(Pora na nowych mistrzów), Kino, 2004. nr 4.

Jó hírt bejelenteni kellemes dolog - mondta Hiller István, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának vezetője, bemutatván a 35. Magyar Filmszemle résztvevőinek a múlt év december 22-e óta érvényben lévő új filmtörvény kereteit. Előnyös irányban indult el a gyártás, a koprodukció és a forgalmazás alapelveinek korszerűsítése, amelyet új intézmények vannak hivatva biztosítani: ezek a Nemzeti Filmiroda és a Magyar Filmművészet Nyilvános Közalapítvány. A miniszter azt is megerősítette, hogy a kormány kötelezi magát, hogy 2006-ig megduplázza a filmgyártásra fordítandó összeg nagyságát.

A Filmszemle megnyitója is a megszokottól eltérő módon zajlott. Nyitófilm helyett a magyar filmgyártás tíz nagy öregét (rendezőket és operatőröket, többek között Jancsót, Kovácsot, Gaált, Bacsót...) tüntették ki a Filmművészet Mestere címmel, amelyhez jelentős mértékű (2.000 eurós), életfogytiglan szóló juttatás társul.

A mítoszok áttekintése

Régóta beleszerettem már a Parasztbibliába, és évek óta kerestem a vizuális megvalósításához vezető kulcsot hangoztatta Jeles András, a kultikus Álombrigád (1983) rendezője. József és testvérei - jelenetek egy parasztbibliából című új alkotásának nem sok köze van Thomas Mann művéhez. Képi világa, a Genezis eredeti vizuális megjelenítése az árnyszínházban, a múlt századi krónikák rajzaiban gyökerezik. A zsűri értékelte a filmbe fektetett hároméves munkát, és az alkotásnak ítélte "a film vizuális kifejezőerejéért" járó díjat.

"Történelmi filmek" tanítják meg nekünk, miképpen lehet kecses bájjal viselni a történelem súlyát, sutba hajítva a kötelező olvasmányok filmre vitelének anakronisztikus esztétikáját. Az első ilyen film a szemlén Jancsó Miklós Mohácsi vésze volt. Az egész alkotás - a Budai Vár teraszán táncolt csárdással egyetemben - egy hatalmas idézőjel. A két balfék, Kapa és Pepe (a Mucsi-Scherer színésztandem) egy időgép segítségével nagy keservesen elkeveredik a XVI. századba, ahol mindent elkövet, hogy megváltoztassa a magyar-török viadal (1526) magyarok számára előnytelen eredményét. Jancsó minden lehetséges tabut kigúnyol, tréfálkozva úgy tesz, mintha nemcsak II. Szulejmán szultán beszélne magyarul, hanem Európától a Fekete Afrikáig az egész világ.

Ha már a geopolitikáról beszélünk... Hét magyar törzs vezére az Ázsiától való búcsúzkodás éjszakáján alaposan lerészegedik a kumisztól, úgyhogy arra kényszerül, hogy tíz évszázadon, illetve Eurázsia jelentős részén keresztül üldözze saját vándorló törzseit. A törzsek az új haza felé igyekezvén, a Kárpát-medence felé vezető úton vikingekkel, tatárokkal, szlávokkal találkoznak, a senkinek nem kellő Rubik-kockát pedig elhajítják. A Magyar Vándor rendezője számára rendkívül fontos a kulturális-nyelvi utalások rendszerének művészi bonyolultságú hálója. Álmos vezér Anonimus ősmagyar nyelvén szólal meg, Ond reneszánsz költőket idéz, egy másik Petőfi Sándor híres Nemzeti dalának sorait fújja. A film végén, a Milleneumi ünnepségek idején a vezérek a Budai Várhoz vezető Lánchídon végül utolérik saját törzseiket.

A történelmi film műfaja egy most bemutatkozó fiatal rendezőt, Lóth Balázst is megkísértett. Filmjének címe Nincs mese, ami pontosan tükrözi a To nie zabawa! lengyel kifejezést. Tóbiásnak, a film főhősének a népmesékhez hasonlóan három próbát kell kiállnia, ezek a próbák azonban már a szabadpiaci demokráciában gyökeredznek. A gondolat megvalósítása nem igazán sikeres, annyit azonban mégis mondhatunk, hogy a metafora, a historizmus és a verizmus szerencsés összekapcsolásával van dolgunk.

Diagnózisok és prognózisok

A történelem új szakasza, az államforma átalakulása, az EU-ba való belépés előestéje felerősítették az igényt az ország jelenlegi erkölcsi-társadalmi helyzetének diagnosztizálására. Ez érezhető az útifilmek soros hullámán is. E hullám kommersz megvalósításának tekinthető az Apám beájulna (két talpraesett leányzó kalandjai a Balatontól Görögországon át Rómáig és Barcelonáig) és a Monte Carlo, Fischer Gábor elsőfilmes alkotása (három frusztrált tanár elindul a híres játékbarlangba). Feltétlenül külön említést érdemel Böszörményi Zsuzsa Mélyen őrzött titkok című ambiciózus szociográfiája, az egyik lényeges szerepben Kati Outinennel, Kaurismaki kedvenc színésznőjével. És persze itt kell szót ejtenünk az ízes Getnóról is.

Böszörményi filmje sokban emlékeztet Mike Leigh Titkok és hazugságok című alkotására, az abban található politikai parabolára. A nevelőotthont 18 éves korában elhagyó lány rábukkan emigráns édesanyja nyomára, a rózsadombi villára, amelyben már újgazdagok laknak.. A mű, a fiatal rendezőnő második nagyjátékfilmje rendezői díjat kapott (ex aequo Fliegauf Benedekkel), a fiatal főszereplőnő, Bagaméri Eszter pedig elnyerte a legjobb női alakítás díját. A díjak számát tekintve szerényebb sikereket (vágás) magának mondható Getno, Salamon András filmje szintén egy "nagy ugrást" mutat be. A szereplők meg sem állnak az óceán túlsó partjáig. Las Vegasban azonban nem találják meg a maguk Eldorádóját. Az apa bungalow-ján villódzó felirat ("American Dream") az ő esetükben nem bizonyul elegendőnek a sikerhez. A film címe a Rolling Stones nagy slágerére (I Can't Get No Satisfaction) utal.

Ugyanilyen elégedetlennek bizonyul Steven Lovy filmjének főhőse is, aki apjával együtt keresi fel az óhazában élő rokonokat. A film címe MIX, ami tökéletesen visszaadja az angol-magyar dialógusok koktél-jellegét. Ebben a koktélban azonban nincs semmi különleges. Keserű film Török Ferenc Szezonja. Korábbi, Moszkva tér című alkotásához hasonlóan itt is az iskolát éppen elhagyó diákokról, egy vendéglátó-ipari technikum végzettjeiről van szó, akiknek hosszas keresgélés után sikerül szezonális munkát kapniuk a Balatonon. A rendező teljes mértékben azonosul a minden illúziójától megfosztatott mai Sorellel, aki a film zárójelenetében egy távcsővel ( magával a kamerával?) vizslatja a vidéki tájat, benne a bezárt cukorgyárral. A film végül semmilyen díjat nem kapott, ám felkeltette a nézők érdeklődését. Ezt igazolja az internetes szavazás is.

Hét elsőfilmes rendező mutatkozott be az idei Filmszemlén. Ez a bemutatkozás Antal Nimródnak és Kontroll című alkotásának sikerült a legjobban. A filmben nem a metró jegyellenőrei játsszák a legfontosabb szerepet. Sokkal mélyebb gondolatról van itt szó: megszemlélhetjük a különböző utasokat, azok lelkiállapotát, hangulatát, frusztrációikat. A film Magyarországon rekord nézőszámmal dicsekedhet, Antal megkapta a legjobb elsőfilmes rendezőnek járó díjat, díjat kapott a film operatőre is, a külföldi kritikusok pedig ennek az alkotásnak ítélték a tekintélyes Gene Moskowitz-díjat.

Az "Európa" nevű ringben

Először jöttek a rövidfilmes díjak a "Beszélő fejek"-ért (Lipcse, Cottbus). Fliegauf Benedek következő alkotása, az atomjaira esett közösség bonyodalmait bemutató Rengeteg is számos fesztiváldíjat kapott, többek között a lengyelországi Lagówban is. A Dealer ugyanakkor a sors egynapos tragédiáját mutatja be. Először egy túladagolásból fakadó halálesettel szembesülünk, amit a dealer végigasszisztál a kórházban. A kamera innentől fogva egy pillanatra sem távolodik el tőle. Végig kíséri, ahogy a kerékpárján járja Budapestet, vele együtt mi is látjuk az udvarokat, a metrót, ügyfeleinek lakását. Részeseivé válunk a kábítószer markából kiragadott lány tragédiájának, látjuk az összetört, megkeseredett anyát, a főhős volt feleségét. A vásznat elönti az aluljárók, kis utcák, külső kerületek nyomasztó szürkesége. Az a benyomásom, hogy Fliegauf világa nagymértékben összefügg Feldmár András filozófus szemléletmódjával. Őt Fliegauf Van-e élet a halál előtt? című dokumentumfilmjében láthatjuk. A lét lényegét érintő kérdésre adható válasz a Dealer zárójelenetében bukkan fel. A főhőst bűntudata arra készteti, hogy egy hatalmas toronyház lepusztult fitnessztermében sajátmagának is beadja az aranylövést.. A kamera először rámegy az "Europ fitnes" feliratú plakátra, majd az egyre sűrűsödő sötétben végtelen hosszan figyeli a haldokló kezének fehérségét.

Fliegauf többször is beszélt Tarkovskij és különböző magyar mesterek (például Tarr Béla) iránti lelkesedéséről. De ha nem így volna, Janisch Attilával egyetemben akkor is a saját világot teremtő rendezők közé tartozik. Janisch a Másnap-ban (Grand Prix és még három más díj) a végtelen vágások, a tájképi "totális metaforák" technikáját alkalmazza. A film könyvszerű fejezetekre oszlik ( Ég, Por, Nyaklánc), az eltűnt idő keresésének postprousti megvalósulása. Őszi, néptelen, kihalt tájon járunk, valahol a mezőn, a tekintetünk egy kerékpárost kísér, aki az örökségét, múltját, elhalványuló emlékeit jelentő Ház iránt tudakolódzik. A mező lakói valamiféle titkot rejtenek. Szó esik egy bakfislány meggyilkolásáról, a mű lassan parabolisztikus pszichothrillerbe megy át. A kerékpárost lidércnyomás gyötri, titokzatos jel-tárgyakat kap. A főhős ( Gáspár Tibor ezért az alakításért elnyerte a legjobb férfi főszereplő díját) lassan arra kezd gyanakodni, hogy önmagával is leszámolt...

A Másnap nagyformátumú mű. Janisch Attila alkotói potenciálját már az Árnyék a havon címet viselő első nagyjátékfilmjében is megismerhettük. Ebben a műben két lengyel színész, Joanna Kreft és Miroslaw Baka is fontos szerepet alakított.