Dárday István: A rejtõzködõ kuratórium színreléptetése

Néhány gondolat a rehabilitálandó mûhelyek és a kuratóriumok kapcsán

Az utóbbi hónapokban egyre több szó esik a filmszakma megreformálásának kérdéseirõl - elsõsorban természetesen az irreálisan elértéktelenedett anyagi források szintre emelése foglalkoztat mindenkit, de egyre több munkacsoport, alkotói-, produceri-, minisztériumi team foglalkozik a mozgókép koncepcionális, tartalmi kérdéseivel.

A filmkészítés maga egy összetett kulturális-, ipari- alkotófolyamat, amelyet a filmszakma "a film útja" kifejezéssel szokott tárgyalni, s amely magában foglalja a finanszírozási, dramaturgiai, gyártási, terjesztési folyamatok hosszú láncolatát - a mozgóképmûvészet, a filmipar szinte minden fontos mozzanatát. Ezek a filmkészítési fázisok legtöbbször egymástól elszakítva, a szellemi, alkotói, szervezési és anyagi összefüggéseket elválasztva ellentmondásosan nehezítik a mûvek létrejöttét; talán most van elõször igazán lehetõség, hogy a "film útját" egységesen és racionálisan szervezhessük meg, s az elinflálódott filmre fordítható büdzsé szintre emelésével és az alkotófolyamat koncpeciózus kialakításával, megteremtõdjön a lehetõség az új évezreddel adekvát mûvészi és populáris filmkultúrát a magyar film korábbi színvonalához méltó rangon továbbfejleszteni.

A magam nevében beszélek, de tudom, sokan gondoljuk úgy, hogy az ötlet kimunkálását, a dramaturgiai munkát, a filmelõkészítést és a mozgókép gyártását, valamint az egésznek értelmet adó forgalmazást nem szabad egymástól elszakítani, külön választva kezelni. Vizuális mûvészetrõl lévén szó lehetetlen például a "film útjának" elsõ periódusát verbális forgatókönyvi munkára szûkíteni, majd egy ettõl különálló fázisban a verbálisan megfogalmazott alapokat a gyártásban vizualitással kiegészíteni.

Nem értünk egyet azzal a körvonalazódó folyamattal, amelynek során a jelenlegi szakmai reform kimerülne abban, hogy a rehabilitálásra kerülõ mûhelymunka funkcióját és kompetenciáját a dramaturgiai munkára és a forgatókönyv elõállítására lehetne leszûkíteni, amit majd más keretek között, más felelõsségi körben egy producer folytatna tovább.

Ebben az esetben továbbra is a forgatókönyv alapján egy olyan grémium ítéletétõl függene egy-egy film létrejötte vagy elhalása, amelyik csak egy adott pillanatban - a beadás stádiumában - kerül kapcsolatba a mûvel, s ennek a pillanatnak az igézetében vagy kárhozatában kénytelen a folyamatok ismerete nélkül meghozni súlyos döntéseit. Ily módon az elõzõ korszakkal szemben csak annyi változás lenne, hogy akik nem egyénileg pályáznak, azok a könyvet többen - egy dramaturgiai mûhely neve alatt adják be a kuratóriumnak... egyébként minden maradna a régiben. Világosan kell látni: ez nem oldaná meg - a sokak által, több oldalról is megfogalmazott alapproblémákat.

Érzésem szerint a mûhely, akkor tud minõségileg más funkciót betölteni, ha az ötlettõl a közönséghez való eljutásig tudja tartalmilag vállalni a mû megszületéséért a felelõsséget, s mindezért anyagi és szellemi értelemben felelõsséggel is tartozik.

Természetesen ebben a folyamatban - a film útjának egy-egy periódusában a rendezõn kívül mindig más-más "szakemberek", munkatársak kapnak kiemelt szerepet... - a rendezõ viszont az egész alkotási-ipari folyamat során - az eredményekkel visszaigazolt közép-európai - európai hagyományok alapján - a létrehozandó mû központi figurája kell, hogy legyen.

1.

Az ötlettõl a filmterv megvalósításáig az író, a dramaturg, a rendezõ a "fõszereplõk" - õket segítik a mûhely tagjai -, s az alkotófolyamat néhány fontos pillanatában már a leendõ producernek is részt kell vennie a munkában, hogy a formálódó mû helyszíneit, szereplõit, a pénzügyi és technikai feltételek alakítását segítse körvonalazni. Mert ezek a körülmények visszahatnak a tartalmi folyamatokra, s alakítják egy megítélhetõ - nem pusztán irodalmilag megfogalmazott - mû több síkon átgondolt tervének közreadását.

A mûhely minden filmterv megvalósítására egy megbízott vezetõt választ tagjaiból, aki a mû minden fázisában végigköveti az alkotófolyamatot. Egy megbízott nem foglalkozhat háromnál több filmprojekttel.

Amennyiben az ötletet, vagy egy kész forgatókönyvet a producer hozza, úgy természetesen a hangsúlyok ennek megfelelõen alakulnak.

2.

A mûhely által megvalósításra jóváhagyott filmterv - amely verbálisan megfogalmazott "forgatókönyvbõl", rögzített rendezõi "látomásokból", gyártási és produceri koncepcióból, helyszínfotókból, esetenként forgatott anyagokból, a szereposztásra vonatkozó alternatívákból, pénzügyi kalkulációkból, finanszírozási elképzelésekbõl, megvalósítási koncepcióból stb. áll, pályázik - egyénileg, vagy csomagban az állami támogatásra, melyet más pénzügyi csatornák egészítenek ki. (szponzorok, magántõke, alapítványok, koprodukciók, televíziók, stb.)

3.

A pályázaton a filmtervet a mûhely által delegált csapat képviseli; itt a "meghallgatáson" a fõszereplõk: a kuratórium az egyik oldalon, a mûhelynek a szóban forgó filmtervvel megbízott vezetõje, a rendezõ, a producer és a dramaturg/vagy író a másikon. A filmtervrõl a kuratórium a "meghallgatás" után dönt, döntését indokolja.

4.

A pénzügyi támogatást kapott filmtervet a következõ fázisban a rendezõ, az operatõr, a producer és kiválasztott gyártási bonyolító készíti elõ gyártásra, a mûhelynek a szóban forgó filmtervvel megbízott vezetõjével közösen.

A most már technikai könyvvel is rendelkezõ - gyártásra elõkészített filmtervet - a mûhely akkor indítja be, mikor a pénzügyi, technikai, szellemi és megvalósítási körülmények létrejöttek, a stáb és a szereplõk készen állnak a forgatásra... ebben a fázisban fõszereplõk: a rendezõ, az operatõr, a producer, a gyártási lebonyolító és a filmért szellemi és anyagi felelõsséget vállaló mûhely.

5.

A gyártás alatt a rendezõ és a producer a szükségesnek ítélt módokon veszi igénybe a mûhely segítségét.

Ebben a fázisban a fõszereplõ a - gyártási tervért és költségvetésért felelõsséget vállaló - rendezõ, operatõr, s az õt kiszolgáló gyártási lebonyolító, akit a producer, s a mûhely ezzel a filmtervvel megbízott vezetõje felügyel.

6.

A film vágásában és utómunka fázisának végén - melyben fõszerepet kapott a vágó, a dramaturg - kiemelten fontos funkció vár a mûhelyre. Itt dõl el a film végleges formájának minden mozzanata, ekkor van szükség az alkotónak a legintenzívebb alkotómunkára - s ehhez adhatja több nézõpontúságával a mûhely a legnagyobb segítséget - anélkül, hogy az alkotói szabadságot a legkisebb mértékben is sértené. Ezen a ponton az egész folyamatot végigkísérõ megbízott vezetõvel, a mûhely többi tagjával és a producerrel közösen - igény szerint - egy vagy több alkalommal segítik a mû végleges formába hozását, melynek legutolsó periódusában már a leendõ forgalmazót, a sajtó képviselõit és a reklámszakembert is bevonják a mûhelymunkába, hogy megkezdõdhessen az elõkészítése a film utóéletének.

7.

A filmet a mûhely és a producer adja át a kuratóriumnak és a forgalmazónak, ahol a "megtekintéssel összekötött meghallgatáson" a rendezõ szempontjainak figyelembevételével közösen döntenek a film utóéletérõl, amelyet a mûhely és a producer követnek nyomon. Itt fõszereplõvé a mûhely, a forgalmazó és a producer válnak.

 

Mindez természetesen feltételezi a finanszírozás struktúrájának újragondolását; egy dinamikus mozgóképszakma nem vetheti magát alá egy rejtõzködõ kuratóriumnak, legyenek annak tagjai bármilyen rátermettek, mûveltek és sokoldalúak. A produkciókat létrehozók nem alattvalók, s a kuratórium nem lehet a rejtõzködés kiváltságával rendelkezõ bennfentes; egyenrangú felekként kell az asztal két oldalán ülve - kinek-kinek a saját szempontjait képviselve szolgálni a minél rangosabb mûvek létrejöttét.

A kuratórium olyan nyilvánosan mûködõ szakmai-társadalmi testület kell, hogy legyen, amilyen nyilvános maga az alkotómûhely is, Bizonyos alkalmakkor, mint két egyenrangú fél - egy alkotó mûhely, s egy speciális kritikai mûhely - a film útjának két legfontosabb pontján közösen hozzák meg a mozgókép kultúra sorsát alakító felelõs döntéseket.

 

2002 10. 18.

Dárday István
filmrendezõ-producer

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső