Az Örökmozgó Filmmúzeum szeptemberi programjából
(az előadások tagságival látogathatók)

A hegedűs utazásai – Yale Strom Budapesten,    Kínai filmhétvége – ChinArt: szeptember 5-9,    
A kortárs bolgár film - Támad a középnemzedék – szeptember 11-17,    VII. Filmemlékezet Fesztivál – szeptember 19-30,    100 éve született Hamza D. Ákos,     Lev Tolsztoj születésének 175. évfordulója,    Pétervár alapításának 300. évfordulójára,    50 éves a Cahiers du Cinéma

 

Yale Strom
Yale Strom
37 KByte

A hegedűs utazásai – Yale Strom Budapesten

Yale Strom a klezmer zene gyökereit kutatva indult el Amerikából Közép-Kelet-Európába, ahol zsidó és roma közösségekben gyűjtötte a dallamokat és énekeket. Kezdetben csak zenével foglalkozott, majd fotózni és filmezni kezdett. Pályája sokoldalú: klezmer együttesekkel lép fel (maga is hegedül), fotóalbumai, CD-i jelennek meg, legutóbb könyvet írt a klezmer zene történetéről. Szenvedélyesen kutatja az élő/túlélő zsidó kultúra megjelenési formáit. Öt filmet rendezett, ezekből hármat láthat a közönség. Kettőt már korábban bemutatott az Örökmozgó, Az utolsó klezmer-t (1994) és a L'Chaim Sztálin-t (2001). Az utolsó klezmer a rendező találkozását örökíti meg a legendás hírű, krakkói klezmer-zenésszel, Leopold Kozlowskival. A L'Chaim Sztálin forgatásához Strom felszállt a hét napig száguldó transz-szibériai expresszre, hogy megismerkedjen a Sztálin által létesített "Zsidó Autonóm Terület" túlélő honfoglalóival és az ott élő fiatalokkal. Először látható legújabb filmje, a Klezmer on the Fish Street (2002), amely egy különös jelenségre hívja fel figyelmünket: a "virtuális zsidó jelenlét"-re Krakkó egykori zsidó negyedében, Kazimierczben.

 

Zhang Yimon: Kju Dzsu története
26 KByte

Kínai filmhétvége – ChinArt: szeptember 5-9

A Ludwig Múzeum kezdeményezésére az Örökmozgó is csatlakozott a Kelet-Közép Európában első alkalommal bemutatott nagyszabású kínai művészeti kiállításhoz, ahol több mint száz festmény, szobor videomunka és installáció érzékelteti Kína művészeti jelenkorát. A rendkívüli kiállítást a magyar közönség június 19-től szeptember 28-ig látogathatja meg a Ludwig múzeumban. Miként ezek a művészeti alkotások, az Örökmozgó filmprogramja is módot nyújt az idősebb és a legfiatalabb generáció műveinek összehasonlítására szeptember 5. és 9. között. A filmtörténeti klasszikusnak számító, 1953-ban készült A fehérhajú lány mellett többek között látható lesz az Örökmozgó által forgalmazott Kju Dzsu története (r: Zhang Yimon) és három – az utóbbi három évben forgatott – játékfilm. Az új filmeket a Kínai Népköztásaság budapesti nagykövetsége bocsátotta rendelkezésünkre, köztük a harmincöt éves Lou Jiannak a világ számos fesztiválján sikert aratott Apák című filmjét.

 

Anri Kulev: Dinoszaurusz kisasszony (2002)
Anri Kulev:
Dinoszaurusz kisasszony
(2002)
71 KByte

A kortárs bolgár film - Támad a középnemzedék – szeptember 11-17

A bolgár filmgyártás középgenerációja szeptember 11. és 17. között mutatkozik be az Örökmozgó Filmmúzeumban. Az a generáció, amely a 2002-es Arany Rózsa fesztiválon szerepelt filmjeivel. Az a nemzedék, amely tudja, mit mondjon és tudja, hogyan mondja. A film számukra egyszerre kommunikatív és értékhordozó eszköz, amely miközben a néző felé fordul, önmagát is feltárja. Világuk tele van különleges figurákkal, történeteikkel egy közös utazás terepévé varázsolják a vásznat. Az utolsó mozi egyértelműen road movie. Az Emigránsok és Az ördög farkában is a bolgár környezetbe zárt kóborlás a hangsúlyos mozzanat, a Fehér rapszódiában a meg nem valósult utazások iránt fejeződik ki nosztalgia.

Az eltérő szellemiségű és a stílusú filmeknek azonos az üzenete: nem tudsz hova menekülnöd önmagad elől, tedd varázslatosabbá az életed! Ezt fejezi ki, a Fehér rapszódiával Tedi Moszkov rendező. A nagydíjat nyert Emigránsok Ljudmil Todorov és Ivajlo Hrisztov filmje. Az ördög tükrében a korrupció és ijesztő méreteket öltő bűnözés jelenik meg háttérben a bulgáriai demokratizálódással. Az újgazdagok fékezhetetlenek. A politikusok védelme alatt törvénytelen ügyletekkel halmozzák vagyonukat.

A bolgár animációs film nemzetközi klasszisa, Anri Kulev ezúttal varázslatos kombinált képi világot kínál a közönségnek, gyerekeknek és felnőtteknek a Dinoszaurusz kisasszony filmjében.

Filmek: 11., 14.: Emigránsok; 12., 17.: Az utolsó mozi; 13., Dinoszaurusz kisasszony; 13., 16.: Az ördög tükre; 13., A nyeremény; 15., A tegnapi ebéd felmelegítése; 14., 15., Fehér rapszódia; 16., 17.: Utazás Jeruzsálembe
Szeptember 12-én, 20.30-kor Az utolsó mozi rendezője: Petar Popzlatev lesz az Örökmozi vendége

 

Joseph Mankiewicz: Mezítlábas grófnőben (1954)
Joseph Mankiewicz:
Mezítlábas grófnőben
(1954)
51 KByte

VII. Filmemlékezet Fesztivál – szeptember 19-30

A filmtörténet eddig - nálunk - ismeretlen remekei láthatók a világ minden tájáról, méghozzá csodaszép felújított kópiákon a Magyar Nemzeti Filmarchívum hagyományos őszi rendezvényén. Az idei, immár VII. Nemzetközi Filmemlékezet (CinéMémoire) Fesztivál (2003. szeptember 19-30.) egyik fő attrakciója a Borzalmas éjszakák című német némafilm, amely a korabeli előadásoknak megfelelően élő zenei kísérettel kerül vetítésre (21-én,vasárnap 20.30-kor). A filmhez két - részben egymást fedő – mini sorozat kapcsolódik Conrad Veidt emlékezetes alakításaiból (a Dr. Caligaritól a Casablancáig), illetve különböző nemzetek korai thrillereiből (köztük olyan klasszikusok, mint Az Usher ház bukása Jean Epstein, illetve A titokzatos lakó Alfred Hitchcock rendezésében). A fesztivál részletes műsora szeptember elejétől kapható az Örökmozgó Filmmúzeumban.

Vendég nem érkezett még ilyen messziről, illetve ilyen közelről a Magyar Nemzeti Filmarchívum hagyományos őszi nemzetközi archívumi fesztiváljára, mint idén Robert Gitt (Los Angelesből) és Nikolaus Wostry (Bécsből). Mindketten felelős poszton felügyelik a világ kulturális öröksége megőrzésében oly fontos filmfelújítás ugyancsak bonyolult folyamatát: Robert Gitt az UCLA Film- és Televízió Archívumában, Nikolaus Wostry pedig az Osztrák Filmarchívumban. Így aztán a - Filmemlékezet Fesztiválon elmaradhatatlan - felújított filmtörténeti ritkaságokat igazi szakértők mutatják be az Örökmozgó közönségének. Sőt, Robert Gitt 22-én, hétfőn délelőtt külön előadást tart a színes filmek megőrzésének és felújításának problémáiról a hazai szakembereknek és érdeklődőknek.

Az UCLA gyűjteményéből látható öt film közül a legrégebbi (A pokol angyalai, 1930) az excentrikus milliomos iparmágnás és filmproducer Howard Hughes (1905-1976) első rendezése. Ez az eredetileg némafilmnek készült látványos szuperprodukció mérföldkő lett Hollywood történetében máig is elképesztő légi csata jeleneteivel és egyben elindította a Marilyn Monroe elődjének tartott szexbomba, Jean Harlow karrierjét. Állítólag maga Hughes - a szép sztárokat (például Ava Gardnert) futtató playboy, aki pilótaként és tervezőként is a repülés megszállottja volt, mígnem 1946-os súlyos repülőbalesetét követően a világ legtitokzatosabb remetéje lett - szolgált a könyörtelen mágnásból lett filmproducer modelljéül a Mezítlábas grófnőben (1954). Joseph Mankiewicz - ebben az első saját produkciójában készült filmjében - az Aranypolgárt idéző visszapillantások sorában tárja elénk a gyönyörű Ava Gardner alakította címszereplő rejtélyes személyiségét, és közben éppúgy leleplezi Hollywood világát, mint pár évvel korábban a Broadway-ét (Mindent Éváért – l. 17-én). Ebben a szemet gyönyörködtető színes filmben Humphrey Bogart meghasonlott filmrendezőt játszik.

Charles Laughton (1899-1962) viszont egyetlenegyszer valóban rendezhetett filmet: A vadász éjszakája (1955) egészen különös, expresszionista és film noir ihletésű thriller, amely hatalmasat bukott a maga korában, de azóta igazi kultuszfilm lett. Talán az egyetlen klasszikus film, amelynek eredeti muszterei és kivágatai is fennmaradtak, így feltehetően a fesztivál legnagyobb szenzációja az a nyolcórányi anyagból kétórásra összevágott werkfilm lesz, amely épp annyira rendhagyó, mint maga A vadász éjszakája. A stábinterjúk és ellesett forgatási pillanatok szokványos egyvelege helyett itt tényleg a rendezés kemény és sokszor kegyetlen, de mindvégig lebilincselő folyamata tárul elénk - olyan intenzítással, hogy szemtanúból szinte részeseivé is válunk. Mivel Laughton az egyes felvételek között is hagyta forogni a kamerát, halljuk a hangját - anélkül, hogy őt magát látnánk -, amint színészeit instruálja: maga is eljátssza mindegyikük szerepét. Ez a filmszerepeiben fura és gyakran kegyetlen figurákra specializálódott, ragyogó angol jellemszínész - emlékének ebben a hónapban retrospektívvel is adózunk -, a fesztivál ideje alatt két ókori témájú, látványos szuperprodukcióban látható: Nérót játssza A kereszt jelében (1932) és Gracchust a Spartacusban (1960).

A monumentális, egyszerre mondén és moralizáló vallási eposzok hollywoodi nagymestere vitathatatlanul Cecil B. de Mille. Ennek az UCLA gyűjteményéből érkezett, zsigerien izgalmas korai hangosfilmjének mégis méltó párja Kertész Mihály tíz évvel korábbi, osztrák szuperprodukciója, a Szodoma és Gomorra (1922), amelyet korábban két és fél órás változatban rekonstruáltak a különböző fellelhető kópiákból. Az osztrák filmgyártás - amerikai piacra szánt - akkori legdrágább produkcióját most új, "közönségbarát" felújításban élvezhetjük: a Filmarchiv Austria vetítésre kerülő kópiája mindössze másfél órás, és Nikolaus Wostrytól azt is megtudhatjuk, hogy miért...

Hagyományos felújításnak számít - a Goethe Intézet közreműködésével érkező - korai német horrorfilm, a Borzalmas éjszakák (1919),amely a Nyugat tanúsága szerint a magyar közönséget is lenyűgözte. Ebben nem kis szerepe volt a főszereplő Conrad Veidtnek (1893-1943), akinek filmjeiből mini sorozat (Dr. Caligaritól Casablancáig) látható a fesztivál első hetében. A biztos irodalmi alapként felhasznált két klasszikus azóta is a filmesek kedvence: Edgar Allan Poe egyaránt ihletett remekműveket (Epstein: Az Usher-ház bukása), tipikus B-filmeket (A Morgue utcai gyilkosság) és egész rendezői ciklust (Roger Corman filmjei, pl. A gödör és az inga), Robert Louis Stevenson viszont főleg két művével lett népszerű (Dr. Jekyll és Mr. Hyde, Kincses sziget). Ez az öt epizódból álló néma horrorfilm, amely a maga nemében első a filmtörténetben, ideális arra, hogy az Örökmozgó állandó zongoristája, Kecskeméti Gábor a különböző epizódoknál más-más hangszeren is megcsillogtassa tudását.

A Filmemlékezet Fesztivál elképzelhetetlen magyar filmfelújítások nélkül. Most láthatja először az Örökmozgó közönsége az Egy dollár és a Vorrei morir című némafilmeket, amelyekről a Magyar Nemzeti Filmarchívum on-line folyóiratában, a Filmkultúrában is hamarosan olvashatnak. Az utóbbi filmet Ausztriában már vetítették, Soryang Joo saját szerzeményű zongorakíséretével. A művésznő vendégünk lesz a film budapesti vetítésén!

 

Charles Laughton
Charles Laughton
29 KByte

A kereszt jelében (1932)
A kereszt jelében
(1932)
32 KByte

jobbra Hamza D. Ákos
jobbra Hamza D. Ákos
55 KByte

A hónap folyamán három filmmel emlékezünk a 100 éve született Hamza D. Ákos rendezőre.

Szeptember 1. hétfő, 16.00 óra:

Szíriusz

magyar, 1942, r: Hamza D. Ákos, f: Rákóczi Péter (Herczeg Ferenc elbeszéléséből), o: Icsey Rezső, sz: Szilassy László (Tibor Ákos gróf), Karády Katalin (Rosina), Déry Sári (Kata), mb, 105 perc

A kalandvágyó Tibor Ákos gróf Sergius professzor időgépével visszarepül a múltba. Egyik ősének kastélyában beleszeret egy gyönyörű velencei énekesnőbe, Rosinába...

szeptember 19. péntek, 16.00 óra

Külvárosi őrszoba

magyar, 1943, r: Hamza D. Ákos, f: Békeffy István, Hamza D. Ákos, o: Makay Árpád, z: Sándor Jenő, sz: Toronyi Imre (Nagy Miklós), Csikós Rózsi (Lidi), Nagy István (János), Karády Katalin (Gizi), mb, 91 perc

A vidékről Pestre került Tóth János rendőr egy éjszakai lebujban találkozik a vonzó harmonikás Gizivel, s a lány hatása alá kerül. Az énekesnő kezdetben szeretője miatt közeledik a rendőrhöz, de később őszintén beleszeret...

szeptember 30. kedd,16.00 óra

Ez történt Budapesten

magyar, 1944, r: Hamza D. Ákos, f: Nóti Károly, o: Eiben István, z: Dolecskó Béla, sz: Muráti Lili (dr. Szikszay), Hajmássy Miklós (dr. Orbói), Rajnay Gábor (Pataky Elemér), Kiss Manyi (Ilonka), mb, 95 perc

Pataky Elemér a fővárosba érkezik unokahúgának válópere ügyében. Az ügyvéddel való tárgyalás azonban csak alibi, kiruccanása során leginkább szórakozni szeretne, de közben váratlanul megérkezik házsártos felesége...

 

Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942)
Hamza D. Ákos: Szíriusz (1942)
19 KByte

 

Egy magyar némafilm (Karenin Anna, 1918) – a Lev Tolsztoj születésének 175. évfordulója alkalmából vetített adaptációk közül - a fesztivál jubileumi sorozatához is kapcsolódik. Ugyanis Pétervár alapításának 300. évfordulójára emlékezünk néhány ott játszódó film levetítésével, hogy aztán október elején a Lenfilm Stúdió új és klasszikus produkcióival folytatódjon a műsor.

 

 

Végezetül – a fesztivál társalapítójának számító Francia Intézet segítségével – a francia film hat évtizedét szemléltető hat alkotással emlékezünk meg a francia filmtörténet legjelentősebb szakfolyóiratáról, hiszen a tavaly 50 éves Cahiers du Cinéma "köpenyéből bújt elő" a francia új hullámos nemzedék. Ez a válogatás, amelybe a lap kritikusai egybehangzóan az elmúlt évtizedek szerzői filmjeit sorolták be, a Cahiers du Cinéma nem szűnő tiszteletét bizonyítják "a francia film bizonyos irányzata" iránt.

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső