A Filmkultúra filmklubja

A Filmkultúra filmklubjában május 12-én hétfőn fél 7-kor:

Egy szerelem három éjszakája (1967)

rendező: Révész György, író: Hubay Miklós, Vas István, forgatókönyvíró: Hubay Miklós, Vas István, operatőr: Somló Tamás, vágó: Kerényi Zoltánné, Kerényi Zoltán, zene: Ránki György, hang: Arató János, díszlettervező: Romvári József, kosztümtervező: Lázár Zsazsa, dalszövegíró: Guillaume Apollinaire, gyártásvezető: Föld Ottó, stúdióvezető: Újhelyi Szilárd, ének: Sennyei Vera.
forrásmű: Hubay Miklós, Vas István: Egy szerelem három éjszakája (zenés színmű).

szereplők: Venczel Vera (Júlia), Tóth Benedek (Bálint), Sinkovits Imre (Gáspár), Latinovits Zoltán (Menyhért), Darvas Iván (Boldizsár), Philippe Forquet (Gilbert), Makláry Zoltán (öreg festő), Kállai Ferenc (nyomozó), Béres Ilona (Melitta), Greguss Zoltán (a férje), Major Tamás (Lajos főpincér), Szabó Ottó (pincér), Bodrogi Gyula, Pongrácz Imre, Fülöp Zsigmond, Sztankay István, Mensáros László, Tordy Géza, Fonyó József, Izsóf Vilmos, Tahi Tóth László, Király Levente, Fodor Tamás, Szörényi Levente, Agárdi Gábor, Tompa Sándor, Rajz János, Koncz Gábor, Gelley Kornél, Gyenge Árpád, Horváth József, Koltai János, Somogyvári Rudolf, Szénási Ernő, Téry Árpád, Vándor József.

gyártó cég: - MAFILM 1. Játékfilmstúdió.
forgalmazó: - MOKÉP.
laboratóriumi munkák: - Magyar Filmlaboratórium Vállalat

 A II. világháború végén az általános mozgósításkor Bálintot, a fiatal költőt is besorozzák. A frontra robogó vonaton visszaemlékezik az elmúlt néhány napra. Megszökött, hogy még néhány éjszakát szerelmével, Júliával tölthessen. Meglátogatták Szentendrén öreg festő barátjukat, aki egy francia katonaszökevényt bújtatott. Reggelre Júlia eltűnt, s a rendőrségen illegális tevékenységgel vádolták. A szerelmesek Apollinaire-verssel búcsúztak egymástól. A vonatot a nyílt pályán felrobbantják. Bálint halálhírét a "háromkirályok", a csodás módon életben maradt harctéri tréfacsinálók viszik meg Júliának, de búcsúversét elfelejtik. FE

 

Révész György (Budapest, 1927. október 16. - , )

rendező, forgatókönyvíró, dramaturg.

1945-50 között a Pázmány Péter Tudományegyetem bölcsészkarának hallgatója. Ezzel párhuzamosan a Színház- és Filmművészeti Főiskolán rendező szakon 1950-ben diplomázott. 1947-től gyakornok és segéd-felvételvezető, 1949-ben híradórendező. 1952-54-ben tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. 1954-től a Mafilm rendezője. Első játékfilmje, a nagy sikert aratott 2x2 néha öt zenés, sematikus szerelmi történet (1954). Az ötvenes-hatvanas években morális szempontból vizsgálta a hétköznapi élet konfliktushelyzeteit (Ünnepi vacsora, 1956, Éjfélkor, 1956, Igen, 1964). Egyik leglíraibb filmje a munkáskörnyezetben játszódó neorealista hangvételű Angyalok földje (1962) A hatvanas évek közepétől egyre gyakrabban filmesít meg irodalmi műveket, sokszor zenés, népszerű formában (Egy szerelem három éjszakája, 1967, Utazás a koponyám körül, 1970, Pendragon legenda, 1974). Kitüntetései: Balázs Béla-díjas (1963), érdemes művész (1970).

Hogy állunk, fiatalember? (1963) - rendező;
Igen (1964) - rendező;
Nem (1965) - rendező;
Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (1966) - rendező;
Egy szerelem három éjszakája (1967) - rendező;
Az oroszlán ugrani készül (1969) - rendező, forgatókönyvíró;
Utazás a koponyám körül (1970) - rendező, forgatókönyvíró;
Volt egyszer egy család (1972) - rendező, forgatókönyvíró;
Kakuk Marci (1973) - rendező, forgatókönyvíró;
A Pendragon legenda (1974) - rendező, forgatókönyvíró;
Két pont közt a legrövidebb görbe (1975) - rendező, forgatókönyvíró;
Az öreg (1975) - rendező, forgatókönyvíró;
Ki látott engem? (1977) - rendező;
Hanyatt-homlok (1983) - rendező;
Akli Miklós (1986) - rendező, forgatókönyvíró.

díj(ak):

Buenos Aires (1968), a legjobb rendezés díja - Egy szerelem három éjszakája (1967);
Mar del Plata (1968), a legjobb rendezés díja - Egy szerelem három éjszakája (1967).

Forrás: Mozgóképtár CD-ROM

 

Felvidéki Judit gyerekfilmje...
Felvidéki Judit gyerekfilmje...
125 KByte

A Filmkultúra áprilisi filmklubjában 15-én 6 órakor látható

Felvidéki Judit gyerekfilmje, a Vadkörték – A tihanyi kincsvadászat

rendezte: Felvidéki Judit
forgatókönyv: Divinyi Réka, Czető Bernáth László.
operatőr: Szalai András
zene: Darvas Ferenc
vágó: Kende Júlia
díszlet: B. Kiss László
jelmez: Lenárt Mária
hang: Rozgonyi Gábor
gyártásvezető: Mándi János
producer: Fülöp György

szereplők: Alföldi Róbert, Galgóczy Gáspár, Czető Zsanett, Czető Roland, Stukovszky Tamás, Kerekes József, Igó Éva, Scherer Péter, Mucsi Zoltán, Rajhona Ádam, Besenczi Árpád, Mihályi Győző, Józsa Imre, Kerekes Éva

gyártó: Centrál Filmstúdió
támogató: ORTT, Magyar Televízió
2002, színes, 75 perc, videó

 

Kérdés: Kik is azok a Vadkörték?
Válasz: Helyes, a Vadkörte nem "mi", hanem "ki". A KÖRnyezet- és TErmészetvédő Szakkör tagjai 11 életévük minden súlyával úgy döntöttek, hogy ők lesznek a KÖRTÉk.
E történelmi pillanat után csatlakozott a KÖRTÉhez a botrányos körülmények között megszüntetett video-szakkör négytagú legénysége: a józan eszéről híres Kocsis Alexa, a kamera ördöge Puskás Dani, az üzletember Kaltenbrunner Nándi és a szívtipró Czibor Márk, vagyis az aranycsapat.

Kérdés: De miért Vadkörték?
Válasz: Mert kicsik és vadak. És minden találékonyságukat beleadják botrányos tetteikbe.

Kérdés: Ifjúsági?
Válasz: Az hát! Romantika, akció, humor keveredik hőseink életében, akik végletesen látják a világot. Tudjak: fekete, fehér, jófiúk, rosszfiúk...

Kérdés: Kaland?
Válasz: Vonzzak a bajt. Tihanyi kirándulásuk során műkincsrablókba botlanak. Nem tudjak kihagyni a helyzetet, utánuk erednek. No de a rosszfiúk se piskóták...

Kérdés: Film?
Válasz: Nem. Videó. A Vadkörték ugyanis folyton videóznak. 11 életévük minden leleményességével, hogy aztán kész műben tárják a nézők elé sajátos világukat.

Kérdés: Van még valami?
Válasz: 75 perces. Az alkotók un. pilot filmet (sorozatindító próbafilmet) készítettek, amiből - szándékuk szerint - idővel tévésorozatot is forgatnak.

 

 

Március 24-én fél 7-kor: Namika és Táncrend

A Filmkultúra filmklubjában a 34. filmszemle két dokumentumfilmjével folytatódik az örömmozi.

Az egyik fődíjat nyert, a másik nem. Hogy mindkettőnek micsoda "lelke van", azt döntsék el nézőink. A filmek után beszélgethetnek a rendezőkkel és egy fantasztikus Kós Károly-könyv szerzőjével, Anthony Gall-lal.

Namika

"magyar dokumentumfilm, 2002, r: Péterffy András, szerk: Tánczos Vilmos, o: Mohi Sándor, v: Kollányi Judit, h: Kapcsos Vince, gy: Szederkényi Miklós, p: Buglya Sándor, sz: Czeglédy Enikő, gy: Dunatáj Alapítvány, mb, 55 perc"
Ennek a filmnek lehetett volna az is a címe, hogy a "Türei pap lány", vagy "Az én nagyanyám, Balázs Ida". Tetszett nekünk a "Károly, maga nem ezt ígérte nekem!" felkiáltó mondat is, de a "Varjúvár lakói" is kifejező lehetett volna...
Végül a csendes és kicsit rejtélyes "Namika" cím mellett maradtunk. A szóból persze valamit már sejteni lehet: csak egy unoka tudja így becézni a nagyit.
Czeglédy Enikő, az elsőszülött Kós-unoka idézi meg a szeretett nagymama alakját.

Táncrend

"magyar dokumentumfilm, 2002, r és f: Gyarmathy Lívia, o: Bognár Endre, Péter Klára, v: Eszlári Beáta, h: Bodza Ottó, gy: Thuróczy Csilla, p: Böszörményi Zsuzsa, gy: BGB Film, mb, 46 perc"
A tánctanár hetente egyszer sárga Citroënjén begördül egy világvégi kis magyar faluba, és mint egy varázsló, órát ad nőknek és férfiaknak: hogyan kell elegánsan a levegőbe emelkedni, repülni a muzsika dallamára.
A film arról szól, hogy a boldogság kék madara itt röpdös közöttünk.

(A filmleírásokat a Filmszemle katalógusából vettük. Fk.)

 

Pacskovszky József: A boldogság színe
Pacskovszky József:
A boldogság színe
73 KByte

Februári filmklubunkban 17-én hétfőn fél 7-kor

Pacskovszky József: A boldogság színe című filmjét vetítettük.

A színeiért, a képkivágataiért, a látványvilágáért, a színészeiért, a zenéiért, a franciás és spanyolos utalásaiért idén ez a szemle-film kapta meg torta díjunkat.
Vendégünk volt a rendező, Pacskovszky József és a producer Hábermann Jenő.
A filmet követő beszélgetés szerkesztett változatát hamarosan olvashatják lapunkban.

 

 ... évnyitó filmklubjában ...
... évnyitó filmklubjában ... 72 KByte

Szeretettel várjuk a Filmkultúra évnyitó filmklubjában január 21-én fél 7-kor az Örökmozgóban.

Emlékszik még valaki az orosz mesékre? A filmre álmodott tájakra, a fázós, didergő képekre, a bensőséges történetekre? Arra a filmes mesevilágra, amelyet nem a trükkök és az akciók, hanem a belülről sugárzó titok tartott életben? Ezt szeretnénk felidézni a szép Márta és Orlando vándorlásának levetítésével.

A vetítés után minden meserajongót várunk egy kis eszmecserére.

VÁNDORLÁSOK MESÉJE
(Szakzka sztransztvij – szovjet – cseh – román 1982)
r: Alekszandr Mitta, f: Juli Dunszkij, Valerij Frid, Alekszandr Mitta, o: Valerij Suvalov, z: Alfred Snitke
sz: Andrej Mironov (Orlando), Tatjana Akszijuta (Marta), Ksziusa Pirjatnyinszkaja (Maj) hb/orosz, 105 perc

Marta és kisöccse Maj, egy nagyváros elhagyatott árvái. Rongyos szegénységben élnek, de Mikulás napján ők is várják, hogy bekövetkezzen a csoda. A vörös ruhás emberek azonban nem ajándékot hoznak. Mire Marta észbe kapna, magukkal ragadják a kisfiút, akinek van egy számukra nagyon is értékes, különleges képessége. Megérzi, ha valahol arany bújik meg a földben. A kétségbeesett Marta azonnal öccse keresésére indul, az út azonban nagyon is hosszúnak és veszélyesnek bizonyul.

 

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső