<!DOCTYPE HTML PUBLIC "-//W3C//DTD HTML 3.2//EN"><HTML>਍ഀ
<HEAD>਍ഀ
<TITLE>Filmkultúra: Arcok: A forgalmazó</TITLE>਍ഀ
<meta http-equiv="Content-Type" content="text/html; charset=iso-8859-2">਍ഀ
<meta name="Created" value="06/Február/2004">਍ഀ
<meta name="Keywords" value="">਍ഀ
<SCRIPT language="JavaScript" type="text/javascript"> ਍ഀ
<!-- hide਍ഀ
	function openWin() ਍ഀ
	{਍ഀ
	YearsWindow= open("http://www.filmkultura.hu/regi/fikuyears04.hu.html", "displayWindow",਍ഀ
	"width=270,height=167,status=no,toolbar=no,menubar=no");਍ഀ
	}਍ഀ
// -->	਍ഀ
</SCRIPT>਍ഀ
</HEAD>਍ഀ
਍ഀ
<BODY BGCOLOR=#C0AFA5 text="#000000" link="#FF1010" alink="#FF1010" vlink="#FF1010">਍ഀ
਍ഀ
<center>਍ഀ
<table border=0 cellspacing=0 cellpadding=0 width="660">਍ഀ
਍ഀ
<tr><td align="center"><a name="top">਍ഀ
<table border=0 cellspacing=0 cellpadding=5 width="660">਍ഀ
<tr><td height="130" valign="top">਍ഀ
<IMG SRC="images/profh.gif" BORDER=0 ISMAP USEMAP="#contenth"></td></tr>਍ഀ
</table>਍ഀ
</td></tr>਍ഀ
਍ഀ
<tr><td align="center">਍ഀ
<table border=0 cellspacing=1 cellpadding=5 width="620">਍ഀ
<tr>਍ഀ
<td width="114" valign="bottom" bgcolor="#FFFFFF"><font face="Arial" style="font-size:9pt">&nbsp;&nbsp;<b>Ozsda Erika </b></font></td>਍ഀ
<td width="483" valign="bottom" bgcolor="#FFFFFF"><font face="Arial" style="font-size:12pt">A forgalmazó</font></td>਍ഀ
</table>਍ഀ
</td></tr>਍ഀ
਍ഀ
<tr><td align="center" valign="top">਍ഀ
<table border=0 bgcolor="#FFFFFF" cellspacing=0 cellpadding=10 width="618">਍ഀ
਍ഀ
<tr>਍ഀ
   <td colspan="2" bgcolor="#FFFFFF"><font face="Arial" style="font-size:11pt"><I>Beszélgetés Prukner Pállal</I></font><br><br></td>਍ഀ
</tr>਍ഀ
਍ഀ
<tr>਍ഀ
<td valign="top"> <font face="Arial" style="font-size:8pt"><a href="images/prukner/portre.jpg" style="text-decoration:none"> ਍ഀ
<img src="images/prukner/portre.gif" alt="Prukner Pál" width="150" height="104" border="0"><br>Prukner Pál<br>63 Kbyte</a></font></td>਍ഀ
਍ഀ
<td valign="top" rowspan="1"><font face="Arial" style="font-size:10pt">਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT"><em>A <a href="http://www.budapestfilm.hu">Budapest Film</a>਍ഀ
filmforgalmazási marketingosztály vezetője vagyok.<br>਍ഀ
Tizenkét emberrel dolgozom, de ebben már a futár is benne van. <br> Nincsenek hatalmi਍ഀ
tébolyaim, soha nem is voltak. Nem a hatalom, a filmek érdekelnek. Szívesen segítenék਍ഀ
a szakmai műhelyeknek, amikor még csak a szinopszison dolgoznak. Hiszek abban, hogy਍ഀ
vannak lejárt és vannak aktuális témák. Gondolkodjunk közösen arról, hogy ezt az਍ഀ
ötletet érdemes-e megvalósítani. Ha igen, akkor viszont már a kezdet kezdetén਍ഀ
lehetne érvényesíteni bizonyos marketing szempontokat. </em></p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Hogy lesz az emberből filmforgalmazó?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Apámék nagyon szerettek moziba járni és engem is magukkal vittek.਍ഀ
Zuglóban laktunk a Sport mozi közelében. Az első filmélményem nem is kellemes. <i>A਍ഀ
félkegyelmű</i> című szovjet filmet láttam  - két és fél évesen. Nem volt, ki਍ഀ
vigyázzon rám, ezért magukkal vittek mindenhova. A hatvanas évek elején, amikor már਍ഀ
iskolás voltam, a <i>Felfelé a lejtőn</i> című film tetszett nagyon. Abból a korból਍ഀ
inkább a slágerek és a színészek maradtak meg bennem. Törőcsik, Sinkovits, Pálos਍ഀ
György, Szirtes. A közeli általános iskolában mindig volt matiné előadás, ugyanis਍ഀ
volt egy 16-os vetítőgépük. Akkoriban <i>A kétéltű ember</i> volt a nagy film, de਍ഀ
én nagyon szerettem a <i>Csapajev</i>et is. A hatvanas évek elejéig ez volt a਍ഀ
választék. A következő mozis korszakom szintén a szüleimhez kötődik. A mamám a਍ഀ
Magyar Rádióban dolgozott, ahol minden kedden filmklub volt, s engem is elvitt. Egészen਍ഀ
18 éves koromig jártam vele a premierfilmekre. A papám újságíróként nagyon sok਍ഀ
"problémás" filmet látott. Olyanokat is, amelyek soha nem kerültek be az਍ഀ
országba. Vele kéthetente egyszer biztos, hogy megnéztünk valamit. Ezenkívül਍ഀ
rendszeresen jártam filmekre a Szikrába, a Nap moziba, a Vörös Csillagba, egyedül vagy਍ഀ
a barátaimmal. A mozijegy olcsó volt, arra mindig lehetett lőni egy kis pénzt a਍ഀ
szülőktől. Ekkortájt Bacsó <i>Nyár a hegyen</i> című filmje tetszett nagyon, ਍ഀ
kamaszkorom egyik fontos filmje volt. A gimnáziumi időszakból a <i>Ha</i>, <i>az Eper਍ഀ
és vér</i>, és a <i>Szelíd motorosok</i> emlékezetes. Aztán a Filmmúzeumba jártunk਍ഀ
tematikus sorozatokra, például skandináv válogatásra. Ennek egy kicsit tiltott਍ഀ
levegője volt, már csak azért is, mert nehéz volt jegyet szerezni. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Filmklubba is jártak?</b> </p>਍ഀ
</i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Működtek már, de akkor én még nem jártam. Leérettségiztem és -਍ഀ
mivel 10 évig tornáztam és külsőztem sportlapoknál - sportújságíró szerettem਍ഀ
volna lenni. A Népsportnál a technikai rovathoz kerültem. Fölvettek a TF-re is,਍ഀ
de családi okok miatt nem kezdhettem el. Apám jó barátja volt a Pest megyei Moziüzem਍ഀ
Vállalat igazgatója, Újszászi Gyula, akinek máig sokat köszönhetek. Először azt਍ഀ
akarta, hogy vándormozis legyek, de mivel csak jogosítványom volt, autóm nem, ezért਍ഀ
más munkát keresett nekem - gazdasági ellenőr lettem. Rögtön felrémlett előttem,਍ഀ
hogy a gimnáziumban milyen nehézségeim voltak a számokkal...</p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Mi volt a feladat?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A mozi üzemvitelét, a jegyek, a jegykészlet meglétét kellett਍ഀ
ellenőrizni. Pénztár rovancsot kellett csinálni. Viszonylag hamar betanulható munka,਍ഀ
hogy rendben van-e egy mozi üzemvitele vagy sem. Érdekes - szabad madár - élet volt.਍ഀ
Naponta 3-4 mozit kellett meglátogatnom Pest megyében. Ez a közlekedés miatt nem਍ഀ
mindig volt egyszerű, mert sokszor a két falu között órákig nem jött a busz. Akkor਍ഀ
gyalog mentem át a másik helyre. Majdnem egy évig voltam gazdasági ellenőr, s közben਍ഀ
kedves embereket ismertem meg. Akkor még rengeteg 16mm-es filmet játszó mozi volt Pest਍ഀ
megyében is. Sőt, a mozik többsége ilyen volt. Még ismertem olyan mozigépész਍ഀ
hölgyet a Galga mentén, aki sok szoknyában ült föl a biciklijére és ment minden਍ഀ
este vetíteni. Népviseletben! Kinn, területen, olyan dolgokat tanultam, melyek az਍ഀ
életem során mindig elő-előjönnek. Emberséget lehetett tanulni. Ezzel párhuzamosan਍ഀ
persze beírattak egy mozi üzemvezetői tanfolyamra, így fél év múlva már kezdtem਍ഀ
tudni is, hogy mit csinálok. Az OPAKFI nevű cég szervezte ezt a 3-4 hónapos਍ഀ
tanfolyamot, rendes óráink voltak, a végén pedig egy nem is egyszerű vizsgát kellett਍ഀ
tenni. A művelődéselmélettől kezdve a mozitörténetig minden volt, sőt a műszaki਍ഀ
és gazdasági dolgokat is meg kellett tanulni. A Filmtudományi Intézetből jöttek਍ഀ
filmtörténetet tanítani. Megismertem a mozik üzemvitelét. Amit akkor tanultam, azt਍ഀ
mind a mai napig használom. Tudom, hogy mi történik egy moziban. Ráadásul਍ഀ
megismerhettem az akkori szakmai nagyságokat. Gazdasági ellenőrként pedig megismertem਍ഀ
a mozisokat. Ekkor bekapcsolódtam a filmklub mozgalomba is, mert jó kis archív filmeket਍ഀ
lehetett nézni, amelyek a normál mozik programjában nem szerepeltek. Láttam már਍ഀ
belőlük néhányat, de nagyrészüket nem. Emiatt és azért is kezdtem el਍ഀ
hályogkovács módjára filmklubokat vezetni, mert lehetett vele egy kis pénzt keresni.਍ഀ
Az első két évem azzal telt, hogy gyakorló filmklub-vezetőként végignéztem a਍ഀ
Filmarchívum állományát. Két-három filmklubom volt, s a tagokon "gyakoroltam".਍ഀ
Nagyon jókat beszélgettünk, persze úgy, hogy én előtte felmentem az Archívum਍ഀ
könyvtárába, elővettem a film dossziéját, áttanulmányoztam, kijegyzeteltem és਍ഀ
komolyan felkészültem az előadásokra.</p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Melyik évben járunk?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">1975-ben. Az első filmklub előadást 21 évesen Budaörsön tartottam.਍ഀ
Még a szöveget is leírtam. Benéztem a terembe, teltház volt. Azt hittem, meghalok.਍ഀ
Összegyűrtem a papíromat, kiálltam eléjük és valamit mondtam. Nyilván nem lehetett਍ഀ
nagy élmény, de kivárták. Mire letelt a cselédkönyves időszakom, belejöttem a਍ഀ
filmklub vezetésbe, aztán még évekig csináltam. Később már foglalkozásként is,਍ഀ
mert az egyik feladatom az volt, hogy Pest megyében összefogjam a filmklubokat,਍ഀ
kialakítsam a műsoraikat és üzemeltessem őket. A mai napig nagyon büszke vagyok rá,਍ഀ
hogy akkoriban több, mint 70 filmklub volt Pest megyében. Később a propagandaosztályra kerültem. Ott már nem kellett a jegyeket számolgatnom. Ahogy azt ma mi is਍ഀ
csináljuk, kiosztottak rám egy filmet és akkor Pest megyében én voltam annak a਍ഀ
filmnek a gazdája, én csináltam hozzá az összes anyagot. Ez érdekes időszak volt,਍ഀ
mert a MOKÉP volt az egyedüli forgalmazó Magyarországon. Ők megcsinálták a਍ഀ
központi propagandaanyagokat, a plakátot, a szóróanyagokat és a műsorfüzetet,਍ഀ
aztán mindez lekerült a megyei mozi vállalatokhoz, ahol szintén voltak propagandaosztályok. Ott ehhez még hozzátették a saját magukét, kisplakátot, másik਍ഀ
szórólapot, harmadik műsorfüzetet és mindazt, ami a korabeli reklámhoz kellett. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A 70-es-80-as években a mozisok több pénzt kerestek, mint az átlag?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A vidéki mozisok nem kerestek jól. De volt egy prémium rendszer, amit਍ഀ
úgy hívtak, hogy preferencia. Ez még a Pest megyei korszakomban volt. Voltak olyan਍ഀ
premizált filmek, amelyeket, ha sokan néztek meg, akkor látogató után fizetett a਍ഀ
Filmfőigazgatóság, amit aztán leosztottak a mozi dolgozóinak.</p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A jegyek ára kié lett?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Az az államkasszába ment. A szokásos tervgazdálkodás alapján਍ഀ
működtek a mozik, a moziüzemi vállalatok illetve a forgalmazó cég is. Csak a਍ഀ
legnagyobb mozik tudták volna eltartani a dolgozóikat. Az volt az érdekes, hogy aki਍ഀ
naponta csak egy filmet vetített egy keskeny gépen, az is mozisnak érezte magát. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Ekkor egy sikeres filmnek hány nézője volt?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A maihoz viszonyítva nagyon sok, a hatvanas évekhez képest kevesebb.਍ഀ
700.000-800.000 alatt bukás volt, másfél millió környékén számított sikeresnek a਍ഀ
film, de fölmehetett 2 millió fölé is. Viszont ebben az időszakban Magyarországon਍ഀ
közel 4000 mozi volt és egy egészen másfajta rendszer működött. Nekünk akkor਍ഀ
területi munkát is kellett végezni. Mi nem csak propagandisták vagy reklámosok਍ഀ
voltunk, hanem szervezők is. El kellett járnunk iskolákba, művelődési központokba,਍ഀ
ami azért volt érdekes, mert közben megtanultuk mások munkáját is. Egy művház਍ഀ
egészen másként dolgozik, mint egy mozi. Az iskolákban a tanárokkal is komoly਍ഀ
kapcsolatban álltunk. Ez nyilván azt is jelentette, hogy behajtották a gyerekeket olyan਍ഀ
filmekre is, amelyekre talán nem kellett volna. Viszont rendszeresen jártak moziba. Sok਍ഀ
filmet megnéztek, amelyekkel alakult valamennyire a műveltségük. Mondok egy példát.਍ഀ
Nagyon sikeres film volt az <i>Árvácska</i>, ami ráadásul jó film is. Voltak਍ഀ
különböző központi rendezvények is. Minden évben Falusi Filmnapokat tartottunk,਍ഀ
ehhez a vidéki életet bemutató filmekből válogattunk. A Munkás Filmnapokkal az਍ഀ
iparban dolgozókat célozták meg. Közönségtalálkozókat szerveztünk a magyar਍ഀ
filmesekkel. Az Ifjúsági Filmnapok már nem csak helyi, hanem országos rendezvény਍ഀ
volt. Filmes vetélkedők születtek. Ennek a Pest megyei részéért én feleltem. Ekkor਍ഀ
olyan embereket ismerhettem meg, mint Strasszer Tibor, aki Szentendrén dolgozott kezdő਍ഀ
jogászként - mindig hobbista volt, aki nagyon sokat tud a filmről - és körülötte਍ഀ
egy filmbolond jogásztársaság alakult ki. Ők nyerték akkor az országos filmes਍ഀ
vetélkedőt. Mivel Visegrádra sok osztálykirándulást szerveztek, kitaláltuk oda a਍ഀ
múzeum mozit. Előkerestem olyan filmeket, amelyek a történelemmel vagy a középkori਍ഀ
építészettel voltak kapcsolatosak. 1975-től 84-ig voltam a Pest megyei Moziüzem਍ഀ
Vállalatnál. Nem kell szégyellnem, amit ott csináltam, mert nagyon szerettek az਍ഀ
emberek. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Miért jött el?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Én eléggé bedolgoztam magam a cégbe, minden tekintetben. Még KISZ-titkár is voltam, de új igazgató jött, akivel már nem voltam olyan jóban.਍ഀ
Konfliktushelyzetek alakultak ki. Odahozott olyan embereket, akiknek nem volt közük a਍ഀ
szakmához. Ilyenekkel nagyon nehéz együtt dolgozni. Elkezdtem másik helyet keresni. A਍ഀ
Filmintézetben évente kétszer tartották a filmklub vezetők továbbképzését. Ezek਍ഀ
szenzációsan jók voltak. Például a 80-as évek elején olyan unikális tematikus਍ഀ
sorozatot láttunk, mint "horror az indokínai filmművészetben". Ezeken a਍ഀ
továbbképzéseken is összeismerkedtem mindenféle emberrel. Az akkori Ismeretterjesztő਍ഀ
osztály vezetője hívott oda dolgozni, de várni kellett volna a státusz਍ഀ
üresedéséig. Közben a MOKÉP-től megkérdezték, hogy nem lennék-e a Propaganda਍ഀ
Csoport vezetője. Ez a terület nagyon érdekelt. Amit addig megyei hatókörben਍ഀ
csináltam, onnantól országos körben szervezhettem. Izgalmas feladat volt. Közben਍ഀ
fölvettek az egri Tanárképző Főiskolára, népművelés-pedagógia szakra. Elmúltam਍ഀ
30 éves, és ilyenkor az ember már komolyan veszi az iskolát, nem szeret rossz jegyeket਍ഀ
kapni, utálja, ha hülyének nézik. Nagy szerencsével megkaptam az állást a਍ഀ
MOKÉP-nél, ahol komoly bölcsész embereknek lettem a főnöke. Az első pillanatok nem਍ഀ
voltak egyszerűek, de aztán kiverekedtem magamnak a helyet. Minden filmhez készült਍ഀ
plakát, szórólap, műsorfüzet, mert a forgalmazásra valahonnan mindig volt pénz...਍ഀ
Két dolog nem volt: rádió-és tévéreklám.<b> </p>਍ഀ
<i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Mivel vágódott be a bölcsészeknél?</p>਍ഀ
</i></b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Nem tudom, talán több volt bennem a gyakorlatra irányuló képesség਍ഀ
és akarat. Az akkori kollégáim egy része ült egy íróasztalnál és szép਍ഀ
sillabuszokat írt. Összeszerkesztett egy műsorfüzetet, de az már nem érdekelte, hogy਍ഀ
a film jobban menjen. Hazament és elfelejtette, hogy napközben mivel foglalkozott. De ez਍ഀ
nem ilyen szakma. Nekem mindenféle üzleti elképzeléseim is voltak. Amikor bemutattuk a਍ഀ
<i>Hegylakó</i> című filmet, több plakátot gyártattam, mint amennyi kellett. Hogy਍ഀ
eladjuk! A beosztottam azt mondta, adjam írásba, hogy ő többet nyomasson és azt a਍ഀ
mozisok árulhatják. Majd bement a vezérigazgatóhoz és följelentett. Behívatott਍ഀ
Gombár és mondta, hogy ... nagyon jól csinálom. Aztán mikor bemutattuk az <i>Emanuelle</i>-t, akkor elmentem az Európa Kiadó igazgatójához, Osztovits Leventéhez és fél óra alatt rávettem, hogy adjuk ki könyvben is. Egy hét alatt eladtunk150.000 példányt.਍ഀ
Ezzel a kiadó is és a MOKÉP is keresett egy kalap pénzt. Akkor kaptam először 2000਍ഀ
forint jutalmat. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Azt ki döntötte el, hogy melyik film kerülhet a mozikba és melyik nem?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A MOKÉP vezetőiből állt a filmátvételi bizottság, illetve az akkori਍ഀ
Filmfőigazgatóság, tehát a minisztérium képviselőiből. Képzett szakemberek਍ഀ
voltak, de természetesen volt egyfajta politikai szűrő is, amin át kellett menniük a਍ഀ
filmeknek. Számszerűen meghatározták, hogy hány szovjet filmet kell bemutatni, hány਍ഀ
magyart, hány népi demokratikus országból érkezett, hány tőkés és hány amerikai਍ഀ
filmet. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Mi volt a legdöntőbb? Az ideológiai kérdés?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Nyilván. Szocialista erkölcsöt sértő filmeket nem lehetett bemutatni,਍ഀ
bizonyos erőszakon felüli jeleneteket sem, és hát persze nem jöhettek be olyan filmek਍ഀ
se, melyek valamilyen módon bírálták a rendszert. Később én is részt vehettem਍ഀ
ezeken a megbeszéléseken. Az embernek kinyílt a világra a szeme. Időnként komoly਍ഀ
harcokat vívtunk, hogy mi az, ami még átmehet, mi az, ami már nem. A Pink Floyd <i>A਍ഀ
fal</i> című filmjénél hangos vita alakult ki, mivel az egyik odadelegált képviselő਍ഀ
szerint fasiszta ideológiát képviselt - én a másik oldalon álltam, hogy pont az਍ഀ
ellenkezőjéről van szó. A bizottságon belül hierarchia volt, de egy ember nem਍ഀ
tilthatott le egy filmet. A minisztérium képviselőjének nyilván vétójoga volt és਍ഀ
ha az akkori MOKÉP vezérigazgató azt mondta, hogy nem, akkor az a film természetesen਍ഀ
nem ment. De még így is megkockáztatom: bizonyos mértékig még demokrácia is volt.਍ഀ
Mindenki elmondhatta a saját véleményét. Hogy az onnan kiment vagy nem, valahol਍ഀ
feljegyezték-e vagy sem, azt nem tudom. Biztos volt besúgó a MOKÉP-nél is, de máig਍ഀ
nem tudom, hogy ki. Nem is érdekel. Az se tudom, hogy rám volt-e valamilyen hatással. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A tévében akkor már voltak filmes műsorok?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A MOKÉP-nek lett egy filmes műsora, a kéthetente jelentkező 20 perces <i>Mozgó਍ഀ
képek.</i> Ez évekig ment a Magyar Televízióban. Ennek kezdetben én - mint Propaganda਍ഀ
osztályvezető - a megrendelője voltam. Miután az első próbaszám nagyon rossz lett,਍ഀ
dühömben én is írtam egy forgatókönyvet. Bán Róbert, a műsor művészeti਍ഀ
felelőse kiadta, hogy a második számhoz írjak narrátorszövegeket. Aztán elfogadta਍ഀ
a forgatókönyvemet is. Így lettem megbízóból szerkesztője is a műsornak. Érdekes਍ഀ
helyzet állt elő, mert én mint megrendelő vettem át a kész anyagot. Legalábbis਍ഀ
látszólag. A műsor rendezője Várkonyi Gábor lett. Az első forgatási napra 8 óra 2਍ഀ
perckor érkeztem. Várkonyi leszúrt, mint a pengős malacot, hogy a drehfertig 5਍ഀ
perccel előbb van, mint két perccel később, és amit itt találunk ki, az mind਍ഀ
megdrágítja a műsort. Irultam-pirultam, de ezt megtanultam. Négy évig írtam a਍ഀ
műsort. Várkonyinak a tévé egyik vezető rendezőjének ez a műsor, hát ...kis਍ഀ
ujjgyakorlatnak számított. Jó érzékkel két hónap alatt megtanított a műsor਍ഀ
rendezésére is. Egy idő után gyakorlatilag a rendezője is én voltam a műsornak,਍ഀ
mert Várkonyi időnként el se jött a forgatásra. Sőt, mikor Vágó Pista nem ért਍ഀ
rá, akkor riporter is voltam. Az igazi átvevő az akkori tévé kereskedelmi਍ഀ
igazgatóságának egy munkatársa volt, aki megmondta, hogy a műsorban mi mehet, és mi਍ഀ
nem. Ha a női mell egy bennszülött indiáné volt, akkor mehetett, ha egy olasz filmben਍ഀ
erotikus jelenet közben láttuk, akkor nem mehetett. Ezen időnként jókat਍ഀ
szórakoztunk. Bizonyos szövegek sem mehettek persze. Egyszer ez a szegény ember beteg਍ഀ
lett és haza kellett mennie. Mondtuk, hogy semmi baj, után küldjük az anyagot VHS-en.਍ഀ
Összevágtunk neki egy komplett pornó filmszkeccset és elküldtük... </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A Filmszemlén mivel foglalkozik?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Amíg a szemlének volt reklámja, addig azt szerveztem, ma már inkább਍ഀ
csak a sajtó részét. Az első szemléken még a MOKÉP-pel ilyen tedd ide-tedd oda਍ഀ
figuraként vettem részt. Az első kettő az horror volt, azt se tudtam, hogy਍ഀ
mit-hova-kinek ? Nem láttam át az egészet, csak a káosz volt előttem. Ekkor kezdtem਍ഀ
jobban megismerni a magyar rendezőket. Nekem az az elképzelésem a Szemléről, hogy ez਍ഀ
egy nagyon fontos szakmai esemény, mégis sokkal nagyobb teret kellene engedni a਍ഀ
közönségnek. Több csillogás kellene, több olyasmi, ami megfogja a közönséget.਍ഀ
Kicsit fényezni kellene a dolgokat, mert a közönség ilyenkor a csodát várja.</p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Aztán mi történt a MOKÉP-nél?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A rendszerváltás körül Gombár József minket elég jó helyzetbe਍ഀ
hozott. Lecserélte a belső vezetést és fiatalokat tett pozíciókba, de ez a਍ഀ
megfiatalított társaság valahogy mégsem akart összeállni. Palotaforradalomként਍ഀ
éltük meg a változást, aztán eltelt néhány hónap és láttuk, hogy minden maradt a਍ഀ
régiben. Egy kézben volt mindenféle döntés, ezért úgy gondoltam, hogy megint਍ഀ
váltanom kell. A tévé akkori kereskedelmi igazgatója hívott dolgozni. Már az਍ഀ
önéletrajzot is beadtam, de az utolsó pillanatban meggondoltam magam és maradtam a਍ഀ
filmszakmában. Két cég közül választhattam. Az Intercom és az akkor alakult਍ഀ
Saturnus film, ami szintén amerikai-magyar vegyes vállalat volt, adott egy-egy਍ഀ
ajánlatot Az Intercom már akkor is komoly cég volt, úgyhogy odamentem. Videó਍ഀ
területre hívtak, mert még a MOKÉP-nél én indítottam be az első videotékát, már਍ഀ
a promóciós részét. Sokat tanultam azalatt a fél év alatt, de arra is rájöttem,਍ഀ
hogy erre a futószalag melóra én képtelen vagyok. Semmiféle kreativitás nem volt a਍ഀ
munkában. Parancsot kellett végrehajtani, ami vagy Amerikából jött vagy az ottani਍ഀ
főnökök találták ki. Novemberben felhívtam a Saturnus filmet, ahova először਍ഀ
áprilisban hívtak. Mondtam, hogy most van április... Átmentem hozzájuk, ott már਍ഀ
mozifilmekkel foglalkoztam. Pici cég volt. A tulajdonos valamikor a Columbiánál nagyon਍ഀ
magas posztot töltött be és abból a kapcsolatrendszeréből hozta Magyarországra a਍ഀ
filmeket. Ezek a filmek ma már üzletképesek lennének, de akkor az úgynevezett finom਍ഀ
filmekből nem lehetett megélni, mert az akkori mozi kontextusban nem lehetett sikerre਍ഀ
vinni őket. Talán, ha egy film volt, amelyik működött, valami robotos… Tudtam, hogy਍ഀ
a cégnek maximum fél éve van még. Két hónappal később Port Ferenc keresett meg਍ഀ
telefonon két állásajánlattal, pedig én nem is terjesztettem, hogy el akarok menni,਍ഀ
és mi igazából nem is ismertük egymást. Az alakuló videorészlegnél dolgozhattam਍ഀ
volna vagy reklám vezetőként. Mondtam, hogy a videóból egy darabig elegem van,਍ഀ
viszont a másikat szívesen elvállalom. 1991 február elején átjöttem a Budapest਍ഀ
Filmhez és azóta itt vagyok. Mindig voltak főnökeim, de nem nagyon piszkáltak bele a਍ഀ
dolgaimba. Azért is érzem jól magam, mert hagynak önállóan dolgozni. Itt a Budapest਍ഀ
Filmnél az a rendszer, hogy valakire kiosztják a filmet és onnantól annak a filmnek ő਍ഀ
a gazdája. A műsorosztáson és a kópiagyártáson kívül mindent neki kell਍ഀ
csinálnia. A plakáttól a bemutatóig. Soha nem dolgoztunk reklámügynökséggel. A਍ഀ
munka az itteni dolgozók kreativitását mutatja. Hosszú évekig tartó rendezvényünk਍ഀ
volt a Város-Tér-Kép, ami egy kicsit a Budapest Film image-ének emelésére szolgált,਍ഀ
hogy még jobban megismerjék a céget. Akkoriban alakult ki a moziüzemeltetés mellett਍ഀ
a filmforgalmazási terület is. A Budapest Film szándékosan vállalta fel a magyar਍ഀ
filmeket. Voltak az amerikai-magyar filmforgalmazók, a MOKÉP és a Budapest Film, mint਍ഀ
hazai forgalmazó. Alakultak ezen kívül különböző kis cégek is, de azok਍ഀ
jöttek-mentek. Nekünk meg kellett tanulnunk, hogyan kell a magyar filmet bevezetni a਍ഀ
piacra. Hogy lehet foglalkozni egy olyan filmmel, amelyiknek itthon van a rendezője és a਍ഀ
gyártója is. Ahhoz, hogy egy film sikeres legyen, a forgalmazónak és a gyártónak਍ഀ
mindenképpen együtt kell dolgoznia .A gyártónak is lehetnek kapcsolatai, például egy਍ഀ
tévé kapcsolódási pont, akiket meg lehet győzni, hogy támogassák a filmet.਍ഀ
Szerintem soha nem volt és nem is lesz annyi pénz magyar filmre, amennyi egy਍ഀ
reklámkampányhoz kell.<b> </p>਍ഀ
<i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Mekkora ez az összeg?</p>਍ഀ
</i></b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">50-60 millió forint. A forgalmazással és a kópiákkal együtt. Ebbe਍ഀ
már 20 kópia belefér. Kb. 10-15 millió forint kell a kópiára, a többi a reklámra. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Ez egy magyar film költségének közel egyharmada.</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Igen, de azoknál a filmeknél, amelyek nagy kópiaszámmal jelennek meg਍ഀ
és siker várományosok, azoknál ez össze is jön. Bartelekből, egyéb szerződések਍ഀ
által biztosított dolgokból és média támogatottságokból. Régi tapasztalatom, hogy਍ഀ
vidéken a közönségtalálkozók segítik a film forgalmazását A mai világban਍ഀ
roadshow-nak nevezett rendezvényeket is már évek óta csinálom, ugyanis arra soha nem਍ഀ
lesz pénz, hogy a helyi médiumokat is kifizessük. Nem tudok egy filmnek a Hajdú-Bihari਍ഀ
Naplóban hirdetéseket vásárolni és nem tudok spotokat megrendelni a Pécs Tévénél.਍ഀ
Azt viszont eseménnyé lehet tenni, hogy odamegyünk, mert arra eljön a kábeltévé, a਍ഀ
helyi újság, az egyetemi lap és a helyi rádió. S ezzel megszületik az ingyenreklám. Ha még a film is sikeres is és az emberek jól érezték magukat, akkor਍ഀ
elviszik a film jó hírét. Ilyen - hogy úgy mondjam - fertőzött gócpontokat ki lehet਍ഀ
alakítani. Hozzá kell tennem, hogy azért voltak olyan filmek is, amikor azért਍ഀ
csináltam ezeket a találkozókat, hogy nézőt szerezzek rájuk. Akkor már nem az volt਍ഀ
az érdekes, hogy a médiumok ott legyenek. Emlékszem Koltai Robi filmjével, a <i>Szambá</i>val਍ഀ
38 helyen voltunk! Ennek a filmnek egyszerűen erre volt szüksége, hogy elinduljon.਍ഀ
Tudtam, ha Robival lemegyek egy moziba, akkor ott teltház lesz. Több, mint 20.000਍ഀ
nézőt "csináltunk" így. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">A mozijegyek ára kié lesz?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Ez megint bonyolult dolog, mert először is a mozik befizetik a jegy਍ഀ
áfáját, és a megmaradt összeg 50-59%-át - ez filmenként változik - megtartják.਍ഀ
Ebből fedezik tetemes üzemeltetési költségeiket és az esetleges fejlesztéseket,਍ഀ
reklámokat, stb. Ami marad, azon osztozik a forgalmazó és a jogtulajdonos. A਍ഀ
jogtulajdonos nyilván nagyobb részben. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Forgalmazásnál melyik filmmel van a legkevesebb gond?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Amelyik a leginkább megszalad és ahol a stúdiótól is komoly਍ഀ
segítséget kapunk a forgalmazáshoz. Ilyen volt a Skyfilm <i>Valami Amerika</i> című਍ഀ
filmje. Ennél a cégnél fantasztikus emberek dolgoznak, nekem csak koordinálnom਍ഀ
kellett. Persze ők is érdekeltek voltak abban, hogy minél nagyobb siker legyen. A <i>Csinibaba</i>਍ഀ
is nagyon jó és fontos munka volt. Az elején én voltam az egyetlen ember ebben az਍ഀ
országban, aki komolyan bízott a filmben. Tímár Péter 70.000 nézőről áhítozott,਍ഀ
a producer azt mondta, hogy neki az 50 ezer is nagyon jó. Aztán 500.000 néző lett!!਍ഀ
Időnként az a legnehezebb ebben a munkában, hogy hinned kell valamiben, akkor is, ha a਍ഀ
környezeted nem hisz benne. Most legutóbb a <i>Kontroll</i></a>al਍ഀ
az történt, hogy a kuratórium visszadobta a filmet, mondván, ennek nem lesz 80.000਍ഀ
nézője. Megnéztük mi is a filmet és tényleg vannak benne nehéz részek. Egy darabig਍ഀ
próbáltam küzdeni az alkotókkal, hogy ezt meg ezt vegyük ki. Ez egy szintig ment,਍ഀ
aztán már nem. Tudtam, hogy maradtak benne olyan részek is, melyek visszavethetik a਍ഀ
nézettséget. De egy idő után már fogy az időd, eljön a bemutató napja, az igazság਍ഀ
órája, amikor vagy meghalsz egy kicsit vagy ünnepelsz. Komoly frászban voltam én is,਍ഀ
de ma már közel 200.000 nézőnél tartunk. Két dolgot élek meg nagyon nehezem. Ha਍ഀ
bízom egy filmben és nem működik, akkor én is olyan rosszul érzem magam, mint a਍ഀ
rendező. Néha viszont már a munka kezdetekor tudom, hogyha megszakadunk, se lesz਍ഀ
sikeres a film. Ilyenkor marad a tisztességes munka, hogy legalább magad előtt meg tudj਍ഀ
állni, mert a rendező előtt úgysem tudsz, még akkor sem, ha kimondottan rossz਍ഀ
filmről van szó. Szerintük azért nem megy a filmjük, mert elszúrták a਍ഀ
forgalmazást. Az mindenki számára óriási frusztráció, ha nem működik egy film.਍ഀ
Ilyenkor mindig bűnbak kell. Ez érthető. Azért annak, aki a film forgalmazását਍ഀ
fölvállalja, tudnia kell, hogy a rendező eltölt 3 vagy annál több évet ezzel a਍ഀ
munkával. Iszonyú energiák és érzelmek mennek rá. Egy forgatás sem népünnepély,਍ഀ
főleg az utóbbi években nem az. Ma már nem úgy van, hogy taxival megyünk az Adriára਍ഀ
forgatni. </p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Melyik pillanatnál kapcsolódik be a forgalmazó a film sorsába</b>?</p>਍ഀ
</i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Ez változó. Van, amikor már a forgatókönyvírás időszakában਍ഀ
megállapodunk. Vannak visszatérő rendezőink vagy barátaink, akikkel már kialakult਍ഀ
egy jó munkakapcsolat, de előfordul az is, hogy meg kell küzdeni a filmért. Lehet਍ഀ
persze össze-vissza ígérgetni - én ezt nem szeretem -, de ha komoly a másik oldal,਍ഀ
nyilván felméri, hogy alkalmas-e a cég arra, hogy sikeresen forgalmazza a filmjét.</p>਍ഀ
<i><b>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Kimegy a forgatásra is?</p>਍ഀ
</b></i>਍ഀ
਍ഀ
<p ALIGN="LEFT">Az optimális eset a következő: megkapom a forgatókönyvet,਍ഀ
hozzászólhatok és kimehetek a forgatásra is. A könyvhöz talán még hozzá tudok਍ഀ
szólni. A forgatáson tudom, hogy mi történik, de nem ismerem olyan mélységig az਍ഀ
anyagot, mint a rendező, úgyhogy én nem mondhatom, hogy ide tegyük a kamerát és ne਍ഀ
oda. Egyébként erkölcsileg sincs jogom beleszólni. Szerintem a mi találkozásunk਍ഀ
legfontosabb időszaka az utómunka, a vágás. Ott tudok tanácsot adni. Az elmúlt਍ഀ
harmincvalahány évben többezer filmet láttam. Megnézem az első 10 percet és tudom,਍ഀ
hogy jó film lesz-e vagy sem. Nagyon ritkán tudnak meglepni. Ennyi idő után ez਍ഀ
mindenkiben kialakul a szakmában. De tudok úgy is filmet nézni, amikor még nincsen਍ഀ
minden a helyén. Bele tudom látni a végeredményt. Egész életemben a közönséggel਍ഀ
kellett elszámolnom, ezért időnként jobban érzem a saját bőrömön, hogy mit਍ഀ
igényelnek a nézők. Sokszor előfordult már, hogy megnéztem egy filmet, tanácsot਍ഀ
adtam és azt megfogadták. Többször ültem már vágó mellett és hozzászóltam az਍ഀ
előzetesekhez. Magam is "rendezek" előzetest. Egyszer egy nagynevű vágónak azt਍ഀ
kellett mondjam, hogy "ez nem jó". Megsértődött, majd azt mondta, hogy "mondjad,਍ഀ
mi legyen!". Mondtam. Valószínűleg azért nagynevű vágó, mert túl azon, hogy਍ഀ
megsértődik, a jobbat is elismeri. Fél órán belül megbékültünk. Ilyen਍ഀ
szempontból nekem nagy iskola volt a <i>Mozgó képek</i>, amikor 20 perc alatt kellett਍ഀ
bemutatni 10-15 filmet. Tudok tömören fogalmazni. </p>਍ഀ
਍ഀ
<P align="justify"><b>Kapcsolódó cikkek a Filmkultúra Online-on:</b><Br><BR>਍ഀ
- Kovács Adrien: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/articles/profiles/koltai.hu.html" style="text-decoration:none"><i>A magyar közönségfilm </i></a> - Interjú Koltai Róberttel ਍ഀ
</i></a><br>਍ഀ
- Fejes Katalin: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/articles/films/szamba.hu.html" style="text-decoration:none"><i>Szamba </i></a><br>਍ഀ
- Stőhr Lóránt: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/articles/films/csini.hu.html" style="text-decoration:none"><i>A közönségfilm lehetõségei Magyarországon </i></a> - Csinibaba</a><br>਍ഀ
- Sneé Péter: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/articles/films/csinibaba.hu.html" style="text-decoration:none"><i>A siker díja </i></a> - Csinibaba </a><br>਍ഀ
- Forgács Iván: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/2002/articles/films/vmiusa.hu.html" style="text-decoration:none"><i>Ritmusos újmagyar hétköznapok </i></a> - Valami Amerika</a><br>਍ഀ
- Csillag Márton: <a HREF="http://www.filmkultura.hu/regi/2003/articles/films/kontroll.hu.html" style="text-decoration:none"><i>Helyi érdekű vasút </i> </a> - Kontroll਍ഀ
</a><br>਍ഀ
</p>਍ഀ
<P>&nbsp;</P>਍ഀ
</font></td></tr>਍ഀ
਍ഀ
</font>਍ഀ
</body>਍ഀ
</html>਍ഀ
਍ഀ
਍ഀ
</table>਍ഀ
਍ഀ
<p align="right"><a href="#top"><img src="../../images/arrowh.gif" width="60" height="60" vailign=top align=right border=0 hspace=0></a></p>਍ഀ
</td></tr>਍ഀ
਍ഀ
<tr><td height="30">&nbsp;</td></tr>਍ഀ
਍ഀ
<tr><td align="center"><a href="http://www.filmintezet.hu/"><IMG SRC="../../images/issn_mnf.gif" border="0"></a><a href="http://www.filmkultura.hu/regi/"><IMG SRC="../../images/issn_fiku.gif" border="0"></a></td></tr>਍ഀ
਍ഀ
</table>਍ഀ
</center>਍ഀ
਍ഀ
<map name="contenth">਍ഀ
   <area shape="rect" alt="hírek" coords="159,91,194,101" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/news/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="hírek" coords="203,56,32" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/news/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="filmek" coords="202,90,245,101" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/films/index.hu.html">਍ഀ
	  <area shape="circle" alt="filmek" coords="275,59,32" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/films/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="arcok" coords="255,90,294,101" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/profiles/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="poly" alt="arcok" coords="306,67,315,67,322,61,327,53,327,39,322,26,315,25,310,25,307,27,303,34,304,53" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/profiles/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="gondolatok" coords="302,90,370,102" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="gondolatok" coords="352,42,18" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/essays/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="szemle" coords="377,89,426,101" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/reviews/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="szemle" coords="384,44,16" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/articles/reviews/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="Örökmozgó" coords="432,90,502,102" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/orokmozgo/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="Örökmozgó" coords="430,48,27" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/orokmozgo/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="képtár" coords="509,90,553,102" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/gallery/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="képtár" coords="487,50,31" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/gallery/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="rect" alt="sőt" coords="555,89,592,101" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/whos/index.hu.html">਍ഀ
      <area shape="circle" alt="sőt" coords="556,51,28" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/whos/index.hu.html">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="mozgóképtár" coords="68,20,144,33" href="http://www.filmintezet.hu/magyar/filmint/mozgkeptar/ismertet.htm" target="new">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="filmspirál" coords="88,36,144,49" href="http://www.filmintezet.hu/" target="new">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="repertórium" coords="76,50,143,63" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/repertorium/index.hu.html">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="linkek" coords="101,65,143,78" href="http://www.filmkultura.hu/regi/2004/links/index.hu.html">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="FILMKULTÚRA '96-tól" coords="24,84,144,98" href="#" OnClick="openWin()">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="tartalom" coords="595,49,647,63" href="http://www.filmkultura.hu/regi/cont04.hu.shtml">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="címlap" coords="595,65,648,79" href="http://www.filmkultura.hu/regi/index04.html">਍ഀ
	  <area shape="rect" alt="kereső" coords="595,79,648,94" href="http://www.filmkultura.hu/regi/cgi-bin/htsearch">਍ഀ
	  <area shape="default" nohref>਍ഀ
</map>਍ഀ
</body>਍ഀ
</html>਍ഀ
�