Kálmán Judit Egy elsőrendűen másodosztályú író - a filmvásznon

(Jerzy Kawalerowicz Quo vadisának keletkezéstörténete)


19 KByte

A rendszerváltást követően az idősebb lengyel filmrendező-nemzedék több tagja is klasszikus irodalmi alkotások, nagyszabású történelmi tablók megfilmesítéséhez látott. Ezt példázza Andrzej Wajdának Adam Mickiewicz magyarul is olvasható műve, a Pan Tadeusz alapján forgatott filmje (1999), Jerzy Hoffman Tűzzel-vassal című alkotása (Ogniem i mieczem), illetve Jerzy Kawalerowicz Quo vadisa (2001). Az utóbbi két film irodalmi alapja egy-egy Henryk Sienkiwicz mű. Ő volt az a szerző, akit Jerzy Gombrowicz a Nobel-díj ellenére csak a címben idézett módon emlegetett.

Jerzy Kawalerowicz 2002. január 19-én ünnepelte 80. születésnapját. 1922. január 19.-én látta meg a napvilágot az ukrajnai Gwożdziecben. 1951-ben mutatkozott be filmrendezőként. Kawalerowicz fontos szerepet játszott és játszik ma is a lengyel filmes közéletben. 1955-tól a Kadr alkotócsoport (majd filmstudió) vezetője. Ebben a stúdióban dolgozott többek között Andrzej Munk, Wajda, J. Morgenstern és Tadeusz Konwicki is. A csoport tagjai mindig is jelentős véleményformáló erőnek számítottak a lengyel film világában.

Kawalerowicz volt 1966-ban a Lengyel Filmművész Szövetség (Stowarzyszenie Filmowców Polskich) egyik megalapítója és egyben első elnöke. 1978-ig töltötte be ezt a funkciót.

2001-ben a gdyniai filmfesztiválon, a lengyel filmek szokásos éves szemléjén életmű-díjjal tüntették ki.

Születésnapja alkalmából a budapesti Örökmozgó retrospektív válogatás keretében levetítette leghíresebb fimjeit (Az éjszakai vonat, Fáraó, Keresem az igazságot, Frígiai csillag alatt, Mater Johanna). A sorból talán csak a többéves várakozás után elkészülő, a gdyniai fesztiválon 1982-ben nagydíjat nyert A fogadó (Austeria, 1982) hiányzott. Február 3-tól ugyanitt 4 alkalommal műsorra tűzik majd a 2001-ben készült Quo vadist is. A magyar olvasó az Európa kiadó 2000. évi kiadásában, Mészáros István klasszikus értékű fordításában a könyvet is a kezébe veheti.

A filmtörténet során többen is nekiveselkedtek már a Quo vadis megfilmesítésének. Kawalerowicz több nyilatkozatában utalt arra, hogy a mű némafilmes változata volt az életében látott második film, és húsz évvel ezelőtt vetette papírra az általa elképzelt forgatókönyv első változatát.

Évekkel ezelőtt felmerült egy amerikai-lengyel koprodukció lehetősége is. Ennek meghiúsulásáról a rendező így beszélt a Politykának adott interjújában:
"Biztos vagyok benne, hogy nem engedték volna meg, hogy hűen kövessem a film cselekményét. Kifogásolták volna, hogy a forgatókönyv kevéssé akciódús. Az amerikai történelmi filmekben a legfontosabbak a csaták. Nálam nincs csata." (Polityka, 2001. nr.35.)

Végül aztán 2001-ben 18 millió dolláros költségvetésből elkészült a lengyel filmtörténet eddigi legdrágább filmje. A film emellett számos egyéb rekordot is a magáénak mondhat:

150 kópia készült belőle.
A stáb 135 főből állt.
1850 statiszta szerepelt benne.
78 helyszínen 132 jelenetet forgattak le.
95 kg súlyú filmszalagot használtak fel hozzá, ebből 55 órányi anyagot forgattak.
1200 jelmez készült, 5000 kelléket használtak.
A forgatás során 48 állat szerepelt, köztük cseh import-oroszlánok.
(Forrás: Wprost, 2001, nr.35.)

A film szereposztásának alakulását hatalmas média-vita előzte meg.
Néró szerepében az elsősorban énekes színészként ismert Michal Bajort láthatjuk a filmvásznon, aki levélben folyamodott a szerepért a rendezőhöz.
Petronius szerepében a lengyel akciófilmek legyőzhetetlen, főnixmadárként új és új életre kelő, Magyarországon sem ismeretlen megasztárját, Boguslaw Lindát láthatjuk.
Chilon alakítója Jerzy Trela, ő elsősorban színpadi színészként ismert Lengyelországban.
Kawalerowicz erre a három szereplőre építette a filmjét. A szerelmi szálat - a korábbi változatoktól némiképp eltérő módon - másodlagos fontosságúnak tekintette.
Vinicius szerepét az eddig elsősorban lengyel szappanoperákból (pl. Rendőrök - Policjanci), kávéreklámokból ismert amorozó, Pawel Delšg kapta meg. Delšg korábban több interjúban is utalt arra, hogy szeretne kitörni az amúgy jövedelmező aranykalitkából. Amikor Jerzy Hoffman a Tűzzel-vassal előkészítésén dolgozott, sokáig úgy tűnt, hogy Delšg kapja meg Bohun szerepét, míg végül az utolsó pillanatban kiszorította őt az orosz Aleksander Domogarov. A szerepkörváltásra Delšgnak a Quo vadisig kellett várnia.
Sokan megkérdőjelezték azt is, helyes-e Lygia szerepét egy modellre, a L'Oreal lengyel reklámarcára, a filmes tapasztalatokkal gyakorlatilag nem rendelkező Magdalena Mielcarzra bízni.

A film nemzetközi világpremierjére 2001. augusztus 30-án került sor a Vatikánban, II. János Pál pápa és 6000, elsősorban olasz és lengyel díszvendég jelenlétében. A bemutatóra Rómába érkezett a teljes stáb is.

A lengyelországi díszbemutató helyszíne a varsói Teatr Wielki, azaz az Operaház volt, 10 nappal a vatikáni bemutatót követően.

A filmet azóta Oscar-díjra jelölték a "legjobb külföldi film" kategóriájában. Ezt a döntést a sajtó erősen támadta, sokan Marek Gliński Czeœć, Tereska (Szia, Tereska) című filmjét szerették volna viszontlátni Amerikában. Arra nézve egyelőre még nincs információ, hogy a film bekerült-e a legjobb 5 jelölt közé.

A nagy kérdés az, sikerül-e a lengyel filmgyártásnak a Quo vadisszal újra betörnie legalább az európai filmpiacra. A nagy nemzetközi filmfesztiválokon (Cannes, Velence, Berlin) a lengyel filmművészet évek óta nincs jelen, sokakban az a meggyőződés alakult ki, hogy Krzysztof Kieœlowski halálával együtt meghalt a lengyel filmgyártás is. Az Európa Tanács 2000-re vonatkozó adatai szerint a lengyel filmgyártás a külföldi nézők számát tekintve a 17. helyet foglalja el Európában. Megelőzi őt többek között Írország, Dánia, Portugália, Finnország, Ausztria, Csehország és Magyarország is. (Wprost, 2001. nr.35.) Jerzy Hoffman és Andrzej Wajda bevezetőben említett filmjei a hazai, lengyel piacon ugyan jelentős kasszasikert arattak, de ennek többek között az az oka, hogy mindkét film irodalmi alapja egyben kötelező olvasmány is az iskolákban.

A két film sajátos lengyel témája azonban komoly akadálya a nemzetközi forgalmazásnak. Vajon másképp alakul-e majd a helyzet a Quo vadisszal?


106 KByte

 

hírek hírek filmek filmek arcok arcok gondolatok gondolatok szemle szemle Örökmozgó Örökmozgó képtár képtár sőt sőt mozgóképtár linkek repertórium levelek FILMKULTÚRA '96-tól tartalom címlap kereső