Az Örökmozgó Filmmúzeum januári programja
(Az előadások egy része csak tagságival látogatható)

2005 január:

A Filmkultúra filmklubjában: Ophüls képvilága *** 2 Bonny és Clyde *** Kusturica - orosz filmhónap *** dr Döme László, Stark András dr.és dr. Túry Ferenc előadásai a pszichiátria és film sorozatban *** villanófény *** Vera Drake: Premier előtti vetítés! *** Anatolij Lunacsarszkij drámájából - Ágy és dívány, avagy szerelem hármasban – több feldolgozás ***

január 1. Szombat
16.30
Olaszok hihetetlen kalandjai Leningrádban
(Nyeverojatnije prikljucsenyija italjancev v Rosszii), szovjet–olasz, 1973, r: Franco Prosperi, Eldar Rjazanov, f: Emil Braginszkij, Eldar Rjazanov, Franco Castellano, Giuseppe Moccia, o: Mihail Bitsz, Pogány Gábor, z: Carlo Rustichelli, sz: Ninetto Davoli (Guiseppe), Antonia Santili (Olga), Alighiero Noschese (Antonio), mf/R, 104 perc

Az eredeti ötletekkel teli vígjátékban a Leningrádba érkező olaszok már a repülőgépen megkezdik az egymás elleni küzdelmet. Mindannyian ugyanarra a kincsre vadásznak ugyanis, melyet itt rejtettek el egy oroszlán alá. A város oroszlánszobrairól híres, így a kincskeresőknek van bajuk elég, ráadásul nyomukba szegődik egy szovjet titkos ügynök is…
[orosz filmhónap]

18.30
Umca, umca, macska-zaj
(Super 8 Stories), német–olasz–jugoszláv, 2001, r: Emir Kusturica, sz: Aleksandar Balaban, Zoran Marjanovic Ceda, Nenad Gajin Coce, Goran Markovski Glava, Drazen Jankovic, mf/szerb, horvát hang, 90 perc

„Az Umca, umca, macska-zaj (a cím első két szava a No Smoking 2000-es turnéjának nevére utal) többek között ennek a zenének az eredetét is kutatja – homály pedig akad bőven: hogy mást ne említsünk, e muzsika harmadik kiváló képviselője, a filmzeneszerző Goran Bregovic csak növelte a zavart azzal, hogy egyes autentikus dallamokat a sajátjaként tüntetett fel az Underground filmzenéjében. A film a zenekar húszéves történetét tekinti át, melynek során bepillantást nyerünk az egykori Jugoszlávia mindennapjaiba, megismerkedünk a No Smoking fontosabb tagjaival, házi videók segítségével pedig néhányuk magánéletébe is bekukucskálhatunk.” (Kevin Runner)
[Kusturica]

20.00
A bádogdob
(Die Blechtrommel), német–francia, 1979, r: Volker Schlöndorff, f: Jean Claude Carričre, Franz Seitz, Volker Schlöndorff (Günter Grass regényéből), o: Igor Luther, z: Maurice Jarre, Friedrich Meyer, sz: David Bennet (Oskar), Mario Adorf (Alfred), Angela Winkler (Agnes), Daniel Olbrychski (Jan Bronski), mf/G, 135 perc

„Günter Grass ragyogó regényének erőteljes filmváltozata egy fiúról, aki hároméves korában elhatározza, hogy nem nő tovább, és aki tömegeket tud uralni azzal, hogy bádogdobján dobol. Grass regényének zsenialitása abból fakad, hogy a két világháború közti Danzig részletes szociális, politikai és etnikai freskóját tökéletesen kapcsolja össze egy gyerek szürreális látomásával, akinek minderre az a reakciója, hogy visszafogja tulajdon fejlődését…” (Robert Bentley).

január 2. Vasárnap
16.30

80 nap alatt a Föld körül
(Around the World in 80 Days), amerikai, 1956, r: Michael Anderson, f: S. J. Perelman, James Poe, John Farrow (Jules Verne regényéből), o: Lionel Lindon, z: Victor Young, sz: David Niven (Fogg), Cantinflas (Passepartout), Shirley MacLaine (Aouda hercegnő), Charles Boyer (utazási ügynök), hb/E, 170 perc

„Csodálatos a világ, ha az ember rászánja az időt, hogy körüljárja” – áll e négy kategóriában is (legjobb film, forgatókönyv, fényképezés, zene) Oscar-díjjal jutalmazott szuperprodukció reklámjában. A címben jelzett vállalkozásra fogadást kötő viktoriánus úriembernek és inasának kalandos világ körüli útja végig leköti a figyelmet, talán mert a villanásnyi szerepekben is sztárok láthatók…

19.30
Underground
Francia–magyar–német, 1995, r: Emir Kusturica, f: Dusan Kovacevic, Emir Kusturica, o: Vilko Filac, z: Goran Bregovic, sz: Miki Manojlovic (Marko Dren), Lazar Ristovski (Petar Popara), Mirjana Jokovic (Natalija), Slavko Stimac (Ivan), mf/szerb hang, 169 perc

„Kusturica (Cannes-ban Aranypálmával kitüntetett) kultfilmje hátborzongató hazugságmese. A soha véget nem érő háború abszurd és lehetetlen, de – mint tudjuk – a Balkánon megvalósult meséje. Belgrád 1941-es német megszállását követően több partizáncsalád a pincékbe menekül. Egy »jó barát« hadiszállító támogatásával fegyvereket készítenek az ellenállásnak – amin a halálgyáros jól keres. A háborúnak egyszer csak vége lesz, de a barát tovább szövi a szilaj harcok történetét, oly hihetően, hogy egész város éldegél immár a felszín alatt. Azonban 1961-ben néhány partizán felmegy a fényre. Meglepődésük leírhatatlan. Aztán 1991-ben újra kitör a háború...” (Cinema) „A háború tehát permanens, igazi béke nem is volt, s az embereknek, úgy látszik, ez az állapot felel meg, legalábbis – sokszor állati – magatartásukkal ezt igazolják. Ennyiben a film nem csak a Balkánról szól, hanem olyan élményeket s eseményeket közvetít igen látványosan, melyek általában jellemzik az emberiséget századunk végén, és amelyek segítenek megérteni azt, amit történelemnek neveznek.” (Nemes Károly)
[Kusturica]

január 3. Hétfő
16.30

Languszta reggelire
(Aragosta a colazione), francia–olasz, 1980, r: Giorgio Capitani, f: Laura Toscano, Franco Marotta, o: Carlo Carlini, z: Piero Umiliani, sz: Enrico Montesano (Enrico Tucci), Claude Brasseur (Mario), Claudine Auger (Carla), Jenet Agren (Monique), Silvia Dionisio (Matilde), mb, 98 perc

A modernizált és olaszosított burleszkben Enrico a zuhanyrózsával éppúgy nem tud megbirkózni, mint a megélhetését jelentő, Fekete Tulipán fantázianevű vécécsészék eladásával. Elkeseredettségében felkeresi régi iskolatársát, aki egy milliomosnőhöz „ment hozzá”, hogy megtudja, miként lehet a feje tetejéről talpára állítani a szerencsét.

18.30
Felhőmennyország
(Oblako raj), orosz, 1991, r: Nyikolaj Dosztal, f: Georgij Nyikolajev, o: Jurij Dnyevszkij, z: Alekszandr Goldstein, sz: Andrej Zsigalov (Kolja), Szergej Batalov (Fegya), Irina Rozanova (Válja), mf/R, 80 perc

Külvárosi panelházak sivár pusztasága. Az unatkozó Kolja szeretne valakivel beszélgetni, de senki se kíváncsi rá. Aztán egy baráti házaspárnak azt füllenti, hogy a Távol-Keletre hívják dolgozni. Erre mozgásba lendül az egész ház…
[orosz filmhónap]

20.00
Arizónai álmodozók
(Arizona Dream) angol–francia, r: Emir Kusturica, f: David Atkins, o: Vilko Filac, z: Goran Bregovic, sz: Johnny Depp (Axel), Jerry Lewis (Leo), Faye Dunaway (Elaine), Lili Taylor (Grace), mf/E, 142 perc

Axel a New York-i halászati társaságnál tölti egyhangú mindennapjait. A fiút nagybátyja, Leo elhívja esküvői tanúnak, majd addig nyaggatja, míg nem sokkal később Axel belép az öreg Cadillac-kereskedésébe is. Az autók eladása közben ismerkedik össze egy kissé szédült özvegyasszonnyal, Elaine-nel és annak lányával, Grace-szel, akik furcsa életszemléletükkel és álmaikkal teljesen elbűvölik őt. A fiú mindkettejükért rajong, ám csakhamar észreveszi, hogy nem tud szabadulni bűvkörükből: ekkor elrúgja magát a mindennapi élettől, és megkezdi szürreális álomrepülését...
[Kusturica]

január 4. Kedd
16.30
Hamu és gyémánt
(Popiol i diament), lengyel, 1958, r: Andrzej Wajda, f: Andrzej Wajda, Jerzy Andrzejewski (Andrzejewski regényéből), o: Jerzy Wójcik, z: Filip Nowak, sz: Zbigniew Cybulski (Maciek), Ewa Kryzjewska (Krystyna), Adam Pawlikowski (Andrzej), Waclaw Zastrzezynski (Szczuka), mf/lengyel hang, 110 perc

A velencei filmfesztiválon ezzel a filmmel aratta első nagy nemzetközi sikerét Andrzej Wajda. Itt lett sztár Zbigniew Cybulski, akinek korai halála végképp a mítosz magasába emelte ellentmondásos alakját. „Több volt, mint kiváló színész és lebilincselő egyéniség. Valóságos megtestesítője volt egy típusnak, sőt egy országnak, egy meghatározott időszaknak is.” (Boleslaw Michalek) A honi hadsereg hőséből kiábrándult merénylővé degradálódott Maciek, akinek gyötrő kétségeit a szerelem se képes eloszlatni, szemétdombon végzi: kora s környezete áldozata.

18.30
A telihold napja
(Gyeny polnolunyija), orosz, 1997, r, f: Karen Sahnazarov, o: Gennagyij Karjuk, z: Anatolij Kroll, sz: Vlagyimir Iljin, Valerij Prijomihov, Filipp Jankovszkij, Jelena Korenyeva, mf/R, 92 perc

Az események és emlékképek titokzatos, zaklatott világába visz minket az alkotók által felkínált idő- és térutazás. Feltűnik a gyilkos és a rendőr, a népszerű disc-jockey, a frissen meggazdagodott „újoroszok”, pincérek és a Szovjet Hotel vendégei, hivatalnokok, vállalkozók, és Alekszandr Puskin...
[orosz filmhónap]

20.30
A papa szolgálati útra ment
(Otac na sluzbenom putu), jugoszláv, 1985, r: Emir Kusturica, f: Abdulah Sidran, o: Vilko Filac, z: Zoran Simjanovic, sz: Mareno de Bartoli (Malik), Miki Manojlovic (Mesa), Mirjana Karanovic (Sena), Mustafa Nadarevic (Mesa sógora), mf/szerb, 135 perc

A sok humorral, gyermeki naivitással átszőtt történet 1985-ben elnyerte a cannes-i filmfesztivál legrangosabb kitüntetését, az aranypálmát. A bosnyák származású filmrendező egy kisfiú szemszögéből mutatja be Jugoszlávia személyi kultusszal és politikai rendőrséggel megterhelt világát. A kis Malik édesapját letartóztatják, mert régebbi szeretője feljelentést tesz ellene. Az anya, aki már megszokta férje félrelépéseit, mindent megtesz azért, hogy a családi élet derűjét megőrizze. Így, amikor a családfő börtönbe kerül, ügyes hazugságokkal igyekszik fia elől eltitkolni a valóságot, csakhogy Malik minden féltés és óvás ellenére előbb-utóbb szembesül az igazsággal.
[Kusturica]

január 5. Szerda
16.30
Transzszibériai expressz
(Transzibirszkij ekszpressz), szovjet–kazah, 1977, r: Eldor Urazbajev, f: Alekszandr Adabasjan, Nyikita Mihalkov, Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij, o: Vagyim Aliszov, z: Jerkagali Rahmagyijev, sz: Aszanali Asimov, Nonna Terentyeva, Oleg Tabakov, mb, 93 perc

Egy japán nagyvállalkozó Moszkvába utazik a transzszibériai expresszen, hogy kereskedelmi tárgyalásokat kezdjen Szovjet-Oroszországgal. Közben külföldi kémek sora tör az életére, ám a szovjet csekisták profi leleményességgel óvják meg az életét.
[orosz filmhónap]

18.30
Vihar
magyar, 1952, r: Fábri Zoltán, f: Urbán Ernő, o: Illés György, z: Farkas Ferenc, sz: Bessenyei Ferenc (Pörneczi Gáspár), Molnár Tibor (Göndöcs), Bihari József (Gilicze), Kiss Manyi, mb, 115 perc
with English translation

Nagy mulatozás folyik a Vörös Hajnal Termelőszövetkezetben, miközben a vihar megtépázza az aratás előtt álló búzát. Árendás, a középparaszt súlyos váddal illeti a tagokat: nem tisztították az árkokat! Csak a zsírját szedik le, nem szeretik a földet! Két táborra szakad a tagság és a falu. Pörneczi elnök és volt kulák sógora biztosítási csalásra, szabotázsra akarja rávenni a népet, míg Göndöcs párttitkár, Árendásék megnyerése végett is, a tisztességes munkára…

20.30
Emlékszel Dolly Bellre?
(Sjecas li se Dolly Bell?), jugoszláv, 1981, r: Emir Kusturica, f: Abdulah Sidran, o: Vilko Filac, z: Zoran Simjanovic, sz: Slavko Stimac (Dino), Slobodan Aligrudic (az apa), Ljiljana Blagojevic, Mira Banjac, mf/szerb hang, 100 perc

A prágai filmfőiskolán végzett bosnyák rendező díjnyertes első filmje a 60-as évek elején játszódik egy Sarajevo melletti porfészekben, ahol a 16 éves Dino tanulja az életet a változó világban. Halálos beteg apja világmegváltó kommunista eszmékre neveli, a kultúrházban rock-zenekart alakító haverjai viszont a Sintért istenítik. Ez a börtönből szabadult vagány kedvenc filmsztárjuk után Dolly Bellnek keresztelte el és maszkírozta falusi barátnőjét, akit prostituáltként kezel. Mikor a lányt ideiglenesen Dinóék padlásán helyezi el, a fiú megismeri az igaz szerelem minden gyötrelmét és örömét...
[Kusturica]

január 6. Csütörtök
16.30
Jazzbolondok
(Mi iz dzsaza), szovjet–orosz, 1983, r: Karen Sahnazarov, f: Karen Sahnazarov, Alekszandr Borogyanszkij, o: Vlagyimir Sevcik, z: Anatolij Kroll, sz: Igor Szkljar (Kosztya), Alekszandr Pankratov-Csornij (Sztyopa), Nyikolaj Averjuskin (Zsora), mf/R, 89 perc

A húszas évek Odesszájában Kosztya a fejébe veszi, hogy jazzbandet alakít. Talál is szabad zenészeket, ám a siker felé vezető út rendkívül göröngyös…
[orosz filmhónap]

18.00
Idegen levelek
(Csuzsije piszma), orosz, 1975, r: Ilja Averbah, f: Natalja Rjazanceva, o: Dmitrij Dolinyin, z: Oleg Karavajcsuk, sz: Irina Kupcsenko, Szvetlana Szmirnova, Oleg Jankovszkij, Maja Bulgakova, mf/R, 93 perc

Irina Kupcsenko gyakori pedagógus-alakításainak (Homo novus, Fényes éj) legemlékezetesebbje Vera Ivanovna, ez a vidéki középiskolába helyezett, érzékeny és művelt fiatal nő, akinek rengeteg problémát okoz egyik roppant öntudatos 16 éves tanítványa. Értesülvén nehéz családi körülményeiről, magához veszi a kamaszlányt. Miközben próbálja belénevelni a hagyományos értelmiségi értékrendet, a tanítvány egyre gátlástalanabbul hatol be a magánéletébe…
[orosz filmhónap]

20.00
Az élet egy csoda
(Zivot je cudo), jugoszláv–francia, 2004, r: Emir Kusturica, f: Ranko Bozic, íemir Kusturica, o: Michel Amathieu, z: Dejan Sparavalo, Emir Kusturica, sz: Slavko Stimac (Luka), Natasa Solak (Sabaha), Vesna Trivalic (Jadranka), Vuk Kostic (Milos), mf/szerb-horvát hang, 154 perc

Bosznia, 1992. Luka a belgrádi szerb mérnök egy eldugott falucskába költözik a feleségével, Jadrankával, aki operaénekes és a fiúkkal, Milossal. Luka be szeretné kötni a falut a vasúthálózatba, hogy a kis település túristaparadicsommá válhasson. Elhatározásában a háború egyre gyülekező viharfelhői sem ingatják meg. Aztán kirobban a konfliktus, Lukát elhagyja a felesége, a fia pedig behívót kap a frontra...
Premier előtti vetítés!
[Kusturica]

január 7. Péntek
17.00
Derszu Uzala
szovjet–japán, 1975, r: Akira Kurosawa, f: Akira Kurosawa, Jurij Nagibin (V. Arszenyev úti leírásából), o: Asakazu Nakai, Fjodor Dobronranov, z: Iszaak Svarc, sz: Makszim Mundzuk (Derszu), Jurij Szolomin (Arszenyev), V. Kremena, A. Pjatkov, mb, 140 perc

Vlagyimir Arszenyev orosz utazó 1902-ben az Usszuri vidékén találkozott a nanáj Derszuval, aki nyomolvasója, útitársa, életmentője, sőt, barátja lett. Derszu Uzalának – a kapitány lírai visszaemlékezésében megelevenedő – humorban gazdag s megrázóan tragikus történetét a címszereplő kiváló játéka mellett a fenségesen hatalmas tajga lenyűgöző természeti szépsége teszi felejthetetlenné.
[orosz filmhónap]

20.00
A nőstényfarkas
(Veszegonszkaja volcsica), orosz, 2003, r: Nyikolaj Szolovcov, f: Nyikolaj Szolovcov, Eduard Volodarszkij (Borisz Vorobjov elbeszéléséből), o: Elizbar Karavajev, z: Jevgenyij Doga, sz: Oleg Fomin (Jegor), Jelena Drobiseva (Mása), Vlagyimir Gosztyuhin (Petyka), Lev Durov (az elnök), hb/R, 100 perc

Kis település a vadon szélén, ahol meg-megdézsmálják a háziállat-állományt az éhes farkasok. Itt él feleségével és kislányával a régi vadászcsaládból származó Jegor, akinek az a dolga, hogy ezt megakadályozza. De amikor elveivel ellenkező módon próbál likvidálni egy kölykeit nevelő nőstényfarkast, benne olyan méltó ellenfélre talál, amely (aki?) teljesen felforgatja addigi életét. Kettejük különös kapcsolatának aprólékos bemutatásával nagyon is aktuális, már-már filozofikus kérdések sorát veti fel a film, az ember és a természet viszonyától kezdve a különböző világszemléletek együttéléséig.
[orosz filmhónap]

január 8. Szombat
16.30
Hyppolit, a lakáj
magyar, 1931, r: Székely István, f: Nóti Károly (Zágon István színművéből), o: Eiben István, z: Eisemann Mihály, sz: Csortos Gyula (Hyppolit), Kabos Gyula (Schneider Mátyás), Jávor Pál (Benedek István), Haraszti Mici (Schneider felesége), Fenyvessy Éva (Terka), Gózon Gyula (Makáts), mb, 72 perc
with English translation

A parvenű Schneider Mátyás felesége az arisztokrácia életvitelét majmolva inast fogad. Az egykor grófi családnál szolgáló Hyppolit szelíden, ám körültekintően és határozottan teremti meg a valódi arisztokrata miliőt Schneideréknél. De nemcsak az elszegényedett gróf árverésre került bútorait menti át új munkaadóihoz, hanem egykori gazdája, a most magát sofőrnek kiadó gróf úr és a Schneider-lány kapcsolatát is egyengeti. Persze nem minden megy simán, hiszen a kispolgári szokásait csak nyögvenyelősen vetkőző Schneider úr fellázad Hyppolit ellen…

18.00
Macskajaj
(Crna macka, beli macor), francia–német–jugoszláv, 1998, r: Emir Kusturica, f: Gordan Mihic, Emir Kusturica, o: Thierry Arbogast, z: Vojislav Aralica, Dr. Nele Karajlic, Dejan Sparavalo, sz: Bajram Severdzan (Matko), Srdjan Todorovic (Dadan), Branca Katic (Ida), Florijan Adjini (Zare), mf/szerb, horvát, román, német nyelv, 123 perc

Mi történik, ha az egyszeri roma zsivány olajszőkítőkkel és rettegett drogbárókkal üzletel?

Gyakran megesik, hogy a mosógépet a tégla hajtja, vagy a gázolaj csupán egyszerű áporodott csapvíz. De roma emlékezet óta nem fordult elő, hogy több vagonnyi szőkített olajat elnyeljen a föld. De itt megesik ez a csoda, a lóvé meg elvész. Dadan Karambolo pedig pitbullal fenyegetőzik. Nem marad más hátra, Zarije odaígéri jóképű fiát Dadan púpos és törpe hugicájához. Matko azonban a bögyös kocsmároslányt komálja. A lagzi nem maradhat el, noha a nagypapi hirtelen feldobja a bakancsot, majd izibe' a másik is. Jeget kell hozatni, hogy a hullaszag ne árnyékolja be a frigyet. A púpos arát azonban elviszi a cica...
[Kusturica]

20.30
Fényes éj
(Nocs szvetla), orosz, 2004, r: Roman Balajan, f: Roman Balajan, Rusztam Ibragimbekov (A. Zsovna Kísérlet c. elbeszéléséből), o: Bogdan Verzsbickij, z: Vagyim Hrapacsev, sz: Andrej Kuzicsev, Alekszej Panyin, Olga Szutulova, Irina Kupcsenko, hb/R, 100 perc

A lélektani dráma terén már többször remeklő rendező új filmje ismét az érzelmek zűrzavaráról szól, erotikus csomagolásban. Csinos, fiatal és kihívóan érzéki egyetemistalány érkezik a vakok és süketnémák egyik intézetébe, hogy anyagot gyűjtsön a szakdolgozatához. Lelkes érdeklődése az egyik fiatal nevelő kísérleti módszere iránt szerelmi viszonnyá teljesedik ki, amit nemcsak a nevelő egyik kamaszlány-pártfogoltja vesz rossz néven, hanem a szigorú igazgatónő is – akinek mesteri megformálásáért Irina Kupcsenko a legjobb színésznő díját kapta az orosz filmek fesztiválján.
[orosz filmhónap]

január 9. Vasárnap
16.30
Szárnyak
(Krilja), orosz, 1966, r: Larisza Sepityko, f: Natalja Rjazanceva, Valentyin Jezsov, o: Igor Szlabnyevics, z: Roman Legyenyev, sz: Maja Bulgakova (Nagyezsda Petruhina), Zsanna Bolotova, Pantelejmob Krimov, Leonyid Djacskov, mf/R, 90 perc

A Kálváriával később világhíressé váló, de már indulásakor ígéretes tehetségnek tartott Larisza Sepityko (1938–1979) három napot mutat be egy szakmunkásképző 40 éves igazgatónőjének életéből. Nagyezsda Petruhina sikeres pilóta volt a háború alatt, akárcsak életét vesztett szerelme: fényképük ott díszeleg a múzeumban. Most mégis sorra kudarcot vall emberi kapcsolataiban, s „rá kell jönnie, hogy az ő ideáljai elavultak. Pedagógiai munkájában igazságtalan, fogadott lánya elhidegül tőle, mert nem érti meg a lány szerelmét. Nincs is programja a továbblépéshez, holott nem élhet örökké a múlt fájdalmából és az érte járó tiszteletből… A film érdeme a probléma felvetése. Egy új konfliktus kifejezése és tudatosítása, a változás szükségességének drámaivá tétele.” (Nemes Károly: A mai szovjet filmművészet. Budapest, 1969.)
[orosz filmhónap]

18.00
Moszkva nem hisz a könnyeknek
(Moszkva szljozam nye verit), orosz, 1979, r: Vlagyimir Menysov, f: Valentyin Csernih, o: Igor Szlabnyevics, z: Szergej Nyikityin, sz: Alekszej Batalov (Gosa), Vera Alentova (Katyerina), Irina Muravjova (Ljudmila), Alekszandr Fatyusin (Gurin), Raisza Rjazanova (Antonyina), Oleg Tabakov (Vologya), Zoja Fjodorova (a portás), hb/R, 150 perc

1958-ban három vidékről Moszkvába felkerült lány tervezgeti a jövőjét egy női munkásszállón. Aztán húsz év múlva látjuk őket viszont: már negyven év körüli asszonyok, igazi sorsokkal a hátuk mögött. Ezzel a filmmel, illetve már korábban a Danyileja rendezte Őszi maratonnal új tendencia kezd körvonalazódni a szovjet filmben, mely a magánélet szférájában játszódik, és a hétköznapi emberek problémáit kívánja újszerűen feldolgozni. (Meg is kapta 1980-ban a legjobb külföldi filmnek járó Oscar-díjat Menysov filmje.)
[orosz filmhónap]

20.30
Földcsuszamlás
(Szel), orosz, 2004, r: Jaropolk Lapsin, f: Gennagyij Bokarjev, z: Alekszandr Paitikin, sz: A. Galaov, A. Kuzminszkaja, O. Hohlova, L. Zajceva, hb/R, 100 perc

A Szverdlovszki Filmstúdió legújabb produkciója – a történelmi témákban is jártas (l. A Gyemidovok) veterán Lapsin rendezésében – egy utazás története. E sajátos mese hőse az Észak-Kaukázusban élő Ahmed. Miután mindenét és mindenkijét elragadta egy „vak és könyörtelen” sárlavina, felkerekedik Oroszország – általa még sosem látott – fővárosába, hogy megkeresse rég elutazott fivérét, aki persze közben alaposan megváltozott. Útja során sok különböző, jó és rossz emberrel találkozik, de ő mindhez szeretettel viszonyul. Vajon akadálytalanul vándorolhat-e a megtestesült jóság e világon?
[orosz filmhónap]

január 10. Hétfő
16.30
Nagy Katalin

(Catherine the Great), angol, 1934, r: Paul Czinner, f: Biró Lajos, Lengyel Menyhért, Arthur Wimperis, o: Georges Perinal, z: Muir Mathieson, sz: Elisabeth Bergner (Nagy Katalin), Douglas Fairbanks Jr. (Péter nagyherceg), Flora Robson (Erzsébet cárnő), Gerard du Maurier, mf/E, 100 perc

Bíró Lajos sikeres színdarabja, A cárnő, egy akkoriban különösen divatos történelmi témát dolgozott fel: a naiv és félénk német hercegnő, akit a hóbortos Péter cárevics nejéül szemelt ki a diplomácia, végül átveszi az uralmat, és férje holttestén át nagy uralkodó lesz. A Korda Sándor produkciójában készült filmváltozat nem a történelmi kor – a 18. századi Oroszország – hiteles ábrázolására törekszik, hanem a férjébe mindvégig szerelmes asszony tragédiáját próbálja érzékeltetni a rendező feleségének, a színpadi színésznőnek is kitűnő Elisabeth Bergner árnyalt játékával.

18.30
A titokzatos erő
(Tajnaja szila), orosz, 2002, r: Marina Kaznyina, f: Ljudmilla Kukoba, Marina Kaznyina (P. P. Bazsov művei nyomán), o: Tatjana Loginova, z: Alekszandr Pantikin, sz: Ljudmilla Csurszina, Alekszej Buldakov, Tatjana Ljutajeva, Nonna Grisajeva, hb/R, 90 perc

Az Urál gyönyörű tájain játszódik a Szverdlovszki Filmstúdió e szinte teljesen női produkciója. A fantasztikus elemekben bővelkedő meseszerű történet egy leányanyáról szól, aki sikeres művészként tér vissza a városból szülőfalujába kislányával, hogy ott – a népi legenda szerint szellemek lakta hegyekben - megfelelő követ találjon egy „ördögi” megrendelés teljesítéséhez. S bár a figyelmeztetésekkel nem törődve magát és lányát is veszélybe sodorja, kalandjai során rendeződnek a múltbeli konfliktusok (édesanyjával, egykori szerelmével), és megtisztult lélekkel indulhat ismét útnak.

[orosz filmhónap]

20.00
Tükör a hősnek
(Zerkalo dlja geroja), orosz, 1987, r: Vlagyimir Hotyinyenko, f: Nagyezsda Kozsusanaja, o: Jevgenyij Grebnyov, z: Borisz Petrov, sz: Ivan Bortnyik (Andrej), Szergej Koltakov (Szergej), Borisz Galkin, Natalja Akimova, hb/R, 145 perc

A Szverdlovszki Filmstúdióban kezdte pályafutását Nyikita Mihalkov tehetséges tanítványa, Vlagyimir Hotyinyenko (sz. 1952). Az építészből lett filmrendező e díjnyertes, filozofikus filmjével hívta fel magára a figyelmet, mely egy fantasztikus időutazásból kiindulva vizsgálja a különböző nemzedékek és alkatok viszonyát az ellentmondásos múlthoz és az emberi értékekhez. Szergej, a fiatal tudós súlyos beteg apjához érkezik a kis bányászvárosba, hogy magával vigye Moszkvába. Összeszólalkoznak, és a feldúltan elrohanó Szergej egy 1949-ben játszódó film forgatására keveredik új alkalmi ismerősével, a bányamérnök Andrejjel. Szergej megbotlik egy kábelben, és az esés után mindketten 1949-ben találják magukat – amikor egyikük még meg sem született…
[orosz filmhónap]

január 11. Kedd
16.30
Borisz Godunov
orosz–szovjet, 1954, r: Vera Sztrojeva, f: Nyikolaj Golovanov, Vera Sztrojeva (A. Puskin nyomán), o: Vlagyimir Nyikolajev, z: Mogyeszt Muszorgszkij, sz: Alekszandr Pirogov (Borisz), Nyikandr Hanajev (Vaszilij Sujszkij), Georgij Nyelepp (Grigorij), Ivan Kozlovszkij (bolond), Makszim Mihajlov (Pimen), mf/R, 111 perc

Puskin halhatatlan történeti cárdrámájának nem kevésbé zseniális zenedráma-változata a zsarnok uralkodó meghasonlásáról. Ne is filmként, inkább zeneként nézzük-hallgassuk ezt az operafilmet, hiszen az orosz énekiskola olyan világhírű képviselőit örökíti meg, mint Alekszandr Pirogov basszista és Ivan Kozlovszkij tenorista.
[orosz filmhónap]

18.30
A vadőr

(Jeger), orosz, 2004, r: Alekszandr Cacujev, i, f: Vlagyiszlav Romanov, z: Andrej Baturin, sz: Igor Lifanov, Andrej Fedorcov, Anna Bolsova, Viktor Sztyepanov, hb/R, 100 perc

Egy nagy természetvédelmi terület szélén él kis házikójában egy fiatal vadőr. A kisvárosba vadászni érkezik egy jómódú német polgár. De épp ekkor érkezik a hír egy veszélyes bűnöző szökéséről, s a vadászatot el kell halasztani. A helyi elöljárók számára azonban túl nagy anyagi tétje van az eseménynek, s nem számolva a lehetséges következményekkel, áldásukat adják a vadhajtásra…
[orosz filmhónap]

20.30
A szláv asszony menetelése
(Mars szlavja[Kusturica]nki), orosz, 2003, r: Natalja Pjankova, f: Natalja Pjankova, Ilja Narodovoj, o: Vagyim Arapov (Ragyik Aszkarov és Alekszej Bobrov közreműködésével), z: Vagyim Pjankov, Kirill pokrovszkij, sz: Marina Jakovleva, Galina Bokasevszkaja, Alekszandr Bogdanov, Oleg Huszainov, Ilja Narodovoj, Vagyim Pjankov, hb/R, 98 perc

Egy Csecsenföldön szolgáló fiú hazatelefonál Moszkvába az anyjának, hogy jól van. Ebből az anya azonnal megérzi, hogy a fia veszélybe került, és útnak indul, hogy megkeresse. A katonaszökevényt egy középkorú asszony ápolja, aki saját gyerekét nem volt képes megóvni a kábítószerektől. (A cím a híres cári katonai indulóra utal.)
[orosz filmhónap]

január 12. Szerda
16.30
Ratataplan

olasz, 1979, r, f: Maurizio Nichetti, o: Mario Battistani, z: Detto Mariano, sz: Maurizio Nichetti (Colombo), Angela Fiocchiaro (a lány), Eddy Angelillo, Umberto Gallone, mf/I, 90 perc

1979-ben, miután a filmet bemutatták a velencei filmfesztiválon, a Corriere della Sera kritikusa az alábbi címet adta a filmről szóló írásának: „Azonnal álljunk sorba jegyért!”. Nichetti a Ratataplanban a burleszk gyökereihez tér vissza. Humora alapvetően vizuális jellegű, gyakran a mozgásokból és a szituációkból fakad. Nichetti Ratataplanja filozofikus, büszke és szabadgondolkodású mű, mint minden igazi burleszk. Olyan ritka film ez, amelyet az első perctől az utolsóig végignevetünk.

18.30
Ember született
(Cselovek rogyilszja), orosz, 1956, r: Vaszilij Orgyinszkij, f: Leonyid Arganovics, o: Igor Szlabnyevics, z: Benyiamin Baszner, sz: Olga Bgan, Vlagyimir Guszev, Vlagyimir Andrejev, Alekszandr Hanov, mb, 95 perc

Vidékről érkezik a főiskolai felvételire Nágya Szmirnova, és egyből összejön az érettségiző Vitalijjal. Végül egyikük sem vizsgázik le, összeköltöznek, de a fiú szerelme nem tart soká, és Nágya úgy dönt, leányanyaként saját lábára áll a nagyvárosban. Csak nehezen kap szobát és állást, a férfiak szabad prédának tekintik… Ebben a filmben, mely Mihail Romm alkotói műhelyében készült, és az olasz neorealizmus hatását mutatja, „sem melodráma, sem happy end nincs. Tartózkodó krónikáját látjuk Nágya élete egy darabjának, mentesen minden lakkozástól… Nem az oly sokszor megrajzolt ragyogó jövő tárul fel, hanem a kemény sors, az emberek közönye, rosszindulata.” (Nemes Károly: A mai szovjet filmművészet. Budapest, 1969.)
[orosz filmhónap]

20.30
A jósnő receptje
(Recept koldunyi), orosz, 2003, r: Tatjana Voronyeckaja, f: Valentyin Csernih, o: Alekszandr Gyemidov, z: Pavel Turszunov, sz: Amalija Goldanszkaja, Natalja Koroljova, Tatjana Vasziljeva, Alekszandr Lazarjov, hb/R, 95 perc

A Moszkva nem hisz a könnyeknek nagysikerű veterán forgatókönyvírójának közreműködésével igazi, fiatalos női film készült. Ez a felnőtteknek szóló mese a ma oly divatos romantikus vígjáték formájában, harsány külsőségekbe rejtett, finom iróniával próbálja körüljárni a boldogság igencsak összetett, örökzöld problémáját. Amikor Polina, a sikeres balerina, akinek szerető üzletember férje minden kényelmet megad, a visszavonulás és a gyerekvállalás mellett dönt, ügybuzgó barátnője bombázni kezdi az új orosz világ kész receptjeivel. De mindenkinek magának kell megtalálnia az utat a boldogsághoz…
[orosz filmhónap]

január 13. Csütörtök
16.30
Intermezzo
amerikai, 1939, r: Gregory Ratoff, f: George O’Neil (Gösta Stevens és Gustav Molander forgatókönyvéből), o: Gregg Toland, z: Lou Forbes, sz: Ingrid Bergman (Anita), Leslie Howard (Holger), Edna Best (Margit), mf/E, 65 perc

A zene ünnepe ad aktualitást ennek a maga nemében tökéletes és nagy sikerű szerelmi melodrámának, amelyben egy befutott nős hegedűművész beleszeret védencébe, a zongorakísérő-nőbe.

17.30
Cinema Paradiso
olasz–francia, 1989, r: Giuseppe Tornatore, f: Vanna Paoli, Giuseppe Tornatore, o: Blasco Giurato, z: Ennio Morricone, sz: Antonella Attini (Maria), Enzo Cannavale (Spaccafico), Isa Danieli (Anna), Leo Gullotta (Usher), mf/I, E, 170 perc

Az apját a háborúban elvesztő Salvatore rajong a filmekért. Ha csak teheti, minden idejét a moziban tölti. A parányi Cinema Paradiso az otthona, a filmek a szülei. A vetítőterem és a gépház serdülőkorának legfontosabb helyszínei, ahol meghatározó élményekben van része. A folyton ott tüsténkedő fiú különös barátságot köt az életvidám középkorú mozigépésszel, Alfredóval, aki tanácsokkal látja el a szerelemről és az élet nagy dolgairól. Salvatore a Cinema Paradisóban dolgozik tanoncként addig a szomorú napig, amikor a mozit tűzvész pusztítja el. Mikor az újranyitja kapuit, ő váltja a gépészposzton a tűzben megvakult Alfredót, aki továbbra is segíti a fogadott gyermekeként szeretett fiút. Mikor az idős barát meghal, a már híres rendezővé érett Salvatore visszatér ifjúkora színhelyére, hogy emlékezzen a régi mozira, a letűnt világra, és az emberekre, akiket évtizedek óta nem látott…

20.30
Szalamandrabőr
(Kozsa szalamandri), orosz, 2004, r: Alekszej Rudakov, f: Bugyimir Metalnyikov, o: Igor Rukavisnyikov, z: Jurij Potyejenko, sz: Alekszandr Zbrujev (Vagyim), Valerij Garkalin (Avenir), Natalja Gudkova (Jelena), Masa Oamer (Irina), hb/R, 100 perc

Szalamandrabőr – ezt a nevet adta a főhős, Vagyim Jersov találmányának, a tűzoltásnál igen hasznos éghetetlen védőruhának, melyet ausztrál tőkével készül kivitelezni. Két év múlva Vagyimnak már se munkája, se felesége, és reménye sincs nyomorékká lett kislánya, Irina gyógyíttatására. A múlt, melynek sorsfordító eseményei csak később, szaggatott visszapillantásokban tárulnak elénk, annyira megkeseredett emberré tette, hogy pillantásával – szó szerint – ölni képes. E képessége kelti fel a maffia érdeklődését… Mégsem szokásos akciófilmmel van dolgunk, hanem a műfaj sablonjait alkalmazó, sőt, a fantasztikumtól se visszariadó, lélektani drámáról: vajon sikerül-e a hősnek visszatalálnia régi önmagához?
[orosz filmhónap]

január 14. Péntek
16.30
Az időzár
(Time Lock), angol, 1957, r: Gerald Thomas, f: Peter Rogers (Arthur Hailey tévédarabjából), o: Peter Hennessy, z: Stanley Black, sz: Robert Beatty (Dawson), Betty McDowall (Lucille), Vincent Winter (Steven), Lee Patterson (Colin Walker), Sean Connery, mf/E, 80 perc

A Crown Canada Bank egyik torontói fiókjában az alkalmazottak záráshoz készülődnek. J. Colin Walker főkönyvelőhöz benéz a felesége a kisfiával. Már csak a széfajtót kellene bezárni, amikor egy autóbaleset zaja szűrődik be az utcáról. A felnőttek az ablakhoz sietnek, miközben a kisfiú a hatodik születésnapjára éppen aznap kapott elemlámpájával bemegy a széfbe. Mivel ezt senki sem veszi észre, bezárják a páncélhelyiség ajtaját, bekapcsolják az időzárat, mely csak 63 óra múlva oldja ki magát. Mikor már az ajtó kinyithatatlan, észreveszik, hogy a kisfiú bennrekedt. Izgalmas küzdelem kezdődik a gyermek életének megmentéséért...

18.30
Aszja Kljacsina története, aki szeretett, de nem ment férjhez
(Isztorija Aszi Kljacsinoj, kotoraja ljubila, da nye visla zamuzs), szovjet–orosz, 1966, r: Andrej Mihalkov-Koncsalovszkij, f: Jurij Klepikov, o: Georgij Rerberg, sz: Ija Szavvina, Alekszandr Szurin, Ljubov Szokolova, Gennagyij Jegoricsev, Ivan Petrov, Ljudmila Zajceva, mf/R, 99 perc

A szovjet új hullám egyik legérdekesebb filmje egy 1968-as átvágott változat bemutatója után hivatalos tiltások nélkül süllyesztőbe került. A teljes rehabilitációra 1988-ban került sor. Koncsalovszkij dokumentarista eszközökkel, natúr szereplők monológjaival ábrázolja egy kolhoz életét, s a büszke hősnő szerelmi konfliktusán keresztül meglepő képet fest a női egyenjogúság helyzetéről.
[orosz filmhónap]

20.30
Meglepetésfilm
[orosz filmhónap]

január 15. Szombat
16.30
Mister West rendkívüli kalandjai a bolsevikok országában
(Nyeobicsajnije prikljucsenyija misztera Veszta v sztranye bolsevikov), orosz, 1924, r: Lev Kulesov, f: Nyikolaj Aszejev, o: Alekszandr Levickij, sz: Porfirij Podobed (Mr. West), Borisz Barnet (Jeddy), Vszevolod Pudovkin (Shban), magyar inzert, 65 perc

A szatírában a szovjet alvilág bemutatja a Moszkvában vendégeskedő naiv amerikai újságírónak azt a vad Szovjetuniót, amilyent ő elképzel magának. Persze a túlzás mélyén a valóság rejlik...
[orosz filmhónap]

17.30
A Gyemidovok
(Gyemidovi), orosz, 1983, r: Jaropolk Lapsin, f: Vlagyimir Akimov, Eduard Volodarszkij, o: Anatolij Lesznyikov, z: Jurij Levityin, sz: Jevgenyij Jevsztyignyejev, Vagyim Szpiridonov, Leonyid Kuravljov, Tatjana Taskova, hb/R, 170 perc

Ez a Szverdlovszki Filmstúdióban készült és a kijevi fesztiválon díjat nyert látványos történelmi film az 1700-as években játszódik, amikor I. Péter nekifogott Oroszország ipari átalakításának. E téren egyik legközelebbi segítőtársának a tulai fegyverkovács Nyikita Gyemidov bizonyult. Az uráli vasra nagy volt a kereslet külföldön, és a tehetséges mester hamarosan az egyik leghatalmasabb orosz iparmágnássá nőtte ki magát…
[orosz filmhónap]

20.30
A miskolci boniésklájd
magyar, 2004, r: Deák Krisztina, f: Esztergályos Krisztina, Deák Krisztina, o: Máthé Tibor, z: Darvas Ferenc, sz: Ráczkevey Ildikó (Lili), Karalyos Gábor (Pali), Gazsó György (ügyvéd), Haumann Máté (Sanyi), Hámori Gabriella (Mónika), Csomós Mari (főbérlő), mb, 100 perc

A film Novák Tünde börtönben írt Miskolci Bonnie és Clyde című visszaemlékezéses naplóregényének adaptációja. Lili és Pali véletlen bankrablók, és ezzel egy időben első pillantásra szerelmesek. Együtt menekülnek a zsákmánnyal. Előbb a hegyekben, majd Miskolcon bujkálnak. Az újságokból tudják meg, hogy ők a magyar „Bonnie és Clyde”. Fogy a pénzük, s Pali előhozakodik egy pénzszállító autó kirablásának ötletével. Profi bűnözőkként kezdenek hozzá a terv megvalósításához...
[Muszter-vetítés]

január 16. Vasárnap
16.30
A gejzírvölgy titka
(Zemlja Szannyikova), orosz, 1972, r: Albert Mrktcsjan, Leonyid Popov, f: Vlagyimir Fedoszejev, Mark Zaharov (V. Obrucsev regényéből), o: Mihail Koropcov, z: Alekszandr Zacepin, sz: Vlagyiszlav Dvorzseszkij, Georgij Vicin, Jurij Nazarov, Oleg Dal, hb/R, 90 perc

A maga korában nagy közönségsikert aratott ifjúsági kalandfilm a cári időkben játszódik, és egy fantasztikus expedíció izgalmas történetét mutatja be: pénzéhes üzletemberek kezdeményezésére igen vegyes társaság indul az onkilonok földjére, akik állítólag egy mesés gazdagságú völgyben, egy gejzírfűtötte tó körül élnek…
[orosz filmhónap]

18.30
Bonnie és Clyde
(Bonnie and Clyde), amerikai, 1967, r: Arthur Penn, f: David Newman, Robert Benton, o: Burnett Guffey, z: Charles Strouse, sz: Warren Beatty (Clyde Barrow), Faye Dunaway (Bonny Parker), Gene Hackman (Buck), Estelle Parsons (Blanche), Michael J. Pollard (C. W. Moss), mb, 111 perc

1934. május 23-án Lousiana állam valamelyik elhagyatott országútján a rendőrség teherautó-torlaszt állít fel. Bonnie és Clyde gépkocsija lefékez az akadály előtt, és a lesben álló rendőrök nem haboznak: a csukott ajtókon keresztül szitává lövik a fiatal párt. E brutális leszámolás oka Clyde-ék hónapok óta tartó ámokfutása…
[Muszter-vetítés]

20.30
Testvér
(Brat), orosz, 1997, r: Alekszej Balabanov, f: Alekszej Balabanov, z: Vjacseszlav Butusov, sz: Szergej Bodrov Jr. (Danyila), Szvetlana Pismicsneko (Szveta), Andrej Fedorcsov (Sztyepa), Marija Zsukova (Kat), hb/R, 96 perc

Danyila Bagrov a kétéves katonai szolgálata után hazatér. A vidéki élet azonban nem sok jóval kecsegteti, ezért anyja biztatására Szentpétervárra utazik a bátyjához, akinek jól menő üzlete van. De, mint kiderül, a báty profi gyilkos, aki nyakig benne van egy maffiaháborúban is. Danila elszegődik a testvéréhez, és vállalja, hogy megöli a Csecsen nevű gengsztert. Csecsen emberei azonban üldözőbe veszik…
[orosz filmhónap]

január 17. Hétfő
16.30
Csak egyszer élünk
(You Only Live Once), amerikai, 1937, r: Fritz Lang, f: Graham Baker, o: Leon Shamroy, z: Alfred Newman, sz: Henry Fonda (Eddie), Sylvia Sidney (Joan), Barton MacLane (Steve), William Gargen (Dolan atya), mf/E, 85 perc

A cselekmény fővonala kifejezetten langi hangvételre utal, s némileg Az éjféli vándort idézi. Az ifjú házas, börtönviselt Eddie-t csapdába ejti a sors, amikor ártatlanul vádolják rablással abban a kisvárosban, ahol feleségével szeretett volna új életet kezdeni. Halálra ítélik, de a börtön papját megölve sikerül megszöknie. Szerető felesége, Joan ugyan segíti a rendőrök elől való menekülésben, de ő sem képes megmásítani a végzetet, beavatkozása inkább ront a helyzeten, amelynek végül maga is áldozatul esik.
[Muszter-vetítés]

18.30
Rövid találkozások
(Korotkije vsztrecsi), szovjet–orosz, 1967, r: Kira Muratova, f: Kira Muratova, Leonyid Zsuhovickij, o: Gennagyij Karjuk, z: Oleg Karavajcsuk, sz: Kira Muratova (Valentyina Ivanovna), Nyina Ruszlanova (Nagya), Vlagyimir Viszockij (Makszim), mf/R, 96 perc

Nagya szerelmes Makszimba, de nyugtalanítja, hogy az expedíciókon kívül semmit sem tud a geológus életéről. Elutazik a városba, ahol a férfi él, s a tanácselnöknőnél helyezkedik el takarítónőként. Hamarosan kiderül, hogy Valentyina Ivanovna és Makszim szeretik egymást...
[orosz filmhónap]

20.30
Testvér 2
(Brat 2), orosz, 2000, r, f: Alekszej Balabanov, o: Szergej Asztahov, sz: Szergej Bodrov Jr., Viktor Szuhorukov, Szergej Makoveckij, Kirill Pirogov, Irina Szaltikova, Konsztantyin Murzenko, hb/R, 126 perc

Danyila Bagrov csecsenföldi harcostársaival találkozik Moszkvában. Szerelmi kapcsolatba kerül a népszerű énekesnővel, Irina Szaltikovával, s bátyja is fölkeresi. Ismét egy maffiatörténetbe csöppen, de ezúttal sem rettenti meg semmi. Ha kell, Chicagóba is elutazik, hogy leszámoljon az ellenfelekkel. (A film zenei anyagát a mai orosz popzene sztárjainak számai alkotják.)
[orosz filmhónap]

január 18. Kedd
16.30
Öt lépés Kairó felé
(Five Graves to Cairo), amerikai, 1943, r: Billy Wilder, f: Charles Brackett, Billy Wilder (Lajos Biro darabjából), o: John F. Seitz, z: Miklos Rozsa, sz: Erich von Stroheim (Rommel), Anne Baxter (Mouche), Akim Tamiroff (Fraid), Franchot Tone (Bramble), mf/E, 90 perc

Egy angol tank bukdácsol az afrikai homokdűnéken. A személyzete elpusztult, miként a németek által szétvert 8. angol hadsereg. Egy Bramble nevű angol tiszt azonban feleszmél, kimászik a tankból, és elvergődik egy oázisban levő fogadóig. A tulajdonosnak alig marad ideje behúzni a napszúrást kapott, ájult katonát a pult mögé, máris betoppannak a németek…

18.30
Lola Montez
(Lola Montes), francia, 1955, r: Max Ophüls, f: Franz Geiger, Annette Wachemant és Max Ophüls (Cecil Saint-Laurent regényéből), o: Christian Matras, z: Georges Auric, sz: Martine Carol (Lola Montčs), Peter Ustinov (Loyal úr), Oskar Werner, Anton Walbrock, mf/F, 120 perc

Lola Montez, a hajdan lélegzetelállítóan szép táncosnő új cirkuszi produkciója a híres-hírhedt szépség múltjára vonatkozó, amolyan kérdezz-felelek játék. Ennek keretében a táncosnő beszámol a közönségnek nehéz házasságáról, Liszt Ferenccel, a bajor királlyal és egy diákkal való szerelmi kalandjairól... Max Ophüls e gazdag kiállítású, színpompás utolsó filmjében rendkívül leleményes módon él a színes, szélesvásznú eljárás kínálta lehetőségekkel.
[az on-line Filmkultúra filmklubja]

20.30
A komisszár
(Komisszar), szovjet–orosz, 1967/1987, r, f: Alekszandr Aszkoldov (Vaszilij Grosszman elbeszéléséből), o: Valerij Ginzburg, z: Alfred Snitke, sz: Nonna Mordjukova, Rolan Bikov, Vaszilij Suksin, mf/R, 110 perc

A polgárháborúban a vörösök elfoglalnak egy déli kisvárost, és a terhes Vavilova komisszárnőt bekvártélyozzák egy helybéli sokgyermekes zsidó kisiparos családjához, hogy ott szüljön meg a harcok szünetében…
[orosz filmhónap]

január 19. Szerda
16.30
Hárem a sivatagban
(Beloje szolnce pusztinyi), orosz, 1969, r: Vlagyimir Motil, f: Valentyin Jezsov, Rusztam Ibragimbekov, o: Eduard Rozovszkij, z: Iszaak Svarc, sz: Anatolij Kuznyecov (Szuhov), Kahi Kavszadze (Abdulla), Raisza Kurkina (Nasztaszja), mb, 85 perc

Valahol Közép-Ázsiában a polgárháború után is ellenforradalmi bandák garázdálkodnak. Vezérük, Abdulla bej nem nyugszik bele, hogy tulajdonai (a kiszabadított feleségek) a vörösöknél maradjanak…
[orosz filmhónap]

18.30
Életjel

magyar, 1954, r: Fábri Zoltán, f: Tardos Tibor, o: Hegyi Barnabás, z: Ránki György, sz: Barsi Béla (Ambrus), Solti Bertalan (Bóna), Bánhidi László (Varjas Tóni), Rajczy Lajos (Balázs József), Görbe János (Szika), Berek Kati (Virágh Anna), Darvas Iván (Jancsó), Kőmíves Sándor (Balogh), Sándor Géza (Sanyi), mb, 103 perc
with English subtitles

1952 szeptemberében egy észak-magyarországi bányába víz tör be robbantás után a szomszédos, régen nem művelt tárnából, és bennreked tizennégy bányász. Megmentésükre összefog az ország. Mialatt szervezik az akciót, bent a tizennégy ember, levegője fogytán, a halálra készülve újragondolja az életét, konfliktusait, kudarcait, és nem szűnő életjellel riadóztatja a kinti világot...

20.30
Vera Drake
angol, 2004, r, f: Mike Leigh, o: Dick Pope, z: Andrew Dickson, sz: Imelda Staunton (Vera Drake), Phil Davis (Stan Drake), Alex Kelly (Ethel Drake), Daniel Mays (Sid Drake), mf/E, 120 perc

London, 1950. Itt él – tisztes szegénységben és a családi összetartás meghitt melegében – a mindig mindenkin segíteni kész Vera Drake, autószerelő férjével és két felnőtt gyermekével. Vera jobb házaknál takarít, és bajba jutott szegény nőkön segít – titokban, hiszen az abortuszt még törvény tiltja. Teljesen önzetlenül teszi, mégis nagy bajba kerül miatta… Az Oscar-díjas író-rendező szokásához híven nagyon visszafogottan és árnyaltan vet fel igen kényes erkölcsi kérdéseket, s megrázó alkotását Arany Oroszlánnal jutalmazták a velencei fesztiválon, a címszereplő Imelda Staunton páratlan teljesítményét pedig a legjobb női alakítás díjával.
Premier előtti vetítés!

január 20. Csütörtök
17.00
A vad
(The Wild One), amerikai, 1952, r: Laszlo Benedek, f: John Paxton, o: Hal Mohr, z: Leith Stevens, sz: Marlon Brando (Johnny), Mary Murphy (Kathie), Robert Keith (rendőr), Lee Marvin (bandavezér), mf/E, 79 perc

A magyar származású, Berlinből 1933-ban Hollywoodba került rendező filmje az első olyan munka, amely a motoros bandákkal, a fiatalok körében felbukkanó vad magatartással és ennek társadalmi okaival foglalkozik. Ugyanakkor árnyaltan mutatja be azt is, hogy e társadalomból kiváló csoportokkal szemben nem erényes emberi közösség áll, hanem egy intoleráns, a kispolgári konvencióktól eltérő viselkedést gyűlölő társadalom.

18.30
Egy csepp méz
(A Taste of Honey), angol, 1963, r: Tony Richardson, f: Shelagh Delaney, Tony Richardson (Shelagh Delaney színdarabjából), o: Walter Lassaly, z: John Addison, sz: Dora Ryan (Helen), Rita Tushingham (Jo), Robert Stephens (Peter), mf/E, 110 perc

Az iskolás lány, Jo öregedő félprostituált anyjával él, akit a lánya érdekel a legkevésbé. A magányosság, a szeretet utáni sóvárgás a kislányt egy fekete matróz karjaiba sodorja, ám a matróz elhajózik, de Jo hasában a gyerek megmarad…

20.30
Háztartás hármasban
(Retro v trojom), orosz, 1998, r: Pjotr Todorovszkij, f: Pjotr Todorovszkij, Tyimur Szulejmanov, o: Nyikolaj Nyemoljajev, z: Alekszej Ajgi, sz: Szergej Makoveckij (Szergej), Jelena Jakovleva (Rita), Jevgenyij Szidicsin (Kosztya), hb/R, 100 perc

Az Ágy és dívány mai környezetbe helyezett remake-je. A színészetet antennaszerelésre váltó Kosztya, neje, az amatőrfényképész Rita és a hozzájuk betérő régi barát, a még mindig színházőrült Szergej között levő érzelmi szálak összekuszálódnak ugyan, de a végére kisimulnak...
[orosz filmhónap]

január 21. Péntek
16.30

Mrs. Miniver
amerikai, 1942, r: William Wyler, f: Arthur Wimperis, George Froeschel, James Hilton, Claudine West (Jan Struther regényéből), o: Joseph Ruttenberg, z: Herbert Stothart, sz: Greer Garson (Mrs. Miniver), Walter Pidgeon (Clem), Teresa Wright (Carol), Dame May Whitty (Lady Beldon), Richard Ney (Vin), Henry Travers (Ballard), mf/E, 120 perc

Mrs. Miniver és családja a középosztálybeliek boldog és kiegyensúlyozott életét éli a második világháború előtti Angliában. A hadiállapot bejelentése azonban felforgatja valamennyiük békés mindennapjait. A legidősebb fiú, Vin bevonul a légierőhöz, az apja, Clem motorcsónakokat gyűjt össze, hogy a csatornán visszavonuló hajók segítségére siessenek. Az asszony pedig véletlenül szemtől szembe kerül egy régóta keresett, hetek óta a környéken bujkáló német ejtőernyőssel…

18.30
A köpeny
(Sinyel), szovjet, 1959, r: Alekszej Batalov, f: Leonyid Szolovjov (Gogol elbeszéléséből), o: Genrih Marandzsjan, z: Nyikolaj Szigyelnyikov, sz: Rolan Bikov (Akakij Akakijevics), Jurij Tolubeje (Petrovics), Jelena Ponszova (Hozjajka), mf/R, 75 perc

A szerencsétlen csinovnyik belehal oly drágán megszerzett köpönyegének elvesztésébe. A film az író születésének 150. évfordulója alkalmából készült az akkor világsztár színész, Alekszej Batalov rendezésében.
[orosz filmhónap]

20.00
Nagyi
(Babuszja), orosz–francia, 2003, r: Ligyija Bobrova, o: Valerij Revics, z: Szergej Anufriev, sz: Nina Subina, Olga Onyiscsenko, Anna Ovszjanyikova, Vlagyimir Kulakov, Szergej Anufriev, hb/R, 97 perc

Ligyija Bobrova harmadik játékfilmje 20. századi Lear király-történet. A kék szemű, szelíd tekintetű nagymama egy kis orosz faluban neveli fel gyermekeit, unokáit. A gyerekek felnőttek, maguk is szülőkké váltak, szakmát választottak, karriert teremtettek. A városban élnek kényelmes körülmények között. A nagymama, aki még vidéki házát is eladta, hogy segítse gyermekeit, egyedül marad, otthon nélkül. Egyik gyereke vagy unokája sem akarja befogadni hátralévő életére. Ide-oda küldözgetik, mindig a másikhoz, aki megint továbbküldi. Végül – mint a mesében – a legkisebb, Csecsenföldről menekült unoka fogadja házába az immár hajléktalan nagymamát. Az orosz rendezőnő filmje kíméletlen képet fest az emberek közömbösségéről, az empátia hiányáról.
[Bobrova – villanófény]

január 22. Szombat
16.30
Piri mindent tud

magyar, 1932, r: Székely István, f: Zsoldos Andor, o: Eiben István, z: Angyal László, sz: Kabos Gyula (Béla), Dajka Margit (Piri), Rátkai Márton (Szépvölgyi), Páger Antal (Árpád), mb, 78 perc

with English subtitles

Az állástalan színész felesége, Piri elindul, hogy női varázsát latba vetve kérjen fizetési haladékot Fodor L. Árpádtól, a háziúrtól. Árpád anyósa összetéveszti a lakbérfizetési halasztásért folyamodó Pirit a férj megfigyelésével megbízott detektívnővel. Piri meg akarja szolgálni az anyóstól felvett előleget, és a hűtlennek tartott férj nyomába indul. A férj azonban ártatlan, de Piri nem nyugszik bele, hogy nem akad bűnjelre, s ezért ő maga próbálja előteremteni azt...

18.30
Libuskák
(Oj, vi, guszi…), orosz, 1991, r, f: Ligyija Bobrova, o: Szergej Asztahov, sz: Vjacseszlav Szobolev, Jurij Bobrov, Vaszilij Frolov, Nyina Uszatova, Galina Volkova, Szvetlana Gajtan, hb/R, 87 perc

Ligyija Bobrova már vizsgafilmjében a távoli orosz vidékre vezeti nézőit. A haldokló apa három fiára hagyja összes vagyonát: az öreg családi házat, az órát, a tangóharmonikát és egy dalt… A történet olyan megrázó erővel mutatja be a falvak elszegényedését, hogy mindmáig az oroszországi élet metaforájaként hat.
[Bobrova – villanófény]

Nagyi
(Babuszja), orosz–francia, 2003, r: Ligyija Bobrova, hb/R, 97 perc

21-én[Bobrova – villanófény]

január 23. Vasárnap
16.30
Társbérlet
(Uplotnyenyije), orosz, 1918, r: Alekszandr Pantyelejev, hb/R, 35 perc

Anatolij Lunacsarszkij drámáján alapuló agitka a kelletlenül forradalmasodó polgárokról.
Ágy és dívány, avagy szerelem hármasban

(Tretyja Mescsanszkaja), orosz, 1927, r, f: Abram Room, f: Viktor Sklovszkij, o: Grigorij Giber, sz: Nyikolaj Batalov (Kolja), Ljudmila Szemjonova (Ljugya), Vlagyimir Fogel (Vologya), magyar inzert, 74 perc
A zongoránál Kecskeméti Gábor

A NEP idején a vidéki nyomdász Moszkvában keres munkát. Ideiglenesen a Kispolgár utca 3.-ban lakó barátjához kéredzkedik be lakni. A házigazda feleségének megtetszik a vendég fiatalember, aki olyan kedves és figyelmes...
[orosz filmhónap]

18.30
Egy másik országban
(V toj sztranye), orosz, 1997, r, f: Ligyija Bobrova (Borisz Jekimov elbeszéléseiből), o: Szergej Asztahov, Valerij Revics, z: Gennagyij Zavolokin, sz: Dmitrij Klopov, Vlagyimir Borcsanyinov, Alekszandr Sztahejev, Anna Ovszjannyikova, Andrej Dunajev, Jurij Bobrov, Szvetlana Gajtan, Galina Volkova, hb/R, 88 perc

A szociografikus pontossággal ábrázolt „ország” az észak-oroszországi Verkola falu, ahol száz éve alig változott valamit az élet. Talán csak a villany, a rádiók és a televíziók jelzik a modern civilizációt. Az emberek ma is kézzel etetik az állatokat, gémes kútból merítik a vizet, lékekben öblögetik a ruhát. A történet két szálon fut. Egyik hőse a családi szenvedéseit alkohollal feledtető marhapásztor, a másik a falusiak alkoholizmusa ellen küzdő munkavezető.
[Bobrova – villanófény]

20.00
A pszichiáter-kép változása a filmművészeti alkotások tükrében – Filmesszé

Stark András dr., Baranya megyei Mentálhigiénés Intézet, Pécs

Hét éve, az első pszichiátriai filmnapokon mutattam be az Örökmozgó nézőinek azt a filmösszeállításomat, amelyben önkényesen, mert személyesen, önkéntelenül, mert szubjektíven válogattam ki néhány hozzám közel álló filmet, és bennük néhány pszichiátert, akik – tetszik, vagy nem tetszik – mintha RÓLAM is szólnának.
Közel tíz év múltán azt a változást próbálom tetten érni, amelyet az újabb filmidézetek tükrében fedezek fel magamban hivatásommal kapcsolatban.
A filmesszé „tételei”: Egy klasszikus kolléga (John Madden: Szerelmes Shakespeare, 1998), A király pszichiátere (Nicholas Hytner: György király, 1994), Freud mestere (Kjell Grede: August Strindberg élete, 1985), A pszichiáter és a nő (Yvonne Marciano: A selyem sikolya, 1996), A nő mint pszichiáter (Barbra Streisand: Hullámok hercege, 1991)
[pszichiátria és film]

július 24. Hétfő
16.30

Modern Pimpernel
(Pimpernel Smith), angol, 1941, r: Leslie Howard, f: Anatole de Grunwald, Roland Pertwee, Ian Dalrymple, o: Max Greene, z: John Greenwood, sz: Leslie Howard (Horatio Smith), Mary Morris (Ludmilla), Francis L. Sullivan (von Graum tábornok), Hugh McDermott (David Maxwell), mf/E, 115 perc

Kezdetben volt a Vörös Pimpernel – Orczy Vilma bárónő regényének 1934-es kosztümös filmváltozata, amelyben a magyar származású Leslie Howard kettős életet élő „nyámnyila” angol nemesként francia arisztokratákat szöktetett meg a guillotine alól. A történetet a II. világháború kortárs valóságába helyező, maga rendezte változatban szórakozott régészprofesszorként utazgat Európában mit sem sejtő tanítványaival, s a nácik üldözötteit menti. A remek angol humorral előadott kalandos történetre utólag tragikus árnyat vet a címszereplő színész halála: 1943-ban Howard repülőjét lelőtték a tréfát nem ismerő nácik, Churchillt gyanítva az utasok között...

18.30
Ember a felvevőgéppel
(Cselovek sz kinoapparatom), szovjet dokumentumfilm, 1929, r, f: Dziga Vertov, o: Mihail Kaufman, 70 perc

Vertov avantgárd törekvéseinek eme örökérvényű darabjában mesterien ültette át a gyakorlatba a „filmszemről” szóló elméletét. A film hőse valójában nem az ember, hanem maga a felvevőgép. A néző ott ül az operatőr mellett, amikor autójával átsuhan a városon, felkapaszkodik vele a kéményekre és lóg a robogó vonat oldalán. A jeleneteket a laboratóriumi munka és a vágás képsorai szakítják meg. A nézők átélhetik magának a filmnek a születését. A filmet Vertov „vizuális szimfónia”-ként képzelte el, amelyben rendkívül fontos a tiszta filmszerűség.

20.00
A nagy zabálás
(La grande bouffe), olasz–francia, 1973, r: Marco Ferreri, f: Francis Blanche, Marco Ferreri, Rafael Azcona, o: Mario Vulpiani, z: Philippe Sarde, sz: Andréa Ferréol (Andrea), Marcello Mastroianni (Marcello) Michel Piccoli (Michel) Philippe Noiret (Philipe), Ugo Tognazzi (Ugo), mf/I, 125 perc

Marcello, Philippe, Ugo és Michel életük delén járó, sikeres, jómódú, megbecsült férfiak. Egy napon mégis elegük lesz az egészből. Az ódon kastélyban, ahová elvonulnak, az öngyilkosság egészen különleges formáját választják: a legfinomabb ételekkel kívánják halálra enni magukat. A tervet nem is lenne olyan könnyű megvalósítani, ha nem érkezne váratlan segítség a véletlenül betoppanó diákcsoport élén álló tanárnő, Andrea személyében, aki szintén kedveli az ínyenc fogásokat. A film a cannes-i filmfesztiválon való bemutatásakor (is) iszonyatos botrányt kavart, ennek ellenére elnyerte a kritikusok díját, majd a méltó közönségsikert.

A filmet bevezeti: Dr. Túry Ferenc egyetemi docens, Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézete
Ételünk és életünk/halálunk
Az evés és az ételek számtalan pszichológiai jelentéssel rendelkeznek. Ferreri filmje, mely bemutatásakor hatalmas botrányt kavart, ezeket a jelentéseket érinti a négy férfi főszereplő végzetes lakmározásai kapcsán. A forgatókönyvíró, Rafael Azcona, aki több Buńuel-film létrehozásában is szerepet vállalt, nyilvánvalóan tájékozott a jungi mélylélektan alapjaiban. A film alapvető ösztöneinket taglalva főleg az evés és a szexualitás kapcsolatát illusztrálja. Ennek kapcsán az előadás érinti az evés pszichológiai zavarainak témakörét is. (Dr. Túry Ferenc)
[pszichiátria és film]

január 25. Kedd
16.30
Waterloo Bridge
amerikai, 1940, r: Mervin Le Roy, f: S. N. Behrman, Hans Rameau, George Froeschel, o: Joseph Ruttenberg, z: Herbert Stothart, sz: Vivien Leigh (Myra), Robert Taylor (Roy Cronin), Lucile Watson (Lady Margaret), Virginia Field (Kitty), mf/E, 103 perc

A második világháború éveiben játszódó meghatóan szép történet egy kóristalány, Myra és egy előkelő angol tiszt, Roy tragikus szerelmét meséli el. A nyomorúság és a kedvese halálhíre okozta kétségbeesés kergeti az utcára Myrát, akit megismerkedésük színhelyén, a Waterloo hídon szed fel első kliense...

18.30
Idegen gyerekek
(Csuzsije gyetyi), szovjet–grúz, 1958, r: Tengiz Abuladze, f: Revaz Dzsaparidze, Tengiz Abuladze, o: Levan Paatasvili, z: Arcsil Kereszelidze, sz: Cicino Cicisvili, Otar Koberidze, Nani Csikvinidze, Roland Borosvili, mf/R, 75 perc

Tbiliszi, az 50-es években. Az egyetemista Nato összebarátkozik az utcán két gyerekkel, akiknek özvegy apja, Dato nemrég szakított szeretőjével, a gyerekektől idegenkedő Teóval. Dato hamarosan feleségül veszi Natót, aki még tanulmányait is abbahagyja, hogy többet foglalkozhasson új családjával. Dato azonban nem tud elszakadni Teótól…A Vezekléssel világhíressé lett grúz rendező e – díjakkal elhalmozott – korai filmjében „szerencsésen leküzdötte azt a prüdériát, amely általában a szentimentalizmus felé tolta a szovjet filmet… merészelt kombinés nőt mutatni, érzékiséget sugallni egy érzéki-temperamentumos nő ábrázolásakor. Nem ítélte el – etikai normákat illusztrálandó – Datát, hanem tragikus hősként merte megmutatni. A film valósághűsége, amely a fényképezés mozgalmasságában, a sok külső felvételben, a díszítettség kerülésében is megmutatkozott, éppen abban kulminált, hogy sokoldalúságában tárta fel a jellemeket.” (Nemes Károly: A mai szovjet filmművészet. Budapest, 1969.)
[orosz filmhónap]

20.00
Wilbur öngyilkos akar lenni
(Wilbur Wants To Kill Himself), angoldánsvéd, 2002, r: Lone Scherfig, f: Anders Thomas Jensen, Lone Scherfig, o: Jrgen Johansson, sz: Jamie Sieves (skót férfi), Adrian Rawlins (angol férfi), Shirley Henderson (skót nő), Lisa McKinlay (skót nő), mf/E, 105 perc

A film központi szála Wilbur és Harbour kettőse, a harmincas éveikben járó testvérpáré, akik között egészen különleges kapcsolat alakul ki apjuk halála után. Megöröklik a városka antikváriumát, ahová látszólag mindenki csak hozza a könyveket, de elvinni alig-alig akarnak valamit. A kirakatban halomban állnak a kötetek, láthatóan senki nem törődött velük. Ugyanilyen rendezetlen a két testvér viszonya is. A kisgyerekkora óta folyamatosan öngyilkossági kísérleteket elkövető Wilbur és a folytonos megmentésbe belefásult Harbour az egymásrautaltságban mégis összecsiszolódik. Ebbe a helyzetbe robban bele Alice és kislánya, Mary, hogy mindent összekuszáljon. Harbour halálos betegsége pedig tovább bonyolítja hármójuk amúgy is bonyolult viszonyait.

A filmet bevezeti: Dr. Döme László Osztályvezető Főorvos, Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet

Ez a fekete komédia Wilbur ismételt öngyilkossági próbálkozásaira utal, amelyek persze nem sikerülnek, és nem is nagyon nyilvánvaló, miért is akarja magát megölni. Bátyja, Harbour mindent megtesz, hogy életben tartsa, magához veszi, s náluk jelenik meg Alice és kislánya, furcsa kis családot teremtve. Érett történetet látunk fájdalmas, humoros, gyógyító emberi kapcsolatokról, a megtalált, elvesztett és újra megtalált szerelemről, életről és halálról. (Dr. Döme László)
[pszichiátria és film]

január 26. Szerda
16.30
Királylány a feleségem

(Fanfan le Tulipe), francia, 1951, r: Christian-Jaque, f: René Wheeler, Christian-Jaque, o: Christian Matras, z: Georges Van Parys, Maurice Thiriet, sz: Gérard Philipe (Fanfan), Gina Lollobrigida (Adeline), Olivier Hussenot, Nerio Bernard, mf/F, 105 perc

A világsztárrá előlépett „isteni Lollo” és a női szíveket összetörő Gérard Philipe ellenállhatatlan bájjal parodizálják a kalandfilm műfaját ebben a kirobbanó sikerű műben. Adeline, a cigánylány megjósolja a szoknyavadász Fanfannak, hogy királylányt vesz feleségül. Amikor Fanfan éjszaka beoson a kastélyba, hogy lássa a királylányt, elfogják, és halálra ítélik. Adeline kegyelemért esedezik, mert szereti Fanfant. A király enged a kérésnek, de ezért szerelmi szolgálatokat követel a lánytól, aki azonban kikosarazza, és kolostorba menekül. Időközben Fanfan is beleszeret Adeline-be, s ezer veszélyt vállalva gyűri le a rettentő akadályokat, hogy kimentse gyönyörű szerelmét. Végül minden jóra fordul, s még a jóslat is beteljesedik!

18.30
Szabadíts meg a gonosztól

magyar, 1979, r: Sándor Pál, f: Tóth Zsuzsa (Mándy Iván színművéből), o: Ragályi Elemér, z: Presser Gábor, LGT, sz: Psota Irén (Adorjánné), Garas Dezső (Svéd Feri), Kútvölgyi Erzsébet (Adorján Zsuzsi), Kern András (Adorján András), Andorai Péter (Antal), mb, 90 perc
with English subtitles

A film a háborúvég poklának, az érzelmek és a morál kiárusításának groteszk karikatúrája. 1944 telén a Végvári Tánciskola szenvedélyes vendégeit légiriadó zavarja szét. Adorján András, a ruhatárosnő fia ellop egy kabátot, hogy a pénzen megvehesse az örömlány, Fussbaum Aranka szerelmét. Adorjánné gyerekei és sógora, Svéd Feri társaságában útnak indul, hogy visszaszerezze becsületét.

20.30
Méregzsák
(The Snapper), angol, 1993, r: Stephen Frears, f: Roddy Doyle, o: Oliver Stapleton, z: Stanley Myers, sz: Tina Kellegher (Sharon), Colm Meaney (Dessie), Ruth McLabe (Kay), Colm O’Byrne (Darren), Eanna Macliam (Craig), mf/E, 90 perc

A dublini hatgyerekes Curley család megszokott hétköznapjait felborítja a tinilány, Sharon bejelentése: gyermeket vár. Az apa kilétét nem árulja el, ezért a környéken elkezdődik a lázas találgatás. Az első sokk után a szülők lassan belenyugodnak a helyzetbe, és a terhesség előrehaladtával egyre izgatottabban várják az új családtag érkezését. „A Méregzsák vidám film egy olyan válságos élethelyzetről, amelyet az írek – ha az életükben kénytelenek szembenézni evvel a helyzettel – egyáltalán nem tartanak vidámnak: olyan film, amely úgy ad elő egy »eredeti«, életbeli változatában súlyos és keserves történetet, hogy annak minden súlyos és keserves pillanatát a nevetés jegyében elsúlytalanítja és megédesíti.” (Takács Ferenc)

január 27. Csütörtök
16.30
Átkelés Párizson
(La traversée de Paris), francia, 1956, r: Claude Autant-Lara, f: Jean Aurenche és Pierre Bost (Marcel Aymé regénye nyomán), o: Jacques Natteau, z: René Cloérec, sz: Jean Gabin (Grandgil), Bourvil (Marcel), Louis de Funes (Jambier), Jeannette Batti (Mariette), mf/F, 85 perc

Gabin, Bourvil, Funes együtt! Nem lehet velük betelni! A film a németek által megszállt Párizsban játszódik, keserű humorú, provokatív kordokumentum a gyávaságról, a kisszerűségről, szégyenletes emberi gyarlóságainkról.

18.30
Patyomkin páncélos

(Bronyenoszec Potyomkin), szovjet, 1925, r, f: Szergej Eizenstein (Nyina Agadzsanova-Sutko művéből), o: Eduard Tissze, z: Edmund Meisel, Nyikolaj Krjukov (1950), Dmitrij Sosztakovics (1976), sz: Alekszandr Antonov (Vakulincsuk), Vlagyimir Barszkij (Golikov parancsnok), Grigorij Alekszandrov (Giljarovszkij), Maruszov (tiszt), Repnyikova (asszony a lépcsőn), Abba Glaubermann (a kisfia), magyar inzert, 66 perc

A páncéloshajó néhány matróza lázadozik a rossz ellátás miatt. Az elégedetlenkedőket elfogják, egy vitorlavásznat borítanak rájuk, és a parancsnok kiadja a tűzparancsot. A matrózok azonban megtagadják a mészárlást, és vízbe dobják a tiszteket. Az ogyesszai kikötőben is kirobban a felkelés… A film az 1905-ös forradalmi eseményeket dolgozta fel.
[orosz filmhónap]

20.00
Háború
(Vojna), orosz, 2002, r, f: Alekszej Balabanov, o: Szergej Asztahov, sz: Alekszej Csadov, Ian Kelly, Ingeborga Dapkunaite, Szergej Bodrov, Georgij Gurgulija, Vlagyimir Gosztyuhin, hb/R, 130 perc

Egy cellában Ivan Jermakov csecsenföldi fogságáról mesél. Kegyetlen gyilkosságok, kölcsönös gyűlölet, vallási fanatizmus. Külföldiek a pincében, akik videóra veszik a kivégzéseket, s legnagyobb gondjuk, hogy Ivan valahogy felrakja ezeket az internetre. Balabanov filmje sokak szerint a legkegyetlenebb képet mutatja a csecsen háborúról, s kíméletlenül szembesít azokkal a nemzeti-vallási ellentétekkel, melyeket a politika bármikor háborúvá gerjeszthet.
[orosz filmhónap]

január 28. Péntek
16.30
Casablanca
amerikai, 1942, r: Michael Curtiz, f: Julius J. és Philip G. Epstein, Howard Koch (Murray Burnett, Joan Alison darabjából), o: Arthur Edeson, z: Max Steiner, sz: Ingrid Bergman (Ilsa), Humphrey Bogart (Rick), Conrad Veidt (Strasser tábornok), Peter Lorre (Guillermo), mf/E, 92 perc

A részleteiben csupa banalitás, de egészében magával ragadó történet a második világháború idején játszódik a Vichy-kormány Franciaországához tartozó Casablancában, a szélhámosok, szerencsejátékosok, üzletemberek és amerikai vízumra váró menekültek egzotikus találkozóhelyén. Itt bontakozik ki két ember szerelme, de az is kiderül, hogy van valami, ami még a szerelemnél is fontosabb: az emberi tartás, a hősiesség és a küzdelem.

18.30
Sztalingrad
(Stalingrad), szovjet, 1989, r: Jurij Ozerov, hb/R, 235 perc
[orosz filmhónap]

január 29. Szombat
16.30

Művészet élni Ogyesszában
(Iszkussztvo zsity v Ogyessze), orosz, 1989, r: Georgij Jungvald-Hilkevics, f: Georgij Nyikolajev, Georgij Jungvald-Hilkevics (Iszaak Babel elbeszéléseiből), o: Feliksz Gilevics, Viktor Nozdrjuhin-Zabolotnij, z: Alekszandr Gradszkij, sz: Alekszej Petrenko, Szergej Koltakov, Oleg Tabakov, hb/R, 105 perc

Színesen kavargó fantázia-játék utánozhatatlan ogyesszai humorral.
[orosz filmhónap]

18.30
Andrej Rubljov
szovjet, 1968, r: Andrej Tarkovszkij, f: A. Mihalkov-Koncsalovszkij, Andrej Tarkovszkij, o: L. Adrianov, R. Ruvinov, P. Sudilin, z: V. Ovcsinnikov, sz: Anatolij Szolonyicin (Rubljov), Ivan Lapikov (Kirill), Nyikolaj Grinko (Daniil), Nyikolaj Szergejev (Feufan Grek), mf/R, 180 perc

A XV. században élt, ma már világhíres szerzetes-ikonfestő élettől sugárzó művészetét egyaránt érleli az önkény megnyilvánulása, a pogányok bevonásával vívott – és az aktuális szovjet–kínai szembeállásra utaló – testvérháború, a megalázkodásra késztető nyomorúság, de a kollektív harangöntés is, amelynek eredményeként a közösség erejét hirdeti a harangszó.
[orosz filmhónap]

január 30. Vasárnap
16.30

Kedves, drága, egyetlenem
(„Milij, dorogoj, ljubimij, jegyinsztvennij…”), orosz, 1984, r: Dinara Aszanova, f: Valerij Prijemihov, o: Vlagyimir Iljin, z: Viktor Kiszin, sz: Olga Masnaja, Valerij Prijemihov, Lembit Ulfszak, Lora Umarova, hb/R, 70 perc

A 19 éves Anna, hogy megbizonyosodjon a szeretett férfi érzelmeinek komolyságáról, ellop egy idegen gyereket, és a magáénak mondja. Ez az egyszerre megható és könyörtelen történet az első szerelemről lett utolsó filmje a Lenfilm stúdió neves rendezőnőjének, a kirgiz születésű Dinara Aszanovának (19421985), aki különös erővelnagy együttérzéssel, mégis kemény tárgyilagossággalábrázolta a helyüket kereső fiatalok érzelmi zűrzavarát és sokszor fájdalmasan kilátástalan helyzetét.
[orosz filmhónap]

18.30
L’Haim

orosz, 1910, r: Maurice André Maitre, Kai Hansen, 10 perc
Realista zsidó életkép.
Sára fájdalma

(Gorje Szarri), orosz, 1913, r: Alekszandr Arkatov, hb/R, 15 perc
Zsidó fiatalok boldogtalan házassága.

Simon Judit
magyar, 1916, r, f: Mérei Adolf (Kiss József balladájából), o: Zsitkovszky Béla, sz: Cs. Aczél Ilona (Judit), Somlay Artúr (Simon), Rátkai Márton (Judit apja), Sarkadi Aladár (a sakter), Lakos Vilma (Judit menyasszony leánya), Vágó Béla (rabbi), Fodor Artúr (Judit hűtlen szerelme), 58 perc

Judit megöli titkon született első gyermekét, mert szerelme, a gyermek apja elhagyta. Ezek után hozzámegy régi kérőjéhez, Simonhoz. Minden évben gyermeket temetnek. A rabbi rádöbbenti az asszonyt, hogy első gyermekének meggyilkolása miatt halnak sorra a többiek, s eltiltja a gyilkos asszonyt az anyai csóktól gyermeke esküvője napjáig. Judit betartja a tilalmat, nem csókolja meg lázas beteg, csókjáért esdeklő gyermekét, ezért férje elüldözi a háztól. Telnek-múlnak az évek, Judit leányának menyegzőjére készülődnek Simonék házában. Judit öreg és beteg koldusasszonyként jelenik meg, már nem köti tilalom, megcsókolja hát asszonnyá lett gyermekét, majd szívéhez kap, és holtan roskad össze.
A zongoránál Kecskeméti Gábor

20.30

Egy másik országban
toj sztranye), orosz, 1997, r: Ligyija Bobrova, hb/R, 88 perc

23-án
[Bobrova – villanófény]

január 31. Hétfő
16.30

Aki szelet vet
(Inherit the Wind), amerikai, 1960, r: Stanley Kramer, f: Nathan E. Douglas, Harold Jacob Smith (Jerome Lawrence és Robert E. Lee színdarabjából), o: Ernest Laszlo, z: Ernest Gold, sz: Spencer Tracy (Henry Drummond), Fredric March (Matt Brady), Gene Kelly (Hornbeck), Florence Eldridge (Mrs. Brady), mb, 135 perc

Izgalmas tárgyalótermi krimi az 1925-ös daytoni „majomperről”. A Biblia-tudósként is híres közvádló, Brady a liberális védőügyvéddel, Drummond-nal csap össze a bigottan vallásos déli kisváros bíróságán, ahol a vádlott, egy fiatal tanár az ember eredetének darwini elméletét mesélte el a gyerekeknek.

19.00
Libuskák
(Oj, vi, guszi…), orosz, 1991, r: Ligyija Bobrova, hb/R, 87 perc
lásd: 22-én [Bobrova – villanófény]

20.30
Az utolsó mozielőadás

(The Last Picture Show), amerikai, 1971, r: Peter Bogdanovich, f: Larry McMurtry, Peter Bogdanovich (Larry McMurtry regényéből), o: Robert Surtees, z: az 1951-es év amerikai slágerei (Hank Williams, Rob Willis, Tonny Bennett), sz: Timothy Bottoms (Sonny Crawford), Jeff Bridges (Duane Jackson), Cybill Shepherd (Jacy Farrow), Ben Johnson (Sam, az oroszlán), hb/E, 119 perc

Egy texasi kisváros 1951-ben, röviddel a koreai háború előtt. A kopott kis üzletek, poros, kihalt utcák fekete-fehér képei jelzik a városkára telepedő unalmat, a hanyatlást. A fiatalok elvágyódnak, el innen a kisszerűségből, a tespedtségből, ahol mindenki tud mindenkiről, ahol a szórakozás egyetlen forrása a szexualitás hajszolása, na és a mozi. A két kamasz főszereplő, mielőtt egyikük a koreai háborúba indul katonaként, megnézi az utolsó mozielőadást, majd a mozi bezár. Nemcsak a mozitól kell ekkor végleg búcsút venniük, hanem saját ifjúságuktól és az illúzióiktól is.