Mephisto és társai

Szabó pályája Németországból ívelt magasra: Manfred Durniok producer adta a kezébe Klaus Mann Mephisto című regényét első közös munkájuk, A zöld madár (Der grüne Vogel, 1979) forgatása után. Azonnal érezte, hogy e túlzottan szenvedélyes mű - a nácikkal kollaboráló Gustav Gründgens színész életregénye – alkalmas arra, hogy kiszélesítse történelmi horizontját. A hatvanas-hetvenes évek én- és mi- filmjeinek történelmi oknyomozásaiból azt a következtetést vonta le, hogy a sajátos közép-európai történelmi fordulatok oka a volt Osztrák-Magyar Monarchia. A közép-európai régióban minden a történelem és a karakter viszonyáról szól: mivé formálódik a személyiség a történelem nyomása alatt?

A Mephistóval kezdődő közép-európai tematikájú történelmi tablókat Dobai Péterrel, a filozófiai műveltségű íróval együtt írta. E művekben már nem a történelmet tehetetlenül elszenvedő kisembert vizsgálja, hanem a totális elvet akaratlanul is kiszolgáló, érvényesülni akaró magányos típusokat: a megalkuvó művészt (Mephisto, 1981), az alattvaló katonát (Redl ezredes, 1984) és az individualista lélekbúvárt (Hanussen, 1988). A kormédiumok mögött – mindháromnak Klaus Maria Brandauer kölcsönzi az arcát – feltárul a széthullás előtt álló Osztrák-Magyar Monarchia, a széteső Közép-Európa és a fasizálódó Németország világa.

A Mephisto főhőse Hendrik Höfgen konfliktusa a művészlét, érvényesülés és autonómia örök dilemmája. Ő az akar lenni, aki valójában: a legzseniálisabb átváltozó. Személyisége az éppen magára öltött maszk: mindig elkerüli az önmagával való találkozást. Redl ezredes viszont mindenben más akar lenni, mint aki. Figurájában a hatalom tisztelete és a személyes becsvágy drámaian fonódik össze: nemcsak családját, származását, barátait, nemiségét, hanem saját magát is elárulja. Hanussen pedig abba bukik bele, hogy úgy gondolja, érvényesülésének egyetlen módja, ha előre menekül, s így rá nem lesz érvényes saját jóslata.

Hogy e Musil óta "tulajdonságok nélkülinek" nevezett emberek csak bábok az ellenőrizetlen hatalom kezében, azt az igazi mefisztók: Rolf Hoppe Tábornoka, Armin Mueller Stahl Ferenc Ferdinándja és Walter Schmidinger propaganda-minisztere érzékelteti drámai módon.

Szabó e három filmje majdnem negyven díjat nyert a legrangosabb nemzetközi fesztiválokon. Filmtörténeti unikum, hogy a Bizalommal kezdődően négy filmjét jelölték egymás után Oscar-díjra. A díjat elnyerő Mephisto lett az első világszerte hatalmas sikert aratott magyar film: 1982-t a magyar filmkritika a "Mephisto évének" keresztelte el.

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső