néhány nap múlva nyugdíjas lesz, és már előre fél a fátlan-füvetlen évektől. Misunak ez kapóra jön, hogy tevékenyen tölthesse a vakációt. Megszervezi tehát, hogy gyeptéglával borítsák a bérház udvarát. Ehhez szövetségeket kell kötnie, és meg kell nyernie az ellenzőket, konkrétan Kamillát, a kárbecslőt.
[Csodaceruza]

18.30
„IV. Károly király és Zita királyné őfelségeik megkoronázása Budapesten 1916. évi deczember 30-án”
2005-ben restaurált film, magyar inzertekkel, 35 perc
Az utolsó magyar király 1916-os budavári koronázási ünnepén két magyar filmgyár, az Uher és a Kino-Riport közösen forgatott. A királyi pár négy napot töltött fővárosunkban, a film erről a négy napról tudósít, természetesen a december 30-i koronázási ceremóniát hangsúlyozva. A Mátyás-templombeli szertartás kivételével az operatőrök felvételeket készítettek szinte minden helyszínen, megörökítették a jelentős társadalmi esemény nagy pillanatait és részleteit egyaránt. A képsorokon megelevenednek múltunk történelmi alakjai, a királyi család mellett láthatjuk egykori uralkodó osztályunk máskor filmre nem vett neves személyiségeit.

A felkelő nap zászlaja alatt
(Gunki Hatameku Motoni), japán, 1972, r: Fukasaku Kinji, f: Shindo Kaneto (Masaharu Yuki elbeszéléskötetéből), o: Segawa Hiroshi, z: Hayashi Hikaru, sz: Hidari Sachiko, Tamba Setsuo, Ebara Shinjiro, Natsuyagi Isao, mf/J, 95 perc
Miközben dokumentumfelvételek mutatják be a mai japán hadsereget és az elesettekre virággal emlékező császárt, a dezertálás miatt kivégzett Togashi őrmester özvegye járadék ügyében kilincsel a minisztériumban. Ott kapja meg férje négy bajtársának a címét, akiket sorra felkeres. A túlélő szemtanúk egymásnak sok ponton ellentmondó visszaemlékezéseiből fokozatosan tárul fel az igazság és a háború végtelen iszonyata. Új-Guineában vagyunk, 1945. augusztus első felében, amikor a japán katonák már hónapok óta kilátástalan harcot folytatnak a partra szálló amerikaiakkal...
[A második világháború emlékezete]

20.30
Milyen jóízűek a fehérek!
(Come sono buoni i bianchi – Y'a bon les blancs), olasz–francia–spanyol, 1987, r: Marco Ferreri, f: Rafael Azcona, Marco Ferreri, z: Armand Antonio, Alejandro Castillo, Jacob Diboum, Guy Eyoum, Gibbe Fode, Tamba Kyata, o: Ángel-Luis Fernández, sz: Michele Placido (Michel), Maruschka Detmers (Nadia), Juan Diego (Diego Ramirez), Michel Piccoli (Jean-Marie), mf/F, 100 perc
Egy segélyszállítmány kísérőjeként kerül Afrika sivatagos vidékére Nadia és a sofőr, Michel. Az út egyre rosszabb, egyre több a váratlan nehézség, míg végül az autó elakadása miatt magukra maradnak mint fehérek. Nemcsak a segélyprogram értelmetlenségével kell szembenézniük, hanem saját életük csődjével is. Feloldásként csupán a szex kínálkozik, illetve a vudu törzs velük kapcsolatos elképzelései. A bennszülöttek kannibálakciója csupán a konzekvenciák öntudatlan levonása: ha sem ezzel az emberbarátinak tartott kirándulással, sem a szexszel nem tudnak igazán feltöltekezni, akkor már fizikai értelemben is feleslegesek.
[Michel Piccoli-retrospektív]

december 17. szombat: 16.30
Csutak és a szürke ló
magyar, 1961, r: Várkonyi Zoltán, f: Kézdi-Kovács Zsolt (Mándy Iván regéyéből), o: Hildebrand István, z: Farkas Ferenc, sz: Veress Gábor (Csutak), Kállai Ferenc (édesapa), Szemes Mari (édesanya), Báró Anna (fuvaros nő), Kiss Ferenc (fuvaros), Orsolya Erzsi (Magyari néni), Bedő Tünde (Kati), mb, 76 perc
Csutakkal mindig csak baj van, a kisfiút még társai sem szívesen veszik be a játékba. Magányosan telik a szünidő, míg egy nap el nem köti a fuvaros nő vágóhídra való rozzant gebéjét. Az új jövevény társasága már belépőt jelent a gyerekcsapatba, együtt próbálják elhelyezni a lovat. Először a lakótelepen, majd Katiék pincéjében rejtegetik, végül a szigeten, egy elhagyott lakókocsiban találnak neki helyet. A gyerekek minden idejüket itt töltik. A fuvaros nő azonban nyomozni kezd a gebe után…
[Csodaceruza]

18.30
Az el nem küldött levél
(Neotpravlennoe piszmo), szovjet, 1959, r: Mihail Kalatazov, f: Grigorij Koltunov, Valerij Oszipov, Viktor Rozov, o: Szergej Uruszevszkij, z: Nyikolaj Krjukov, sz: Innokenti Szmoktunovszkij (Szabinyin), Tatyana Szamojlova (Tanja), Vaszilij Livanov (Andrej), Jevgenyij Urbanszkij (Szergej), mb, 85 perc
A film négy fiatal geológus vállalkozásáról szól, akik hosszú hónapok megfeszített munkájával értékes gyémántmezőkre lelnek Szibériában. Visszatérésüket azonban természeti katasztrófa akadályozza meg, és a lelőhely térképét csak életük árán tudják eljuttatni az őket kereső mentőexpedícióhoz.

20.30
A kockázat ára
(Le prix du danger), francia, 1982, r: Yves Boisset, f: Jean Curtelin, Yves Boisset (Robert Sheckley regényéből), o: Pierre-William Glenn, z. Joseph Kosma, sz: Michel Piccoli (Mallaire), Gérard Lanvin (François), Marie-France Pisier (Laurence), Bruno Cremer (Antoine), Andréa Ferreol (Elisabeth), hb/F, 100 perc
A távoli jövőben játszódó, horrorisztikus történetben egy monstre tévéshow kínál több millió embernek „remek kikapcsolódást”. Élő egyenesben közvetítik, miként próbál egy fegyvertelen ember megszökni öt bérgyilkos elől. Ha a vállalkozó kedvű „játékos” életben marad az adás végéig, egymillió dollár üti a markát. Igaz, erre még nem volt példa… A munkanélküli François-t is izgatja a kihívás. Ügyes trükkökkel egymás után rázza le az üldözőit, de azok újra és újra rátalálnak. Végül rájön, hogy a játék nem valóságos, hanem egy megrendezett, manipulált show, ezért úgy határoz, hogy ő is szabálytalan eszközöket vet be a brutális embervadászokkal szemben. A véres-mocskos hajsza egyre durvább lesz… Michel Piccoli a show közkedvelt műsorvezetőjét játssza. Zseniálisan kelti életre a magakellető, elkényeztetett, cinikus és romlott médiasztárt.
[Michel Piccoli-retrospektív]

december 18. vasárnap: 16.30
Macskafogó
magyar–nyugatnémet–kanadai rajzfilm, 1986, r: Ternovszky Béla, f: Gémes József, Maros Zoltán, Ternovszky Béla, o: Neményi Mária, Nagy Csaba, Varga György, z: Deák Tamás, Jimmy Giuffre, mb, 90 perc
Az egerek lakta bolygót uraló macskamaffia végső leszámolásra készül. Fushimisi professzor azonban feltalálja a macskafogó nevű szerkezetet, amely képes „megjavítani” a macskákat. A macskák 007-esének, Nick Grabowskinak kell ellopnia a terveket…
[Csodaceruza]

18.30
Az eskü
(Kljatva), szovjet–grúz, 1946, r: Mihail Csiaureli, f: M. Csiaureli, Pjotr Pavlenko, o: Leonyid Koszmatov, z: Andrej Balancsivadze, sz: Mihail Gelovani (Sztálin), Nyikolaj Konovalov (Kalinyin), Szofja Giacintova (anya), Nyikolaj Bogoljubov (Alekszandr), Makszim Strauh (amerikai újságíró), mf/R, 116 perc
Sztyepánt 1923-ban lelövik az ellenforradalmárok, de halála előtt még átadja Leninnek írt levelét feleségének, Varvarának. Mire az asszony a kemény télben elvergődik Moszkvába, Lenin meghalt. Így Sztálinhoz fordul, aki nyilvános esküt tesz arra, hogy folytatja Lenin ügyét, vagyis felvirágoztatja a Szovjetuniót és megvédi minden ellenségtől. Varvara családjának sorsa összefonódik a sztálini tervek nyomán átalakuló országéval: traktorgyár, új csatorna épül, majd kitör a háború. Az asszony, aki egész családját a munkának és a harcnak áldozta, a háború után újra találkozik Sztálinnal... A sztálini személyi kultusz csírái már korábban is megjelentek a szovjet filmekben, de elsőnek legtisztábban itt bontakozott ki. Csiaureli filmeposzát, mint a sztálini bálványimádás és történelemhamisítás egyik legfélelmetesebb példáját, a XX. pártkongresszus után betiltották. Ugyanakkor mint a propaganda hol nevetséges, hol szomorú példája, mindmáig nagyon tanulságos, sőt szórakoztató.

20.30
A nagy zabálás
(La grande bouffe), olasz–francia, 1973, r: Marco Ferreri, f: Francis Blanche, Marco Ferreri, Rafael Azcona, o: Mario Vulpiani, z: Philippe Sarde, sz: Andréa Ferréol (Andrea), Marcello Mastroianni (Marcello) Michel Piccoli (Michel) Philippe Noiret (Philippe), Ugo Tognazzi (Ugo), mf/F, 125 perc
Marcello, Philippe, Ugo és Michel életük delén járó, sikeres, jómódú, megbecsült férfiak. Egy napon mégis elegük lesz az egészből. Az ódon kastélyban, ahová elvonulnak, az öngyilkosság egészen különleges formáját választják: a legfinomabb ételekkel kívánják halálra enni magukat. A tervet nem is lenne olyan könnyű megvalósítani, ha nem érkezne váratlan segítség a véletlenül betoppanó diákcsoport élén álló tanárnő, Andrea személyében, aki szintén kedveli az ínyenc fogásokat. A film a cannes-i filmfesztiválon való bemutatásakor (is) iszonyatos botrányt kavart, ennek ellenére elnyerte a kritikusok díját, majd a méltó közönségsikert.
[Michel Piccoli-retrospektív]

december 19. hétfő
16.30
Öt lépés Kairó felé
(Five Graves to Cairo), amerikai, 1943, r: Billy Wilder, f: Charles Brackett, Billy Wilder (Bíró Lajos darabjából), o: John F. Seitz, z: Miklos Rozsa, sz: Erich von Stroheim (Rommel), Anne Baxter (Mouche), Akim Tamiroff (Fraid), Franchot Tone (Bramble), mf/E, 90 perc
Egy angol tank bukdácsol az afrikai homokdűnéken. A személyzete elpusztult, miként a németek által szétvert 8. angol hadsereg. Egy Bramble nevű angol tiszt azonban feleszmél, kimászik a tankból, és elvergődik egy oázisban levő fogadóig. A tulajdonosnak alig marad ideje behúzni a napszúrást kapott, ájult katonát a pult mögé, máris betoppannak a németek…
[A második világháború emlékezete]

18.30
A vágy titokzatos tárgya
(Cet obscur objet du désir), francia, 1977, r: Luis Buńuel, f: Jean-Claude Carričre, Luis Buńuel, o: Edmond Richard, sz: Fernando Rey (Mathieu), Carole Bouquet, Ángela Molina (Conchita), Julien Bertheau (Mathieu fivére), André Weber (Martin), mf/F, 100 perc
A nagy filmterapeuta utolsó, hetvenöt éves korában készült alkotása, amely akár filmes testamentumnak is felfogható. Olyan mintha nagy pszichológusunk, Mérei Ferenc időskori vallomását idézné: Egy férfi addig él, ameddig a libidója. Ki más lehetne a vágy titokzatos (homályos) tárgya – egy férfi számára – mint a Nő? A Viridiana és különösen a Tristana óta Buńuel-alteregónak mondható színész-alkotótárs Fernando Rey és egy (?) gyönyörű fiatal szűz(?)lány kapcsolatában a szürrealisták nagy eszménye, Az aranykorban megjelenített „Őrült szerelem” a szatirikus célpont. A nagy korkülönbséges „kutya-macska viszonyukban” az örök Férfi-Nő kapcsolat modellálódik.
A vetítés utáni elemzést vezeti: Perlaki Tamás

[Buńuel-filmklub]

20.30
Agyament Harry
(Deconstructing Harry), amerikai, 1997, r, f: Woody Allen, o: Carlo Di Palma, sz: Woody Allen (Harry Block), Demi Moore (Helen), Robin Williams (Mel), Elisabeth Shue (Fay), Billy Crystal (Larry), Mariel Hemingway (Beth), Kirstie Alley (Joan), mf/E, 96 perc
Woody Allen kedvenc hőse: a New York-i, neurotikus értelmiségi ezúttal Harry, az idősödő író. Magánélete elég zűrös, úgy érzi, csak írásaiban teljesítheti ki önmagát. Miután műveiben nem titkolta el elég gondosan szereplői ihletőit, nők hadának támadásával kell szembenéznie (exfeleség, exszerető, bigott nővér). Egyetlen célja: eljusson az egyetemre, ahonnan valaha kirúgták, és ahol most kitüntetik. Neki is vág az útnak barátjával (aki az autóban szívrohamot kap), fiával (akit az iskolából rabolt el), és egy bizarrul öltözködő call-girllel.
[Woody Allen-retrospektív]

december 20. kedd: 16.30
Öten voltak
(The Sullivans), amerikai, 1944, r: Lloyd Bacon, f: Mary C. McCall, Jr. (Edward Doherty és Jules Schermer igaz történetéből), o: Lucien N. Andriot, z: Cyril J. Mockridge, Alfred Newman, sz: Anne Baxter (Katherine Mary Sullivan), Thomas Mitchell (Mr. Sullivan), Selena Royle (Mrs. Sullivan), Edward Ryan (Al), Trudy Marshall (Genevieve), Ward Bond (hadnagy), mf/E, 90 perc
A film tisztelgés az öt Sullivan-fivér előtt, akik a guadalcanali csatában egy időben vesztették életüket. Ez a tragikus esemény később történelmi változásokat eredményezett a hadvezetés szemléletében (l. családtagok elkülönítése egymástól a seregben), s elsődleges forrásul szolgált a Spielberg rendezte Ryan közlegény megmentéséhez (1998). Lloyd Bacon filmje nyomon követi az iowai vasúti munkás fiainak gyermek- és ifjúkorát, mígnem együttesen jelentkeznek a háború kitörésekor a haditengerészethez. Miután elutasítják, hogy szétválasszák őket, valamennyiüket a – később végzetessé váló – Juneau cirkálóra vezénylik.
[A második világháború emlékezete]

18.30
Tüzek a síkságon
(Nobi), japán, 1959, r: Ichikawa Kon, f: Wada Natto, o: Shibata Satsuo, z: Akutagawa Yasushi, sz: Funakashi Eiji (Tamura), Takizawa Osamu (Yasuda), Hoshi Hikaru, Ushio Mantaro, hb/J, 105 perc
with English subtitles
„A háború végén a Fülöp-szigeteken egy megfogyatkozott, minden utánpótlástól elzárt japán egység katonái a végsőkig akarnak harcolni. Mivel fogytán az élelem, a főhőst, egy tüdőbajos közlegényt, visszaküldik a kórházba, ahol ugyanezen okból nem veszik fel. Így, pár szem krumplival és az öngyilkosság céljára kapott kézigránáttal felfegyverkezve, hol teljesen magára utaltan, hol különböző emberekhez csapódva vándorol egyre rosszabb állapotban, de nincs, akinek megadhatná magát, se akihez igazán csatlakozhatna... Ez a »posztnukleáris háborús film – a vég látomása, a végső pokol, ahol minden ember ellenség« (Pauline Kael) betetőzése a korszak antimilitarista filmjeinek.” (Berkes Ildikó – Nemes Károly: A japán film világa)
[A második világháború emlékezete]

20.30
Az utolsó asszony
(La derniére femme), francia, 1976, r, f: Marco Ferreri, o: Luciano Tovoli, z: Philippe Sarde, sz: Gerard Depardieu (Gerard), Ornella Muti (Valérie), David Biggani (Pierrot), Michel Piccoli (Michel), mf/F, 120 perc
Gérard egyedül marad kicsi fiával, miután felesége elhagyja. A bölcsödében megismerkedik Valérie-val, a gyönyörű, fiatal óvónővel. Valérie Tunéziába készül alkalmi partnerével, de átmenetileg szívesen költözik Gérardhoz a Párizs környéki Créteilbe. Az érzéki vonzalom oly erős kettőjük között, hogy életük minden problémája háttérbe szorul. Valérie anyaként neveli a kis Pierrot-t, kedves Gérard barátaival és derűsen küzd a falanszterszerű lakótelep sivársága ellen. Az idő múlásával azonban Gérard féltékeny, kisajátító, fallokrata természete kikezdi Valérie női önérzetét. Gérard férfiúi hiúságát mélyen megsebzi a lány szembeszegülése, és kétségbeesésében rettenetes öncsonkításra szánja el magát…
[Michel Piccoli-retrospektív]

december 21. szerda :16.30
A nagy manőver
(I Was Monty’s Double), angol, 1958, r: John Guillermin, f: Bryan Forbes (M. E. Clifton-James könyvéből), o: Basil Emmott, z: John Addison, sz: M. E. Clifton-James (Montgomery dublőre, Montgomery), John Mills (Harvey), Cecil Parker (Logan), Patrick Holt (Dawson), mf/E, 99 perc
A film megtörtént eseten alapszik. 1944 tavaszán a németek félrevezetésére a brit titkosszolgálat egy angol színész, M. E. Clifton-James segítségét vette igénybe, aki a megszólalásig hasonlított Montgomery tábornokra, az invázió angol parancsnokára. A nácik megtévesztése céljából Clifton-James tábornoki egyenruhába öltözve Montgomery alakjában járta az észak-afrikai városokat és csatatereket, hogy elhitesse a németekkel, a partraszállás Észak-Afrikában lesz, elterelve ezzel figyelmüket a franciaországi invázió előkészületeiről. Mintegy tizenöt évvel később Clifton-James ismét eljátszotta élete nagy alakítását, ezúttal John Guillermin rendező filmjében.
[A második világháború emlékezete]

18.30
Dillinger halott
(Dillinger e morte), olasz, 1968, r: Marco Ferreri, f: Marco Ferreri, Sergio Bazzini, o: Mario Vulpiani, z: Teo Usuelli, sz: Michel Piccoli (Glauco), Annie Girardot (szobalány), Anita Pallenberg (a feleség), mf/I, 90 perc
Az elidegenedés filmje: leginkább ezzel a művével kapcsolódott a rendező a modern filmművészet irányzatához. A negyven körüli ipari formatervező, Glauco élete látszólag minden vonatkozásban rendezett: van jó állása, szép fiatal felesége, kényelmes lakása, kialakult életformája. Egy este azonban, amikor későn ér haza, és véletlenül kezébe akad régen eltett revolvere, fellázad ez ellen a kiüresedett, konform életforma ellen. Egy régi újsághír a hajdan híres gengsztert, Dillingert idézi emlékezetébe, aki sajátos módon teremtette meg szabadságát. Glauco követi a példáját a gátlástalanságban...
[Michel Piccoli-retrospektív]

20.30
Csak az a szex
(Anything Else), amerikai–francia–holland–angol, 2003, r, f: Woody Allen, o: Darius Khondji, sz: Christina Ricci (Amanda), Jason Biggs (Jerry Falk), Danny DeVito (Harvey), Woody Allen (David Dobel), mf/E, 108 perc
A párkapcsolatok avatott szakértője, Woody Allen új filmje kedvéért ismét a szerelem kacskaringós, boldogsággal és szívfájdalommal kikövezett sétányán kísér minket végig egyéni stílusában. Az események középpontjában Jerry és Amanda ellentmondásokkal teli viszonya áll, amit drámaiságtól mentesen, fesztelen hangvételben tolmácsol a nézőknek a rendezést és a forgatókönyv munkálatait egyaránt jegyző alkotó.
[Woody Allen-retrospektív]

december 22. csütörtök: 16.30
A félkegyelmű
(Igyiot – Nasztaszja Fillipovna), szovjet, 1958, r, f: Ivan Pirjev (Dosztojevszkij regényéből), o: Valentyin Pavlov, z: Nyikolaj Krjukov, sz: Jurij Jakovlev (Miskin herceg), Julija Boriszova (Nasztaszja Fillipovna), Nyikita Podgornij (Gánya), Leonyid Parkomenko (Rogozsin), mb, 125 perc
Ivan Pirjev a tőle megszokott biztos szakmai tudással a regény első részét vitte filmre, s így – mint az alcím is mutatja – a címszereplő Miskin herceg figurája némileg háttérbe szorul. Annak azonban, hogy Jurij Jakovlev alakítása Gérard Philipe-ével vetekszik, nem kis szerepe lehetett abban, hogy A félkegyelmű – a Szovjetszkij ekran közvélemény-kutatása szerint – bekerült az év legjobb három filmje közé.

18.30
Szigorúan ellenőrzött vonatok
(Ostře sledované vlaky), cseh, 1966, r: Jiří Menzel, f: Bohumil Hrabal és Jiří Menzel, o: Jaromír ©ofr, z: Jiří ©ust, sz: Václav Neckář (Miloą), Josef Somr (Hubička), Vladimír Valenta (állomásfőnök), Jitka Bendová (Mása), mb, 100 perc
Az elálló fülű kamasz forgalmistatanonc egy eldugott cseh falu vasútállomásán a második világháború alatt. Példaképe a keszeg vasutas, aki éjszakánként rálehel a hivatalos pecsétekre, s vihogva rástempliz a távirdászlány pucér fenekére, szerelme pedig a fiatal kalauzlány. Odakint dúl a háború, itt meg mintha minden a sliccek körül forogna…
[A második világháború emlékezete]

20.30
Broadway Danny Rose
amerikai, 1984, r, f: Woody Allen, o: Gordon Willis, z: Dick Hyman, sz: Woody Allen (Danny Rose), Mia Farrow (Tina Vitale), mb, 84 perc
Danny Rose, a habókos impresszárió az 50-es évek show businessében halmoz kudarcot kudarcra reménytelen produkciók felkarolásával. Ám egy nap rámosolyog a szerencse: lecsúszott olasz énekes védence ismét befut. Dannynek már csak a maffiával és temperamentumosan közönséges barátnőjével, Tinával kell szembeszállnia. Ez utóbbi túl jól is sikerül… Keserédes történet az erkölcsileg győztes örök vesztesről. Humora ezúttal szelídebb, megbocsátóbb, nem harsány nevetésre, hanem félszeg mosolyra, tűnődésre és együttérzésre késztet.
[Woody Allen-retrospektív]

december 23. péntek
16.30
A cukor
(Le sucre), francia, 1978, r: Jacques Rouffio, f: Georges Conchon, o: René Mathelin, z: Philippe Sarde, sz: Gérard Depardieu (Raoul), Michel Piccoli (Grezillo), Jean Carmet (Adrien), Roger Hanin (Karbaoui), mb, 110 perc
A sztárnévsor rendkívül vonzó. Piccoli a hidegvérű és józan eszű cukorkirály, aki a felesége által örökölt sok pénzből cukorrészvényekkel akar még többet csinálni, Depardieu pedig a ravasz tőzsdei róka, aki úgy segít, hogy a maga szakállára dolgozik. A konfliktus üzleti jellegű: hirtelen lezuhan a cukorrészvények ára, mert a cukorkirály ügyesen manőverezett. A két kárvallott a végsőkig küzd, hogy kivédje a krachot, s egy váratlan fordulat ki is húzza őket a csávából. A filmszatírában pedig akár kezdődhetne is minden elölről...

[Michel Piccoli-retrospektív]

18.30
Ítélet Nürnbergben
(Judgement at Nuremberg), amerikai, 1960, r: Stanley Kramer, f: Abby Mann, o: Ernest László, z: Ernest Gold, sz: Spencer Tracy (Dan Haywood), Maximilian Schell (Rolfe, a védő), Marlene Dietrich (Frau Bertoldt), Richard Widmar (Lawson ügyész), Burt Lancaster (Dr. Ernst Janning, védőügyvéd), Judy Garland (Mrs. Irene Hoffman Wallner), Montgomery Clift (Rudolph Petersen), mb, 180 perc
Kramer világhírű műve a náci vérbírák felelősségre vonását dolgozza fel, de nem dokumentumfilm-jellegűen. Az izgalmas és elgondolkodtató játékfilm lélektanilag is rávilágít a Hitlert kiszolgáló jogászok tetteire. A rendező a legnevesebb filmsztárokat kérte fel a szerepekre, köztük Marlene Dietrichet, aki egy német tábornok özvegyét alakítja. „Kell ez a film” – nyilatkozta Dietrich a forgatás idején a rendezőnek – „mert még rengeteg náci szaladgál szabadlábon az országban”.
[A második világháború emlékezete]

december 24. szombat: nincs előadás

december 25. vasárnap: 16.30
A jónevű senki (A stróman)
(The Front), amerikai, 1976, r: Martin Ritt, f: Walter Berstein, o: Michael Chapman, z: Dave Grusin, sz: Woody Allen (Howard Prince), Zero Mostel (Hecky Brown), Herschel Bernardi (Phil), Andrea Marcovicci (Florence), Michael Murphy (Alfred Miller), hb/cseh hang, 94 perc
A történet szerint Howard Prince-t, egy kocsma pénztárosát feketelistára került osztálytársa arra kéri meg, hogy legyen a strómanja, vagyis adja a nevét tévés forgatókönyveihez. Prince egy elvesztett lóverseny után még két írónak is megteszi ezt a szívességet a gázsi tíz százalékáért. Hamarosan a legkeresettebb, legnépszerűbb ember lesz a televízióban. Az Amerika-ellenes Tevékenységet Vizsgáló Bizottság természetesen rá is felfigyel...
[Woody Allen-retrospektív]

18.30
Eroica
(Eroica – Symfonia bohaterska w dwóch czę¶ciach), lengyel, 1957, r: Andrzej Munk, f: Jerzy Stefan Stawin¶ki, o: Jerzy Wójcik, z: Jan Krenz, sz: Edward Dziewóński (Dzidziu¶), Barbara Połomska (Zosia), Ignacy Machowski (AK-tiszt), mf/lengyel hang, 90 perc
Lengyel tragikomédia. Az ellenállási mozgalom egyik tagja, Gorkiewicz azzal a tudattal kockáztatja sorozatosan az életét, hogy fontos feladatot teljesít: egy egész magyar hadtest átállását közvetítheti. De kiderül, hogy a főparancsnokság nem igényli az ezzel szerezhető harctéri előnyt… A hadifogolytáborban öt esztendeje raboskodókban az tartja a lelket, hogy egyszer egyik fogolytársuknak sikerült megszöknie. Hősként emlegetik a férfit, aki azonban még náluk is sanyarúbb körülmények között bujkál a barakk padlásán egy bojler csövében…
[A második világháború emlékezete]

20.30
A nap és az óra
(Le jour et l’heure), francia, 1963, r: René Clément, f: André Barret, René Clément, Roger Vaillant, o: Henri Decae, z: Claude Bolling, sz: Simone Signoret (Thérčse), Genevičve Page (Agathe), Stuart Whitman (Allen), Michel Piccoli (Antoine), hb/F, E, 100 perc
Thérčse Dutheil férjét a németek elhurcolták, ő pedig nagy lelkierővel éli a háborúban magára maradt feleségek mindennapi életét egy francia kisvárosban. Egyik nap három amerikai katona szökésének lesz tanúja, akik közül egyikük, Allen végső kétségbeesésében Thérčse-nél keres menedéket. Thérčse viszonylagos biztonságban rejtegetheti a sebesült férfit, hiszen sógornőjét, a szépséges Agathe-ot német tisztek rajongása és védelme övezi. Amikor a férfi fölépül, Thérčse elkíséri őt az ellenállók táborába. Az életveszélyes kalandokban és megpróbáltatásokban bővelkedő út során jön rá, hogy végzetesen beleszeretett az amerikai katonába.
[Michel Piccoli-retrospektív - A második világháború emlékezete]

december 26. hétfő
16.30
Lépj olajra!
(La poudre d’escampette), francia, 1971, r: Philippe de Broca, f: Jean-Loup Dabadie, Philippe de Broca (Robert Beylen regényéből), o: René Mathelin, z: Michel Legrand, sz: Michel Piccoli (Valentin), Marlene Jobert (Lorene), Michael York (Basil), hb/F, 115 perc
A történet Észak-Afrikában, a háború kellős közepén játszódik. Hárman menekülnek a sivatagban: Valentin, a szökött francia katona, Basil, a csapatát vesztett angol tiszt és Lorene, a svájci követ felesége. Menekülés közben egy elhagyott angol erődben keresnek védelmet, ám másnap német szóra ébrednek, s belekeverednek a legendás sivatagi harcok egyikébe… A pergő, szédületes iramú cselekmény a három kitűnő színészre épül. Michel Piccoli mint francia műkertész és Michael York mint angol arisztokrata mesteri játéka a humor kiapadhatatlan forrása.
[Michel Piccoli-retrospektív - A második világháború emlékezete]

18.30
Süti, nem süti
(Small Time Crooks), amerikai, 2000, r, f: Woody Allen, o: Zhao Fei, sz: Woody Allen (Ray), Tracey Ullman (Frenchy), Hugh Grant (David), Michael Rapaport (Denny), mf/E, 94 perc
Ray Winkler szerencsétlen, kisstílű bűnöző, legtöbbször inkább tányérmosó. Szedett-vedett társaival megosztja újabb csalhatatlan nagy tervét: nyissanak pizzériát, de nem ám akárhol. Egy bankkal szemben. A vendéglátás csupán fedőszervként működne, éjjelente alagutat ásnának a bank széfjéig. Az első probléma akkor adódik, amikor kiderül, hogy Ray felesége nem is tud pizzát sütni. Jó, akkor legyen valami süti, az is megteszi. A bolt megnyílik, s míg a fiúk a föld alatt csúfos kudarcot vallanak, az üzleti vállalkozás frenetikus sikert arat. Hamarosan egész Amerika Frenchy sütijét eszi – így aztán hőseink teljesen legális úton emelkednek a multimilliomosok közé. Csakhogy Ray rosszul érzi magát a méregdrága csecsebecsék között, felesége viszont könnyen beletanul az úrhatnám polgárasszony szerepébe.
[Woody Allen-retrospektív]

20.30
A bádogdob
(Die Blechtrommel), német–francia, 1979, r: Volker Schlöndorff, f: Jean Claude Carričre, Franz Seitz, Volker Schlöndorff (Günter Grass regényéből), o: Igor Luther, z: Maurice Jarre, Friedrich Meyer, sz: David Bennet (Oskar), Mario Adorf (Alfred), Angela Winkler (Agnes), Daniel Olbrychski (Jan Bronski), mf/G, 135 perc

„Günter Grass ragyogó regényének erőteljes filmváltozata egy fiúról, aki hároméves korában elhatározza, hogy nem nő tovább, és aki tömegeket tud uralni azzal, hogy bádogdobján dobol. Grass regényének zsenialitása abból fakad, hogy a két világháború közti Danzig részletes szociális, politikai és etnikai freskóját tökéletesen kapcsolja össze egy gyerek szürreális látomásával, akinek minderre az a reakciója, hogy visszafogja tulajdon fejlődését…” (Robert Bentley)
[A második világháború emlékezete]

december 27. kedd: 16.30
Modern Pimpernel
(Pimpernel Smith), angol, 1941, r: Leslie Howard, f: Anatole de Grunwald, Roland Pertwee, Ian Dalrymple, o: Max Greene, z: John Greenwood, sz: Leslie Howard (Horatio Smith), Mary Morris (Ludmilla Koslowski), Francis L. Sullivan (von Graum tábornok), Hugh McDermott (David Maxwell), mf/E, 115 perc
Kezdetben volt a Vörös Pimpernel – Orczy Vilma bárónő regényének 1934-es kosztümös filmváltozata, amelyben a magyar származású Leslie Howard kettős életet élő „nyámnyila” angol nemesként francia arisztokratákat szöktetett meg a guillotine alól. A történetet a II. világháború kortárs valóságába helyező, maga rendezte változatban szórakozott régészprofesszorként utazgat Európában mit sem sejtő tanítványaival, s a nácik üldözötteit menti. A remek angol humorral előadott kalandos történet minden korosztálynak jó szórakozást kínál.
[A második világháború emlékezete]

18.30
Szerelmi betegség
(Maladie d’amour), francia, 1987, r: Jacques Deray, f: Daničle Thompson (Andrzej Zulawski ötlete nyomán), o: Jean-François Robin, z: Romano Musumarra, sz: Nastassja Kinski (Juliette), Michel Piccoli (Bergeron), Jean-Hugues Anglade (Clément), Jean-Claude Brialy (Frédéric), hb/F, 114 perc
A gyönyörű Juliette a nős Bergeron professzor szeretője. Egyik kórházi látogatása során a fiatal nő megismerkedik Clément-nal, a fiatal orvossal, aki a professzor beosztottja. Clément és Juliette egymásba szeretnek, és úgy döntenek, hogy távoli vidékre menekülnek a professzor nem szűnő szerelme elől. A lány hamarosan rájön, hogy Clément miatta mondott le a szakmai karrierjéről. Szenvedélyes érzelmei ellenére Juliette elhagyja Clément-t és visszatér Bergeronhoz. A csalódást kiheverni nem képes Clément később a professzortól tudja meg, hogy a lány gyógyíthatatlan beteg.
[Michel Piccoli-retrospektív]

20.30
Annie Hall
amerikai, 1977, r: Woody Allen, f: Marshall Brickman, Woody Allen, o: Gordon Willis, sz: Woody Allen (Alvy), Diane Keaton (Annie), Tony Roberts (Rob), Carol Cane (Allison), hb/E, 93 perc
A kopaszodó, kedvesen neurotikus és sármosan gesztikuláló Alvy néz velünk szembe, és összevissza csapongva belekezd, hogy miért szakítottak a gyönyörű, ám önmagát zavartan kereső Annie-vel. Közben bepillanthatunk az író-komikus gyerekkorába, megismerkedünk egykori feleségeivel, és megtudhatjuk, mi a jó abban a koszos New Yorkban… – mindezt rengeteg fanyar humorral átszőve.
[Woody Allen-retrospektív]

december 28. szerda: 16.30
A tizedes meg a többiek
magyar, 1965, r: Keleti Márton, f: Dobozy Imre, Szász Péter, o: Pásztor István, z: Sárközi István, sz: Sinkovits Imre (Molnár tizedes), Darvas Iván (Gálffy Eduard), Major Tamás (Albert), Pálos György (Szíjjártó), Kozák László (Gáspár), Szabó Gyula (Fekete), Cs. Németh Lajos (Grisa), Ungvári László (Barkányi), Márkus László (Obersturmführer), mb, 111 perc
with English translation
A II. világháború utolsó napjaiban Molnár tizedes a zászlóalj gránátokba rejtett zsoldjával menekül. Egy kastélyban talál menedéket. Itt fut össze néhány hozzá hasonlóan szökevény magyar katonával. Albert, Drexler báró kimért modorú inasa a gondjukat viseli. Hős magyar honvédekként átveszik a nyilasok által elfogott Szíjjártó munkaszolgálatost. Elmennek élelmet szerezni, útközben megmentik az erdészházban bujkáló szovjet katonát, Grisát. Egyaránt kerülik a németeket és a szovjeteket, egy nyilas csapat végül leleplezi őket. Az elrejtett zsold elég a kályhában. Időközben igazi gránátokhoz jutnak, és amikor ki akarják végezni őket, felveszik a harcot a nyilasokkal…
[A második világháború emlékezete]

18.30
Hannah és nővérei
(Hannah and Her Sisters), amerikai, 1986, r, f: Woody Allen, o: Carlo Di Palma, z: Michael Bramon, sz: Mia Farrow (Hannah), Michael Caine (Elliot), Barbara Hershey (Lee), Dianne West (Holly), Woody Allen (Mickey), mb, 105 perc
Mit tehet egy tekintélyes biztosítási ügynök, ha beleszeret már-már ellenszenvesen tökéletes feleségének húgába, aki ráadásul viszonozza is a férfi „vad” szenvedélyét? És mit tehet egy neurotikus tévéproducer, akinek egy nap csöngeni kezd a füle, s az orvosok nem tudják kizárni az agytumor lehetőségét sem? Woody Allen Manhattanre aktualizált, Csehov Három nővérét is megidéző forgatókönyvéért Oscart kapott.
[Woody Allen-retrospektív]

20.30
Milou májusban
(Milou en mai), francia–olasz, 1989, r: Louis Malle, f: Jean-Claude Carričre, Louis Malle, o: Renato Berta, z: Claude Debussy, Stéphane Grapelli, Wolfgang Amadeus Mozart, sz: Miou-Miou (Camille), Michel Piccoli (Milou), Michel Duchaussoy (Georges), Bruno Carette (Grimaldi), Paulette Dubost (Vieuzacné), Dominique Blanc (Claire), hb/F, 107 perc
A film egy vidéki kisvárosban játszódik az 1968-as párizsi diáklázadás idején. A család fejének számító öreg hölgy halálára egybegyűlik a népes nagypolgári família. De halottukat nem tudják eltemetni, mert a sírásók sztrájkolnak. Így hát a halottas ágy mellett vitatkoznak az örökségről, tort ülnek a kertben, teljesítik a hétköznapi kötelességeket, s közben áldoznak az élet kellemességeinek is. De zavaró hírek érkeznek Párizsból: a veszedelmes „baloldaliak” fenyegetően közelednek. A család pánikszerűen elmenekül a közeli erdőbe. Malle mélabús komédiában idézi föl a végül zátonyra futott forrongás napjait, epés történetet mesélve el a francia társadalomról.
[Michel Piccoli-retrospektív]

december 29. csütörtök: 16.30

Üldözöttek
(Menaces), francia, 1939, r: Edmond T. Gréville, f: Curt Alexander, Edmond T. Gréville, o: Alain Douarinou, Nicolas Hayer, André Thomas, z: Maurice Bellecour, Guy Lafarge, sz: Erich von Stroheim (Hoffmann professzor), Mireille Balin (Denise), Jean Galland (Louis), Ginette Leclerc (Ginette), mf/F, 90 perc

A történet a második világháború első éveiben játszódik egy kis párizsi hotelben. A lakók Európa több országából jöttek ide megbújni a fenyegető borzalmak elől. Van köztük diák, manöken, amerikai énekesnő, homoszexuális festő, osztrák tudós, csehszlovák rádióriporter és sokan mások... Mindnyájuk élete zajlik, változik. A társaság központi alakja Hoffmann professzor. Ő testesíti meg a humanitást, a bölcsességet, a jóságot a káoszban. Azonban az ő ereje is véges, amikor meghallja a müncheni egyezmény bejelentését, összeomlik és öngyilkos lesz...
[A második világháború emlékezete]

18.30
Kairó bíbor rózsája
(The Purple Rose of Cairo), amerikai, 1985, r, f: Woody Allen, o: Gordon Willis, z: Dick Hyman, sz: Mia Farrow (Cecilia), Jeff Daniels (Tom Baxter és Gil Sheperd), Edward Herrmann (Henry), Dianne Wiest (Emma), mb, 80 perc
A 30-as évek gazdasági válsága idején részeges, munkanélküli férjének brutalitása és pincérnői állásának unalma elől Cecilia a mozi álomvilágába menekül: a Kairó bíbor rózsáját például annyiszor nézi meg, hogy rajongó tekintete a való életbe csalja a mozivászonról a hősszerelmes Tom Baxtert. Mivel ez menthetetlenül elakasztja a moziban vetített filmet, gázsiját féltve akcióba lendül Gil Sheperd, a Tomot alakító színész is. Ez a hármasság – a valóság, a valóság látszata és a látszat valósága – egyre újabb komikus helyzeteket teremt, és fokozatosan fontos jelentéstani kérdéssé is válik. Nemhiába kapta meg ez a melankolikus, rendkívül finom humorú vígjáték a nemzetközi kritikusok díját a cannes-i fesztiválon.
[Woody Allen-retrospektív]

20.30
A diktátor
(The Great Dictator), amerikai, 1940, r, f: Charlie Chaplin, o: Karl Struss, Rollie Totheroh, z: Meredith Wilson, sz: Charlie Chaplin (Adenoid Hynkel), Jack Oakie (Napaloni), mf/E, 120 perc
Hitler e film láttán állítólag parancsot adott Ötödik Hadoszlopának Chaplin fizikai megsemmisítésére, amit Amerika hadba lépése akadályozott meg. A zsidó borbély és a diktátor kettős szerepében remeklő író-rendező – valóságkutató beállítottságához híven – nem politikailag, hanem emberileg, vagyis embertelenségében leplezi le a Führert: kisszerű, korlátolt és beképzelt alak, aki hatalmát mindezek elkendőzésére (is) használja, miközben gesztusai állandóan elárulják. Véresen komoly komédia, temérdek geggel…
[A második világháború emlékezete]

december 30. péntek: 16.30
Senki nem tud semmit
(Nikdo nic neví), csehszlovák, 1947, r: Josef Mach, f: Jan Schmidt, Josef Mach, Petr Nedoma, o: Josef Střecha, z: Josef Stelibský, sz: Jaroslav Marvan (Martin), Frantiąek Filipovský (Petr), Eduard Linkers (Fritz), Jana Dítětová (Věra), Stanislav Neumann (Koula), mf/cseh hang, 80 perc
Klasszikus háborús vígjáték két prágai villamosvezetőről, akik sehogy sem tudnak megszabadulni az SA igencsak kellemetlen tisztjétől.
[A második világháború emlékezete]

18.30
Vincent, François, Paul és a többiek
(Vincent, François, Paul… et les autres), francia, 1974, r: Claude Sautet, f: Jean-Loup Dabadie, Claude Sautet (Claude Neron regényéből), o: Jean Bofetty, z: Philippe Sarde, sz: Yves Montand (Vincent), Michel Piccoli (François), Gérard Depardieu (Jean), mb, 120 perc
Sautet filmjei javarészt jómódú középosztálybeli polgárokról szólnak, akik hirtelen válságba kerülnek. E film hősei egy baráti társaság tagjai, és mindnyájan magánéleti és üzleti gondokkal küszködnek. François-t egyre újabb szeretőkkel csalja a felesége, Vincent válás előtt áll, és közben rosszul mennek munkahelyi dolgai is, Paul pedig már húsz éve nem képes az elkezdett regényét befejezni. Úgy tűnik, ifjúkori álmaik szertefoszlottak…
[Michel Piccoli-retrospektív]

20.30
„IV. Károly király és Zita királyné őfelségeik megkoronázása Budapesten 1916. évi deczember 30-án”
2005-ben restaurált film, magyar inzertekkel, 35 perc
Az utolsó magyar király 1916-os budavári koronázási ünnepén két magyar filmgyár, az Uher és a Kino-Riport közösen forgatott. A királyi pár négy napot töltött fővárosunkban, a film erről a négy napról tudósít, természetesen a december 30-i koronázási ceremóniát hangsúlyozva. A Mátyás-templombeli szertartás kivételével az operatőrök felvételeket készítettek szinte minden helyszínen, megörökítették a jelentős társadalmi esemény nagy pillanatait és részleteit egyaránt. A képsorokon megelevenednek múltunk történelmi alakjai, a királyi család mellett láthatjuk egykori uralkodó osztályunk máskor filmre nem vett neves személyiségeit.

Manhattan

amerikai, 1979, r: Woody Allen, f: Woody Allen, Marshall Brickman, o: Gordon Willis, z: George Gershwin, sz: Woody Allen (Isaac Davis), Diane Keaton (Mary), Mariel Hemingway (Tracey), Meryl Streep (Jill), mb,100 perc
Woody Allen szerelmet vall állandó lakhelyének, a piszokban és nyüzsgésben is légiesen elegáns Manhattannek. A lírai szerelmi sokszögtörténet hőse a kopaszodó negyvenes TV-író, Isaac. Leszbikussá lett exfelesége, Jill agresszivitása, a tizenhét éves diáklány, Tracey megejtő ragaszkodása és nős barátjának szeretője, egy kékharisnya újságírónő, Mary neurotikus vonzereje között téblábol. A Tracey-t alakító Mariel Hemingway nem csak névrokona a neves írónak…
[Woody Allen-retrospektív]

december 31. szombat: nincs előadás

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső