|
Színes, magyar ifjúsági film, rendezte: Fonyó Gergely
88 KByte |
A hely álomország. Falusi idill, Poldiliget, visszatérő barátok és vetélytársak, flörtök és smacizás, kincskeresés és feléledő cirkusz, melynek búcsúelőadására a film elején összevesző szülők is kibékülnek, hogy megmenekülhessen az álom. Na és persze kell egy minden hájjal megkent alak, hogy ellenében teljesedjenek ki az események. A Na végre, itt a nyár! című film sok olyan történetdarabból áll össze, amelyekben én is, és szerintem sokan mások is, magunkra, gyerekkori élményeinkre ismerhettünk. A nyár a gyerekek számára mindenképpen a vakációt jelenti, néhány hónapja olyan eseményekkel kecsegtet, amelyek lelassíthatják az időt. Fonyó Gergely filmjének játéktere ideális ehhez a folyamathoz, benne a mesehősök betölthetik küldetésüket. Egy már-már unalmas, szokásos szünidei programmal indul a történet: a gyerekeket a nagyszülőkhöz viszik a szülők. Olyan alku ez, ami jó lehet mindhárom félnek. Hamarosan azonban kiderül, a megszokott nyári unalmat veszély fenyegeti. A nagyszülők ötmillió forintos adósságba keveredtek, a helyi újgazdag uraság pedig meseszép ligetük helyén golfpályát - valójában veszélyeshulladék-lerakót - tervez építeni. Poldiliget unalma egyből felértékelődik, mert léte kerül veszélybe. Itt az alkalom, hogy a faluban élő és a nyaralni ide érkező gyerekek közös erővel és némi felnőtt segítséggel leleplezzék a gonosz terveket. A film főhősei a maguk kis, de számukra annál többet érő világáért küzdenek napjaink magyar valóságában. A kompromittálódott polgármestert bájainak bevetésével nyeri meg terveiknek a fiatal doktornő. A polgármester úr piszkos ügyeit beszéli telefonon, íróasztalán a falu és az EU kis zászlócskái. Megérkezik a Környezetvédelmi Minisztériumtól a hulladéklerakó építési engedélye... Ám ne többet erről a világról. Bár kontrasztként szükség van rá, hiszen a gyerekek éppen ez ellen állnak ki, hogy megmaradhasson számukra legalább az a kis liget, ahol már annyiszor unatkoztak, de mégis együtt. A leleplezés végül sikerül, a liget és a falu megmenekül, a záró képek pucér fürdőzésével pedig egy új - vagy régi? - történet folytatódhat. A film pergő ritmusa szinte folyamatosan megmarad, köszönhetően a jól felépített eseményláncnak, az egyes epizódok összekapcsolásának a montázstechnikával. Az elbeszélés párhuzamos síkjai rendben váltogatják egymást, gyakran azonban egy-egy apró részlettel be is ékelődnek egymásba. Ebben nagy szerepe van Tímár Péternek, a film forgatókönyvírójának és vágójának. A kisgyerekek alakítása egyszerű és természetes, a tini lányok és fiúk játéka, ha néhol erőltetettnek tűnik is, véleményem szerint találóan jellemzi őket ebben az életkorban, másrészt jól formálják meg a városi és a falusi lány, a menő srác és a milliomos apuka kisfia szerepét. Nincs gond a többi szereplővel sem, a megformált karakterek hihetőek. Jó humorú, átélhető gyerekfilmet láthatunk, amiből lehetne több is, a mindenféle nehezen definiálható szörnyek és robotok mellett.
| Reviczky Gábor és Szarvas József 51 KByte
| Reviczky Gábor és Szulák Andrea 52 KByte
| Reviczky Gábor 55 KByte |