Balogh Gyöngyi Visszavarázsolt színek
 


20 Kbyte

Az első magyar színes film születése
Repríz fekete-fehérben
Visszavarázsolt színek

A restaurálásról
A színes részek digitális restaurálása
A fekete-fehér részek hagyományos restaurálása
A digitális filmrestaurálás perspektívái a Magyar Nemzeti Filmarchívumban

Költségkímélő megoldások
Dimorf 2001-2004
Digitális restaurálás videó-felbontásban

Az első magyar színes film születése

Radványi Géza, a rendező a film premierje idején egy előadásban számol be a film forgatásáról: "Fent álltam egy állvány tetején munkatársaimmal, kezemben a mikrofon és elnéztem a jelmezes statiszták százainak feje felett. A beszélő köntös udvari felvételeit csináltuk. Az aranyló napfény sárgásan csillogott a háttérben, a tanácsház tetején. Az udvaron, azaz, bocsánat, a kecskeméti piactéren szorongott a statiszták tömege, egészen körülfogva a gémeskutat. Előttem a vérpad durván ácsolt emelvénye, rajta a bakó pallosával, előtte Tasnády Fekete Mária a pappal. A jelenetet előzőleg már többször próbáltuk, minden jól ment. Hegyi Barnabás, az operatőr munkatársával, Kiss Lajossal együtt a felvevőgép mellett állt. A felvevőgép mellett, amelybe néhány perccel előbb töltötték be a színes nyersanyagot, a Magyarországon első, egész Európában második színes film elkészítésének céljára. Végignéztem mindazokon, akik mellettem álltak és azok e pillanatban mind rámnéztek! Ünnepélyes arcokat láttam és furcsán, lelkesen csillogó szemeket... A felelősség érzése hirtelen megrohant. Kicsinynek és tehetetlennek éreztem magam. Erőm mintha elhagyott volna. Homlokomon veríték gyöngyözött, kezem reszketett. Ám akkor a mindenfelől rámtekintő, bizakodó szemekbe néztem. Munkatársaim és ezer statiszta várták jeladásomat. Felvettem a mikrofont és lassan számhoz emeltem. "Felvétel!", hangzott el a gyárépület tetején elhelyezett hangszóróból egészen idegenszerű hangon. Azután néhány izgalmas perc és megszületett az első magyar színes beállítás!"/1/

A Magyar Film-ben megjelent előadásból azt is megtudhatjuk, hogy a filmet fekete-fehér nyersanyagon kezdték forgatni 1941 májusában, s mikor a reklámcélokra készített színes diákat nézték, akkor született meg a színes nyersanyagra forgatás ötlete. "Ezek az állóképek az okai az egésznek. Egyik nap a Magyar Filmiroda keskenyfilmvetítőjében kisebb társaság nézte nagy gyönyörködéssel a színes diapozitívek vetítését. Pálházy Gyula, a kitűnő állófényképész felvetette a gondolatot: 'De szép lenne, ha a film hátralévő külső felvételeit színes mozgóképnyersanyagra lehetne fényképezni.' A jelenlevő producer/2/ rövid gondolkodás után rávágta: 'Hát majd megcsináljuk!' Ezt a meggondolatlan kijelentést senki sem vette túlságosan komolyan. Később kiderült, hogy a gyártó maga egészen komolyan gondolta." /3/

Hamarosan megrendeltek Berlinből 2100 méter akkoriban "platinaértékű ritkaságnak számító"/4/ Agfacolor nyersanyagot. A gyártó csak 1200 métert tudott rendelkezésükre bocsátani, s nem vállalt felelőséget a felvételek sikeréért, mivel a színes nyersanyaggyártás Németországban ekkor még kísérleti stádiumban volt/5/. Ezért a színes nyersanyagra leforgatott jeleneteket a biztonság kedvéért fekete-fehérre is felvették.

Jávor Pál, a film férfi főszereplője, aki a magyar filmtörténet előző fordulópontjának, a hangosfilm megszületésének is aktív résztvevője volt/6/, így emlékezik vissza a film forgatására: "Jóllehet minden jelenetet felvettünk először normál filmre, majd színes nyersanyagra, ez a kettős felvétel azonban csupán munkában és fáradságban jelentett különbséget. Különösen a pusztai és a harci jeleneteknél volt érezhető ez a kettős munka. De senki sem törődött a fáradsággal, a sok izgalommal, mert hiszen a cél az volt, hogy bebizonyítsuk úgy idehaza, mint külföldön, hogy mi, magyarok szintén tudunk színesfilmet készíteni."/7/

Az 1200 méter színes nyersanyagból 1080 métert használtak fel, s ebből végül 280 méter került a filmbe.

A beszélő köntös filmtechnikai szempontból fontos mérföldkő a magyar filmtörténetben, mely a korabeli szaksajtó szerint nemcsak itthon, hanem európai viszonylatban is úttörő vállalkozásnak számított. A török hódoltság korában játszódó nagyszabású, kalandos és festői történelmi film, melynek a II. világháborúba belépő Magyarország kiszolgáltatott külpolitikai helyzetére utaló aktuális vonatkozásai is voltak, nemcsak filmtechnikai szempontból, hanem a kivitelezés igényessége miatt is kiemelkedik a kor filmjei közül. A minden eddiginél magasabb, 350 000 pengős költségvetés lehetővé tette a nagyszámú kosztümös statisztéria foglalkoztatását, a dekoratív díszletek megépítését és a külső forgatásokat. Radványi, a lélektani drámák színvonalas rendezője ezúttal új oldaláról mutatkozott be, s kiváló akciórendezőnek bizonyult, mozgalmas csatajelenetei mai szemmel is elevenek.

A korhűség megteremtéséről Baktay Ervin, az ismert történész gondoskodott, akit szakértői munkára kértek fel: "A produkció azt akarta, hogy ebben a filmben ne legyenek hibák, melléfogások, kisebb-nagyobb stílustalanságok, hanem a lehetőségig érvényesüljön a történelmi levegő, a korszerűség és a témában gyökerező sok egyéb szempont."/8/

Első színes filmünk kasszasiker lett, minden addigi bevételi rekordot megdöntött, s így rövid idő alatt megtérült a gyártási költség.

Repríz fekete-fehérben

A gyártástól a magyar filmarchívum megalakulásáig majdnem két évtized telt el, s ez idő alatt A beszélő köntös sok más korabeli filmmel együtt elveszett. A negyvenes évek szuperprodukciója, "Az első magyar színes világfilm"/9/, ahogy premierje előtt reklámozták, a nyolcvanas évek elején került elő Németországból. 1984-ben a MOKÉP ismét műsorra tűzte a filmet, de a régi filmek rajongói már csak a Mikszáth regény meseszerű feldolgozását és kedvenc színészeik játékát élvezhették, a három színes rész színeiben nem gyönyörködhettek, mert ezek az eltelt évtizedek során teljesen kifakultak, a film csak fekete-fehérben pereghetett újra. A repríz filmkritikái mind szóvá teszik e szomorú tényt. "Ez a film 1941-ben készült Mikszáth Kálmán népszerű regényéből, s lexikális érdekessége, hogy az első magyar produkció, amely színes részletet tartalmaz. Lexikális érdekesség, mert a nevezetes betét ma már – technikai okokból – nem látható. A kópia teljes egészében fekete-fehér."/10/ – írja Harmat György. A rádióban Báron György kritikájában hallhattuk: "Nagyot fog csalódni az a néző, aki valami színt kíván látni ebben a filmben, a szó filmtechnikai értelmében, hiszen ha valaha is színes lehetett a film, mi higgyünk a filmtörténeteknek, hogy bizonyos részei színesek lehettek, ez bizony már megkopott."/11/ Máriássy Judit szintén a színek eltűnésén sajnálkozik: "A beszélő köntös volt az első színes magyar film. No nem az egész, annyi pénze nem volt akkoriban a gyártóknak, de a vége az volt. Ettől megilletődtünk. Annál sajnálatosabb, hogy a külföldről beszerzett kópia, melyet a mai néző láthat, éppen ezzel a csudával adósunk, fekete-fehér az utolsó kockáig."/12/ "Az első magyar világfilm színes betéteit nem lehetett rekonstruálni. Utólag sem lehet kitalálni, hogy mit fotografált színesben az operatőr, Hegyi Barnabás..." – írja Koltai Ágnes./13/

Visszavarázsolt színek

A filmmegőrzés, filmrestaurálás szomorú tapasztalata, hogy a filmalkotás hordozó anyaga, a filmszalag sokkal kevésbé időtálló, mint a többi művészeté. A korai filmek nitrocelluloid anyagra készültek, amely elkészülése pillanatától kezdve folyamatosan bomlik. Ez a folyamat megfelelő tárolással lassítható, de idővel mégis a film pusztulásához vezet. A nitro filmeket évtizedeken át celluloid-acetát nyersanyagra másolták, hogy megmentsék őket az utókor számára, az utóbbi években azonban erről a hordozóról is kiderült, hogy labilis. Bomlási folyamata, az úgynevezett ecetesedési szindróma egyre több archívumnak okoz komoly gondokat. A színes filmeket mindemellett még a kifakulás veszélye is fenyegeti. Mivel a három színhordozó rétegben a fakulás mértéke nem egyforma, előbb csak a színegyensúly bomlik meg, később fokozatosan eltűnnek a színek.

A beszélő köntösön kívül elvesztette színeit gyűjteményünk több értékes darabja, többek között az első teljes hosszúságban színes magyar film, a Ludas Matyi, de ugyanez a sors vár a későbbi korszakok színes filmjeire is. A fakulás kezdeti stádiumában a színegyensúly laboratóriumi eljárással helyreállítható, nagy arányú fakulás esetén azonban már csak a digitális technika segíthet, ami akár 4-5 %-os színinformációból is rekonstruálni képes az eredeti színvilágot. Legelőször 2000-ben merült fel A beszélő köntös digitális restaurálásának terve. Egyrészt azért esett erre a filmre a választásunk, mert ez volt az első magyar színes film, másrészt mivel úgy gondoltuk, hogy 280 méteres színes anyagon, kisebb kockázattal próbálhatjuk ki az új technika lehetőségeit a filmrestaurálásban.

2000. októberében készültek el az első biztató próbák a Focus Fox stúdió Spirit/14/ telecine-jén. 2002-ben a Nemzeti Kulturális Alapprogram támogatásával megteremtődtek a munka anyagi feltételei. 2003 májusa óta az első magyar színes felvételek újra színesben láthatók. A Magyar Televízió 2003. Karácsonyán tűzi műsorára a restaurált filmet.

A restaurálásról

A színes részek digitális restaurálása

A restaurálás alapja a film színes részének nitro negatívja. Ez az eredeti színinformációk kb. 10 %-át tartalmazza, amelyből digitálisan helyreállíthatók a színek. A technikai akadály elhárult tehát – a számítógépes operátor egy-két gombnyomással eleven zölddé varázsolhatja a sápadt zöldet, élénk pirossá a fakó pirosat – de ekkor szembetalálkozunk egy megoldhatatlan problémával: a restaurálás végeredményét, a helyreállítandó színek eredeti tónusát úgyszólván lehetetlen pontosan meghatározni. Ma már senki sem tudja, hogy milyen volt a korai Agfacolor - mielőtt kifakult. Radványi Géza színdramaturgiai elvei sem adnak ehhez igazi segítséget, de jobb híján mégis ezekre támaszkodtunk: "Röviden tehát: a mindent megszépítő emlékezet színesebb képet varázsol a képzelet elé a valóságnál. Márpedig a filmnek a képzelt világot kell mutatnia, mert ezzel hasonlítja össze a látott képet a néző. Ezért a film képeit a valóságnál színesebbre kell hangolni. Másrészről túl színesnek sem szabad lennie, mert ez már vásári jellegű lenne. Meg kell találni a megfelelő középarányost a valóság és a színek tobzódó orgiája között."/15/

A digitális operátor a színrestaurálás során - Radványi instrukcióit követve - élénk színeket választott, ugyanakkor a mértékletesség elve vezette. A végeredmény azonban bizonyára közelebb áll a mai realista színízléshez, mint a negyvenes évek valószínűleg festőibb színvilágához, ami talán nem is annyira a rendezői szándék, mint a korabeli nyersanyagok technikai paramétereinek következménye.

A digitális munkák megkezdése előtt határozni kellett a felbontás kérdésében. A 2 K-s filmes felbontás ellen szólt, hogy olyan nagy tárolási kapacitást igényel, mellyel a munkára vállalkozó Focus Fox stúdió nem rendelkezett, valamint hogy nem állt rendelkezésükre olyan software, amely ebben a felbontásban lehetővé tette volna az automatikus képtisztítást. A kockánkénti képtisztítás pedig nagyon időigényes/16/, s ennek következtében számunkra túl költséges lett volna. A filmre visszaírt próbák alapján úgy tűnt, hogy régi film esetében nincs lényeges differencia a 2 K-s és a videó-felbontás között, ezért a költségkímélő 625 soros videó-felbontás mellett döntöttünk. A Focus Fox ebben a felbontásban el tudta végezni az automata zajkiszedést/17/, s a beszkennelt információkat digitális Beta kazettán tárolta.

A munkálatok a szkenneléssel kezdődtek, melynek során a képi információk a számítógépbe kerültek, majd a digitális munkaállomáson folytatódtak. Előbb a da Vinci/18/ színkorrektorral helyreállították a kifakult színeket, majd az automatikus képtisztítás következett. A ragyogó színeit visszanyert, kisebb képhibáktól megtisztított, dekoratív képeken sokkal feltűnőbbekké, zavaróbbakká váltak a film automatikus képtisztítóval nem kiszedhető, durvább hibái (az erős karcok, a nagyobb flitterek és az emulziósérülések). Kiküszöbölésükre a Spirit már nem volt alkalmas. Ezeket az Inferno/19/ segítségével kockánként távolították el.

A színes részek hangja eredeti felvételi hibákat (szélfújás okozta alapzaj, túlvezérlésből eredő torzulás) tartalmazott, ezért ennek digitális szűrése is szükségessé vált, ezt a MAFILM Audio Kft. végezte el a fekete-fehér részek hangjának tisztításával egy időben.

A digitális technikát a hangrestaurálásban már több mint tíz éve rendszeresen használjuk azokban az esetekben, amikor a bemutatásra alkalmatlan hangot hagyományos labortechnikai eljárással/20/ nem lehet feljavítani.

Sajnos, a felvételi torzulásokat nem lehetett megszüntetni, de a szűrés érthetővé tette a korábban alig érthető párbeszédeket. Ezt követően új hangnegatív készült, ez azért is elkerülhetetlen volt, mert a színes részek eddig intenzitásos hangja nem illeszkedett a fekete-fehér részek transzverzális hangjához.

A fekete-fehér részek hagyományos restaurálása

A digitálisan újjávarázsolt színes részek nem illeszthetők a régi, karcos és hiányos fekete-fehér kópiába. Mivel ennek digitális restaurálását nem tudtuk megfizetni, a színes részletek digitális restaurálásával párhuzamosan elkezdtük a film fekete-fehér részének hagyományos restaurálását.

A fekete-fehér anyag felújítása a különböző kellékek és kópiák fizikai, fotográfiai, hangtechnikai állapotának felmérése és tartalmi összehasonlítása után készített részletes restaurálási terv alapján kezdődött.

A fenti vizsgálat során kiderült, hogy a nyolcvanas években hazakerült anyag nem teljes, az eredeti főcím is elveszett. A filmhez az 1984-es repríz előtt új főcímet gyártottak, amelynek egy korabeli szerelmi melodrámától kölcsönzött zenéje nem illik a kosztümös történelmi filmhez.

1998-ban Milánóból előkerült egy nitro dupnegatív, amely a gyűjteményünkben már meglévő anyagokból hiányzó részleteket is tartalmaz, technikai állapota azonban rosszabb.

Valamennyi kópiában és kellékben kisebb-nagyobb hanghibák találhatók, ezek az eredeti hangfelvétel problémáiból valamint későbbi sérülésekből erednek.

A felújítás törzsanyaga a Németországból 1984-ben előkerült dupnegatív volt, amelyet a Milánóból kapott dupnegatívban talált részletekkel egészítettünk ki, s ezzel a film tartalmilag legteljesebb variánsa jött létre. Lecseréltük a filmhez nem illő főcímzenét, s a színes részekével egy időben sor került a fekete-fehér részek hangjának digitális tisztítására, majd a színes és fekete fehér részek tisztított hangjáról elkészült az új, transzverzális hangnegatív.

A digitális filmrestaurálás perspektívái a Magyar Nemzeti Filmarchívumban.

A magyar Nemzeti Filmarchívum sokéves filmfelújítási munkájában fordulópontot jelent, s új perspektívákat nyit A beszélő köntös digitális restaurálása. Korunk vívmánya, a digitális technika az élet minden területére benyomul, és mi sem térhetünk ki használata elől, mert megoldást nyújt az eddig megoldhatatlannak vélt problémáinkra. Az első lépéseink még tétovák, döntéseink nem mindig helyesek. A beszélő köntös digitális restaurálása során például tévedtünk a felbontás megválasztásában. A filmre visszaírás próbái túl rövidek voltak az eredmény megítéléséhez. A videó-felbontás nem megfelelő nagyságából eredő hibák, a kontúrok elmosódottsága, illetve megkettőződése nem minden plánban egyformán jelennek meg. Elsősorban a nagytotálokban zavaróak, abban a néhány snittben (totálokban, félközelikben), amelyekről a filmre visszaírás próbái készültek, nem voltak feltűnőek.

A technikai nehézségek s nem utolsósorban gazdasági okok miatt választott 625 soros videó-felbontás TV-, DVD- vagy videó-változat készítésére kiválóan alkalmas, archív minőségű filmkópia készítésére azonban – ma már látjuk – nem elegendő.

Az elkövetett hibákból, tévedésekből le kell vonni a következtetéseket, és tovább kell folytatni a kísérletezést, mivel bizonyos esetekben a digitalizálás az egyetlen lehetőség, amellyel audiovizuális örökségünk megőrizhető a jövő számára.

2003. őszén elkezdődött a Ludas Matyi kifakult színeinek digitális helyreállítása, melynek munkálatai A beszélő köntös restaurálásának tapasztalatait figyelembe véve már 2 K felbontásban készülnek a Magyar Filmlaboratóriumban, a SZTAKI és a Veszprémi Egyetem kutatóinak közreműködésével.

Költségkímélő megoldások

Dimorf 2001-2004

A Magyar Nemzeti Filmarchívum kezdeményezésére, a SZTAKI és a Veszprémi Egyetem kutatói a magyar állam támogatásával jelenleg dolgoznak egy digitális filmfelújító berendezés, egy úgynevezett intelligens filmmentő, a Dimorf 2001-2004 elkészítésén. Ennek részei egy kamerabázisú filmszkenner, nagy kapacitású intelligens software és egy RGB lézer filmíró. Az új készülék lehetővé teszi, hogy gyenge minőségű archív filmet digitális módszerekkel minőségileg feljavítsanak, majd ezután új filmszalagra írják, a tervek szerint legalább 2 K felbontásban. Ezen a saját berendezésen feltételezhetően a jelenleginél alacsonyabbak lesznek majd a digitális restaurálás költségei.

Digitális restaurálás videó-felbontásban

A filmek jelentős hányadát már úgyszólván soha, vagy csak nagyon ritkán vetítik le a szó hagyományos értelmében. Annál gyakrabban igénylik videón, DVD-n, sugározzák a TV csatornákon. Az 1945 előtti magyar játékfilmállomány rendszeres eladása a TV csatornák számára a Magyar Nemzeti Filmarchívum fontos bevételi forrása. Azonban a korszak gyűjteményünkben megtalálható filmjeinek kb. 40 %-a technikai okok miatt nem sugározható. Ezeknek a problémáknak kiküszöbölése laboratóriumi eljárással nem lehetséges, vagy túl költséges lenne. A képileg súlyosan rongálódott vagy a hanghibás filmek esetében gazdasági lehetőségeink csak addig terjednek, hogy a filmet a jelenlegi állapotában biztonsági anyagra mentsük. Kifogástalan archív kópia elkészítéséig nem mindig tudunk eljutni, de erre talán nincs is minden esetben szükség, mivel ezek a filmek moziban már nem kerülnek közönség elé.

A Magyar Nemzeti Filmarchívumban folyamatban van egy számítógépes munkaállomás kiépítése, amely egy megnövelt memóriakapacitású és egy jó minőségű videókártyával felszerelt személyi számítógépből áll, természetesen a megfelelő software-rekkel. Ezen az egyszerűbb, s csak videó-felbontást igénylő munkákat a jövőben magunk is elvégezhetjük.

Az új számítógépes munkaállomás segítségével lehetővé válik a kisebb kép- és hanghibák kiszűrése, a hiányzó főcímek, Vége-szavak pótlása, a hiányzó filmrészek tartalmának szöveges ismertetése, az idegen nyelven beszélő filmek feliratozása, a külföldi inzertekkel fennmaradt magyar némafilmek magyar verziójának elkészítése. E beavatkozásokkal a jelenleg bemutathatatlan filmek egy része TV sugárzásra alkalmassá tehető.

A munkaállomás 2004 januárjától kezdi meg működését, remélhetőleg jelentős anyagi megtakarítást és plusz bevételt biztosít majd az Archívum számára, amit filmek mentésére, restaurálására lehet fordítani.

 

Jegyzetek

1   Radványi Géza: Az első magyar színesfilm előkészületei.
     (A Zeneművészeti Főiskola nagytermében 1941. december 20-án
     felolvasta: Katona Jenő dr.) = Magyar Film, 1942/1. 5.p.
2   Katona Jenő, az Erdélyi Filmgyártó Kft. vezetője
3   Radványi Géza: Az első magyar színesfilm előkészületei.
     (A Zeneművészeti Főiskola nagytermében 1941. december 20-án
     felolvasta: Katona Jenő dr.) = Magyar Film, 1942/1. 5.p.
4   Radványi Géza fogalmaz így a fenti előadásában.
5   1936-ban jelent meg az első Agfacolor film, az Agfacolor-Neu, ezt
     azonban még csak a fényképészetben használták. 1941-ben készült
     az első játékfilm Agfacolor nyersanyagra: "Frauen sind doch bessere
     Diplomaten" r: Georg Jacoby
6   Az utolsó, utólag hangosított némafilm, a Csak egy kislány van a
     világon (1929), és az első magyar hangosfilm, a Kék bálvány (1931)
     főszerepét játszotta.
7   Színész a színesfilmről. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében
     1941. december 20-án előadta: Jávor Pál. =Magyar Film, 1942/2. 8.p.
8   Baktay Ervin a "Beszélő köntös"-ről = Magyar Film, 1942/5. 3.p.
9   Korabeli filmismertető
10 Harmat György: Beszélő köntös = Filmvilág, 1984/7
11 Láttuk, hallottuk. Kossuth Rádió, 1984. július 18.
12 Esti Magazin. Kossuth Rádió, 1984. július 18.
13 Koltai Ágnes: A beszélő köntös (Mozipikareszk 1941-ből). = Új Tükör,
    1984. július 19.
14 A Spirit 1 %-os színérzékenységgel rendelkezik. Éles, tiszta és
    színhelyes képet ad. A filmszalagot gyengéden kezeli, ezért alkalmas
    perforációsérüléses filmek továbbítására is. A kiszáradt, hullámos
    filmet légkompresszor fekteti rá a kapura.
15 Radványi Géza: Az első magyar színesfilm előkészületei.
    (A Zeneművészeti Főiskola nagytermében 1941. december 20-án
    felolvasta: Katona Jenő dr.) = Magyar Film, 1942/1. 6.p.
16 Egy átlagos film 150000 kockából áll, s ha egy kockára csak 2 percet
    szánnak, a tisztítás 300000 percet, azaz 5000 munkaórát venne
    igénybe.
17 Kisebb képhibák, karcok digitális eltüntetése.
18 Da Vinci a színes képjavító és automatikus film és videó restauráló
     technológia egyik gyártója. A cég Dél-Floridában alakult, s az általuk
     kifejlesztett rendszert ma már a világon több mint ezer helyen
     telepítették.
19 A kanadai Discreet cég által kifejlesztett rendszer a vizuális effektusok
     létrehozására.
20 A hangcsík mozgását követő, szűkített hangréssel történő kopírozás.

 


29 Kbyte


25 Kbyte


20 Kbyte

 
hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár filmspirál repertórium linkek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső