Szabó zsidókról szóló embermeséi a másság, az emberi méltóság példaértékű történetei. Biztonságérzetük állandó fenyegetettségének ábrázolása az életmű fő szellemi íve: a zsidó identitás drámája az Apa Lánchíd-jelenetétől A Napfény ízéig nyomon követhető.
Az Apában (1966), a lánchídi filmforgatás jelenetében a statiszta Takónak egy pillanat alatt kell deportálandó zsidóból nyilassá válnia - mint ahogy fel kell adniuk identitásukat a nem-zsidóknak is: a Bizalom szereplőinek, Redl ezredesnek de A Napfény íze Ádámjának is. A filmforgatás-jelenet Takót elemi erővel döbbenti rá gyerekkora álmainak hazugságaira. Takó és szerelme Anni, a Duna-parton jár, ahol Szabó mestere, Máriássy Félix a Budapesti tavaszban (1955) állított először emléket magyar filmen a '44 decemberében a folyóba lőtt embereknek. Anniból lávaszerűen tör fel a vallomás: évekig letagadta apja mauthauseni meggyilkolását. Monológjában a holokauszt-túlélők gyermekeinek identitásválsága bontakozik ki: bűntudatot érez az áldozat-szerep miatt, kényszeresen emlékezik és állandóan bizonyítani akar.
A hatvanas évek magyar kulturális életében senki nem érzékeltette ilyen konkrétan és sokrétűen a holokauszt jelenben élő, személyiségtorzító hatását. Kertész Imre Sorstalanság című Nobel-díjas regénye, Ember Mária, Száraz György művei csak a hetvenes évek közepén jelentek meg; a korszak múlttisztázó filmjei pedig általában a morális felelősséggel szembesítettek (Hideg napok, Utószezon, Nappali sötétség).
A Napfény íze (1999) egy zsidó család évszázados szubjektív krónikájában összegzi mindazt a mássággal, gyökértelenséggel, identitászavarral kapcsolatos történelmi tapasztalatot, amelyet a rendező ma Európa legnagyobb problémájának érez Koszovótól Baszkföldig, Írországtól Ukrajnáig.
A Ralph Fiennes m–egformálta három főfigura – a jogász Ignác, a kardvívó olimpiai bajnok Ádám és a kivégzését végignéző Iván a zsidóság asszimilációjának "zsákutcás" magyar megoldását képviseli. A film kettős nézőpontja – az önfeladás-identitás lélektani és az asszimiláció történelmi aspektusa – a Redl ezredeshez áll legközelebb.
A miértek megfogalmazása, a szőnyeg alá söpört tabuk szenvedélyes ábrázolása elevenbe talált. A világsikerű, több Európa-díjat nyert film Magyarországon Jancsó 1968-as filmje, a Fényes szelek óta nem tapasztalható vitát váltott ki.
