Büki Mátyás Éles és halál határán
Mészáros Márta és Bozsik Yvette: A csodálatos mandarin
Bozsik Yvette
Bozsik Yvette
33 KByte

Ez a harmincöt perces film, ha jól értem immár öt éve tartó (film)történetének idevágó feljegyzéseit, egy nagyobb, „A mandarin halála” címet viselő alkotás helyett látható. Az nagyjátékfilm lett volna, ez A csodálatos mandarin című pantomim filmes adaptációja. Az eredeti elképzelésről nem nyilatkozhatunk, de ami elkészült és látható, az nagy jelentőségű alkotás, amelynek súlya és becse az idő haladtával csak növekedni fog.

A bartóki színpadi cselekmény alapjában véve brutális történet: három nagyvárosi csavargó egy lányt először arra kényszerít, búvóhelyük ablakába kiállva embereket csalogasson föl, hogy kirabolják őket. Két vendéget, egy öregurat és egy fiatal fiút kidobnak, mert nincs pénzük, a harmadik látogatót megölik. Ez a halál azonban csodaszerű-szürreális, hármas halál, mert az, aki elszenvedi, csak akkor tud meghalni, ha azt az –eufemisztikusan fogalmazva –- izgalmat, amit a lány kiváltott belőle, lecsillapíthatja, és ezt, két ölési kísérlet után, a lány teszi számára lehetővé.

Az izgalom nemi természetű, ám durva leegyszerűsítés lenne a művet pusztán zsigeri történésként szemlélni. A zolai, kissé kedélytelen naturalizmusnál több rejlik benne: egy lehetséges társ megtalálása, akár egy szerelem megszületése, a másik ember teljes valójában, maszk nélkül való szemlélése és látása, erő-megnyilvánulás, vágy és beteljesülés – mindez belelátható. Kétségtelen azonban: a darab felkeltette volna De Sade érdeklődését. Kivált a sebekkel borított, vérző mandarinnal ölelkező lány alakjára fordított volna figyelmet. S ha időben, korban tovább lépünk, Schopenhauer juthat eszünkbe, aki állítólag azt mondta, hogy az élet eredménye a halál. Innen tovább lépve pedig már Freud halálösztönről szóló esszéjébe botolhatunk.

A bartóki A csodálatos mandarin zenedramaturgiáját, hangulati rétegeinek építményét minden bizonnyal a híres „nagyváros-zene” alapozza meg és hatja át, (jóllehet a kísérőzene nem ezzel a hanggal, hanem a lány és a mandarin egymáshoz hasonuló zenei témáival ér véget). Ez egy kvázi-ouverture, amely a függöny felgördüléséig tart, és mindjárt a csavargók témáival folytatódik. Ennek a bevezető zenének a jellemzésére Kroó György könyvéből idézek. (Bartók Béla színpadi művei, 1962.) „Tele van agresszivitással, akcentusai újból meg újból taszítanak, aszimmetriái a kiismerhetetlen veszély érzetét keltik.” Gyors zene ez, kopog, csörög, zörög, ordít, hektikus, idegesen rángatózó. A csavargók a pantomim egész ideje alatt ennek a zenének az alapritmikáját és gesztusrendszerét élik, mind a csalogatók utáni kidobó jelenetekben, mind pedig a két ölési kísérletben. Amint a zenetudomány mondja: a nagyváros és a csavargók hangja egy. Erre az alapra épülnek rá aztán a darab újabb hangulati rétegei, amelyekben a vágy-sóvárgás, tisztaság, szerelem, vagy akár a „megváltás” érzelmi-gondolati körei rajzolhatóak meg. Ezekben a rétegekben természetesen más témák, ritmusok és tempók jelennek meg.

A film vizuális rétege aláveti magát azoknak a szükségszerűségeknek, amelyek a zenei alapból következnek: rövid snittekben, gyors, nyugtalan vágásokban, apró, rebbenő kameramozgásokban, bonyolult belső vágásokban bomlik ki, ott is, ahol a többi hangulati réteg jelenik meg. A képek megkomponáltsága sem idilli-harmonikus, hanem szürrealisztikus-kollázsszerű. Rengeteg a közelkép, amelyekben az ábrázolt entitás teljes mértékben leszakad eredeti összefüggésrendszeréről, és ijesztő-izgató ismeretlenséggé válik. A képek színvilága harsány és rikító. A szereplők is állandó mozgásban vannak, ami persze természetes, hisz végső soron pantomimról van szó. Mindezek együtt azt eredményezik, hogy a zene és a mozgókép lényegileg azonos nyelvet beszél, azonos gesztusrendszert használ, azonos módon veszi a levegőt.

A fentebbi lényegszerű azonosságok miatt azok az eltérések, amelyek nem csak értetlen örökösök és hagyaték-gondozók számára lehetnek túlzóak, amelyek mások számára is Bartók szellemétől és a partitúrától idegennek tűnhetnek, merőben irrelevánssá válnak. Kétségkívül rengeteg minden nincs a filmben, ami partitúrabeli szöveges utalásokban van (és fordítva): nincsenek például csalogatók, ablak sincs, ahova a lánynak ki kellene állnia, hogy az utcáról felcsalja az áldozatokat – hiszen utca sincs. Helyette hajóhíd van, amelyen első pillantásra véletlenszerűen tűnnek fel az áldozatok. A film a mai Budapesten játszódik, a feliratozás alatt a nagyváros zaját halljuk (jellemzően egyébként autószirénák vijjogását), majd a budai rakpart képe jelenik meg, szemben az Országház, háttérben a kivilágított Lánchíd. Az aktorok is maiak. A csavargók maffiózószerű alakok, pénzre egyáltalán nincs is szükségük. A vérpirosra lakkozott körmű lány (a már említett első snittben legalábbis) tűsarkú cipőben és vérpiros ruhában, stólával a vállán menekül. Aztán a zene első hangjaira autóba tuszkolják és elhurcolják a „csavargók” tanyájára. A fiatal fiú, a második csalogató és az utána következő jelenet hőse pedig biciklis pizza-futár. Az első csalogató öregura aranyláncokkal kérkedik, a mandarinnak viszont nincs pénze, egyetlen vagyontárgya egy legyező. A maffiózók tanyája, szórakozóhelye és bűnbarlangja egy állóhajó, ipari kamerával lesik, ki jelenik meg a hajóhídon, drogoznak, dartsoznak és kosárlabdáznak, ahogy kedvük tartja. Az egyik „csavargó”, a főnök, elektromos meghajtású kerekesszékben ül, könnyedén, vidoran gurul jobbra s balra. (Az sem lehetetlen, hogy az első látogató, az öregúr maga is kapcsolatban áll a maffiózókkal. Ő ugyanis még a legelső szekvenciában feltűnik a rakparton mint „mutogatós bácsi”. Talán ő volt az, aki megrendelte a lányt, mert csakhamar megjelenik a hajóhídon, nyilván, hogy a megrendelt portékát átvegye illetve fogyassza.) Ebben a világban, ezekkel a szereplőkkel játszódik le A csodálatos mandarin története. Brutális, pervertált férfiak unaloműző játékaikat játsszák a szadisztikus-pervertált világban.

Ahogy a Mechanikus narancs című filmet körüllengte az irónia – Alex emlékező monológjában – ,úgy ezt a filmet is, kivált a darab első felében, a mandarin színrelépésének pillanatáig tartó szakaszban. Ahogyan az első „áldozatot”, az öregurat a főnök elé vezetik, ahogyan, még mielőtt a lányhoz érne, megtárgyalják az anyagiakat, ahogyan kérkedve előrántja aranyláncait – karikaturisztikus, vígjátékba illő jelenet. Az irónia gyengéd változata hatja át a második „áldozat” jelenetét. A biciklis pizza-futár ötlete megteremti az irónia lehetőségét, ám a lehetőség beváltásához kell a színész játéka, a punkos haján áttűnő fény, a ruházata, a „kisfiúsan” rövid nadrágszára és a tornacipője például. A mandarin karate-mozdulatokkal lép, illetőleg ugrik elénk. A film kikacsint ránk: a kommerszfilm-ipar fontos terméke a karatefilm, nem lehetetlen hát, hogy ezek a fickók, akik véres játékaikat játsszák, nemrégiben maguk is ilyen filmeket néztek. Talán több mint érdekes véletlen, hogy amint Alex arcát is olykor maszk fedte, az a feledhetetlen, hosszú, fallikus orr, a „csavargók” arcát is gyakran fedi maszk.

A csavargókat ebben a filmben színészek alakítják, még Bozsik Yvette sem „táncol”, a mozgások csak felfokozottak, erősen gesztikusak, „felstilizáltak”. Ez ismét az iróniát-önreflexiót erősíti. Kivált Nowiczky és Szabó Győző alakításán érzem ezt. Néha egyenesen úgy tetszik, mintha azt játszanák, hogy némafilmes eszközökkel kell egy filmben játszaniuk. Ez az utalás a régmúlt filmjére, annak színészi játékára, amely Chaplin szerint mély rokonságban van a pantomimmel, a filmet az önreflexivitásnak újabb, az eddigieknél mélyebb szintjére vezeti, (egyben hangsúlyos utalás a Lengyel Menyhért-írás alcímére: groteszk pantomim). Ez az elmélyített önreflexivitás ugyanakkor még inkább a történet atmoszférájának pokoli voltát erősíti. A félelem egyre erősebb bennünk, s csak a film végén oszlik el.

Lehetséges, hogy a vizuális szféra klipszerű megformálása nem teszi lehetővé, hogy verbálisan képesek legyünk megfogalmazni, mit „üzen” a film. A filmképek gyors váltakozása miatt nem tudjuk a képeket és az azokon látható történés-szegmenseket interpretálni, világmagyarázattá fejleszteni, hanem azoknak csupán érzéki-hangulati elemei jutnak el hozzánk. A régi sejtelem, hogy a gyors egymásutániságban lefutó mozgófilm képeknek zeneisége is van, jelen esetben bizonyossággá vált. Ezen a helyen a film és a zene már megszületett, új társulásáról, a videóklipről mint zenei műfajról kellene értekezni, ám ez szétfeszítené ennek az írásnak a kereteit.

Az interpretálás nehézségei ellenére mégis javaslok egy értelmezést. A Bartók-Mészáros-Bozsik-féle A csodálatos mandarin „üzenete” az, hogy az élet és a halál összeér. Ez a gondolat, ha szavakban fejezzük ki, egyszerre túl sok és túl kevés, ezért használhatatlan. Ám a filmben, amikor a lány és a mandarin zenei motívumai utoljára hangzanak, ez történik: a fekete ruhás mandarin haláltusája-halála pillanataiban – ezt felső kameraállásból látjuk – a piros ruhás lány lassan magzati pózba húzza össze magát, a kép alsó széle felé mozogva, miközben a kamera finom körkörös mozgással egy ezzel ellenétes irányba fordul el. Fekete és piros ruhás alakok (a halott mandarin karjai a lány testén), kört alkotva: filmes eszközökkel megrajzolt jin-jang-ábra.

A film egyedülálló voltát fokozza, hogy a bartóki zene szelleméből kiindulva A csodálatos mandarin című színpadi táncjátéknak egy új, helytálló zenei értelmezését sikerült adnia. Többé nem létezhet olyan Bartókkal foglalkozó zenetörténet szeminárium, ahol ezt a filmet nem nézik meg, nem tesznek rá utalást. (Csak egy kifogásom van: a 41-es és a 42-es partitúraszám között mintha néhány hang hiányozna. Ha a moziváltozatban is így van, minden anyagi ráfordítás ajánlott, a hiba kiküszöbölése. Ha benne marad, sérül a bartóki zene, és így a film is.)

(2005-08-25)

 

Szabó Győző, Bozsik Yvette, Kamarás Iván
Szabó Győző, Bozsik Yvette, Kamarás Iván
45 KByte
Bozsik Yvette
Bozsik Yvette
21 KByte
Bozsik Yvette
Bozsik Yvette
37 KByte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső