Kétórás dokumentumfilm a cseh film múltjáról a hatvanas évektől a rendszerváltáson át napjainkig. Olyan eredeti történeteket mesélnek többek között Vera Chytilová, Drahomíra Vihanová, Jirí Menzel, Ivan Passer, Jan Nemec, Sasa Gedeon és más cseh rendezők, hogy ha sor kerül magyarországi vetítésre, a magyar nézők valószínűleg csak hümmögni fognak, hogy az utóbbi években annyira ideálisnak rajzolt (vagy képzelt?) cseh filmgyártás hátterében is mekkora szemétdomb éktelenkedik. A filmben mára már jópofa történetek hangzanak el kollaborálásról, cenzori beavatkozásokról. Sajnos, a jelenkor sem bűvölte el a megszólaló filmeseket. Túlságosan durvának érzik, és leginkább az erkölcs és a magasabb célok hiányát érzékelik.

A rendező, Robert Buchar (szül. 1951) a FAMU-n végzett 1975-ben. 1980-ban távozott az Egyesült Államokba. Jelenleg a chicagói Columbia College operatőr tanszékét vezeti.

Cigányok Svinában (The Gypsies of Svinia) Kanada, 1998, r. John Paskievich, 95 perc

Már magában az is érdekes, hogy egy Ukrajnából elszármazott rendező készít dokumentumfilmet a National Film Board of Canada pénzéből egy kelet-szlovákiai romatelep életéről. A film elkészül 1998-ban, majd három év múlva, 2001-ben megéri a szlovákiai bemutatót is.

A történet elindítója David Scheffel kanadai antropológus volt, aki egy nemzetközi szervezet munkatársaként érkezett Szlovákiába, egy roma- felzárkóztató program keretében. (Ő beszélt Paskievichnek a projektről, így került a képbe a film rendezője.) Tevékenységük egyik helyszíne volt a Sviná nevű falu is, mely két részből áll: a ''fehér'' Sviná egy takaros kis falu, kertes házakkal, iskolával, üzlettel, és háromszáz méterrel az utolsó ház után kezdődik a ''fekete'' Sviná, a romos bérházaival, sárból és fából tákolt viskóival. Itt a munkanélküliség gyakorlatilag 100% -os, nincs folyóvíz, a lépcsőházakban ürülékkupacok, a bűz szinte elviselhetetlen kint is bent is, a rendező szavai szerint megvendégeléskor nagyon kellett vigyázni, nehogy valamilyen fertőzést kapjanak. ''Itt nem azért isznak alkoholt, hogy berúgjanak, hanem higiéniai okokból''. A falubeliek kertjeit rendszeresen szüretelik a ''fekete'' részben lakók, napirenden vannak a lopások. A fehérek közül sokan Hitler politikáját dicsérik. A feszültség és kétségbeesés mindkét oldalon nagy, bár különböző okokból. Ebben a közegben próbál valamilyen hosszú távon működő rendszert kialakítani Scheffel és az általa képviselt szervezet.

Amire egész biztosan nagy szükség lenne, mert a vetítés végén leginkább az a kérdés ült az arcokon, hogy létezik-e egyáltalán kiút?

A bemutatón jelen volt a helyi roma közösségnek a filmben is szereplő négy tagja, véleményük szerint az elmúlt három év alatt elkezdődött valami...

Juraj J. le nem forgatott filmjei (Unshot Films of Juraj J.) Szlovákia, r. Martin Sulík, 35 perc

A film egy három részből álló projekt első darabja. A projekt címe Hárman a háromról (Traja o troch), azaz három rendező portréja három rendezőről. Az alanyok: Juraj Jakubisko, Elo Havetta és Dusan Hanák. A portrékat készítő rendezők: Martin Sulík, Juraj Johanides és Miro Sindelka.

Jakubisko, Havetta és Hanák, mindhárman 1938-ban születtek, és a hatvanas években ők határozták meg a szlovák film új arcát. Akkor forgatták legjelentősebb filmjeiket, 1968 után már nem forgathattak. Havetta még 1989 előtt meghalt, Jakubisko Prágában dolgozik, Hanák pedig általában hiábavalóan próbál pénzt szerezni filmterveihez.

Martin Sulík készült el elsőként Jakubiskóról készült portréjával. Mindjárt kettő is készült, az anyag bőségére való tekintettel. Egy kilencven perces változatban az elkészült filmjeiről mesél, ebben a harmincöt percesben pedig a le nem forgatottakról. Ezekből is volt vagy tizennégy, különböző mértékben előkészítve. Voltak, melyeket az önkritika, az adott kor hangulata, a politikai viszonyok, vagy egyszerűen a pénzhiány térített le a megvalósítás útjáról. Így nem készült el egy közös munkája Kunderával, egy Benignire alapozott filmtervet azzal adtak vissza: "ez magának egy világhírű komikus?". Allen Ginsberget kivágták egy iskolai filmjéből. Mindez pazar illusztrációkkal, hírhedt storyboard-jaival (művészi skiccek könyve az egyes jelenetekhez).