Bíró Zsuzsa   -   Interjú

(Budapest, 1933. június 16. - , )
forgatókönyvíró, dramaturg.

1955-ben végzett dramaturgként a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, s a következő évtől már a Mafilm munkatársa. Pályafutása során több mint hatvan magyar játékfilm dramaturgja volt. Munkáit stílusérzék, gondolatgazdagság, életszerűség, humor, irónia s a látványos, a közönségvonzó művészmozi igénye fűzi egységbe. Első, dramaturgként jegyzett filmje Herskó János Vasvirága (1958) volt. Ma is fülünkbe csengenek Törőcsik gyermekien tiszta hangján Cink Vera és Avar István komoly, mély férfihangján Pettersen, a kelmefestő dialógusai a lépcsőház kovácsoltvas korlátja mellett vagy az óbudai utcák sötétjében. Herskó János mellett Sándor Pál és a forgatókönyvíró Tóth Zsuzsa állandó alkotótársa, de sokat dolgozott Gyarmathy Líviával, Gárdos Péterrel, Simó Sándorral, Szász Péterrel és Gothár Péterrel is. Ahogy ők, a rendezők meghatározták a hatvanas-hetvenes-nyolcvanas évek magyar filmjét, úgy hagyta rajta kezenyomát dramaturgként Bíró Zsuzsa is. A kilencvenes években számos tévéadaptáció forgatókönyvét írta, többek között Jurij Trifonov, Jókai Mór, Bródy Sándor, Jan Kross műveiből. Balázs Béla-díjas (1982).

Vasvirág (1958) - dramaturg;
Kálvária (1960) - dramaturg;
Esős vasárnap (1962) - dramaturg.
Hogy állunk, fiatalember? (1963) - dramaturg;
Párbeszéd (1963) - dramaturg;
Ha egyszer húsz év múlva (1964) - forgatókönyvíró;
Büdösvíz (1966) - dramaturg;
Bohóc a falon (1967) - dramaturg;
Bolondos vakáció (1967) - dramaturg;
Fiúk a térről (1967) - dramaturg;
Szevasz, Vera (1967) - forgatókönyvíró;
Ismeri a Szandi mandit? (1969) - dramaturg;
Pokolrév (1969) - dramaturg;
Szemüvegesek (1969) - dramaturg;
Szeressétek Odor Emíliát! (1969) - dramaturg;
N.N. a halál angyala (1970) - forgatókönyvíró;
Kapaszkodj a fellegekbe! I-II. (1971) - dramaturg;
A legszebb férfikor (1971) - dramaturg;
Madárkák (1971) - dramaturg;
Nyulak a ruhatárban (1971) - dramaturg;
Sárika, drágám (1971) - dramaturg;
A vőlegény nyolckor érkezik (1972) - dramaturg;
Csínom Palkó (1973) - dramaturg;
Egy kis hely a nap alatt (1973) - dramaturg;
Régi idők focija (1973) - dramaturg;
A törökfejes kopja (1973) - dramaturg;
Végül (1973) - dramaturg;
Autó (1974) - dramaturg;
A dunai hajós (1974) - dramaturg;
Déryné, hol van? (1975) - dramaturg;
Kenyér és cigaretta (1975) - dramaturg;
Két pont közt a legrövidebb görbe (1975) - dramaturg;
Herkulesfürdői emlék (1976) - dramaturg;
Szépek és bolondok (1976) - dramaturg;
Teketória (1976) - dramaturg;
Apám néhány boldog éve (1977) - dramaturg;
A csillagszemű (1977) - dramaturg;
Kísértés (1977) - dramaturg;
Szabadíts meg a gonosztól (1978) - dramaturg;
Bizalom (1979) - dramaturg;
Hogyan felejtsük el életünk legnagyobb szerelmét...? (1979) - dramaturg;
Majd holnap... (1979) - dramaturg;
Ripacsok (1981) - dramaturg;
Rohanj velem! (1982) - dramaturg;
Szerencsés Dániel (1982) - dramaturg;
Viadukt (1982) - dramaturg;
A csoda vége (1983) - dramaturg;
Felhőjáték (1983) - dramaturg;
Uramisten (1984) - dramaturg;
Valaki figyel (1984) - dramaturg;
Csak egy mozi (1985) - dramaturg;
Idő van (1985) - dramaturg;
Malom a pokolban (1986) - dramaturg;
Szamárköhögés (1986) - dramaturg;
"Isten veletek, barátaim" (1987) - forgatókönyvíró;
A hecc (1988) - dramaturg;
Miss Arizona (1988) - dramaturg;
Az új földesúr (1988) - dramaturg;
Meteo (1989) - dramaturg;
Tutajosok I-II. (1989) - dramaturg;
Európa kemping (1990) - dramaturg;
Melodráma (1990) - dramaturg;
A három nővér (1991) - dramaturg;
Zsötem (1991) - dramaturg;
Hoppá (1992) - dramaturg;
A skorpió megeszi az ikreket reggelire (1992) - dramaturg;
A brooklyni testvér (1994) - forgatókönyvíró;
Ébredés (1994) - dramaturg;
A részleg (1994) - dramaturg;
Haggyállógva Vászka (1995) - dramaturg;
Franciska vasárnapjai (1996) - dramaturg.

Jankovits Márta
(névváltozat: Rattinger Márta)

Budapest, 1922. aug. 15. -

Zuglóban nőtt fel a filmgyár mellett. Kereskedelmi érettségije után véletlenül lépett Balogh Béla filmgyártó és filmkölcsönző cégén keresztül a film világába, s ott maradt, ameddig csak bírt dolgozni. 1942 őszén már produkciós titkárnő az Ópiumkeringő című Balogh Béla-filmben. Itt tanulta ki lépésről lépésre a szakmát. A háború után a Mafirtnél, a Madisz filmkölcsönzőben, az Umfinál tölt rövid időket, 1948-tól kezdve gyártásvezető a szinkronfilmgyárban, s később a Honvéd Filmintézetben. 1956-tól 63-ig "mindenesként" dolgozik a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, bábáskodik többek között a híres Máriássy-osztály vizsgafilmjeinek születésénél. 1963-tól 1979 végéig, nyugdíjba vonulásáig gyártásvezető a Mafilm Könyves Kálmán úti II. telepén, kb. másfél száz dokumentumfilm őrzi nevét. Nyugdíjasként még 1992-ig dolgozik a Róna utcai filmgyár Rendezői Irodáján. Legkedvesebb filmjei a Tűzikovácsok (Zsombolyai János, 1974), az A piacere (Huszárik Zoltán, 1976), a Pályamunkások (Gaál István, 1957), a Selye János professzorról készült, Vass Judit rendezte In vivo (1973), Rényi Tamás Húsvét hétfő Galgamácsán (1974) című filmje és a Várostérkép-Budapest (1977) című Szabó István-film. Filmesek sora őrzi lehetetlent nem ismerő tettre készségét, vitalitását. Kerek ötven évig adta szívét-lelkét, energiáit a magyar filmnek.

Filmográfia:

És elűzték a szomjúságot (1962) - gyv
Szabad a jegyeket? (1962) - gyv
Több és jobb vetőmagért (1962) - gyv
Az ember komédiája (1963) - gyv
Copyright by Budapest (1964) - gyv
Lépcső lefelé (1964) - gyv
Mások és én (1964) - gyv
A mi törvényünk (1964) - gyv
Modern otthon (1964) - gyv
Autogram heyett (1965) - gyv
Barát vagy ellenség (1965) - gyv
Elmondom, hogy történt (1965) - gyv
Képek az orvosi kéziműszerek történetéből (1965) - gyv
Magyar gyógynövények (1965) - gyv
Medicor 1965 (1965) - gyv
Orvostudomány és technika (1965) - gyv
"Spirotest" légzésfunkciós vizsgálatok (1965) - gyv
Tranquillánsok (1965) - gyv
Dutra Traktor (1966) - gyv
Egymásért (1966) - gyv
Erősáramúkábel-gyártás (1966) - gyv
Forgalomszervezés és szabályozás (1966) - gyv
A gyógyítás múltjából (1966) - gyv
Rák - nem! (1966) - gyv
Sanzon (1966) - gyv
A silózás biztonságtechnikája (1966) - gyv
Szolnok művészei (1966) - gyv
Tiszai vegyi kombinát I-II (1966) - gyv
Transelektro I-III (1966) - gyv
Új színek városa (1966) - gyv
Vércsere (1966) - gyv
Ahonnan vétetett - Finta Múzeum (1967) - gyv
A Balaton (1967) - gyv
Ganz motorok (1967) - gyv
Gödöllőtől Csandigárig - Ganz Műszerművek (1967) - gyv
Hűtőpult (1967) - gyv
Jemen protokoll (1967) - gyv
Középfeszültségű megszakítók (1967) - gyv
Kvarclámpa (1967) - gyv
Magyar gyártmányú lévonal Indiában (1967) - gyv
Magyar kézműipar (1967) - gyv
Magyar kórház Jemenben (1967) - gyv
Medicor 67 (1967) - gyv
Mogürt Indiában (1967) - gyv
Műtőasztal (1967) - gyv
Nagyfeszültségű megszakítók (1967) - gyv
Tiszai Vegyi Kombinát a Vásáron (1967) - gyv
Üvölt az akarat (1967) - gyv
Élet az pusztán - népszokások - (1968) - gyv
Építők (1968) - gyv
Félmillió tonna nitrogénműtrágya (1968) - gyv
Gumigyártás a Tisza Cipőgyárban (1968) - gyv
Kereskedelmi hűtőberendezések (1968) - gyv
Martfű, cipőváros (1968) - gyv
Műszakváltás - világszínvonalért - (1968) - gyv
Nagyüzemi szőlőfeldolgozás (1968)- gyv
Orvosi műszergyártás (1968) - gyv
Presszógépek (1968) - gyv
Széles a Balaton vize (1968) - gyv
TVK Híradó - Festék - (1968) - gyv
Ezer voltos műanyag kábelek kötése (1969) - gyv
Ezer voltos műanyag kábelek végelzárása (1969) - gyv
Kórháztechnika - gyógyászati segédeszközök - (1969)- gyv
Magányosabb az angyaloknál (1969) - gyv
Találkozás - Kádár elvtárs látogatása - (1969) - gyv
TVK Híradó - Zsugorfólia - (1969) - gyv
10-20 ezer voltos polietilénkábelek kötése (1969) - gyv
Tungram I-V. (1969) - gyv
Az utolsó hídfő - Szolnok 1919 - (1969) - gyv
Víz alatti világ (1969) - gyv
Bányakábel V. (1970 ) - gyv
Fölemelt fejjel (1970) - gyv
Fúrógépgyártás (1970) - gyv
Középfeszültségű polietilén kábelek végelzáró szerelési technológiája (1970) - gyv
Maró- és esztergagépgyártás (1970) - gyv
Mezőfalvi állami gazdaság - Bőségben élni - (1970) - gyv
Nekem szülőhazám (1970) - gyv
Palotási Állami Gazdaság (1970) - gyv
A szentendrei parkmúzeum (1970) - gyv
Szerszámgépgyár Csepelen (1970) - gyv
TVK Híradó 70 (1970) - gyv
Az államalapító (1971) - gyv
Csúcsforgalom (1971) - gyv
... és nyáron (1971) - gyv
Háztartási hűtőszekrények festése (1971) - gyv
Hétköznapjaink - és ami abból maradt (1971) - gyv
In vivo - film Selye János professzorról - (1971) - gyv
Mindennapi téma (1971) - gyv
Az óvodáskorú spasztikus csoport (1971) - gyv
Polietiléngyár (1971) - gyv
Tungram az egész világon (1971) - gyv
Városligeti fák alatt (1971) - gyv
A budai Vár (1972)- gyv
Gyerekek fehérben - kórház - (1972) - gyv
Lehel Híradó 1971 (1972) - gyv
Lehel Híradó 1972 (1972 - gyv
Lehel Híradó 1972. Különkiadás (1972) - gyv
Magyarország napsütésben (1972) - gyv
Minden pillanatban (1972) - gyv
Nem elég akarni (1972) - gyv
Szűrés (1972) - gyv
Athetosis (1973) - gyv
Clark Equipment Tyler (1973) - gyv
Devincan (1973) - gyv
Dupla hemyplegia (1973) - gyv
Feladatmegoldás (konduktív pedagógia) (1973) - gyv
Feladatmegoldást elősegítő tényezők (1973) - gyv
Hemiplegia (1973) - gyv
Hűtőlánc (1973) - gyv
Képek egy város történetéből (Szolnok) (1973) - gyv
Szervezés (konduktív pedagógia) (1973) - gyv
Színház (1973) - gyv
Tersánszky Józsi Jenő (1973) - gyv
Csirkevész (1974) - gyv
Fővárosi színházak (1974) - gyv
A holnap Józsefvárosa (1974) - gyv
Húsvét hétfő Galgamácsán (1974) - gyv
Kőbányai gyógyszergyár (1974) - gyv
Lakodalom Ecseren (1974) - gyv
Lehel Híradó 73) (1974) - gyv
Lycurin (1974) - gyv
Tüzikovácsok (1974) - gyv
Képek egy város életéből - Szolnok ma - (1975) - gyv
Lehel Híradó I-II (1975) - gyv
Nyár (1975) - gyv
Ősz (1975) - gyv
Probon (1975) - gyv
Prodectin (1975) - gyv
Randevú a Deák téren (1975) - gyv
Tavasz (1975) - gyv
A piacere - tetszés szerint (1976) - gyv
Egyidős századunkkal - jubileum (1976) - gyv
Egy új magyar pszichofarmakonrol (1976) - gyv
Észak - dél... (1976) - gyv
Idegenforgalom (1976) - gyv
Még és már (1976) - gyv
Ötven év (1976) - gyv
Az emberért (1977) - gyv
A halottlátó (1977) - gyv
Hűtőlánc (1977) - gyv
Kilencedik emelet (1977) - gyv
Magyar gazdasági napok (1977) - gyv
Még nem elég... (1977) - gyv
Vascularis károsodások kezelésének újabb lehetősége (1977) - gyv
Cerebrovascularis kórképek szelektív kezelése (1978) - gyv
Emlékezés egy honfoglalásra (1978) - gyv
Helyszínek vasárnap (1978) - gyv
Lehel Híradó 1977(1978) - gyv

Kármentő Éva
névváltozat: Kármentő Andrásné, eredeti név: Singer Éva.

(Budapest, 1937. augusztus 3. -)
vágó

Édesapja, Singer László színész volt, édesanyja is színházi ember, talán tőlük kapta a teremtett látványvilághoz való kötődést. 1956-60 között a legendás Máriássy-osztályban a tizek egyike a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. Noha ez rendezőszak, s akkoriban még nem is volt külön vágóképzés, Singer Éva a tanulmányi időszak alatt is mindig vágó szeretett volna lenni. 1966-ig vágóasszisztensként, 1967-től vágóként dolgozik a Mafilmnél. Első önálló munkája a Szevasz, Vera (1967). Első nagy feladata bizonyára az eredeti hanggal felvett, rendkívül hosszú lakodalmi jelenet vágása volt Herskó János cinéma vérité-filmjében. Pályafutása során több mint hatvan filmben vett részt vágóként. Sándor Pál, Simó Sándor, Gábor Pál, a Gyarmathy Lívia-Böszörményi Géza páros és Mészáros Márta állandó munkatársa, sokat dolgozott Kézdi-Kovács Zsolttal, Bacsó Péterrel. Ő vágta a Régi idők fociját (1973), az Angi Verát (1978), a Csontváryt (1979), az Apám néhány boldog évét (1977). Végigfutva a filmek listáját, amelyek szaktudását őrzik, a legkülönbözőbb hangulatú, érzelem- és látványvilágú, hagyományos vagy újszerű filmnyelvi alkotások képei villannak be. A befogadót érzelmileg is, gondolatilag is megragadó, igényes, maradandó mű valamennyi.

Bohóc a falon (1967) - vágó,
A múmia közbeszól (1967) - vágó,
Szevasz, Vera (1967) - vágó,
Tiltott terület (1968) - vágó,
Ismeri a szandi-mandit? (1969) - vágó,
Szeressétek Odor Emíliát! (1969) - vágó,
Gyula vitéz télen-nyáron (1970) - vágó,
Ítélet (1970) - vágó,
N.N. a halál angyala (1970) - vágó,
A legszebb férfikor (1971) - vágó,
Madárkák (1971) - vágó,
Nyulak a ruhatárban (1971) - vágó,
Sárika, drágám (1971) - vágó,
A magyar ugaron (1972) - vágó,
Nápolyt látni, és... (1972) - vágó,
Utazás Jakabbal (1972) - vágó,
Álljon meg a menet (1973) - vágó,
Régi idők focija (1973) - vágó,
Ámokfutás (1974) - vágó,
Autó (1974) - vágó,
Idegen arcok (1974) - vágó,
Jutalomutazás (1974) - vágó,
A járvány (1975) - vágó,
Kenyér és cigaretta (1975) - vágó,
Örökbefogadás (1975) - vágó,
Herkulesfürdői emlék (1976) - vágó,
Kilenc hónap (1976) - vágó,
Talpuk alatt fütyül a szél (1976) - vágó,
Apám néhány boldog éve (1977) - vágó,
Ők ketten (1977) - vágó,
Riasztólövés (1977) - vágó,
Angi Vera (1978) - vágó,
Áramütés (1978) - vágó,
Olyan, mint otthon (1978) - vágó,
Szabadíts meg a gonosztól (1978) - vágó,
Csontváry (1979) - vágó,
Ki beszél itt szerelemről?! (1979) - vágó,
Minden szerdán (1979) - vágó,
A svéd, akinek nyomaveszett (1980) - vágó,
Kettévált mennyezet (1981) - vágó,
A remény joga (1981) - vágó,
Ripacsok (1981) - vágó,
Szívzűr (1981) - vágó,
Napló gyermekeimnek (1982) - vágó,
Szerencsés Dániel (1982) - vágó,
Visszaesők (1982) - vágó,
Hosszú vágta (1983) - vágó,
Egy kicsit én... egy kicsit te (1984) - vágó,
A rejtőzködő (1985) - vágó,
Laura (1986) - vágó,
Vakvilágban (1986) - vágó,
Kiáltás és kiáltás (1987) - vágó,
Napló szerelmeimnek I-II. (1987) - vágó,
Piroska és a farkas (1988) - vágó,
Napló apámnak, anyámnak (1990) - vágó,
Sztálin menyasszonya (1990) - vágó,
A távollét hercege (1990) - vágó,
És mégis... (1991) - vágó,
A magzat (1993) - vágó,
Megint tanú (1994) - vágó,
Balekok és banditák (1996) - vágó,
Az én kis nővérem (1996) - vágó.

Luttor Mara

(1923, Budapest... )
rendezőasszisztens, rendező

1944-ben szerzett színészdiplomát a Színművészeti Akadémián, de színpadon csak rövid ideig játszott Pécsett és a budapesti Művész Színházban. Filmgyári segédmunkák, valamint fotólabor-asszisztensi munka gyakorlat után 1947-től rendezőszakos a Színház- és Filmművészeti Főiskolán. A tanulmányokkal párhuzamosan asszisztens, valamint szinkronrendező a Pannónia Filmstúdióban. Az ötvenes években maga is készít - későbbi nevén un. - népszerű-tudományos rövidfilmeket (A liszt útja, Magyar gyógyszerek, Magyar autóbuszok, Kábelgépek). 1959-től 1988-ig, nyugdíjba meneteléig rendezőasszisztens a Mafilmben, illetve 1978-tól ő a filmgyári rendezőasszisztensek csoportvezetője a Mafilm Rendezői Irodán. Asszisztens többek között András Ferenccel együtt Fábri Zoltán Utószezonjában, Bacsó Péter Szerelmes biciklisták és Áramütés című filmjében, Mészáros Márta mellett a Szép leányok, ne sírjatok, Bácskai Lauró István Keménykalap és krumpliorr, Fejér Tamás Veszélyes játékok című filmjében. Ő a rendező munkatársa Szabó István Mephisto, Redl ezredes és Hanussen című filmjeiben, valamint Gazdag Gyula szinte valamennyi filmjében, a Sípoló macskakőtől a fekete-fehérben varázsoló meséig, a Hol volt, hol nem voltig. Bár a hetvenes években is forgat dokumentumfilmeket a Magyar Televízió számára (GyES, Férfisors, Lányok egyedül), 1974-ben készíti egyetlen, rendezőként jegyzett játékfilmjét, a Jelbeszédet Máriássy Judit forgatókönyve alapján Kende János operatőrrel a Hunnia Játékfilmstúdió Vállalatnál. A történet olyan hebehurgya fiatalemberről szól, aki egy krízishelyzet nyomán érti meg, hogy az élethez mennyi szolidaritás, empátia, alázat és szeretet szükségeltetik. Luttor Maráról elmondható: élete szó szerint a magyar film szolgálatában telt.

Kitüntetései: Munka Érdemérem (1955), Szocialista Kultúráért (1966), Munka Érdemrend ezüst fokozata (1973), Kiváló Munkáért (1978), a Mafilm elismerő oklevele (1981), Balázs Béla-díj (1983)

Játékfilmes munkái:

Az ígéret földje (1961) - rendezőasszisztens;
Jó utat autóbusz (1961) - rendezőasszisztens.
Miért rosszak a magyar filmek? (1964) - rendezőasszisztens;
A Tenkes kapitánya I-II. (1964) - rendezőasszisztens;
Szerelmes biciklisták (1965) - rendezőasszisztens;
Utószezon (1966) - rendezőasszisztens,
Jelbeszéd (1974) - rendező,
Szép leányok, ne sírjatok (1970) - rendezőasszisztens,
Sipoló macskakő (1971) - rendezőasszisztens,
Végre, hétfő (1971) - rendezőasszisztens,
Nincs idő (1972) - rendezőasszisztens,
Ártatlan gyilkosok (1973) - rendezőasszisztens,
Áramütés (1978) - rendezőasszisztens,
Keménykalap és krumpliorr (1978) - rendezőasszisztens,
Veszélyes játékok (1979) - rendezőasszisztens,
Mephisto I-II (1982) - rendezőasszisztens,
Elveszett illuziók (1982) - rendezőasszisztens,
Vőlegény (1982) - rendezőasszisztens,
Redl ezredes (1984) - rendezőasszisztens,
Hol volt, hol nem volt (1986) - rendezőasszisztens,
Hanussen (1988) - rendezőasszisztens

Bárdy György   -   Képtár

(Budapest, 1921. május 26. - , )
színész

Amatőr színjátszóként kezdte pályafutását, s 1945-től válik hivatásos színésszé a Várkonyi Zoltán vezette Művész Színházban. Játszik a Madách Színházban, a Nemzetiben és Kecskeméten a Katona József Színházban. 1964-től a Vígszínház társulatának tagja. Férfias megjelenése, karakteresen recsegő baritonja, markáns arcvonásai mintegy predesztinálják intrikus és csábító szerepekre, de jellegzetes, fanyar humorát egyénien kamatoztatja a legváltozatosabb műfajokban is. Már első filmszerepében emlékezetes mint a Valahol Európában (1947) kegyetlenkedő szolgabírója. A tettes ismeretlen című fájdalmasan szép Ranódy-filmben (1957) először zavarta meg a nőcsábász útszéli sármjával nemcsak a filmbeli gyönyörű kamaszlányt, hanem az összes kamaszkorú lánynézőt, majd egészen más típusú, érzéketlen csábítóként dúlja szét a szegény, beteg Ferenc életét a Ház a sziklák alatt-ban (1958). Várkonyi szuperprodukciója, az Egri csillagok (1968) nyomán egy ország azonosítja vele Jumurdzsák figuráját, gesztusait, nézését. A hetvenes évek felszaporodó groteszkjeiben sorra megcsillogtathatta sokoldalú, szatirikus adottságait. Ő Ozorai, a nagy machinátor az Illatos út a semmibe című filmben, bárfőnök a Ripacsokban, minden hájjal megkent udvarmester, Pomponius a Bob hercegben. Legutóbbi szerepeit Palásthy Györgytől kapta. Remekel A Retúrban (1996): hamis aranyláncokkal üzletelő, lecsúszott, nőbolond hajléktalant játszik, a Szalmabábuk lázadásában (2000) bábmerev lényt, a helytartót.

Kitüntetései: Jászai Mari-díj (1958), érdemes művész (1983), kiváló művész (2000). Most egész színészi pályafutása előtt tiszteleg az életműdíj.

Játékfilmjei:

Valahol Európában (1947) (szolgabíró),
Felszabadult föld (1950),
Állami áruház (1952),
Föltámadott a tenger (1953) (Jellasich),
Gábor diák (1955) (Ali embere),
A császár parancsára (1956),
A csodacsatár (1956),
Keserű igazság (1956),
Tanár úr kérem... (1956) (török)
Gerolsteini kaland (1957) (kapuőr),
Két vallomás (1957),
Láz (1957),
Nehéz kesztyűk (1957) (Bakonyi, a szövetség edzője),
A tettes ismeretlen (1957) (Janó),
Bogáncs (1958) (sofőr),
Ház a sziklák alatt (1958) (erdész),
Micsoda éjszaka (1958) (betörők),
Sóbálvány (1958) (Csabai),
Kard és kocka (1959),
Pár lépés a határ (1959) (csempész).
Az életbe táncoltatott lány (1964) (a fekete ember),
Mit csinált felséged 3-tól 5-ig? (1964) (Dóczy gróf),
Fény a redőny mögött (1965),
A kőszívű ember fiai I-II. (1965),
Szegénylegények (1965),
Édes és keserű (1966) (Gárdos, színigazgató),
És akkor a pasas... (1966) (Billy) ,
Hideg napok (1966) ,
Kárpáthy Zoltán (1966) (Dabroni),
Minden kezdet nehéz I-II. - rendhagyó magyar film (1966),
Fiúk a térről (1967),
Jaguár (1967) (Vegyes Benő uzsorás),
A múmia közbeszól (1967),
A völgy (1967) (György),
Egri csillagok I-II. (1968) (Jumurdzsák),
A hamis Izabella (1968) (Smitthofer),
Bűbájosok (1969) (fotós),
Az örökös (1969) (narrátor),
A halhatatlan légiós - akit csak Péhovardnak hívtak (1970) (Fleur de Bac),
Hahó, öcsi! (1971) (mutatványos),
Reménykedők (1971) (Bató Jenő, Gitta férje),
Bob herceg (1972) (Pomponius),
Fuss, hogy utolérjenek... (1972) (Kurt),
Hét tonna dollár (1973) (Szánthódi Bandi),
Illatos út a semmibe (1973) (Ozorai Ernő),
Ripacsok (1981) (Hegyi Géza bárfőnök),
A Skorpió megeszi az Ikreket reggelire (1992) (nagyapa),
Retúr (1996) (Bozsó),
Szalmabábuk lázadása (2000) (helytartó)

Óvári Lajos   -   Interjú

(Alap, 1930. február 10. - )
gyártásvezető, producer

1954-ben végzett a moszkvai filmfőiskolán. 1956 óta a Hunnia, a Budapest, majd az Objektív Stúdióban dolgozik gyártásvezetőként, főgyártásvezetőként, később producerként. Több mint száz magyar- és koprodukciós játékfilm, valamint számos dokumentum- és tévéfilm elkészítésében játszott fontos szerepet. Gyártásvezetőként jegyzett első nagyjátékfilmjei a Bakaruhában (1957) és a Vasvirág (1958), a történelembe ágyazott magánszféra finom mívű, lírai ábrázolásai 1956 után. A hatalmas közönségsikert arató Keleti Márton-film, A tizedes meg a többiek (1965) gyártásvezetője is ő volt. Sokat dolgozott együtt Fábri Zoltánnal: a 141 perc a Befejezetlen mondatból, Az ötödik pecsét, a Magyarok, Fábián Bálint találkozása Istennel című filmekben. 1976 óta Szabó István filmjeinek gyártásvezetője, így az Oscar-díjas Mephistóé, s legutóbb A Napfény ízéé is. Munkatársa volt többek között Szőts Istvánnak, Herskó Jánosnak, Várkonyi Zoltánnak, Jancsó Miklósnak, Kovács Andrásnak, Gazdag Gyulának. Ő menedzselte a nyolcvanas évek széthulló családját szomorúan karikírozó, közönségsikert aratott Csók, anyu (1986) című Rózsa János-filmet, s így oroszlánrésze volt abban a munkában, amelyet a Magyar Filmszemle társadalmi zsűrije az egész stábnak járó díjjal jutalmazott. A gyártásvezetők és producerek nálunk ritkán mártózhatnak meg a díjak és elismerések fényeiben, pedig ők viszik vállukon láthatatlanul a produkciókat. Óvári Lajosnak, szakma egyik doyenjének munkássága ebben az értelemben példaerejű.

Filmjei:

Bakaruhában (1957) - gyártásvezető,
Égi madár (1957) - gyártásvezető,
Bogáncs (1958) - gyártásvezető,
Sóbálvány (1958) - gyártásvezető,
A megfelelő ember (1959) - gyártásvezető,
Szerelem csütörtök (1959) - gyártásvezető,
Rangon alul (1960) - gyártásvezető,
Virrad (1960) - gyártásvezető,
Alba Regia (1961) - gyártásvezető,
Amíg holnap lesz (1961) - gyártásvezető,
Pesti háztetők (1961) - gyártásvezető,
Isten őszi csillaga (1962) - gyártásvezető,
Legenda a vonaton (1962) - gyártásvezető.
Germinal (1963) - gyártásvezető,
Tücsök (1963) - gyártásvezető,
Új Gilgames (1963) - gyártásvezető,
Ha egyszer húsz év múlva (1964) - gyártásvezető,
Butaságom története (1965) - gyártásvezető,
A tizedes meg a többiek (1965) - gyártásvezető,
És akkor a pasas... (1966) - gyártásvezető,
Kárpáthy Zoltán (1966) - gyártásvezető,
Változó felhőzet (1966) - gyártásvezető,
Tanulmány a nőkről (1967) - gyártásvezető,
Elsietett házasság (1968) - gyártásvezető,
A hamis Izabella (1968) - gyártásvezető,
Az utolsó kör (1968) - gyártásvezető,
Pokolrév (1969) - gyártásvezető,
Történelmi magánügyek (1969) - gyártásvezető,
Szerelmi álmok I-II. - Liszt (1970) - gyártásvezető,
Madárkák (1971) - gyártásvezető,
Nyulak a ruhatárban (1971) - gyártásvezető,
Bob herceg (1972) - gyártásvezető,
Fuss, hogy utolérjenek ... (1972) - gyártásvezető,
Harminckét nevem volt (1972) - gyártásvezető,
A magyar ugaron (1972) - gyártásvezető,
Nápolyt látni, és... (1972) - gyártásvezető,
Álljon meg a menet (1973) - gyártásvezető,
Csínom Palkó (1973) - gyártásvezető,
141 perc a Befejezetlen mondatból (1974) - gyártásvezető,
Álmodó ifjúság (1974) - gyártásvezető,
A dunai hajós (1974) - gyártásvezető,
Ballagó idő (1975) - gyártásvezető,
Legenda a nyúlpaprikásról (1975) - gyártásvezető,
Budapesti mesék (1976) - gyártásvezető,
Labirintus (1976) - gyártásvezető,
Az ötödik pecsét (1976) - gyártásvezető,
A csillagszemű (1977) - gyártásvezető,
Fedőneve: Lukács (1977) - gyártásvezető,
Legato (1977) - gyártásvezető,
Magyarok (1977) - gyártásvezető,
Az erőd (1978) - gyártásvezető,
A ménesgazda (1978) - gyártásvezető,
A trombitás (1978) - gyártásvezető,
Bizalom (1979) - gyártásvezető,
Vasárnapi szülők (1979) - gyártásvezető,
Boldog születésnapot Marilyn! (1980) - gyártásvezető,
Fábián Bálint találkozása Istennel (1980) - gyártásvezető,
Kabala (1981) - gyártásvezető,
Mephisto I-II. (1981) - gyártásvezető,
Talpra, Győző! (1982) - gyártásvezető,
Visszaesők (1982) - gyártásvezető,
Boszorkányszombat (1983) - gyártásvezető,
Redl ezredes I-II. (1984) - gyártásvezető,
Sortűz egy fekete bivalyért (1984) - gyártásvezető,
A rejtőzködő (1985) - gyártásvezető,
Csók, anyu (1986) - gyártásvezető,
Hol volt, hol nem volt... (1986) - gyártásvezető,
A sánta dervis (1987) - gyártásvezető,
Hanussen (1988) - gyártásvezető,
Ismeretlen ismerős (1988) - gyártásvezető,
Túsztörténet (1988) - gyártásvezető,
Eszterkönyv (1989) - gyártásvezető,
Szédülés (1989) - gyártásvezető,
Félálom (1/2 álom) (1990) - gyártásvezető,
Édes Emma, drága Böbe - vázlatok, aktok (1991) - gyártásvezető,
Jó éjt királyfi (1993) - gyártásvezető,
Natasa (1998) - főgyártásvezető,
A Napfény íze (1999) - gyártásvezető, producer
Egyszer élünk (2000) - gyártásvezető

Kovács András   -   Interjú

(Kide, 1925. június 20. - )
rendező.

Az elmúlt évtizedek talán leginkább közéleti gondolkodású filmkészítője. Budapesti és kolozsvári bölcsésztanulmányai után a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán szerzett filmrendezői diplomát 1950-ben. A "fényes szelek" nemzedékének egyik kiemelkedő egyénisége, aki 1951 és 1957 között a filmgyári dramaturgia élén töltött be a filmirányításban vezető szerepet. A négy találmány és újító sorsát végigkövető dokumentumfilmje, a Nehéz emberek (1964) az ötvenes évek végén bekövetkezett szemléletbeli változásáról tanúskodik. A hatvanas évek derekán érlelődő, a gondolkodás, az emberi teremtő szellem szabadsága felé nyitó film volt az akkori idők állampárt-szabta keretei között. Ezt a tematikát folytatta később játékfilmjeiben, a Falakban és a Stafétában. Nagy vihart kavaró játékfilmje a Cseres Tibor regényéből készült Hideg napok (1966), amely a magyar hadsereg 1942-es újvidéki kegyetlenkedését elemzi. Kovács András a személyes bűnösség logikáját keresi a személytelen parancsok mögött. Dramaturgiai bravúrja, hogy megmutatja, az egyenként, részben tudattalanul elkövetett bűnök hogyan válnak egyre személyesebbekké, s hogy miként éli meg a különböző léthelyzetű szubjektum a történelmet. A hetvenes években készült filmjei különböző történelmi korokban vizsgálják az egyéni szuverenitás és felelősség kérdését (A magyar ugaron, 1972, Ménesgazda, 1978, Októberi vasárnap, 1979). Dokumentumfilmet készített a beatzene magyarországi fogadtatásáról (Extázis 7-től 10-ig), majd a hetvenes években televíziós portréfilmekkel jelentkezett (Vallomások Lukács Györgyről, Károlyi Mihály emlékezete). Károlyi Mihály feleségének élettörténetét játékfilmben is feldolgozta (A vörös grófnő, 1984). Az elmúlt másfél évtizedben készült játék- és tévéfilmjei aktuális tematikát feldolgozó, igényes filmpublicisztikák (Valahol Magyarországon, Álommenedzser).

Kitüntetései: Balázs Béla-díj (1962, 1965), Érdemes művész (1967), Kossuth-díj (1970), Kiváló művész (1980), a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (1995).

Filmjei: 

Semmelweis (1952) - dramaturg,
Égi madár (1957) - dramaturg,
Bogáncs (1958) - dramaturg,
Don Juan legutolsó kalandja (1958) - dramaturg,
Sóbálvány (1958) - dramaturg,
A harminckilences dandár (1959) - dramaturg,
Merénylet (1959) - dramaturg,
Pár lépés a határ (1959) - dramaturg, rendezőasszisztens,
Tegnap (1959) - dramaturg,
Rangon alul (1960) - dramaturg, rendezőasszisztens,
Virrad (1960) - dramaturg, rendezőasszisztens,
Zápor (1960) - rendező,
Pesti háztetők (1961) - rendező,
Isten őszi csillaga (1962) - rendező.
Hideg napok (1966) - rendező, forgatókönyvíró,
Falak (1968) - rendező, forgatókönyvíró,
Staféta (1970) - rendező, forgatókönyvíró,
A magyar ugaron (1972) - rendező, forgatókönyvíró,
Bekötött szemmel (1974) - rendező, forgatókönyvíró,
Labirintus (1976) - rendező, forgatókönyvíró,
A ménesgazda (1978) - rendező, forgatókönyvíró,
Októberi vasárnap (1979) - rendező, forgatókönyvíró,
Ideiglenes paradicsom (1981) - rendező, forgatókönyvíró,
Szeretők (1983) - rendező, forgatókönyvíró,
Vörös grófnő I-II. (1984) - rendező, forgatókönyvíró,
Valahol Magyarországon (1987) - rendező, forgatókönyvíró.

 (B.E.)