Az Örökmozgó Filmmúzeum szeptemberi programja
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

Sorozatainkból:

A Filmkultúra filmklubja
VII. Filmemlékezet Fesztivál
Zsidó Nyári Fesztivál
In memoriam Haraszti Zsolt
Renoir retrospektív
Ford retrospektív
Brazil filmmozaik
Welles évforduló
Az elveszett western nyomában
Costner trilógia
Sophia Loren
Marcello Mastroianni
Japán filmklub
Indiai filmklub

A részletes programot lásd alább.

Szeptember 1. szerda, 16.30

Ütött az óra (This Land is Mine), amerikai, 1943, r: Jean Renoir, f: Dudley Nichols, Jean Renoir, o: Frank Redman, z: Lothar Perl, sz: Charles Laughton (Albert Lory), Kent Smith (Paul), Mauren O'Hara (Louise), George Sanders (Georges), Walter Slezak (Keller), mf/E, 103 perc

A történet a második világháborúban játszódik egy németek által megszállt francia kisvárosban. A helyi iskolában együtt tanít Albert Lory, a pipogya, öregecske agglegény és a gyönyörű, fiatal Louise kisasszony. Albert idős mamája zsarnoksága alatt él, gyáva és hatalomfélő ember. Louise, akinek bátyja részt vesz az ellenállási mozgalomban, hazafias érzelmei miatt szakít Georges-zsal, németbarát vőlegényével. Georges szerelmi bánatában feladja a németeknek Louise bátyját, majd öngyilkos lesz. Fatális véletlen folytán Loryra vetül az árulás és a gyilkosság vádja. A gyáva férfi, mindenki meglepetésére a bíróság előtt lélekemelő példáját adja a francia kisember hősiességének és bátorságának... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 1. szerda, 18.30

Exodus, amerikai, 1960, r: Otto Preminger, f: Dalton Trumbo (Leon Uris regényéből), o: Sam Leavitt, z: Ernest Gold, sz: Eva Marie Saint (Kitty Fermont), Lee J. Cobb (Barak Ben Canaan), Paul Newman (Ari Ben Canaan), Peter Lawford (Caldwell), Ralph Richardson (Sutherland), Sal Mineo (Dov Landau), hb/E, 200 perc

1948, az önálló zsidó állam megalakulásának éve. Az ENSZ-szavazás eredménye attól is függ, hogy miként alakul a térség politikai arculata. A harcnak erről az időszakáról, egyik lényeges eseményéről szól a film, melynek színhelye Ciprus. A sziget brit fennhatóság alatt áll, ide érkeznek az áttelepülők, akiket alkalmi táborokban helyeznek el, s nem engedélyezik továbbhaladásukat az anyaországba, Palesztinába. Ekkor a táborba érkezik egy zsidó aktivista, aki zsidó kapcsolatait felhasználva, ciprusi segítséggel megszervezi a behajózást. A hajót Exodus névre keresztelik... Az Egyesült Nemzetek Választmánya megszavazza Palesztina felosztását és az angol csapatok kivonulását. Most már nem az angolok és a zsidók állnak szemben egymással, hanem a zsidók és az arabok, ez pedig belügynek tekinthető... [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 2. csütörtök, 16.30

A hosszú út (The Long Voyage Home), amerikai, 1940, r: John Ford, f: Dudley Nichols (Eugene O'Neill drámájából), o: Gregg Toland, z: Richard Hageman, sz: John Wayne (Olsen), Thomas Mitchell (Driscoll), Ian Hunter (Smitty), Barry Fitzgerald (Cocky), hb/E, 105 perc

A Glencairn teherhajó embereinek lelki nyomorúsága, hadakozásuk önmagukkal és a tengerrel, vágyódásuk az emberibb élet után. A primitív és erőszakos indulatok tobzódása a hajón, az élet gerjesztette brutalitás mögül is elővillanó emberség, a hirtelen érzelmek látszólag előkészítetlen cselekvésekben való megnyilvánulása, az eltemetett vágyak és a halál közelségének légköre - rendkívül megkapó a műben. Mindezt megannyi életszerű motívum hitelesíti: a tengeri temetés jelenete, a vihar tombolása, a díszlet voltukban is hatásos képek, a mindvégig sötét atmoszféra állandó izzása, a végre partra szabadult legények szabadságukkal semmit kezdeni nem tudó mulatozása, részegeskedése, az olcsó szentimentalizmusba vagy éppen verekedésbe fojtott érzelmek, a kikötőnek a matrózok tehetetlenségét, menekülni vágyását kihasználó hiénaapparátusa, a közömbös szajhák és a számító korcsmáros, a hajósok "honvágya" a szárazföld iránt és maga a sorsukat fogva tartó és kegyetlenül bebörtönző tenger. [Ford-retrospektív]

Szeptember 2. csütörtök, 18.30

A vízből kimentett Boudu (Boudu sauvé des eaux), francia, 1932, r: Jean Renoir, f: Albert Valentin, Jean Renoir (René Fauchois színművéből), o: Marcel Lucien, sz: Michel Simon (Boudu), Charles Granval (Edouard), Marcelle Hainia (Emma), Max Dalban (Godin), hb/F, 80 perc

Lestingois úr, a tisztes párizsi kispolgár kimenti a Szajna habjaiból Boudut, az életunt hajléktalant, és meghívja magához. Felesége előbb ki akarja dobni a faragatlan koldust, de Boudu heves udvarlása megenyhíti. Eközben a férj már a szobalány körül legyeskedik, és amikor Boudu a szobalányt is célba veszi, elszabadul a pokol... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 2. csütörtök, 20.30

Herzl, magyar-izraeli dokumentumfilm, 2004, r: Pataki Éva, 55 perc

Herzl Tivadar, politikus és író, a cionista politika atyja, a Cionista Világszervezet megalapítója 1860. Elsőként benne fogalmazódott meg az a gondolat, hogy a zsidókérdést társadalmi ügyként kell kezelni és a problémára politikai megoldást kell keresni. 1885-ben íródott tanulmányában veti fel először a Zsidó Állam létrehozásának szükségességét: "Ha a zsidók belátható időn belül, tíz-húsz év alatt, vagy mint Mózes idejében negyven esztendő alatt, emberekké akarnak válni, akkor ki kell vándorolniuk. Jelszavunk egyszerű: haza akarunk menni"
A dokumentum-portréfilm feleleveníti Herzl Tivadar munkásságát és életének főbb helyszíneit (Pest, Bécs, Párizs), a korabeli Palesztinát és Jeruzsálemet. Szerepel a filmben az a mozgókép is, amelyet 1949-ben, egy évvel Izrael Állam megalakulása után forgattak, amikor Herzl földi maradványait - végakaratának megfelelően - Bécsből Jeruzsálembe vitték, és ott örök nyugalomra helyezték. A filmben Herzlre emlékezik Benjamin Netanjahu és Simon Peresz volt izraeli kormányfő is. Magyar részről Gerő András történész tekint vissza Herzl életére és korára. [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 3. péntek, 17.00

Csapda, magyar, 1983, r: Kenyeres Gábor, f: Wolf Egon, o: Haraszti Zsolt, sz: Bodnár Erika; Eperjes Károly, mb, 82 perc

Santiago de Chilében vagyunk. A helyszín egy asszonyos gondossággal berendezett lakás, a 40 éves, mértéktartóan elegáns Éva otthona. Ide toppan be Beto,a "folyóparti fiatalember". Csak a csomagokat segítette hazacipelni, de marad, mert fél, hogy megölik. Ketten is követték: Miguel és Veréb. Ebben a rendhagyó helyzetben bontakozik ki kettejük szerelme, s tart mindhalálig. [in memoriam Haraszti Zsolt]

Szeptember 3. péntek, 18.30

Zárás, magyar, 2000, r: Kenyeres Bálint, 13 perc

Egy kocsma zárás előtt. Egy sakkparti a döntő lépés után.

Elvira Madigan, svéd, 1967, r, f: Bo Widerberg, o: Jörgen Persson, z: Ulf Björlin, sz: Pia Degermark (Elvira), Thommy Berggren (Sixten), Lennart Malmen (Sixten barátja), mf/svéd hang, 95 perc

A filmet az osztrák Rudolf trónörökös és szeretője, Vetsera Mária múlt század végi tragikus öngyilkossága ihlette. Elvira és Sixten kivonulnak a társadalomból a természetbe, és teljes intenzitásában élik át a szerelmüket. A lírai film stílusa távol áll Widerberg korábbi alkotásainak hétköznapi realizmusától, nem a cselekmény, hanem a színek, a tárgyak, a zene jellemzik a francia impresszionista festők, különösen Renoir és Monet stílusában. [in memoriam Haraszti Zsolt]

Szeptember 3. péntek, 20.30

Az ígéret földje (The Land of Promise), palesztin-amerikai, 1935, r: Juda Leman, 57 perc

Filmtörténeti ritkaság! Az egyik legkorábbi palesztin hangos film, amelynek célja a bevándorlás ösztönzése volt Palesztinába, a "zsidó hazába" - tizenhárom évvel Izrael megalapítása előtt. A film Palesztinát a korlátlan lehetőségek földjeként és az ősi álmok helyszíneként mutatja be. A hatást fokozza az expresszív fényképezés, a dinamikus vágás. Az ígéret földjét a Steven Spielberg Jewish Film Archive-tól kapjuk kölcsön, ahol a film megőrzési, felújítási munkálatait, a hang digitális restaurálását is végezték az Academy of Motion Picture Arts and Sciences Film Archive segítségével. [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 4. szombat, 16.30

Nápoly aranya (L'oro di napoli), olasz, 1954, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Vittorio De Sica (Giuseppe Marotta elbeszéléséből), o: Carlo Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz: Toto (Don Petrillo), Sophia Loren (Sofia), Vittorio De Sica (Prospero gróf), Silvana Mangano (Teresa), Eduardo De Filipo (Ersilio Miccio), mf/I, 115 perc

A film öt történetet mesél el a nápolyiak életéből. Vittorio De Sica rendezése a türelmet és a reménységet állítja a novellák középpontjába. Ez a két dolog az, amely a nápolyiak legfőbb kincse, velük válik az életük elviselhetővé. Édes-bús meséket láthatunk a félszeg emberről, a felszarvazott férjről és eszes feleségéről, a szenvedélyes kártyásról és a kisváros megannyi bajáról. Elgondolkodtatóak és egyben szórakoztatóak a történetek, melyeket a híres színészek önfeledt játéka tesz még színesebbé. [De Sica-sorozat, Loren]

Szeptember 4. szombat, 18.30

Az ígéret földje (The Land of Promise), palesztin-amerikai, 1935, r: Juda Leman, 57 perc

l. 3-án [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 4. szombat, 20.30

Hajnal (L'Aube) francia-izraeli játékfilm, 1986, r, f: Jancsó Miklós (Elie Wisesel regényéből), o: Armand Marco, z: Simon Zoltán, sz: Michael York (John Dawson), Philippe Léotard (Gad), Christine Boisson (Llana), Redjep Mitrovitsa (Elisha), hb/F, 100 perc

A Hajnal arról az időről szól, amikor Palesztinában, Izrael állam megszületésének előestéjén angolok, arabok és zsidók véres háborút folytattak egymás ellen. Elishát, a film haláltáborból megmenekült főhősét azzal bízzák meg, hogy végezzen ki egy túszul ejtett angol tisztet. "Ez a film nem az államérdek igazolása, nem terrorizmust pártoló és nem terrorizmusellenes. Fölötte áll az adott történelmi helyzet, a cionizmus és Izrael állam születésének problémáján. Az alkotás fő kérdése kissé ontológiai: az ember és a gyilkosság tette. Elisa tudja, hogy ölni annyit tesz, mintha önmagát ölné meg, mivel vallása szerint "gyilkolni" egyenlő az istenné válással, az emberiség soraiból való kilépéssel..." (Jancsó Milklós, Le Figaro, 1986) [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 5. vasárnap, 16.30

Exodus, amerikai, 1960, r: Otto Preminger, hb/E, 200 perc

l. 1-jén [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 5. vasárnap, 20.30

Herzl, magyar-izraeli dokumentumfilm, 2004, r: Pataki Éva, 55 perc

l. 2-án [Zsidó Nyári Fesztivál - 100 éve halt meg Herzl Tivadar]

Szeptember 6. hétfő, 16.00

Címzett ismeretlen, magyar, 1935, r: Gaál Béla, f: Bús-Fekete László (saját vígjátékából), o: Heinrich Balasch, z: Fényes Szabolcs, sz: Ágay Irén (Szabó Teri), Ráday Imre (Pali), Kabos Gyula (Stangl), Ernst Heinz Haussermann (Toni Huber), Vaszary Piri (postamesternő), mb, 88 perc

Pali, a kellemes modorú, elkényeztetett aranyifjú a balatonföldvári postahivatalban egy álmos nyári délutánon beleszeret a szegény, árva postáskisasszonyba, Szabó Teribe. Szeretne meggyőződni róla, hogy nem a pénzéért szeretik, ezért próbára teszi a lány érzelmeit. Magát szegény titkárnak hazudja, komornyikját és komornáját pedig felbéreli, hogy milliomos örökbefogadó szülőkként lépjenek fel és próbálják Terit egy gazdag fiatalemberhez hozzáadni...

Szeptember 6. hétfő,18.00

Tokiói történet (Tokyo monogatari), japán, 1953, r: Ozu Yasujiró, f: Noda Kogo, Ozu Yasujiró, o: Atsuta Yushun, z: Saito Takayori, sze: Ryu Chishú (idős apa), Higashiyama (idős anya), Yamamura So (nős fiú), Sugimura Haruko (férjes lány), mf/J, 136 perc

Két idős ember Tokióba utazik, hogy viszontláthassa gyermekeit. Valószínűleg ez lesz utolsó találkozásuk, s az öregek és a fiatalok egyaránt tudják ezt. [japán filmklub]

Szeptember 6. hétfő, 20.30

A sanghaji asszony (The Lady from Shanghai), amerikai, 1948, r, f: Orson Welles (Sherwood King regényéből), o: Charles Lawton Jr., z: Heinz Roemheld, sz: Orson Welles (Michael), Rita Hayworth (Elsa), Everett Sloane (Arthur), mf/E, 87 perc

Az ír O'Hara egy szőke milliomos nő elcsábítására kormányosnak szegődik a dúsgazdagok jachtjára. A jachtot egy bűnözőtrió uralja, mindenki meg akarja ölni a másikat, s rendkívül agyafúrt terveket eszel ki... [Welles-évforduló]

Szeptember 7. kedd, 16.30

Irány Kalifornia! magyar, 1994, r: Felvidéki Judit, f: Keller Zsuzsa, Felvidéki Judit, o: Haraszti Zsolt, z: Sztevanovity Zorán, sz: Básti Juli (Ágnes), Puskás Tamás (Tamás). Mánya Zsófi (Kata), Seszták Szabolcs (Péter), Szervét Tibor (Árpi), Kiss Mari (Mara), mb, 89 perc

Tamás, az állástalan tanár nem hajlandó kétes lakásügyletekbe bonyolódni. Továbbá nem akar adót csalni, sikkasztani, szőkíteni, bankot rabolni: egyszóval semmi olyat nem hajlandó elkövetni, amivel manapság rövid úton sok pénzt lehet csinálni. Pedig egy ügyes, formailag kifogástalan jogi stiklivel jelentős összeghez juthatna. Visszafizethetné a baráti kölcsönöket, és megvehetné azt a tágasabb lakást, amely egykor felesége, Ágnes családjáé volt. Minden elrendeződhetne. Megmenthetné a családi békét és zátonyra futott házasságát, ha képes volna elfogadni átmeneti korunk maszatos, sumákos normáit. [in memoriam Haraszti Zsolt]

Szeptember 7. kedd, 18.00

A kis gyufaáruslány (La petite marchande d'allumettes), francia, 1928, r, f: Jean Renoir (Andersen meséjéből), o: Jean Bachelet, z: Manuel Rosenthal, sz: Katherine Hessling (Karen), Jean Storm (Axel Ott), magyar inzert, zenés, 27 perc

"Renoir abban az időben a varázslatos, csodás és fantasztikus elemeket kereste filmjeiben, mert ez felelt meg felesége, Catherine Hessling színésznő tehetségének... a díszletek és fényképészeti bravúrok segítségével valóságos álomvilágot igyekezett teremteni." (Sadoul)

Toni, francia, 1934, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Carl Eistein, o: Claude Renoir z: Eugéne Bozza, sz: Charles Blavette (Antonio Canova), Célia Montalvan (Josepha), Jenny Hélia (Marie), Edouard Delmot (Fernand), mf/F, 80 perc

"A Toniban találta meg Renoir tulajdonképpeni stílusát. A film egy bevándorolt olasz munkás története - ebben az időben minden vonattal tömegesen érkeztek olasz munkások Provence-ba... Lényegében egy bonyolult szerelmi konfliktus áll a középpontjában, mégis számos reális elem érvényesül benne: Albert, a zsarnoki előmunkás a kőfejtőben erőszakot követ el egy spanyol munkásnőn, és arra kényszeríti, hogy feleségül menjen hozzá; egy francia földbirtokos, aki már korábban is a 'külföldi invázió' ellen mennydörgött, agyonlövi Tonit, a film ártatlanul gyanúsított hősét... A Toni stílusa a dokumentumszerű krónikáéra emlékeztet; nem véletlenül tekintették emiatt gyakran a második világháború utáni olasz realizmus előfutárának." (Gregor-Patalas) [Renoir-retrospektív]

Szeptember 7. kedd, 20.00

Férjek (Husbands), amerikai, 1970, r, f: John Cassavetes, o: Victor Kemper, sz: Ben Gazzara (Harry), Peter Falk (Archie), John Cassavetes (Gus), Jenny Runance (Mary), Jenny Lee Wright (Pearl), mf/E, 140 perc

A halál fenyegető jelenlétével szembesül középkorú barátjuk temetésén három családos jó barát Amerikában. Tipikus kertvárosi-középosztályi létük szorításából többnapos mulatozással próbálnak kitörni, majd hirtelen ötlettel átruccannak Londonba - csajozni. Az amerikai új hullám - a New American Cinema - megteremtőjeként számon tartott John Cassavetes, aki első sikerét a New York árnyaival aratta, ismét sikerrel rekonstruálja a "rejtett kamera" hangulatát. Minden képet, minden színészi gesztust aprólékos műgonddal dolgozott ki, mégis a spontaneitás erejével hatnak ránk. A hol vidám, hol szomorkás pillanatok váltogatását a film szerkezeti ritmusa hűen követi, gyorsabb és lassúbb tempóval érzékeltetve a hangulati hullámzásokat. A vidámnak ígérkező kiruccanás mégsem váltja be a hozzá fűzött reményeket. A Férjek valójában az emberi élet tartalmasságának dilemmáját veti fel. Élni, de nem akárhogyan. De hát hogyan?

Szeptember 8. szerda, 16.30

Csoda Milánóban (Miracolo a Milano), olasz, 1950, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, o: Also Graziati, Gianni di Venanzo, sz: Emma Grammatica (Lolotta), Francisco Golisano (Toto), Paolo Stoppa (Rappi), mf/I, 105 perc

Toto jártában-keltében "jó napot!" kíván mindenkinek, akivel találkozik, abban a reményben, hogy egyszer majd visszaköszönnek neki... [De Sica-sorozat]

Szeptember 8. szerda, 18.30

Érik a gyümölcs (The Grapes of Wrath), amerikai, 1940, r: John Ford, f: Nunnally Johnson (John Steinbeck regényéből), o: Gregg Toland, z: Alfred Newman, sz: Henry Fonda (Tom Joad), Jane Darwell (anya), John Carradine (Casey), Charley Grapewin (nagyapa), hb/E, 120 perc

A világválság idején kisbirtokos farmerek ezrei mennek tönkre. A filmbeli farmercsaládot a természeti katasztrófák és a gazdasági változások űzik el földjeiről. Számukra a nagy utazás végcélja egyet jelent a nyugalom, a biztonság és egy új otthon megtalálásával. John Ford több filmjében foglalkozott kora égető problémáival. Amellett, hogy hűen vitte filmre Steinbeck legjelentősebb regényét, tipikus Ford-művet alkotott. A cselekmény modellje kísértetiesen hasonlít a Hatosfogatéhoz, csak éppen mások a szereplők, s postakocsi helyett rozzant teherautó, indiánok helyett - ahogy Sadoul mondja - "egész Amerika a maga intézményeivel, nagybirtokosaival, rendőrségével" szerepel a filmben. [Ford-retrospektív]

Szeptember 8. szerda, 20.30

A víz leánya (Fille de l'eau), francia, 1924, r: Jean Renoir, f: Pierre Lestringuez, o: Jean Bachelet, Alphonse Gibory, sz: Catherine Hessling (Gudule), Charlotte Clasis (molnárné), Pierre Philippe (Jeff), Henriette Moret (boszorkány), hb/F, 65 perc, A zongoránál: Kecskeméti Gábor.

Renoir korai avantgárd alkotásában jelentős szerepet kap a szövegkönyv, a színészek és az impresszionizmussal rokon festői törekvések. A szabadban forgatták: a fontainebleau-i erdőben és a Loing folyó mentén. A romantikus történet főhőse Gudule, a kis árva lány, aki rokonai tutaján él, s ki van téve a férfiak szereleméhségének. Bánatában elmenekül a hajóról, a természet ölén él, mígnem egy molnárcsalád befogadja.

Mezei kirándulás (Une partie de campagne), francia, 1936-1946, r, f: Jean Renoir (Maupassant novellájából), o: Claude Renoir, z: Joseph Kosma, sz: Sylvia Bataille (fiatal lány), Paul Temps (vőlegény), Georges Darnoux (csábító), Marguerite Renoir (felszolgálólány), hb/F, 45 perc

Renoir gazdag életművének furcsa módon ez a rövidfilm a legcsodálatosabb darabja. Sikere csúcsán, Amerikába készülve rögtönözte ezt a gyönyörű szerelemi történetet. Tíz évvel később, mikor hazatért, megvágta, és jött a bemutató. A filmet betölti a vigasztalan szomorúság, amelyet a hirtelen megszakadt, befejezetlenül maradt és újraélhetetlen szerelem hagy maga után. [Renoir-retrospektív]

Szeptember 9. csütörtök, 16.30

Ebéd a fűben (Déjeuner sur l'herbe ) francia, 1959, r, f: Jean Renoir, o: Georges Leclerc, z: Joseph Kosma, sz: Régine Blaess (Claire), Charles Blavette (Gaspard), André Brunot (öreg), Paulette Dubost (Forestier kisasszony), mf/F, 92 perc

A szerelmi félreértéseken alapuló történet egy békés, boldog vasárnapi piknik során bontakozik ki. Renoir apja festészetének adózva, a századvég tobzódó életörömét impresszionista képekkel idézi meg. Lírai, napsugaras, érzéki komédiája a természettel való mitikus összetartozás érzését állítja szembe egy tudós-biológus gyermeteg elméleteivel, s közben nem veti meg a legharsányabb gageket sem. [Renoir-retrospektív]

Szeptember 9. csütörtök, 18.30

Hatosfogat (Stagecoach), amerikai, 1939, r: John Ford, f: Dudley Nichols (Ernest Haycox regényéből), o: Bert Glennon, z: Richard Hageman és mások, sz: John Wayne (Ringo), Claire Trevor (Dallas), Thomas Mitchell (doki), George Bancroft (seriff), mf/E, 85 perc

A múlt században játszódó vadnyugati történetet, amelyet nyilvánvalóan Maupassant Gömböce ihletett, a postakocsi kilenc nagyon különböző utasának kitűnő jellemrajzai teszik emlékezetessé: a kalandokban bővelkedő, emberpróbáló utazás során emberségükben felmagasztosulnak a társadalom páriái (a gyilkosként körözött Ringo, az utcalányként kiutasított Dallas és a részeges orvos), és lelepleződnek a tisztes polgárok. És mivel mindez a Monument Valley festői sziklaképződményei között történik, kitűnően rendezett akciós jelenetekkel tarkítva, Oscar-díjjal jutalmazott zenekísérettel, a Hatosfogat a western történetének vitathatatlan klasszikusa lett.

Szeptember 9. csütörtök, 20.00

Fegyvertársak (Open Range), amerikai, 2003, r: Kevin Costner, f: Craig Storper (Lauran Paine regényéből), o: James Muro, z: Michael Kamen, sz: Robert Duvall (Boss Spearman), Kevin Costner (Charley Waite), Annette Bening (Sue Barlow), Diego Luna ("Gomb"), Abraham Benrubi (Mose), mf/E, 139 perc

Charley Waite, Boss Spearman, "Gomb" és Mose Harrison - valamennyien a múltjuk elől menekülnek, s az egyetlen hely, ahol szabadnak érezhetik magukat, az a végtelen mezők nyílt terepe. A négy cowboyt a Vadnyugat törvénye köti össze, és megpróbálják kerülni az erőszakot. Ám egy határ menti város - telve félelemmel és zsarnoksággal - megváltoztatja az életüket, és arra kényszeríti őket, hogy cselekedjenek. Miközben ezek a bátor férfiak a döntő ütközetre készülnek, szembe kell nézniük saját belső démonaikkal is. [az elveszett western nyomában, Costner-trilógia]

Szeptember 10. péntek, 16.30

A gyermekek figyelnek bennünket (I bambini ci guardano), olasz, 1943, r: Vittorio De Sica, f: Margherita Maglione, Cesare Zavattini, Adolfo Franci, Gherardo Gherardini, Vittorio De Sica, z: Renzo Rossellini, sz: Luciano De Ambrosis (Prico), Isa Pola (Prico anyja, Nina), Emilio Cigoli (Prico apja), Adriano Rimoldim (az anya szeretője, Roberto), mf/I, 80 perc

Milyennek láthatja a világot egy kisfiú, akinek szemrevaló anyja elköltözik otthonról a szeretőjével? Milyen lehet a világ rokonról rokonra csapódva, miközben a félelmekkel és lázálmokkal egyedül kell a gyereknek szembenéznie? És milyen lehet szeretkezni látni az édesanyát a szeretőjével egy tengerparti üdülésen? Prico figyelő, kutató tekintetében szívbemarkoló a kiszolgáltatottság és a riadalom. [De Sica-sorozat]

Szeptember 10. péntek, 18.30

A látogató (Agantuk), indiai-francia, 1991, r, f, z: Satyajit Ray, o: Barun Raha, sz: Utpal Dutt, Dipankar Dey, Mamta Shankar, Bikram Bhattacharji, mf/bengáli hang, 120 perc

A nyugaton mindmáig legismertebb indiai rendező utolsó filmje ez a klasszikus egyszerűségű és ezért szinte időtlennek ható, filozofikus kamaradráma, amelynek központi kérdése, hogy közönséges szélhámos-e vagy valóban a feleség közel negyven éve külföldön élő anyai nagybátyja az a megfáradt idős ember, aki átutazóban egy hétre megszáll a tehetős calcuttai polgárcsaládnál - és alaposan meglepi őket és a nézőt. Aligha belemagyarázás a látogatót a szívbaja miatt a külső forgatástól is eltiltott Ray alteregójának tekinteni, akinek hattyúdala végrendeletszerű üzenet az emberiségnek a bizalomról és az élet értelméről. [indiai filmklub]

Szeptember 10. péntek, 20.30

Aranypolgár (Citizen Kane), amerikai, 1940-41, r: Orson Welles, f: Herman J. Mankiewicz, Orson Welles, o: Gregg Toland, z: Bernard Hermann, sz: Orson Welles (Charles Foster Kane), Joseph Cotten (Leland), Dorothy Comingore (Susan), mf/E, 115 perc

"Rózsabimbó" - ez az utolsó szava a palotájában magányosan haldokló milliomosnak, s ezen a nyomon indul el egy újságíró, hogy megfejtse e páratlan karriert befutott ember titkát. [brüsszeli 12 / Welles]

Szeptember 11. szombat, 16.30

A pármai kolostor (La Chartreuse de Parme), francia, 1948, r: Christian-Jaque, f: Pierre Jarry, Pierre Véry, Christian-Jaque (Stendhal regényéből), o: Anchise Brizzi, Romolo Garroni, Aldo Graziati, Nicloas Hayer, z: Renzo Rossellini, sz: Gérard Philipe (Fabrice del Dongo), Maeía Casares (Gina), Reneé Faure (Clelia Conti), mf/F, 178 perc

Stendhal regényének akciódús filmadaptációja.

Szeptember 11. szombat, 19.30

Farkasokkal táncoló (Dances with Wolves), amerikai, 1990, r: Kevin Costner, f: Michael Blake, o: Dean Semler, z: John Barry, sz: Kevin Costner (Dunbar hadnagy), Mary McDonnell (Álló Ököl), Graham Greene (Vergődő Madár), Rodney A. Grant (Szélfútta Haj), mf/E, 220 perc

Tennessee-ben javában dúl a polgárháború. Dunbar hadnagy az áthelyezést választja a nyugati frontra - egy hőstett elismeréseként. Amikor megérkezik a Sedgewick erődbe, rá kell döbbennie, hogy az már régóta magányosan áll, és ő az egyetlen lakója. Hamarosan kapcsolatba kerül a sziú törzzsel, köztük a szent emberrel (Vergődő Madár), a harcossal (Szélfútta Haj), a törzsfőnökkel (Tíz Medve), valamint Álló Ököllel, egy fehér nővel, akit még gyermekként fogadott be a törzs. Dunbar becsületes és bátor cselekedetei nyomán fokról fokra kölcsönös elismerés és csodálat épül ki közte és a sziú törzs tagjai között. Dunbar egyre inkább beépül a törzsbe, izgalmas szerelmi kalandba bonyolódik Álló Ököllel, és életre szóló barátságot köt a bennszülöttekkel. [az elveszett western nyomában, Costner-trilógia]

Szeptember 12. vasárnap, 16.30

Aida, olasz, 1953, r: Clemente Fracassi, f: Antonio Ghislanzoni, Clemente Fracassi, o: Piero Portalupi, z: Giuseppe Verdi, sz: Sophia Loren (hangja: Renata Tebaldi) (Aida), Lois Maxwell (hangja: Ebe Stignani) (Amnerisz), Luciano Della Marra (hangja: Giuseppe Campora) (Radamesz), mf/I, 95 perc

Giuseppe Verdi operájának látványos filmfeldolgozása a páratlan szépségű Sophia Lorennel, akinek a kivételes képességű Renata Tebaldi kölcsönzi az énekhangot. [Sophia Loren]

Szeptember 12. vasárnap, 18.30

A szél, magyar rövidfilm, 1998, r: Iványi Marcell, 6 perc

1994 decemberében egy kurzuson Bíró Yvette azt a feladatot adta, hogy tanítványai írjanak rövidfilmet Lucienne Hervé Három asszonyság című 1952-ben készült fekete-fehér fotójára. A képen három asszony áll egymás mellett a faluszélen. Mindhárman egy irányba néznek, valahová a képen túlra. A film hatperces snittben mutatja meg azt, amit nem látunk a Hervé-fotón.

Opera: A csodálatos mandarin, magyar rövidfilm, r: Haraszti Zsolt

Fantázia-táncjáték Bartók Béla híres operájának zenéjére.

A luxusvilla titka, magyar, 1977, r, f: András Ferenc (Dino Buzatti írásából), o: Haraszti Zsolt, sz: 1.: Körmendi János, Katona János; 2.: Benedek Miklós, Deák B. Ferenc, Detre Annamária, Kristóf Tibor, Mécs Károly; 3.: Benkö Gyula, Kiss Mari; 4.: Szacsvay László; 5.: Bárdy György, Szabó Sándor, Bajti Judit, Udvaros Dorottya; 6.: Bács Ferenc, Derzsi János, Dobos Katalin, Edöcs István, Földessy Margit, Frajt Edit, mb, 60 perc

1. Hiábavaló óvintézkedések besúgók ellen, 2. Hiábavaló óvintézkedések szélhámosok ellen, 3. A rabszolga, 4. Szerelmeslevél, 5. A luxusvilla titka, 6. Hajtóvadászat öregekre. [in memoriam Haraszti Zsolt]

Szeptember 12. vasárnap, 20.00

A hét szamuráj (Shichinin no samurai), japán, 1954, r: Kurosawa Akira, f: Hasimoto Shinobu, Oguni Hideo, Kurosawa Akira, o: Nakai Asakazu, z: Hayasaka Fumio, sz: Shimura Takashi (Kanbei), Toshiro Mifune (Kikuchijo), Ko Kimura (Katsuchiro), Tsushima Keiko (Shino), mf/J, 160 perc

Egy ismétlődő rablótámadásoknak kitett falu gazdátlan szamurájokat (roninokat) fogad fel, hogy azok mint a harc művészei, megvédjék a termésüket. Ez végül nem kis áldozat árán és a falusiak részvételével sikerül is. A rendkívül mozgalmas csatajelenetekben megjelenített harc ellenére sem egyszerű kosztümös kalandfilmet látunk, hiszen Kurosawa itt is az embereket, az emberi kapcsolatokat helyezte a középpontba: a parasztoknak mindenekelőtt magukat, vagyis számító önzésüket, gyanakvásukat kell legyőzniük. Ez a nagy kritikai és közönségsikert aratott filozofikus mélységű szamurájfilm szolgált egy hasonlóképpen közkedvelt amerikai western, A hét mesterlövész alapjául.

Szeptember 13. hétfő, 16.00

Apacserőd (Fort Apache), amerikai, 1948, r: John Ford, f: James Warner Bellah, o: Frank S. Nugent, Archie Stout, William H. Clothier, z: Richard Hageman, sz: John Wayne (Kirby York kapitány), Henry Fonda (Owen Thursday ezredes), Shirley Temple (Miss Philadelphia Thursday), Ward Bond (Michael O'Rourke hadnagy), mf/E, 133 perc

Az Apacserőd legénységének szigorú fegyelme, amelyet csak egy-egy fényes táncmulatság szakít meg, azt a kötelező éberséget és készenlétet szolgálja, amellyel a rezervátumba zárt indiánokat kell sakkban tartani. Az újonnan érkezett parancsnok lánya, Philadelphia - a katonai bálon - megismerkedik Michaellel, a fiatal hadnaggyal. Később sétalovaglásra mennek, ami hallatlanul felmérgesíti Thursday ezredest. Michael hírt hoz az indiánokról meg egy feltételezhető gyilkosságról. Az ezredes keményen leszidja a felelőtlen fiatalembert, és eltiltja a leányától. Később megenyhül, s két év várakozási időt szab a párnak. A csapat felkészül a támadásra, összecsapnak az indiánokkal, s behatolnak az elhagyott rezervátumba. York kapitányék felderítésre indulnak. Azzal az üzenettel térnek vissza, hogy az indiánok tárgyalni akarnak. Thursday ezredes a harc híve... [az elveszett western nyomában]

Szeptember 13. hétfő, 18.30

Biciklitolvajok (Ladri di biciclette), olasz, 1948, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Oreste Biancoli, Suso Cecchi D'Amico, Vittorio De Sica, Adolfo Franci, Gherardo Gherardi, Gerardo Guerrieri, o: Carlo Montuori, Mario Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz: Lamberto Maggiorani, Enzo Staiola, Lianella Carell, Elena Altieri, mf/I, 90 perc

Antonio, a külvárosi, munkanélküli családapa hosszú hónapok óta először dolgozhatna plakátragasztóként. A munkához azonban elengedhetetlenül szüksége lenne biciklire. Miután a megváltó jármű a zálogházban helyet cserél a feleség utolsó lepedőjével, úgy tűnik, Róma kiábrándító mocska enged szorításából. Ám az első munkanapon ellopják a kerékpárt. Antonio hű barátja, Bruno a tolvaj után veti magát... [De Sica-sorozat

Szeptember 13. hétfő, 20.30

A játékszabály (La Regle du Jeu), francia, 1939, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Karl Koch, o: Jean Bachelet, Alain Renoir, z: Joseph Kosma, Roger Desormieres, sz: Marcel Dalio, Nora Gregor, Jean Renoir, Mila Parély, hb/F, 100 perc

Robert de la Chesnaye, gazdag arisztokrata meghívja kastélyába Jurieux-t, a híres óceánátrepülőt, hogy a hétvégi vadászparti rangját egy divatos vendéggel emelje. Robert, akinek figyelmét leköti a szeretője, nem is sejti, hogy a pilóta halálosan szerelmes Christine-be, az ő feleségébe. Christine viszont régóta tudja, hogy a férje megcsalja. Az arisztokraták szerelmi játékaival párhuzamosan az egyik szolga és Lisette, a szobalány között is románc alakul ki. Az ő helyzetüket az bonyolítja, hogy Lisette az eszeveszetten féltékeny vadőr felesége. Amikor a vadőr le akarja lőni riválisát, tévedésből a szerelmi légyottra igyekvő pilótát lövi le. A fényes társaság hangulatát megzavarja a kínos incidens, de végül sikerül balesetnek feltüntetni a történteket, és helyreáll a nyugalom... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 14. kedd, 16.30

A szuka (La cienne), francia, 1931, r: Jean Renoir, f: André Girard, Jean Renoir (Georges de Fouchardiere regényéből), o: Théodore Sparkhul, z: Eugénie Buffet, sz: Michel Simon (Maurice), Janie Mareze (Lulu), Magdeleine Bérubet (Adele), mf/F, 105 perc

Egy tutyi-mutyi, vasárnaponként festegető bankpénztáros fúria feleségének igájában görnyed. A fullasztó, pokoli házasságból saját ábrándvilágába menekül. Beleszeret egy kétes származású fiatal lányba, aki azonban csak a festményeit akarja megkaparintani... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 14. kedd, 18.30

A besúgó (The Informer), amerikai, 1935, r: John Ford, f: Dudley Nichols (Liam O'Flaherty művéből), o: Joseph H. August, z: Max Steiner, Richard Hageman, sz: Victor McLagen (Gypo Nolan), Heather Angel (Mary McPhillip), Preston Foster (Dan Callagher), Margot Grahame (Katie Madden), Wallace Ford (Frankie McPhillip), mf/E, 85 perc

Dublin, 1922. Gypo, az ír nemzeti mozgalom tagja húsz fontért elárulja barátját, Frankie-t, hogy barátnőjével ki tudjon vándorolni Amerikába. Lelkifurdalása miatt azonban nem tud elutazni, a pénzt rövid idő alatt szétszórja, és hiába tagad, büntetését nem kerülheti el. "John Fordot nem annyira a bűn, mint inkább a bűnhődés folyamata érdekelte. A filmben Gypo képtelen örülni a vérdíjnak, melyet egyébként is villámgyorsan eltékozol. Ezzel szemben szüntelenül tartania kell attól, hogy leleplezik. (...) A pótcselekvések - a részegeskedés és a randalírozás - csak ideig-óráig tartják benne a lelket. Bukása elkerülhetetlen. Ellenfelei bekerítik, és nem mondanak le fizikai megsemmisítéséről." (Veress József) [Ford-retrospektív]

Szeptember 14. kedd, 20.00

Silverado, amerikai, 1985, r: Lawrence Kasdan, f: Mark Kasdan, Lawrence Kasdan, o: John Bailey, z: Bruce Broughton, sz: Kevin Kline (Paden), Scott Glenn (Emmett), Kevin Costner (Jake), Danny Glover (Mal), hb/E, 127 perc

1880-ban Silverado egykor békés kisvárosát egy bűnbanda tartja rettegésben. A helyi seriff sem képes a garázdálkodók megfékezésére, ezért annak a négy embernek a gondjaira bízza a rendcsinálást, akik eléggé rátermettek, hogy felvegyék a harcot a bűnözőkkel. [az elveszett western nyomában, Costner-trilógia]

Szeptember 15. szerda, 16.30

Aki lelőtte Liberty Valance-t (The Man Who Shot Liberty Valance), amerikai, 1962, r: John Ford, f: James Warner Bellah, o: William H. Clothier, z: Cyril Mockridge, sz: James Stewart (Ransom Stoddard), John Wayne (Tom Doniphon), Lee Marvin (Liberty Valance), Vera Miles (Hallie), mf/E, 120 perc

Ebben a sok humorral és keserédes nosztalgiával teli, némileg rendhagyó Ford-westernben az Amerika-mítosz két élő legendája találkozik: James Stewart, aki a demokratikus jogrend naiv és zöldfülű harcosaként érkezik az ököljog uralta vadnyugatra és a tipikus vadnyugati "jó rosszembereket" alakító John Wayne. Ransom Stoddard ügyvéd kegyetlen leckét kap egy kisváros helyi viszonyaiból. Megérkezésekor egy Liberty Valance nevű férfi kirabolja, és alaposan megveri. Senki sem áll a pártjára, egyedül Tom buzdítja cselekvésre a rettegett banditával szemben - de ő sem törvényes elégtételre gondol, hanem személyes leszámolásra. Persze a dolgok különös fordulatokat vesznek, és végül majd az lövi le a rettegett banditát, Liberty Valance-t, akire a legkevésbé gondolnánk... [Ford-retrospektív]

Szeptember 15. szerda, 18.30

A sorompók lezárulnak (Umberto D.), olasz, 1951, r: Vittorio De Sica, f: Cezare Zavattini, Vittorio De Sica, o: G. R. Aldo, sz: Carlo Battisti, Maria Pia Casilio, Lina Gennart, mf /I, 90 perc

A nyugdíjas tisztviselőnek, Umberto D.-nek egyetlen társa és barátja a kutyája. Nyomorúságos nyugdíjából már a lakbérre sem futja, szobájába új lakót költöztetnek, amíg ő kórházban van. Kétségbeesett lépésre szánja el magát: elhatározza, hogy megöli magát is, kutyáját is, nincs más megoldás. A kutya azonban megérzi gazdája lelkiállapotát... [De Sica-sorozat]

Szeptember 15. szerda, 20.30

A nagy ábránd (La grande illusion), francia, 1937, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Charles Spaak, o: Christian Matras, z: Joseph Kosma, sz: Pierre Fresnay (Boeldieu kapitány), Erich von Stroheim (Rauffenstein parancsnok), Jean Gabin (Maréchal), Dalio (Rosenthal), mf/F, 113 perc

Az első világháború alatt egy német fogolytáborban a tisztek egy csoportja alagutat ás. Egy nap váratlanul átszállítják őket egy másik börtönbe, és a hosszú ide-oda helyezgetési procedúra egy kastélybörtönben ér véget. Innen igazi, emberpróbáló feladat lesz a szökés... [Renoir-retrospektív / brüsszeli 12]

Szeptember 16. csütörtök, 16.30

Fiúk a rács mögött (Sciuscia), 1946, r: Vittorio De Sica, f: Sergio Amidei, Adolfo Franci, Cesare G. Viola, Cesare Zavattini, o: Anchise Brizzi, z: Alessandro Cicognini, sz: Franco Interlenghi, Rinaldo Smordoni, Emilio Cigoli, Aniello Melo, mf/I, 90 perc

Kis római cipőtisztító gyerekek drámája az utcák forgatagában és a börtön poklában. [De Sica-sorozat]

Szeptember 16. csütörtök, 18.30

Éjfél (O primeiro dia), brazil, 1998, r: Walter Salles, Daniela Thomas, f: José de Carvalho, Joao Emanuel Carneiro, Walter Salles, Daniela Thomas, o: Walter Carvalho, z: Eduardo Bid, Antonio Pinto, Nana Vasconcelos, sz: Fernanda Torres (Maria), Luiz Varlos Vasconcelos (Jao), Matheus Nachtergaele (Francisco), mf/E, 64 perc

1999. december 31-én a Rio de Janeiro-i Copacabanán is fényes tüzijátékkal köszöntik az új évezredet. A sors egy börtönből szökött fiatalembert és egy megfáradt tanárnőt sodor egymás mellé.

Valparaisóban (Á Valparaiso), chilei dokumentumfilm, 1962, r, f: Joris Ivens, o: Georges Strouvé, z: Gustavo Becerra, mf/F, 30 perc

A film a nagy chilei kikötővárost mutatja be, és művészi kifejezőerővel társadalmi keresztmetszetet is nyújt. [latin-amerikai filmklub]

Szeptember 16. csütörtök, 20.30

Falstaff (Campanadas a medianoche), spanyol-svájci, 1966, r, f: Orson Welles, o: Edmond Richard, z: Angelo Francesco Lavagnino, sz: Orson Welles (Falstaff), Jeanne Moreau (Doll Tearsheet), Keith Baxter (Hal herceg), John Gielgud (IV. Henrik), mb, 120 perc

Az író-rendező-címszereplő Orson Welles, aki az Aranypolgárt rendező "csodagyerekből" eddigre már Hollywood - önkéntes európai száműzetésbe vonult - "fekete báránya" lett, eredetileg az Éjféli harangszó címet adta nagyon is saját képére formált Shakespeare-adaptációjának, amelynek középpontjában egy gyermekien naiv, duhaj öregember tragikus megcsalatása-csalatkozása áll. Ragyogó színészi alakítások és gyönyörű képi megoldások teszik felejthetetlenné ezt az "örökzöld" történetet. [Welles]

Szeptember 17. péntek, 16.30

Lange úr vétke (Le crime de Monsieur Lange), francia, 1936. r: Jean Renoir, f: Jean Renoir, Jacques Prévert, Jean Rachelet, z: Joseph Kosma, sz: René Lefévre, Jules Berry, Frorelle, Sylvia Bataille, hb/F, 90 perc

Párizs külvárosában, egymás szomszédságában él tisztes szegénységben egy mosodás, egy nyomdász, egy író és egy házmester. Keményen dolgoznak, de mégsem boldogulnak, mert egy kapzsi nagyvállalkozó kifosztja őket. A derék emberek lassan ráébrednek, hogy összefogással, szövetkezetbe tömörüléssel győzedelmeskedhetnek kizsákmányolójuk felett. Az elragadó lendületű és humorú film a 30-as évek Népfront politikájának erejéről és optimizmusáról tesz tanúbizonyságot. [Renoir-retrospektív]

Szeptember 17. péntek, 18.00

A Cheyenne-indiánok alkonya (Cheyenne Autumn), amerikai, 1964, r: John Ford, f: James, R. Webb (Mari Sandoz regényéből), o: William H. Clothier, z: Alex North, sz: Thomas Archer (kapitány), Carroll Baker (Deborah tanítónő), Edward G. Robinson (Schultz belügyminiszter), James Stewart (Wyatt Earp), Dolores del Rio (spanyol asszony), hb/E, 165 perc

A kormány tisztviselői megígérik, hogy felmérik a rezervátumbeli lehetetlen körülményeket, de miután nem jelentkeznek, az indiánok elhatározzák, hogy visszatérnek szülőföldjükre, így elindulnak egy 1500 mérföldes útra. Little Wolf és Dull Knife vezetik a törzset. Az úton csatlakozik hozzájuk Deborah, aki tanítani akarja őket, és megvédeni gyerekeiket. Archer kapitány kap parancsot arra, hogy feltartóztassa, majd visszavezesse az indiánokat a rezervátumba. Archer tökéletesen megérti a törzs érzéseit, és aggódik Deborah-ért, akit mélyen szeret. [az elveszett western nyomában]

Szeptember 17. péntek, 20.30

Központi pályaudvar (Estaçao Central do Brasil), brazil-francia, 1998, r: Walter Salles Jr., f: Marcos Bernstein, Joao Emanuel Carneiro, o: Walter Carvalho, z: Jaques Morelembaum, Antonio Pinto, sz: Fernanda Montenegro, Marilia Pera, Vinicius de Oliveira, Soia Lira, mf/portugál hang, 110 perc

A berlini Arany Medvét és a Golden Globe-ot is elnyert road movie-ban egy kisfiú és egy idős hölgy megindító kalandjain keresztül ismerjük meg a mai Brazíliát. A már elfásult egykori tanítónőnek, Dorának írástudatlanok és szerencsétlen elesettek mondják tollba leveleiket a riói főpályaudvaron, melyeket ő többnyire nem is továbbít a címzetteknek. Amikor Anát, aki azért jár Dorához, hogy levelet írasson kilencéves kisfia apjának, elüti az autóbusz, a kisfiú Dorára marad. Hiába próbál megszabadulni a gyerektől, kénytelen hazavinni. Mikor már majdnem megtalálják a megfelelő nevelőszülőket, akik örökbe fogadnák Josuét, kiderül róluk, hogy szervkereskedéssel foglalkozó gyilkosok. Előlük menekülve és Josue apját keresve Dora és a kisfiú nekivágnak egy autóbuszon Brazíliának... [brazil filmmozaik]

Szeptember 18. szombat, 16.30

A tűzparipa (The Iron Horse), amerikai, 1924, r: John Ford, f: Charles Kenyon, John Russell, o: George Schneidermann, sz: George O'Brien (David Brandon), Madge Bellamy (Miriam), Cyril Chadwick (Jesson), Fred Kohler (Bauman), hb/E inzert, 110 perc, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

Ez a film foglalkozott először az 1860-as amerikai vasútépítés sok látványos és izgalmas konfliktust kínáló témájával. John Ford, a western egyik klasszikusa, a Central és a Union Pacific vasúttársaság ugyancsak profitorientált "munkaversenyébe" szőtte bele hőse, David történetét, akinek számos természeti és emberi akadályt kell legyőznie, míg megvalósul álma a transzkontinentális vasútról, és elnyeri szerelmét, Miriamot. A film nevadai forgatása valóságos vasútépítésre emlékeztetett, ahogy 56 szerelvényből álló vonatján haladt előre a stáb a 3000 fehér, 1000 kínai és 800 indián statisztával, akikre 100 szakács főzött. A 10 000 marhát, 2000 lovat és 300 bölényt felvonultató szuperprodukció a stúdió addigi legdrágább produkciója lett, emlékezetessé mégis a sok humoros, folklórihletésű részlet teszi. [Ford-retrospektív]

Szeptember 18. szombat, 18.30

Fekete Orfeusz (Orfeu Negro), brazil-portugál-francia-olasz, 1958, r: Marcel Camus, f: Jacques Viot, Marcel Camus (Vinitus de Moraes színművéből), o: Jean Bourgoin, z: Luiz Bonfa, Antonio Carlos Jobim, sz: Breno Mello, Marpessa Dawn, Léa Garcia, Lourdes de Oliveira, mf/F, 103 perc

Orfeusz és Eurüdiké mítosza elevenedik meg fekete szereplőkkel a Rio de Janeiro-i karnevál idején. A villamosvezető Orfeusz halálosan beleszeret a volt szeretőjének haragja elől egy hajón Rióba menekülő Eurüdikébe. Ám az elhagyott férfi a Halál Angyalának jelmezében megtalálja és megöli Eurüdikét. Ekkor, hogy visszakapja szerelmét, Orfeusz - aki csodálatosan gitározik, és a környékbeliek szerint még a napot is előcsalja játékával, ha akarja - alászáll a Pokolba, és természetfeletti praktikákkal megpróbálja feléleszteni a lányt... [brazil filmmozaik]

Szeptember 18. szombat, 20.30

Ludas Matyi, magyar, 1950, r: Nádasdy Kálmán, Ranódy László, f: Szinetár György (Fazekas Mihály elbeszélő költeményéből), o: Hegyi Barnabás, z: Szabó Ferenc, sz: Soós Imre (Ludas Matyi), Pártos Erzsi (anyó), Solthy György (Döbrögi), Görbe János (Gergely), Horváth Teri (Piros), mb, 107 perc, with English translation

A reformkorba áthelyezett történetben Ludas Matyi, miután Döbrögi elkoboztatta a vásárban libáit és megverette, nem egyedül kezd harcba, hogy móresre tanítsa a földesurat és az egész úri világot, hanem társra lel Gergely hajdúban és szerelmesében, Pirosban. A vándorszínész-társulat, valamint a debreceni tudós professzor is megsegítik, a harmadik visszafizetésnél pedig már az egész nép mellette áll. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 19. vasárnap, 16.30

Ének az esőben (Singin' in the Rain), amerikai, 1952, r: Gene Kelly, Stanley Donen, f: Betty Comden, Adolph Green, o: Harold Rosson, z: Nacio Herb Brown, sz: Gene Kelly (Donald Lockwood), Donald O'Connor (Cosmo Brown), Debbie Reynolds (Kathy Selden), Jean Hagen (Lina Lamont), Millard Mitchell (Simpson), Cyd Charisse (táncosnő), hb/E, 100 perc

Ironikus musical a beszélő-zenélő filmkorszak kezdetéről. 1927: Don Lockwood és Lina Lamont a filmvászon imádott szerelmi kettőse, bár Lina hajlamos arra, hogy a kamera előtti romantikát összekeverje a valódi szerelemmel. Don keményen dolgozott korábbi partnerével, Cosmóval azért, hogy eljusson oda, ahol most tart. Amikor Don és Lina utolsó filmjét - az idő követelő kihívásának engedve - át kell alakítani musicallé, Donnak megfelelő a hangja a dalok előadására. Lina azonban képtelen karcos, fülsértő hangjának megváltoztatására, ezért szinkronizálni kell. Kathy Selden aspiráns színésznő a megmentő, és amíg ő a filmen dolgozik, Don bódultan beleszeret. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 19. vasárnap, 18.30

Három hét, magyar, 1917, r, f: Garas Márton (Elinor Glyn regényéből), o: Raymond Pellerin, sz: Fedák Sári (Vjera hercegnő), Kertész Dezső (Terényi Iván gróf), Balassa Jenő (Manihiki hercege), Adolf Sieder (Dmitry, a szolga), Almássy Sári (Natasa, a komorna), Szécsi Ferkó (Vjera kisfia a koronázáskor), Tolnay Kálmán (vitorlamester a yachton), hb/G inzert, 90 perc, with English translation, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

Manihiki uralkodója féltékenységével megkeseríti fiatal felesége, Vjera életét. Mikor fontos államérdek három hétre külföldre szólítja, revolvert ad öreg szolgájának, Dmitrynek, hogy távollétében azzal őrködjön az asszony hűsége felett. Dmitry azonban jobban szereti Vjerát, mint a fejedelmet, a fegyvert átadja az asszonynak, és arra kéri, hogy használja ki ezt a három hetet, éljen boldogan legalább egyszer életében. A hercegnő elfogadja az ajánlatot, Dmitryvel és komornájával, Natasával Európába utazik. A hotelben összehozza a sors Terényi Iván gróffal, akit a szülei utazni küldtek, hogy elfelejtse hozzá nem illő, polgári származású szerelmesét. A gróf és Vjera első látásra egymásba szeretnek. Három boldog hetet töltenek el együtt. Az idő gyorsan múlik. Elérkezik a boldogság utolsó napja. Dmitry figyelmezteti asszonyát, hogy haza kell térnie. Vjera éjjel szökik el szerelme mellől és visszatér Manikikibe. A fiatalember belebetegszik az asszony elvesztésébe, mivel azt sem tudja róla, hogy kicsoda, s hogy hol keresse? Az asszony az ura mellett éli tovább szomorú életét. Közben megszületik kisfia, Iván gyermeke. Egy nap nem bírja tovább, s fellázad: levelet küld Ivánnak. A fiatalember azonnal indul, hogy lássa szerelmét. A rég várt találkozás azonban nem valósulhat meg, a komorna elárulja asszonyát, és a herceg bosszút áll: megöli Vjerát, mielőtt szerelmesét láthatta volna. Nem sokkal ezután Ivánt koronázási ünnepségre hívják, az uralkodó herceg Vjera halála után öngyilkos lett, és a négyéves Iván herceg foglalja el a trónt. A gróf, mikor elhalad mellette a koronázási menet, boldogan néz fel a gyermekuralkodóra - a fiára. És ekkor régi Mária-képre emlékeztető látomásként jelenik meg Vjera, és áldólag terjeszti ki a kezét a fiára, és a szerelmesére.
A film virazsirozott, német inzertes nitró kópiája a berlini Filmuseum gyűjeményéből került elő 2003-ban. A restaurált kópia 2003-ban készült. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 19. vasárnap, 20.00

Carandiru, brazil, 2003, r: Hector Babenco, f: Fernando Bonassi, Victor Navas, Hector Babenco (Dráuzio Varella regényéből), o: André Abujamra, z: Walter Carvalho, sz: Luis Carlos Vasconcelos (fizikus), Milton Gonçalves (fiú), Ivan de Almeida (Ebony), mf/portugál hang, 150 perc

PREMIER ELŐTTI VETÍTÉS! Carandiru egy állami börtön Sao Paulóban. Drauzio Varella szociális munkásként dolgozik a fegyintézetben egy AIDS-megelőző program keretében. Elképesztő körülményeket tapasztal. A valóban megtörtént eseteken alapuló történet egy börtönlázadásba torkollik, melynek során a rendőrség 111 embert öl meg. [brazil filmmozaik]

Szeptember 20. hétfő, 16.00

Egyiptomi történet, magyar, 1963, r: Mészáros Gyula, f: Ranódy László, Thurzó Gábor, Fathi Zeki, o: Pásztor István, z: Láng István, sz: Tóth Laci (Józsi), Kiss Antal (Laci), Kiss Ferenc (professzor), Pécsi Sándor (hajóskapitány), Kiss Manyi (Janka), Mezey Mária (Blanka), Fónay Márta (Aranka), Psota Irén (Antónia), Bihari József (hajószakács), Latabár Kálmán (bűvész), Krencsey Marianne (Juhászné), mb, 102 perc, with English subtitles

Laci és Józsi, a két testvér 1956 októberében indul neki a nagyvilágnak. Kalandos útjuk Egyiptomba vezeti őket, ahol nevelőintézetbe kerülnek. Megszöknek, és egy hajóra menekülnek. A kapitány visszazavarja őket Alexandriába. A fiúk gyalog indulnak el innen Kairóba, a magyar követségre, mert most már haza akarnak menni a mamájukhoz. A sivatagban egy forgatás kellős közepén találják magukat, s a kavarodásban elveszítik egymást...

Szeptember 20. hétfő, 18.30

Egy asszony meg a lánya (La ciociara), olasz-francia, 1960, r: Vittorio De Sica, f: Cesare Zavattini, Vittorio De Sica, o: Pogány Gábor, z: Armando Trovaioli, sz: Sophia Loren (Cesira), Raf Vallone (Giovanni), Jean-Paul Belmondo (Michele), Eleonora Brown (Rosetta), mb, 110 perc

Róma bombázásának megkezdésekor egy kis hegyi faluba menekül Cesira a lányával a háború borzalmai elől. De a háború szörnyűségeit nem lehet ilyen könnyen elkerülni: útban hazafelé katonák támadják meg a két nőt, és megerőszakolják őket. Rosetta számára csaknem végzetes ez a trauma, de Cesira nem adja fel a lányáért, annak becsületéért és tisztességéért folytatott küzdelmet. [Loren]

Szeptember 20. hétfő, 20.30

A pókasszony csókja (Kiss of the Spider Woman), brazil-amerikai, 1985, r: Héctor Babenco, f: Leonard Schrader (Manuel Puig művéből), o: Rodolfo Sánchez, z: John Neschling, sz: William Hurt (Molina), Raul Julia (Valentin), Sonia Braga (Leni, Marta), mb, 119 perc

Valentint, a baloldali újságírót és Molinát a homoszexuális kirakatrendezőt egy cellába zárják valamelyik latin-amerikai diktatúrában. A két férfi a köztük levő ellentét dacára egyre közelebb kerül egymáshoz, s mikor Valentin a mozgalombeli szerelméről is beszélni kezd, a nézők megtudják, hogy Molina besúgó... [brazil filmmozaik]

Szeptember 21. kedd, 16.30

Hová lettél drága völgyünk? (How Green Was My Valley), amerikai, 1941, r: John Ford, f: Philip Dunne (Richard Llewellyn regényéből), o: Arthur Miller, z: Alfred Newman, sz: Walter Pidgeon (Mr. Gruffydd), Maureen O'Hara (Angharad Morgan), Anna Lee (Bronwyn Morgan), Donald Crisp (Mr. Gwilym Morgan), hb/E, 118 perc

1880 táján egy nyugalmas walesi völgy lakói nyugodt életüket veszélyeztetve érzik, mivel a völgyben nagy kiterjedésű szénlelőhelyet fedeznek fel. A föld kincsének feltárása a bányatulajdonosok nagyszabású beavatkozása nyomán indul be. A film egy bányászcsalád sorsán keresztül ábrázolja azokat az emberi konfliktusokat, melyek a fordulat időszakában keletkeznek. A kapitalizálódás a vidéki lakosság életét igencsak megváltoztatja, s nekik alkalmazkodniuk kell. [Ford-retrospektív]

Szeptember 21. kedd, 18.30

Flor asszony és két férje (Dona Flor e seus dois maridos), brazil, 1976, r, f: Bruno Barreto (Jorge Amado regényéből), o: Maurilo Salles, z: Chico Buarque, sz: Sonia Braga (Flor asszony), José Wilker (Vadinho), Mauro Mendonca (Teodoro), mb, 110 perc

A 40-es években a bahiai karnevál alatt egy kisvárosban a híres nőfaló és szerencsejátékos Vadinho belehal a tivornyázásba. Gyönyörű, érzéki özvegye mélyen gyászolja: visszaemlékezéseiben megelevenedik a múlt. Vadinho, miután kielégítette asszonyát, már a nászéjszaka hátralevő részét is a kuplerájban töltötte. Persze Flór is tudott férje viselt dolgairól, de az úgy volt képes kielégíteni őt, hogy szeretkezéseik után az asszony mindig mindent megbocsátott neki. Ám e különleges szexusú özvegy új férje egy decens patikus lesz, aki ugyan megbízható és pedáns, de mackós testére öltött halványsárga pizsamájában mint férfi meglehetősen illúzióromboló. Megjelenéséhez tökéletesen igazodik szexualitása is, így Flór, noha most végre dédelgetett, szeretett feleség, mégsem boldog igazán... [brazil filmmozaik]

Szeptember 21. kedd, 20.30

A mozi születése (La naissance du cinéma), francia, 1945, r: Roger Leenhardt, szakértő: Georges Sadoul, mb, 20 perc

Az összeállítás a Plateau szerkesztette varázsdob és életkeréken át Reynaud optikai színházán keresztül Marey fényképező puskája és kronofotográfiája ismertetésével bemutatja a Lumiere-fivérek munkásságát, a mozi megszületését.

8 Lumiere film (Lumiere: 8 films)

Boxeurs en tonneaux (Hordóban boxolók), Laveuses sur la riviere (Mosónők a folyóparton), Charcuterie mécanique (Az önműködő hentesüzlet), Bataille de neige (Hógolyó csata), Egypte - Panorama des rives du Nil (Egyiptom - látkép a Nílus partjáról), Concours de boules (Golyójáték), Vues japonaises - repas en famille (Japán életkép - étkezik a család), Squelette joyeux (Furfangos csontváz), francia, 1895-1898, r, o: Louis Lumiere, inzert nélkül, 5 perc

Louis Lumiere kezdeti filmjeiben egyrészt saját családja életének meghitt örömeit, másrészt a múlt század végi világ pillanatképeit, valamint bohózatokat örökített meg. A kópiát a Cinematheque francaise restaurálta.

Lumiere-filmösszeállítás, magyar, angol inzertek, 10 perc

A Lumiere testvérek 1895 végén Párizsban tartott előadásuk után alig néhány hónappal, 1896 május 10-én Budapesten is bemutatták találmányukat. A Nagykörúton megnyílt Royal Szállóban tartott, hetenként változó műsorból való ez a 15 film. Tízméteres darabkák, egy-egy tájfelvétel, tréfás jelenet vagy híradókép, köztük budapesti felvételek is. Az összeállítást készítette Magyar Bálint, Richter Ferenc, Herényi Géza és Szilágyi Attila Vanek Katalin gyűjteménye alapján.

Egy hölgy eltüntetése (L'escamotage d'une dame), francia, 1896, r, f: Georges Mélies, (inzert nélkül), 2 perc

Az első trükk ötlete véletlenül született meg Mélies fejében. Egy dokumentumfilmet vetített, amelyet az Opera téren vett fel, és meglepődve látta, hogy egy omnibusz hirtelen halottaskocsivá változik. Rájött ennek az átalakulásnak az okára: forgatás közben a film elakadt, majd ismét elindult. A rövid szünet alatt került az omnibusz helyére a halottaskocsi. Ez lett Mélies alap filmtrükkje, s az Egy hölgy eltüntetése az első filmje, amely ezzel az eljárással készült.

A bűvész (Le magicien), francia, 1900, r, f: Georges Mélies, inzert nélkül, 4 perc

Gyönyörű szecessziós képek elevenednek meg a bűvész trükkjeiből. A díszes, embermagasságú legyező hölgykoszorúvá válik, és az elegáns bűvész kívánságának megfelelően mozognak, például francia négyest táncolnak.

A gumifejű ember (L'homme a la tete caoutchouc), francia,1901, r, sz: Georges Mélies, angol összefoglaló inzert az elején, 2 perc

A kísérletező mester az asztalra erősített, élő gumifejet pumpálja fel, majd engedi le. Érkező vendégének is bemutatja tudományát, s az is önfeledten kísérletezik, mígnem szétdurran a fej. Mélies-nek ez a legendás alapfilmje csak a párizsi és a mi archívumunkban található meg.

A sátán (Le charlatan), francia, 1902, r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 1,5 perc

Egy hölgy szívéért két férfi verseng, egyikük az ördög segítségével akarja kivívni a nő tetszését. A mindennapi szerelmes virággal kedveskedik, ő seprűn lovagolva akarja elragadni szerelmét.

Utazás a Holdba (Le voyage dans la Lune), francia, 1902, r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 9 perc

Az iróniával fűszerezett filmet a kor technikai vívmányai és Verne Gyula által inspirált fantázia szülte. Szakállas, dulakodva vitatkozó tudósok kilövetik magukat a Holdra. Az embereket szállító lövedék belefúródik az égitestbe. Az expedíció tagjai megvívják harcukat a rémséges holdlakókkal, majd visszatérnek a Földre, leszállnak a tengerre. A tenger néhány pillanatra igazi felvételen látható, s csak később válik trükké. A parton táncoló lányok ünneplik őket. Ez a filmje érte el a legnagyobb nemzetközi sikert, másolatai ezrével keringtek a világban.

A nagy Mélies (Le grand Mélies), francia,1952, r, f: Georges Franju, o: Jacques Mercanton, z: Georges Van Parys, sz: André Mélies, Marie-Georges Mélies, Jeanne d'Alcy, hb/E, 30 perc

A halhatatlan mester zsenije előtt tisztelgő dokumentumfilm bemutatja Georges Mélies számos bűvésztrükkjét, gépkonstrukcióit, filmtrükkjeit, díszletrajzait, makettjeit és számos jelenetét filmjeinek. A zongoránál Kecskeméti Gábor. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 22. szerda, 16.30

Mindennapi kenyér (The Southerner), amerikai, 1945, r, f: Jean Renoir (George Sessions Perry regényéből), o: Lucien Andriot, z: Werner Janssen, sz: Zachary Scott (Sam), Betty Field (Nona), J. Carrol Naish (Devers), Beulah Bondi (nagymama), Percy Likbride (Harmie), Charles Kemper (Tim), mf/E, 93 perc

Sam és Nona gyermekeikkel és a nagymamával együtt felhagynak a városi élettel, és elhatározzák, hogy földműveléssel és állattenyésztéssel teremtenek biztos egzisztenciát az egész családnak. Az új környezet okozta legnagyobb nehézség közepette is próbálják fenntartani magukat, bár a farmerélet nagy megpróbáltatást jelent. Meg kell küzdeniük a mindennapi betevőért, a vízért, az állatok egészségéért, harcolniuk kell a fagy és a hőség pusztítása ellen. Amikor végre úgy érzik, révbe értek, egy kegyetlenül tomboló vihar egyetlen éjszaka leforgása alatt teszi tönkre a házukat és a földjüket. Sam föladja és visszamenne a városba, de a családja erőt és reményt nyújt neki a maradáshoz... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 22. szerda, 18.30

Karenina Anna, magyar, 1918, r: Garas Márton, f: Lázár István (Lev Tolsztoj regényéből), sz: Varsányi Irén (Anna), Fenyvessy Emil (Karenin herceg), Kertész Dezső (Wronszky), Lakos Vilma (Kitty), Balassa Jenő (Oblonszky), hb/G inzert, 75 perc, with English translation, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

Karenin herceg boldog családi körben él otthonában feleségével, Annával és kisfiával, Szergiusszal. Anna egy nap táviratot kap Moszkvából. Fivére arról értesíti, hogy felesége, Dolly válni akar, s kéri Annát, hogy utazzon hozzájuk, és békítse ki őket. Az asszony hamarosan útnak indul, hogy teljesítse fivére kérését. Moszkvában az állomáson megismerkedik utastársa fiával, Wronszky gárdatiszttel, aki már az első alkalommal feltűnő érdeklődést tanúsít iránta. Anna kibékíti fivérét és sógornőjét, s a tiszteletére rendezett estélyen ismét találkozik Wronszky gróffal. A gárdatiszt hevesen udvarol az asszonynak, aki érzi, hogy nem tudna sokáig ellenállni a vonzó fiatalembernek, s ezért inkább hazautazik Szentpétervárra. Útközben vasúti szerencsétlenség miatt megáll a vonat, kiszállítják az utasokat, Wronszky is közöttük van. A tiszt bevallja, hogy azért utazik Pétervárra, hogy Anna közelében lehessen. Szentpéterváron gyakran találkoznak, s az asszony hosszas vívódás után meglátogatja Wronszkyt a legénylakásán. Karenin herceg szemrehányást tesz Annának Wronszky iránt tanúsított túlzott érdeklődése miatt, ekkor az asszony mindent bevall, s a házasfelek között nyílt szakítás következik be. A szerelmesek Anna falusi kastélyába költöznek, s Karenin, sógora tanácsára, megindítja a válópert. Az asszony boldogsága nem felhőtlen, férje elzárja őt kisfiától. Gyötrelmei akkor sem enyhülnek, amikor megszületik Wronszkyval közös gyermekük. Wronszky megelégeli a problémákat, elhidegül Annától, és egyre többet van távol. Az asszony szenved emiatt. Sírva könyörög a férfinak, hogy ne hagyja el. Majd mikor arról értesül, hogy Wronszky eljegyezte magát Sarkotin hercegnővel, a vonat elé veti magát. A film teljes kópiája német inzertekkel maradt fenn. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 22. szerda, 20.00

Fitzcarraldo, német, 1979-81, r, f: Werner Herzog, o: Thomas Mauch, z: Popol Vuh, Richard Strauss, Vincenzo Bellini, Enrico Caruso, sz: Klaus Kinski (Fitzcarraldo), Claudia Cardinale (Molly), José Lewgoy (don Aquilino), Miguel Angel Fuentes (Cholo), mf/G, 180 perc

Fitzcarraldo elhatározza, hogy a megközelíthetetlensége miatt eddig ki nem használt kaucsuklelőhelyet "meghódítja". A vállalkozásból remélt milliókat egy operaház építésére fordítaná a dzsungelben, hogy rávegye Carusót, lépjen fel az őserdei Iquitosban... Sokak szerint Fitzcarraldo Herzog alteregója; a film 1982-ben Cannes-ban megkapta a legjobb rendezés díját.

Szeptember 23. csütörtök, 17.00

Az elveszet őrjárat (The Lost Patrol), amerikai, 1934, John Ford, f: Dudley Nichols (Philip MacDonald elbeszéléséből), o: Harold Wenstrom, z: Max Steiner, sz: Victor McLaglen, Boris Karloff (Sanders), Wallace Ford (Morelli), Reginald Denny (George Brown), hb/E, 66 perc

Első világháború, mezopotámiai sivatag. Átkelés közben láthatatlan banditák lelövik a brit őrjárat parancsnokát, azt az embert, aki egyedül ismeri az útvonalat. Az őrmester tartja az északi irányt, annak reményében, hogy találkoznak csapatukkal. Az éjszakát egy oázisban töltik, de másnap arra ébrednek, hogy lovaikat ellopták, őrszemük halott, területüket körülvették, s a túlélés rendkívül nehéznek tűnik. [Ford-retrospektív]

Szeptember 23. csütörtök, 18.30

Egy szobalány naplója (The Diary of a Chambermaid), amerikai, 1946, r: Jean Renoir, f: Jean Renoir és Burgess Meredith (Octave Mirbeau művéből), o: Lucien Andriot, z: Michel Michelet, sz: Paulette Goddard (Célestine), Francis Lederer (Joseph), Reginald Owen (Lanlaire úr), Hurd Hatfield (Georges), hb/E, 85 perc

A neves francia rendező Hollywoodban forgatott filmjének ugyanaz az irodalmi alapja, mint Bunuel azonos című, de közel két évtizeddel később készült filmjének, mégis egész más hangvételben dolgozza fel Célestine, a szobalány történetét és a századforduló francia vidéki uraságainak bizarr világát. Igazi filmtörténeti csemege, különösen egymás után nézve a kettőt... [Renoir-retrospektív]

Szeptember 23. csütörtök, 20.30

Hair, amerikai-nyugatnémet, 1979, r: Milos Forman, f: Michael Weller, o: Miroslav Ondricek, z: Galt MacDermot, sz: John Savage (Claude), Treat Williams (Berger), Beverly D'Angelo (Sheila), Annie Golden (Jeannie), Dorsey Wright (Hud), Don Dacus (Woof), hb/E, 120 perc

Valahol Közép-Nyugat-Amerika kietlen vidékén Claude egy sporttáskával száll fel a New York-i buszra, hogy megjelenjen a sorozóbizottság előtt. Katona lesz Vietnámban. A Central Parkban meglát egy gyönyörű lányt lovagolni, és az ott tanyázó hippik segítségével megkeresi a tüneményt, akinek felső tízezerbeli szülei éppen partit adnak. A kis hippicsapat besétál az exkluzív rendezvényre, és hamarosan még exkluzívabbá teszik... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 24. péntek, 16.30

Rovere tábornok (Il generale Della Rovere), olasz, 1959, r: Roberto Rossellini, f: Sergio Amidei, Diego Fabbri, Indro Montanelli, o: Carlo Carlini, z: Renzo Rossellini, sz: Vittorio De Sica (Bardone-Grimaldi), Hannes Messemer (Müller ezredes), Giovanna Rali (Valeria), mf/I, 120 perc

Genova a fasiszta megszállás idején: feketepiac, elhagyott lakások, pedáns német hivatalok. Ebben a közegben bontakozik ki a megtörtént eseten alapuló cselekmény. Grimaldi háborús áldozatok vámszedője. Még attól sem riad vissza, hogy szolgálatokat tegyen a Gestapónak. Egyszer azt a megbízást kapja, hogy leplezze le és árulja el az ellenállási mozgalom vezetőjét. De feltámad a lelkiismerete... De Sica a főszerepben élete egyik legnagyobb drámai alakítását nyújtja. [De Sica-sorozat]

Szeptember 24. péntek, 18.30

Válogatás a brightoni iskola filmjeiből (1895-1905), hb/E hang, zenés, 65 perc

Mélies Utazás a lehetetlenbe (Voyage a travers l'impossible, 1904) c. filmjének virazsírozott részlete után a film mint elbeszélő művészet kialakulásában ugyancsak fontos szerepet játszó brit úttörők - Acres, R.W.Paul, G.A.Smith, Williamson, Hepworth, valamint a Sheffield, a Haggar és a Bamforth cég - korai remekeiből láthatunk egy csokorra valót.

A mozi története (The History of Cinema), angol rajzfilm, 1955, r: John Halas, f: Nicholas Spargo, John Halas, o: Bill Taylor, Roy Turk, mf/E, 10 perc

A szatirikus hangvételű filmből megtudhatjuk, mi az összefüggés az esős, rossz idő, valamint aközött, hogy Hollywood lett a filmgyártás központja; hogyan alakult ki a cenzúra intézménye és hogyan vezetett a mozipénztárak elötti lehangoló sorbaállás a televízió feltalálásához; valamint hogy végül milyen megoldásokkal próbálták visszahódítani a nézőket az új médiumtól a filmesek. A jővő mozijai között pedig felrémlik egy virtuális valóság masina is... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 24. péntek, 20.00

Szürke barátság, magyar, 1965, o: Kenyeres Gábor, Sándor Pál, Fazekas Lajos, h: Peller Károly, mb, 15 perc

A szakszervezeti üdültetésben részesülő dolgozók badacsonyi kirándulásuk során az állami támogatásnak köszönhetően alaposan berúgnak - állapítja meg némi iróniával a film.

Szemüvegesek, magyar, 1969, r: Simó Sándor, f: Simó Sándor, o Kenyeres Gábor, z: Tamássy Zdenkó, sz: Bujtor István (Valkó László), Ronyecz Mária (Jutka), Törőcsik Mari (Mari), Avar István (Tibor), Major Tamás (Náray professzor), Molnár Tibor (Szántó elvtárs), Keres Emil (Ormai), mb, 82 perc, with English translation

Valkó, a fiatal építészmérnök ötven év múlva is korszerű lakótelepet akar tervezni. Ambiciózus megoldásait sorozatosan utasítják el manipuláló, alig odafigyelő fölöttesei. Így a modern lakótelep tervéből végül garzonlakás lesz. Egyetemi tanítványai viszont már őt is konzervatívnak tartják. A realitás Valkó magánéletében is szegényesebb, mint az álma: eltartási szerződéssel megszerzett kétszobás lakása helyett színvonalában is jóval gyengébb egyszobást tarthat csak meg. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 25. szombat, 16.30

Tegnap, ma, holnap (Ieri, oggi, domani), olasz, 1963, r: Vittorio De Sica, f: Eduardo de Filippo, Billa Billa, Isabella Quarantotti, Cesare Zavattini (Alberto Moravia történetéből), o: Giuseppe Rotunno, z: Armando Trovajoli, sz: Sophia Loren (Adelina, Anna, Mara), Marcello Mastroianni (Carmine, Renzo, Augusto), mf/I, 120 perc

Loren előbb mint kikapós, cigarettával feketéző nápolyi fiatalasszony, aztán mint unatkozó gyárosfeleség, végül pedig mint lenge, római call girl tűnik fel. Mastroianni pedig mindvégig sármosan feszeng mellette. [De Sica-retrospektív, Loren, Mastroianni]

Szeptember 25. szombat, 18.30

Nana, francia, 1926. r, f: Jean Renoir (Émile Zola regényéből), o: Bachelet és Corwin, sz: Catherine Hessling (Nana), Jean Angelo (Vandeuvres), Werner Krauss (Muffat), hb/F inzertek, 110 perc, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

Nem véletlen Renoir témaválasztása, ugyanis Zola szenvedélyesen érdeklődött az impresszionista festészet iránt, Renoir képi világáról pedig már jó ideje megállapították a filmesztéták, hogy édesapja művészetének, az impresszionista festészetnek hatását mutatja. A Nanát Renoir német stúdiókban forgatta, s a főszereplő prostituáltat jelképesen démonivá formálta. [Renoir-retrospektív] [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 25. szombat, 20.30

A múlt nélküli ember, (Mies vailla menneisyyttä), finn, 2002, r, f: Aki Kaurismäki, o: Timo Salminen, sz: Markku Peltola (M), Kati Outinen (Irma Annikki), Juhani Niemelä (Nieminen), mf/finn hang, 97 perc

"Ma péntek van, ma elmegyünk ebédelni!" - mondja a hajléktalan család feje istápoltjának, és elviszi egy tányér levesre az Üdvhadsereg kerületi étkezdéjébe.
Kopott börönddel érkezett a férfi a helsinki pályaudvarra. Leütötték, kirabolták. Amikor magához tért, semmire sem emlékezett. Az orvosok halottnak nyilvánították, a hajléktalanok szedték össze az utcán.Aztán kibérelt egy zugot, tiszta ruhát kapott az üdvhadseregtől, és már vendéget fogad: egy asszonyt. Méltósággal építeni kezdheti új életét. Vendégünk Peter von Bagh, a Bolognai Filmfesztivál igazgatója. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 26. vasárnap, 16.30

A tánczosnő, magyar, filmtöredék, 1918, r: Garas Márton, f: Lázár István (Lengyel Menyhért színművéből) sz: Leopoldine Konstantine (Lola, a táncosnő), Kertész Dezső (Eőri Sivó László), Fenyvessy Emil (Bojdán), hb/G inzert, 75 perc, with English translation, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

Bojdán az Alhambra mulatóban ismerkedik meg Lolával, a virágáruslánnyal. Egyszer a lányt táncra kérik, s Bojdán azonnal felfedezi rendkívüli tánctehetségét. Tanítani kezdi, s Lola beváltja a hozzáfűzött reményeket, hamarosan nagy sikeres táncosnő lesz. Eőri László, az ifjú diplomata beleszeret Lolába. Bojdán féltékeny a kialakuló szerelmi kapcsolatra, mely elvonja Lola figyelmét művészetéről. A szerelem győz a hivatás felett, s Lola elszökik Eőri vidéki birtokára. Néhány hónap idill után Lolának hiányozni kezd régi élete. Levelet ír barátainak, s az Alhambra kompániája egy nap felkerekedik és meglátogatja az asszonyt. Agitálják, hogy térjen vissza a színpadra, Bojdán egy új táncötletéről beszél neki, melyet csak ő tudna megvalósítani. A kedélyes együttlétüknek Eőri hazatérése vet véget, kiutasítja házából a komédiásokat. Lola ezután úgy dönt, hogy ő sem marad, visszatér a színpadra. Az elhagyott fiatalember pedig Párizsban vállal diplomáciai feladatot, de nem tudja elfelejteni a táncosnőt. Hosszas vívódás után ismét felkeresi Lolát. A találkozáskor újra fellángol köztük a szenvedély, ám ezúttal az asszony már nem akarja elhagyni szerelme kedvéért a színpadot. Úgy érzi, hogy a művészet mindennél fontosabb számára. A csalódott fiatalember megsérti az asszonyt, gúnyosan vágja a szemébe, hogy csak egy táncosnő. Lolát feldúlja az újabb szakítás, a szerelem elvesztése, s a színpadon vad táncba kezd, melyet nem tud abbahagyni, hirtelen rémülten a szívéhez kap, és holtan esik össze.
A film német verziója a Goszfilmofond gyűjteményéből került a Magyar Nemzeti Filmarchívumba. Sajnos a fennmaradt kópia nem teljes. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 26. vasárnap, 18.00

Édes élet (La dolce vita), olasz-francia, 1959, r: Federico Fellini, f: Federico Fellini, Ennio Flaiano, Tullio Pinelli, o: Otello Marttelli, z: Nino Rota, sz: Marcello Mastroianni (Marcello), Anouk Aimée (Maddalena), Yvonne Furneaux (Emma), Anita Ekberg (Sylvia), mf/I, 175 perc

A cannes-i Aranypálmával és az Oscar-díjjal kitüntetett Édes élet éles támadások célpontjává vált. A pápa nyilvánosan elítélte a filmet éppúgy, mint a polgári sajtó. Mindez az erőteljes társadalomkritikának köszönhető, amely áthatja a film minden kockáját. A feldúlt hangú kritikák ellenére - vagy éppen azért - a film óriási sikert aratott. Epizódokból építkezik, az egyes részeket a főhős, Marcello alakja köti össze. Címe fogalommá vált: a szépség, a szerelem, az elzüllés, a bomlás folyamatának szimbólumává. [Mastroianni]

Szeptember 26. vasárnap, 21.00

Annie Hall, amerikai, 1977, r: Woody Allen, f: Marshall Brickman, Woody Allen, o: Gordon Willis, sz: Woody Allen (Alvy), Diane Keaton (Annie), Tony Roberts (Rob), Carol Cane (Allison), hb/E, 93 perc

A kopaszodó, kedvesen neurotikus és sármosan gesztikuláló Alvy néz velünk szembe, és össze-vissza csapongva belekezd, hogy miért szakítottak a gyönyörű, ám önmagát zavartan kereső Annie-vel. Közben bepillanthatunk az író-komikus gyerekkorába, megismerkedünk egykori feleségeivel, és megtudhatjuk, mi a jó abban a koszos New Yorkban... - mindezt rengeteg fanyar humorral átszőve. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 27. hétfő, 16.00

Törvényen kívüli lovag (Le chevalier sans loi), olasz-francia, 1951, r: Mario Soldati, f: Mario Soldati, Vittorio Nino Novarese, Augusto Frassineti, Giorgio Massari, o: Mario Montuori, z: Mario Nastim Bene, sz: Raf Vallone (Mandarin), Silvana Pampanini (Rosetta), Michele Philipe (márki), mf/F, 80 perc

Kaland, szerelem, bátor és merész cselekedetek, nem ritkán gáláns kalandok váltogatják egymást Mandrin lovag életében. Ő a rettenthetetlen fenegyerek, hetyke szívrabló, rokonszenves csirkefogó, a szabadság, függetlenség szerelmese. Piemontba, a francia-olasz határnál fekvő kis olasz városkába igyekszik. Ám a francia vámőrök csempészés gyanújával letartóztatják. Mégis sikerül megszöknie és Piemontba jutnia, ahol tudomására jutnak a szomszédos francia határváros, Tournon korrupt tartományfőnökének visszaélései. Kis szabadcsapatot szervez, és megkezdi harcát a hatalom képviselői ellen, a jogtalansággal és az erőszakkal szemben. Mandrin a nép hőse lesz, híre a francia király, XV. Lajos udvarába is eljut. Megfékezésére csapatokat küldenek. Úgy tűnik, Mandrin sem kerülheti el a hatalom megtorlását...

Szeptember 27. hétfő, 18.00

Pret-a-porter - Divatdiktátorok (Pret a porter), amerikai, 1994, r: Robert Altman, f: Robert Altman, Barbara Shulgasser, o: Jean Lepine, Pierre Mignot, z: Michel Legrand, sz: Sophia Loren (Isabella de la Fontaine), Marcello Mastroianni (Szergej), Kim Basinger (Kitty Potter), Stephen Rea (Milo), Anouk Aimée (Simone), mf/E, 132 perc

Évente kétszer, a Pret-a-porter divatbemutató alkalmából a divatvilág megszállja Párizst. Szakemberek, riporterek, fotósok, vásárlók, hírességek és gazdag sznobok jönnek össze, hogy megnézzék a világ leghíresebb divattervezőinek kreációit. Itt találkozik a rejtélyes Szergej az egyik divatszindikátus vezetőjével, Olivier de la Fontaine-nel. A fogadásról Olivier kocsijával távoznak, majd rövidesen nagy közlekedési dugóba kerülnek. A két férfi összevész, és Olivier a heves vita során megfullad a dühtől. A pánikba esett Szergej elmenekül. A rendőrség gyilkosságra gyanakszik. Eszeveszett kavarodás támad, amelyhez a párizsi divatbirodalom szolgáltatja a díszletet, és amelyben a világ legnagyobb sztárjai statisztálnak. [az on-line Filmkultúra filmklubja]

Szeptember 27. hétfő, 20.30

Herkulesfürdői emlék, magyar, 1976, r: Sándor Pál, f: Tóth Zsuzsa, o: Ragályi Elemér, z: Tamássy Zdenkó, sz: Holman Endre (Galambos Sarolta, Kövesi János), Szabó Sándor (Wallach doktor), Kútvölgyi Erzsébet (Zsófi nővér), Garas Dezső (Reményi, Glück úr, fényképész), Carla Romanelli (olasz nő), Dajka Margit (öreg primadonna), mb, 87 perc, with English translation

1919-ben, a fehérterror idején játszódik a történet. Kövesi János, a körözött forradalmár női ruhában mint Galambos Sarolta érkezik meg a fegyverek zajától távoli Wallach Szanatóriumba, hogy Zsófi nővér átmenekítse a határon. A lányt azonban a különítményesek megölik, az álruhás jövevénynek kell átvennie a szerepét. Sarolta nővér előtt provokatív helyzetekben tárul fel a magyar "varázshegy"... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 28. kedd, 16.00

A bigámista , (Il bigamo), olasz-francia, 1956, r: Luciano Emmer, f: Sergio Amidei, Franco Rosi, Elio Talarico, o: Mario Montuori, z: Alessandro Cicognini, sz: Marcello Mastroianni (Mario de Santis), Vittorio De Sica (a védőügyvéd), Franca Valeri (Isolina), Giovanna Ralli (Valeria), mf/I, 100 perc

Mario de Santis illatszerügynök a városokat és a falvakat járja Colodon fogkrémet reklámozó autóján. A kereskedők női hozzátartozóján keresztül - egy kis ajándék segítségével - sikerül egy-egy aláírást megszerezni, s ez már elegendő is ahhoz, hogy a cég szállítsa az illatszert a címre. A hölgyek szívesen látják a vidám, bolondos fiatalembert, felesége és kisfia viszont elég ritkán találkoznak vele. Mariót egy szép napon behívatja a rendőrség, és bigámia vádjával letartóztatja... [De Sica-retrospektív, Mastroianni]

Szeptember 28. kedd, 18.00

Apám néhány boldog éve, magyar, 1977, r: Simó Sándor, f: Simó Sándor, o: Andor Tamás, z: Tamássy Zdenkó, Wolfgang Amadeus Mozart, Iszaak Dunajevszkij, sz: Lohinszky Loránd (apa), Szakács Eszter (anya), Harsányi Péter (fiú), Bujtor István (Negrelli Zsiga), Meszléry Judit (Szekeresné), Madaras József (Szekeres Ede), Tarján Györgyi (Jutka), Garas Dezső (Martin doktor), mb, 95 perc, with English subtitles

Meseszerű történetben emlékezik vissza a fiú apjára és családjára, a II. világháborút követő "boldog" évtizedre. A pincében töltött hetek után a bizakodó Török gyógyszerész boldogan játssza zenekarával a g-moll szimfóniát. Csodás módon felgyógyul a diftériából is, és váratlanul hozzájut egy kis vegyészeti gyárhoz. Életmentő gyógykenőcsök, kölnigyártás után meg akarja valósítani nagy álmát: a lóvizeletből kivont női hormongyógyszert. De jön az államosítás... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 28. kedd, 20.30

Az éjszaka (La Notte), olasz, 1960, r: Michelangelo Antonioni, f: Michelangelo Antonioni, Ennio Flaiano, Tonino Guerra, o: Gianni di Venanzo, z: Giorgio Gaslini, sz: Marcello Mastroiani (Giovanni), Jeanne Moreau (Lídia), Monica Vitti (Valentina), mf/I, 120 perc

Giovanni, a Milánóban élő, sikeres író sivárrá vált belső világa lepleződik le a felesége, Lídia előtt egyetlen nap alatt.

Szeptember 29. szerda, 16.30

Válás olasz módra (Divorzio all'italiana), olasz, 1961, r: Pietro Germi, f: Germi, Ennio de Concini, Alfredo Gianetti, o: Leonida Barboni, z: Carlo Rustichelli, sz: Marcello Mastroianni (Ferninando), Daniela Rocca (Rosalia), Stefania Sandrelli (Angela), mb, 105 perc

A fergeteges feketekomédiában egy szicíliai nemes meséli el, miként sikerült hosszas próbálkozások után megszabadulnia csúnya feleségétől, és feleségül vennie a szép fiatal rokonlányt. A maró szatírában lepleződik az olasz intézmény- és szokásrendszer. [Mastroianni]

Szeptember 29. szerda, 18.30

Ezeregyéjszaka (Le palais des milles et une nuits), farncia, 1905, r: Georges Mélies, o: Michaut, inzert nélkül, 15 perc

A fejedelem udvara mint pompázatos arab mesevilág tárul a néző szeme elé. A fejedelem csodaszép lányát készül férjhez adni, sorban járulnak elé pazar ajándékokkal a hercegi kérők. A kérőket egy mágikus birodalom főpapja vezeti az elvarázsolt erdőbe, majd a csodák palotájába, hogy próbatételen essenek át. Mélies kifogyhatatlan ötleteinek tűzijátékával kápráztatja el a nézőt egészen az esküvő bemutatásáig.

Guise herceg meggyilkolása (L'Assassinat du duc de Guise), francia, 1908, r: Charles Le Bargy, f: Henri Lavedan, d: Emile Bertin, z: Camille Saint-Sa?ns, sz: Albert Lambert (Guise herceg), Gabrielle Robinne (Noirmoutiers márkinő), Charles Le Bargy (III. Henrik), hb/F inzertek, 20 perc

1908. november 17. Párizsban a február 17-én létrehozott Le film d'Art nevű társulat bemutatja első darabját, a Guise herceg meggyilkolását. Tündöklő nevek biztosítják, hogy a film feltűnést keltsen. A főbb szerepeket a Comédie Française vezető színészeire bízzák. A jelenetek alatt Camille-Sait-Sa?ns külön e célra írt darabját játszotta egy szimfonikus zenekar. Mivel a film fényképezett színmű, a színpadi függöny lehullását helyettesítik a feliratok. A történet azt meséli el, hogy a francia király hogyan ölette meg álnok, hitszegő módon egyik lovagját, Guise herceget.

VII. Edward angol király temetése, francia, 1910, Pathé felvételek, G inzertek, 6 perc

Max és kutyája (Un chien qui rapporte), francia, 1909, r: Goerges Monca, sz: Max Linder, hb/R inzertek, 8 perc

Két férfi verseng a szépséges Suzanne kegyeiért. Max ügyes kutyája segítségével nyeri el a lány kezét.

Jézus élete (La vie et la passion de Jésus Christ), francia, 1905, r: Ferdinand Zecca, Lucien Nonguet, sz: Madame és Monsieur Moreau, inzert nélkül, 15 perc, A zongoránál Kecskeméti Gábor.

A kor legszebb, legsikeresebb Passió-feldolgozása. A rendezés több nagy lehetőséggel élt, például hogy a hatalmas díszleteket teljes egészükben bemutathassák, a felvevőgép körben forgott. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 29. szerda, 20.30

Franciska vasárnapjai, magyar, 1996, r: Simó Sándor, f: Kőszegi Edit, o: Kende János, z: Novák János, sz: Kerekes Éva (Franciska), Újlaki Dénes (Groh Lajos), Jiří Menzel - Végvári Tamás (államtitkár), Bíró Krisztina (Viki), Görög László (Jóska, határőr), Igó Éva (Hajdúné Nagy Anna), mb, 101 perc, with English subtitles

Franciska, a szerelmes nő számára a világ: Lajos. Mind emberi, mind női szempontjait érvényesíteni tudja a hétköznapok-vasárnapok ritmusában. Ő elélne élete végéig ebben a konformizmust is, intimszférás boldogságot is jelentő kettősségben. Lajos férfi, de nemcsak szexuális partnernek tekinti Franciskát, hanem társnak is, Auschwitzból hozzá jött vissza. Franciska és Lajos hétköznapjai: két világ, amelyet lehetetlen összeegyeztetni. [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]

Szeptember 30. csütörtök, 16.30

Az egész város erről beszél (The Whole Town's Talking), amerikai, 1935, r: John Ford, f: Jo Swerling, Robert Riskin, o: Joseph H. August, sz: Edward G. Robinson (Arthur/Mannion), Jean Arthur (Clark asszony), Wallace Ford (Healy), Arthur Hohl (szerkesztő), hb/F, 80 perc

A mindig pontosan blokkoló kishivatalnok elkésik a munkahelyéről. Ráadásul az újságban közölt fénykép egy körözött gyilkosról a megszólalásig hasonlít rá. Egész addig nem sok ügyet vet a dologra, míg a rendőrség le nem tartóztatja. Arthur úgy érzi, mindenki megbolondult körülötte... [Ford-retrospektív]

Szeptember 30. csütörtök, 18.00

Egy különleges nap (Una giornata particolare), olasz-kanadai, 1977, r: Ettore Scola, f: Rugero Maccari, Ettore Scola, Maurizio Costanzo, o: Pasqualino De Santis, z: Armando Trovaioli, sz: Sophia Loren (Antonietta), Marcello Mastroianni (Gabriele), John Vernon (Emanuele), Francoise Berd (házmesternő), mb, 110 perc

1938. május 8-án nagy nap virrad az olasz fővárosra: Hitler látogatást tesz Mussolininál, és fogadására megjelenik III. Victor Emanuele király, a Duce, és a több százezres ünneplő tömeg. Kiürülnek a házak, mindenki a nagy eseményre siet. Két ember marad csak otthon egy belvárosi épületben: Antonietta, a csinos, hatgyermekes háziasszony, és Gabriele, a saját neme iránt vonzódó - ezért állásából elbocsátott - rádióbemondó. Antoniettáék papagája kirepül az ablakon, de Gabriele segítségével hazatalál. A két ember összeismerkedik. Gabriele először érez vágyat életében egy asszony iránt, Antonietta pedig felfedezi, hogy a szerelem másfajta is lehet, mint eddig hitte, hogy ő is teljes értékű ember, nem csupán egy férfi rabszolgája. [Mastroianni, Loren]

Szeptember 30. csütörtök, 20.30

Körhinta, magyar, 1955, r: Fábri Zoltán, f: Nádasdy László, Fábri Zoltán (Sarkadi Imre novellájából), o: Hegyi Barnabás, z: Ránki György, sz: Törőcsik Mari, (Pataki Mari), Soós Imre (Bíró Máté), Barsi Béla (Pataki), Kiss Manyi (Patakiné), mb, 101 perc, with English translation

1957-ben, akkor még filmkritikusként, a cannes-i fesztiválról tudósító François Truffaut nevetségesnek találta a zsűri döntését, mely nem a Körhintának, és Törőcsik Marinak ítélte oda a legmagasabb díjakat. Az 50-es évekbeli magyar faluban játszódó, boldog végű Romeo és Júlia történet a sematikus korszak után újjászülető magyar film első, világszerte elismert remekműve lett. A Hegyi Barnabás fényképezte hagyományos elbeszélőszerkezetet refrénszerűen átszövő, hol drámai feszültségű, hol líraian lebegő repülésmotívumok, a felfokozott álomjelenetek, a feszes, drámai ritmus és Ránki Györgynek a montázsszerkesztést aláhúzó, olykor pedig éppen ellenpontozó népdalmotívumokra épülő zenéje teszik felejthetetlenné a filmet... [VIII. Filmemlékezet Fesztivál]