A Brazíliában bűnügyi történetéről, a Ki ölte meg Anabelát? – 'Quem matou Anabela?' ismertté vált magyar filmrendező, Hamza D. Ákos filmjeiből tartott bemutatót a săo paulói Képzés Hangmúzeum (Museu da Imagem e do Som – MIS) 2003. december 11. és 14. között.

Párizsba, a művészetek fővárosába, friss képzőművészeti diplomával, Csók István és Kisfaludy Stróbl Zsigmond tanítványaként, 1926-ban ösztöndíjjal érkezett festő 11 év múlva tapasztalt filmesként tért vissza Magyarországra. A René Clair mellett megszerzett tudás és tapasztalat birtokában a 30–as 40-es évek Magyarországának egyik legfontosabb, külföldön is elismert filmrendezője és filmszakembere lett.

A Magyar Filmarchívum közreműködésének köszönhetően ennek a fényes és termékeny alkotói időszaknak két kiemelkedő alkotása került a filmnapok keretében a brazil közönség elé

A Herczeg Ferenc regényéből készült Szíriusz (1942), a kalandvágyó Tibor Ákos (Szilassy László) időutazása Sergius (Baló Elemér), a kissé tébolyodott lánglelkű tudós időgépével a 18. századba, és szerelmi története Rosinával (Karády Katalin); a velencei énekesnővel, avagy Rózsával, Sergius leányával? A film nagyszerűségét mutatja, hogy a filmbeli álom és valóság egymástól szinte elválaszthatatlan, a talány állandó; mi is történt valójában?
Az antifasiszta ellenállásban aktívan résztvevő Hamza Mária Terézia korabeli kuruc-labanc vitáinak dialógusaiba öltöztetette korabeli politikai viszonyokkal kapcsolatos álláspontját. A velencei fesztiválon a nagydíjra esélyesnek tartott film végül a német nagykövetség tiltakozására nem részesült díjban.

Az Ez történt Budapesten (1944) a korszak utolsó nagy közönségsikere. A korabeli sajtó az év legjobb vígjátékaként, Hamza rendezését pedig élete kimagaslóan legjobb alkotásaként tartja számon.
Témája örök; a férfi és a nő állandó párviadala. Egy válófélben lévő fiatal pár jogi képviselői; a válóperes ügyvéd (Hajmássy Miklós) és szép kolléganője (Muráti Lili) harcát' meséli el, amely romok helyett - a furfangos ügyvédnő ügyes mesterkedéseinek következtében - várakat' hagy maga után: a fiatal pár együtt marad, és ügyvédjeik is egybe kelnek. Az élénk fordulatokban bővelkedő vidám mese feszültsége egy percre sem lankad.
Jóízű humor, derűs jelenetek, szakadatlan mosoly a nézők ajkán.

A săo paulói érdeklődők megtekinthették Hamza azon alkotásait is, amelyeket brazíliai tartózkodása alatt készített.

Hamza 1946-ban hivatalos megbízással Párizsba utazott, hogy tanulmányozza a televíziózást. Csak több mint 40 év elteltével tért újra vissza Magyarországra. Nem tartotta a továbbiakban biztosítottnak Magyarországon az alkotói szabadságot...
Párizsban együtt dolgozott egy filmterven a híres egzisztencialista filozófussal, Jean-Paul Sartre-val, majd rövidfilmeket rendezett Olaszországban. Itt ismerkedett meg Marinho Audrával, a brazil filmgyárossal, aki hat film rendezésére szerződtette. Így érkezett Hamza 1953-ban Brazíliába - útipoggyászában rendkívül intenzív művészeti és politikai múltjával -, ahol életének elkövetkező évtizedeit töltötte. Anyagi okok miatt a brazil filmgyáros terveiből csak egy film valósulhatott meg, a Ki ölte meg Anabelát? (1955), mely egy nyomozás története a híres televízió-és filmsztár, Anabela meggyilkolása ügyében.
Hamza felismerte a brazil filmgyártás nehézségeit, s visszatért eredeti szenvedélyéhez, a festészethez.

Az 1956-ban készült Dona Estela panziója - Pensăo de Dona Estela, amelyben Hamza már nem mint rendező, hanem szakmai tanácsadó működött közre, azonban további magyar vonatkozásai miatt - a többi Brazíliába került magyar filmes emlékére – mindenképpen megérdemelte a programra tűzést. (Rendező: Fekete Ferenc; operatőr: Icsey Rudolf; a női szereplők kalapjait Frank Irma és Karády Katalin szalonja szállította)

Ezután festettem" a képeket - ahogyan tréfásan maga értékeli életének eme fordulópontját.

Hamza élete alkonyán, 1989-ben visszatért szülőföldjére és festményei nagy részét szűkebb értelemben vett hazájának, a Jászságnak adományozta abból a meggyőződésből, hogy munkássága csak akkor nyeri el értelmét, ha visszakerül a forráshoz, az eredethez.

Hamza D. Ákos képzőművészeti életműve megtekinthető a jászberényi Hamza Múzeumban; filmrendezői munkásságáról pedig bővebben a Hamza Múzeum Alapítvány gondozásában megjelent Képek fekete-fehérben- Hamza D. Ákos a magyar filmművészetben című kiadványban olvashatnak.

A Hamza-filmnapok megszervezésével a kurátor, Szabó László, Szilassy László filmszínész fia, kívánt méltó emléket állítani barátjának, szellemi mesterének'; Hamza D. Ákosnak, születése 100. évfordulója alkalmából.

2003. december – Săo Paulo, Brazília