Krakkó után november 5-től Budapesten folytatódnak Groó Diana első nagyjátékfilmjének felvételi munkálatai. A Csoda Krakkóban misztikus mese egy XVI. századi, Ezüstkorona című varázskönyvről; a holtakat a varázskönyv segítségével az életbe visszahozó Lewi rabbiról; a könyvek és a tudás "rabságában" élő, a világtól önmagát hermetikusan elzáró, közel harminc éves Pjotrról, akit az utca - krakkói utcai művészek, a cirkusz világa - nevelt föl; nagymamájáról, Mancikáról, és a fiatal restaurátor lányról, Eszterről, aki talán megszabadítja félelmeitől a fiatal férfit.

A főszereplők: Maciej Adamczyk (Pjotr), egy poznani alternatív színház színésze, rendezője, "mindenese", a New Yorkban musical-szakon végzett Bíró Eszter (Eszter), aki Az Operaház Fantomjában énekli Christine szerepét, és a Klezmer Band énekesnője. Békés Itala a nagymamát alakítja. Két nagyhírű lengyel színész, Jerzy Trela és – Lewi rabbi szerepében - Francziszek Pieczka is játszik a filmben. Feltűnik Garas Dezső és Székhelyi József is. Az utcai művészeket a Teatr Bialy Klaun társulat tagjai jelenítik meg.

A Csoda Krakkóban forgatókönyvét Groó Diana és Szekér András írta. Művészeti konzultáns Elek Judit, operatőr Kardos Sándor, látványtervező Esztán Mónika, vágó Mógor Ági, zeneszerző Kardos Dániel. A produkció a Madzag Filmegylet tagjai által létrehozott Katapult Filmstúdió és a Cinema-Film gyártásában készül, Krzystov Zanussi varsói TOR Stúdiójának koprodukciójában. (A TOR Stúdióban készült - egyebek mellett - a Schindler listája és Polanski A zongoristája is.) A film producerei Garami Gábor (Cinema-Film) és Angelusz Iván (Katapult Filmstúdió).

Groó Diana számos díjnyertes dokumentum- és kisjátékfilm (Trapé, Valahonnan valahová, Kazinczy utca, Vityebszk felett, Córesz, a Tarka képzelet-sorozat darabjai: Chagall álmai, Renoir álmai, Brueghel, Henri-Rousseau álmai) szeptember végén kezdte el forgatni Krakkóban első nagyjátékfilmjét, a Csoda Krakkóbant.

(Filmkultúra)

Megkezdődik a forgatása Nemes Gyula Egyetleneim című filmjének október 28-án, kedden reggel az Andrássy úton. A film Beregi Tamás azonos című könyve alapján készül, a Prágában tanuló rendező első nagyjátékfilmjének konzultánsa Věra Chytilová, dramaturgja Garaczi László, producere Durst György (Mediawave 2000 Kft.), a szereplők zöme amatőr.

A szinopszis szerint a film szerkezet és vágás tekintetében ugyan hiperstilizált, fényképezése és színészvezetése viszont dokumentarista. A film túlnyomó része fekete-fehér, a főszereplő fiú kalandjai, emlékei, képzelődései egyaránt. Színes viszont a virtuális valóság, amely egyre jobban belepi az életét: a képeslapok, a reklámok világa. Fokozatosan, egyre gyakrabban és hosszabban egyes helyszínek, szereplők, klisészerű figurák, sztereotip helyzetek is színessé válnak; a film végére a fiú is színessé változik. A forgatókönyv egyes szám első személyű, mindent a főhős szemszögéből látunk.

Kapcsolódó honlap: www.glendown.hu

(Filmkultúra)

Szemző Tibor zeneszerző-rendező forgatócsoportjával szeptember 26-án Indiába utazik, hogy Kőrösi Csoma Sándor nyomába szegődve végigjárja a tudós kutató útjának állomásait. A stáb november elején tér vissza Magyarországra. A nagy felfedező születésének 220. évfordulója 2004-ben esedékes; A Csoma-legendárium a tervek szerint ekkor már látható lesz a mozikban.

(Filmkultúra)

218 KByte

Stein Aurél (1862-1943) legendás Selyemút kutatásait követve augusztus 15-én indult mintegy 15 000 km-es, 50-60 napos belső-ázsiai útjára a Magyar Keletkutatás Alapítvány Selyemút Expedíciója Dr. Bárdi László professzor vezetésével. A Duna Televízió operatőre Wonke Rezső felvételeiből film készül az expedícióról, amelyet a tévécsatorna 5 x 30 perces részekben decembertől sugároz – jelentették sajtótájékoztatón.
Az út célja a magyar keletkutatás hagyományainak ápolása, folytatása és népszerűsítése, a kínai civilizáció eredményeinek feltárása, szemléletes bemutatása, a Selyemút mentén élő nemzetiségek életének, hagyományos életmódjának megfigyelése, elemzése, a társadalmi változások feltárása, továbbá a magyarság keleti eredete ázsiai régészeti-történeti-néprajzi-mitológiai háttéranyagainak gyűjtése és elemzése, valamint a földrajzi szempontból kevéssé ismert térségek geomorfológiai, topográfiai és történeti vizsgálata, a korábbi adatok pontosítása (vándortavak).
A kutatócsoport (Dr. Bárdi László szakmai vezető, Szabó Zoltán PhD-hallgató, a program irányítója, Wonke Rezső HSC tv-operatőr, Reiner György nomád életkutatás, Patrick Liu (Peng) helyi szervező-kísérő, Dr. Medgyes Pál régészeti szakértő, Harangozó Imre néprajzi szakértő, Joó István újságíró, tudósító, Tombor László mérnök, logisztika-informatika) vonaton, repülőn, tevén, terepjárón és gyalog végigjárja az ókori kereskedelmi Selyemút teljes klasszikus útvonalát Xi'an-tól Kashgarig, beleértve a legfontosabb és kevéssé ismert elágazásokat is: Peking (Simatai; Bataling;Yanquing) – Xi'an és térsége: Xianyang; Lintong – Yulin – Yinchuan és térsége – Badain Jaran és a Gobi sivatag: Kara Hoto (Ejin Qi) – Jiuquan – Qilian hg.: Zhangye – Minle – Wuwei – Lanzhou – Jiayuguan – Anxi – Yulin – Dunhuang és térsége: Mogaoku; Yumen; Yangguan – Hami – Balikol sztyeppe: Dahe; Santanghu – Turpan és térsége: Gaochang; Jiaohe; Astana; Bezekilik – Wulumuchi (Ürümqi) és térsége – Junggar-sivatag: Beitun – Kanas – (Altay; Burqin; Karamay) – Kuytun – Tian Shan és Ili-völgy: Yining; Gongliu; Tekes; Mongolküre; Zhaoshu – Narat – a Takla Makan sivatag északi szegélye: Kuqa és térsége: Kizil – Kumutula – Aksu – Kashgar (Kashi) és térsége – Taxkurgan – a Takla Makan sivatag déli szegélye: Yarkand (Shache) – Hotan (Hetian) és térsége: Melikawat; Rawak – Yutian (Keriya) – Minfeng (Niya) – Qiemo (Qarqan) – Ruoqiang (Qarkilik) – a Lop Nor térsége – Yuli – Korla (Kuerle) – Ürümqi – Peking.
A tervezett 22-25 millió forint összköltségvetésből a Duna Televízió technikai hozzájárulása (kamera, filmnyersanyag, háttér- és stúdiómunka) az expedícióhoz mintegy 7-8 millió forint. A kutatók a filmsorozat mellett video és DVD, illetve könyv formában is megjelentetik az expedíció eredményeit, valamint részt vesznek az angliai magyar kulturális év eseménysorozatán 2004-ben.

(Filmkultúra)

A magyar médiában így elnevezett rablópáros történetéről forgatja Deák Krisztina legújabb filmjét augusztus 12-től. A magyar Bonnie-ként elhíresült lány könyve alapján készülő darab munkacíme A miskolci Boni és Klájd, gyártási költsége 250 millió forint.
1995-ben Nyíregyházán 27,5 millió forintos bankrablással kezdődött a magyar Bonnie és Clyde története. Fekete László biztonsági őrként dolgozott a pénzintézetben, társa, Novák Mária Tünde akkor még nem volt 17 éves. Szerelmükről és az éveken át tartó bűntettekről, az utánuk folyó hajszáról Novák Mária Tünde már megfigyelés alatt, 2001-ben egy budapesti elmegyógyintézetben írt könyvet. A lányt azóta 11 év fegyházbüntetésre ítélte a Legfelsőbb Bíróság, a fiú – aki elfogásuk előtt életveszélyesen megsebesített egy rendőrt – előzetes letartóztatása idején öngyilkos lett cellájában.
Miközben Tünde hatodmagával egy cellában tölti börtönbüntetését, megkezdődtek a film előkészületei. Deák Krisztina a nagyjátékfilm főszerepére nem profi színésznőt, hanem 17 év körüli, vidéki lányt keresett. Noha nem dokumentumfilm készül, mind a helyszínekben, mind a történésekben hitelességre törekednek az alkotók. A szereplőválogatás fő szempontja is az őszinteség, a vállalt nyitottság volt. A főszereplő Lilit, a miskolci Hermann Ottó Gimnázium tanulója, Ráczkevy Ildikó, Palit pedig a Török Ferenc Moszkva teréből megismert Petya, azaz Karalyos Gábor játssza. A további főbb szerepeket a francia Charles Berling (Ügyvéd – láthattuk még: Patrice Leconte-nál, A Rizsporos intrikákban), az amerikai karakterszínész, Michael Massee (Nyomozó – láthattuk még: Wim Wendersnél, Az erőszak végében, Steven Spielbergnél, az Amistadban, David Lynchnél, az Útvesztőben című darabban, David Finchernél, a Hetedikben, Alex Proyas-nál, A Hollóban), illetve Hámori Gabriella (Mónika – láthattuk még: Incze Ágnesnél, az I love Budapestben) és Haumann Máté (Sanyi – láthattuk még Spáh Dávid Huncut, című kisjátékfilmjében.) A miskolci Boni és Klájdot Máthé Tibor fényképezi, a forgatókönyvet Deák Krisztina és Esztergályos Krisztina írta, a gyártásvezető Nedeczky István, a díszlettervező Erdélyi Bence, a jelmeztervező Benedek Mari, a zeneszerző Kardos Dániel, a vágó Csákány Zsuzsa, a filmet a CINEMA-Film Kft. gyártja. A 46 forgatási napot két részben dolgozza le a stáb (augusztus 12-e és október 3-a között, illetve november 17-től 23-ig) Miskolcon, Nyíregyházán, Lillafüreden, Kazincbarcikán, illetve Tokaj, Tolcsva és a Tardona tó környékén.
Garami Gábor, a film producere a 2004-es Magyar Filmszemlére szeretné időzíteni a film bemutatóját, az ősbemutatót viszont Miskolcon tartanák 2004 első negyedévében. A produkcióhoz Miskolc Város Önkormányzata, a Magyar Mozgókép Közalapítvány, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Rendőrfőkapitányság, az Opel, a Nokia, valamint két külföldi partner, a francia Clavis films és az Arte francia-német kulturális televízió csatorna nyújtotta a fő segítséget. A könyv megfilmesítési díja pedig – kamatokkal együtt – a bankszámláján várja majd nyolc év múlva az akkor szabaduló, 32 éves Novák Mária Tündét.

(Filmkultúra)

A Kertész Imre Nobel-díjas regényéből készülő film forgatása szeptember 30-án kezdődik és 70 napon keresztül tart – döntően magyarországi helyszíneken, Budapest környékén, ezek 90 százalékát már kiválasztották – mondta Koltai Lajos, a Sorstalanság rendezője az Uránia Nemzeti Filmszínházban tartott sajtótájékoztatón április 17-én. A film zeneszerzője Ennio Morricone, a díszleteket a Hídember és A Rózsa énekei tervezője, Lázár Tibor készíti, az operatőrt nem nevezték meg, de biztosan nem Koltai Lajos fényképezi. Várhatóan 2004 őszén lesz a film bemutatója. Magyaroszágon az InterCom forgalmazza, a külföldi forgalmazásról még tágyalnak.

A produkció 140-150 színészt – zömében magyarokat – és 13 ezer statisztát foglalkoztat majd; a válogatás jelenleg is zajlik. Koltai Lajos a szempontokról szólva Szabó István rendezőt idézte, miszerint a jelentkező szemében, arcában és jellemében kell meglátnia az alkalmasságot. A főszereplő sincs még meg – őt négyezer gyerek közül választják ki. Több híres külföldi színésszel is tárgyalnak, akiknek heti gázsija általában 50 ezer és félmillió dollár között mozog, ám a "jó ügyre való tekintettel" maguk beszélik rá ügynökeiket, hogy olcsóbban is vállalnák a munkát. Az alkotók neveket nem említettek.

A Sorstalanság című könyv megfilmesítésének jogait 1997 óta birtokló Magic Media korábbi német társát kivásárolva immár száz százalékban a jogok tulajdonosa – tájékoztatott Barbalics Péter producer. A tárgyalások még két külföldi (egy német és egy olasz) koprodukciós partnerrel is "folyamatban vannak". A holland Kasander Film Company-val már megkötötték az előszerződést, a cég 30-40 százalékban fedezi az állam által vállalt összegen (920 millió Ft) túl fennmaradó egymilliárd forintos költséget. A társaság tulajdonosa, Kees Kasander a producere például Peter Greenaway angol filmrendező alkotásainak. A külföldi partnerek is egyetértenek abban, hogy a film magyar, illetve "nemzetközi nyelvű" legyen, amennyiben minden szereplő a saját nyelvén szólal meg, nem pedig angolul – mondta Koltai Lajos. Egyébként is "üvegzsebű produkciót" ígér a Magic Media: minden szerződést nyilvánosságra hoznak, az adatok május végétől-június elejétől hozzáférhetők lesznek a film készülő internetes portálján, amelyet várhatóan a www.sorstalansag.hu címen indítanak el, miután a DVM SYSTEMS Számítástechnikai Rendszerfejlesztő és WebDesigner kft., a Magic Media honlapjának üzemeltetője, már lefoglalta a domain nevet.

A holland Kasander Film Company honlapja: www.kasanderfilm.nl

(Filmkultúra)

Szenvedelmes kertész címmel régi magyar gyümölcsökről forgatott hétrészes dokumentumfilm-sorozatot Erdélyi János rendező, amely többek között a batul almával és a "nemtudom" szilvával foglalkozik. A negyvenperces részekből álló sorozaton két évig dolgozott Ambrus Lajos író és Erdélyi János rendező, aki korábban Zsigmond Dezsővel forgatott játékfilmeket. A Szenvedelmes kertészben olyan eltűnő-félben lévő gyümölcsök szerepelnek, amelyek kiszorulnak, vagy már rég kiszorultak az intenzív termesztésből. A batul alma egyébként a Székelyföldön és Kalotaszegen honos, ennek megfelelően hosszú képsorokon keresztül hallgatag erdélyi embereket látunk, amint tempósan szedik a gyümölcsöt. Megtudhatjuk, hogy a Szatmár megyében termő "nemtudom" szilva cukortartalma negyven százalék fölötti, és ez a tulajdonsága a banánhoz, a datolyához és a mazsolához teszi hasonlóvá. A már elkészült epizódokat a Duna Televízió mutatja be.

(NOL)

Jeremy Irons és Anette Bening főszereplésével, Being Julia címmel kanadai-angol-magyar koprodukcióban forgatja első vígjátékát az Oscar-díjas rendező. A 18 millió dollár (négymilliárd forint) költségvetésű film producere Robert Lantos, operatőre Koltai Lajos. A forgatókönyvet Sommerset Maugham Színház című regényéből Ronald Harwood írta. A Being Julia jeleneteit ötvennégy nap alatt veszik fel, ebből negyvenkét napot Budapesten és Kecskeméten dolgozik a stáb. A helyszínek között van az Astoria étterme, a Moulin Rouge, a Radnóti Színház, a Gundel étterem és a Kecskeméti Katona József Színház. A Being Julia-t legkorábban 2004 őszétől vetítik a filmszínházak, Magyarországon az InterCom, az Egyesült Államokban, Ausztráliában, Angliában, Új-Zélandon és a Dél-afrikai Köztársaságban pedig a Sony Pictures Classics forgalmazásában.

(NOL)

Júliusban kezdi forgatni Mészáros Márta A temetetlen halott című filmet. A 300 millió forint költségvetésű szlovák-lengyel-magyar koprodukcióban készülő történelmi dráma bemutatóját 2004 februárjára tervezik. A forgatókönyvet a Kossuth-díjas rendezőnő és a Balázs Béla-díjas Pataki Éva írta, a dramaturg Jancsó Miklós. Nagy Imre szerepét Jan Noviczki játssza, feleségét Moór Marianna, leányukat Nagy Erzsébetet – aki egyébként film szakmai konzultánsa – Horváth Lili, a Budapesti Kamaraszínház ifjú színésznője. A játékfilmben korabeli archív felvételek is láthatók lesznek, például Kádár János is archív felvételen jelenik majd meg. A temetetlen halottat Nagy Erzsébet monológja indítja, és visszaemlékezése – a mában játszódó keretjáték – viszik előre a történetet. A cselekmény 1956. november 4-én indul, amikor az orosz csapatok körülzárták Budapestet, és Nagy Imre a családjával, valamint a kormány több tagjával a jugoszláv követségre menekült. A mű utolsó része Nagy Imre négy temetéséről – börtönudvar, 301-es parcella, 1988 – a jelképes párizsi, majd 1989 – a Hősök terén – szól. A filmben nyomon követik Nagy Erzsébet életútját és küzdelmét azért, hogy édesapja a nemzeti panteonba kerülhessen. A temetetlen halott elkészítéséhez a szlovák kulturális minisztérium, a lengyel televízió és a Magyar Történelmi Filmalapítvány járult hozzá anyagilag. Csáky Attila producer reméli, hogy támogatást kapnak a Nemzeti Kulturális Örökség Miniszériumától – amely már jelezte szándékát –, és a Magyar Mozgókép Közalapítványtól is.

(MTI)

Nyakó Juli és Bogdán Zsolt főszereplésével az Új Budapest Filmstúdió gyártásában készül Pejó Róbert Dallas című nagyjátékfilmje, melyet 2003 július végén kezdenek forgatni. A közel 400 millió forintos költségvetésű filmre eddig egymillió euró külföldi tőke áll rendelkezésre, a stúdió pályázik a magyar financiális rész megszerzése érdekében, illetve további koproducerek bevonására törekszik. A jelentős külföldi részvétel ellenére a film magyar nyelven forog, többségében magyar színészekkel, és a főbb stábtagok is magyarok: forgatókönyvíró: Csemer Géza és Pejó Róbert, díszlettervező: Banovich Tamás, zeneszerző: Selmeczi György, operatőr: Vivi Dragan Vasile, rendező: Pejó Róbert, producer: Kántor László, Andreas Bareiss, Helmut Grasser.

(FK)

Világrekorder magyar siklóernyős pilótákról forgat dokumentumfilmet Brazíliában és Magyarországon Török Zoltán – tájékoztatta a rendező a Filmkultúrát. Leírása szerint, a "kalandos körülmények között" készülő filmet a National Geographic US Channel-nek forgatják. A főleg külföldön dolgozó dokumentum- és természetfilmes első magyarként elnyerte a Discovery Channel egyéves Masterschool ösztöndíját. Török Zoltánnak a tiszai ciánszennyezés utóhatásairól szóló dokumentumfilmje National Geographic különdíjat kapott az Egyesült Államok egyik legnagyobb természetfilm fesztiválján.
(Filmkultúra)

A kormány - Görgey Gábor kulturális és László Csaba pénzügyminiszter közös javaslata alapján - 920 millió forintot különít el a költségvetés általános tartalékából a Magyar Mozgókép Közalapítvány számára a Nobel-díjas Kertész Imre Sorstalanság című regényének megfilmesítésére. Az összeget a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMK) egyszeri támogatásként kapja, és a közalapítvány hozza meg a filmmel kapcsolatos további szakmai döntéseket. A kulturális tárca közleménye szerint a film összköltségvetése 2 milliárd forint, amelyet az alkotók a kormányzati támogatás mellett európai alapítványi és koprodukciós forrásokból finanszíroznak. A támogatás folyósításának feltétele, hogy a film forgalmazásából származó bevételeket - a filmhez nyújtott költségvetési támogatás arányában - az MMK-n keresztül filmszakmai támogatásokba kell visszaforgatni. Az NKÖM tájékoztatása szerint a Koltai Lajos rendezésében megvalósítandó film forgatása az elképzelések szerint ez év őszén kezdődik és 2004. február végén fejeződhet be. A film nyelve az elképzelések szerint magyar lesz, és a forgatási helyszínek is magyarországiak lesznek. A film bemutatójára az ország EU-csatlakozása alkalmából kerülhet sor, így a magyar film ezzel az alkotással jelképesen is "megérkezik" Európába.

(MTI)