Mottó: van, ami megér egy misét,
A KAFF 2002 sok mindent,
e "sok"-hoz ajánlom dolgozatomat

A debütáló Kecskeméti Animációs Filmszemle tizenhét, a második tizennégy, a 3. Kecskeméti Animációs Filmfesztivál - az első KAFF - kilenc, a KAFF l. Nemzetközi Animációs Játékfilm Fesztivál pedig hat esztendeje volt. A harmadik évezred első KAFF-járól, programdús - sokszor szimultán - szakmai eseményeiről folyamatosan tájékoztatta érdeklődő közönségét a vendéglátó város televíziója. Egyben a "tranzit"- animációk nézésére, aktív részvételre késztette, lelkesítette: kaffogásra kérte föl nézőit. E regionális eredetű, országosan ismertté vált szószülemény nem maradt hatástalan. Tartalma óráról órára világosabbá, napról napra árnyaltabbá vált számunkra. Hazai és külföldi meghívottak, érdeklődők, "odasodródók", mások egyaránt könnyen hangolódtak rá a KAFF 2002 ünnepi történéseire. Nem csak a filmről, videóról(1), DVD-ről vetített műveket követő szakmai konzultációkon találkozhattunk egymással. Máskor, máshol is. Beszélgettünk ismert és megismerni érdemes műhelyek itthoni és külföldi alkotóival: mind személyesebbé váltak együttléteink. Sokan, többekkel, kollégákkal, barátokkal, s gyakran válthattunk szót. Örültünk egymásnak. Most sem hagyott kívánnivalót maga után Kecskemét városának és a Pannónia 1971-es datálású helyi műhelyének, majd (1993-tól) önálló animációs stúdiójának már-már legendás vendégszeretete. Jól szervezett "plusz"-programok(2) tették még teljesebbé a találkozó barátságos légkörét. Jó kezekben voltunk. Dr. Szécsi Gábor polgármester, Mikulás Ferenc, a fesztivál igazgatója, s mintegy hatvan fős csapata: munkatársai tették felhőtlenné ottlétünket. Kaffogtunk hát, és tapasztaltuk: az "arany homok" városában kaffogni a XXI. században is jó.

1999-ben Damoklesz kardjaként lebegett felettünk e kérdés: a következő - vagyis az idei - KAFF-on kellő számú filmmel fognak-e jelentkezni az alkotók, s mennyire érdeklődik majd a publikum. Jó előjelnek érezhettük viszont: a KAFF 2000-ben tagja lett az Európai Filmfesztiválok Szövetségének. "Bejött" az ómen, azaz a választ az élet dramaturgiája adta meg. 1985-től ez ideig a stúdiók most küldték el a legtöbb filmet (176 rendező alkotása). A verseny- és információs programokon húsz nemzet vett részt. A fesztivál magyar mezőnyét félszáz mű képviselte (a beérkezett 124-ből). Az ezerszemű közönséggel, az előzsűri döntésének megfelelően 456 animáció találkozott(3). Naponta három helyen: a város óriási kertmozivá átrendezett főterén, a korszerűsített hangrendszerű Otthon Moziban és az átmenetileg multiplex vetítőhellyé átalakított Erdei Ferenc Művelődési Központban (mindegyik vetítés ingyenes volt). A fesztivál arculattervét Farkas Antal jama (sic!) jegyzi. Látásmódját, koncepcióját viselte valamennyi "érintett" külső és belső tér; plakátok, szórólapok, meghívók, a katalógus, a 6. KAFF szignálfilmje, a "logós"-pamutpólók, szóval a rendezvény minden látvány-vonatkozású eleme. E sok szálon ható vizuális rendszer vezérmotívumának egészen hétköznapi tárgyat - széket - választott az image-tervező, amit artisztikussá, egyben jelképessé emelt. A festő- és fotóművész önálló kiállítással is szerepelt: Amit a világról csak sejtünk.

A natúr szignálfilm alsó szélén (mindvégig, vissza-visszatérően) egy meztelen kislány fotografált mozdulatait, animált fázisait látjuk: addig próbálkozik, amíg sikerül fölmásznia egy székre. Ennek álló képsorát E. J. Muybridge (1882 körül) fényképezte. "A műfajt jelképezi ez a kisgyerek, azt a reményt, hogy a szék elérhető" (Mikulás F.). Egy másik, festményből megidézett székre is rábukkant a látványtervező. Olyanra, amely "nagyon erőteljes intellektuális szimbólum, kultúrtörténeti jelentősége van, Van Gogh széke olyan mint Mona Lisa mosolya". Azért is ezt választotta Farkas jama, mert nála a "szék azt jelenti, hogy valakinek helyet kínálunk, akár otthon, akár a moziban". A művész egy kicsit átalakította "kölcsönszéke" háttámláját (hogy kecskefejre, -szarvra is asszociáltasson), aminek körkeretes nyílásán (a szignálon) élő kecskefej jelenik meg: elmekegi magát. Így lett a székből (szellemi és virtuális animációval) KAFF-logo. Az Arles-i hálószoba című Van Gogh-festmény hat évvel a Muybridge-fotók után született, 1888-ban. Ez az évszám az ünnepelt műfajunk ősatyja, E. Reynaud Optikai Színházában - módosított praxinoszkóppal - kivetített (kézzel rajzolt-festett) képeknek nagy nyilvánosságot biztosító, korabeli animáció-bemutatók filmtörténeti dátuma.

Színtelenségükbe zárt, szomorú-fáradt emberek ülnek egy vonatban. Mintás szárnyú pillangó röpül be a szűk kupé ablakán. Mosolyra derülnek az arcok, élénk színek csillognak a szemekben. E pillanat tovatűnik, a pillangó tovaszáll. A szürke világú vonat zakatol tovább: Pillangó (Miklós Árpád). Valami mindenek fölötti erő - Varga Csaba gondolatmenete szerint - kizárja, hogy a természet adta, kényszerű ismétlődéseknek, a monoton egymásutániságnak emlékezetes, hosszútávú következménye legyen: Hurok ("A legjobb kísérleti film" díja). Cell-technikával készült, dialógus nélküli, színes rajzanimációk ezek. A hazai rövid, néhány perces versenyfilmek zöme is így született.

Például Kiss Istvánnak az origo irányába tett szimbolikus utazása: Az út. Vagy a zsűri különdíjával jutalmazott Stop Gap Dog című Kollár László rajzfilm; akthölggyel, férfivel, kutyával, három szobával - nézői értelmezések esélyével. S persze más rajzos művek is szép számmal voltak még.

Gyulai Líviusz kukázó csövese szeretné, ám nem tudja eldönteni: ébren volt-e vagy álmodott csupán. Mindenesetre az elhíresült világutazónál is fantasztikusabb élményekben lehetett része, amelyeket egy szemétből kikotort, álomröpítette rongyos szőnyeg utasaként élhetett át: Szindbád, bon voyage! (Magyar Film- és Tévékritikusok díja). Másik filmjében (Az én kis városom) a jeles grafikus előttünk teremti meg, költi át a gyermekkorából felrémlő alakokat, valamint régies helyszíneik jellegzetességét. Vonzó atmoszférájú települést komikus szituációkban láttat: karikatúra-városlakók békebeli mindennapjai. Úgy, hogy velük teszi otthonossá, egyben velünk együtt lakja be ezt az így sosem volt, mégis van kisvárost.

Minő furcsaságok történtek Hildával? A címszereplő meséli ezt el, illetve alkotója, Igor Lazin mutatja meg: Hilda története. Másik, mosolyt fakasztó rajzteremtménye trapézfejű, citromsárga tehénke. Artikulációs fogyatékosságával mit sem törődve ül egy fa tetején: önfeledten énekel. Gyermekded dalával a Hajógyári-sziget nyári fesztiváljára (Óbudára) invitálja fiatal publikumát: Kis tehén.

Mozgó grafika, fekete-fehér "filmvers" Orosz István műve. Gyors váltású képi metamorfózisai szabad asszociációinkat is keményen igénybe veszik. "A forma üresség, az üresség forma" absztrakciójának (Parajnaparamita szutra) szellemében fogant bölcseleti felhangú, míves kompozíciója szűkebb miliőnk és tágabb világunk, a mindenség viszonylagosságának sajátos értelmezését kínálja befogadásra: Fekete lyuk - Fehér lyuk. Az angyalok lázadásának következményeit ugyancsak monokróm rajzokon, Henoch próféta apokaliptikus jövendölése nyomán láthattuk M. Tóth Éva apokrif víziójának tárgyiasításában: Jelenések (a zsűri különdíja).

Rajzanimációs kollázsfilmekből építette eddigi életművét Reisenbüchler Sándor. A civilizáció alapkérdésein töprengő művész hosszú évek óta egyaránt nyűgöz le nézőt, filmes zsűrit. Érzékeny univerzumát A fény pillanatával tette plasztikusabbá. A korábbiakhoz hasonló, azok gondolatiságát megőrizve-meghaladva, ismét fantáziafilmmel lepett meg bennünket. Felfénylő "pillanatai" az emberi és emberhez méltó lét(ezés) szerinte lehetséges és kívánatos formáit elmélyülten, művészi alázattal mutatják föl. Az alkotó visszavágyódik az élet eredendően természetes forrásaihoz. Vágyvilágába beavatja közönségét: reméli, a nézőben is hasonló késztetés ébredhet a keresetlen, tiszta értékek iránt (az Animációs Filmművészetért Alapítvány a magyar animációs szakma nevében tisztelgett az alkotó munkássága előtt: életmű díj). Ugyancsak artisztikus kompozíciókban bővelkedő - persze más alkotói attitűdöt tükröző - leleményes rajzanimációs kollázsfilm a Mosolygó szomorúfűz. Tanúi lehetünk mikro és makro konfliktusok, részesei az elmúlás-, születés- és átváltozás-módozatok folyamának. Keresztes Dóra antropomorf égitestjei, mesékből meghívott növényei és varázsos állatai, mitikus lényei kozmikus léptékű eseményeket dramatizálnak. Első megközelítésben nevettető gyerekfilmnek tetszik A tehén nadrágja. De több ennél. Ötletesen szerkesztett, az igényes rajzfilm populáris hagyományaiból is építkező története, gegjei, miként a magukért beszélő képsorok is, könnyen felvidíthatják a felnőtteket is. Ezt a felszabadító, mozis-szórakozást Pál Balázs rajzanimációja computergrafikával nyújtja.

Tempós (NEO-zenére vágott), natúr mozgóképekkel kombinált, számítógépes mozgatású comics-kollázs a Neo-Persuaders (Kollár L.) című videoklip. A Trance együttes muzsikájának hangjaira amorf és meghatározható formák pulzálnak. A pergő ritmust fokozandó (zene: Kühl és Draft) kaleidoszkópos színek mozognak Krizsanics Antonin computerrel animált, pixillációs technikájú(4) videoklipjében: Kühl: Liquidmix.

Az idő múlásának, az élet periodikus változásainak személyes és általánosított vetületét megjelenítő Tól - ig (Hegedűs 2 László) számítógépes grafikával realizált, fekete-fehér computeranimációs kollázs. A rajzoló álma (Egri Pál) szintén ilyen módszerrel készült - színesben. Köztudott: álomképekhez sosem kell útlevél. Az álomban minden mindig úgy van a helyén, ahogy éppen, tehát a legszürreálisabb tartalmak szürreáliái is. Az álom-természet ilyen. Rajzolónk álmodik - a film pereg, a néző zavarba jön. Az egyetemes képzőművészet történetéből válogatott kompozíciók: emberi civilizációnk tradicionális értékeit képviselő alakok, egy és több terű képtársítások, részletek vonulnak el előttünk. (Jaj annak, aki e témában tájékozatlan?) A szerző által minősített "fölvonulók" serege leginkább (és/vagy sokban) a jelentésmozaikok iskolásan behatárolt konfigurációiban jelenik meg. Hogy jártam velük? Többnyire elmentünk egymás mellett (persze megeshetett ez másokkal is), jóllehet eme testet öltött álmokban rengeteg munka fekszik (vetítési idő: 20 perc!). Sajnos mégis a túltengő vizuális és fogalmi redundancia filmbeli példája lett ez az "álom mozi". Ennyiben viszont nagyon is tanulságos lehet.

... kéz a kézben: tartalmi nyitottság, technikai szabadság

Számítógépes grafikát alkalmazott Tóth Pál is, mindkét computeranimációs, 3D-s munkájában. Az egyik, amiről soha nem ejtettek szót tanáraink a biológia órákon: A szentjánosbogarak nemi élete ("Rövidfilm kategória díja", "Felnőtt közönség díja"). A másik a szimbolikus megfogalmazású Tél. Asszociálunk: évszakok szigorú ciklusa, örök rendje; megteremttettünk, el kell hát múlnunk... A főszereplő hóembernek a közeledő tavasz jár az eszében. Elolvadásának jövőképe szomorú érzelmeket kelt benne. A mozdulatlan, esendően groteszk figura átlelkesítése, maga a megszemélyesítés olyannyira sikerült, hogy - a szubjektív kamera jóvoltából, ill. a befogadó emocionális azonosulása révén - hóemberré válhatott a néző. Magányos főhősömmel lettem hát talajt éltető vízzé. A friss zöld fűben nyugvó, égre néző - hóteste emlékét felidéző - szemgolyóival immár én (is) nézem a bárányfelhős kék égboltot.

Igen érzékeny, apró részleteiben is kimunkált az Állóképek - Rajzok egy élet tájairól. Képzőművészeti látványában, animációs megoldásában egyaránt nagyon szép ez a vegyes technikájú alkotás. Horváth Mária elképzelésének, s a multiplikációs műfajnak megfelelően, az "élet-tájak" esztétikumának emelkedettségével rímel a Szabó Lőrinctől választott verssorra: "Szép volt, Isten volt, Egy volt a Világ". (A zsűri a rendezőnek ítélte a Bács-Kiskun Megyei Művészeti Alapítvány díját: "A legsikeresebb bács-kiskun megyei alkotó"). Fiziognómiájukban egyénített bábemberek, megállásra kényszerült gépkocsik - országúti forgalmi dugó. "Dugó" a karikírozott emberi viselkedések mozgóképi tanulmányozása végett. Találó poénokkal fűszerezett, típusos magatartásokat mutat be Fischer Ferenc hagyományos mozgatású, kockázva fotografált bábfilmje: Karaván.

Szerencsések, akiket éltetni tud a szikrázó - belülről is világító - fény. Kik lehetnek azok? Őket eleveníti meg Cakó Ferenc eredeti tervezésű, komplex jelképiséggel felruházott megannyi alakja. Filozofikus hangütésű Víziója bábfilm, mely megvilágításával, különleges téreffektjeivel is rácsodálkozásunkat fokozza. A rendező Kövek című munkája a szüntelen metamorfózisú homokanimációval fogalmazza, viszi tovább gondolatait. Zaklatott világunkra lefordított lételméleti kérdéseit most egy terhes nő látomásaival, fantázia- és álomképeivel tolmácsolja. Pergő-rajzoló homokszemcsék miriádja formázza a társadalmunk áthallásaival terhelt mobil-kompozíciókat. Mintha erre akarna figyelmeztetni minket: (rém)álmok és a valóság szinkronpontjai könnyen materializálódhatnak.

Dinamikus színek, zenével ellenpontozott eleven kompozíciók idézik fel az ember megaláztatásának toposzát. Ezúttal egy meggyötört lelkületű nő alakjával. Nonfiguratív és figurális szekvenciák, mozgó tartalmú, egymásba átalakuló, változatos ábrázolások kavalkádja. Képi ismétlések nyomatékosítják: fokozódik, mind gyakoribb, kegyetlenebb lesz a nő megalázása. A tárgyára ráérző tehetséggel animált festmények sokasága áttételességével sejteti: a jogos bosszújára - s egy kalózhajó kikötésére - váró Jenny nem tisztulhat meg igazán. Péterffy Zsófia opusza, A kalózok szeretője filmdráma. Az erkölcs igazságát s önmaga tartását képviselő, porba tiport nőnek is el kell pusztulnia (mert bosszúját férfiak meggyilkolásával teljesítette be). Tartalmában ez mélyen lehangoló, látványában s moralitásában viszont felemelő, katartikus végkifejlet (A Filmfesztivál "Nagydíja").

Lebár József - a kamera kiiktatásával - a cselekményfejlesztő mozgásfázisokat karcolta egy film emulziójába. Így elevenítette föl s újította meg dramaturgiailag a kanadai McLaren egyik technikáját a Piros karcolt film. A piros karcok: tartalomközlő karcolások, amelyek következetesen, a rövid történet szerelmi reminiszcenciáinak formájában mutatkoznak meg.

Az első filmekkel bemutatkozó szerzők ugyancsak kedvükre válogathattak a filmanimáció pompás technikai készletéből. A celles, dialógus nélküli rajzfilmet preferálta A hős lány Mechler Monától (nővé érő kisleány lelki átalakulásának fájdalmas, izgalmas stációi), Hegedűs Márton fekete humorú Mesterlövésze (egy gyilkos- és egy áldozatkreatúra párharca - utóbbi világfi és kishivatalnok-elegy, előbbi bérölő és westernhős ötvözet), továbbá Kosaras Mihály Az agresszió tanult viselkedés című műve (túlfrusztrált apa indulatát a fián "vezeti le", aki hirtelen gerjedt dühét kishúgán "csillapítja"). Kihalt falu, idegörlő várakozás - bénító-bomlasztó egyedüllét nyomasztó légkörét hozza Bánóczki Tibor festményanimációja: Holtágban (Magyar Film- és Tévékritikusok Szövetsége dicsérete). Festményanimációval és kollázzsal jelentkezett a Kispál Éva, Lévai Dóra szerzőpáros: Az aranyalmafa. A címbeli csodafáról egy kisfiú mesél. Narrációja, gyermekhangja jól megfelel a légiesen könnyű, részleteiben és egészében megkapó képi finomságnak. Klingl Béla Mete-Orbja computeranimáció. Számítógépteremtette, nyomott fejű, gülüszemű, fura mozgású főhősei (3D-s virtuális bábok) egymásról nem tudva, magányosan élik sztereotip napjaikat egy törpebolygó átellenes oldalán. Katasztrófafilmre emlékeztető, meghökkentő találkozásukat egy hozzájuk becsapódó meteornak "köszönhetik"... ("Legjobb 3D film / a Focus Fox különdíja").

Televíziós sorozataink technikájáról - röviden. Rajzfilmek narrációval: Az aranyszőrű bárány (Magyar népmesék, Horváth Mária, Nagy Lajos) ("Televíziós sorozatok közönségdíja"), Hercules válaszúton (Az ember tragédiája 6. szín, Jankovics Marcell). Számítógépes grafikájú rajzfilm: Macskamesék (IV. epizód, Ternovszky Béla), computergrafikás, színes kollázsanimáció: Beckó vára (Magyar várak legendái, Cakó F.). Vegyes technika, számítógépanimáció: 100 éve történt: Halló! Halló! (Szoboszlay Péter). Bábanimáció és computergrafika: Kiadta a feleségét egy fél órára (Paraszt Dekameron, Macskássy Katalin, figuraterv: Szegedi Kati).

Ostoba asszonyok és fortélyos nők, hoppon maradt, átejtett szeretők frivol kalandjaiba csöppenünk. A népi rafinériák, csalárdságok, férfikudarcok, s egyéb csalafintaságok - az erdélyi folklorista Nagy Olga könyve nyomán - elevenednek meg. Különös derűt árasztanak a vaskos tréfák, Boccacciós hangulatú, kissé pironkodóan erotikus mesék. Kitágította, új színnel gazdagítja műfaját a rendező bábszériája ("Televíziós sorozat díja" - Duna Televízió).

A Tv-speciálok (általában félórásak) is megmerítkeztek a tartalom kifejezését szolgáló filmkészítési módokban. Rajzfilm a Selim ajándéka (Un Cadeau Pour Selim; Henri Heidsieck, francia) és az Utazás a Föld középpontja felé (Voyage Au Centre De La Terre; Szilágyi Varga Zoltán, francia), amelynek gyártó stúdiója elnyerte a CAS és a L. SNS szoftver(5) ajándékát: Az alkalmazott technológia magas szintű felhasználásáért. Számítógépes grafikájú rajzanimáció: Spud és a zöldségeskert (Patete Et Le Jardin Potager; Damien Louche-Pélissier, Benoî t Chieux, francia), Sicc Meseországban (Tábori Ildikó, elsőfilm Tankó Béla rajzai alapján). G. Melville azonos című regényén alapszik az üvegen animált olajfestmény és computergrafikás Moby Dick (Natalia Orlova, orosz-angol). Bábfilm a Berobbant paták (Hooves of Fire; Richard Goleszowski, angol) ("A legjobb televíziós játékfilm" díja). Animált gyurma és báb, számítógépes grafikával: Don Quixote (Varga Cs., angol) ("Kecskemét Város díja").

Most nézzünk reklám-, ill. szignálfilmeket! Hagyományos rajzreklám: Távfűtés (Buglya Sándor, figuraterv: Sajdik Ferenc). Számítógépes grafikát alkalmazó rajzanimációk: Bee birkák, Bee lavina (Lehotay Zoltán). Vegyes technikájú mozgatás: ABN Amro Bank (Szabó Gábor, figuraterv: Rofusz Ferenc). Szignálok: Népek zenéje (M. Tóth Géza, rajzfilm), a Reklámfilm kategória díját elnyert Mikulás (M. Tóth G., rajz- és computeranimáció), 5. KAFF (Horváth M., rajz- és számítógépes animáció), Használod a fejed (M. Tóth G., vegyes technikájú animáció, számítógépes grafika). Ternovszky Béla filmelőzetese rajzanimáció: Vámpírok harca, Weigert Miklósé rajz- és computeranimációs elsőfilm: A. E. L.

Persze rápillantok a versenyző vizsgafilmekre is. Rajzanimációk: Trilógia (Nagybákay Diána), Szandál (Hajdú Kata), "A legjobb első film" díját A három nyulak (Kispál É., Lévai D.) nyerte el. Rajz- és computeranimáció: Urisama Taro története (Mandula Éva). Bábfilm: Bunda (Rák Eszter). Animációt tanuló fiatalok munkái információs programokon is szerepeltek. A megjelenítés-technika variábilis lehetőségeit (grafikus-festői-, computer-, rajzanimáció, kollázs, akvarel, flash stb.) mobilizálta a Magyar Iparművészeti Egyetem tizenegy harmadéves, animáció- és videószakos tanulója: szignálfilmeket készített a 2002-es KAFF számára. Az MIE továbbá tizenhárom egyedi diákfilmmel is képviseltette magát. Ötletgazdag, friss szellemű munkáik esztétikai értékének árnyaltabb s élményszerűbb megítélését tette lehetővé a - szintén sikerrel szereplő - külföldi diákfilmek kollekciója. Nemzeti műsor keretében most láthattunk először ennyi diplomamunkát. Az európai egyetemek válogatott diákfilmjei között angol, francia, német, norvég és holland alkotásokat, valamint önálló összeállításokat is: orosz, francia, finn és portugál diákanimációkból.

Picasso nevű barátjával váratlan (szállodai stb.) bonyodalmakba keveredik Sture, a kutya, hogy elszórakoztassa kalandjukba bevont (főleg gyermek) nézőit: Kutya napok (Hundhotellet; Peh Ahlin, svéd-dán-norvég). A sarkvidéken és egy dzsungel felé már kölyökjegesmedve kalauzol bennünket: A kis jegesmedve (Der Kleine Eisbä r; Piet De Rucker, német). Ember (Pettson farmer) és állat (Findus cica) bensőséges kapcsolatának sztoriját tárja elénk a Pettson és Findus 1 (Pettson and Findus 1; Albert Hanan Kaminski, német-svéd). Mindhárom egész estés film a rajzos mozgóképi nyelv - még mindig életképes! - tradicionális eszközeit vetette be publikumáért.

Lényegét tekintve Jankovics Marcell teljes műsort betöltő alkotása is elsősorban a hagyományos, azon belül a hazai és a személyes látványvilágú rajzanimáció egyénien kimunkált dramaturgiai eszközeivel él - persze a maga jól bevált, helyben sosem járó módján. Mondhatom, "sámánkodik" képpel, mozg(at)ással, honi kultúrtörténetünk humánjelentőségű, napjainkban is érvényes motívumaival: Ének a csodaszarvasról. Mindemellett cselekményének szereplőit valahogy sikerült (meg)barátkoztatnia a computerrel. A régmúltunkat tisztelő, annak értékeit mesei emelkedettséggel (is) megjelenítő-átmentő alkotó filmjét az "újabb" technikát (számítógépes animáció és -grafika) humanizáló Gémes József "nemesíti" tovább ("Országos Rádió és Televízió Testület díja", "A gyermekzsűri díja").

Városuk szeretetében tobzódó moszkvaiak üzenetét foghattuk: élünk, lebiggyesztett ajkak nélkül túlélünk - megvagyunk. Nemzeti-városi rekvizítumaival, "coca-colás"-ifjúságuk szemléleti hozadékával mutatja meg magát az ún. moszkvaiság: Optimus Mundus (Alexander Kuguchin, Dimitrij Gorbunov, vegyes technika, orosz). A történelmi és a 2000-es idő frappáns képi megoldásokban, öniróniával szembesül egymással. Zsonganak az utcák (a metró is), terek, falak, helybéli emlékek: énekek, muzsikaszó (búsorosz daltól a techno-dübörgésig). Politikai kalodáiktól szabaduló kisemberek... Semmiféle korábbi orosz (majd szovjet, ismét orosz) multiplikációhoz sem hasonlítható, intellektuális humorú mű született. Olykor úgy hat: jelenkori hőseik érzelmei eredet nélküliek. Hamar rájövünk, véletlenül sincs így: masszívan mutatják föl ma is élő, éltető gyökereiket. Az originális mű Moszkva ünnepére, a MAP (Moszkvai Animációs Terv) megbízásából készült. A rendezőpáros több tucat külföldi rövid animációt szerkesztett szerves egésszé. A film "külsős" (pl. magyar) alkotói szintén cselekményen belül, bár kívülről vannak jelen. Közel hatvan ismert rendező neve is olvasható a hosszú főcímen. E "legjobb világot" nyilvánosságra hozó animáció nyerte el "A legjobb egész estés animációs film" díját.

A KAFF 2002 fesztivál-katalógusában Panoráma címszóval jelölt animációkat is öröm volt nézni: amolyan hab a tortán.

Tárgyukat, témájukat, esztétikai tartalmukat, amint megmozgatási, láttatási módjukat, formájukat tekintve azok ("ők") is elevenen működtették, "hozták" a (nyolcadiknak is nevezett művészet) technikájának igencsak gazdag repertoárját. Hagyományos (celles) rajzanimációk: Fény és káosz (Kiss I.), Villi az elefánt (Pál B.), Lélegzet (Keresztes D., fekete-fehér), Lisa nem alszik otthon (Rasmus A. Siverstein), Angyalbárányok (Horváth Mária tv-sorozatrész), Pókpukk (Csatai József, elsőfilm), Érintés (Magyar Ábel Ágnes, reklám), Karácsonyi meglepetés (Eszes Hajnal, filmelőzetes), Téli ünnepek (M. Tóth G., szignálfilm), Állítólag (Pál Nagy Balázs, reklám), A bárány (Kispál É., Lévai D., vizsgafilm), A törött baba (Pantin La Pirouette; Hubert Chevillard, computeres színezés, tv-special, francia), A bika szocializációja (Socializacija Bika; Zvonko Coh, Milan Eric, egész estés, szlovén), Totz Tóbiás és az oroszlán (Tobias Totz und Sein Löwe; Thilo Graf Rothkirch, egész estés, német). Rajz- és computeranimáció Jankovics Marcell Édenkertje (tv-sorozatrész) és Jordán Katalin Bejárata (vizsgafilm).

Rajzanimáció, számítógépes animáció és grafika: Horrorrokoko (Kakusziné Tóth Zsuzsa), Erogén zóna (László Marcell, hét epizódos tv-sorozat), A Katica karácsonya (Lepatriinude Joulud; Janno Pöldma, Heiti Ernits, tv-special, észt). Computer grafikájú rajzanimációk: Heim István, Reidl Katalin (Szelavi 2000), Alexeev Alexey (King's Moon; rövid), Heim I. (A nagy horgászat, tv-sorozatrész), Lehotay Z. (Bee..., hét reklám).

Számítógépes animációt és -grafikát alkalmazott Gulyás Gábor (Pixel, elsőfilm), Jordán K. (A bajúsz, kollázzsal, vizsgafilm), Hegedűs 2 L. (Az élet dolgai, kollázzsal) és Moszer Tamás (A huzavona, vizsgafilm).

Íme egy képzőművészeti hangsúllyal gyönyörködtető, a forrásértékű körképhez tartozó, Molnár Jacqueline készítette festményanimáció: Pirosvirágú narancskék (fotóanimációval).

Animációk tárgymozgatással: A kis fehér (Nyulász Melinda, számítógépes grafikával, elsőfilm), Élő logo (M. Tóth G., kollázzsal, szignálfilm), Krok (Kiss Andrea, Szabó Zsuzsanna, szignálfilm).

"Konzervatív" kockázású bábanimáció a Bagatell, avagy miként kezdik s végzik a napot a dámák című első film (Vincze Éva); Macskássy Kati bábfilmje computergrafikával is élt: Ravasz Náncsi (tv-sorozatrész).

A különféle képszerkesztési, -rögzítő eljárások között szerepeltek még ún. kombinált megoldások, a vegyes technikájú munkák: Ulrich Gábor Idegen testje (elsőfilm), Szoboszlay P. 100 éve történt: Ezredév (computeranimációval, tv-sorozatrész) című filmje. Kollár L. pixillációs képfelvétellel realizált számítógépes animációja: Neo és Kispál és a Borz: Utolsó aktus a földön (fekete-fehér videoklip); computergrafikás kollázstechnika Cakó Ferenctől a Magyar várak legendái - Sóvár (tv-sorozatrész).

Miért is ne lettek volna jelen pregnánsan az egyre gyakoribb számítógépes (digitális) tárgyiasítású animációk? S éppen a fesztiválprogram teljes, "panorámás" képének co-reprezentálásakor! Megmérettették magukat azok is, keresték, várták - megtalálták nézőiket. Köztük volt Mató Zsolt vizsgafilmje, a Gyerekjáték (kollázzsal), s a Bon Bon - megyek a Holdra című videoklip (kollázzsal) Krizsanics A.-tól.

A fentebb idézett körképből nem hiányozhatott persze a computergrafika 3D-animációja sem: Xcalibur - "A csábítás" (Xcalibur - "The Lure"; Clément Estournel, angol nyelvű tv-special, francia). S álljon itt egy (még egy) digitális, nagyformátumú teljesítmény! A székesfehérvári romkertre szemünk előtt, briliáns számítógépes technikával épül föl (belülről, kívülről) az egykori székesegyház; az a bazilika, ahol több Árpád-házi királyunkat megkoronázták és eltemették: Szent István Bazilikája (Deák Ferenc).

Az animációs verseny- és panoráma-programokat - fokozva az alkotások bőségének "zavarát" - információs vetítések tették teljesebbé. Reprezentatív válogatást láttunk Jankovics Marcell, Richly Zsolt és Vajda Béla eddigi oeuvre-jének alkotásaiból. Megnézhettük a Vízipók-Csodapók (társrendező: Szabó Szabolcs)(6), az Egérút (Ternovszky Béla) és A majmok kastélya (A Monkey's Tale, Jean-Franç ois Laguioine) című hosszú rajzfilmet. E tájékoztató, emlékez(tet)ő bemutatók része volt a Varga Stúdió Mr. Bean című rajzsorozatának két epizódja. Az angol Phil Mulloy(7), az észt Priit Pä rn(8), a bolgár Pencho Kunchev (9) műhelyéből pedig rövid és középhosszú animációik látogattak Kecskemétre. Rövid bábfilmjeivel a világhírű brit Aardman Stúdió(10) mutatkozott be. A CINANIMA fesztivál segítségével pedig az utóbbi évtized legkiemelkedőbb portugál multiplikációi(11). Lenyűgöző válogatást láthattunk továbbá a tavalyi és a 2000-es Annecy fesztivál díjnyertes animációiból(12).

A honi információs programban - tisztelegve életművük előtt - köszöntöttük a hetvenöt éves Szabó Szabolcsot s a hatvanéves Richlyt és Jankovicsot. Utóbbi két ünnepelt kiállítása a fesztivál minden napján vonzotta látogatóit: Jankovics Marcell: Filmképek (köztük látványtervek), Richly Zsolt: Amit a világról gondolok (negyven esztendő grafikáiból).

Az ún. tűtábla-technikát(13) feltaláló s alkalmazó Alexeieff és Parker maradandó becsű, avantgárd műveinek levetítése előtt nemzetközi hírű filmesztéta és -történész, Giannalberto Bendazzi tartott előadást (Alexandre Alexeieff és Claire Parker művészete). Ugyancsak vetítéssel egybekötött beszámolót követően nézhettük meg Yoji Kuri néhány, szintén filmtörténeti értékű rajzanimációját, a japán szerző munkásságáról Monica Cavalieri beszélt (A mozgás végtelen világa).

A speciális információs programok is meglepetésekkel szolgáltak. Köztük a "műfajpártoló" dokumentumfilmek (pl. a Buglya Sándor rendezte Homokon nőtt város című computer- és festményanimáció). A "Képről Képre..." nevű szakkörében Szoboszlay P. (negyvenegynéhány) iskolás gyereket avatott be a mozdulatlan dolgok életre keltésének filmes módozataiba. Kis tanítványai tapasztalták, megélték az animálás örömét. Leginkább figyelemre méltó munkáikat, s az önmagukat megörökítő videó felvételeiket mutatja be a rendező Ujjgyakorlatok 2000-2002 - Bemutatkozik a Képről Képre Animációsfilm Szakkör című vegyes technikájú rövidfilm. A gyerekszerzők a fesztivál idején Macskássy Kati (több filmjét, éveken át gyerekekkel közösen alkotta), Varsányi Ferenc (játékosan mutatta be a pixillációt), a francia Nicole Salomon és Cakó Ferenc (homokanimálással bűvölte el a szakkörösöket) részvételével is végeztek animálási gyakorlatokat. Itt jegyzem meg: a hetvenhét tagú - közép- és általános iskolásokból verbuvált - gyermekzsűri az ORTT ötmillió (!) forintos díjáról döntött(14).

Néhány film velünk nézett a képkulisszák mögé: betekintést nyújtott fotografáló- és animáló-műhelyek munkájába, titkába. Látványt, fényt rögzítő tárgyak, muzeális eszközök, optikai játékok, jegyzett fotósok, híres fényképek láthatók a Fotolife-ban (Neuberger Gizella, computeranimáció). Leánya - újrajátszott, archív hangfelvételekkel kísért báb- és árnyjátékokkal illusztrált - portrét fest az itthoni bábjátszás egyik megteremtőjéről, édesapjáról, Büky Béla festőművészről: Az árnyjátékos (Kopócsy Anna, natúr első film). Egy komplex művészeti oktatás keretében készítettek animációs filmet a budapesti Mozgásjavító Általános Iskola hatodikos tanulói. Labdakaland című vegyes technikájú munkájuk születését dokumentálta Szabó Zs. Hány kocka egy másodperc? című filmje (tv-special, natúr). Alkotásaik társaságában ismerkedtünk néhány jeles, magyar kortársi művésszel, akik elhitették velünk: csakugyan, "animálni muszáj...". Műfajuk bonyolult technikáiba is bepillantást engedtek; szóltak animációs mesterfogásaikról, szemléletükről (Animare necesse est..., M. Tóth. Éva, tv-dokumentum sorozat, computer- és rajzanimációval). A német animáció úttörő egyéniségeit, fontos eseményeit Gerd Gockell mutatja be; riportok, eredeti dokumentumok felhasználásával dolgozta fel multiplikációjuk nemzeti históriáját: MURATTI & SAROTTI a német animáció története 1920-60 (MURATTI & SAROTTI History of German Animation 1920-60; báb- és tárgymozgatásos animáció, kollázs, egész estés dokumentum, német, angol felirattal).

Nos. Itt (emlékez/tet/ő, értelmező-dokumentáló) írásomnak van csak vége. Filmtechnikák differenciálódnak, megújulnak, animációk világszerte, amint itthon is: rendre készülnek(15). Az animációs filmművészet nemrég volt, s immár hagyományos, nagy ünnepe pedig, reméljük, 2005-ben folytatódik: Kecskeméten(16). Idén kegyesen viszonyultak hozzánk (velünk kaffogtak?) az égiek is. Kitűnő idő volt - igazi nyár!

1. A hordozó: Betacam SP.

2. Zenélő együttesek, az Animációs Filmművészetért Alapítvány fogadása a fesztivál vendégei számára, kirándulás a lajosmizsei Új Tanyacsárdába, a Pusztaötös lovasbemutatója, Polgármesteri fogadás a díjazott alkotóknak stb.

3. Nemzetközi előzsűri: elnök: Varga Balázs (Magyarország), tagok: Pencho Kunchev (Bulgária), Vajda Béla (Magyarország). Nemzetközi zsűri: elnök: Priit Pä rn (Észtország), tagok: Báron György (Magyarország), Ittzés Mihály (Magyarország), Phil Mulloy (Nagy-Britannia), Takashi Namiki (Japán). Utóbbi művész Osamu Tezukával 1978-ban megalapította a Japán Animációs Szövetséget, amelynek első főtitkára lett. Könyveket, DVD-lemezeket ad(ott) ki, megjelentette a Film 1/24 című újságot. Magángyűjteménye több mint 5000 dokumentum- és animációs filmből áll.

4. A szereplő élő embert bábszerűen, más-más mozdulatfázisba állítják be. E mozdulatlan - folytonosan módosított - pózait néhány filmkockányi expozíció erejéig, a fázisok változtatásakor fényképezi le a kamera. Ez a "Pixillation" nevű technika Norman McLaren találmánya.

5. Cambridge Animation System és a Leonardo SNS.

6. Rendezőtársai: Haui József, Szombati Szabó Csaba.

7. Eredetileg festőművésznek készült, majd csaknem tíz éven át natúrfilmeket írt és rendezett; 1988 óta foglalkozik animációval.

8. Első karikatúráit 1964-ben publikálta, 1976-tól forgat animációs filmeket; munkáit elsősorban felnőtt közönségnek szánja.

9. 1984-ben készítette első rajzfilmjét. Később a pozsonyi Koliba stúdióval együttműködve - több nemzetközi díjat elnyert - filmsorozatot rendezett. 1994-ben reklámfilmeken dolgozott; az évben animációs műhelyt hívott életre Franciaországban (Die), majd Jugoszláviában (Vranje). Svájci és bolgár lapok publikálják illusztrációit. Az ASIFA Bulgaria elnöke.

10. Peter Lord és David Sproxton alapította 1972-ben; Nick Park 1986-ban csatlakozott a stúdióhoz, amely három Oscar díjat mondhat magáénak. E díjazottakat is láttuk.

11. A portugál animáció elsősorban az Espinho-i CINANIMA fesztiválon hívta föl magára a mozgóképi szakma figyelmét.

12. l971 óta ott rendezik meg a világ egyik legrangosabb animációs fesztiválját. A kecskeméten bemutatott díjnyertesek között vetítették le az Apa és lánya (Father and Daughter; Dudok De Wit Michael) című Oscar-díjas alkotást is.

13. A "Pinscreen" technikát a kitűnő rajzoló, Alexeieff saját ötleteihez, költői világképéhez találta föl: metszetek megmozgatása végett. "Egy fehér táblát sűrűn átlyukasztott visszahúzható fekete tűkkel, amelyeknek többé-kevésbé ugyanaz a vizuális minőségük volt; neki és Claire-nek mozgatniuk kellett a képeket egyenként, majd lefotózni azokat egyesével, egy mozikamerával" (G. Bendazzi). Ezen a módon - a filmtörténet mai ismeretében - kizárólag a kanadai Jacques Drouin készített még filmeket. Magyar szerzők sosem próbáltak tűtáblás eljárással animálni. Norman McLaren filmen rögzítette a metódust: Dokumentumfilm a tűpárna technikáról (Documentary About The Pinscreen). előadását. Bendazzi ezzel is illusztrálta.

14. Először az 5. KAFF-on működött gyermekzsűri.

15. A legnagyobb baj a művekhez (még mindig) méltatlan, azokat hátrányosan érintő mozi- és tv-forgalmazás háza táján leledzik. Az animációt szerető nézők és az értékes alkotások érdemi, rendszeres találkozása a fehér holló ritkaságával vetekszik.

16. Az idei KAFF-ról közelebbről is érdeklődő olvasó fellapozhatja a KAFF 2002 6. Kecskemét Animation Festival című katalógust (Kmét, 2002. jún.), illetve rákattinthat az internet idevágó honlapjára: www.kecskemetfilm.hu .