Gerő Dorka A zengővárkonyi tiszteletes
Dizseri Eszter: Fülep Lajos élete - könyvismertetés
Dizseri Eszter nemes célt tűzött maga elé: hogy olyan tudományos kötetként írja meg Fülep Lajos életrajzát, "amely egyben szélesebb olvasóközönséget is vonz" - ami a Soros Alapítvány 1998-as pályázati kiírásának is megfelelt. A Magyarországi Református Egyház Kálvin János Kiadójánál 2003-ban megjelent kötet tehát különleges forrásgyűjteménynek tekinthető, amelyben azonban elsősorban nem tudományos szövegekre bukkanhatunk (ilyenekből esetenként is csak egy-egy rövid részlet lelhető fel benne). Inkább a Fülep Lajossal életében kapcsolatban álló ismert és kevésbé ismert embereket szólaltatja meg, illetve sokszor nyúlik vissza a Fülep által írt forrásokhoz, főként levelezéséhez.

A szerző úgy rendezte össze a legkülönbözőbb eredetű anyagokat, köztük hivatalos leveleket illetve személyes beszélgetések szövegeit is, mint ahogy Fülep egyik kedvenc helyén, a zengővárkonyi Gesztenyésben gereblyézték össze az ott lakó népek az évi gesztenyetermést. Elsőre a gesztenye és annak burka is egy helyre kerül, és mindezt később válogatják csak szét. Hasonlóan szedte össze Dizseri Eszter a különböző életszakaszokra vonatkozó szövegeket, idézeteket. Ezek a részletek egyrészt fantasztikusan változatossá teszik a szöveg egészét, másrészt megnehezítik az olvasását. A magyar nyelv kiemelkedő alkotóinak, Illyés Gyulának, Ady Endrének, Fodor András költőnek és persze magának Fülepnek írásai, naplórészletei kerülnek az ország különféle tájegységein különböző korokban élő parasztemberek mondatai mellé. Az ő ízes és régies beszédüket olvasni külön élvezet és igazi időutazás.
A könyv célja az is, hogy az eddig talán elsősorban művészettörténész-gondolkodóként ismert Fülep Lajos tudományos és szakmai munkásságának többi oldalára is fényt derítsen. Nem utolsó sorban kissé ellentmondásos egyházi tevékenységére. Fülep ugyanis élete közepén vált csupán református lelkésszé, és több mint húsz év után minden folytatás nélkül hagyta abba a lelkipásztorkodást. Életének mégis nagyon jelentős periódusát jelölte ez a korszak, hiszen vidéki magyar emberekkel lehetett, olyan környezetben ahová szíve igazán húzta.

A hosszú kort megélt Fülep Lajos (1885-1970) életének történetét olvasva nem csak a már említett különböző társadalmi rétegek képviselőivel ismerkedhet meg az olvasó. A szellemi élet igazán kiemelkedő személyiségeivel és a vidéki magyar életet élőkkel is kapcsolatba kerülhet. Szinte az egész huszadik századi magyar történelemre is fény derül, illetve arra, hogy ez a különleges személyiség hogyan viselkedett egy-egy adott korban és hogyan élt meg különböző történelmi szituációkat. Fülep Lajos életének az is különlegessége, hogy számos, eltérő politikai rendszerben hogyan őrizte meg egyéniségének szuverenitását. Hogyan küzdött számára fontos célokért, például az egyke-kérdés ügyéért, amely sarkalatos probléma volt számára is.

A könyv kronologikus szerkezetű, elvileg lineárisan meséli el Fülep életét az őt körülvevő személyek segítségével. Időnként azonban megnehezíti az időrendiség követését és egyértelmű megfejtését, hogy a szerző csak nagyon rövidre szabott átkötő szövegekkel fűzi össze a legkülönbözőbb időszakokból származó részeket, idézeteket. A fejezetcímek is rávilágítanak, mekkora szerepet töltött be Fülep Lajos életében, hogy életének egy-egy periódusát hol töltötte. Az életrajz alakulásában kézzel fogható, hogy a vidéki gyermekkor után hogyan tágult egyre jobban Fülep látóköre. Először felkerült Budapestre, majd különböző ösztöndíjak segítségével kijutott külföldre. Ezután kapcsolatba került a Vasárnapi kör szellemi életével és személyiségeivel. Végül az első világháború után a "belső emigrációt" választotta annak ellenére, hogy szellemi társainak nagy része külföldön tartózkodott ekkor, sőt néha később is. A kérdés egyébként fel is vetődik a kötetben, vajon miért nem tette meg ugyanezt a lépést Fülep. Miért fordult inkább a lelkipásztorkodás felé, majd hogyan tudta azt is feladni szinte egyik pillanatról a másikra?

Fülep Lajos a huszadik század egyik meglehetősen ellentmondásos egyénisége. Valamennyi korszakban a szellemi élet közismert alakja volt. Nem jelentette meg ugyan sem oly sokat emlegetett fő művét, a művészetfilozófiát, sem szinte semmilyen más nagyobb szabású könyvet, mégis mindig nagy befolyással bírt, mindig minden ajtó megnyílt előtte, holott bírálta a második világháború utáni politikai rendszert és nem vállalt benne aktív szerepet.
Tüskés Tibortól olvashatjuk a könyvben a legjobb hasonlatot erre a különleges személyiségre, ő "katalizátornak" nevezte Fülep Lajost. A professzor megharagudott ezért a kifejezésért, pedig a hasonlat nagyon is találó. Életrajzából, tanításaiból is ez derül ki. Sőt abból is, hogy bár tervezett művészetfilozófiája soha nem jelent meg, mégis a huszadik századi magyar kultúra oly sok kiválóságával állt kapcsolatban és szolgált ihlető-kritizáló személyiségként számukra.

Ahol Fülep megfordult, számos csodálót és tanítványt, illetve szellemi örököst hagyott maga után távoztakor. Nehéz természete azonban sokakból ijedtséget váltott ki. Ezt bizonyítja a könyvben a Zengővárkonyban eltöltött időt leíró rész is. A könyvből kiderül, milyen kezdeti nehézségekkel kellett megküzdenie Fülepnek ezen a Pécs közelében fekvő településen. Odaérkeztekor először erősen támadta az a közösség, amelynek szellemi és lelki irányítójává készült szegülni. Az idős korában Budapesten rendszeressé vált pénteki séták megszólaltatott szereplői és Fülep egyetemi tanítványai is arról számolnak be, hogyan lesték tanáruk bölcs, de sokszor indulatos szavait, és mennyire rettegtek is ítéleteitől.

Dizseri Eszter monográfiája aprólékos munkával összegyűjtött, időnként képekkel illusztrált szövegrészletek halmaza, amelyet a szerző rövid szövegbeszúrásai tesznek teljes egésszé. A könyv kivitelén erősen érezhető az olvasószerkesztő és az alaposan végiggondolt könyvterv hiánya. A kitűzött cél azonban - hogy a huszadik század egyik kiemelkedő egyéniségének olvasmányos életrajzát foghassa kezébe az olvasó - az idézett szövegek sokszínűségének és a keretül szolgáló szövegrészek rövidségének ellenére megvalósul.

2004. október 26.

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső